Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-13 / 191. szám

UroiitfkfHf, ÍWIH. witCTtufni Ti 4 Drezdai íróvendégeink fóliából... Szeged város tanácsa és a Tiszatáj szer­kesztősége vendégeiként Szegeden tartóz­kodik két drezdai író, dr. Lothar K e in­ge és Ulrlch Pohle. itt-tartózkodásuk idején megtekintették a szabadtért játé­kokat, ismerkedtek a várossal és talál­rLRICH POHLE: BÉKEDAL Láttam a kőművest, ki így beszélt: Kinek kell ház, hogy harc lerontsa majd? Hol béke lakhat új falak között, a gyermckarcon Víg mosoly kihajt, onnan a pusztulás elköltözött. Hol nem zokog többé az özvegyek, árvák, s kétségbchulltak bús sora, azt építjük, s a háznak új nevet adunk: a víg jövendő otthona. t.áttam az orvost, aki így beszélt: halai karmából mentek életet, de ezt az életnek teszem csupán, és nem hogy háborúk vérrel lepett poklának adják gyógyulás után. Egy ébre szellem, s forró szív lobog s az Ifjúságot tettre perzseli. Az ember ha háborút majd félredob, faját a pusztulástól megmentheti! Láttam a földművest, ki így beszéli: Romokba süllyedt város és falu, termésünk foszforbomba ette meg, kint ajándékozott a háború, a föld, mint ótvaros seb gennyezett. De szemünk fényes cél felé tekint, s tudjuk a béke bőséget ígér. Közösen műveljük meg földjeink és minden paraszt helyes útra tér. Intelem: Akik gyűlöltök véres háborút s a békés jövőnek építetek, gondoljátok meg: vannak gyilkosok, az erőtlenre vadkarmuk mered. Zsákmányra gyűlnek újból farkasok, ha birka vagy széttépik a tested! Ne legyetek hát süketek, vakok: ember, a múltat nem lehet feledned! koztak szegedi írókkal, újságírókkal. A két drezdai vendég bemutatására közöl­jük egy-egy írásukat. Kempe korábban már járt Magyarországon és érkezésének élményét írta meg, a költő Pohletól pe­dig egyik legújabb versét adjuk közre. roskára, mondta nevetve az egyik fiatal sportoló. A magyar útitárs megkér­dezte — Maga is látta ezt a filmet? Nem értem, miért játsszák, mikor a régi pusz­lamitoszt hirdeti. A dübö­rögve rohanó méneseket, a gémeskutat, a tüzes magyar menyecskéket, akik egy kis­sé ostobák és mindig szolgá­latkészek, mindig őrülten szerelmesek és fekete hajú­ak. Nehéz sorsuk hatása alatt fájdalmas, szívet megindító dalokat énekelnek. Pedig ma már minden másképp van. A pusztán már nem a nagy­birtokosok az urak az osto­rukkal, hanem a parasztok egy csomó új géppel. LOTHAR KFWPE A puszta fölött Szürkén és magányosan terült el alattunk a puszta roppant térsége. A gépmadár arnya úgy siklott el fölötte, mintha egy gondolat súrolná a magyar földet. Arra gondoltam, hogy a falvakban még mindig gé­meskutakat láttam és fe­hérre meszelt, szalmával fe­dett házakat is. Es szép fia­tal magyar nőket is láttam De útitársamnak igaza volt. 1944 óla minden megválto­zott. A magyar alföldre is fiatal, életerős új korszak virradt fel. Az emberek ön­tudatosak, mert a kiszáradt szikeket és a vadvizeket, amelyeket régebben nem tud­tak megszelídíteni, most meg­szelídítették. Ennek az átala­kulásnak a legszebb jelképei a duzzasztóművek végig a Tisza mentén. Magyar útitársunk arról is mesélt, hogy a folyó jobb és bal párján