Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-13 / 164. szám

3 Szerda. 1960. Július 13. 3 Cséplőgéptől A FELVÁSÁRLÓ TELEPRE A szegedi járásban a rúzsai Szivárvány Tsz szállította be az első gabonát az állami raktárba A halari út mentén már mindenütt keresztek sora­koznak a tarlókon, A porcé, homokos utókon megrakott szekerek döcögnek a szérűs­kertek felé. Kiskundorozsraán már há­rom szérűn csépelnek a gépállomás munkacsapatai. A József Attila Tsz szérűjén Gyuris Mihály munkacsapa­ta most fogott hozzá tized­szer a csépléshez. Mióta a szövetkezet megalakult, min­den nyáron itt dolgoznak munkacsapatának tagjai. Csak alig néhányan hiányoz­nak az első évben -össze­verbuvált,, munkacsapatból. Ök nem tagjai a tsz-nek, egyénileg dolgozó parasztok, de azért szívesen dolgoznak itt Farkas Sándor, az erő­gép, a Zetor kezelője irá­nyításával. Tavaly még kör­mös traktor hajtotta a gé­pet, az idén Zetort kaptak. Azt mondják, jobb ez a mozgékony traktor, köny­nyebb vele dolgozni a von­tatásnál, állításnál, sót fu­varozásra is használható. Hétfőn kezdtek munkához, úgy 8—9 óra tájt 12 óra lett, mire -berázódott® a cséplőgép, de még így is es­tig közel 150 mázsa árpát eresztettek le a zsákokba. Ez nagy szó, mert minit mond­ják, a gép normája napi 80 mázsa. Ugy tervezik, hogy a munkacsapat tagjai hosszú miiszakban, reggel 4-től este 9-ig dolgoznak. Ha zavartalan lesz a mun­ka, akkor 200—220 mázsát csépelnek el naponta a Jó­zsef Attila Tsz szérűjén. — Most kell megfogni a munka végét — mcaidja Farkas Sándor —, nem pe­dig télen, a búboskemence mellett -; . Igy gondolkodnak a esép­lőmunkások a Széksós­fürdő melletti szérűn is. Itt Gyuris Rudolf traktoros és Péli István munkacsapat­vezető irányításával az egyé­nileg dolgozó parasztok ga­bonáját csépelik. Az ő gé­pük nagyobb, mint Farkas Sándoréké. Ezért többet is kell elcsépelniök naponta. Kedden délelőtt 9 és 10 óra tájban Tanács Mihály do­rozsmai gazda árpáját /•ve­rették®; — Két holdnyi földről, ilyen aszályos hónapok után is 30 máréára számítok — magyarázta Tanács Mihály. — Túljártam mások eszén, még ősszel megvásároltam a pétisót, s amikor tavasszal nem lehetett kapni, én idő­ben fejtrágyázhattam, és amint látják, a pétisó meg­tette hatását. Rúzsán 12 óra előtt elké­szültek a Terményforgal­mi Vállalat raktárának fellobogózásával. Az épület homlokzatára fel­irat került: "-Üdvözöljük a Szivárvány Tsz-t®, őket vár­ták ugyanis, hogy elsőnek szállítsák be a gabonát a szegedi járásban. A szegedi út mellett a tsz szérűjén is kedden reggel kezdték a cséplést a Szivárvány Tsz tagjai. Amikor megtelt az első 40 zsák, vontatóra rak­ták, hogy kötelességüket tel­jesítsék s az államnak ad­ják át, ami adógabona fejé­ben jár. Míg többen várakoztak a begyűjtőhely előtt, elmesél­ték, hogy még tavasszal, a szövetkezetek alakulásának idején a Szivárvány Tsz ala­kult meg utolsónak. Akkor valaki ezt a tényt a termé­szettel hasonlította össze s azt mondta: a "Napsugár® mellékterméke a "Szivár­vány®, vagyis, hogy előbb a Napsugár Tsz alakult és se­reghajtónak a Szivárvány. Ezt a szólás-mondást azóta is fenntartották, mert a Napsugár volt több mező­gazdasági munkában a kez­deményező. Most aztán a Szivárvány-bcliek meg­mutatták, hogy bár utolsó­nak alakult szövetkezetük, mégis elsők kötelezettségük teljesítésében. 