Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

5 Vasárnap, 1960. július 24. Tovább gazdagítják munkájukat a megye országgyűlési képviselői Szegeden tartotta ülését a Csongrád megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képvise- A képviselők a dolgozó em- gyűlés állandó bizottsága lök Csongrád megyei cso- berek között élnek és ben- munkájának több kérdésé­portja tegnap, szombaton sőséges a kapcsolat válasz- vei foglalkozott, délelőtt Szegeden, a nép- tóikkal. Mégis az országgyű- A termelőszövetkezetek, front városi bizottságánali. lési képviselőcsoport mély üzemek, intézmények láto­székházában tartotta ülését., felelősségérzettől áthatva to- gatásának fontosságát han­A tanácskozáson részt vett vább kívánja gazdagítani te- goztatta Nagy Dániel, az Fehér Lajos, a megyei párt- vékenységét. Az ezzel össze- Elnöki Tanács elnökhelyét­bizottság titkára, valamint rüggő kérdésekről adott tá- tese. Az országgyűlési kép­Hantos Mihály, a megyei ta- jékoztatót Kurucz Márton, a viselők az ilyen látogatások nács végrehajtó bizottsága- képviselőcsoport elnöke, alkalmából hasznosan gon­nak elnökhelyettese is. Hangoztatta, hogy van mód dolatokat cserélhetnek a Az ülés előtt az ország- és lehetőség az országgyűlé- do,Rozó emberekkel, gyűlési képviselők vala- si képviselők parlamenten közvetlen, személyes ba­mint Fehér Lajos és Han- kívüli munkásságának foko- rútságot is kötnek velük, tos Mihály részt vettek a zására A képviselőcsoport Katona Sándor, a népfront Szegedi Ipari Vásár és üléseinek tartalmát is megyei titkára az ország­Kiállítás ünnepélyes meg- szükséges tovább javítani, £yuIesi képviselők parla­n vitásán «. - ..... , ... menten kívüli tevékenysé­s megTektotették a dél-ma- Se2e T ^ fP^ ^ szó­pvarorszáei inar nagyszerű y " , . . lott, majd arra mutatott rá, S ^ nagyszerű a ^ dolgozo nepe hasznosak voItak azok a ^ o^ávgvűlési kéovise- üJ b , ?loreh^adasaert. A mikai tájékoztatók a Az országgyűlési kepvise- kepviselocsoport tagjai tes- kénviseinewmm-f lók ülését ezután Kurucz tületileg is még többet lá- aSríT^vrí nírt Márton, a képviselőcsoport fogatnak majd el termelő- bfeoEg kéDvSf tartré elnöke nyitotta meg, majd szövetkezetekbe, állami gaz- £k g kepvisel01 a megye 1959. évi összesített daságokba és ipari üzemek- nyj-ér T air« - m-®,™ költségvetésének végrehajtó- be. páribitettság titkára 7 kén saról és az 1959 évi község- A' hozzászólók is a mun- vtóelőcte£,rt hasznos tevéi fejlesztési alap felhasznalá- ka javítására tettek észre- kenységét vázolta Elmon sáról szóló beszámolót vitat- vételeket Lacsán Mihály- dolta azután többí között ták meg, amelyet Darabos né, a Szegedi Cipőgyár hogy Gyors a megyei tanács munkásnője saját képviselői a k6pVÍse,6csoporf m,)n. végrehajtó bizottsaga pénz- tevekenységerol te szolott, káf;ínaU tartalmi javítása ügyi osztalyának vezetője majd arra mutatott ra, fon- úíabb eredményekhez ve­terjesztett elo. A kepviselo- tos, hogy a képviselői cso zet csoport tudomásul vette a port és annak tagjai jól Javasolta hogy a képvise­beszámolót. es időben ismerjék a me- i6csoport' rendszeresen Helytelenítették azonban, gye kulonbozo részein levő zen utána