Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

Vasárnap, 1960. augusztus 88. 2 II munka és a szorgalom mellé leleményesség és előrelátás is szükséges Gondolatok a mihályteiki Új Élet Tsz állattenyésztéséről Az elnök mesélte az alábbi históriát: — Rám szól a napokban egy teljesen idegen bácsi: maga a Savanya Miklós tszelnök? Mondom, hogy alighanem én vagyok az. Pont jó, épp magat keresem — örvendezik a bácsi. — En pedig X. Y. ugyancsak tszelnök vagyok Bács megyéből. Azt hallottam, maguknak van egy tehergépkocsijuk, akkor gázolajuk is biztosan akad. Adjon nekem kölcsön 30 litert, vagy ki is fizethetem az árát. Mondom neki: hogyan hát "Kiskunországban-" nincs gázolaj, ide kell jönni pár literért? A fenét, mondta a koma, nem erről van szó, hanem arról, hogy vettem itt a mezőgazdasági kiállításon egy Zetor-traktort és haza kellene vinni. De hát az ördögbe is, éppen ez kellene nekünk is, mondom az atyafinak, már annyit zajogtunk érte, a szánk majd el kopott, de egyszer traktor nincs, máskor meg nem ad pénzt a bank, pedig már a gépre igen nagy szükségünk van. Maguk meg itt nálunk veszik a traktort. Hogy csinálják? Sunyított a messziről jött cimbora s aztán elárulta a titkot: nem mentünk mi a bankhoz, még csak engedélyt se kértünk, megállapítottuk, hogy kell nekünk egy Zetor és kinek mennyi pénze volt a lajbizsebben, összedobtuk az árát. En meg megvettem készpénzért és már vinném haza, ha lenne gázolaj. Ügyes emberek maguk, mondtam neki, az orrunk elől emelik el a gépet, s még gázolajat is adtam neki hozzá. Nem állhattam ki, hogy ne írjam ide riportom elejére ezt az aprócska históriát, mert ha áttekinti az ember az Uj Élet Tsz gazdáinak nagykiterjedésű birtokát, lépten-nyomon találkozhat ezzel a gondolattal: több leleményesség, előrelátás és merészség is kellene ide. Nem maradhat a mai állapotban Kétségtelen, a korábbi, alig 150 holdon gazdálkbdó mihályteleki közösség, az idei tavaszon futott fel 3400 holdra és a közös munkában résztvevők száma pedig 30 egynéhányról 720-ra szaporodott fel. A meglévő berendezések, épületek vajmi kevésnek bizonyultak. Építeni kell tehát rengeteget, mert a szövetkezet félévig sem maradhat s nem is marad mai állapotában. Ennek ellenére mégis az egyik legnagyobb problémája a vezetőségnek, munkát adni az embereknek. Vagy 120 jó munkáskéz tétlenül áll, az emberek harcolni tudnak a legapróbb csinálnivalóért, hiszen senki számára sem közömbös, mennyi lesz az elszámolható munkaegység év végére. Gondok a tehénistállóval Hajdú Józseffel,, a helyettes elnökkel és Vass Ferenc állattenyésztési bfigádvezetővel jártuk be a központi major udvarát. Mindketten a jó gazdák jogos büszkeségével mutogatták, mit tettek azóta. A Maty ér partján hosszú, százas tehénistálló falai nyújtóznak, most Az újfajta parasztélet jelei a tápéi határban A tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet gazdái között néhány hónappal ezelőtt a szövetkezeti gazdaság megalakulása után még igen nagy volt a tanácstalanság: hogyan is kezdjük el? .... • . <m , 5,- . ,-M, .i I - íL«jj ...És azóta már nagykiterjedésű, modern szövetkezeti major arculata rajzolódott ki a falu határának délkeleti oldalán. Ez volt az első épület, melyben már jószágok is vannak. Modern, 1Z0 férőhelyes sertéshizlalda. A szép épület nagy szakértelemre vall, pedig előregyártóit szerfaanyagból maguk a termelőszövetkezeti gazdák készítették. is dolgozik az építőbrigád, a fellelhető anyagokból is munkával azonban senki megoldható lenne a férőhelysem elégedett. Azt mond- probléma nagy része. Szerják: nem lesz korszerű, fákra rakott szalmatető alatt mert fartól etető istállókat épp olyan egészséges, szép nem építenek már sehol, jószágokat neveltek már sok gépesíthető, etetőutas istál- szövetkezetben, mint a mállókra van szükség. Itt most hós istállókban. Az összfemégis ilyen régi típusú, kor- jöstehén-állomány mindöszszerűnek aligha mondható sze 1L Egyáltalán nem szaistálló készül. Az