Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

Vasárnap, 1960. július 24. 4 A félévi munka számvetése Két tsz-elnök a szövetkezeti terv teljesítéséről A szorgalmas szövetkezeti gazdák a nyári sürgős ten­nivalók közben is szívesen pillantanak vissza a jól vég­zett munka eredményeire. A jó gazda módjára számon tartják a »van«-t és vizsgál­ják miből születhet a "Írsz-. Az elmúlt hetek aszályos időjárása után —, amelyhez hasonló a múltban több száz kisparaszti gazdaság -nyakát zegte- — kíváncsian tet­tük fel a kérdést a rúzsai Szivárvány, s a tápéi Arany­ulász elnökeinek: Mit mond i félévi számvetés, hogyan iesítették a gazdaság tér­iét, mit ígér a közös az év légére? Nem könnyű dolog — Minden kezdet nehéz — mondja Kispál József, a rozsai Szivárvány Tsz elnö­ke — hát meg a szövetke­zeti gazdálkodás, különösen ha ilyen szeszélyes tavaszon ás nyálon kell megtenni az első lépéseket:. Nem köny­nyü dolog... — Ezt ismétli kétszer, háromszor, mintha magának mondaná míg visz­ik zalapoz gondolatban emlé­kei könyvében. Nem törté­neti sorrendben sorolja a té­nyeket, számokat de jól ér­zékelhető. hogyan fejlődött s hol tart ma a Szivárvány közössége. — A szárazság megvámol­ta a gabonát, de a termés­'iesést, helyesebben annak rtékét betesszük a közös usszába más termény féle­égek, vagy az állattenyész­• és árából, jövedelméből, "em terveztünk például 11­anevelést, mégis beállítot­tunk ötvenet, amelyből ed­dig ötezer forintot árultunk. Amikor megjelentünk Rú­zsán a naposkacsákkal, a másik öt tsz elnöke valóság­gal kinevetett bennünket: — Mit akartok ti itt a ho­mokon a kacsákkal? Ezek­ből legfeljebb csak a sze­métdombon lesz piecsenye. Ámulattal nézték — Mikor tízhetes koruk­ban 2 kiló 70 dekás átlag­súllyal atadtuk a kacsá­kat a felvásárló vállalatnak, ámulattal nézték, mennyi pénz üti markunkat. Két eresztés naposcsibét is vásá­roltunk, egyik-egyik alka­lommal 6—6 ezret. Sajnos, az elsőből a hideg időjárás miatt elpusztult 90, de a másodikból csak 20. Erre is azt mondták egyesek, hogy még az állami gazdaságok­ban sem jövedelmező a ba­romfinevelés, mit akarunk mi. — Ugyan, ugyan — mond­tam — ha kicsiben hasznot hajt, a háztáji gazdaságban, mért ne lenne jövedelmező a közösből. Mondanom sem kell, nekünk lett igazunk. A mezőgazdasági munkák­kal sincsenek elmaradva, a szőlőt már eddig ötször per­metezték. Szorgalmas embe­rek a Szivárvány Tsz tagjai. Pedig igyekeztek kikezdeni ezt a szorgalmat a zákány­széki és zsombói nagygaz­dák. A legnagyobb munkák idején 100 forintos napszám ígérgetésével csalogatták a tagokat munkára, de azok­nak mindig első volt az övék. Kilenc forint előleg munkaegységenként A tervezett 28 900 munka­egységből felhasználtak ed­dig 11 ezret. Ez kicsit sok. Azt mondják, szükség volt a munkára. Terven felül épí­tettek ideiglenes sertés és marhaszállást, baromfióla­kat. Ez bizony szaporította a munkaegységeket, de adott is hozzá pénzt. Mint Kispal József mondja, a tervezett a felesleges lovak kieszik zsebükből a munkaegységet. Nem dolgoznak, de etetni, ápolni kell őket. A létszám feletti lovaktól sajnálják a takarmányt, de nem így az anyakocáktól. Ugy tervez­ték, hogy 20 anyakocát állí­tanak be az idén. Néhány napja azonban már megér­kezett a második húszas fal­ka is. A munkaegység náluk is szaporodik. Egész évre 22 ezret terveztek, június utol­só napjáig 8 ezret teljesítet­tek. Több rendkívüli mun­ka emésztette a munkaegy­séget. Kovácsmúhelyt építet­tek, az őszi gabonák szántás­vetési gyalogmunkáját pe­Szövetkezeti és egyéni gazdák ünnepe Zsombón Megkapó ünnepséget tar­tottak Zsombón az aratás befejezése után. A hagyo­mányos aratóünnepélyt ele­venítették fel ugyanis a Ha­zafias Népfront kezdeménye­zésére. Még a környező köz­ségekből — Forráskútról, Bordányból — is eljöttek az érdeklődök. Ott volt több mint a fél falu: szövetkezeti és egyéni gazdák közösen. Különösen a KISZ-fiatalok vették ki részüket a felvo­nulásból. magyaros ruhában, lóháton haladtak, ők alakí­tották a kaszapárokat