Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

rétitek. 19611. augusztus 5. 4 Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról) nek, a lehetőségekhez ké­pest javuljanak és bővülje­nek a kapcsolatok. Ujabb három országgal: In­diával, Indonéziával és Finn­országgal kötöttünk megálla­podást arról; hogy külképvi­seleteinket kölcsönösen nagykövetségi rangra emel­jük. Öröm volt számunkra, hogy hazánkban üdvözölhettük dr. Sukarnot. az Indonéz Köztársaság elnökét. Örömmel fogadtuk körünk­bon Djuanda Indonéz első minisztert és dr. Fawzi-t, az Egyesült Arab Köztársaság kül ügy miniszterét E tekintélyes államférfiak magyarországi látogatása alkalmat adott népünk eredményeinek, békés és dolgos életének megismer­tetésére és az országaink közötti kapcsolatok erősí­tésére. Bizonyos előrehaladás mu­tatkozik államközi kapcsola­taink fejlődésében Ausztriá­val is, s szívélyesen fogad­juk majd Pittermann alkan­cellár urat. aki meghívá- szólalt fel. sunkra hazánkba fog láto­gatni. megszilárdult nemzetközi kerülhetetlen átmeneti ne- séhez és a béke erőinek győ- tekben már az idei őszön helyzetünk feljogosít ben- kézségeket és további sikere- zelméhez. mintegy háromszázezer kat nünket az optimizmusra, ket ér el, ezzel meggyorsít- Dr. Münnlch Ferenc nagy holdon nagyhozamú külföldi, Nem kétséges, hogy ha a ja a szocializmus alapjai- tetszéssel fogadott beszá- főleg szovjet búzaíajtákat , , , , ... , , , . ., T ., . . mólója után ebédszünet kö- vessenek. Ehhez ugyan tobb párt es a kormány vezetése- nak lerakásat. így járulunk megkeajő. műtrágya kell, azonban jó —. t„ ..««.UU VI- Vl/?-Vf*Á 1 A/f A -I 1 ... _ _ . ... . U . S. t. I X. - - A mm . • • V. A •• vei, népünk újabb eröfeszf- hozzá legjobban a szociális- dött a Minisztertanács he­teseket tesz, leküzdi az el-ta tábor további megerősítő- számolója feletti vita. Vita a Minisztertanács elnökének beszámoló ja felett Támogatjuk a gyarmati népek Jüggetlenségi törekvéseit befektetés, mert részben egy éven belül többszörösen megtérül, részben jelentősen elősegíti kenyérgalx>na-prob­lémánk hazai termésből való megoldását — Minden egyes állami A vitában elsőnek Kiss alatt elsajátították a szocia- zűk meg a munkát, minden gazdaságban, termelőszövet­De*ső budapesti képviselő lista nagyüzemek vezetésé- feltétel megvan ahhoz, hogy kezetben és egyéni gazda­hez szükséges alapvető is- a cséplést augusztusban be- "ágban az eddigieknél is job­mereteket fejezzük. Az idén ugyanis 153,1 használják ki a hoza­kevesebb csépelnivaló van, mok novelésere a legna­Örvendotes, hogy termelő- mert nagy területen kombájn £0'obb és azonnali hatású szövetkezeteink túlnyomó aratott és csépelt tartalékot, a szakszerű és jó Felszólalásában az ipari anyagellátás néhány prob­lémáját Ismertette. részben a kezdeti nehézsé­gek ellenére fegyelmezet­ten dolgoznak, Kormányunk továbbra is nagy figyelemmel kíséri a gyarmatosítás ellen küzdő népek harcait és lelkesen üdvözölte újabb sikereiket. A magyar kormány támo­gatja ezeknek a népeknek függetlenségi harcát; az el­sők között ismerte el az új független afrikai országokat, a Mali Államszövetséget, Szomáliát, a Malgas Köztár­saságot és a Kongói Köztár­saságot. Népünk felháboro­dással értesült a belga gyarmatosítók agressziójá­ról, amellyel meg akarják fosztani függetlenségétől a fiatal Kongói Köztársasá­got Mélységesen elítéljük a belga gyarmatosítók eljá­rását és támogatjuk a kon­gói kormány