Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

3 Csütörtök, ÍM®, szept. 29. Díszünnepség a magyar néphadsereg napja tiszteletére A magyar néphadsereg seregtábornokok. Megjelent papja alkalmából szerdán az ünnepségen az MSZMP este díszünnepséget rendez- Központi Bizottságának és tek a Vígszínházban. Az el- a kormánynak több tagja, nökségben helyet foglalt dr. -^hadseregünk számos Münnich Ferenc, a Minisz- tisztje és katonája, ott volt a tertanács elnöke. Marosán budapesti diplomáciai képviGyörav, az MSZMP Közpon- seletek több katonai attaséié Bizottságának titkára — ja. az MSZMP Politikai Bízott- A Himnusz hangjai után ságának tagjai — Czinege dr. Münnich Ferenc monLajos altábornagy, honvédéi- dott megnyitót, majd Cztnemi miniszter, a tábornoki ge Lajos altábornagy, honkar több tagja, a fegyveres védelmi miniszter ünnepi testületek vezetői, a Magyar beszédben méltatta a magyar Partizánszövetség képviselői, néphadsereg napjának jelenvalamint a szovjet hadsereg tőségét képviseletében A. J. Anto- Az ünnepséget művészi nov és M. J. Kazakov had- műsor követte. A kínai honvédelmi miniszter üdvözlő távirata néphad >er egünk napja alkalmából A magyar néphadsereg minden tisztje, közkatonája nanía alkalmából Lin Piao és saját maga nevében szimarsall, a Kínai Népköztár- vélyes és baráti üdvözleteit saság honvédelmi minisztere, építő dolgozó magyar nép az államtanács alelnöke, üd- hadseregnek, amely jelentős vözlő táviratot intézett Czi- sikereket aratott a politikai nege Lajos altábornagyhoz, nevelés, a katonai kiképzés a Magyar Népköztársaság t€riUetén & a szocializmust honvédelmi miniszteréhez. , . , . Lin Piao marsall a kínai éPÍtő dolgozó magyar nep népi felszabadító hadsereg biztonságának védelmében. Dr. Münnich Ferenc franc a újságírókat fogadott Dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke szerdán fogadta a MALÉV Budapest—Párizs járatának megindulása alkalmából hazánkba érkezett francia újságírókat és szívélyesen elbeszélgetett velük. Ennek keretében a francia sajtó munkatársai, köztük Emilé Servan-Schreiber, a Les Echos című gazdasági napilap igazgató-főszerkesztője, George Montaron, a Témoignage Chrétien című haladó katolikus hetilap igazgatófőszerkesztője, Bemard Kirschner, az AFP-hírügynökség osztályvezetője, Georges Fevrier, a légügyi újságírók szövetségének elnöke, Gilbert Mathieu, a Le Monde munkatársa, JeanMaurice Hermann, a Liberation külpolitikai rovatvezetője és Francis Holland, a Francé Ob servateur című hetlilap munkatársa számos, a magyar bel- és külpolitikát, valamint a magyar— francia kapcsolatokat érintő kérdést intéztek a Minisztertanács elnökéhez, aki válaszolt az újságírók kérdéseire. A városi nótcmác* hasznos intézlcpdései „második műszak" könnyítéséért A nőtanács Szeged városi bizottsága már eddig is sok hasznos dolgot valósított meg az asszonyok úgynevezett -második műszakjánakkönnyítéséért A kereső munka után ugyanis különös nagy gondot jelent az otthoni dolog elvégzése. Ma már egyre több háztartási gép segíti az asszonyok otthon végzett munkáját, de azért még igen sok háztartásban hiányzik a mosógép. •árasokban, így Petőfltele- lslkozik csak • gyerme&ekpen. Alsó- és Felsővároson, kel. Több hivatalban, nem de még a Belvárosban is. ib beszélve az üzemekről, , , , . , nem tudnak alkalmazkodni , - asszonyok igen a .zárórához-, ígyelőelegedettefc ezzel az intéz- ,„, u rv/r* r . mromvtolrolr Qi ménnyel, hiszen nem kell messzire menni a' mosógépért így már a szállításnál sok időt takarítanak meg, s talán jutányosabban is hozzájutnak a géphez. Ds nemcsak a kölcsönző vállalattól szereznek be motasDan manyziK a mosogep, ^^^ hanem néhány nőa porszívógép és egyéb haz- ta£ácsnak Mját gépe van. Aa ffiKüR a hattyastelepieknekis, s megteremtette a -házi mosodát-. Ez azt