Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

Vasárnap, 1960. augusztus 88. 2 Selejtezni való terv, félbemaradt épület. rozsdásodó gép Ami a beruházásokat gátolja Nagyrészt beruházások ré­vén, de csakis a jól meg­alapozott és hasonlóképp ki­vitelezett beruházások révén fejlődik a népgazdaság, jön­nek létre olyan műhelyek, üzemrészek, gyárak, ahol korszerű technikával és tech­nológiával olcsóbban és töb­bet lehet termelni. Sokazot megtörténik mégis, hogy mi­re egy helyes elgondolás a megvalósítás útjára lépne — a felületesség, a szervezet­lenség vagy a könnyelműség következtében zátonyra fut, és végül seimimi sem lesz be 161a. Ha a beruházás prog­ramozása jó — bór ez se mindig felel meg a követel­ményeknek —, az már fél siker. Tehát a mértéktartó, alapos tervelőkészítés a leg­fontosabb, de még akkor is megmarad annak a veszélye, hogy a tervezés vagy a ki­vitelezés hibái miatt felbo­rul a beruházás A tervezés hibái A tervező intézeteket ál­talában túlzsúfolják munká­val, nem ritkán felesleges munkával is. Gyakorta elő­fordul, hogy olyan beruházá­sokat terveztetnek meg ve­lük, melyek nincsenek kel­lően megalapozva, s végül kiselejtezés a sorsuk. Lénye­gesen kevesebb lenne a ter­vezők dolga és lényegében kevesebbe kerülne egy-egy beruházás, ha minden eset­ben — akár rajtuk múlik, akár nem — az elkészült tervek pontosan meg is való­sulhatnának. Nincs értelme olyan terv kivitelezésének, melyet rosz­szul készítettek elő, de an­nak sincs, melyet rosszul terveztek meg. Számtalan­szor hallani olyasmiről, hogy például azt a fürdőkádat, melyet a terv előír, nem kap­ni az egész országban, más méret pedig be sem fér az adott fürdőszobába. Besze­rezhetetlen elemek, vagy gé­pek tervezése sokszor hát­ráltatja, sőt meg is akadá­lyozza az építkezések befe­jezését. Az épületelemek, gépek leírását időszakonként katalógusokban teszik közzé, S a tervezők ezeket használ­ják fel munkájukhoz. Csak­hogy az a szivattyú, amely a tavalyi katalógusban még szerepel, idén esetleg már nem kapható, s hiába kerül be a tervbe, felszerelni nem lehet. A tervezők lelkiismeretes­sége és szakértelme egyrészt a beruházás megvalósulásá­nak útját egyengeti, másrészt visszahat a tervező intézetek munkájára. Hiszen ha a terv jó, akkor nincs szükség át­tervezésekre, többletmun­kára sem. A kivitelezés ellenőrzése Talán hihetetlenül is hang­zik a hozzá nem értők szá­mára, hogy mennyi minden múlik a kivitelezés helyes­ségét felügyelő műszaki el­lenőrökön. A gyenge progra­mozás mellett gyakran a műszaki ellenőrzés hibái te­szik tönkre a jól haladó be­ruházást, s okoznak mérhe­tetlen károkat. Egyik alapvető hibája a Csongrád megyei és a sze­gedi építkezések műszaki felügyeletének, hogy az el­lenőrök egy része nem ren­delkezik a feltétlenül szük­séges műszaki szakképzett­séggel. Mérnöki képzettségű alig van, technikus már több, de rajtuk kívül kisebb szaktudású, sőt minden mű­szaki képzettség nélküli el­lenőrök is dolgoznak. A má­sik hiba, ha kevesebbszer is fordul elő, még súlyosabb. Ez a műszaki ellenőrök fe­Új típusú túlfeszültség-levezető A leningrádi Proletarij-gyárban 50(1 ezer voltos áramvál­tóé típusú túlfeszültség-levezetőt készítettek. Ilyen