erőfeszítéseit, hogy véget vethessenek a belga katonai megszállásnak és az imperialisták szepara­tista törekvéseket bátorító aknamunkájának. Együtt érzünk az amerikai gyarmatosítók ellen küzdő kubai néppel és kormányá­val. Fidel Castro miniszter­elnök vezetésével a kubai nép forradalmi harcosai másfél évvel ezelőtt elűzték az imperialistákat kiszolgá­ló Battista diktátort és nép­nyúzó társait. Azóta ts szüntelen harcot kell foly­tatniok az amerikai mono­póliumok agressziós mester­kedései ellen. Az Egyesült Államok kormánya legutóbb már nyílt gazdasági háborút indított a függetlenségét vé­delmező Kuba ellen. Népünk és kormányunk Kuba népének és kormá­nyának igazságos ügye mellett áll, s támogatja azt. Biztosak vagyunk abban, hogy a ku­bai nép legyőzi az imperia­listák által támasztott ne­hézségeket és tovább halad a függetlenség útján. Továbbra is fontos fel­adatunknak tekintjük, hogy gazdasági erőnkhöz képest, a kölcsönös érdekek figye­lembevételével a gazdasági, ezen belül a külkereskedelmi kapcso­latok fejlesztés? útján hozzájáruljunk a független­né vált gyarmati országok gazdasági felemelkedésé­hez. A magyar kormány nagy fontosságot tulajdonít an­nak, hogy tevékenyen részt vegyen a nemzetközi szer­vezetek munkájában. Kép­viselőink több száz nemzet­közi szervezetben végeznek aktív és épftő tevékenysé­get a béke és a népek kö­zötti együttműködés szolgá­latában. Ezek a célok szab­ják meg a Magyar Népköz­társaság ENSZ-küldöttségé­nek feladatait is. Ugy vél­jük: az ENSZ következő, XV. közgyűlése előtt álló fon­tos feladat, hogy napjaink legégetőbb kérdését, az ál­talános és teljes leszerelést előbbre vigye a megvalósí­tás útján. A beszámolót elfogadta és elfogadásra ajánlotta. A következő felszólaló Brutyó János, a SZOT fő- kialakult és megszilárdult a titkára volt, aki az építőipar munkaszervezet. Már több A csépléssel egyidőben a telajmúvelest. Az őszi ke­gabonafelvásárlás jó meg- nyérgabonákat jó minőségű, szerverése és lebonyolí- 101 elkészített talajba, idő­tása is felelősségteljes vessük el. Mindent el munkát jelent a tanácsok- keI1 követnünk annak érde­nak, a felvásárlóknak. kében, hogy a tervezett két helyzetével foglalkozott fő- mint 4200 termelőszövetke- A doigozó ftépün'k ellátása ^ félmillió holdnyi kenyér­ként. Felszólalásának végén zetben hozták létre a brigá- érdekében a termelőszövet- Sabonat maradéktalanul el­megemlítette, hogy dókat és munkacsapatokat kezetek és egyénileg gaz- ves«ék. . . . . és közel 3 és fél ezer ter- dálkodó parasztok maradék- Az egyénileg dolgozó pa­örönunel fogadták "a pTrt melőszövetkezetben rendsze- JJnJk is te'tsák Központi Bizottságának az resen fizetnek munkaegység- {oSSk ttüE építőipar oteves feladatai- előleget ségletükön felüli mennyisé­ről szolo hatarozatat, . ­amelynek végrehajtását ké­szek minden tudásukkal, erejükkel elősegíteni. Németh Károly elvtárs, megyénk országgyűlési kép­viselője, az MSZMP Köz­Ietbeii ügyüknek, hogy fel­tetlenül elvessenek annyi kenyérgabonát, mint a ko­_, . get is az állami felvásárló rábbi években. keadrveró a te^meTfezöve ütján értékesítsék. Külön gondot kell fordítani kcS'dLtő töbSUn , ^ a- baZaÍ gabona" 3 munka jó megszervezésére KCzeuK aonio lODDsigeocn fajták terméshozamainak nö- azokban a termelőszövetke­idoben es megfelelő minő- Velésére hívta tel a M<nr»i ,,, 3 rermeioszovetKC séahi n elvétrezték az ese- velfsere nivla, íeI a figyel- zetekben, amelyek