is, marokszedőket. Előttük ha­ladt a fúvószenekar és úgy jár­ták körbe a községet A Béke Termelőszövetkezet elnöke, Fodor Antal már régebben is kötött búzakoszorút, de most ötágú csillagot formált aranyló kalászokból, címerét helyezte. Az ötágú "búzakoszorút" átadták a középre Népköztársaságunk község vezetőinek,' vele plé­dig — természetesen — a* első búzából sült kenyeret. Azt jelképezték így, hogy az idei termés is a dolgozók jobblétét szolgálja. A felvo­nulás után kultúrműsor, es­te közös vacsora, majd tánc következett. Jól érezték ma­gukat a zsombói emberek. Képünkön Becherer Má­tyásné, az aratóünnepély szervezője az ötágú "búza­koszorú—val. 25 forintot megkapják a ta­gok majd az év végén. Eb­ből előre munkaegységen­ként 9 forintot fizetnek két­havonként. Hogy mind ez megvalósuljon, ebbe segített most az elmúlt vasárnapi bőséges eső is. Vajon hogyan vélekednek a szegedi járás másik végé­ben, Tápén, ahol hetek óta csak várják az esőt. Az Aranykalász Tsz elnöke, Bo­dó Imre adott választ a kérdésre. J6 pénz üti a markukat — Nálunk sincs különö­sebb terméskiesés, az éves terv teljesítésén eddig nem esett csorba. Ha valamiből kevesebb lesz, azt pótolja más. A kényére és takar­mánygabona termésátlaga eléri a tervezett mennyisé­get. Burgonyából, cukor- és takarmányrépából sem lesz kevesebb, mint amennyit terveztünk. Viszont a napra­forgó nem sikerült. Kiszán­tottuk és csalamádét vetet­tünk helyette. Ugy tervezték, hogy 133 hold lucernát meghagynak magfogásra. Ezt még továb­bi 30 holddal megtoldották. Másfél- két mázsás termés­re számítanak holdanként, ezért jó pénz üti majd a markukat. A 33 hold fok­hagyma pedig a számításnál jobb termést hoz. A zöldbor­só is jól fizetett. Nem lesz híja egy fillér sem A seprő, cirok, s a kuko­rica még mindig csak ígéret. Nem hányta még ki címerét, ezért ha rövidesen esőt kap­na, ez sokat segítene rajta. Lesz azonban abrak a répa és polyva mellé, csak azon keseregnek a tsz-tagok, hogy dig 2,55 munkaegység jóvá­írásával kárpótolták holdan­ként. Év végére 34 forint 90 fillért terveztek munkaegy­ségenként, ha továbbra is úgy gazdálkodnak mint ed­dig, nem lesz híja ennék egy fillér sem. Ezért bátran osz­tottak előlegként már eddig is 8 forintot minden hónap elsején. Gyümölcsszüret a szatymazi Szabadság Tsz-ben íme a rövid szápwetés a szatymazi Szabadság Terme­lőszövetkezet eddigi gyü­mölcsterméséről: öt mázsa cseresznyét, ugyanannyi meggyet adtak át a MEK­nek, és mintegy 60 mázsa nyári almát szállítottak . a felvásárlótelepre. A szövet­kezet gyümölcsös kertjében most már folyamatosan -szüretelnek" az asszonyok és lányok. Még a gyerekek is segítenek nekik. Nagyon szép a nyári almájuk, több mint nyolcvan százaléka első osztályú aru. Minden egyes gyümölcsöt méret sze­rint osztályoznak. Az al­mát kézzel szedik, hogy meg ne ütődjön, majd gondosan ládába rakják és igy adják át a felvásárlóknak. A tsz két gumikerekű lovaskocsi­ja naponta 8—10 mázsa gyü­mölcsöt visz a tranzit­telepre. Ám az idei termés olyan jó, hogy újabb tíz mázsa nyári almára köthet­tek szerződést. Az elmúlt napiokban a kajszibarack és a cukorkörte szedését is megkezdték, és nagy feltű­nést keltett a szegedi piacon a korai sárgadinnyéjük, amiből már egy mázsát ad­tak el. Eddig 10—15 ezer forint bevételük volt a gyü­mölcsből, de a haszon még nagyobb is lesz, mivel a 22 tagú munkacsapat őszig ab­ba sem hagyja a szedést, a szállítást. A gyümölcstermesztéshez feltétlenül hozzátartozik a tisztaság. A szövetkezet gaz­dasága ilyen szempiontból is mintaszerű. A szőlősorokat gaztalanították, háromszor piermetezték, a gyümölcsö­sök tiszták, sót a parika-, a kukorica-, a répaföld is tel­jesen gyommentes. A ládák, az edények, a tároló épüle­tek gondozottak, s mindez azt bizonyítja, hogy jól, Szorgalmasan dolgoznak a Szabadság Tsz gazdái. Közös ebéd a közös szérűn Jó termést ígér az öntözött paprika Rendszeres kapálással megőrzik a föld nedvességét Az időjárás szeszélye foly- Komszomol Termelőszövet- kértek még egy szivattyút tán Szeged környékén már kezet elnöke, Vörös Bálint melynek segítségével — cső­jó ideje nem volt kiadós eső. elmondotta, hogy E múlt veken keresztül — a maga­liyenkor mutatkozik meg esztendőben egyáltalán nem sabban fekvő paprikafölde­igazán az öntözéses gazdái- volt szükség az ön.