erős­ségű túlfeszültség-levezetőt a gyár korábban is készített, de ezek csupán a viharközbeni túlfeszültségtől védték a vezetékeket. Az új készülék a belső, úgynevezett kommu­tációs túlfeszültségtől is óvja. a vezetéket. A szerkezet töbj) mint ezer alkatrészből áll, magassága kilenc méter. Az Egyenáram Intézetben nemrégiben próbálták ki az új készüléket. Felvételünk az intézet laboratóriumában mu­tatja az új túlfeszülség-levezelőt Időtlensége és nemtörődöm­sége, néha pedig munkakö­rükkel való visszaélése. Hogy a műszaki ellenőrzés hiányosságai mekkora kárt okozhatnak, arra elég egyet­len példaként a Kossuth Zsuzsanna Ápolónőképző esetét felhozni, ahol a fel­újítási és emeletráépítési munkálatoknál 150 ezer fo­rint többletköltséget "ered­ményezett* a hanyag műsza­ki ellenőrzés. 4 gépi beruházásokról Ha már addig jutott egy építkezés, hogy akár a ter­melés is megkezdődhetne, még mindig bekövetkezhet a baj: nem érkezett meg idő­re a megrendelt gép. A gépi beruházások legfontosabb feltétele a szállítási határ­idők betartásának biztosítá­sa. Ez nem sikerült a Pap­rikafeldolgozó Vállalatnak, a tervek szerint ugyanis még az idén, 1960-ban mintegy két és fél millió forint ér­tékű új szalagszárítót szán­dékoztak üzembe helyezni, de mégsem lett a dologból sem­mi. A szalagszárító berende­zéshez való hajtóláncot ugyanis a Budapesti Szellőző­művek alvállalkozója, az Ipari Láncgépgyár csak 1961-ben tudja leszállítani kapacitás hiánya miatt. Nem mondhatjuk apróságnak, hogy a paprikafeldolgozó ily módon nélkülözni kényte­len a már betervezett szárító termelését, és természetesen a beruházási keretösszeg is kihasználatlanul maradt. A beruházások megvalósí­tása körül található bizony­talankodások felszámolására a legtávolabbi határidő is az — azonnal• A második ötéves terv idején nem tu­dunk majd boldogulni, ha a tervezés, az ellenőrzés és a gépek beszerzése olyan körülményes, meggondolat­lan lesz. mint sok esetben eddig volt. Az előttünk álló években még azt a kis hi­bát sem engedhetjük meg magunknak, mint amilyen a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnál fordult elő a kö­zelmúltban. hogy bár a két­millió forint értékű palacko­zó üzem gépei időben meg­érkeztek, mégsem lehetett azonnal üzembe helyezni őket a tervezés baklövései miatt. A második ötéves terv beruházásait a tökéletes szervezésnek és az összmű­ködésnek kell jellemeznie. F. K. Szovjet-finn kulturális egyezmény Helsinkiben szombaton aláírták a Szovjetunió és Finnország kulturális együtt­működési egyezményét. A szerződő felek elősegí­tik majd a kölcsönös láto­gatáscserét és az együttmű­ködés más formáit a felső­oktatás, a népművelés, a film, a színház, a rádió és televízió, az irodalom, a képzőművészet, a zene, a sport és a turisztika terü­letén. Fejlettebb, korszerűbb iskolahálózattal kezdődik az új tanév N éhány nap múlva meg­kezdődik ismét egy új tanév. Készülnek az iskolába a legifjabbak is, az űj I. osztályosok. Nekik már sok tekintetben köny­nyebb lesz, mint elődeik­nek. Nem kell annyit gya­logolniok az iskolába, mert az elsóosztályos gyermekek többsége a lakásukhoz leg­közelebbi iskolába iratkoz­hatik be. Szegeden ugyanis szeptember 1-től több isko­lának