a telen ' ves<+ hogy az állami gazda- takarítási és a szántás-vetési ff Sztályánakm€?vczet/útc 3 növényápolás kedvezőbb Ságokban és a jobban gaz- munkákkal " egyidejűleg "ke­kén szTeS a beszá- képet mutat' mint 3 mege10" dalkodo termelőszövetkeze- rül sor. ző években, s az aratás ne- ... . „ Időben kell elvegezni az őszi mezőgazdasági munkákat mólónak a mezőgazdasággal foglalkozó részéhez szólt J^ffff^*! Vfa_ hozzá. Aláhúzta, hogy gáztak a szovetKezeti pa rasztok. a mezőgazdaság szocialista — Szövetkezeteinkben — Befejezésül azoknak a a közös gazdaságok jó átalakításának meggyorsí- folytatta — az idén mintegy problémáknak megvizsgálá- tapasztalatait a jövőben tásában kétségkívül kifeje- 10 000 gazdasági épület ké- Bara kérte a kormányt, ame- mind szélesebb körben zésre jut az a tény, hogy szül el, jórészt állami támo- lyeket az aszályos időjárás kell hasznosítanunk, a dolgozó parasztság bízik gatásból. ' idézett elő egyes alföldi me- A Minisztertanács beszámo­a párt és a kormány poli­tikájában. A fejlődés általában egész­séges és bíztató. A régiek­kel együtt az utóbbi két év­ben alakult fiatal termelő­szövetkezetek jó eredmé­Vejlődnek külkereskedelmi kapcsolataink gyekben, köztük választóké- lóját elfogadta. Ilyen nagyarányú mező- rületének, Csongrád megyé- Ezt követően Cseterki gazdasági építkezésekre nek számos termelőszövet- Lajos képviselő a múvelő­még nem volt példa ha- kezetében is. désügy fejlődéséről szólt zánkban. — Okulnunk kell abból a Köszönetet mondott azok­. .„ , .. _ leckéből, amelyet az idei nak az áldozatkész ezrek­Az- allami segitseg számta- aszály jelentett számunkra. nek, akik messzemenően se­lan más formában is meg- Intézkedéseket kell tennünk gftik a tömegkulturális nyeket értek el. A. falubap ,nyilvánul. annak érdekében, hogy a munkát országszerte és an­végbemenő változásoknak Az állattenyésztés fejlesz- szükséges talajmunkákat, a nak a meggyőződésének nagy emberformáló ereje is tése érdekében kormányunk tarlóhántást, a nyári és őszi adott kifejezést, hogy a kor­van. Azok a parasztemberek, ebben az évben százezer ko- mélyszántást — a szárazság mány művelődési politikája akik néhány hónappal ez- casüldőt és 50 000 tenyész elleni védekezés és a jó ter- a jövőben még inkább gyor­előtt még mint egyéni gaz- szarvasmarhát bocsát a szö- més biztosításának e fontos sítja a falu művelődését. A dák dolgoztak és csupán sa- vetkezetek rendelkezésére, munkáit — időben és jó mi- kormány beszámolóját el­ját gondjaikkal voltak ol- A központi erőforrásokat nöségben mindenütt elvégez- fogadia. foglalva, immár mint terme- azonban az eddiginél is ész- zók. A Minisztertanács beszá­lőszövetkezeti vezetők, elnö- szerúbben kell felhasználni, A gépállomások. állam, mólója feletti v.tában Cse­s minden lehetséges tartale­Hazánk megerősödött nem­zetközi helyzete visszatükrö­ződik külkereskedelmi kap­csolataink fejlődésében is. Népgazdaságunk eddig is el­sősorban a szocialista tábor országaival való szilárd együttműködés alapján fej­lődött és ez így lesz a jö­vőben is. Ennek felbecsülhe­tetlen értékű eredményessé­gét bizonyítja, hogy mór az év első felében módunk volt megkötni a szocialista tábor csaknem valamennyi országával azo­kat a hosszúlejáratú gaz­dasági egyezményeket, amelyekre alapozva dol­gozzuk kl ötéves tervünket. E megállapodások külkeres­kedelmi forgalmunk igen jelentős növelését irányoz­zák elő a szóban forgó or­szágokkal. Ez