állatte- Porodott számottevően a tenyésztési brigádvezető így valyi 150 holdas gazdaság magyarázza: 500 ezer forint tehénállománya. Az idei álépítési hitelünk van és eb- lattenyesztesi tervek alapjan böl fel kell építenünk még december 31-ig 102 vegyes az istállón kívül egy 200 fé- marhafélének kell itt lenni, rőhelyes sertéshizlaldát, meg Ez a szam elkepeszfóen kiegy 10 vagonos kukoricagó- fS!l,,!?lntegyt 34 katasztrahs rét. Akartuk mi, hogy ne de a bürokrácia tíS ^L&y™^™ ^ hogy a hitelből bíz csak A sertéstenyésztés terüleílyenre telik. Most az a tén csak valamivel kedveszandékunk, hogy később, zőbb a helyzet. A korábban ha lesz egy igazi százférő- js meglévő 22 anyakoca melhelyes istállónk, ezt meg- lé 20-at már vásárolt a kötesszük növendékmarha-is- zösség és az év végére 60 tállónak, arra jó lesz. anyakocának kell lenni a „ , ., , gazdaságban. Közellátásunk Keves a jossag igényei parancsolóan köa benépesített istál- « e'gyébtói?'megy°eT ter^ lo korul lat a szemlelodo, feiadat js _ mjnden száz arra semmi rosszat. nem holdnyi közös területre leg™ondhat: Jan itt többek alább 4 anyakoca jusson kozott 24 hizo marha Egyre- tsz-emkben. E szerint a mimasra masfel evesek csu- hályteleki Uj Élet Tsz gazPa," * m,egls vannak k°z?}- dáinak az új esztendőt 136 tuk 580 kilogrammos példa- anvakocával, legalábbis te"yok daVÍ ,SU,IygyrPr "yésztésre alkalmas kocasüldasuk 40-50 kilo kozott val- dőve] kell kezdeniök. takozik. 3400 hold jo foldon azonban ennyi hízó marha Intézkedni kell még mutatónak is kevés. Legalább 200 xiagyjószágot A szegedi emberek valalehetne, kellene itt meghíz- mennyien tudjak: az Uj Élet lalni, értékesíteni már a kö- Tsz tömöríti magába a vávetkező években. Mint ros legmódosabb, sőt a kásrnondják, ennek a legfőbb üzemi gazdálkodás legtaakadálya a férőhelyhiány, pasztaltabb embereit. Nem Ahol 120 jó munkáskéz nem véletlen, hogy Szeged fűszertalal munkát, amellett, hogy paprika termelésének jó réa földeket mintaszerűen sze is az Uj Élet Tsz gazdáimegművelik, a gazdaságban nak a gondjaira van bízva. Már az idei első lépésként is 305 hold paprikaültetvévan ennek a közösségA paprika pedig rendtrágyaigényes növény, s ha az állattenyésztés sonkáig nem áll arányban a tenagyságával, többek a fűszerpaprika is válságos helyzetbe kerülhet ebben a gazdaságban. Hasznos dolog lenne, ha tanácsi rés pártszerveink mihamarabb megvizsgálnák ennek a szövetkezetnek gazdasági helyzetét és módot találnának a feladott problémák megoldására. Kétségtelenül igaz: rendkívül nehéz, megerőltető dolog azoknak az embereknek, kik 3—4, vagy 10—15 holdas gazdaságokban termeltek eddig, most ezer holdakról gondoskodniok. 11 Ezért korántsem okolhatjuk ma még őket a fogyatékosságokért, de azt sem várhatjuk meg, hogy a ma még 11 kicsinek tűnő hibák később i1 súlyos gazdálkodási veszte'séggel álljanak bosszút maagukért. , Csépi József IMagában véve aprócska 3 jelenség ez, mégis rendkívül figyelemre méltó. Rúzsán 1959-ben — amikor még az ezerholdas Kiss Imre Tsz kivételével kizárólag egyéni gazdálkodást folytattak itt a parasztemberek — egyetlen tanyai gazdának sem jutott eszébe, hogy telket vásároljan a faluban új családi ház építése céljából. Tavaly csupán egy iparos és néhány más foglalkozású család telepedett le az újonnan kialakuló község belterületén. Most pedig alig két hónappal később, hogy termelőszövetkezetivé alakult át a rúzsai tanyavilág, már hat parasztcsalád vett magának új házhelyet a községben. Eddig szólna a rövid hír. A magyar parasztság sorsát szívükön viselő falukutató népi írók, szociológusok írásaikban, beszédeikben ezerszer elátkozták a tanyatelepülést. Bizonyították: a magyar kisgazdák, földművelők elesettségének, műveltséghiányának egyik nagy okozója a tanya. E nagy, évszázados társadalmi probléma megoldását a felszabadulás előtt azonban egyetlen társadalmi rend sem vállalta, nem is vállalhatta önös osztályérdekei miatt. A parasztcsaládok tízezrei — mint kimutatták — nem jószántukból laktak s laknak most sem a tanyákon, városoktól, településektől távol, távol a kultúrától a szántóföldek rengetegében. Földhöz voltak kötve, hiszen apró gazdaságaik jövedelme álig adott annyit, amennyi a szűkös megélhetéshez kellett. A gazdálkodás legtöbbek esetében korántsem bírta el még azt a terhet is, hogy a földek termését az egymáshoz távol eső falvakba szállítsák, tekintve a rossz szállítási és közlekedési viszonyokat. Különösen vonatkozott ez a Duna—Tisza közi tájakra, ahol a szilaj homok amúgyis szűk marokkal mérte a jövedelmet. S közben a földművelő ember alig vette észre mint marad el egyre jobban a rohanó, fejlődő élet mögött, s itt talált rá a világegyetem meghódításának kora. JMost a termelőszövetkezeti Tjiozgálom fejlődésével feloldódnák ezek az évszázados kötelékek is. A kulturáltabb falusi, váj-osi parasztélet többé már nem ábránd, merő vágyakozás a szövetkezeti viszonyok között. Egy-egy szövetkezeti parasztcsalád nem 5—> 10 vagy 15 hold földdel érdekelt többé a nagy kiterjedésű határban, hanem ezer holdak sorsának intézője. És ez kizárja a földhöz kötöttséget. Az embert megillető szellemi magaslatra emeli a földművelőt. LT opasz György, Szögi Ferenc, Balla István, Börcsök Péter termetöszövetkezeti gazdák voltak az elsők Rúzsán, kik hét hónappal az átalakulás után megnyitották a sort, s új családi házhelyeket vásároltak a faluban. Azóta már mások is vásároltak újabb portákat, sokan pedig »jegyben« járnak a kiszemelt telkekkel. A községi tanács és a pénzügyi hatóságok várták ezt és felkészültek. Mintegy 150 falusi családi háznak való telket parcelláztak ki, hogy a tömegesen jelentkezők igényeit is kielégíthessék. mert ezek már az ajtón kopognak. Hát nem különös, hogy a faluban televíziós antennák emelkednek a magasba, a viláaűr rejtelmeibe is elvezetik a falusi embereket s a szélső házakon túl pedig, ahol a tanyavilág kezdődik, petróleumlámpák auilknlják a szemeket és a lelkeket? Megkezdődik a nagyhozamú külföldi búzafajták hazai árutermesztése Az ország búzatermesztő vidékein a szakemberek hosszú évek óta folytatnak kísérleteket nagyhozamú külföldi, főként szovjet és olasz búzafajtákkal. Az öszszegyűjtött tapasztalatok alapján a szakemberek véleménye, hogy a külföldi fajták a hazai körülmények között átlag 6—8 mázsával adnak több termést katasztrális holdanként az elterjedten termesztett magyar fajtáknál. Ezek alapján az új gazdasági évben megkezdik néhány, legjobban használható szovjet, olasz búzafajta hazai nagyüzemi termesztését. A több éves kísérletek alapján a szovjet fajták közül a Szkoroszpelka 4/b és a Bezosztája 4-es fajták, továbbá az olasz San-Pastore, az Autonomia és Produttore fajták váltak be legjobban a hazai körülmények között télállóságuk, gépi arathatóságuk és lisztminőségúk szempontjából. Ezek a fajták több év óta lényegesen magasabb termésátlagot mutatnak a többieknél. A Bezosztája az idén a karcagi tangazdaságban 26,7 mázsát, a Szkoroszpelka pedig 24,1 mázsát termett holdanként. A San-Pastore a Csorvási Állami Gazdaságban 30.7, ugyanez a fajta a Héki Állami Gazdaságban 24—28 mázsát termett holdanként. A Szeged és a járás tertermelőszövetkezeti gazdáinak is megvan a lehetőségük, hogy már az új gazdasági évben nagyobb területeken próbálják ki maguk is az említett fajtákat. Elterjedt termesztésük esetén egyedül a járás területén több tízezer mázsával emelhetnénk kenyérgabona terméshozamainkat egyetlen év alatt. A vetőmag-beszerzéssel kapcsolatban a megyei, megyei jogú városi tanácsok főagronómusai adnak bővebb felvilágosítást. Oldódnak a súlyos kötelékek Rúzsán Egymás után sorakoznak a 20 férőhelyes sertésíiaztatő épületek, melyekből öszszesen négyet építenek. Mint felvételünk mutatja, az első kettőnek már csaknem befejeződött az építése. Ezek a félkész épületek, munkában levő ácsolatok pedig süldőszállások, újabb sertéshizlaldák lesznek. Ezen a telepen már jövőre mintegy ezer sertést hizlalnak.