megszűnik a kizáróla­gos fiú-, vagy leányiskola jellege. Helyettük fokoza­tosan koedukált iskolák (fiúk, lányok egy iskolába járnak) alakulnak. Szegeden még vannak olyan tagiskolák, melyek­ben összevont osztályú ta­nulócsoportokkal (I—III. osz­tály, vagy III—IV. osztály együtt) tanítanak. Jelentős előrelépést jelent, hogy ezek az összevont osztályok az új tanévben két iskolában, a ságváritelepi és a József Attila-telepi iskolákban meg­szűnnek és teljesen osztottá válnak. Nyilvánvaló, ha egy osztályba járó gyermekek külön csoportban, külön nevelővel tanulnak, eredmé­nyesebb az oktató-nevelő­munka, aminek elsősorban a gyermekek látják hasznát. J elentős eredmény még, hogy válám ennyi na­gyobb általános isko­lában működik napközi ott­hon. Ezek száma, bár álla­munk részéről igen nagy anyagi áldozattal jár, évről évre nő. A napközis munka állandó segítése, ellenőrzése, az orízágos jó tapasztalatok továbbadása, a nevelők szak­mai továbbképzése igen ko­moly és sokrétű munkával jár. Ennek ellátására szer­vezte meg a Művelődésügyi Minisztérium országosan a napközis szakfalügyelői há­lózatot. Július 1-tól Szegeden is szakfelügyelői irányítás­sal és ellenőrzéssel folyik napközi otthonaink munkája Altalános Iskolás tanuló­ink testi nevelése mind a testnevelési órákon, mind a sporttevékenységben igen fontos területe a szocialista nevelésnek. Szeged általá­nos iskoláiban a testnevelő tanárok nagy lelkesedéssel, hivatásszeretettel végezték és végzik ezt a munkát Az el­ért eredmények mellett azon­ban mutatkozott több — főként a szervezés és ellen­őrzés területén — hiányos­ság is. A testnevelő taná­rok szakmai továbbképzése, a művelődésügyi osztály, a városi úttörőelnökség és a társadalmi sportszervek ál­tal kiírt versenyek lebonyo­lítása, azok összehangolása szükségessé tette, hogy ezt a munkát összekapcsolják a testnevelési szakfelügyelet­tel, amit eddig a megyében működő szakfelügyelő ellát­ni nem bírt Ezért szeptem­ber 1-től Szegeden külön ál­talános iskolai testnevelési szakfelügyelőt állítanak be, aki gondoskodik az iskolai testnevelési munka és az iskolán kívüli sporttevékeny­ség egybehangolásáról, az iskolai testneveléssel és sporttal kapcsolatos minden­I Pályázati felhívás A Néphadsereg Politikai Csoportfőnöksége, a Belügy­minisztérium, a Határőrség és a Munkásőrség Országos Parancsnoksága a Népmű­velési Intézettel közösen pá­lyázati felhívást ad ki szín­darabok és dalok írására, illetve szerzésére. A pályá­zaton résztvevő írók és ze­neszerzők drámai művekben és dalokban ábrázolják a fegyveres erők kötelékében szolgálatot teljesítő katonák, határőrök, rendőrök és mun­kásörök férfias helytállását, népünk biztonsága, ha?á nfe védelme érdekében vállalt nemes hivatását. A pályázatra beküldhető: egyfelvonásos színdarab, je­lenet, kórusmű, menetdal vagy lírai dal. A jeligés pá­lyaműveket 1961. január 31­ig kell beküldeni a HM po­litikai csoportfőnökség kul­turális osztályához, Buda­pest, V., Balaton utca 5—7. A pályázat eredményét 1961. március 31-én hirdetik ki. Minden művészeti ágban az első három helyezetett dí­jazzák. Az egyfelvonásos színdarabnál hatezer forint, jelenetnél háromezer, kó­rusműnél ötezer, a dalmű­veknél