is mutatja fo­kozódó részvételünket a szo­cialista nemzetközi munka­megosztásban, amelynek ke­retében főleg azoknak a gép­ipari cikkeknek az export­ját növeljük, amelyeknek gyártására adottságaink leg­inkább megfelelnek. Másfe­lől fokozott mértékben hasz­náljuk fel beruházásainkhoz, az ipar múszaH színvonalá­nak fejlesztéséhez, a mező­gazdaság gépesítéséhez a szocialista országokból vásá­rolt gépeket és berendezése­ket. A békés egymás mellett élés elve alapján bővítettük es igyekszünk továbbfejlesz­teni kereskedelmi kapcsola­tainkat azokkal a kapitalista országokkal, amelyek egymás érdekeinek tiszteletben tar­tása, a kölcsönős előnyök és az egyenlő feltételek elve alapján hajlandók erre. Sajnálatosnak tartjuk, hogy egyes nyu&at európai orszá­gokkal folytatott kereskedel­münkben az utóbbi időben zavaró tényezők is mutat­koznak. A nyugati zárt gaz­dasági csoportosulások — az Európai Közös Piac, illetve az Európai Szabadkereske­delmi Társulás — következ­ményeképpen nyugati part­nereink egy részénél a vá­mok és az engedélyezési rendszer területén megkülön­böztető jelenségekkel talál­kozunk. Több tőkés országgal az utóbbi időben kötött szerző­déseink az áruesereforga­lom jelentős emelését irá­nyozzák elő. Sok éve fenn­álló egyéb kapcsolataink mellett említésre méltó, hogy hosszabb időre rendeztük árucsereforgalmunkat Ausztriával. Angliával, Gö­rögországgal, Dániával, örvendetesen fejlődik for­galmunk Olaszországgal is, nemrég kötöttünk megálla­podást Finnországgal. A tőkés országokkal fenn­álló kereskedelmi kapcsola­taink a jelek szerint egyre fejlődő új vonása az, hogy a korábban csupán egy-egy esztendőre szóló szerződé­sekben szabályozott árufor­galmai. több ország vonat­kozásában mindinkább a hosz­szúlejáratú, több éves idő­tartamra szóló megállapodá­sok rendszere váltja feL Tisztelt Országgyűlés! Megállapíthattuk, hogy né­pünk jó munkát végez, büszke lehet alkotó munká­jának eredményeire. A jól végzett munka jól­eső örömével gyürkőzhetik neki a további feladatok­nak. Belpolitikai helyzetünk és kök, brigádvezetők a közös ko(. _ amely nem kíván kü_ ügyeinek lelkiismeretes in- lön központi beruházást és tézói. Dicséretet érdemel az saját erőből megvalósítható zetesség, amellyel rövid idő tába kell állítani. Eredményein k még nagyobbak is lehetnének gazdaságok és termelőszö- terki Lajos után dr. .Sikl vetkezetek üzemeltessék Endre külügyminiszter, két műszakban a traktoro- majd Nógrádi Sándor kép­kat. viselő szólalt fel. , , . „ . . , ,, vegyék igénybe a szükséges Nógrádi Sándor felszóla­szorgalom es kovetke a mezőgazdaság szolgála- fogaterőt is, kövessenek el iása után az elnöklő Diny­mindent annak érdekében, nyés Lajos bejelentette, hogy az idei őszön az összes hogy arra alkalmas földet fel- az országgyűlés legköze­szántsák. lebbl ülését pénteken 10 A kormány munkájáról órai kezdettel tartja. szóló beszámolót elfogadta Napirenden szerepel: A Az eddig elért eredmé­nyek — amelyek végső so­ron dolgozó népünk közös erőfeszítéseiből születtek — szépek, de gyelmeztelnek, hogy gyor­sabban juthatunk előre ha az országgyűlésnek is el- Minisztertanács beszámolója minden fokon javítjuk' a fogadásra ajánlotta. feletti vita folytatása, az vezetés munkáját Hodek József Komárom 1959. évi állami költségve­— megyei képviselő, a követ- tés végrehajtásáról szóló ja­A továbbiakban hangsü- kező felszólaló a mezőgaz- lentés jóváhagyására vonat­lehetnének nagyobbak