több százezer hek­tár földet tettek öntözhető­vé. A most már közös tu­lajdonba került tágas, sza­bad mezőkön az állattenyész­tés eddig még soha nem lá­tott mértékben lendült fel. A mezőgazdaság szocialista át­alakításával, gyümölcsfák tíz­ezreit ültették. És mialatt egy óra táj­Vllágos, hideg déli nap- ban kellemes meleg volt. sütésben mentünk a kifutó- Mellettem és előttem fia­pályán at DM—SBZ jelzetű tal síversenyzők ültek, akik gépünkhöz. A néhány napja Oberwiesenthalból Pojana , ü k kanvarfló, Ti leesett vékony hótakaró mar Stalinba, a román Kárpátok- k ™ Budapest külterületem is rég ba igyekeztek siugróverseny- f.ol°" to\fbb eltűnt, száraz szel fujt. A re. A korukra jellemző elfő- « hofiv az alie teT­«ép szárnyfelületein az ég gulatlansággal a körülöttük ^"fij « kekje jeges zold es kékes „lo utasokat, egy magyar tej- ^y^ ebben a pillanatban visszfénnyel tukrózodott A szakértót ^ OTgem rögtön fo, amikor árnyékunk elha­fekete-feher szeltomlo gyen- ' gen himbálódzott. Az Air- bevonták a társalgásukba, lad fölöttük, a konyhakban Francé egy Caravelle tipusü Ugy látszott, hogy az utazás és szobákban még mindig gépe gördült elő. A lökhajtá- egy percig se lesz unalmas, szívet megindító dalokat éne­sos gép porlasztócsöve két _ Ez m a puszta, mondta kelnek, de ezekben a dalok­hatalmas porfelhot kavart fel. Az emberek még ötven "^gyar utitarsunk es a mely- ban mar nyoma sincs a szo­méter távolságban is hir- be néztünk. morú végzetezerűségnek. telen megfordultak és be- — Gyakran gondolok Pi- (Fordította: Kálmán László) húzták a fejüket. . .... ...... - • • ' " • '• Még egy utolsó pillantás a repülőtér épületére, ami eredeti alakjával világosan körülhatárolva fekszik előt­tünk: az építész egy repülő­gép alakjára tervezte; a hosszan elnyúlt szárnyépü­letek Jobbra és balra a szárnyfelületnek felenek meg, a két ellenőrző torony a motoroknak, a hátra felé hú­zódó épület pedig, ahol a hangárok voltak, a repülőgép törzséhez hasonlított. Gépünk a kifutópályára gördült. A röptér végtelenül laposan te­rűit el előttünk és mintegy előre vetítette a ránk váró óriási síkság képét. BIZALOM ÚJ EMBEREK tebeaS,MÍCü?i\?í^ adatait dolgozták fel. reskedelem a társa- TALÁLT KINCS rauniiu emberi kap- Ez havonta több mint dalmunkban kiala- Nemrég történt Ir­csontok kuiakuii- 30 ezer rubel meg- kuló új viszonyok- kutszkban, hogy Na­liveik "ttfátkoras© takarítást eredmé- bői ered? gyezsda Masosina At új idők, a kő- nyezetu A kirovográdi vá- rajzoló brigádtársnői­Más... ' rosi villanytelep tur- vei vasárnapi park­ró-cseprő es'eme- Számos kijevi va- binaüzemében pénz- fenntartási roham­nyekrői számolnak jamos_ trolibusz- túros nélkül fizet- munkán vett részt„ dóst*«PM vonalon nincsenek bért. Fizetésina- Egyszer csak drótba nak. kalauzok. S az egész- P°n asztalt helyez- akadt a lapátja. Ki ben az a legérdeke- nek 02 üzembe, akarta húzni a dró­sebb, hogy mint az ° fiókba teszik ázott tot a földből, de se­lépten-nyomon ta- ellenőrzések mutat- dolgozók bérének hogysem ment a do­lálkozunk ma az új ják, azóta kevesebb együttes összegét, a log. Amikor végül jeleivel, csak néha a potyautas. A