Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-05 / 157. szám

3 Kedd, 1960. JűBus S. Közérdekű kérdések: Lerövidítik a nyugdíjelbírálások intézésének idejét a szegedi SZTK-nál Évente sok száz nyugdíjügyet intéz a szegedi SZTK nyugdíj-osztálya, az ügyek intézése azonban sokáig húzódott. Nem egy nyugdíjas panaszolta, hogy három hó­nap is eltelt, mire megkapta a határoza­tot: mennyi nyugdíj jár a részére. A sok panasz miatt, fővárosi kezdeményezés alapján, a szegedi SZTK nyugdíj-osztá­lyán is kísérletképpen új módszert vezet­tek be, amely jelentősen lerövidítené a nyugdíjelbírálások határidejét Az új módszert kísérletképpen a hat legnagyobb szegedi vállalatnál vezették be. (E vállalatok között van a Szegedi Kenderfonógyár és az Újszegedi Kender­Lenszövő Vállalat, a Szegedi Ruhagyár, a Falemezgyár, a Szalámigyár és az Autóközlekedési Vállalat. ' Azért vezették be az új módszert elsősorban ezeknél a vállalatoknál, mert itt SZTK üzemi kifi­zetőhelyek vannak. Az új módszer lénye­ge az, hogy az üzemekben a szakszerve­zeten belül működő társadalombiztosítási tanácsok figyelemmel kísérik, melyik dol­gozó érte el a nyugdíj korhatárt az üzem­ben. Utána megérdeklődik a dolgozótól, mikor akar nyugdíjba menni és megkezdik a nyugdíj kérelem elbírálásának előkészí­tését. Ez abból áll, hogy beszerzik a dol­gozó 1929-től számító munkaviszonyának igazolását szolgáló papírokat Ezt adják át aztán a nyugdíj kérelemmel együtt az SZTK nyugdíjosztályának. Az így gondo­san előkészített nyugdíjkérelmet a tapasz­talatok szerint 50 napon belül elintézik, sőt volt olyan eset, hogy az ügy két hé­ten belül rendeződött. A próbaképpen bevezetett új módszer az eddigiek szerint nagyszerűen bevált, s jelenleg már az országban 53 üzemi SZTK kifizető helyen ezt a módszert alkalmaz­zák. Szegeden készült az első magyar oktatófilm a politechnikai képzésről Az Iskolai Filmintézet fel- A film sikerére jellemző, dagóglai és politechnikai vételében elkészült a poli- hogy munkásságát dicséri. technikai oktatással kapcso­latos első magyar módszer­tani film. A felvételek a szegcdi Radnóti Miklós Gimnázi­umban készültek, budapesti bemutatásakor a szakfelvételek pedig Ma­a meghívott! szakemberek S5'ar Ferenc iskolai műhely­és oktatók a legszigorúbb fonok tanar erdeme, kritikai szemmel sem ta- A kisfilmet ősztol nem­láltak benne hibát. csak Szegeden, hanem , , , Kísérő szövege is gördülé- Budapesten és az ország nagy vonalakban bemutatva kenyi világoSi közérthető. más városaiban is bemu­a gimnáziumban folyó. po- Ez M számára rend- tatják htechnikai oktatást, többek kivül fontos kisfilm a sze- . . között az üvegtechnikai, a ^ ^ Miklós Gim_ « jpm^rr^an, de Igen famegmunkáló, a lakatos, a nl~umban esztendejete ^Ssif cl^ilS^' hegesztő, az eszterga, az k{sérleti ^hnikaJ mkri ^tatóst elsajatitó ta­elektrotechnikai és motor- eredményét dicséri, nárok képzeseben szerelő muhe yeket, vala- g jól képzett oktatói kart, L. F. mint a könyvkötészetet és amely ezze, a filmlnel & a fotólaboratóriumot. dokumentálja, hogy milyen A tanulókat mnnka kőz- feltételek mellett lehet és ben látjuk a filmen, kell megtanítani a tanuló­• . , „UJ^ - kat a különféle munkamű­ammt elsajátítják a