Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

Vasárnap, 1960. július 10. Hogyan lehetne könnyebben művelni a tápéi és algyői rétföldeket? Ma még az aratás dandárjában vagyunk, de gondolnunk kell már az fezi vetési munkára, sőt a jövő és a következő évek jó terméseinek megalapozására is. Éppen ezt teszik az algyői és tápéi szövetkezeti gazdák, amikor egyre sürgetőbben vetik fel az alábbi problémát: A tépéd és algyői rétföldek a megye legnehezebben művelhető vályogtalajai közé tartoznak. Szárazabb időjárás esetén — mint amilyen a mostani i6 — nem lovasekével, de még gyengébb lánctalpas traktorral sem szánt hatók fel a tarlók. Sokan szemtanúi lehettek az elmúlt évek kínlódásainak, amikor egyetlen eke elé 2 darab G—35-fe traktort állítottak és még a két gép is képtelen volt elvontatni a betonkeménységúre száradt földben az ekét. Mélyítő szántások Nagyobbrészt a megfelelő gépek hiányával magyarázható, hogy az algyői és a tápéi földek az évek során túlságosan elgyomosodtak és nem egyhelyen már kockázatossá vált a termelés. A bajon csak úgy lehetne segíteni, ha a két falu határában évente legalább kétezer holdon végeznének 40—50 cm-es mélyítő szántásakat. Ezzel elejét lehetne venni az éviül évre nagyobb mértékben jelentkező gyomosodásnak. A porhanyós termőréteg vastagítása lehetővé tenné a termésátlagok gyors emelkedését. A két falu parasztságának _ talán úgy is mondhatjuk — szerencsétlensége az. hogy ezelőtt szinte évenként változtatták a környéken a küllönbözó gépállomási körzetek határait. Algyő és Tápé gyakran cserélt gazdát, s így egy gépállomás sem rendezkedett be kellően ezeknek a kemény tiszamenti földeknek a megművelésére. Az említett nagy munka elvégzése — most miután ide tartózik ez a két falu is — a sándorfalvi gépállomás traktorosaira vár. Csakhogy a sándorfalvi gépállomásnak jelenleg nincsen erre a nehéz talajra megfelelő erőgépei. Van pár darab lánctalpas D—T traktoruk, de •zeknek a gépeknek akkor írják meg a szakemberek véleménye szerint az ócskavasba való beutalóikat, amikor Tápé és Algyő határába küldik őket szántani, annak ellenére, hogy most igen jó állapotban vannak. Cseréljenek traktorokat "A gépállomás igazgatósága és az algyői meg a tápéi szömegoldásra. A gépálom ásóit megyei igazgatósága úgymond házon belül is könnyű szerrel segíthet a nehézségeken. Ismeretes, hogy például a nagyobbrészt laza középkötött talajokon dolgozó Királyhegyesi Gépállomás rendelkezik Sz—100 traktorokkal. Pedig ezekre aligha van ott olyan égetően nagy szükség mint Algyőn és Tápén. A Királyhegyes környéki földeken olcsóbb üzemeltetéssel kiváló munkát végezhetnek a D—T lánctalpasok is. Egyszerűbben tehát: a két gépállomás között néhány traktor kicserélését kellene az igazgatóság részéről elrendelni, addig is, amíg a sándoríalviak i6 kapnak komolyabb gépszállítmányokat. Nemcsák az ésszerűség parancsolja így, hanem ezt követeli a két termelőszövetkezeti község gyorsabb fejlődése is. A legjobbkor jött baráti segítség A közelmúltban adták hírül az újságok, hogy a Szovjetunió mezőgazdasági gépipara terven felül 1000 korszerű kombájnt küld a magyar mezőgazdasági nagyüzemek számára. Az első "fecskék* az elmúlt napokban a szegedi határba is megérkeztek. Ezek az új SZ-K-Z jelzésű gabonakombájnok sokkal tökéletesebbek, korszerűbbek, mint a hazánkban eddig ismert hasonló gépek. A képünkön látható gépóriás egyenest a vasútállomásról vonult ki- a szegedi Dózsa Termelőszövetkezet búzaföldjére. Alig félórányi igazgatás után máris munkához látott. A szövetkezeti gazdák teljes megelégedésére az elképzelhető legminimálisabb szemveszteséggel dolgozik s lehetővé teszi, hogy a szövetkezet nagy kiterjedésű búzatábláin mindössze néhány nap alatt teljesen befejezzék az aratás nagy munkáját. vetkezeti gazdák is megértik, nem mondhatjuk, hogy a D—T gépek helyett, *adj urain teremtőm* SZ—100 traktorokat, de rögtön. Azonban még is van lehetőség S=0=R=0=K=B=A=N »- öt mosógépet vásárolt a deszki Kossuth Termelőszövetkezet az elmúlt napokban. A gépekkel a szövetkezet asszonyainak házi munkáját segítik elő. Kovács József né és Ceglédi Julianna vette igénybe első ízben az új mosógépek egyiket, — Mar több mint 20 holdon elvégezték a másod vetest a deszki Kossuth Termelőszövetkezet árpaföldjén. A gabonabetakarítás után összesen 100 holdon vetnek silókukoricát. . — Szarv