háromezer forint az első díj. nemű tevékenység szakmai vezetéséről és ellenőrzéséről. gen örvendetesen nőtt Szegeden az utóbbi években a zenetanu­lási igiény. A Városi Zene­iskola, a Zeneművészeti Szakiskola, a Zeneoktatók Munkaközössége mellett a Pedagógiai Főiskola gya­korló, a rókusi, a petőfitelepi Gera Sándor általános is­kolákban ének-zene tagozatú osztályok is működnek, ahol a tanulók az általános isko­lai óratervbe és órarendbe beépítve szerzik meg az át­lagon felüli ének- és zenei tudást Ének-zenei tagozatú általános" iskola eddig csak az I. és II. kerületben mű­ködött Az 1960—61-es tan­évtől a Művelődésügyi Mi­nisztérium engedélyével a III. kerületben a Hámán Kató általános iskolában is megkezdi a munkát gz ének­zene tagozat. Szegeden eddig 6 általá­nos iskolában működött orosz tagozat. A fejlődő és épülő Újszegeden mindinkább sür­getően lépett fel az igény, hogy ott is egyik iskolában létesüljön ilyen tagozat. A Művelődésügyi Minisztérium hozzájárult, hogy szeptem­ber 1-től az újszegedi Mező Imre általános iskolában orosz nyelvi tagozat működ­jék. O ktatásügyünk igen négy problémája volt, hogy az általános is­kolába beiratkozott tanulók mindegyike a kötelező 8 tan­év alatt nem végezte el a VIII. osztályt, hanem kü­lönböző okok — legtöbbször nem megfelelő tanulmányi eredmény miatt — osztályt ismételt és így csak a VII., VI., vagy még alacsonyabb osztályig jijtott el. Most új törvényerejű rendelet szüle­tett, amely kimondja, hogy azok a tanulók, akik a nyolc tanév alatt nem vég­zik el az általános iskola VIII. osztályát,' kilenc tan­éven át, 15 éves korhatárral kötelesek az általános isko­lába jáml. Általános iskoláinkban fo­lyó szocialista pedagógiai te­vékenység tapasztalatait fi­gyelembe véve 1956-ban lé­pett életbe az új Tanterv és Utasítás. Az ennek alapján folyó oktatást, az új Tan­tervnek megfelelő új tan­könyveket, munkafüzeteket évről évre, 1956 szeptembe­rétől — az ellenforradalmi időszak okozta kieséstől el­tekintve — eredményesen vezették be. Az új tanévre a VII. osztályban az orosz nyelv, növény- és állattan, ének, a VIII. osztályban a magyar nyelv és irodalom, fizika és kémia tárgyak új tanterv szerinti tanításához adnak ki új tankönyveket. A tanulók túlterhelésé­nek csökkentése ér­dekében a IV. és V. osztályos földrajz tanköny­veket is kicserélik. A ta­nulók túlterhelésének csök­kentése. sőt megszüntetése egyébként is központi fel­adat lesz az új tanévben. Az elmúlt tanévben leg­több bukás az I. és V. osz­tályokban volt. Ez a tény arra mutat, hogy az óvoda és az általános iskola I. osz­tálya, a IV és V. osztály közötti átmenet nem eléggé fokozatos, hanem ugrásszerű megterhelést okoz a gyer­mekeknek. Az oktató-nevelő­munka módszerében ezek­ben az osztályokban jelen­tős, a tanulók túlterhelését csökkentő változások lesz­nek. ,.Az általános iskolai poli­technikai k|épzés főként a "gyakorlati ismeretek* el­nevezésű tantárgy oktatásán belül valósul meg. E tárgy tanítását az 1957—58. tan­évtől kezdődően fokozatosan vezetik be az általános isko­lákban. A személyi és tár­gyi feltételek lehetővé tet­ték Szegeden, hogy az el­múlt tanévben minden álta­lános iskola V—VI. osztályá­ban, több iskolában