jelenti, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium szegedi kölcsönző vállalatától néhány aszszony — a nőtanács igazolására bérbe vesz mosógépet s azt tovább üzemelteti. Több -házi mosoda- működik már a város különtervezik egy újabb, harmadik gép vásárlását Talán még a mosásnál is nagyobb gondot jelentett sok családban a gyermekekkel való foglalkozás. Hiszen az óvodák, napközi otthonok böző területén, főleg a kfll- zöme délután 5 óráig fogSabin professzor a szegedi egyetemen TT" fordul, hogy a gyermekek az iskola, vagy az óvoda után egyedül, felügyelet nélkül tartózkodnak otthon. A nőtanács ezen a gondon is enyhített -Pótmama--szolgálatot szervezett Kezdetben idegenkedtek a szülők ettől az -intézménytől- nem szívesen engedtek be lakásukba idegent és nem bízták rá gyermeküket NéA míhályteleki nőtanács hányan azért igénybe vétkét mosógéppel rendelkc- ték, rövid idő alatt elterjedt rik, s ez kézről kézre jár a pótmama-szolgálat jó híre, az asszonyok között Most » i™ már olyan népszerű, hogy a városi nőtanács nem tudja a jelentkező szülők igényeit kielégíteni. A -pótmamák- főleg nyugdíjas pedagógusok, vagy gyermekszerető, idős aszszonyok. A szülők igen elégedettek munkájukkal. Így például ahol Papp Takács Gyuláné nyugdíjas óvónő, Égető Sándorné és Gedő Istvánné háziasszonyok, valamint Paulich Imréné nyugdíjas pedagógus dolgozik, a szülők elmondják, hogy igen nagy segítséget nyújtanak. Nemesek felügyelnek gyermekeikre, míg ők távol vannak, hanem a tanulásban is segítik őket és iskolai munkájukat is éden őrzik. A nőtanács Sz'ged városi bizottságának kezdeményezései tehát jól beváltak, sok segítséget adnak a dolgozó nőknek. Most újabb terveket valósít meg a nőtanács. A Szeged városi bizottsághoz sok asszony fordul családi problémájával. A nőtanács legtöbb esetben ezeket az asszonyokat a bírósághoz, ügyészséghez küldi jogi tanácsért. A tervek szerint ezentúl rendszeresen a nőtanácsnál tartanak fogadóórákat a jogászok, s így mindjárt helyben pontos választ adnak a kérdésekre. Ipari termelésünk átmeneti gondjairól <S. J.) Milyen nagy öröm korlottsága, a technikai fel- ságukat De legalább annyiegy családban, ha új bútor készültség lényegesen javult, ra helytelenítjük most a vagy szőnyeg, mosógép vagy de a termelés, illetve a ter- -mindent a prémium érdéfüggöny, televízió vagy rádió melékenység ezzel arányo- kében- kimondatlan elvet, kerül a lakásba. Milyen sze- san nem változott — meg- mely ugyan nem általános, retettel és féltéssel kezelik maradt a négy év előtti szín- de — sajnos — nem is szórilyen helyeken az életük szé- vonalon. Vajon sokáig fenn- ványos. S nemcsak ipari üzepílését, kulturálódás'lkat szol- tartható-e olyan állapot — mekben, hanem tervező intégáló új holmit Ezt az érzést figyelemmel a növekvő igé- zetekben, kisipari és földműma jdnem minden magyar nyékre —, hogy a termelés vesszövetkezetekben is jelentcsalád ismeri. S ha másért eredménye és a lehetőségek kezik ez az egészségtelen nem is, de ezért támogatja, közötti ellentmondás uralja állapot segíti ezt a rendszert, ezt a az ipari termelést? Mert je- fölösleges példákat empohtikat sok tízezer család, lenleg igen sok kihasználat- It legetni de hány esetanélkül, hogy ismernék a lan tényezőt hagynak figyel- ben 'történik meg, szocializmus ideológiáját, men kívül üzemeink vezetői, hogy az állam érdekében gazdaságpolitikánk elvont te- Ez az állapot sokáig nem igen hasznos külföldi rendeoriáját. A kézzel fogható, tartható fenn. Anélkül, hogy lés nem kerül legyártásra; munkával^ szerzett szép új itt valamiféle általános nor- vagy nem időben kerül leruhá, cipő, könyv tárgyi bi- marendezésről beszélnénk gyártásra azért, mert -kiszonyíték a munkáskézben, (vagy üyesmire gondolnánk), széria-, nem kifizetődő. Az hogy ez a rendszer az övé, igazgatóinknak, mérnökeink- államnak, a népgazdaságnak ót szolgálja. nek kötelességük megnéz- meg idővel talán az egyik A