főis- bérlistával együtt, nagy nehezen mégis észre sem vesszük. kólákon és a válla- Csupán egy feliratot kiráncigálta a dró­Kijevben történt... latoknál az újságpa- helyeznek el az asz- tot. 3 nagy rög ló­A Kom Luxemburg. Pilonokban itt-ott talon: »Ne felejtse gott a végén. Nagy gyárban nagy lendü- nincs újságárus. Bü- el aláírni a bérlis- lapátjával szétverte letet vett a kommu- fék nyíltak meg, ahol tát*. a rögöket, s ekkor óri­nista munkabrigád- nincs eladó és pénz- A mxtnkások egy- ási megrökönyödése­mozgalom. Megszán- táros. A vendég fo- fős utón az asztal- re aranyrudakat lá­tek az igazolatlan ki- gyászt., s leteszi a hoz mennek Akkurá- tott maga előtt. Két­maradások a munká- pénzt. tusán kiszámolják a fejű sas és 1917-cs bál, de a szokás ha- Vannak ilyen köny- nekik járó összeget, dátum volt mind­talma folytán to- vesboltok is. A ve- aláírják a bérlistát, egyik rúdon. A kom* vábbra is vezették a vő odalép a pulthoz, Nincs ott se pénztá- szomolista lány ha­jelenléti íveket. Vég- válogat, a kiválasz- ros, se ellenőr. ladéktalanul elvitte re valakinek eszébe tott könyvért járó — Mégis mindig a kerületi komszo­jutott, hogy idejét összeget a pénztárba rendben lebonyolódik mol-bizottságba « múlta már ez a rend- teszi és távozik. a. bérfizetés — mond- talált kincset. Az szer, meg kellene — Roppant kényei- ja az üzemvezető. — aranyrudakat átad­szüntetni. A javasla- mes dolog ez — Csak egyszer volt ták a hatóságoknak, tot. egyöntetű he- mondta egy vevő. egv kis hiba _ j Ott megmérték: ke­lyeslés fogadta. A akivel együtt váló- . , . , , ,. T„y0r, * y.iix un á*. gépek mellé álltak gattuk a könyveket. hel felesleg műradí Ól azok a dolgozók is, — Nem gondolja, « asztalon. *<" nyomtaK. akik a jelenléti ivek hogy ez a fajta ke- (A. Rjabokljacs) (A. Merleulov) A TRAGÉDIA ÜTJA Röglön • » I a r I után megragadott minket a nagy magyar alföld óriási térsége Ahogy Magyarország éléstá­ra fölött repültünk, láttuk, hogy mindenütt vékony hé­takaró borítja. Micsoda ha­talmas táblák terültek el alattunk' A termelőszövet­kezetek közéé földiéi. A fel­hőtlen ég kékje és a vakító napfény 3100 méter magas ságban egy pillanatra a déli tájak melegét varázsolták elénk. Egy pillantás azonban a félig befagyott ablakokra és a kinti hőmérőre, ami —43 fokot mutatott, egyszer­re eszünkbe juttatta a való­ságot. Az utasfülkében azon­AZ ASSZONYSORS ÍRÓJA — AZ OLVASÓKHOZ Kedves Olvasóim! — közös ismerős nevét súg- Az Asszonysors eléggé Most, hogy Asszonysors Iák fülembe eddig Thék nyers, borzas, itt-ott talán című regényem végére ér- Karcsi alakjára vonatkozó- túlságosan sok szenvedést keztünk, arra kérem űnö- an —, azt feltételezi, hogy hordozó élet-anyag. Féltél­ket: vegyék át a szerepe- nem egyes élő személyekről lenül dolgozni kell még met. Vegyék kezükbe a tol- t>an szó. Sem a fő-, sem a rajta. Mai, kellemesen bon­lat és Írják meg reflexiói- mellékszereplőket nem min- takozó életünk fényeiből kat. önző kérés, elismerem, fáztam tehát egy-egy élő fi- több kellene bele. Szeret­mert elsősorban az én írói guráról. Hiszen ha azt te- ném majd elmesélni Erzsike fejlődésemet szolgálnák