1 Tizenkét óra elmúlt, ami­kor befordult a szép, piros "Utos 45® vontatta szerel­vény. Chappon János, a községi tanács elnöke üdvö­zölte a tsz tagjait, szavaira Kispál György, a tsz elnöke válaszolt. — Kötelességünket telje­sítjük, amikor az első ga­bonát az államnak adjuk. Több mint 300 holdról 50 kaszapár aratta le a ter­mést, gépi munkát nem vettek Igénybe. A három hete vásárolt von­tatójuk is csak a hordásban segítkezett. A begyűjtőhely­re az elnökkel együtt érke­zett Gárgyán Imre és Kato­na József, a két brigádveze­tő, Tóth Ferenc és Papp István zsákolónuunkások és a tsz "politechnikusa), ahogy itt nevezték Balotai Istvánt, a szegedi, Árpád téri iskola tanulóját. Nevelőapja még a tsz-szervezés idején kötött barátságot a Szivárvány Tsz­be tömörült gazdákkal. Sza­badságát is itt töltötte, részt vett az aratásban. Most fia is //segít®, de csak a nézege­tésben. Itt tölti az időt a falusi úttörők, a tsz-tagok gyermekei között. Ismerke­dik a paraszti munkával. Az átvevő s a vendégek bele-belenyúltak a zsákok­ba, nézegették, vizsgálták, ropogtatták az első rozssze­méket Vajon milyen acélos, jó-e az idei termés? A köz­ségi tanácselnök egy fél ma­roknyira valót papírba cso­magolt, hogy eltegye emlé­kül: Rúzsa termelőszövetkezeti község első begyűjtött ga­bonáját "Nem ünnep az ünnep ál­domás nélkül® — mondták többen is. Mintha szavaikat hallotta volna a földműves­szövetkezet vendéglőse is. Nem zárt be 12 órakor, ahogy más napokon szokta, így hát a szegedi járás első gabonabegyűjtöi egy-egy "emeletes® fröccsel leöblít­hették a cséplőgépnél tor­kukra rakodott port. Boldo­gan koccintottak, ittak. Vál­jon egészségükre! A Tisza Malomba megérkezett az elstt új búzaszállítmány Tegnap, kedden délelőtt fontos esemény történt Sze­geden, a Tisza Malomban: Megérkezett az első újbúza­szállítmány a Székkutasi Ál­lami Gazdaságból; Mindig örömmel ás kicsit megilletődötten fogadják a molnárok az újbúzát, így volt ez most is és a zsá­kokat kibontva mindjárt vizsgálgatni kezdték a búza minőségét. Pozsgai József, a Tisza Malom és a Szegedi Gőzmalom vezetője, aki már 1916-ban kezdett dolgozni a molnár szakmában, megálla­pította: — Kifogástalan minősé­gű az újbúza, jó a sikér­tartalma és így finom ke­nyér készülhet belőle. Az újbúza őrlésére már részből megtették a megfe­lelő előkészületeket, részben pedig most végzik. A Tisza Malomban az elmúlt hónap­ban befejeződött a nagy kar­bantartási munka, és a ma­lom jelenleg óbúzát őröl éj­jel és nappal egyaránt. Az újbúza őrlését a jövő héten kezdik meg, s a napokban Szeged kör­nyékéről is várják az új­búza-szállítmányokat. A szőregi, a deszki, a kübek­házi termelőszövetkezetek is bejelentették, hogy hoz­zák a szegedi malomba az új kenyérnek valót. A Szegedi Gőzmalomban a nagyjavítást most végzik. Nemsokára befejeződik ez a munka, és utána a malom teljes kapacitásával őrli majd az új gabonát. Riport egy B. 100-as födémbélésről Kissé szokatlan tárgyak­ról írni, de helytelen dolog is lenne. Á B. 100-as födém­elem ürügyén tehát az em­berekről lesz szó, meg a munkáról, mely által a Csongrád megyei Építőipari Vállalat Dorozsmai úti elő­regyártó-telepén a puszta kavicsból és cementből meg­születik. A jó betonhoz jő kavics kell. A gyékényesi ilyen, a bajai kevésbé. Ezért tehát előbb osztályozzák a kavi­csot, s csak azután adagol­ják és keverik. Ez minden betonelem gyártásának egy­formán velejárója, akár BH. 80-as, BH. 100-as, akár B 100-as födémelem vagy a panel elkészülésének mód­ját kisérjük figyelemmel. A beton keverését egyetlen 375 literes keverő végzi a nagy­tudású Oláh István gépkeze­lő irányításával. A B. 100-as ilyenkor még nem egyéniség. Csak akkor kezd némi önálló életet, amikor Mártó Antal segéd­munkás megfogja a csille vé­gét és .a fordítókorongokon át egyenesén az