Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

Vasárnap, 1960. július 10. Hogyan lehetne könnyebben művelni a tápéi és algyői rétföldeket? Ma még az aratás dandár­jában vagyunk, de gondol­nunk kell már az fezi veté­si munkára, sőt a jövő és a következő évek jó termései­nek megalapozására is. Ép­pen ezt teszik az algyői és tápéi szövetkezeti gazdák, amikor egyre sürgetőbben vetik fel az alábbi problé­mát: A tépéd és algyői rétföl­dek a megye legnehezebben művelhető vályogtalajai kö­zé tartoznak. Szárazabb idő­járás esetén — mint amilyen a mostani i6 — nem lovas­ekével, de még gyengébb lánctalpas traktorral sem szánt hatók fel a tarlók. So­kan szemtanúi lehettek az elmúlt évek kínlódásainak, amikor egyetlen eke elé 2 darab G—35-fe traktort állí­tottak és még a két gép is képtelen volt elvontatni a betonkeménységúre száradt földben az ekét. Mélyítő szántások Nagyobbrészt a megfelelő gépek hiányával magyaráz­ható, hogy az algyői és a tá­péi földek az évek során túl­ságosan elgyomosodtak és nem egyhelyen már kocká­zatossá vált a termelés. A bajon csak úgy lehetne se­gíteni, ha a két falu határá­ban évente legalább kétezer holdon végeznének 40—50 cm-es mélyítő szántásakat. Ezzel elejét lehetne venni az éviül évre nagyobb mérték­ben jelentkező gyomosodás­nak. A porhanyós termőré­teg vastagítása lehetővé ten­né a termésátlagok gyors emelkedését. A két falu parasztságának _ talán úgy is mondhatjuk — szerencsétlensége az. hogy ezelőtt szinte évenként vál­toztatták a környéken a kül­lönbözó gépállomási körze­tek határait. Algyő és Tápé gyakran cserélt gazdát, s így egy gépállomás sem rendez­kedett be kellően ezeknek a kemény tiszamenti földeknek a megművelésére. Az említett nagy munka elvégzése — most miután ide tartózik ez a két falu is — a sándorfalvi gépállomás traktorosaira vár. Csakhogy a sándorfalvi gépállomásnak jelenleg nincsen erre a ne­héz talajra megfelelő erőgé­pei. Van pár darab lánc­talpas D—T traktoruk, de •zeknek a gépeknek akkor írják meg a szakemberek vé­leménye szerint az ócska­vasba való beutalóikat, ami­kor Tápé és Algyő határába küldik őket szántani, annak ellenére, hogy most igen jó állapotban vannak. Cseréljenek traktorokat "A gépállomás igazgatósága és az algyői meg a tápéi szö­megoldásra. A gépálom ásóit megyei igazgatósága úgy­mond házon belül is könnyű szerrel segíthet a nehézsé­geken. Ismeretes, hogy pél­dául a nagyobbrészt laza kö­zépkötött talajokon dolgozó Királyhegyesi Gépállomás rendelkezik Sz—100 trakto­rokkal. Pedig ezekre aligha van ott olyan égetően nagy szükség mint Algyőn és Tá­pén. A Királyhegyes környé­ki földeken olcsóbb üzemel­tetéssel kiváló munkát vé­gezhetnek a D—T lánctal­pasok is. Egyszerűbben te­hát: a két gépállomás között néhány traktor kicserélését kellene az igazgatóság részé­ről elrendelni, addig is, amíg a sándoríalviak i6 kapnak komolyabb gépszállítmányo­kat. Nemcsák az ésszerűség parancsolja így, hanem ezt követeli a két termelőszövet­kezeti község gyorsabb fej­lődése is. A legjobbkor jött baráti segítség A közelmúltban adták hírül az újságok, hogy a Szovjetunió mezőgazdasági gép­ipara terven felül 1000 korszerű kom­bájnt küld a magyar mezőgazdasági nagyüzemek számára. Az első "fecskék* az elmúlt napokban a szegedi határba is megérkeztek. Ezek az új SZ-K-Z jel­zésű gabonakombájnok