Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-14 / 165. szám

3 Csütörtök, 1960. július 14. Fontos feladatok hárulnak a színházra a szocialista szellemű nevelésben A városi tanács végrehajtő bizottságának üléséről Szeged mj. város tanácsa végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén szerepelt a Szegedi Nemzeti Színház el­múlt évadjának munkája és az 1960—6l-es évi műsorterv megbeszélése is, a Művelő­désügyi Minisztérium képvi­selőinek, a színház vezetői­nek és több rendezőjének, művészének részvételével. A vita alapjául a tanács művelődésügyi osztályának jelentése szolgált, amely megállapította, hogy a szín­ház tevékenysége az elmúlt évadban nem volt kielégítő, bár egyes területeken mu­tatkozott fejlődés. Eredmé­nyesen dolgozott az operai részleg, s az operai és pró­zai társulatnál felelősségtel­jesebb, elmélyültebb művé­szi munkára törekedtek. Javult a színház pénzgaz­dálkodása, a közönségszervezés, emel­kedett a műszaki munka színvonala. Több adatot tartalmazott a jelentés a színház múlt évad­ban tartott előadásairól, lá­togatottságáról. Június 15-ig a nagyszínházban, a kama­raszínházban, Hódmezővá­sárhelyen és a gördülő ope­ra-, valamint a tájelőadáso­kon 569 előadást tartottak. Ebből 118 opera-, 184 próza­és 267 operettelőadás volt. Az operákat mintegy 62 ezer, a prózai darabokat 86 ezer, az operetteket viszont 137 ezer néző tekintette meg. Vizsgálva azonban a mű­sor egészét, a múlt évi ala­pos előkészítés ellenére, a második fél évben jelent­kező kapkodás, szervezetlen­ség, az elfogadott műsorterv megváltoztatása miatt stb. a színház munkája színvo­nalában visszaesett. Nagy feladatai vannak pe­dig a Szegedi Nemzeti Szín­háznak a lakosság tudatá­nak formálásában, szocia­lista szellemű nevelésében mind Szegeden, mind a kör­nyéken a staggione és a tájelőadások segítségével. Ezt a feladatát a múlt évben nem oldotta meg teljes egé­szében. A műit évadban előfordult hibákért a színház veze­tése felelős. Sokaa szóltak a jelentés­hez a végrehajtó bizottság tagjai és a meghívottak kö­zül. Több felszólaló utalt a vita során a Dél-Magyaror­szág június 12-i számában "Merre tart a szegedi szín­ház* címmel megjelent és az elmúlt évadot bíráló cikkre. A Dél-Magyarország cik­kének elvi megállapításai­val a végrehajtó bizottság tagjaival együtt a Művelő­désügyi Minisztérium kép­viselője is egyetértett. "Nem az a hiba, hogy a színház megváltoztatta ere­deti műsortervét — mon­dotta a minisztérium képvi­selője —, hanem az, hogy a színház múlt évadban kialaknlt egész műsorának színvonala nem volt meg­felelő. Nem nevelte eléggé a kö­zönséget. Főleg a kamara­színház múlt évi műsora bí­rálható ezért*. Több végrehajtó bizottsági tag hangsúlyozta, hogy a színháznak erkölcsi köteles­sége tartania, sőt fejleszte­nie azt a művészi színvona­lét, amelyre a korábbi évek­ben már eljutott. Több szó esett a színház tagjainak egyéni magatartá­sáról is. A közönség széles rétegeit érdekli — mondot­ták a felszólalók —, hogy milyen a színész, mint ma­gánember, milyen a politi­kai felfogása, valóban át­érzi-e, átéli-e mindazt, amit a színpadon mond. Az üzemi dolgozók soraiból kikerülő színházi látogatók különösen érzékenyen reagálnak az ilyen dolgokra. E témát tárgyalva felhív­ták a színház vezetőinek fi­gyelmét, törekedjenek arra, hogy javuljon a színház egyes részlegeinél a társulat ösz­szetétele, hogy az egyes tagozatok al­kalmasak legyenek minél magasabb színvonalú mun­kára. Főleg a prózai részleg­nél kell törekedni arra, hogy minden szerepre legyen megfelelő színész a Szegedi Nemzeti Színházban. Vitába szálltak ezen az ülésen a színház igazgatójá­nak azzal a felfogásával, hogy a színház csökkentse tájelőadásait. Azokra a da­rabokra, amelyeket csupán a nagyszínházban mutathat­nak be. meg kell szervezni a vidékiek csoportos beutazá­sát. Ugyanakkor változatla­nul folytatni kell a tájelő­adásokat is. A hosszú és nagyon szín­vonalas vita után a végre­hajtó bizottság úgy határo­zott, hogy bizottságot küld ki a szín­ház vezetésében eddig megmutatkozó rendszerte­lenség, következetlenség és más jelenségek okainak feltárására, a színház vezetésének meg­segítésére. Ez a bizottság munkája befejeztével jelen­tést tesz tapasztalatairól a végrehajtó bizottságnak. Az új műsorterv A végrehajtó bizottság hardt: Tűzijáték, Miljutyin: ezen az ülésen tárgyalta meg Nyugtalan boldogság, Mi­és jóváhagyta az 1960—61-es löcker: Koldúsdiák és egy színiévad műsortervét. magyar operett. Ez valószí­A nagyszínházban az új nűen Kaszó—Tóth—Hajdú évadban öt prózai bemuta- júlia: Füredi komédiások cí­tó lesz. A prózai bemutatók mű operettje lesz. a következők: Nazim Hik- A kamaraszínház üj mfl_ met: Vamokles kardja, Gor­kij: Jegor Bulicsov és a töb- soraban litere: Tudós nok­biek, Feuchtwanger: Bostoni je, valamint Ibsen Nórá-ja téboly, Arbuzov: Irkutszki képviseli a klasszikusokat, történet és egy később meg- majd Oldrich Danek cseh­határozandó magyar színmű, szlovák szerző Szemtől-szem­Az operai együttes Glinka: be című mai tárgyú szín­Ivan Szuszanyin, Puccini: művén kivül Tabi László: Nyugat leánya és Verdi: Don Különleges világnap, Pál Carlos című operáját mutat- Ferenc: Zsákutca és Gáspár ja be. Margit: Égiháború cimű da­Az operettegyüttes bemu- rabjait szándékoznak be­tatói a következők: Burk- mutatni. IJjabb nagy munkák előtt a lakások építői Hogyan segíti a feladatok végrehajtását a Csongrád megyei Építőipari Vállalat pártszervezete? A Csongrád Megyei Épí­tőipari Vállalat dolgozói eredményesen fejezték be a második negyedévet és erre az időszakra eső tervüket 109,8 százalékban teljesítet­ték. Főként lakóházakat és iskolákat emeltek. Időn ösz­szesen 220 millió forint ér­tékű munkát kell elvégez­niük, s ebből a második fél­évben 123 millió forint ér­tékű építkezés vár rájuk. A munkálatokban a második félévben is a legjelentősebb helyet foglalja el a lakóhá­zak építése. Csongrád me­gyében ekkor összesen 442 lakást építenek, s ebből Sze­geden lesz 394 lakás. Már ezek a számok ls jel­zik. hogy a második félév­ben nagy és felelősségteljes munka vár az építőkre. A jövő év januárjában kezdő­dő második ötéves tervünk azonban még nagyobb fel­adatok elvégzése elé állítja majd a Csongrád megyei Építőipari Vállalat dolgozóit Az MSZMP Központi Bizott­sága — mint ismeretes — határozatot hozott az építő­ipar feladataira a második ötéves tervben, különös te­kintettel a lakásépítésre. Sok helyi teendő A vállalat pártszervezeté­nek titkára, Veres István elvtárs elmondotta la­punknak, hogy a párt­szervezet milyen segítsé­get ad 1960 második féléve feladatainak végrehajtásá­hoz, valamint miként vállal­nak részt a párthatározat megvalósításában. — A párthatározatban több olyan fontos teendő szerepel — például az anyagellátás javítása, a gé­pesítés fokozása, az olcsóbb tervezés és időre elkészítése —, amely a minisztériumok, főigazgatóságok intézkedését követeli meg. Természetesen a vállalaton belül is van sok olyan teendő — például a takarékosság, a munkaidő megfelelő kihasználása, újí­tások alkalmazása —, amely állandó feladat, s erre a párthatározat is felhívta a figyelmet. — Az építőiparral kap­csolatos párthatározatra nagy szükség volt, hiszen azt valóra váltva komoly hibák E mok elnöke, de félúton változott az úticél, mert az elnök megijedt a japán nép jogos haragjától. S most itt van az RB—47-es repülőgép kémkedési ügye, annak ellenére, hogy az amerikai elnök a nemzetközi közvélemény előtt tett ígéretet az amerikai repülőgépekkel folytatott kémkedés — félesztendős — felfüggesztésére. Mint az RB—47-es repülő­gép esetéből kiderült, ezt az ígéretet is megszegték Ameri­kában. zek után még világosabban megítélhető a szovjet kormány május 16-i álláspontja, mely szerint nem tárgyal olyan államférfivel, akinek szájában a "béke védelme*, de kezében a repülőgép kémkedésére adott parancs. Mi értelme olyan tárgyalásnak, mely porhintés a népek szemébe, mely mögött nincs őszinte szándék a meg­egyezésre. Ez a népek félrevezetését, becsapását vonta vol­na maga után szovjet részről is — ha a Szovjetunió ebben a helyzetben a hitszegő államelnökkel egy tárgyalóasztalhoz ÜL S a július elsején történt berepülés megerősíti a nem­zetközi közvélemény előtt az amerikai külpolitikáról felté­telezett, sőt bizonyított szélhámosságot. Nem szabad el­hinni azt, amit mondanak Amerikában, csak akkor, ha tettek is igazolják kijelentéseiket. Mert aki nem a tettek­ből ítél, azt az imperializmus szóvirágos politikai frázisai­val könnyen lépre csalják. Mi a célja az Amerikai Egyesült Államoknak a Szovjetunióval szemben folytatott légi provokációval? A hidegháború felélesztése, az idegek próbálgatása. Ez ideg­játék. De szerencsére a szocialista világrend népei és ve­zetői nyugodt emberek. Nem lehet zavarba hozni, vala­milyen meggondolatlanságba sodorni a szocializmus or­szágait. Ez a packázás — berepülések és ezzel együtt­járó hetvenkedés Amerika részéről — nem okoz különö­sebb nyugtalanságot a szocialista világrendben élő né­pek körében. Persze arra jó, hogy megmutassa a közvé­lemény előtt, hogyan fest az amerikai szabadság, hogyan értelmezik Amerikában a más országok belügyeibe való be nem avatkozást, más népek függetlenségének tiszte­letben tartását. Ügy értelmezik, ahogyan az RB—47-es példája mutatja. M ásik célja ennek az idegjátéknak az, hogy meg­kíséreljék a szocialista világtabort letérjtení a békés egymás mellett élés elvét valló és gyakor­latban megvalósítani kívánó politikai útról és rábírni valamilyen, a megegyezés lehetőségét elvető nemzetközi akcióra. De ez az amerikai imperializmus részéről meddő óhaj marad, mert a szocialista világrend a marxizmus— leninizmus alapján folytatja külpolitikáját, s a mi világ­nézetünk szerint a békés egymás mellett élés elvi politi­kát jelent és mi ehhez ragaszkodunk. S ezek kapcsán felvetődhet bennünk, hogy nekünk, magyaroknak mi a szerepünk és feladatunk a nagy nem­zetközi kérdések megoldásának elősegítésében? Akik azt hangoztat ják, hogy mi kis nép vagyunk és ezért a nagy kérdésekben nincs szavunk, azok nagyon tévednek és nem veszik figyelembe helyzetünket, mert mi egy nagy világrendszer tagjai vagyunk, s e világrendszer, melyet magunkénak vallunk — támogatását, erősítését szolgálni kötelességünk. A mi boldogulásunk, jövőnk a szocialista világrend gyarapodásával, erejével van összefüggésben. Ezért tehát nálunk a szocialista rend pozícióinak erősí­tése, gyarapítása életünk minden területén egyben a szo­cialista világrend növeléséhez való hozzájárulását is je­lenti. Ha minden család boldogulni és gyarapítani akar — mint ahogyan így van a valóságban —, akkor minden egyes család egyben munkájával tevékenységével erősíti hazánkban a szocialista rendszer anyagi, kulturális, po­litikai alapjait, mert a rendszer erősödése, fejlődése ked­vezően hat vissza az egyes családok boldogulására. Hogyan győzhető le az imperializmus provokáció® poli­tikája és hogyan érvényesül a békés egymás mellett élés politikája? A Szovjetunió nem zárkózik el a tárgyalások elől, ezt már több esetben kifejezték a szovjet kormány vezetői. De a tárgyalásoknak csak akkor van értelme, ha azoktól megegyezés várható, ha a másik fél részéről is olyan őszinteség nyilvánul meg a tárgyalásokon, mint a szocialista tábor képviselőinek részéről. Ha a megegye­zésre irányuló törekvés nincs meg a burzsoá rendet képi­viselő politikusok részéről, akkor nincs értelme a tárgya­lásoknak sem. De mivel a XX. század közepén a hadi­technika olyan tömegpusztító fegyvereknek jutott a bir­tokába, amellyel a világ bármely pontja eltalálható, az imperializmus agresszív képviselői is meggondolják, hogy belemenjenek-e olyan világháborúba, amelyik saját rend­szerük és sorsuk szükségképpeni pusztulását vonja maga után. Ezért nem lehet olyan szemszögből megítélni e pro­vokációkat, hogy ezek valamilyen nagy háború nyitányai lennének. T eljes mértékben helyeseljük N. Sz. Hruscsov jú­lius 12-én, Moszkvában megtartott sajtókonfe­renciáján a PAP lengyel hírügynökség tudósító­jának kérdésére adott válaszát, mely így hangzik: »Hogyan győzhető le ez a politika? Mozgósítani kell a népeket arra, hogy harcoljanak az agresszorok ellen, az olyan kormányok ellen, amelyek agresszív politikát foly­tatnak. Az ilyen politika legfőbb irányítója a NATO és mindenekelőtt az Egyesült Államok. A harc két formá­ban folyhat: mozgósítjuk a népeket az ilyen politika el­len, és lelőjük az agressziós repülőgépeket. Természete­sen jó lenne, ha nem lennének ilyen provokációs repülé­sek, de ez nem tőlünk függ. Mi tehát arra törekszünk, hogy mozgósítsuk az emberiséget, összpontosítsuk az erő­feszítéseket a béke védelmire. A népek akarata arra kényszeríti majd a katonai blokkok vezetőit, hogy le­mondjanak az agresszió politikájáról*. Ha a Föld lakosságának nagy többsége összefog, alt­kor az agresszív politikát megszüntetheti az emberiség: az agresszív politika sorsa egyenlő az RB—47-es repülő­gép sorsával. — A pártonkívüliek bevo­násával rendszeres ellenőr­zést végzünk a munkahelye­ken és megvizsgáljuk milyen a rend, a társadalmi tulaj­don védelme. Az építkezése­ken éjszakai ellenőrzések is varrnak, s ez is a társadalmi tulajdon védelmében törté­nik. A lakosság segítségével lepleződött le a József Attila sugárúti építkezés éjjeli őre, aki a sötétség beállta után gömbfákat adogatott ki cin­kostársának. Szakmai éa politikai továbbképzés — A termelést segíti a szocialista munkaverseny t ezzel is gondosan törődik a pártszervezet. A vállalatnál 21 brigád szeretné kiérde­melni a szocialista brigád címet és a fiatal építők Kö­zül sokan versengenek a "Szakma ifjú mestere* cí­mért. A pártszervezet, s a gazdasági vezetés kezdemé­nyezésére a vállalatnál tő* rődnek a fiatal műszakiak szakmai továbbképzésével, s ehhez segítséget ad a KISZ­szervezet. A vállalat párton ­kívüli főmérnöke, Szani Ist­ván és a szintén pártonkívü­li műszaki osztályvezető, ÍJsánk Elemér is odaadóan részt vállaltak a fiatal mű­szakiak továbbképzésében. — Nagy gondot fordítunk mind a műszakiak, mind a munkások politikai tovább­képzésére, hiszen ez hozzá­járul ahhoz, hogy eredmé­nyesebben végezzék felada­taikat. így kívánjuk segíteni a második félév adta teen­dők megvalósítását, így já­rulunk hozzá a párthatáro­zatban megszabottak teljesí­téséhez. — A termelés pártellenőr- _ . ,, zésébe bevonjuk a műszaki Leg/Otbatl értelmiségieket és a munká- a kommunisták ... sokat. Minden negyedevben párttaggyülésen is sor ke- Természetesen a miniszté­rül a termelési tervek is- Jiumi intézkedések után a mertetésére. A vállalat kom- párthatározat megvalósításá­munista igazgatója, vagy val kapcsolatosan a pártve­pártonkívüli főmérnöke és zetőség és a gazdasági veze­íőkönyvelője ismerteti, ho- tés együttesen tárgyalja gyan áll a termelés, a válla- majd meg a helyi teendőket, lat gazdasági helyzete. Ezek- A párttaggyülésen is szám­re a párttaggyűlésekre meg- ba veszik ezeket, hogy a hívjuk a pártonkívüli mű- kommunisták a legjobban szakiak, valamint a párton- kivegyék részüket mindan­kívüli építőipari munkások nak a megvalósításából, ami 'képviselőit, s kérjük véle- az építőiparra hárul. .menyüket, javaslatukat. M. S. szüntethetők meg. Egy példa erre. A Teleki utcában két­emeletes bérházat emeltek s e bérház mellett állt egy lebontásra kerülő kis épü­let, amelynek a helyére szintén lakóház épül. Egy felvonulással ezt a lakóházat is megépíthették volna, azonban ott kellett hagyniok az építkezést, mert nem vol­tak meg a tervdokumentá­ciók. Takarékosság, munkafegyelem Természetesen a pártszer­vezet nem végzi el a gazda­sági vezetés, a műszakiak feladatait Ezt becsülettel és odaadással vállalják és vég­zik a gazdasági vezetők, a pártszervezet azonban a ma­ga eszközeivel segíti a fel­adatok végrehajtását. — A pártszervezet, a kom­munisták — mondotta a párttitkár — nagy gondot fordítanak a takarékosságra, a társadalmi tulajdon védel­mére, a munkafegyelemre. Párttaggyűléseken, a párt­csoportok megbeszélésein rendszerint szerepel a ter­melés kérdése, s az, hogy a kommunistáknak példamuta­tással, felvilágosító szóval kötelességük elősegíteni a munkát. Kérjük a műsza­kiak, a munkások észrevéte­leit, javaslatait. A kommu­nisták is segítettek például egy lakatos üzemi újításhoz s örültek annak, hogy a mű­szaki gárda az építkezéseken több százezer forint értékű újítást, ésszerűsítést alkal­maz. A pártonkívüliekkel együtt Dobi István üdvözlő táviratai külföldi államférfiakhoz Dobi István, a Magyar [Népköztársaság Elnöki Ta­kácsának elnöke táviratban [üdvözölte Charles de Gaulle .köztársasági elnököt, Fran­ciaország nemzeti ünnepe al­kalmából. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke táviratban üdvözölte Nagib Al Rubai-1, a Szuverénitási Tanács el­nökét az Iraki Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Prágában 1953-ban létesült az Orvos Továbbképző Inté­zet, amelynek az a célja, hogy az orvostudomány leg­frissebb újdonságaival ismertesse meg az orvosokat, ezen­kívül lehetőséget nyújt a szakorvosi képzettség meg­szerzéséhez is. Idén háromezer orvos látogatja az intéze­tet. Felvételünkön az intézet egy látogatója mikrofilmről idegen nyelvű szakirodalmat tanulmányoz t

Next

/
Thumbnails
Contents