özőcss- ket is elárasztják vízzel. A kodás előnye. A gyálaréti tornák használatára. Most munkálatokat már megkezd­azonban négy hold papri- ték. Az öntözéses gazdálko­kájukat elárasztottak a dással a szárazság ellenére holt Tiszából kiszivattyú- is holdanként ötven máz-ás zott vízzel. Ezt a lapályos fűszerpaprika-termésre szá­teriiletet korábban konyha- míthatnak. kertészetnek használták az . egyéni termelók, de teljesen Negyvenezer forint eihanyagolódott, úgyhogy primőráruból a szóvetkezetnek kellett két r évvel ezelőtt rendbehozni. A kiskundorozsmai József Először kendert, majd árpát Attila Termelőszövetkezet vetettek bele, azután négy- gazdái tíz hold paprikaíól­szér felszántották, majd trá- det öntöznek úgynevezett gyózták: jól előkészítették barázdás árasztással, s eh­tehát a paprikatermesztésre, hez a közelben levő bővizű A munka eredményeképpen artézi kutat használják fel. az idén szép nagy csövek Mar nyoicatjik: esztendeje díszlenek a bokrokon. foglalkoznak a jól bevált Ötven mázsás termést öntözéssel. Az idén eddig várnak háromszor árasztottak, de űgylátszik, még negyedszer Egyébként összesen mint- is szükséges lesz. A paprika mellett — akárcsak a gyá­laréti tsz kukoricát — a Attilában paradi­iiüüp A balástyai Móra Ferenc Termelőszövetkezet igaz ven­dégszeretettel látta el cséplő csapatának munkásait. Min­den nap bőséges reggelit, szalonnát, kolbászt biztosí­tott számukra, melyhez pálinka és bor is került. A szö­vetkezet asszonyai ízletes ételeket főztek delente és vacsorára. Amikor a kép 'készült, éppen tejfölös zöldbab­levest valamint nagy adag kolbászos paprikáskrumplit tálaltak a munkások elé. valamint uborkát A lányok sem maradnak el a munkában Az ásotthalnii Szabadságharcos Termelőszövetkezetben minden munkaképes férfi és nö dolgozik. Most. az aratás után. a csépléssel egyidőben a nők kapálják a paprikát. Két brigád permetez, a KISZ-fiatalok pedig kötözik a vesszőket. Képünkön — jobbról balra — Nyári Irén, Cslpak Erzsébet, Komócsin Mária, Csanadi Jolán és Rózsa­hegyi Anna vidáman dolgóznak a szőlőskertben egy húsz holdon ter­melnek fűszerpaprikát a gyálarétiek, de a többi to­rületet nem öntözték, habár Jozser azokon nem olyan szép a növény, mégis jó termés posz . , ..... .... ígérkezik. Ugyanis szinte * ontoznek- Az utóbbiakból szünet nélkül ekézik, ka- május óta árulnak a piacon pálják, és ezzel elérték, hogy és az ötholdas étkezési cse­6—8 centiméteres por áll a megepaprika-tábláról már sorok között. A rendszeres ekézéssel megakadályozzák az?™» h°nap ele^en a párolgást, megőrzik a ter- szedték az első termest, az mőföld nedvességét. Azon- úgynevezett kovácsházi pap­ban a jelenlegi aszály ked- nkat. Pető Sándorné, a nö­vezötlenül hat az öntözetlen vénytermesztési brigádve. területre és ezert most a . .. _ Dorozsmai Gépállomástól zeto szokott fezegeden, a Marx téri piacon árulni. Mint említette, jelenleg a közkedvelt fehérhúsú cecei paprikát "szüretelik", de szépen növekedik a paradi­dicsompaprika is. Mintegy tizenöt mázsa paradicsomot és öt mázsa étkezési paprikát vittek eddig — aránylag ol­csó áron — a piacra, és 35— 40 ezer forintot jövedelme­zett. a primőráru a terme­lőszövetkezetnek. Sok gondot, munkát adott a korai paprika termelése elsősorban a szövetkezeti asszonyoknak, hiszen hajta­tó házban neveltén a pa­lántákat, s csak azután rak­ták ki a melegágyakba, majd pedig már virágzó ko­rában - ültették a szabad földbe. Az öntözött területen kívül még 20 holdon ter­melnek fűszerpaprikát. A magról vetett szebb, mint a géppel ültetett. Természe­tesen itt is naponta kapál­nak, és azt tervezik, hogy jövöre majd bővítik az ön­tözéses művelést, és több magról vetett paprikát ter­melnek.

Next

/
Thumbnails
Contents