szer- , .. -iaDÍair, számok helyes alapfogásait, ve'fek ^P^ira. majd egy konkrét munka- a Nem túlzás, hl tó áüft­darab folyamatos kidolgo- Juk- „ , .kulfoWon. js zása — kezdve az anyagki- megállná helyet ez a mind­választástól a hegesztésig, ossz« illetve a finom mivű kivi- 15 perces időtartamú d­télezésig — mutatja be te- ^ magyar politechnikai vékenységüket. módszertani film. A munkafolyamatok kőz- A rendező Tóth Gyula egy­ben különös hangsúlyt séges képet tükröztet visz­kap a baleseti veszélyek SZa, Selmecz! György ope­elkerülése, ratőr pedig a leglényege­felhíva ezzel a figyelmet az sebb momentumokat ragad­ember testi épségének vé- ja meg a munkafolyamatok a bemutatásában, esetvedelmi eloirasok és szabályok betartására, min- A forgatókönyv Bánfalvy denekelőtt pedig az oktatók József igazgatónak, és be­és tanulók egymás iránti lyettesének, Tihanyi Nán­felelősségére. dórnak megalapozott pe­A jövő megalapozásáért N agy és lelkesítő célt legjelentősebb területeire hat előírja, hogy a minisztéríu­tűzött ki számunkra és a városi, falusi lakosság mok és a tanácsszervek mi­a Magyar Szocialista életkörülményeit egyaránt ként ós hogyan fejlesszek a Munkáspárt VII. kongresszu- előnyösen befolyásolja. saját lakásépítés külonbözo sa: be kell fejeznünk a szo- Az eddig elmaradott mű- ^"P0?* f a szovetkezeti cializmus alapjainak lerakó- anyag- és műszáliparunk is kasepitest. sót és általában meg kell korszerűsödhetik a most el- E hatfro^t remélhetőleg gyorsítanunk a szocializmus fogadott határozat végrehaj- arTa °?z?0TaA. « Me­építését hazánkban. A kong- tásával. A műanyag- és mű- ékeseket, ho^ tetrabb^ resszus óta eltelt hét hónap szálgyártás mennyiségi és mi- ^fjftjí jj^ ^ alatt sok minden történt ná- nóségi fejlesztése pedig egy mmdazt ami ­lünk e határozatok érvénye- egész sereg más iparág fej- üzegtoen is — sitésére, a magyar nép élet. lődését, bővítését és minősé- 0 körijeinek további ja- J ggjg Íff5£gi£+ Különösen nagy munka fo- a bútoripar, a csomagoló- noaWasat­lyik a második ötéves terv anyag-ipar, és az építőipar előkészítése érdekében. A a műanyag és műszál foko­népgazdaság vezető helyein, felhasznalasaval egy­öbb jelenség, így a párt célkitűzéseinele meg nem értése gá­az ipari üzemekben, a tEmJ^ÍF^^ «? ^"iSoSSSSt csóknál és mindenütt má- JÓéJrfT az iPar területi elhelyezke­^dLTS^ÍS Mi^^SÍS désének megvalfoztatasát is SSLStkSlT terme" ^ydekho^ iparba n^dol­alapozott és a kongresszus . r. , . , . , gozóknak 55 százaléka már célkitűzéseiknek megfelelő hasmflTsának kiterteztee vidéken d<>lgozik, kétségte­legyen. inarban eevhen lehetősé- lenül eredmény. Azonban Ehhez a munkához jelen- nyújt ar^^ho^ e^ ^ népgazdasági érdek, tenek most nagy segítséget több háztartást lássunk el ,hogy, a termelő üzemek meg az MSZMP Központi Bízott- ezekkel az olcsó és korszerű k°f'ebb a ^Jó­ságának határozatai a vegy- fűtőanyagokkal, ami egvúttal anyag _ lelőhelyekhez, hogy ipar fejlesztéséről, az építő- Sok család életkörülményei- megs^njon a főváros tul­ipar feladatairól, az iparte- re hat ismét kedvezően. du^asztasa, a vfoéken lakó lepités helyzetéről és várható Mode„ nagyüzemi me- d?,goz°k bfvfgl lde7°d,a feilődésérőL iviuaern, nagyüzemi