z is közismert, hogy niök, hogy üzemükben mi- legnagyobb nyugat-európai, mindezek ipari ter- 'yen tényezők változtak meg, afrikai, vagy ázsiai piacát melésünk eredmé- ezek milyen mértékben jelentené később e rendelés nyeiből kerülnek az ottho- kívánják az egyedi terme- pontos teljesítése. Az sem isnokba. S etekintetben ipari lési mutatók módosítását, meretlen, hogy a havi illettermelésünk eredményei ösz- korrigálását. mény keretei között elvégszefüggnek az igényekkel Hiszen közismert, hogy az zendő munkákon belül is helyesebben az igényeik ki- onszág lakosságáliak általá- különböző címen prémiumot elégitéséveL Nézzünk meg n<* életigénye rohamosan tűznek ki: célprémium, erednéhány adatot, mely mutat- emelkedik. Ami tegnap elég menyessegi prémium rih neja, hogy a növekvő igények v°'t, az ma már kevés. S' vfk Jetak ezt az utat Nem kielégítésében hol tartunk. f* az igényt - ipari vonat- "tolso dolog hogy újítások A hároméves terv az ipari kozásban ja. - ki kell elé- derülnek ki^t^re menete rmelés 22 százalékos nőve- S*eni. Tehát az ipari terlését irta elő. Nos, ezt a ™e,es szakadatlan növeke- ??JfP1 ^l^ff szintet az idén már jelen- ^ életszükséglet hazánk- ^na^tSé^íl^ tősen tulhaladjuk és ezszá- ba* ^unkások megértik ^ jönnek rá, hogy a gép haszaz álláspontot, sót jogosan ^Ihatatlan, amikor mar igénylik, hogy velük be- "érkezik külföldről. Neszéljük meg először általá- azt gondolja egy-egr nos és üzemi, műhelyi és mernok művezető, , ' J hoey a munkasok jo szemban a termelékenység nőve- egyem vonatkozásban. Ez mei néz.ik ezeket az eseteket lése fedezte volna, az idén nemcsak pártszervezeteinlc, — ahol csak módiuk van előreláthatóan a termeié- hanem gazdasági és műszaki szóvá teszik. És újabban lekenység emelkedese az ipán . . . hc+^ó* szerint valamilyen termelés növekedésének csak íunkcionanusamknak ffi el- fels5bb szervnél> mert ^ felét eredményezi. sőrendu feladata! S ahol helyszínen -nem kívánatos-. Vegyünk egy másik példát korrekciót kíván az avult Anélk{H h áltelánosnak VSTho^ afinaTí^sS termCléSÍ mutató' 00 355 tartanánk e jelenségeket Sk^SSU^eM dolgozókkal közív (mert nem áltaIáno6ak) még_. tervét, de az exportterv túl- 6431 «*Jtsak vegre. is azt mondjuk, hogy orszáteljesítése még az egy szá- E kérdésekben nem játsz- goe intézkedésre van szükzalékot sem éri el, holott hat szerepet olyan meggon- ^ valami olyan intézkeh0gy - a feladateset- désr, amely gátat vet ennek zik iparunk importszükség- leg megzavarja egy-egy a _ néhol ízléstelenségig faleleinek biztosítása, illetve üzemrész, műhely munkásai- juló -prémiumosdinak- De kiegyenlítése. nak a nyugalmát. Ez a fel- ezen intézkedésektől függetHa figyeűembe vesszük, tevés hamis! Ahol nyütan lenül és ezeket megelőzve is hogy az egészségesen novek- ^ megbeszélik a pártszervezeteink igen sokat munkásokkal ezeket a kér- tehetnének azért, hogy csökdéseket, ott egyetértéssel és kenjen ez az egészségtelen — helyesléssel találkoznak! a szocialista jövő érdekeit A

munkások igénylik az feláldozó, az ország lakossáőszinte szót, szeretik gának összérdekeit sértő — és támogatják a párt- tendencia, politikában az őszinteséget, Nemrégiben hallottuk, helyeslik, hogy véleményű- , ^ _ _„ • ket mindenben kikéri a hoer a ^^ Vas" Fém" párL Tehát helyeslik azt is, művek pártbizottsága — a lia az üzem vezeiői, mű- prémiumfeltételek teljesítése helyvezetői is megkérdezik ellenére — nem engedte kivéleményüket a termelési fizetni a prémiumokat, mert munkra örvendetes. Az azonban már kevésbé helyeselhető, hogy míg az eredeti terv szerint a termelés emelkedését mintegy 70 százalékvő igények kielégítését iparunk fejlődése biztosítja, akkor nem hagyhatjuk szó nélkül