Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

Vasárnap, 1960. augusztus 88. 2 II munka és a szorgalom mellé leleményesség és előrelátás is szükséges Gondolatok a mihályteiki Új Élet Tsz állattenyésztéséről Az elnök mesélte az alábbi históriát: — Rám szól a napokban egy teljesen idegen bácsi: maga a Savanya Miklós tsz­elnök? Mondom, hogy alig­hanem én vagyok az. Pont jó, épp magat keresem — örvendezik a bácsi. — En pedig X. Y. ugyancsak tsz­elnök vagyok Bács megyé­ből. Azt hallottam, maguk­nak van egy tehergépkocsi­juk, akkor gázolajuk is biz­tosan akad. Adjon nekem kölcsön 30 litert, vagy ki is fizethetem az árát. Mondom neki: hogyan hát "Kiskun­országban-" nincs gázolaj, ide kell jönni pár literért? A fenét, mondta a koma, nem erről van szó, hanem arról, hogy vettem itt a me­zőgazdasági kiállításon egy Zetor-traktort és haza kel­lene vinni. De hát az ördögbe is, éppen ez kellene nekünk is, mondom az atyafinak, már annyit zajogtunk érte, a szánk majd el kopott, de egyszer traktor nincs, máskor meg nem ad pénzt a bank, pe­dig már a gépre igen nagy szükségünk van. Maguk meg itt nálunk veszik a traktort. Hogy csinálják? Sunyított a messziről jött cimbora s aztán elárulta a titkot: nem mentünk mi a bankhoz, még csak enge­délyt se kértünk, megálla­pítottuk, hogy kell nekünk egy Zetor és kinek mennyi pénze volt a lajbizsebben, összedobtuk az árát. En meg megvettem készpénzért és már vinném haza, ha lenne gázolaj. Ügyes emberek ma­guk, mondtam neki, az orrunk elől emelik el a gé­pet, s még gázolajat is ad­tam neki hozzá. Nem állhattam ki, hogy ne írjam ide riportom ele­jére ezt az aprócska histó­riát, mert ha áttekinti az ember az Uj Élet Tsz gazdái­nak nagykiterjedésű birto­kát, lépten-nyomon találkoz­hat ezzel a gondolattal: több leleményesség, előrelátás és merészség is kellene ide. Nem maradhat a mai állapotban Kétségtelen, a korábbi, alig 150 holdon gazdálkbdó mihályteleki közösség, az idei tavaszon futott fel 3400 holdra és a közös munká­ban résztvevők száma pe­dig 30 egynéhányról 720-ra szaporodott fel. A meglévő berendezések, épületek vaj­mi kevésnek bizonyultak. Építeni kell tehát rengete­get, mert a szövetkezet fél­évig sem maradhat s nem is marad mai állapotában. En­nek ellenére mégis az egyik legnagyobb problémája a vezetőségnek, munkát adni az embereknek. Vagy 120 jó munkáskéz tétlenül áll, az emberek harcolni tudnak a legapróbb csinálnivalóért, hiszen senki számára sem közömbös, mennyi lesz az elszámolható munkaegység év végére. Gondok a tehénistállóval Hajdú Józseffel,, a helyet­tes elnökkel és Vass Ferenc állattenyésztési bfigádveze­tővel jártuk be a központi major udvarát. Mindketten a jó gazdák jogos büszkesé­gével mutogatták, mit tet­tek azóta. A Maty ér part­ján hosszú, százas tehénis­tálló falai nyújtóznak, most Az újfajta parasztélet jelei a tápéi határban A tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet gazdái között néhány hónappal ezelőtt a szövetkezeti gazdaság megalakulása után még igen nagy volt a tanácstalanság: hogyan is kezdjük el? .... • . <m , 5,- . ,-M, .i I - íL«jj ...És azóta már nagykiterjedésű, modern szövetkezeti major arculata rajzoló­dott ki a falu határának délkeleti oldalán. Ez volt az első épület, melyben már jó­szágok is vannak. Modern, 1Z0 férőhelyes sertéshizlalda. A szép épület nagy szak­értelemre vall, pedig előregyártóit szerfaanyagból maguk a termelőszövetkezeti gazdák készítették. is dolgozik az építőbrigád, a fellelhető anyagokból is munkával azonban senki megoldható lenne a férőhely­sem elégedett. Azt mond- probléma nagy része. Szer­ják: nem lesz korszerű, fákra rakott szalmatető alatt mert fartól etető istállókat épp olyan egészséges, szép nem építenek már sehol, jószágokat neveltek már sok gépesíthető, etetőutas istál- szövetkezetben, mint a mál­lókra van szükség. Itt most hós istállókban. Az összfe­mégis ilyen régi típusú, kor- jöstehén-állomány mindösz­szerűnek aligha mondható sze 1L Egyáltalán nem sza­istálló készül. Az állatte- Porodott számottevően a te­nyésztési brigádvezető így valyi 150 holdas gazdaság magyarázza: 500 ezer forint tehénállománya. Az idei ál­építési hitelünk van és eb- lattenyesztesi tervek alapjan böl fel kell építenünk még december 31-ig 102 vegyes az istállón kívül egy 200 fé- marhafélének kell itt lenni, rőhelyes sertéshizlaldát, meg Ez a szam elkepeszfóen ki­egy 10 vagonos kukoricagó- fS!l,,!?lntegyt 34 katasztrahs rét. Akartuk mi, hogy ne de a bürokrácia tíS ^L&y™^™ ^ hogy a hitelből bíz csak A sertéstenyésztés terüle­ílyenre telik. Most az a tén csak valamivel kedve­szandékunk, hogy később, zőbb a helyzet. A korábban ha lesz egy igazi százférő- js meglévő 22 anyakoca mel­helyes istállónk, ezt meg- lé 20-at már vásárolt a kö­tesszük növendékmarha-is- zösség és az év végére 60 tállónak, arra jó lesz. anyakocának kell lenni a „ , ., , gazdaságban. Közellátásunk Keves a jossag igényei parancsolóan kö­a benépesített istál- « e'gyébtói?'megy°eT ter^ lo korul lat a szemlelodo, feiadat js _ mjnden száz arra semmi rosszat. nem holdnyi közös területre leg­™ondhat: Jan itt többek alább 4 anyakoca jusson kozott 24 hizo marha Egyre- tsz-emkben. E szerint a mi­masra masfel evesek csu- hályteleki Uj Élet Tsz gaz­Pa," * m,egls vannak k°z?}- dáinak az új esztendőt 136 tuk 580 kilogrammos példa- anvakocával, legalábbis te­"yok daVÍ ,SU,IygyrPr "yésztésre alkalmas kocasül­dasuk 40-50 kilo kozott val- dőve] kell kezdeniök. takozik. 3400 hold jo foldon azonban ennyi hízó marha Intézkedni kell még mutatónak is kevés. Legalább 200 xiagyjószágot A szegedi emberek vala­lehetne, kellene itt meghíz- mennyien tudjak: az Uj Élet lalni, értékesíteni már a kö- Tsz tömöríti magába a vá­vetkező években. Mint ros legmódosabb, sőt a kás­rnondják, ennek a legfőbb üzemi gazdálkodás legta­akadálya a férőhelyhiány, pasztaltabb embereit. Nem Ahol 120 jó munkáskéz nem véletlen, hogy Szeged fűszer­talal munkát, amellett, hogy paprika termelésének jó ré­a földeket mintaszerűen sze is az Uj Élet Tsz gazdái­megművelik, a gazdaságban nak a gondjaira van bízva. Már az idei első lépésként is 305 hold paprikaültetvé­van ennek a közösség­A paprika pedig rend­trágyaigényes növény, s ha az állattenyésztés so­nkáig nem áll arányban a te­nagyságával, többek a fűszerpaprika is válságos helyzetbe kerülhet ebben a gazdaságban. Hasz­nos dolog lenne, ha tanácsi rés pártszerveink mihama­rabb megvizsgálnák ennek a szövetkezetnek gazdasági helyzetét és módot találná­nak a feladott problémák megoldására. Kétségtelenül igaz: rendkívül nehéz, meg­erőltető dolog azoknak az embereknek, kik 3—4, vagy 10—15 holdas gazdaságokban termeltek eddig, most ezer holdakról gondoskodniok. 11 Ezért korántsem okolhatjuk ma még őket a fogyatékos­ságokért, de azt sem várhat­juk meg, hogy a ma még 11 kicsinek tűnő hibák később i1 súlyos gazdálkodási veszte­'séggel álljanak bosszút ma­agukért. , Csépi József IMagában véve aprócska 3 jelenség ez, mégis rendkívül figyelemre mél­tó. Rúzsán 1959-ben — amikor még az ezerhol­das Kiss Imre Tsz kivéte­lével kizárólag egyéni gaz­dálkodást folytattak itt a parasztemberek — egyet­len tanyai gazdának sem jutott eszébe, hogy telket vásároljan a faluban új családi ház építése céljából. Tavaly csupán egy iparos és néhány más foglalkozá­sú család telepedett le az újonnan kialakuló község belterületén. Most pedig alig két hónappal később, hogy termelőszövetkezetivé alakult át a rúzsai tanya­világ, már hat parasztcsa­lád vett magának új ház­helyet a községben. Eddig szólna a rövid hír. A magyar parasztság sor­sát szívükön viselő falu­kutató népi írók, szocioló­gusok írásaikban, beszéde­ikben ezerszer elátkozták a tanyatelepülést. Bizonyítot­ták: a magyar kisgazdák, földművelők elesettségének, műveltséghiányának egyik nagy okozója a tanya. E nagy, évszázados társadal­mi probléma megoldását a felszabadulás előtt azonban egyetlen társadalmi rend sem vállalta, nem is vál­lalhatta önös osztályérde­kei miatt. A parasztcsaládok tízez­rei — mint kimutatták — nem jószántukból laktak s