me- utazgatasa stb. Iparunk ked­zogazdasag el sem kepzelhe- vezdbb területi elhelyezke­téteT^ S^K, ^ a- mutragya-. a novenyve- dése nemcsak a termelőerők ^L évStlvlt 7egyszTek fejlesztését jelenti általában, kt"JT ,t?meges ^^ í®**1- hanem lényegesen csökkenti rehJta^^váteré* T^I Ve.flpa™nk"!k a a város és falu közötti szín­M JLJSEííuwS' 7ftban körülírt fejlesztese vonalkülönbséget, elősegíti hf ZT^nfllX' ^TT. vonatko.zaabfn sz°/ az elmaradt területek tovtb­A Í S nl^S' CialVSta- , niezőgazdatág szá- bi anyagj ^ kulturális fel­A Kozponti Bizottság hatá- mara jelent nagyon hathatos emelkedését rozata szerint a második öt- segítséget és a városi, falusi Mi „eeediek Is tanasztal­éves tervben az ipari beru- lakosság életszínvonalának hatiúk h^ az iZS húzásokra rendelkezésre álló emelését mozditja elő. t^ 'kérdfeiC ^müfor • • • egyhatodát kell a ^ özvéleményünk nagy ^nkréf?^' voT'S |\ örömmel fogadta an- tö5b minisztériumban, ipar­keretek vegyipar fejlesztésére fordí tani. Ez olyan jellegű ható­nak idején a lakás­rozat, amely a népgazdaság kéróés "megoldását, celfo 15 vítaS eves lakasfejlesztei távlati szus ez ügyben hozott e]vi terv meghirdeteset. E terv ánaspontjáróL Fontos tehát megvalositasanak egyik elo- számUnkra a Központi Bi­feltetele azonban epítoipa- ^^g e határozata, amely runk teljes korszerűsítésé, az segit feiszámoini „ et, építőipar termelekenysege- ienánást, amely néhol meg­nek jelentós emelese az épi- mutatkozott a vidéki iparte­toipari tervezes és kivitele- ]epítéssel szemben, és lehe­zes gyökeres megjavítása tóvé teszi hogy Csongrád Egy másik ilyen előfeltétel megye ^ Szeged a mépgaz­az epitoanyagipar gyors fej- daság iehetőségei által meg­lesztése is. szabott ütemben ipari szem­A Központi Bizottság ha- pontból a jövőben jobban tározatának erre vonatkozó fejlődjék. része valóságos ütemtervet rszágszerte és helyileg tartalmaz építőiparunk, épi- is nagy érdeklődés tőanyagiparunk és az építési mutatkozik a Közpon­tervezés munkájának megja- ti Bizottság június 29-i ha­vítására és alkalmassá teszi tározatai iránt. Ez az érdek­ezeket az iparágakat a nagy lődés külön kötelezettséget lakásépítési program végre- ró a határozatok végrehajtá­hajtására. sában érdekeltekre — mind E program realizálása az irányító posztokon, mind azonban nem csupán az ér- a munkahelyeken —, hogy dekelt irányító és kivitelező mindent megtegyenek a ha­szervek — a Tervhivatal, a tározatban foglaltak végre­Szegedre látogatott a Világbéke Eszperantó Mozgalom főtitkára Vasárnap Szegedre érke- tese eszperantó nyelvem üd­aett Anton Balague, a Világ- vözölte. Ezután Anion Bala­béke Eszperantó Mozgalom gue szólott és kiemelte, főtitkára. Este- 7 órakor a hogy a Világbéke Eszperantó Hazafias Népfront városi bi- Mozgalom — mint a neve zottsága Vörösmarty utcai is mutatja — minden or­székházába látogatott, ahol szagban a békéért harcol. meleg szeretettel fogadták a Maga az eszperantó nyelv is népfront városi bizottságé- segíti a népek és nemzetek nak tagjai, valamint a sze- közeledését egymáshoz, gedi eszperantisták képvi- A esésére után sel°'- Anton Balague tegnap, hét­A kedves vendéget Tom- főn utazott el Szegedről, hogy bdez Imre, a népfront váró- részt vegyen az eszperantó si bizottságának elnökhelyet- kongresszuson, Bulgáriában. nyira csúf és rozoga, hogy s sokat ócsárolt és lesajnált szegedi sárga kocsik áramvonalas exp resszvonat­ként hatnának mellette. Aztán jobban szemügyre vettem a csudafényes boltok környékét is. A boltosok azért fogják szinte lasszó­val a vevőket, mert a vevő itt ritka, mint a fehér holló. A pazar kiállítá­sú üzletekben úgyszólván soha nem jön össze egyszerre három vásárló, s gyakran azok is fitymálva nézege­tik a borsos áron tartott holmikat. Mert bizony egy közepes minőségű konfekciós férfiöltöny 1400—1500 schillingbe kerül. (Nálunk 800—900 forintért adják). A mutatósabb rádió­kat 2 ezer schillingen felül mondta a kereskedő, a jobbacska televízió ké­szülék mellé pedig 6000—9000 schil­linges árcédulát tűzött. Hadd mesél'am el üzleti tár­gyalásomat Kertész Jenő bőröndössel. Ez a 30 év körüli sötét hajú férfi az ellenforradalom után disszidált ide Budapestről. A modora sima, mint a tükör, a mozgása akár a halcsík. Egyszóval ízig-vérig kereskedő, amit az is mutat, hogy a Grabenen (a bé­csi Váci utca) egy átjáró alatt nyitott boltot 20 kofferrel meg 25 retiküllel, s eléldegél belőle. Sót, már autóra is szert tett valamilyen úton-módon, ami egyébként Bécsben nem tarto­zik a legnehezebb dolgok közé. Ismeretségünket annak köszönhe­tem, hogy ez a -szabadságszerető ma­gyar- kiírta boltjának ajtajára, hogy »Magyarul beszélünkNo, itt majd csak elboldogulok — gondoltam, mi­vel szándékomban volt egy bőröndöt vásárolni. Amint meglátott, rögtön meg is oldódott a nyelve annyira, hogy nem tudta abbahagyni. Az áru­dicsőítésben azt hiszem, felülmúlta osztrák konkurenseit is. Egy fél perc leforgása alatt a létező összes áru­készlete végigrepdesett előttem a te­nyérnyi kis pulton, közben a felesé­gét is mozgósította, hogy nyitogassa let nekem sorra a világ legprímább útitáskáit. Csak hagytam sző nélkül a nagy buzgalmat. Nem volt szívem megmondani nekik, hogy mindössze 90 schilling lapul a zsebemben, s a legsilányabb bőröndjükre is 152 schil­linges cédula volt akasztva. Végül mégiscsak kinyögtem, hogy az én nagy bűnöm a szegénység, s vártam, hogy eddigi szótlanságomért abban a minutában kiseprűznek birodalmuk­ból. Nagyot tévedtem. Mert ha egyálta­lán lehetséges, Kertész Jenő és b. ne­je még udvariasabban mosolyogtak, s egyszerre két hellyel is kínáltak. •— Óh, nem tesz semmit — csa­csogta a lenszőke fiatalasszony. —» Megegyezünk mi biztosan tudom, hi­szen engedünk az árból amit lehet. — Igen, igen... azonban nekem csak 80 schillingem van — dadogtam szemérmesen és nem mertem rájuk nézni. (Azért hazudtam le 10 schillin­get, hogy ne semmizzem ki magam teljesen.) Most már a cégtulajdonos lépett akcióba. — Annyi baj legyen kérem. Bizo­nyára hozott ön valamit hazulról, mondjuk baracpálinkát, tervcigaret­tát, vagy hasonlókat. — Dehogy hoztam... — Valamit mégis. Nyolcvan schil­lingért sehogy se tudom megszámíta­ni a 150 schillinges bőröndöt. Kezdtem magam kényelmetlenül érezni. Ennek rettentően kell az én pénzem — gondoltam és felálltam az minisztériumok, a mérnökök hajtására aa MSZMP VII. "és az ipari dolgozók — fel- kongresszusa szellemében, adata, hanem az egész la- Ez a határozat tehát, közér­ultramodern ülőkéről. A boltos --fe^í Ö^^Tp^ ^X^l^^Tót Z'­ban szinte ketsegbeesetten nyomott ««*ének ügye is, ezért le újra: Kért, hogy ne menjek el, J rámutat a lakosság részvéte- közösen, egymást segítve kell gondolkozzam, hátha van olyosmiili módozataira a lakáskér- valóra váltanunk. nálam, amit át tudna venni a bőrönd $dés megoldásánál és amely Németh Lajos árában. — Hát— nyögtem ki nagynehe­zen —, van a hajón egy fél kilónyi téliszalámi, az útra hoztam, hátha gyenge lesz a koszt... J Ugy csapott le rám a boltos, mint () héja a kiscsibére. Fotófelszerelésekre is kitér iesztették az árukölcsön-akciót A belkereskedelem vezetőj ban forgalomba hozható cik­, , _ . I elhatározták, hogy megköny- kek jegyzékéről a Fotolux — Pompás! Tessek itt pár percet f „yítik a vásárlók helyzetét örökvacut és a Luna tűz­várni, elszaladok a kocsimért és fct-Jés az árukölcsönakciót ki- helyet. A még eddig bevál­T terjesztik a fotófelszerelések- tatlan hitellevelekre a szak­1 re is. üzletek legkésőbb július 31­A rendelet szerint július ig adhatnak e] Fotolux örök­' 1-től az OFOTÉRT boltok vacut és Luna tűzhelyet. . tizennégy nagyteljesítményű A kétezer forintnál nem a szót. Be- f fényképezőgépet árusíthat- drágább gépekre a vételár .nak OTP hitellevélre, vala- húsz százalékát kell élőlegez­mint a nyolc milliméteres ni a vásárlónak. A négyezer szalámit, addig Lcsikáztunk ^^^ forintos vagy annál értéke­megkezdik a Vilux hálózati sebb fenykepezogepek es viszem önt a hajóhoz. Nekem ugyani pillanatnyilag nem szalámi kellene,\ de megpróbáljuk valahol eladni. Mit szaporítsam ültem hátul a kocsijába és miután aj Duna-parton magamhoz vettem szalámit, addig kocsikáztunk egj ismerőstől a másikig, míg a Heine­o' — ....... ti VIIUA uaiVAau strassen végre nagynehezen megvet- Jörokvacu részletárusítását is. filmfelvevők előlege a vé­tek 25 schillingért. it Látni kellett volna Kertész Jenő su-\ gárzó arcát. Amig visszaértünk Graben-re, elmesélte, hogy három év­vel ezelőtt jött Bécsbe, eleinte bús­lakodott miatta, de most már nem bánja, mert — úgymond — itt sza­badon érvényesülhet az ember. Törölte az árukölcsönakció- telár 40 százaléka. ^Hétszáz Csongrád megyei gyermeke! ildültet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Kedden reggel 470 Csöng- eltelte után újabb esopor­rád megyei gyermek utazik tok indulpak s mire véget Én mégis azt hiszem, hogy bánja. \ különvonaton Budapestre s ér a nyár, a Szakszerveze­Mert lehet, hogy a 105 schillinggel isi onnan csoportonként az or- tek Megyéi Tanácsa 7Q0 jól jött ő ki, különben nem ádtavol-} f!ág legszebb gyermeküdü- Csongrád megyei gyermeket ' _ ... iloibe: Balatonboglarra, To- udültet. fia ide annyiért a bőrondot, de ahogy J almásra> Balatonlellére és A különvonattal elutazó én néztem a forgalmát, jóidéig kein Szabadiba, valamint a bu- gyermekek Szegeden ked­várnia, amig ismét beszédeleg hozzá) dapesti Szabadság-hegyi „ . „ ? gyermeküdülőbe. Ez a cso- den reggel 6 óra 30 Perc­port lesz az első a nyári kor gyülekeznek a vasytál­egy hozzám hasonló pénzes vevő. Nagy István £ üdülési szezonban. Két hét lomás előtti téren.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents