Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-13 / 191. szám

3 ÍTMrifüf, 1M9. sncvrrríi' TS. TELJES BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDIK A CSÉPLÉS SZEGEDEN ÉS A JÁRÁSBAN A termelőszövetkezetek gabonatermése jóval magasabb az agyén! gazdákénál A legjobb értékmérő Néhány nap és befejeződik az idei cséplés Szegeden Az aszályos esztendő miatt nem túlságosan nagy gabonatermés-eredménnyel dicsekedhetnek dolgozó parasztjaink. A város környéki termelőszövetkezetek azonban a régi, jól müveit területeken még a közepesnél is jobb átlageredményt értek eL Például a » Dózsa Termelőszövetkezetben — 16 vagon gabonát csépeltek el — több mint 12 mázsa búza termett aílagban holdanként. A nagyobb táblákon 14—15 mázsa, a korábban egyéni területen viszont 10 mázsánál kevesebb búza termett. Az üjszegedi Rózsa Ferenc Tszben 13 mázsán felüli búzaátlagtermést értek eL Ugyanitt, egyes táblákon, 20 mázsás őszi árpa-termésről számolhatnak be. Átlageredményük pedig 16 mázsán felül volt. Az üjszegedi Haladas és a Felszabadulás Termelőszövetkezet is jó közepes árpatermést tákaritott be. A zabtermelésben is a Dózsa Termelőszövetkezet vezet 16 mázsás holdankénti átlageredménnyel. A Felszabadulás Termelőszövetkezet kivételével — ahol a jövő hét közepéig még folyik a munka — minden szegedi termelőszövetkezetben befejezték a cséplést. A szegedi járásban 156 gép végezte a cséplést. Eddig közel 30 ezer tonna gabona került a zsákokba és számos helyen már be is fejezték a munkálatokat, mint például Balástyán, Forl askúton, Szatymazon, Zákányszéken, Üjszentivánon. Tiszaszigeten. Szőregen, Növényházán. Mintegy 25—30 gép visszavonult a gépállomásra és a traktorok most a mélyszántást végzik. Az eddig beérkezett adatok szerint kimagasló terméseredményt ért el a bordányi Munkásőr Termelőszövetkezet, ahol — homoki területen — közel 16 mázsa búza termett átlagban holdanként. A deszki Kossuth, Táncsics, a mórahalmi Vörös Október, a pusztaszeri Petőfi Tsz is jó közepes terméssel dicsekedhet. Az algyői Rákóczi Tszben az ősztárpa-termés holdanként átlagban közel 14 mázsa volt. A négy röszkei termelőszövetkezetben — a Leninben, a Petőfiben, a Kossuthban és az Aranykalászban — holdanként 14 mázsa árpa termett. Általában közepes a terméseredmény a szegedi járásban, de az egyéni gazdák jóval alatta maradták a termelőszövetkezetek eredményeinek. Például a kiskundorozsmai József Attila Termelőszövetkezetben a búzából 12, a rozsból • 10, az őszi árpából 12 mázsa termett holdanként, a községben az egyénileg gazdálkodó parasztoknak viszont csak — ugyanezekből a gabonafajtákból — 8, 6, 9 és 5 mázsa. Ugyanez tapasztalható más községekből is. Ez érthető, hiszen a tsz-ek szerves- és műtrágya alkalmazásával. a földek gondos művelésével felülmúlják az egyéni gazdaságokat. Augusztus 20-ig a szegedi járás valamennyi községében befejezik a cséplést Szovjet mérnökök javaslata a föld klímájának megváltoztatására Mihail Grodszkij és Ralenlyin Cseren kov szovjet mérnökök az Ekonomicseszkaja Gazeta pénteki számában azt javasolják, hogy a föld klímáját egy eredeti elgondolásé „tükörrendszer® segítségével kellene megváltoztatni, amely bolygónkon kívül felfogná és a földre verné vissza a nap sugarenergiáját A mérnökök szerint ilyen tükörként szolgálhatnak egy rendikívül apró részecskékből álló öv-szerű felhő, amelyet rakéta-technikával létesítenének a föld körül, mintegy 1000—1500 kiliméteres magasságban. Ez a felhő-öv a Szaturnusz gyűrűjére emlékeztetne. A két szovjet mérnök számításai szerint az általuk javasolt száz kilométer széles „gyűrű®, amely az északi szélesség 70. és 90. foka között helyezkednék el, főként a föld északi térségeit világítaná és melegítené, a trópusokra nem lenne különösebb hatása. Az északi szélesség 70. fokáig eltűnnék az örök fagy. Az északitengeri úton és a szibériai folyókon legalább tíz hónapon át lehetne hajózni. Erdőket telepíthetnének északon. egészen a Jegestenger partjáig. Az ismertetett „gyűrű® fényenergiája 2,4 millió kilowattnak felelne meg, tehát több lenne, mint a volgai Lenin vízierőműé. É dekes új formák a KISZ-oktatásban A KISZ Központi Bizottságának intézőbizottsága a közelmúltban értékelte az 1959—1960-as oktatási év tapasztalatait és határozatot hozott új, érdekes oktatási formák bevezetésére. Eszerint a szervezett oktatáson kívül, 1961-tól kezdve a politikailag kevésbé képzett KISZ-tagok és KISZ-em kívüli fiatalok részére úgynevezett politikai olvasómozgalmat szerveznek. Ugyancsak 1961-től kezdődően a művelődési házakban, a diákotthonokban, az ifjúsági házakban, a tanintézetekben, nagyobb leganyés leányszállásokon ifjúsági filmszemináriumokat szerveznek. Ezeken a fiatalok filmvetítéssel egybekötött előadásokat hallgatnak. lóban átadják őket a habsburgoknak. 560 munkásnak és alkalmazottnak biztosítanak kenyeret ezek a gazdasagi vállalkozások, ilyenformán érthető, hogy közülük sokan aggódnak jövőjükért. Esslingben ugyancsak bizonyos nyugtalanság ütötte fel fejét a 492 hektáros területen dolgozó mezögazdasagi munkások között. Ezek az emberek így nyilatkoznak Ottó esetleges visszatéréséről és vagyoni kielégítéséről: „Mt nem fogunk fáklyás felvonulást rendezni Ottó tiszteletére, ha a kormány be is engedi Ausztriába. A „hercegnő® echartsaui látogatásáról mi is hallottunk és felháborodással jogadtuk a hírt, hogy ismét uraságokat kell kapnunk.® Jogos aggodalmak Orthban az üzemi munkástanács azt mondja, hogy „a kollektívát még nem értesítették®. Ebben az esetben ugyanis a munkások és alkalmazottak aggódnának munkaviszonyuk jövője miatt. Ismeretes az Osztrák Néppártnak az úgynevezett »nagyparasztok~ terve. A módos parasztok gazdaságuk fellendítéséhez ugyancsak spekulálnak az orthi kincstári vagyon szétosztására, abban az esetben, ha a bécsi község a bérleti szerződés lejárta után a birtokot átadja. „Mi tudunk már hasonló gyarapítási akcióról® — mondja egy munkás. „Olyan az, mint az USlA-birtoknál, ahol néhány esetben néhány nagyparaszt, vagy egyetlen egy zsebelte be az egész birtokot.® Mi történik ezután n munkásokkal és alkalmazottakkal, aktk itt nőttek fel és itt teremtettek maguknak megélhetési lehetőséget, akiknek csekély mindennapi érdekük is összenőtt a hazai földdel? Azt a mesét itt senki sem hiszi el, hogy a Habsburgok majd együttéreznek a mezőgazdasági munkások követeléseivel. Gazdasági hatalom — politikai hatalom A birtokok, erdők, kastélyok és egyéb ingatlanok, amelyet vagy Habsburg Ottónak, vagy az úgynevezett nemzetségi családi alapnak akarnak juttatni, szűken számítva is egymilliárd schillinget érnek. Ezeknek a jövedelme évente óriási öszszeget tesz ki. Kézenfekvő, hogy a reakciós erőknek, amelyek Ottó visszatérését és e hatalmas vagyonnak a visszajuttatását szorgalmazzák, csak egy szándékuk lehet: a nagy gazdasági, hatalmi pozíció révén alapot akarnak teremteni a habsburgok további politikai terveihez. De van-e erre valami jogalap? Raab, az Osztrák Néppárt pártnapján különböző „érveket® hozott fel a dinasztia anyagi rehabilitálására. Hivatkozott arra, hogy mindez úgynevezett Habsburg családi birtok; megemlítette az államszerződés 26. cikkelyét, amely jóvátételt ír elő a fasizmus áldozatainak. Arról azonban már bölcsen hallgatott, hogy Ottóra ez a törvény egyáltalán nem vonatkozik. Még számos korábbi, reakciós vagyonjogi törvényre is hivatkoznak — talán még a Habsburg-ház uralkodása idején kreált törvényekre is. 7 örvény sértés Habsburg Ottó és családjának visszatérése törvénysértés lenne Ausztriában. Ennek az uralkodóháznak ugyanis csak olyan tagjai maradhattak Ausztriában a kitiltás után, akik köztársasági hűségnyilatkozatot tettek annakidején, 1919—1921ben. Azok a Habsburgok, akik akkor ténylegesen elszakadtak az urakodóháztól és megfelelő nyilatkozatot adtak, Ausztriában maradhattak. Az akkor kiskorú Ottó máig sem cselekedte ezt — jóllehet ilyen maga-; tartásra csak az 1919—1921es évek történelmi szituációja adott módot a Habsbur-; gokmak. Ilyesmiről ma már; törvényesen szó sem lehet. Nincs jogalap, amely megengedné, hogy Ottó családjával becsempéssze magát Ausztriába. Ha Ottó valóban csak! azért akar Ausztriában, meg-! telepedni, hogy visszatérjen! »hazájaba«, egyetlen lehető-! sége van: szakadjon el a'< Habsburg-háztól, tegye le a; Habsburg-nevet és mint\ egészen egyszerű ember,\ folyamodjék az állampolgár-] ságért. Mint X. Ottónak,! semmiféle igénye nem lehet az egykori Habsburg-va-', gyonra — ó azonban termé-! szetesen éppen anyagi ér-1 dekek miatt akar visszatér-! ni, ehhez pedig Habsburg-! nak kell maradnia. i A semleges Ausztria az udvartartásnak semmiféle; „állam az államban® formáját nem engedheti meg, az-! ért sem, mert szomszédaival is súlyos konfliktusba keveredne, ha a határain egy olyan ember rezidenciáját ütné fel, aki az úgynevezett', „keleti államok felszabadí-', tása® programját tűzte maga, elé, ami gyakorlatias gon-! dolkodás esetén, háborút jelent. j A Habsburgoknak tehát nem szabad vtiszatérniök Ausztriába. T

ízmilliónyi ember é! országunk határainak cikcakkos körén belül, nagy részben nem kényelmesen, égi martnahullásra várva, hanem tisztességesen munkálkodva, s rendületlenül bízva cselekedetük helyességében. A termelést jelző grafikonok emelkedő görbéje, a szegedi korzó nyugodt, vidároságos hangulata és áramlása, az áruházai hangyaboly-szerű forgalma ékesszólóan tanúskodik a jó. helyes, általánosan megkedvelt pártpolitika mellett, jóllehet, a fejek belsejében még távolról sem egységesek az elvek és nézetek. S ez így van rendjén. Habár szeretnénk, habár kívánatos lenne, hogy a marxista—leninista ideológia minél hamarabb kiszorítsa az emberek fejéből a zavaros és misztikus elképzeléseket, ez nem jelenti azt, hogy türelmetlenek vagyunk a köztudat érlelődését illetően. Tudjuk nagyon jól, hogy a gondolkodást nem lehet „profilírozni®, mint a gyárban a termelést, de ez nem is fontos. mert a lankadatlan kommunista nevelőmunka előbb, vagy utóbb, de bizonyosan meghozza a kívánt eredményt. Néhány íttmaradt, múltsirató szenet azzal vádolni minket, hogy legszívesebben kisajátítanánk az állampolgárok gondolatait is. Ez nagyon rosszindulatú rágalom. Akik terjesztik, azok minden valószínűség szerint önmagukból indulnak ki, mert egykor alighanem részt vették igaz emberek, forradalmárok, kommunisták üldözésében. A népi államhatalom nem a gondolatokat vigyázza, hanem azt tartja, hogy az ember legjobb értékmérője az a munka, amit végez. Nem azt kell nézni elsősorban, hogy honnan származik az illető, hanem sokkal inkább azt: milyen hasznos, tevékenységet fejt ki a szocializmus felé törekvő társadalom hasznára, milyen hasznos ötletekkel, mekkora tömegű munkával járul hozzá a népnek szükséges javak előállításához. S ez volt nálunk a jellemző mindig, mióta a hatalom, s önön sorsunk gyeplőszárat kiragadtuk a népsanyargató osztályok kezéből, hiába próbálják egyes sértődöttek és legyőzöttek kiforgatni sarkaiból az igazságot. H

át bántja valaki a letűnt rendszer emlőjén nevelkedett, de már a jelent is megértő, támogató kispolgárt? Vagy éppen a közönyös szemlélődőt is? A választ adják meg maguk a tisztelt olvasók. Nézzenek körül, ne is az egész országban, hanem csak Szegeden! A legnagyobb, legkényelmesebb lakásokban, melyeknek „falain havas tájak vannak®, nem petőfitelepi proletár lakik zömmel ma sem (számukra új lakások épülnek), hanem leginkább azok. akiknek a felszabadulás előtt is volt nevük, rangjuk és boldogságuk. Nem akar ez felhánytorgatás lenni, csupán annak a ténynek rögzítése, hogy a tisztességes emberek nyugalma fölött — ha azok nem is exponensei a néphatalomnak — a mi rendszerünk tervért vei őrködnek. Vagy el lehet látogatni az üzemékbe is. A termelést irányító kollektíva nemcsak az új generáció forradalmi dinamikával telített tagjaiból áll. hanem szép számmal a régi műszaki intelligencia leghaladóbb, legértelmesebb egyéneiből is Az iskolai katedrákon zavartalanul. sőt közbecsüléstől övezve tanít a hivatásának .becsülettel élő pedagógus ;Nem kell senkinek sem rettegnie a holnap bizonytalanságától, ha nincsenek támadó. ártó szándékai a munkáshatalommal szemben. Mielőtt könnyelmű, elhamarkodott ítéletet akar valaki mondani a mi viszonyainkról, nem árt. ha beleolvas néha (ha nekünk nem hisz) a nyugati újságokba. A többi között az USA-ban például — hány bűnbánó disszidens is megírta már! — hajcsárok és spiclik hada lasi, hogy milyen nézeteket vall egy munkás, vagy hivatalnok. Fa ha rájönnék, hogy ez vagy az a — különben aranyat érő kezű — szakmunkás nem a monopolkapitalizmust tartja a társadalmi berendezkedések legtökéletesebbjének, akkor szívfájdalom nélkül elküldik a munkanélküliek négy és fél milliós hadseregének létszámát növelni. Nem érdekes még az sem, hogy szorgalmával milyen busás hasznot hajtott a trösztvezéreknek, mert abban a „boldog világban®, még a szabad gondolatot is veszedelmesnek és üldőzendőnek tekintik. A

mi országunkban politikai beállítottságától függetlenül megélhet, boldogulhat bárki, ha lemond a huncutságról és szélhámosságról és nem fejt ki ártalmas politikai tevékenységet Aligha fordultmég elő, hogy egy jó szakembert csupán amiatt bocsátottak volna el állásából, mert roszszat gondolt a kommunistákról, vagy a kommunisták áital hirdetett eszmékről Az intrikának, az irigységnek, az egyéni bosszúnak lehettek, s talán lehetnek is még szenvedő alanyai, de a sérelmeket intézményesen és törvényesen mindig orvosolták. Ha nem ma, akkor holnap biztosan. S az igaaság felderítéséig sem kell senkinek koplalnia, mert a rru viszonyaink között gyakorlatilag nincs munkanélküliség. illetve aki akar, mindenhol találhat kereseti lehetőséget Más dolog természetesen — ezt nem győzzük eléggé hangsúlyozni —. ha valaki acsarkodik, agitál, bujtogat., vagv éppen uszít a nép rendje ellen A munkásosztálynak elidegeníthetetlen joga. hogy védelmezze jelenét és jövőjét és felelősségre vonja aktív, ártalmas ellenségeit. Ha mulyák és szájtátiak módjára hagvnánk, hogy egyes megrögzött politikai kalandorok és ügvnökök aláássák a szocializmus ügvét, meg is érdemelnénk a bukást. Nem támadás és embertelensée. hanem védekezés és humanizmus az; ha valamennyi munkahelyen szemmel tartják a demagógokat. a rosszindulatú fülbesúgókat, és nem adnak nekik semmiféle publikációs lehetőséget. Azért védekezés ez, mert csak annyiban foganattosftunk különféle adminisztratív rendszabálvokat,, amennyiben társadalmi berendezkedésünk, államunk biztonsága ezt megkívánja. És azért, humanizmus, mert legalább 9 és fél millió ember akarata, boldogulása érdekében történik intézkedés, esetleg mindössze néhány ezer támadó ellen. I^r álunk azt mondják [ q mindenkinek: dolgozz képességeid szerint, Kölcsey szavát megfogadva „hass, alkoss, gyarapíts® és