Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

Szombat. 1960. augusztus 20. 10 melyet nem fizethetnek sokáig Termelőszövetkezeti elnök és tanácstag Ez már igazi nagyüzemi sertéstenyésztés Föiüe! művelni csak együtt, közösben érdemes Megújult a munkaszellem a Tápéi Ady Endre Tsz-ben Az utolsó forró napok óta már jócskán hullott eső errefelé is, a határ képe azonban még mindig magán viseli az aszály nyomait. Törpére maradt kisebb-nagyobb kukoricások* váltogatják egymást, van közöttük olyan is, amelyiket sorsóra bízott a tulajdonos. A megfonnyadt, •-furulyázó levelű-, kiritkult töveket meg sem kapálták másodszorra, valóban nem is lett volna érdemes. A hitványabbak között azonban akadnak szép táblák is. Ennek vajon mi az oka? Erről ljeszélgettünk tápéi emberekkel, akik valamennyien az Ady Endre Tsz nagy családjába tartoznak. A legtöbben sajnálkoztak a rossz időjárás miatt, egy hagymafuvarozó azonban így sommózta a dolgot: kár, kár, de én azt mondom, hogy ezen is van haszon. Mert legyünk csak tárgyilagosak és lássuk, hol van termés és hol nincs termés, vagy csak féltermés a tápéi rétem? Ott, ahol gépiekkel őszi mélyszántást csináltatott a termelőszövetkezet és abba vetettünk a tavasszal, ott még nem lehet különös panasz. Ahol pedig tavaszra maradt a szántás, ott már nézheti a gazda a termést Már pjedig az is igaz, hogy egyénileg sok gazdatársunk képtelen volt ősszel szántani, mert különösen szárazságban nem mindenütt veszi be a tápéi rét a lovas ekét. Később meg az eső miatt maradt el a munka. Tanulságos nyár A kocsi kapxsos deszkaülésén ülő, komótosan cigarettázgató paraszt nem mondta ki, mégis minden szavában benne volt: az idei aszályon az ő számukra az volt a haszon, hogy egy kicsit megerősödtek lélekben is a szövetkezet mellett. Valahogy az időjárás is azt bizonyította: helyesen, nagyon helyesen cselekedtek, hogy beléptek ide a tavasszal, s hogy Tápéból is termelőszövetkezeti község lett. A nagy szövetkezeti szérűskertben javában csépelt még a gép, s amikor a várható termésátlagok iránt érdeklődtem, elmondották a szövetkezeti gazdák: — Ami a régi tábláról való, az elég jó, de a tavasszal behozott földek termése igen gyatra. Szóval tanultunk most is. A cséplőgép zúgásával Sz— 80-as lánctalpas traktor messziről jövő hangja keveredik, jelezve, hogy már ott van a behordott keresztek nyomában. A többiről mór Számfira György, a szövetkezet elnöke beszél. Alapos munka — Okulva az idei nyárból is, úgy akarjuk, hogy mire kezdődik a kukoricatörés, 600 hold mélyszántásunk meglegyen. A Sztálinyec előhántós vasakkal dolgozik, 40 centire forgatjuk meg a földet és adunk a talajnak holdanként 150 kilogramm szupjerfoszfátot is. Ezen a földön aztán tudunk majd termelni. Hogy megjegyezzem, az Ady Endre Tsz ezzel nyert most is, máskülönben megnézhetnénk, mit osztanánk az év végén. Ilyen alaptos talajmunka mellett termett nekünk most is holdanként 12 mázsa árpánk olyan helyen, amelyre az egyéni emberek sajnálkozással néztek, mondván, hogy kár a vetőmagért. Az alapos gépi talajmunkának köszönhetjük a jó fokhagymatermést is. Cukorrépáink szintén megteszik ... Még idáig jutottunk a beszélgetésben, megérkeztünk a nagy szövetkezeti major udvarára. A tágas telepien mindenütt emberek mozogtak, serénykedtek. Asszonyok, férfiak nagy csopiortja a fokhagymabálázással iparkodott, mások piedig építkeztek. Senki sem tudná már megmondani, ki az új e/iber, s ki van itt már régen a termelőszövetkezetben. Munka közben összeszoktak, megbarátkoztak egymással a gazdák. Számfira elvtárs így összegezte: A tavaszi nagy belépiések óta sok minden megváltozott itt. A régi és az új emberek egyaránt sokat tapasztaltak, tanultak. Még egy év, s rá sem ismer senki a régi Ady Endre Tsz-re. Építkezések Valóban, itt a gazdaságban komoly termelőmunka folyik. Sok mindennel foglalkoznak az emberek, de ugyanakkor azt is mondhatjuk: egyetlen nagy építkezés színhelye ez a major. Egy korábban lakásoknak használt nagy épületből 100 férőhelyes tehénistálló képié alakult ki a mesterek keze nyomán. Bár az idén még csupán 50 férőhellyel tudnak elkészülni, ez is igen nagy haladás. Kissé odább egy 32 méteres új épület — kocsiszínnek és gépiek raktározására készült —- még magán viseli a frissen végzett munka hamvát. A kimaradt épületanyagokhoz tesznek még, s belőlük másik szín is felépül. Épül még 3 kukoricagóré és átalakításban van egy nagyobb növendékmarha-istálló is. Az idő sürgeti az embereket, mert ahogy ök mondják, mióta termelőszövetkezeti község lett Táptó, a jószágállomány is megszaporodott ebben a közösségben. A marhaállomány egy része ideiglenes nyári istállóban van, melyeket szintén a tavasz óta építettek. Mire hidegre fordul az idő, biztos helyre kell tenni ezeket az Etetés előtt a fiatal hfzófalka egyik csoportja. Herke Sándor idős állatgondozó nagy szakértelemmel és gondossággal felügyel ezekre az értékes, haszonhajtó jó gokra. állatokat is, de még több férőhelyre is szükség van, mert a marhaállomány most ugyan csak 62 darab, de az év végére 80 fölé emelkedik. Anyakocáitól 19-et számoltak a tavasz idején a közös akiokban, most pedig ezekből is 49 van. Ügy csinálták, hogy a hízóállornányból kiválogatták a legszebb, tenyésztésre alkalmas egyedeket. Ugyancsak népies a sertéshizlalda is. 112 jószág hízik itt, s mint az elnök magyarázta, a következő zárszómadásig összesen 170 hízott sertést adnák el. Mit építenek jövőre? Erről a megújhodó szövetkezetről, ha egyéb eredményei nem volnának is, csak elismeréssel szólhatnánk. Hiszen alapjában véve nem nagy terület, a táptói rétből mindössze 1037 hold tartozik ide. Az idei esztendő erkölcsi sikerei az igazán nagyok, melyek új tervek megvalósulásának alapjait képjezik. Nyakig vannak itt a gazdák a sokféle építő, termelő munkával, de már azt is tudják, mit csinálnak, mit építenek jövőre. A major teljes villamosítása után a Maros mentén végig át akarnak térni a belterjes öntözéses gazdálkodásra. Folytajták még — leginkább saját erőből — a gépvásárlásokat is. Az Ady Endre Tsz gazdái előtt az élet reális ptóldáin keresztül világosodott meg: parasztnak lenni, földet művelni igazán csak így érdemes, együttes erővel, közösen. Csepl József Nem született előkelő úri családból, sohasem volt a vármegye mecénása, mégis többet cselekedett faluja érdekében az utóbbi 10 év alatt, mint a Gyálaréten korábban megfordult összes főjegyző és szolgabírók együttvéve. Vörös Bálint egykori uradalmi kovácsot, a gyálarétiek Bálint bácsiját is tíz évvel ezelőtt választották be az államhatalom helyi szervezetébe, a községi tanácsba. Azóta szinte valamennyi tanácsülésen, végrehajtó bizottsági értekezleten ott van és amit határoznak — legyen az társadalmi munka, vagy szövetkezetfejlesztés — becsülettel, legjobb tudása szerint teljesíti. Az ő vezetése alatt cseperedett komoly nagy gazdasággá a helyi Komszomol Tsz is, melyben az egész község dolgozó parasztsága dolgozik és évről évre mindjobban megtalálja számítását. Fényképészünk a tsz szép, nagy kiterjedésű fűszer paprika-táblájában talált rá, ahol éppen a holdanként 60 mázsát ígérő termést vizsgálgatta. Fábián Lajos három holdas egyéni gazdát ugyancsak rossz hangulatban találtam lakásán. Rögvest másra terelődött közöttünk a szó, mint amiről eredetileg akartam beszélgetni vele. Kesernyés szájízzel panaszkodott: — Három napja fejeztük A gyálaréti Komszomol Termelőszövetkezet gazdái milliós jövedelmet biztosítanak már a közösség számára a sertéstenyésztésből is. Jelenleg közel 400 nehézsúlyú hízót, süldőt, anyakocát, kocasüldőt tartanak viszonylag nem nagy, mindössze 642 katasztrális hold szántóval rendelkező gazdaságukban amellett, hogy hasonlóan gazdag szarvasmarha- és baromfi tenyészete is van a tsz-nek. A 40 darab anyakoca után sok száz süldőt nevelnek fel évente. Ezeknek nagy része hizlaldába kerül, a legszebb tenyészptóldányokat — ugyancsak eladásra — kocatörzseknek válogatják össze. Előbbi felvételünk éppxsn a tenyészkocáknak, apaállatoknak alkalmas süldők kiválasztását, illetve megjelölését mutatja be. Az idén már 110 darab kövér sertést adott el a tsz, 120 pedig a közeli hetekben kerül piacra. Ezeken túl még 720 sertés hizlalására szerződött a közösség. Ezeket az éwégi zárszámadásig ugyancsak értékesítik. Az említett adatok szerint a 100 katasztrlis hold közös szántóra jutó évi hízómennyiség eléri a 69-et, ez piedig már mintegy 25 darabbal több, mint amennyi hízott sertést 100 hold szántó után korábban Csongrád megye egyéni gazdaságai adtak a közfogyasztásnak. be a cséplést, bandagazdája voltam egy cséplöcsapatnak. Tegnap, meg máma elosztottuk a keresetet és nem vagyok elégedett. Ott, ahol tavaly 12—14 mázsát is kereshetett egy egész részes, most csak 8 mázsa gabona jutott. Ugyanakkor a vetésterületről jó ezer mázsával csépieltünk el az idén kevesebbet, mint tavaly, öt-hat mázsánál semmiesetre sem több a gazdák átlagtermése. — magyarázta a házigazda. Láthatóan nagyon bántotta a dolog, még a beszéd is nehezére esett, igy hát dolgavégezetlenül köszöntem el tőle. A jó gazda büszkeségével Fábián szavainak súlyos értelmét azonban csak néhány házzal odább, a Munkásőr Termelőszövetkezet irodájában értettem meg igazán. Dudás Imre, a szövetkezet elnöke a jó gazda büszkeségével mutatta a tsz cséplési eredménylapjait, melyeken ez áll: az őszi búza végleges holdankénti termésátlaga 16 mázsa 47 kilogramm, a rozsé 8 mázsa 40 kilogramm és itt mindjárt ketten is hozzátették, a rozsátlagot nagymértékben rontották az új tagtársaink tavasszal behozott vetései. Az őszi árpa tíz mázsájával fizetett, a zab pedig 10 mázsa 10 kilogrammot termett holdanként. A termelőszövetkezet öszszesített kalászos gabonatermése az Idei kedvezőtlen időjárás ellenére is 10 mázsa 15 kilogramm lett holdanként, 49 mázsával teljesítették túl a tsz gazdái gabonatermesztési tervüket. Az emberek személyes érdeke És itt ütközik ki a kü lönbség: miért nem termett meg Fábián Lajos cséplési körzetében az a több száz mázsa gabona, arhi — mint különbség — a fiatel, alig néhány éves Munkásőr Termelőszövetkezet és az említett egyéni gazdaságok termésátlaga között van. A bordányi egyéni gazdák által kifizetett -adó- ez az elmaradottabb termelési formákért és ezt az -adót- már nem lehet sokáig fizetni. Nemcsak a népgazdaság érdeke, hanem az egyes emberek személyes érdeke is ezt kívánja. Titokról szó sincs Mi a titka a Munkásőr Tsz sikerének? Titokról szó sincs. Tökéletesen előkészített, trágyázott talajba vetettek az ősszel, kiszórtak holdanként egy mázsa szuperfoszfátot, egy mázsa kálvsót alaptrágyaként és tavaszszal a zöldvetésekre még egy-egy mázsa pétisót is adtak. A korán szárba szökő erősebb gabonanövény sokkal könnyebben tűrte előbb a hideg, később a túlságosan meleg, aszályos időjárást. Az egyre szakszerűbbé váló szövetkezeti gazdálkodás szinte mindenütt érezteti már hatását Bordányban is. A tsz földjén 10 holdnyi őszi káposzta, a 7 hold paradicsim és a fűszerpaprika is sokkal szebb, mint az egyéni termelőké. Ugyanez a helyzet Bordányban a kétféle kukoricatermesztés körül is. A Munkásőr Tsz birtokáh a gyengébb kukoricák is jobbak, mint az egyéni gazdaságok legszebb tábláin. Akinek szeme van, mindezt már megláthatja Bordányban. ítéljenek az érdekeltek saját józan belátásuk szerint. Cí. J.