már a VII—VIII. osztályban is be­vezették a gyakorlati ismer retek oktatását. Az új tan­évben előreláthatóan min­den iskolában B VII osz­tályban, iskoláink többségé­ben a VIII. osztályban is fo­lyik majd a gyakorlati isme­retek oktatása. N agy segítséget jelent az általános iskola célkitűzéseinek meg­valósításában a nevelők rendszeres ideológiai to­vábbképzése, mely megszi­lárdítja őket világnézeti es politikai állásfoglalásukban. Ideológiai tanulmányaik so­rán meglátják az általuk ta­nított tantárgyak tudomá­nyos, marxista—leninista megalapozottságát, ami ha­talmas segítséget jelent órá­ról órára történő felkészülé­sükhöz, céltudatos pedagó­giai munkájukhoz. A peda­gógusok új rendszerű ideo­lógiai továbbképzésének har­madik oktatási éve kezdő­dik szeptember 1-tőL Az ideológiai továbbképzés mel­lett nagy gondot fordítanak a nevelők szakmai tovább­képzésére is. Didaktikai* módszertani előadások, be­mutató tanítások, tanulmá­nyi kirándulások, tapaszta­latcser e, üzem- és termelő­szövetkezeti látogatások, ki­állítások megtekintése, azok rendezése szerepel szakmai továbbképzési terveikben. A szocialista nevelés fel­adatainak megvalósításában jelentős szerep jut a szülők­nek is. Az iskola és a csa­lád szoros kapcsolatának ki­építésével lehet csak ered­ményes a nevelés, és csalt így lehet megszüntetni a kettős nevelés káros hátasát A pedagógusoknak segíteni­ük kell a szülőket pedagó­giai műveltségük emelésé­ben, ugyanakkor felhasznál­ják a szülök tapasztalatait melyéket gyermekeik csalá­di nevelése alkalmával ész­lelnek. A' szülők és a peda­gógusok. az iskola és a csa­lád közötti kapcsolat jó fel­tétele a jól működő szülői munkaközösség. Ennek alap­vető szervezeti egységének az osztályszülői munkaközös­ségeket kell tekinteni, mivel ezek tudják a szülőket leg­jobban mozgósítani gyerme­keik legjellemzőbb nevelési problémáinak megbeszélésé­re, megvitatására. Az új tanévben az osztályszülői munkaközösségek részére olyan előadásokat tartanak, melyekből a szülők megis­merhetik gyermekeik osztá­lyának sajátos, belső életét, nevelési problémáit. A szü­lők anyagi támogatása (tár­sadalmi munka, pénzbeli felajánlás) is csak az oktátó­nevelőmunka céljaira fogad­ható el abban az esetben, ha az a szülök megkérdezése után, önkéntes felajánlásból éred. I skoláink az új tanév­ben javítani és bőví­- teni fogják az ipari üzemekkel és termelőszövet­kezetekkel kiépített jó kap­csolatokat. Ennek szép pél­dáit láttuk az elmúlt évek folyamán is. Az űj, 1960—61-es tanév, mint azt a szervezési vonat­kozású előkészítő intézkedé­sek és az oktató-nevelőmun­kára vonatkozó célkitűzések mutatják, mindenképpen nagy fejlődést jelent általá­nos iskoláink életében. A si­keres munka egyik feltétele, hogy iskolán belül a nevelő­testületek eszmei-politikai, pedagógiai egységben, a tan­év célkitűzéseinek szem előtt tartásával végezzék napról napra oktató-nevelőmunká­jukat. Ehhez a munkához a szülők, az ifjúsági ..jrveze­tek, a tanácsok, az ipari es a mezőgazdasági üzemeik, egyszóval az egész társada­lom segítségére szükség van, mivel a szocialista iskola megteremtése az egész tár­sadalom ügye. 4CS Z0LTAN tanulmányi felügyelő

Next

/
Thumbnails
Contents