nem engedjük felhánytorgatni a múltadat. Bízutik benned és a bizalmatlanokat is arra neveljük, hogy megértsék: aki szép épületeket tervez a nép számára; aki sokat újít, hogy olcsóbbodjék a fűtőanyag, az élelem, a ruházat előállítása; aki tudásával, szervező képességével felvirágoztat egy vállalatot — az csak becsülendő tagja lehet ennek a társadalomnak. még ha netán kulák, vagy gyáros volt is a szülője. Az ilyen ember bizony sokkal többet ér, nagyobb hasznot hajt a szocializmusnak, rránt, az olyan, proletár származású egyén, aki gyönyörüket tud ugyan mondani az eszméről, a nép és a kommunista párt irán ti hűségről, de ugyanakkor sehol sem állja meg rendesen a helyét, illeíve tudatlanságával, vagy éppen restségéve) mindennek a hátramojdítója. Kezdettől fogva hangsúlyoztuk, hogy a burzsoá eszméktől megtévesztett, férevezetett emberek nem holmi isteni kinyilatkoztatás hatására szabadulnak meg téves felfogásaiktól, hanem a kommunisták szívós, türelmes nevelómunkája nyomán. Ha ezt. csakugyan komolyan vesszük és nem fikciónak tekintjük, akkor egészen természetes, hogy bíznunk kell a hozzánk közeledő emberekben, baráti jobbot kell feléjük nyújtani. Felszabadult életünk egész másfél évtizede azt bizonyítja, hogy korábbi ellenfeleink szemlélete ts fokozatosan megváltozik, az alapvető kérdésekben egyetért velünk. Azt pedig senki nem kívánja, hogy többségükben kommunistákká legyenek. H

űségnyilatkozatokra, hangzatos „életünket és vérünket® felkiáltásokra semmi szükség? annál fontosabb a csendesen, szerényen elvégzett köznapi munka. Sajnos, egynémel v helyen még mindig a hízelgő szavak és látványos fogadkozások alapján értékelik és rangsorolják az úgynevezett régi embereket, a „szürke®, észrevétlen, minden feltűnést kerülő, de a munkakörükben megbízható beosztottak pedig nem kannak kellő figyelmet és elismerést Ezért van az, hogy olykor felesleges és nehezen eloszlatható gyanakvás él azokkal szemben, akik kifogástalanul dolgoznak ugyan, de a „múltban is állásban voltak®. Különösen kialakul itt-ott a bizalmatlanság légköre, ha az ilyen ember ráadásul még rá is szeret mutatni a hibákra, jóllehet, a bírálata segítő szándékú és nerrj is politikai, hanem kizárólag helyi gazdasági, szervezési kérdésekre vonatkozik. Ne hagyja ezt a pártszervezet. Kommunisták álljanak ki bátran a rendes, jóravaló, halkszavú emberek mellett, s ne hagyják magukat megtéveszteni a szemellenzősöktől és a nagyhangi iáktól. Szerezzenek érvényt a gyakorlatban annak az elvnek, hogy ebben az országban mindenki annyit ér, amennyit dolgozik a munkásosztály hatalma erősítéséért, illetve amennyire segíti a kommunista párt célkitűzéseinek megvalósítását. Ebből a szempontból közömbös. hogy valaki a felszabadulás előtt, vagy utána járt-e iskolába. L

áthatjuk, tapasztalhatjuk: egymagában a proletár származás még nem biztosíték arra, hogy valaki feltétlen igenlője legyen a jelennek. Előfordul — bár nem ez az általános —, hogy munkásszülők gyermeke is huligánmódra viselkedik, csavarog, nem dolgozik Ugyanakkor polgári családból születeti fiatalok is egyre nagyobb számban ismerik fel a fejlődés irányát, és állnak kikötések nélkül a rendszer zászlaja alá. Igen balkezes politika lenne tehát, ha figyelmen kívül hagynánk a szorgalmat, az odaadó produktív munkát és valamiféle hamis elviség alapján mereven, hasraesnénk a szociális származás előtt. A bizalom rendkívül fontos dolog. Elveink tisztaságának szigorú fenntartása mellett serkentője, lendítője lehet a termelésnek, formálódó, egyre tartalmasabb új életünk fejlődésének. Ezért ne fukarkodjunk az elismerő, biztató jó szóval azoknál az embereknél, akik azt megérdemlik. * NAGY ISTVÁN