asmarha-tenyésztörzset alakítanak ki a rókusi Dózsa Termelőszövetkezetben. Á közösségnek jelenleg 92 szarvasmarhája van s ennek csaknem a fele fejőstehén. Ilyen kiváló fejőstehén-aránnyal kevés termelőszövetkezet dicsekedhet a megyében. A szövetkezet gazda] megfelelő tudományos felügyelet mellett a tehénállományból már 37-et vettek törzskönyvi ellenőrzés alá. A törzskönyvezések befejezése után lehetővé válik, hogy eladásra is neveljenek elit tenyészüszöket. Az utolsó helyről az elsők közé Még nem is túl régen, ha környékbeli egyéni parasztemberek társaságában valaki a pusztaszeri Petőfi Termelőszövetkezetet említette, többen is lebecsülóen legyintettek. Ebben az elmarasztaló kézmozdulatban benne volt az is, hogy ebben a sÉövéfkézétben ugyancsak hadilábon áilhak a munkafegyelemmel s nem becsülik a közös vagyont úgy, mint ahogy az megérdemelné. Megváltozott a közvélemény Mostanában azonban gyorsan változik a közvélemény Pusztaszeren. Olyan munkateljesítmények születnek a Petőfi Termelőszövetkezetben, melyekhez hasonlóval az egyéni parasztok közül csak nagyon kevesen dicsekedhetnek. A szövetkezeti munkacsapatok között kora tavasz óta élen jár a munkában Bitó Antal 10 tagú csoportja. A jól összekováRendelettár Kormányrendele! a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában átmenetileg tariható állatállományáról A kormány napokban megjelent rendeletében szabályozta a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában átmenetileg — amíg a közös állattartás feltételed az új és a területileg jelentősen megnövekedett mezőgazdasági termelőszövetkezetekben megvalósulnak — tartható állatállomány mennyiségét. Eszerint az 1959. évi január hó 1. napja után alakult, vagy jelentós területtel megnövekedett mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja nevelési, vagy hizlalási szerződéssel lekötött sertést, illetőleg anyakocát malacaival, a közös sertéstartás feltételeinek megvalósításáig átmenetileg korlátlan számban tarthat háztáji gazdaságában. A termelőszövetkezet kérelme alapján a járási, illetve városi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya engedélyt adhat a tagok háztáji gazdaságában átmenetileg, a korábbi keretnél (egy tehén, 1—2 növendékmarha) több szarvasmarha tartására abban az esetben, ha a beviteli kötelezettség alá tartozó állatokat férőhely hiányában a közös tartásba bevonni nem lehet. A háztáji gazdaságban kereten felül tartott szarvasmarhát a termelőszövetkezeti tag csak a vezetőség engedélyével idegenítheti el, vagy kötheti le a szerződéssel; ezt a korlátozást a szarvasmarha járlatlevélre is rá kell vezetni. A termelőszövetkezetek kereten felül háztáji gazdaságban tartott szarvasmarha és sertés ellátását a közgyűlés határozatának megfelelően, a közös állatállomány szükségletét meghaladó takarmánykészleteknek állami felvásárlási áron történő eladásával, vagy természetbeni előleg formájában való kiadásával segítsék elő. Ilymódon elsősorban azokat a tagokat kell takarmányjuttatásban részesíteni, akiknek elegendő takarmány készletük nincs és a közös munkában rendszeresen részt vesznek. Kereten fetiil a háztáji gazdaságban tartott szarvasmarha és sertés minden hozama a termelőszövetkezeti tagot illeti. Ha a szaporulatot a tag értékesíteni kívánja, köteles azt az elővásárlási jog gyakorlasa végett a vezetőségnek bejelenteni. Az újonnan létesült termelőszövetkezetek alakuló közgyűlésükön az alapszabály megállapítása alkalmával kötelesek határozni a felől, hogy a kereten felül átmenetileg a háztáji gazdaságban tartott állatnak a tsz részére történő átadása esetén kell-e a fel nem osztható szövetkezeti alap javára levonást eszközölni, vagy a levonás mellőzésével, a bevitt föld arányában kell pénzbeli hozzájárulást fizetni. Azok az 1959. évi január hó 1. napja után alakult, vagy jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetek. amelyek a rendelet hatályba lépése előtt úgy határoztak, hogy levonást eszközölni nem kell, kötelesek alapszabályukat — átmeneti érvénnyel — megfelelően módosítani. A kormányrendelet szerint a tsz-tag a kereten felül háztáji gazdaságban tartott szarvasmarhát a járlatlevél egyidejű átadása mellett köteles a termelőszövetkezeti közös tulajdonba adni, ha a közös szarvasmarhatartás feltételeinek megvalósulásával egyidejűleg a vezetőség erre felhívja. Az így átadott állatot a tényleges átvétel alkalmával kell értékelni és a megállapított értéket a tag részére az alapszabályban megállapított módon kell kifizetni. Ha a tsz a szarvasmarhát nem veszi át. a tag tartozik azt a közgyűlés által megállapított határidőn belül elidegeníteni, vagy más módon értékesíteni. csolódott kis munkáskollektíva egynapi teljesítményét néztük meg a napokban. A virradatkor munkába induló csoport délre lekaszált 8 hold lucernát, aztán pedig összegyűjtött a délutáni órákban 16 hold rétiszénát. Ezzel azonban még nem fejezték be a napot.- A késő éjszakába nyúló órákig dolgoztak. s aratógép után még 15 katasztrális hold árpa termését is keresztbe rakták. Méltó versenytársak A Bitó munkacsapat most méltó versenytársakra találtak a szövetkezet asszonyaiban. Ferenci Ilonka munkacsapata — melynek tagjai zömmel családos anyák — szintén elismerést, megbecsülést vívott ki magának a faluban és környékén. A jó szövetkezeti munkaszellem kialakulásának az az egyik magyarázata, hogy jó kezekbe került a szövetkezet irányítása s a magasabb teljesítményért pontosan kijár a több jövedelem. Rendszeressé vált ebben az esztendőben a pusztaszeri Petőfi Tsz-ben is a havi előlegfizetés. Minden hónapban 12 forintot osztanak ki előlegként a ledolgozott munkaegységekre s ez többek esetében egy kisebb havifizetéssel is felér. A téli tervkészítések idején minden lehetőséget számba vettek a szövetkezet gazdái. Ennek ellenére is úgy látták, hogy az idén még az egy munkaegységre jutó osztalék értéke semmiképpen sem haladhatja meg á 28 forintot. Maguk sem hitték, hogy ha igazán öszszefognak, milyen nagy feladatra válhatnak képessé. Többet ér a munkaegység Az esztendőnek még csak a derekatáján járunk, de már Fülöp János elvtárs, termelőszövetkezeti elnök elmondotta; minden biztosíték meg van ahhoz, hogy a zárszámadáskor majd a tervezett 28 forint helyett legalább 35 forintot számolhatnak el a ledolgozott munkaegységekre. Régen szinte d vat volt ebben a szövetkezetben, hogy ha pénzt akartak osztani, akkor kölcsönért mentek a bankhoz. Manapság most már ilyesmire nincs szükség, bőven van pénz a közösség takarékszámláján. így jutnak majd el a pusztaszeri Petőfi Tsz gazdái az utolsó helyről az elsők közé. MIT TUD a komisz Bak tó? A baktói szikföldek egyik darabján három évig termesztettek jó eredménnyel rizst a szegedi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai. A rizs után két esztendőben vedig vörösheréből adott igen nagy termést a korábban értéktelen terület, öt esztendő után a múlt ősszel vetetlek először árpát a baktói határnak ebbe a darabjába. Az elmúlt héten ezt a termest is betakarították s katasztrális holdanként 16 mázsa 97 kilogramm árpa termett itt. A régi baktói parasztemberek emlékezete szerint ezen a földön egyéni termesztési . módszerekkel még a .4—5 mázsa árpatermés is igen jónak számított: így érezteti tehát áldásos hatását a -nagyüzemi gépi talajmüvelés. Még a legrosszabb föld is "jobb belátásra" tér. — Idénykonyhát állították fel az algyői Uj Élet Termelőszövetkezetben. Nóvák Jánosné szövetkezeti gazda felesége vállalta a konyha vezetését. A termelőszövetkezet vásárolt főzőüstöket, edényeket; minden másnap sértést vágnak és a cséplés befejezéséig bőséges ebédet főznek 200 személyre. — Hétfőn megkezdik a cséplést a szegedi Táncsics és a kiskundorozsmai József Attila Termelőszövetkezetben. a Kiskundorozsmai Gépállomás első próbacséplést az elmúlt napokban a gyálaréti Komszomol Termelőszövetkezetben tartotta. Építkeznek és — aratnak SsífJSP .. 4 f m Az algyői Uj Élet Termelőszövetkezetben az aratás idején sem állt meg az építkezés. Az úgynevezett Nagy Lajostanyán 70 méter hosszú, 100 férőhelyes növendékmarha-istállót építenek a szövetkezet gazdái. A 10 tagú épitöbrigád végzi mindennap a munkálatokat — mint képünk mutatja —, s ha esetleg valamilyen anyaghiány van, akkor elvonulnak egy másik építkezéshez. A Maczelka-tanyán lóistállót készítenek, a Kenéz-tanyán pedig 50 férőhelyes szerfás sertésszállást. Egyedül a növendékmarha-istálló építésénél mintegy 150 ezer forintot takarít meg a szövetkezet a saját, belső erő felhasználásával. Ugyanakkor az épitöbrigád vállalta, hogy a napi nyolc órai munka befejezése után 10 holdon learatja a gabonát. Így is cselekszenek: délután 4 órakor megfogják a kaszát és a brigád tagjai vágják a búzát, kötözik a kévéket és rakják a kereszteket.