öntőgép­hez tolja a masszát Itt Ter­hes Pál, Nagy János, vala­mint .Péter .Antel veszi ke­zelésbe. Betöltik, majd rá­zatják a betont a mesebeli szörnyekhez hasonló zúgó öntőgépben, s végül kieme­lik a sablont. Párosával ké­szül a födémbéléstest Még hátra van az utóke­zelés. Egy nap múltán a gyártás színhelyéről elviszik a B. 100-ast is a depóniába s ott azután még 28 napig érlelődik. Ilyenkor nyáron állandóan locsolni kell, kü­lönben megégne a cement Körülbelül tízezer darab B. 100-as elemet rendeltek Szegedre az idei évben az előregyártó-teleptől, amit szül a födém, mint bármely más helyszíni betonozás: előbb zsaluznak, azután be­töltik helyére a betont, vé­gül pedig kivárják annak kötési idejét" A Korányi rakparton mindez már el­kerülhető. A betonelemgyár által készített vasbetonge­rendák közé szépen sorja- { (Llebmarm Béla felv.l Napi 400—450 B. 100-as födémbéléstestet gyárt kezelői segítségével az öntőgép, melyből kettesével bújnak elő ezek a hasznos betonelemek Szegedi kutató tervei alapján Újfajta korszerű laboratóriumot szerkesztettek A második ötéves tervben jelentősen fejlődik vegyipa­runk, országszerte az ilyen üzemek egész sorát hozzák létre, s bővítik, korszerűsí­tik a meglévőket is. Mindez természetszerűen megköve­teli a korszerű gyártási fo­lyamatokat ismerő szakem­berek eddiginél nagyobb számú képzését, s a tudomá­nyos intézetekben folytatott kutatások kiszélesítését is. Továbbképzési célokra A megnövekedett felada­tok ellátására dr. Mészáros Lajos, a Szegedi Tudomány­egyetem Szerveskémiai In­tézete kutatójának oktatási és kutatási tapasztalataira támaszkodva, a magyar mű­szeripar komplett, folyama­tos üzemű, katalitikus labo­ratóriumot készített. Az új berendezés alkalmas a még csau. a régi gyártási módsze­reket ismerő mérnökök to­vábbképzésére, a felsőokta­tási intézményekben folyó ilyen irányú oktatómunka gyakorlati témájú kiszélesí­tésére, lehetővé teszi a szer­ves vegyi alapanyag-, mű­anyagipari-, továbbá ásvány és földgáz kísérleti kutató intézetek számára a külön­böző anyagok kísérleti elő­állítását, s a már ismert el­járások tökéletesítését és to­vábbfejlesztését is. Húsz egységből Az új gőzfázisú katalitikus laboratórium, amelyet a La­boratóriumi Felszerelések Gyára készített el, egyelőre 20 egységből áll, amelyek­nek mindegyike egymástól függetlenül vagy más egy­ségekkel összekapcsolva is működtethető. Jóllehet a ka­talitikus eljárások egy része a különböző szakmai és sza­badalmi irodalomból ismere­tes, reprodukálásukra mégis kutatómunka szükséges. Ezért a most készült labo­ratóriumban elvégezhető számos eljárás kivitelezésé­re pontos és részletes leírá­sokat is mellékelnek. tEzek segítségével az egyes folya­matok biztonságosan, gyor­san és pontosan elvégezhe­tők. Mivel a laboratórium kis méretekben ugyan, de üzemszerűen dolgozik, a raj­ta kiképzett szakemberek könnyen megismerhetik az egyes korszerű üzemi gyár­tási módszereket, bizonyos rutinra tesznek szert, s így az iparba kerülve rögtön magabiztosan kezdhetnek munkához. Teljes automatizálással A laboratóriumnak szege­di vonatkozású érdekessége, hogy első egysége, amelyben a mezőgazdasági hulladék­anyagokból készített úgyne­vezett furfurolból, a vegy­ipar egyik fontos alapanya­ga a /urán állítható elő, szintén már említett dr. Mé­száros Lajos szabadalma alapján készült el. Ezt akár­csak a többi egységet, a leg­korszerűbb laboratóriumi el­vek alapján, áttekinthető, ké­nyelmesen kezelhető kivi­telben állították elő. Két fő részből áll: a kémiai sze­relvényfálból, ahol tulajdon­képpen a