ls, lyozta, hogy most különösen daság szocialista átalakitá- kozó törvényjavaslat tár­ha minden illetékes szerv nagy gondot kell fordítani a sának időszerű kérdéseivel gyalása és az interpellációk, maradéktalanul feltárta cséplési munkák gyors be- foglalkozott., Felszólalása vé- Ezzel az országgyűlés csü­volna azokat a tartaléka- fejezésére. Ha jól szervez- gén hangoztatta, hogy törtöki ülése véget ért. kat, amelyek elősegíthetik a mezőgazdasági termelés fejlődését. A mostaninál lényegesen jobb szakmai propaganda, a jó módszerek gyorsabb és szélesebbkörű elterjesztése, a gépek jobb kihasználása, a felvásárlás jobb megszerve­zése, a gyengébb szövetke­zetek segítése az erősebbek által és sok más hasonló le­hetőség mind-mind a ter­melés fejlesztésének tarta­léka. Ha mindenki — le­gyen az miniszter, tanács-, vagy tsz-elnök, agronómus, traktoros, vagy mezőgazda­sági gépgyárban dolgozó —, aki felelős a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért, egy kicsit lelkiismeretesebben, nagyobb felelősséggel dolgo­zik, akkor lényegesen meg­gyorsulhat a fejlődés üteme. Ismeretes, hogy jjéldául mi­lyen nagy szükség van a nádra, mint tetőfedő anyag­ra. Nádtermósünk jelenté­keny része azonban az idén is kárbaveszett, mert a Könnyűipari Minisztérium és az illetékes tanácsok nem gondoskodtak a nád jó beta­karításáról. Ez pedig hátrál­tatta a mezőgazdasági épít­kezéseket és kárt okozott az országnak. Az ilyen esetek is arra fi­illést tartott a Minisztertanács A Tájékoztatási Hivatal Jeni védekezésről szóló ren­közli: deletet. A Minisztertanács csütör- A belkereskedelmi mi­tökön ülést tartott. A föld- niszter előterjesztésére a müvelésügyi miniszter elő- Minisztertanács az augusz­terjesztése alapján rendelet- tus 20-i és 21 -i munkaszü­hen szabályozta a vagyon- neti napokkal kapcsolatban kezeléssel megbizott terme- szabályozta az üzletek nyit­lőszövetkezeti tagok anyagi vatartását. felelősségét, majd kiegészí- A Minisztertanács ezután tette a növényi kártevők el- folyó ügyeket tárgyalt. Megkezdődtek a nyomáspróbák a Tiszapalkonyai Vegyikombinát műgyantagyárában A Tiszapalkonyai Vegyi- kazánok nyomáspróbái már kombinát munkásai, műszaki a szeptemberi próbaüzemet vezetői napok óta lázas izga- ka-_ftik lomban készülődnek — ma készn,k egy hónappal a kitűzött ha- A műgyanta üzemrészleg táridó előtt — a hatalmas nyomáspróbái után egy hó­létesltmény egyik legfonto nappal később megkezdik a sabb üzemrészlegében, a próbaüzemeltetést. múgyantagyárban megkez- A vegyikombinát többi dődnek a nyomáspróbák. A, üzemrészlegében is a tervek­több ezer méter szabad ég nek megfelelően haladnak a alatt futó csőhálózat es a munkálatokkal. Ki kit tanít rendre? Heinrich üchriewer nyu­gatnémet hajótulajdonos ügyében most hirdetett íté­letet a szczecini bíróság. Ez év május 4-én Schrie­vier saját hajóján a lengyel­országi Szczecinbe érkezett A hajó nem a megfelelő he­lyen kötött ki, ezért a len­gyel révkalauz udvariasan fi­gyelmeztette. hogy a jelzett helyre irányítsa hajóját. Schriewer a következő sza­vak kíséretében távolította el a révkalauzt a hajó fe­délzetéről: -Stettin német város, nemsokára úgyis visz­szajövünk, s majd rendre tanítunk benneteket, átkozott lengyel disznók*. A szczeeni vajdasági bí­róság kétnapos nyilvános tárgyaláson a lengyel nem­zet nyilvános becsmérlésé­nek bűntettéért háromévi börtönbüntetéssel sújtotta a vádlottat,

Next

/
Thumbnails
Contents