annak h hogy a községfejlesztési problemakat. Bodi Laszlo, küiönböző szerveknek alapot városokban és fal- az üjszegedi szovogyar vas- észrevételeiket miként hasz­vakban egyaránt „tartalé- esztergályosa^ a ^ többi j<o- nosították Az ülés Kurucz Márton nez­a tett kolják®, zött _ ^ holott belőle a lakosságot zetefe megszilárdításának zárszavával fejeaődött"'be' érintő „apróbb® dolgokat va- fontosságáról, s a lakosság A megvei országgyűlési lósíthatnának meg. körében a kapcsolatok ki- képviselők legközelebbi ülé­A napirend második pont- szélesítésének jelentősége- süket ailgus7tus végén Szen_ jaként folyó ügyekről, vala- r°l beszelt. Lele Ferenc, a te<.pp tnrtiák mint a megyei képviselőcso- deszki Kossuth Termelő­port munkájának további szövetkezet elnöke javasol­előrehaladásáról volt szó. hogy A Csongrád megyei or- a képviselőcsoport testfl­szággyülési képviselők az letileg Is látogasson el az elmúlt hónapokban te új termelőszövetkezetek­odaadóan és fáradhatat­lanul sok kisebb-nagyobb Pál János, a Hódmezővá­jelentőségű ügyet intéz- sárhelyi Kötöttárugyár te­tek el a megye és lakos- lepvezetője a képviselőcso­sága érdekében. port, valamint az ország­termel őszövetke­Nyilvánosan vitatják meg Szeged távlati tervét Nagyszabású ankétsorozat kezdődik augusztus elsején — Az első terveket e héten kiállításon mutatják be az érdeklődőknek Hosszú ideig tartó gondos ság is véleményt nyilvánít- kóterületekre iparterületek­munkával, sok fővárosi és sora ezeken az ankétokon, re és zöldövezetekre vonat­helyi szakember bevonásá- A Városépítési Tervező kozó elgondolásokat vitatják val a múlt évben készült el Vállalat által kidolgozott ál- meg. Ezek tej-veit mostantól Szeged város általános ren- talánce rendezési tervhez kezdve egész július végéig dezési terve, amely jóváha- nagyon sok térkép, vázlat, kiállítják — reggel 9 és este gyása után, négy-öt évtized- grafikon stb. tartozik. Ezt 19 óra között — az MTESZ re megszabja a város fejlő- az anyagot az egyes ankétok helyiségében. A területfel­dését. előtt mintegy két hétig ki- használás kérdéseit augusz­Mint már közöltük az ál- állítják, hogy az érdeklődők tus elsején, fél kilenc órai talános rendezési térvet — tanulmányozhassák előzete- kezdettel vitatják meg a ta­mielött az a kormány elé sen azokat és így kellő is- nácsházán. Az első ankét kerülne végleges jóváha- meretek birtokában szólal- anyagát Pálfy Budinszki gyásra — nyilvánosan meg- hassanak fel az ankétokon. Endre csoportvezető fömér­vitatják. A városi tanács , nők ismerteti, végrehajtó bizottsága, a Ha- Tarsadalmi bírálat Augusztusban még két an­zafias Népfront városi el- Ezeket a tervismertető ki- kétra kerül sor. A közleke­nöksége és az MTESZ intéző állításokat az MTESZ Szé- dési hálózatra, az úgyneve­bizottsága a közeljövőben chenyi tér 3 sz. alatti helyi- zett szomszédsági egységek­ankétsorozatot rendez. Eze- ségében tartják. Az ankéto- re, a közintézmények elhe­ken az ankétokon — az or- kat viszont a városi tanács lyezésére vonatkozó részlet­szágban először — szervezet- nagy tanácskozó termében terveket beszélik meg. A ne­ten és nyilvánosan széleskij- rendezik meg. A tervbemu- gyedik ankétra