laknak most sem a tanyá­kon, városoktól, települé­sektől távol, távol a kultú­rától a szántóföldek renge­tegében. Földhöz voltak kötve, hiszen apró gazda­ságaik jövedelme álig adott annyit, amennyi a szűkös megélhetéshez kellett. A gazdálkodás legtöbbek ese­tében korántsem bírta el még azt a terhet is, hogy a földek termését az egy­máshoz távol eső falvakba szállítsák, tekintve a rossz szállítási és közlekedési viszonyokat. Különösen vo­natkozott ez a Duna—Tisza közi tájakra, ahol a szilaj homok amúgyis szűk ma­rokkal mérte a jövedel­met. S közben a földmű­velő ember alig vette észre mint marad el egyre job­ban a rohanó, fejlődő élet mögött, s itt talált rá a világegyetem meghódításá­nak kora. JMost a termelőszövetke­zeti Tjiozgálom fejlődésével feloldódnák ezek az évszá­zados kötelékek is. A kul­turáltabb falusi, váj-osi pa­rasztélet többé már nem ábránd, merő vágyakozás a szövetkezeti viszonyok között. Egy-egy szövetke­zeti parasztcsalád nem 5—> 10 vagy 15 hold földdel ér­dekelt többé a nagy kiter­jedésű határban, hanem ezer holdak sorsának inté­zője. És ez kizárja a föld­höz kötöttséget. Az embert megillető szellemi magas­latra emeli a földművelőt. LT opasz György, Szögi Ferenc, Balla István, Börcsök Péter termetöszö­vetkezeti gazdák voltak az elsők Rúzsán, kik hét hó­nappal az átalakulás után megnyitották a sort, s új családi házhelyeket vásá­roltak a faluban. Azóta már mások is vásároltak újabb portákat, sokan pe­dig »jegyben« járnak a ki­szemelt telkekkel. A községi tanács és a pénzügyi hatóságok várták ezt és felkészültek. Mintegy 150 falusi családi háznak való telket parcelláztak ki, hogy a tömegesen jelent­kezők igényeit is kielégít­hessék. mert ezek már az ajtón kopognak. Hát nem különös, hogy a faluban televíziós antennák emel­kednek a magasba, a viláa­űr rejtelmeibe is elvezetik a falusi embereket s a szél­ső házakon túl pedig, ahol a tanyavilág kezdődik, pet­róleumlámpák auilknlják a szemeket és a lelkeket? Megkezdődik a nagyhozamú külföldi búzafajták hazai árutermesztése Az ország búzatermesztő vidékein a szakemberek hosszú évek óta folytatnak kísérleteket nagyhozamú külföldi, főként szovjet és olasz búzafajtákkal. Az ösz­szegyűjtött tapasztalatok alapján a szakemberek vé­leménye, hogy a külföldi fajták a hazai körülmények között átlag 6—8 mázsával adnak több termést katasztrális hol­danként az elterjedten ter­mesztett magyar fajták­nál. Ezek alapján az új gazda­sági évben megkezdik né­hány, legjobban használ­ható szovjet, olasz búzafaj­ta hazai nagyüzemi ter­mesztését. A több éves kísérletek alapján a szovjet fajták közül a Szkoroszpelka 4/b és a Bezosztája 4-es fajták, to­vábbá az olasz San-Pasto­re, az Autonomia és Pro­duttore fajták váltak be legjobban a hazai körülmények között télállóságuk, gépi aratható­ságuk és lisztminőségúk szempontjából. Ezek a faj­ták több év óta lényegesen magasabb termésátlagot mu­tatnak a többieknél. A Be­zosztája az idén a karcagi tangazdaságban 26,7 mázsát, a Szkoroszpelka pedig 24,1 mázsát termett holdanként. A San-Pastore a Csorvási Állami Gazdaságban 30.7, ugyanez a fajta a Héki Ál­lami Gazdaságban 24—28 mázsát termett holdanként. A Szeged és a járás ter­termelőszövetkezeti gazdái­nak is megvan a lehetősé­gük, hogy már az új gaz­dasági évben nagyobb terü­leteken próbálják ki ma­guk is az említett fajtákat. Elterjedt termesztésük ese­tén egyedül a járás területén több tízezer mázsával emelhetnénk kenyérgabo­na terméshozamainkat egyetlen év alatt. A vetőmag-beszerzéssel kap­csolatban a megyei, megyei jogú városi tanácsok fő­agronómusai adnak bővebb felvilágosítást. Oldódnak a súlyos kötelékek Rúzsán Egymás után sorakoznak a 20 férőhelyes sertésíiaztatő épületek, melyekből ösz­szesen négyet építenek. Mint felvételünk mutatja, az első kettőnek már csaknem be­fejeződött az építése. Ezek a félkész épületek, munkában levő ácsolatok pedig süldőszállások, újabb sertéshizlaldák lesznek. Ezen a telepen már jövőre mintegy ezer sertést hiz­lalnak.

Next

/
Thumbnails
Contents