a termelékenység alakulásának helyzetét szegedi üzemekben sem. Sajnos, ipari üzemeink jelentós részében is baj van a termelékenységi tervek teljesítésével és általában magával a tervozésseL Tagadhatatlan tény, hogy városunk munkássága — a munkásosztállyal együtt — minden vonatkozásban magasabb és szilárdabb létE' dma mint p*Jm««d«m kW! történelme során bármikor. aen Jelentós keretes csakis 1 ^„„„^ „ S ezt a stabil létalapot a a tömegekkel közösen kiala- ugyan, de nem teljesítette a szocializmus kialakítását cé- kított áUáspont alapján va- vállalat az előirányzott tériül tűző társadalmi rendszer lósulhat meg Termeszetesen mejékenységi terveket. Jobiztosította és biztosítja még ^ • » ga van ehhez a pártszerveinkább a jövőben. E megál- napirendre tűzése elodázha- . » t^^J-, lapítás nem szorul bizcmyí- tatlan üzemeinkben, s a he- cetnek? Torvenyesen nincs, t^t^ lyes megoldás a dolgozokkal de erkölcsileg igen! Csepennélfogrra érthetővé együtt történhet meg Elv len összehívták a kisebb beválik, hogy a szegedi osztású ^vezetőket, szaküzemekben is a ,az- ébereket és megkérdezték középpontiába S^S ^--tőknek kell élenipari termelésünk — és a JamlOKmunka termelékenységének Egy másik, semmivel sem a pártbizottság javaslata — fokozását elhanyagolhatóbb jelenség mellett és nagyon helyesen, Néhány gyakorlati kérdés mint az előző: a tervezésben az esedékes negyedévi prámutatja legjobban, hogv az tapasztalható túlzott óvatos- miumot nem fizették ki az igények kielégítését milyen ^ A ^ ek elma_ érdekelteknek, körülményék gátolják ipán J radnak a meglévő lehetőse- em ez az legelső és gek mögött, másként szólva: legcélravezetőbb módszer, de pártszervezehatározottabban vizsvéleményüket leghatározottabban Azok a felléptek termelésünkben. Egyik-másik iparágban a megállapított — többnyire ^ecsült — normák az 1957-es, vagy még előbbi időszaknak megfelelő állapotban maradtak a minden tekintetben -bebizteink tosított- a terv teljesítése és gálják meg a tervezést, a sértegetés nélkül — a pré- tervteljesítést, a termelékenyLapunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy S. B. Sab'n, a gyermekbénulás elleni élő oltóanyag világhírű felfedezője Szegeden járt, s többek között megtekintette a Szegedi Orvostudományi Egy etem mikrobiológiai intézetének munkáját. Képünkön Sabin professzor (jobbról) aa intézet egyik munkatársával Közel 1500 bordó téli savanyúságnak Télen keresett áru a sava- és készítenek a kádárok. Elnyitott paprika és uborka, készült és átadtak remdelteEzért a MÉK nagyobb meny- tésének 20 darab ezer litenyiséget savanyít, tartósít. Az ehhez szükséges hordókat a Szegedi Kádáripari Vállalat készíti. A kádárok eddig már 1450 hordót gyártottak a téli savanyúságoknak. Boroshordókat is javítanak nyüságoknak. ma, nap1 g Közben a mun- nuum. Szomorú de néhány ^{^'^tatökat s^tS kások szakképzettsége, gya- esetben tapasztaljuk, hogv az iák taggvűlések elé vizsgá' országos érdekek elhalvá- iataik eredményét. Legyenek nvulnak és megerősödnek a kezdeményezői ipari termehelvi érdekek összefonódva további emeH—déséheiyi erdekek, osszetonoava nek. a mee]evő fékez6 ^ a -nrémium-érdekekkeK nyezók kijavításának. Olyan elvtársaknál is ta- Ebben a tevékenységben pasztaiható ez itt-ott, akik ^átran támaszkodianak az közül nem is kevésnek prob- fi lémája volt tíz esztendővei éri~'-e;sé<Tí;k nazdasáezelőtt a magas fizetés. Min- gi vezetőjük becsületességéket kérdezett meg, hogy fel- re. „ . , . . ,. , Jeleríesf nines ennél *rvnvegye-e? Azt tanacsoltuk ne- f^Hh ftwf n4rt. ki. hogv igen. mert mi h°ly- sze-1-wteink napi tevékenyteler.ítettük túlzott puritán- ségében. res és 4 darab 2 ezer literes boroshordót. Ezután 1 ezer literestől 6 ezer literig gyártanak boroshordókat és nagy mennyiségben készítik a kisebb hordókat is a téli sava-