szeptember­ré szakmai és társadalmi bí- tatókra, az ankétokra július ben kerül sor. Ekkor Szeged rálát alá vonják az általános —szeptember hónapban ke- víz-, gáz-, elektromos- és hő­rendezési tervet. rül sor. energia ellátási, vízrendezé­... „ , Elsőnek Szeged területfel- sl tervét bocsátják szakmai A lakossag velemenye használási tervét, az új la- és társadalmi bírálat alá: Az általános elgondolások mellett a szakterületre vo­natkozó megoldásokat is megvitatják a terület leg­jobb fővárosi és helyi szak­embereinek: építészeknek, tervezőmérnököknek bevo­násával, Tekintettel arra, hogy Szegeden a lakosság különösen érdeklődik a vá­rospolitikai, városrendezési, városépítészeti kérdések iránt, sokan szeretnék tud­ni miként és hogyan fejlő­dik, gyarapodik városuk, le­hetővé teszik, hogy a lakos­A MARADI Tegnap délután a csütörtökön megnyílt Boszorkány­konyha előtt megállít egy idősebb férfi. Bizonytalanul áll a lábán, kalapját merészen félrecsapja: látszik rajta, hogy már sokat ivott. — Mi ez itt? — kérdezi akadozó nyelvvel. ™ Valami új talponálló? — Dehogyis kérem — magyarázom precízen, sa Ez egy Mackó étterem. — Mackó? — néz a világba értetlenül. — Aztán mit árulnak ebben a Mackóban? i— Francia salátát, kaszinó tojást, aszpikot, majonézt... a- Majonézt? — nevet az én emberem. Na, hallja, ezt is kár volt csinálni. — Kár? Ugyan miért? — Mert ha nem mérnek itt frissen sült kolbászt, meg jó fokhagymás szalonnát, rövidesen becsukhatják az egé­szet. Magyarázzam neki, hogy nincs igaza? ö. L. Óvatos ember balesetbiztosítással kéri Válaszféle egy névtelen szegedi lakosnak — aki „nyitott szemmel jár és szereti városát" Igen tisztelt »szegedi lakos*! ön levelet küldött nekem, tetszetős be­tűkből összefűzött sorokat, mintegy másfél oldalnyi terjedelemben. Azért nem hosz­szabban, mert — mint írja — "nincs ér­telme, úgysem közölnénk«. E lesújtó véle­mény után tíz kérdést és egy pótkérdést tett fel (e kérdések teszik ki a levél túl­nyomó részét) meglehetősen maliciózus hangnemben, amelyre választ vár, még­pedig megnyugtatót. A záradék pedig a következőképpen hangzik: "Egyelőre meg­elégszem ennyivel. Mindezekkel a kérdé­sekkel ajánlatos lenne foglalkozni. Ameny­nyiben ezt megteszik, készséggel folytatom, s a nevemet is közlöm. Tisztelettel egy szegedi lakos, aki nyitott szemmel jár és szereti városát Hiqgyje el. tisztelt szegedi lakos, hogy akad itt Önön kívül 'még egynéhány em­ber, aki szintén szereti Szegedet. Annyira szereti, hogy amikor javasol egy és más hasznos dolgot a szépítése érdekében, ak­kor tudatja a címzettel tisztességes nevét is. (Bizonyára találkozott már ilyenekkel lapunk hasábjain.) S ezek az emberek nem előkelő idegenként, nem valahonnan a fel­hők magasságából intézik hozzánk nagy­képű, megfellebbezhetetlen észrevételeiket, hanem 'soraikból kiérződik a felelősség és a jó akarat. Nem mondom én azt, hogy ön abszolút rosszindulattal bírálja a fo­gyatékosságokat. A fölényeskedő hang azonban arra enged következtetni, hogy egyedül a saját észrevételeit és ítéleteit * tartja fontosnak, a város vezetőségének kezdeményezése, erőfeszítése önnek vajmi keveset számít. Mert mit lehet válaszolni például arra a kérdésre, hogy „Mikor szűnnek már meg a belvárosban a gödrös járdák és utcák?