kísérleti folyama­tok lejátszódnak és a mun­kafolyamat szabályozására, nyomonkövetésére és ellen­őrzésére szolgáló vezérlőasz­talból. A vezérlőasztallal egybeépült a kapcsolótábla, amelyen a fűtőfeszültség és árammérő, az elektromos fű­tőszabályozó, a belső hőmér­sékletszabályozó és regiszt­ráló műszerek, valamint sok más egyéb kapcsoló és biz­tosító nyert elhelyezést. Ezek a furán előállításához szükséges áramellátást, a működés ellenőrzését, a táv­mérést és a távvezérlést, a szinte teljes automatizálást teszik lehetővé. Moszkvában is bemutatják Az ismertetett és most el­készült laboratórium iránt, amelyet rövidesen Moszkvá­ban kiállításon is bemutat­nak, külföldön is nagy az érdeklődés. Ezért valószínű, hogy rövidesen sor kerül újabb ilyen berendezések gyártására is. Dénes János részben a Korányi rakparti, részben a II. kerületi tanács­ház építkezéséhez használ­nak majd fel. Három hó­napja folyik gyártása. Elő­ször naponta 150, azután egyre több készült belőle. Ma napi 450-nél tartanak. Hogy mire való ez a fö­démelem? Nem nehéz felso­rolni jó és rossz tulajdon­ságait. A B. 100-as födém­béléstestben nincs vasalás, tehát sokkal könnyebb ha­sonló rendeltetésű testvérei­nél, a BH jelzésű elemek­nél. Mérete pontosan meg­felel a födém előírt vastag­ságának, s így nem kell sa­lakfeltöltést alkalmazni be­építésekor. Van egy rossz tulajdonsága is, éppen ab­ból eredően, hogy testét nem hálózzák be acéldrótok: könnyen eltörik. Nem a gyártásnál, ahol kellő mód vigyáznak rá, hanem szállí­tás közben és az építkezése­ken. A töréshányad 8—10 százalék. De állítólag még így is megéri felhasználása. (Mennyivel inkább megérné, ha jobban vigyáznának rá!). cilii Ahol még nem került sor az előregyártott födémele­mek alkalmazáséra, úgy ké­ban beillesztik a B. 100-as elemet, s már is falazható a következő emelet. Jobb, gyorsabb és gaz­daságosabb az előregyártott betonelem. Ez olyan egysze­rű és igaz, mint a kétszer­kettő. Mintegy 35—40-en dolgoz­nak az építővállalat telepén, ahol számtalan betonelemet készítenek a megye építke­zései részére. Legnagyobb számban éppen födémbélés­testet, valamint thermofor­kéményt. Feladatóik elvégzé­sét megnehezíti, hogy vég­eredményképpen csupán ki­lenc hónap áll rendelkezés­re (a tél folyamán alig le­hetséges a betonozás) és mégis egy egész évi szük­ségletet kell kielégíteni. An­nál meglepőbb, hogy a kü­lönböző termelési mozgal­mak ismeretlenek a telep dolgozói előtt. Évek óta egyetlen brigádot alkotnak, s a munkaverseny szelleme messze elkerülte őket. Ez az utóbbi megállapítás is valahogy még hozzátarto­zik a B. 100-as födémelem történetéhez. Fehér Kálmán Pénteken tanácsülés az I. kerületben Szeged I. kerületi tanácsa e hét pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tanácsülést tart az I. kerületi tanács 116-os számú tanácstermé­ben. A tanácsülésen Mison Gusztáv a végrehajtó bizott­ság elnöke beszámol az első fél év terveinek végrehajtá­sáról és a két tanácsülés kö­zött végzett munkáról. Bödő István v. b.-litkár a társa­dalmi munka értékeléséről és továbbfejlesztéséről, vala­mint a városfejlesztési terv végrehajtásáról tart ismer­tetést. Az állandó bizottsá­gok munkájáról Csikós Ru­dolf tanácstag tesz jelentést. Mongol gazdasági küldöttség Budapesten Damdingin Gombozsav mongol külkereskedelmi mi­niszter vezetésével gazdasá­gi küldöttség érkezett Buda­pestre az 1961—1965. évi hosszúlejáratú kereskedelmi szerződések megkötésére, valamint az 1961. évi áru­csereforgalmi jegyzőkönyv aláírására vonatkozó tárgya­lásokra.

Next

/
Thumbnails
Contents