sokkal tökélete­sebbek, korszerűbbek, mint a hazánkban eddig ismert hasonló gépek. A képünkön látható gépóriás egyenest a vasútállomás­ról vonult ki- a szegedi Dózsa Termelő­szövetkezet búzaföldjére. Alig félórányi igazgatás után máris munkához látott. A szövetkezeti gazdák teljes megelégedésé­re az elképzelhető legminimálisabb szem­veszteséggel dolgozik s lehetővé teszi, hogy a szövetkezet nagy kiterjedésű bú­zatábláin mindössze néhány nap alatt teljesen befejezzék az aratás nagy mun­káját. vetkezeti gazdák is megér­tik, nem mondhatjuk, hogy a D—T gépek helyett, *adj urain teremtőm* SZ—100 traktorokat, de rögtön. Azon­ban még is van lehetőség S=0=R=0=K=B=A=N »- öt mosógépet vásárolt a deszki Kossuth Termelő­szövetkezet az elmúlt na­pokban. A gépekkel a szö­vetkezet asszonyainak házi munkáját segítik elő. Ko­vács József né és Ceglédi Julianna vette igénybe első ízben az új mosógépek egyi­ket, — Mar több mint 20 hol­don elvégezték a másod ve­test a deszki Kossuth Ter­melőszövetkezet árpaföldjén. A gabonabetakarítás után összesen 100 holdon vetnek silókukoricát. . — Szarv asmarha-tenyész­törzset alakítanak ki a ró­kusi Dózsa Termelőszövet­kezetben. Á közösségnek je­lenleg 92 szarvasmarhája van s ennek csaknem a fe­le fejőstehén. Ilyen kiváló fejőstehén-aránnyal kevés termelőszövetkezet dicse­kedhet a megyében. A szö­vetkezet gazda] megfelelő tudományos felügyelet mel­lett a tehénállományból már 37-et vettek törzskönyvi ellenőrzés alá. A törzsköny­vezések befejezése után le­hetővé válik, hogy eladásra is neveljenek elit tenyész­üszöket. Az utolsó helyről az elsők közé Még nem is túl régen, ha környékbeli egyéni paraszt­emberek társaságában vala­ki a pusztaszeri Petőfi Ter­melőszövetkezetet említette, többen is lebecsülóen le­gyintettek. Ebben az elma­rasztaló kézmozdulatban benne volt az is, hogy ebben a sÉövéfkézétben ugyancsak hadilábon áilhak a munka­fegyelemmel s nem becsülik a közös vagyont úgy, mint ahogy az megérdemelné. Megváltozott a közvélemény Mostanában azonban gyor­san változik a közvélemény Pusztaszeren. Olyan mun­kateljesítmények születnek a Petőfi Termelőszövetkezet­ben, melyekhez hasonlóval az egyéni parasztok közül csak nagyon kevesen di­csekedhetnek. A szövetkezeti munkacsapatok között kora tavasz óta élen jár a mun­kában Bitó Antal 10 tagú csoportja. A jól összeková­Rendelettár Kormányrendele! a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában átmenetileg tariható állatállományáról A kormány napokban megjelent rendeletében sza­bályozta a termelőszövetke­zeti tagok háztáji gazdaságá­ban átmenetileg — amíg a közös állattartás feltételed az új és a területileg jelentő­sen megnövekedett mező­gazdasági termelőszövetkeze­tekben megvalósulnak — tartható állatállomány mennyiségét. Eszerint az 1959. évi ja­nuár hó 1. napja után ala­kult, vagy jelentós területtel megnövekedett mezőgazda­sági termelőszövetkezet tag­ja nevelési, vagy hizlalási szerződéssel lekötött ser­tést, illetőleg anyakocát ma­lacaival, a közös sertéstartás feltételeinek megvalósításáig átmenetileg korlátlan szám­ban tarthat háztáji gazdasá­gában. A termelőszövetkezet kérelme alapján a járási, illetve városi tanács végre­hajtó bizottságának mező­gazdasági osztálya engedélyt adhat a tagok háztáji gaz­daságában átmenetileg, a korábbi keretnél (egy tehén, 1—2 növendékmarha) több szarvasmarha tartására ab­ban az esetben, ha a bevi­teli kötelezettség alá tartozó állatokat férőhely hiányában a közös tartásba bevonni nem lehet. A háztáji gazda­ságban kereten felül tartott szarvasmarhát a termelő­szövetkezeti tag csak a ve­zetőség engedélyével idege­nítheti el, vagy kötheti le a szerződéssel; ezt a korláto­zást a szarvasmarha járlat­levélre is rá kell vezetni. A termelőszövetkezetek kereten felül háztáji gazda­ságban tartott szarvasmarha és sertés ellátását a közgyű­lés határozatának megfele­lően, a közös állatállomány szükségletét meghaladó ta­karmánykészleteknek állami felvásárlási áron történő el­adásával, vagy természetbeni előleg formájában való ki­adásával segítsék elő. Ily­módon elsősorban azokat a tagokat kell takarmányjut­tatásban részesíteni, akiknek elegendő takarmány készle­tük nincs és a közös mun­kában rendszeresen részt vesznek. Kereten fetiil a háztáji gazdaságban tartott szarvas­marha és sertés minden ho­zama a termelőszövetkezeti tagot illeti. Ha a szaporula­tot a tag értékesíteni kíván­ja, köteles azt az elővásár­lási jog gyakorlasa végett a vezetőségnek bejelenteni. Az újonnan létesült ter­melőszövetkezetek alakuló közgyűlésükön az alapsza­bály megállapítása alkal­mával kötelesek határozni a felől, hogy a kereten felül átmenetileg a háztáji gazda­ságban tartott állatnak a tsz részére történő átadása esetén kell-e a fel nem oszt­ható szövetkezeti alap javá­ra levonást eszközölni, vagy a levonás mellőzésével, a be­vitt föld arányában kell pénzbeli hozzájárulást fi­zetni. Azok az 1959. évi ja­nuár hó 1. napja után ala­kult, vagy jelentős területtel megnövekedett termelőszö­vetkezetek. amelyek a ren­delet hatályba lépése előtt úgy határoztak, hogy levo­nást eszközölni nem kell, kötelesek alapszabályukat — átmeneti érvénnyel — meg­felelően módosítani. A kormányrendelet szerint a tsz-tag a kereten felül háztáji gazdaságban tartott szarvasmarhát a jár­latlevél egyidejű átadása mellett köteles a termelőszö­vetkezeti közös tulajdonba adni, ha a közös szarvas­marhatartás feltételeinek megvalósulásával egyidejű­leg a vezetőség erre felhív­ja. Az így átadott állatot a tényleges átvétel alkalmával kell értékelni és a megálla­pított értéket a tag részére az alapszabályban megálla­pított módon kell kifizetni. Ha a tsz a szarvasmarhát nem veszi át. a tag tartozik azt a közgyűlés által meg­állapított határidőn belül el­idegeníteni, vagy más mó­don értékesíteni. csolódott kis munkáskollek­tíva egynapi teljesítményét néztük meg a napokban. A virradatkor munkába induló csoport délre lekaszált 8 hold lucernát, aztán pedig összegyűjtött a délutáni órákban 16 hold rétiszénát. Ezzel azonban még nem fe­jezték be a napot.- A késő éjszakába nyúló órákig dol­goztak. s aratógép után még 15 katasztrális hold árpa termését is keresztbe rak­ták. Méltó versenytársak A Bitó munkacsapat most méltó versenytársakra talál­tak a szövetkezet asszonyai­ban. Ferenci Ilonka munka­csapata — melynek tagjai zömmel családos anyák — szintén elismerést, megbe­csülést vívott ki magának a faluban és környékén. A jó szövetkezeti munkaszellem kialakulásának az az egyik magyarázata, hogy jó ke­zekbe került a szövetkezet irányítása s a magasabb tel­jesítményért pontosan kijár a több jövedelem. Rendsze­ressé