* A tárgyilagos és városunk fejlődését csak­ugyan szívükön viselő lakosok megütközve ugyancsak kérdéssel válaszolnának önnek: miféle hang ez és miért ennyire türelmet­len? Hát mire használja igen tisztelt levél­írónk a szemét? Lehetséges, hogy nem vet­te volna még észre: Szeged belvárosának utcáin egész tavasszal füstöltek az aszfalt­'melegítők és amennyire csak futotta az idejükből és erejükből, a munkások min­denütt eltüntették a gödröket és új, sima úttesteket húztak a régi kitöredezett he­lyébe? Enyhén szólva furcsa látókészség az ilyen. Idézhetem tisztelt városszerető polgár önnek egy másik kérdését is, amely így szól: „Miért sötét a Tisza-pait este a Lenin­szobortól a hajóállomásig?« Nem tudha­tom, hol, milyen magas ''elefántcsont to­ronyban él Ön, éppen ezért szíves tudo­mására hozom: az utóbbi egy esztendő alatt annyi fénycsövet és égőt szerettek fel Szegeden, hogy a lakosság nagy része ezért különböző formában elismerését fe­Üzletek és éttermek nyitvatartási ideje a szabadtéri játékok időtartamában A szabadtéri játékok ide- bolt a hétköznapi rendes je alatt számos szegedi üz- nyitvatartási idő mellett va­let és vendéglátóipari üzem sárnap délelőtt 10 órától este meghosszabbított nyttvatar- J^TS^S tási idővel dolgozik. Az üz- nyitva lesznek vasárnapon­letek közül csak az édesseg- ként. A Széchenyi téri bolt boltokat, valamint az ajám- délután 4 órától este 8-ig dékboltot és a dohánybolté- *rt nyitva vasárnap a hét­, . . . .. . ' . köznapi rendes nyitvatartas kat érinti a munkaidő hosz- mellett> a Somogyi utcai szabbítás. Igy az ajándék- édességbolt vasárnaponként a hétköznapi rendes nyitva­tartási idő szerint este 9 órá­ig tart nyitva, s ugyanígy vasárnaponként a Kárász ut­cai édességbolt is. A Belvárosnak a kiskör­úton belül eső részében ösz­szesön 6 dohánybolt tart nyitva vasárnaponként is a hétköznapi rendes nyitvatar­tás mellett. Ezek közül 2 délelőtt, 4 pedig délután. Szinte minden vendéglátó­ipari üzem meghosszabbított nyitvatartási idővel dolgozik a szabadtéri játékok ideje alatt. Igy a Hungária Étterem hajnali négy óráig, a Hun­gária presso hajnali 5 óráig, a Hági Étterem hajnali 4 óráig, az Alföldi Étterem hajnali 2 óráig, az üjszege­di Liget vendéglő hajnali 2 óráig, a Vigadó éjfélig, a Búbos Étterem hajnali 2 óráig, a Jégkunyhó hajnali 4 óráig, az Utasellátó nagy­állomási étterme éjfél után 1 óráig, az egyetemi étterem szombat-vasárnap éjfél után l-ig, a Béke Étterem éjfélig: a rókusi étterem szintén éj­félig, és az alsóvárosi étte­rem hajnali 5 óráig. A halászcsárdák hajnali 2 óráig állnak a vendégek ren­delkezésére. Szeged újdonsága, a Bo­szorkánykonyha vendéglő mindennap reggel 6-tól éj­félig tart nyitva, a tejivók általában este 10 óráig va­sárnapokon is. A kisvendég­lők éjfélig, az italboltok pe­dig szombat-vasárnapi na­pokon este 10 óráig szolgál­ják ki vendégeiket. jezte ki a pártbizottságnak és a tanácsnak. Amíg ön nem tud, nem lát jóformán semmit, a város lakóinak többsége arról is tájékozódott, hogy a még sötétebb he­lyek kivilágítása is csak rövid idő kér­dése. Nem a város vezetőségének közöm­bösségén, sőt ma már nem is annyira a pénzen múlik, hanem azon az egyszerű tényen, hogy egyelőre nem áll rendelke­zésre elegendő fénycső. Nyilvánosságra hozom az ön harmadik kérdését is, hadd ismerje meg mindenki: "Mikor tűnnek el a sugárutakról az el­avult léckerítések?