a szem, rosszízű naturalizmus- további életútjának derűs és megjegyzések. De bizonyo- nal egyéb nem sül ki a do- sugaras mozzanatait, önma­san másokét is. logból. Szerettem volna, ha gammái kerülnék összeütkö­Szóban már sokan elmond- írásomban itt-ott sikerül zésbe, ha nem törekednék ták észrevételeiket -me- megközelíteni korunk né- egyre több emberi boldog­netközben-. Nyáresti sétán, hány Jellegzetes alakjának sag ábrázolására, fülledt hivatali szobában, vázolását. Megjegyzéseiket előre is gyalupad mellett — vagy A *műitészek*, a kritiku- hálásan köszönöm: cppen egy Közért-bolt köze- sok közül is hozzászóltak par Endre pén. Már az eddigi észrevéte- már néhányan e munkám- Szeged, lek hasznáért is érdemes ház. Főleg két ellentétes ál- Egyetemi Könyvtár volt a témával küszködnöm, láspont ütközött ki eddigi A megjegyzések rendsze- megállapításaikhői: rint kérdésekkel kezdődtek. 1. Egyáltalán nem hasz- Szerkesztőségünk szívesen Arra erősen kíváncsiak az nos és célszerű ilyen film- adott helyt Dér Endre fel­olvasók: honnan -szedtem* szerű szerkesztésmódot hasz- hívásának, annál is inkább, a főszereplőket. ndlni realista müveknél. mert hasznosnak tartanánk Én erre csak annyit mond- 2. Csak az ilyen filmszerű irodalmi vita kialakulását e hatok • már az a tény is szerkesztésmódnak van ki- — lapunkban első ízben meg­,. , ,.,, ' zárólagos haszna és jövője, jelent — kisregénye fölött. hogy ismerőseim épp feltu- Mdr e két eUentéte$ meg. \ hozzánk beküldött legér­cat — a beszélgetésnél ter- állapítás tisztázása is indo- dekesebb véleményeket la­mészetesen jelen nem lévő kolna egy vitát. punkban Is közöljük. az első bemutatótól napjainkig Madách életművéből úgy zönség a Nemzeti Színház- ház — 1937 Hamburg, Alla­emelkedik ki Az ember tra- ban. A szcenírozás és szín- mi Színház — 1939 Berlin, gediája, mint aprócska dom- revitel Paulay Ede munkája a Lessingtheater felújítása — bok közül egy hatalmas és vállalkozása volt. A Tra- 1940 Frankfurt, Stadttheatcr sziklacsúcs. Minden más csak gédiához Erkel Gyula szer- és így tovább, fél sikert hozott a szerző- zelt zenét, főszerepeit pedig Mint rádióelőadás elhang­nek — a Tragédia pedig a Nagy Imre (Ádám), Jászai zott Az ember tragédiája a páratlan, korról korra meg- Mari (Éva), Gyenes László bécsi, prágai és müncheni ismétlődő elismerést Ezzel a (Lucifer) játszotta. Jó egy év- rádióadóban i6. művével vonult be az iro- tized alatt megérte a száza- _ _ dalom halhatatlanjai közé, s dik előadást Az ember tra- Szeged 6S a Tragédia ott fo ezzel biztosított magá- gédiája, még a Paulay-féle . . . . ­nak igen előkelő helyet színpadi alkalmazásban. A S^ÍLf f ólMri'i 1360-ban írta le a nagy mű Többször felújították, s a utolsó mondatát, melyet az- felújítások közül említésre ren^zett hemuta^Zk-Zvü óta is pontosan tud idézni méltó Hevesi Sándor több Z^Xinull^S. Tul "és°bízva «">"- ^ M^áchTr^ költ bízzál'* s egy esztendő- vitele 8 Népszínházban és a menyét itt tudták életre kei­vel később mutatta meg bí- Nemzeti Színházban. teni leginkább a maga teljes te^klntél^bb'^Toftárs8 SZC8eden' 8 * U?megjelenetekkel, ÍSiSS nak aki a mű^ olvasása ta- . a!ka'™5 * ^latc. kor­nuimányozása után nyomban m,ltatták mind^art pv"ptbpnA1 Más . S2a^d éri kijelentette, hogy Madáchot 1932-es szünet után a máso- előadásáról nem ts beszel a Lr^^eti^^r dÍk JÍtékéVbW- A1'g 2 ^ ^ toSdiTifehő ként és©'aX f1"0 ÍL1' " KlÍ TMl^ fMf ^^ támogatásával jelent meg a Az ^^ tragédiája jubile- hez fűzöd.k miként a mu Tragédia könyvalakban még ™ ötszázadik előadását ün- ujabb szabadteri előadasa is. ugjanabban az esztendőben, nepelték Budapesten a Nem- Áz idei szabadtéri bemu­ma id 1863-ban ismét. Színhazban ^tó azonban nemcsak emiatt A mű azóta tizennégy nyel- !!!Lh1iW„ „tón Rendp7"k' s?'í"észpk ven jelent meg több ország- Hazank ^lszabadulasa után ^ kultúrpolitikusok évtize­ban, több kiváló fordításban az e,sá na?y jelentőségű fel- deken keresztül saját elgon­újítást 1954-ben rendezték dolásaik és ötleteik, továbbá Színpadi sikerei meg, ug>-ancsak 8 Nemzeti Politikai nézetük szerint al­c w ü kalmazták, vagy alkalmaz­Színpadon először 1883 tizmházban. tatták színpadra Madách hal­szeptember 21-én látta , kö- ^^ e16adások ^TszT^Az "mbeftZ­Nagyívű és magasröptű gédiája csonkitatlanul, teljes páJyát futott be Madách e eredetiségében, húzások, ki­hatalmas alkotása külföldön egészítések és önkényes r«n­fo, főként Európában. A for- dezöi utasítások nélkül, dítások megjelentetése mel- A vasárnapi bemutató és lett számon tart az irodalom- a további előadások iránt bi­történet több külföldi bemu- zonyára ezért is tapasztalha­tatót is. E bemutatók neve- tó olyan felfokozott érdek­zetesebb állomásai közé tar- lődés. Hetek óta egyetlen tozik a hamburgi Stadtthe- jegy sem kapható, viszont an­ater 1892 évi premierje, a nál többen szeretnének min­bécsi Kiállítási Színház és a denképpen gj'önyörködni a prágai Nemzeti Színház elő- Tragédiában még az idén. adása ugyanebben az eszten- a Tragédia vázlatos útja dőben. Az utóbbinak az a bizonyság arra, hogy minden nevezetessége, hogy három generáció nagy tisztelettel és hónap után az előadást be- érdeklődéssel fogadta Az em­tiltották a Marseillaise nyo- ber tragédiája bemutatóit mán támadt nézőtéri tűnte- vagy felújításait, de Ma­lés miatt. A mű további kül- dách kultusza most érte el földi állomásai: 1893 Berlin, eddigi tetőpontját, most, tessing-theater — 1903 Bécs, amikor a dolgozó emberek Kaiser-Jubiláums-theater — tízezrei csodálják a művet, 1914 Zágráb, Horvát Nemze- s legalábbis ezrek salnálják, ti Színház — 1926 Pozsony, hogy az idén le kell mon­Szlovák Nemzeti Színház — daniok erről a művészeti él­1934 ismét Bécs, Burgszín- ményról. Kön/v a mezőgazdasági kutatás tízesztendős eredményeiről Ebben az esztendőben egv sz4z tanszékén folytatnak sor mezőgazdasági kutató tudományos kutatásokat intézet ünnepli fennállásának A mezőgazdasági kísérlet­tizedik évfordulóját. ügy újiászervezésének jubi­Jelenleg harmincegy ön- leuma alkalmából a mezőgaz­álló mezőgazdasági kutató in- dasági könyvkiadó több száz tézet működik az országban, oldalas kötetet jelentet meg ezenkívül az agrárfelsőolcta- a* intézetek tízéves kuta­tási intézmények csaknem tási eredményeiről.

Next

/
Thumbnails
Contents