vált ebben az eszten­dőben a pusztaszeri Petőfi Tsz-ben is a havi előlegfize­tés. Minden hónapban 12 fo­rintot osztanak ki előlegként a ledolgozott munkaegysé­gekre s ez többek esetében egy kisebb havifizetéssel is felér. A téli tervkészítések ide­jén minden lehetőséget számba vettek a szövetkezet gazdái. Ennek ellenére is úgy látták, hogy az idén még az egy munkaegységre jutó osztalék értéke semmi­képpen sem haladhatja meg á 28 forintot. Maguk sem hitték, hogy ha igazán ösz­szefognak, milyen nagy fel­adatra válhatnak képessé. Többet ér a munkaegység Az esztendőnek még csak a derekatáján járunk, de már Fülöp János elvtárs, termelőszövetkezeti elnök el­mondotta; minden biztosíték meg van ahhoz, hogy a zár­számadáskor majd a terve­zett 28 forint helyett leg­alább 35 forintot számolhat­nak el a ledolgozott mun­kaegységekre. Régen szinte d vat volt ebben a szövet­kezetben, hogy ha pénzt akartak osztani, akkor köl­csönért mentek a bankhoz. Manapság most már ilyes­mire nincs szükség, bőven van pénz a közösség taka­rékszámláján. így jutnak majd el a pusztaszeri Petőfi Tsz gaz­dái az utolsó helyről az el­sők közé. MIT TUD a komisz Bak tó? A baktói szikföldek egyik darabján három évig ter­mesztettek jó eredménnyel rizst a szegedi Dózsa Ter­melőszövetkezet tagjai. A rizs után két esztendőben vedig vörösheréből adott igen nagy termést a ko­rábban értéktelen terület, öt esztendő után a múlt ősszel vetetlek először árpát a baktói határnak ebbe a da­rabjába. Az elmúlt héten ezt a termest is betakarították s katasztrális holdanként 16 mázsa 97 kilogramm árpa termett itt. A régi baktói parasztemberek emlékezete szerint ezen a földön egyéni termesztési . módszerekkel még a .4—5 mázsa árpater­més is igen jónak számított: így érezteti tehát áldásos hatását a -nagyüzemi gépi talajmüvelés. Még a leg­rosszabb föld is "jobb be­látásra" tér. — Idénykonyhát állították fel az algyői Uj Élet Ter­melőszövetkezetben. Nóvák Jánosné szövetkezeti gazda felesége vállalta a konyha vezetését. A termelőszövet­kezet vásárolt főzőüstöket, edényeket; minden másnap sértést vágnak és a cséplés befejezéséig bőséges ebédet főznek 200 személyre. — Hétfőn megkezdik a cséplést a szegedi Táncsics és a kiskundorozsmai Jó­zsef Attila Termelőszövet­kezetben. a Kiskundorozs­mai Gépállomás első pró­bacséplést az elmúlt na­pokban a gyálaréti Komszo­mol Termelőszövetkezetben tartotta. Építkeznek és — aratnak SsífJSP .. 4 f m Az algyői Uj Élet Termelőszövetkezet­ben az aratás idején sem állt meg az építkezés. Az úgynevezett Nagy Lajos­tanyán 70 méter hosszú, 100 férőhelyes növendékmarha-istállót építenek a szö­vetkezet gazdái. A 10 tagú épitöbrigád végzi mindennap a munkálatokat — mint képünk mutatja —, s ha esetleg valami­lyen anyaghiány van, akkor elvonulnak egy másik építkezéshez. A Maczelka-ta­nyán lóistállót készítenek, a Kenéz-ta­nyán pedig 50 férőhelyes szerfás sertés­szállást. Egyedül a növendékmarha-istálló építésénél mintegy 150 ezer forintot ta­karít meg a szövetkezet a saját, belső erő felhasználásával. Ugyanakkor az épi­töbrigád vállalta, hogy a napi nyolc órai munka befejezése után 10 holdon learat­ja a gabonát. Így is cselekszenek: délután 4 órakor megfogják a kaszát és a brigád tagjai vágják a búzát, kötözik a kévéket és rakják a kereszteket.

Next

/
Thumbnails
Contents