® Ne higgye, hogy ezzel újat mondott. Csupán rövidlátását árulta el, hogy lám, ön még ezért is a tanácsot hibáztatja. A körutak rossz állapotban lévő kerítései ugyanis túlnyomó részben magánházak előtt éktelenkednek és nem ártott volna például, ha inkább a hanyag tulajdonosokat figyelmezteti kötelességük­re. S hogy "Mikor lesz megcsinálva a Fo• gadalmi templom toronyórája?® Hát tes­sék elhinni, kéremszépen, hogy már ez a kérdés is szerepelt a városi tanácsülés napirendjén. Csakhogy ott — igen helye sen — olyan döntés született, hogy először a közjó szempontjából fontosabb dolgokra kell a pénzt elkölteni. A zenélő óra — falán értesítették —- működik már, s minden bizonnyal sor kerül majd a to­ronyóra megreperálására is. Nem tudom azt sem, hogy pontosan, dátum szerint "Mikor bontják már le a Royál Szálló melletti rozoga viskót®, ellenben azt me­rem állítani, hogy az ilyen hányavetien kritizálgatő, sőt felelősségre vonó stílus helyett többet érne, ha jobban számba venné, hány üres telken én hány régi ház helyén éprül jelenleg is korszerű, egészséges lakóház. Nem aharom kioktatni önt az állam­polgári kötelességekről, de négyszemközt szívesen feltenném önnek a kérdést: ösz­szesen hány órát töltött már el társadal mi munkában „szeretett városa érdeké­ben?* Előre fogadni mernék, hogy egyet len egyet sem. Mert aki csak a hibákat szokta meglátni, sőt felnagyítani, az ered­ményeket pedig nem veszi észre, az na­gyon ritkán szokott áldozatot hozni a kö­zösségért. Akadnak az ön kérdései kö­zött természetesen nagyon aktuálisak és jogosak is, (például, hogy „a belvárosi te­mető villamosmegállójától miért vitték el a várakozó bódét*), de higgye el, sokkal másképpen hangzottak volna ezek is, ha nem kioktató módon és nem névtelenül mondja el. Javaslom, tegyen egy kísérletet. Legkö­zelebbi levelét írja alá bátran és rende­sen, s meglátja: a Dél-Magyarország szí­vesen a nyilvánosság elé tárja . észrevéte­leit. Szívélyesen üdvözli: Nagy István Élénk piac Igen élénk forgalmú, nagy felhozatala volt a tegnapi piac. A következő átlagárak alakul­tak ki kilónként: Baromfiárak: csirke 30, tyúk 20, pulyka 18, liba 16. hízott liba 23. kacsa 17 forint. A tojás darabja 1 fo­Ml 20 fillér volt. A tejpiac arai: tej 3. tejföl 22, tehén­túró 9. Juhtúró 25. sajt 22 fo­rint. Zöldség-gyümölcsárak: Uj­burgonya 3. óburgonya 2,50, sárgarépa 9. vöröshagyma 2, fokhagyma 6, fejes káposzta 1,20, kelkaposzta 2,50. paraj 4, karalábé 1.30, karfiol 3. para­dicsom 3.50, zöldpaprika 14— 16. főzőtök 0.60. uborka 2—4, zöldbab 4,50. borsó 10, körte 3, meggy 4. sárgabarack 4. őszi­barack 10, szilva 2, málna 20, egres 6 torlnt. Egyéb árak: szá­razbab 7, mák 29. méz 22 forint. Terményárak mázsánként: bú­za 400. rozs 400. zab 500, ta­karmányárpa 500, morzsolt ten­geri 450. lucernaszéna 180. ré­tiszéna 120 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents