Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-02 / 129. szám

3 Cs8i8rt5k, 1969. Júnfüs 8. Tizenötmillió forintot fordítanak a megyei téglagyárak korszerűsítésére Elkészült a Téglagyári Egyesütés öiéves fejlesztési terve Egymásután fejezik be az Gzemek a körültekintő munkával készült ötéves tervjavaslataikat. A napokban került sor a Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés tervjavaslatának ismertetésére is. Köztudomású, hogy hazánkban még elmaradott technikával és technológiával folyik a téglagyártás, és éppen ezért a második ötéves tervben legfontosabb feladat az üzemek rekonstruálása. A Csongrád megyei egyesülés a következő öt év alatt termelését 25 százalékkal, termelékenységét pedig 15 százalékkal emeli anélkül, hogy a munkáslétszám megnövekednék. Ennek érdekében részben saját erőből, részben pedig beruházás segítségével 1965-ig több mint 15 millió forintot fordítanak a telepek korszerűsítésére, új gépek, épületek és felszerelések üzembe helyezésére. Az építkezések olcsóbbá tétele és a tégla minőségének javítása érdekében fokozatosan rátérnek a kis-, valamint a nagyméretű üreges téglák és blokkok gyártására. A szöregi téglagyárban már jövőre megkezdik az üreges áruk készítését, ezután kerül sor ennek bevezetésére a szegedi telepeken, majd a vásárhelyi és a szentesi téglagyárakban. 1965-ben már hatmillió 100 ezer üreges falazótéglát és kétmillió üreges blokkot gyártanak a megyében évenként. A termékek minőségének megjavítására három szórófejes keverővel és vizezoszekrénnyel ellátott vakuumprést szereznek be, mélyek közül egyet a szegedi L számú téglagyárban állítanak majd feL Űj gépeket kap a vásárhelyi, a szöregi és a szentesi téglagyár is. Jelentős mértékben emelte a téglagyártás önköltségét a kézi erővel történő szállítás. Az »ötéves terv folyamán ezen a módszeren is változtatnak, és gépesítik a nyerstégla szállítását többek között a szegedi téglagyárban is. Az elmondott gépi beruházásokon és építkezéseken kívül számtalan kisebb átszervezést, valamint gépcserét hajtanak végre a következő években a megye téglagyáraiban, és így semmi akadálya sem lesz annak, hogy valóra válhassanak a második ötéves terv célkitűzései. II dolgozó szülök gyermekei a szünidőben sem lesznek felügyelet, gondos nevelés nélkül A megyei nőaktíva hasznos tanácskozásáról Megyei szakszervezeti nő- állítanak fel társadalmi Az aktívaülés felhívta az aktívaülést rendeztek mint- munkában. Ezenkívül, pél- üzemi nőbizottságokat, hogy agy kétszázötven résztvevő- dául a Csillag téren, kerí- teremtsenek elhelyezési, szóvel. A gyűlésen Nagygyörgy tést is húznak, hogy a jár- rakozási lehetőséget a válMária, a koppenhágai nem- művek ne veszélyeztessék lalat területén is a vazetközi nőkonferencia kül- a kisgyermekek testi épsé- kációt töltő gyermekekdötte beszámolt tapasztala- gét. A Szakszervezetek Me- nek. E szerint több üzemtairól, s a nőmozgalom idő- gyei Tanácsa más szórako- ben tágas helyiségeket, szerű feladatairól. Ezután az zási lehetőséget is teremt a játékszereket biztosítanak mktivaülés az iskolásgyerme- kicsinyeknek, de a nagyobb majd a fiataloknak, hogy kek nyári foglalkozását, iskolásoknak is ezeken — a szüleik nyugodtan, gondtaszünidei helyes szórakozta- kultúrjátszótereknek elke- lanul végezhessék munkájutását tárgyalta meg. Elha- resztelt — helyeken. Egy- kat, ne kelljen aggódniuk, tározták többek között, hogy egy nyugdíjas munkás na- merre kószál gyermekük. E valamennyi művelődési ott- ponta azzal foglalkozik téren azonban a szülők nahonban elfoglaltságot bizto- majd, hogy könyveket, tár- gyobb megértésére is szükség sdtanak a gyermekeknek, sasjátékokat és egyéb játé- lenne. Több helyen ugyanis, Tartanak majd szakköri fog- k-okat kölcsönöz a játszótér ahol már konkrét tervet lalkozást, kisebb kulturális fiatal vendégeinek. Napköz- dolgoztak ki, olyasmi akarendezvényeket és játék- ben egy-egy pedagógus fog- dályozza a kivitelt, hogy délutánokat is. Ezenkívül lalkozik a gyermekekkel, de egyesek húzódoznak némi Szegeden három játszótér a terek felügyeletét segítik anyagi hozzájárulástól. Pefelszerelését, karbantartását a városi nőtanács aktivistái, dig úgyszólván fillérekért ás felügyeletét vállalták a a szülői munkaközösségek meg lehetne oldani a narésztvevők, részben saját tagjai is. A játékok — for- gyobb üzemekben a gyermemaguk, részben pedig üze- gók, kézi kuglipályák, tor- kek étkeztetését napközben, meik nevében. A Kolozsvá- naszerek — s általában az ami újabb gondot venne le ri, a Bartók Béla és a Csil- egész felszerelés rendszeres a szülők válláról. Jag téren gazdag szórakozást ellenőrzését és karbantartá- A megyei nőaktívaülés találhatnak a vakációt töltő sát három üzem: a Textil- foglalkozott még a nők poligyermekek. Több szegedi művek, a Kenderfonógyár tikai és kulturális neveléséüzem dolgozói különféle és a Cipőgyár dolgozói vál- nek. időszerű feladataival is. hintákat, homokozókat, já- lalták a Kolozsvári, a Bar- Elhatározták a többi között, tékpályákat készítenek, nyúj- tók Béla, illetve a Csillag hogy szaporítják tókat és egyéb tornaszereket téren. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki Kállai Gyulát A Népköztársaság Elnöki nak titkárai és Kristóf IstTanácsa Kállai Gyulát, az ván, az Elnöki Tanács titkáMSZMP Politikai Bizottsá- ra_ gának tagját, a Minisztertanács első elnökhelyettesét — 50. születésnapja alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést szerdán Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelein volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, -Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Fock Jenő, Kiss Károly, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságáaz ismeretterjesztő és egyéb tájékoztató előadások számát a nők részére. Ezenkívül a szakszervezeti nőbizottságok felmérik, hogy a területükön dolgozó lányok, asszonyok milyen általános műveltséggel rendelkeznek, s felvilágosító munkát fejtenek ki a továbbtanulás, az általános, vagy magasabb fokú iskola elvégzése érdekében. A FALUSI FIATALOK JELENE ÉS JÖVŐJE A

mezőgazdaság szocialista átalakításához, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás megteremtéséhez bizonyos idő szükséges. Ebben a jelent és jövőt formáló feladat megoldásában — az idősebb korú dolgozó parasztok mellett — komoly és életh ivatásszerű feladat hárul a falu ifjúságára. A kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy az ifjúság ki akarja-e venni részét ebből a munkából, s ha igen, milyen mértékben. A szegedi járásban e problémát megvizsgálva azt kell megállapítani, hogy a járás parasztifjúságának zöme is részt kíván vállalni az új életforma megteremtéséért folytatott mindennapos küzdelemből. Ezt a tények sokasága, a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok száma, s az általuk végzett munka mennyisége és minősége is bizonyítja. Például a szöregi Petőfi Tsz-ben a teljes tagsághoz viszonyítva 17 százalék a fiatalok aránya, a deszki Kossuth Tszben 22 százalék, a kübekházi Sarló-Kalapács Tsz-ben 25 százalék, a gyálaréti Komszomol Tsz-ben pedig 33 százalék. Az elmúlt év őszén alakult rúzsai Napsugár Termelőszövetkezetben 60 fiatal dolgozik. Bíztató ez a tendencia. Több helyen azonban, különösen a város közelében lévő, s még nem termelőszövetkezeti községekben tapasztalható, hogy a fiatalság egy része hátat fordít a mezőgazdaságnak, s a városban próbálja megalapozni jövőjét. A szocialista iparosítás, az építkezések hatalmas üteme sok új munkaalkalmat teremtett. Ide azonban elsősorban a városban élő fiataloknak kell kerülníök. Ha a városi népesség természetes szaporodása nem biztosítja a munkaerő-szükségletet, akkor szükségszerű, hogy a faluból is kerüljenek a várasba. Ez azonban semmiképpen nem ölthet egészségtelen méreteket. Például Domaszéken a fiatalok 70 százaléka, Zákányszéken pedig 50 százaléka váltott az elmúlt hónapokban munkakönyvet, vált meg szülőfalujától, ami természetellenes és káros is, hiszen a mezőgazdaságban is nagy szükség van munkaerőre. O

lyan jelenséggel is találkozunk, mely újnak és fejlődőnek mondható. A korábban elvándorolt falusi fiatalok egyre nagyobb számban kerülnek vissza szülőfalujukba, s igen helyesen, élethivatásszerűen dolgoznak a mezőgazdaságban. Különösen a régi, jól gazdálkodó termelőszövetkeztekbe menSzakasits Árpád nemzetközi újságíródíjat kapott A nemzetközi újságírószervezet elnöksége szerdán adta át Prágában az 1959. évi nemzetközi újságíródíjakat, amelyekkel a szervezet legutóbbi kongresszusa Henri Alleg algériai újságírót. Szakasit6 Árpádot, a MUOSZ elnökét és Nguyen Xuan Thuy-t, a Vietnami Demokratikus Köztársaság újságírószövetségének elnökét tüntette ki. Nemrégen kezdték meg a Csehszlovák Köztársaságban egy űj és hatalmas vagongyár építését. A Porubéban épülő üzem 35 millió koronás beruházással készük Képünkön az új vagongyár széles csarnokát láthatjuk nek vissza a fiatalok. A deszki, a kübekházi, a sándorfalvi, a gyálaréti és a szöregi termelőszövetkezetek fiataljainak száma az elmúlt egy év alatt közel háromszorosára emelkedett. A növekedés zömét azok a fiatalok teszik ki, akik újból visszatértek falujukba. A kérdés mégis az, hogyan kell értékelni az elvándorlási folyamatot, hogyan kell a helytelen tendenciákat leküzdeni? A jelenségek alapvető okát a falu és a város közötti különbségben, a parasztság. ma még egymástól elszigetelt termelési feltételeiben kell keresni. Közrejátszhat az is, hogy adott helyen — a párt politikájával ellentétesen — nem törődnek az ifjúság igényeinek kielégítésével. Igaz az is, hogy a falu és a város közötti ellentét megszűnt, a különbség azonban megvan, noha az elmúlt 15 évben sokat tettünk ennek megszüntetéséért A falusi lakosság ma lényegesen műveltebb, igényesebb, mint a felszabadulás előtt. A kulturális színvonal növekedésével, az igények fokozásával azonban nem fejlődtek mindenütt arányosan együtt a növekedett Igények kielégítését szolgáló intézmények. Azokban a községekben, ahol előrehaladottabb a -városi asság*. ahol kielégítettek a kulturális, szórakozási igények, nincs, vagy elenyésző az elvándorlás. így van ez például Kisteleken, Dorozsrnán, Mórahalmon is. Fordított a helyzet például Domaszéken, Zákányszéken, Dócon, s többfelé másutt Ezen a lehetőségekhez képest sürgősen változtatni kell az ifjúság támogatásával és érdekében. A termelés mostani elkülönültsége bizonyos társadalmi elkülönültséget eredményez, ezt erősíti a parasztság rétegeződése. A fiatalság természetéből adódóan társadalmi életet akar élni, szórakozni, kulturálódni, sportolni szeretne. Ha mindezt nem teheti meg falujában. akkor másutt próbálja megkeresni. A

felvázolt társadalmi problémáknak a megoldását csak a mezőgazdaság szocialista átalakulása után kialakult helyzet biztosíthatja. Némelyek megkérdezetik: miféle gyógyír a termelőszövetkezet, hogy minden probléma orvoslására jó? l ássuk a gyakorlatot! A falu és a város közötti különbség akkor szűnik meg, amikor a fejlődést gátló kisparcella helyett a korszerű nagyüzem válik uralkodóvá. A mezőgazdasági munka jellege is fokozatosan átalakul gépi, üzemi jellegűvé. Ez a munka és annak eredménye több lehetőséget nyújt a falu fejlődésének meggyorsítására, vagy ha úgy tetszik, városiassá tételére. A, közös öszszefogás és a földrendezés következtében bizonyos idő után falukká alakulnak át a nagy paraszti települések, megszűnhetnek az "istenhátamögötti* tanyák. A belterületi település, s mindaz, ami ezzel jár, csak ezen az úton valósulhat meg. A közművesítés, a társas élet feltételei, a falu és a város közötti különbség megszüntetése nyilvánvalóan nem történhet meg addig, amíg a járás 30 községéből 16 tanyarendszeré települési Ezekről a településekről a fiataloknak kulturális igényeik kielégítéséért bizony hosszú kilométereket kell gyalogolniok. A termelőszövetkezet teszi lehetővé a paraszti rétegek ma még tapasztalható elkülönültségének megszűntetését, a parasztság .egységes osztállyá alakulását Erre, s a fiatalok előrehaladó* sára Rúzsán is példát találhatunk. Itt a Napsugár Termelőszövetkezetbe tömörült 60 fiatal már évekre is meghatározott terveket készített S az alig 4—5 hónapos közös gazdálkodás teremtett lehetőséget arra, hogy a fiatalok sportkört benne labdarúgó-csapatot is létrehoztak. A téli hónapokban műsoros estéket rendeznek, lesz televízió a tsz idősebb és fiatalabb korú gazdái számára. A szöregi és a deszki termelőszövetkezetek is igen nagy gondot fordítanak a fiatalok kulturális és sportigényeinek kielégítésére. A közös cél, a közös munka jó feltételeket teremt a továbbtanulásra is. Például a szöregi Petőfi Termelőszövetkezet fiataljai korszerű földművelést és gyümölcskertészetet tanulnak, T

öbb helyen azt halljuk, hogy a tsz-ben a gazdasági év végén, a zárszámadáskor kapják meg részesedésüket a tagok, ez is aggasztja a fiatalokat, hiszen a hétvégi szórakozáshoz pénz kell. Igaz. hogy a termelőszövetkezetek gazdái az éwégi zárszámadáskor kapják meg a természetbeni juttatásokat, a munkaegységekért járó legtöbb pénzt. A járás valamennyi termelőszövetkezete azonban már olyan helyzetben van, hogy havanként pénzelőleget oszthat. Számos termelőszövetkezet rendszeresen és havonként pénzelőleget ad a munkaegységekre. így sem az idős korúak, sem a fiatalok nem szűkölködnek pénzben hóközben. A fiataloknak a kereseti lehetőségre sincs általába* panaszuk. Gyálaréten tavaly átlagkeresetük havonként 1408 forint volt. A szóregi és a deszki termelőszövetkezetekben pedig 1500— 1700 forint között kerestek azok a fiatalok, akik rendesen dolgoztak. A fiatalság faluból valói elkfvánkozásának, vagy ottmaradásának a problémája sokrétű, összetett. Megoldását azonban — mint már írtuk — csak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításával, és fejlesztésével biztosíthatjuk. A legtöbbet ennek érdekében a községekben, a termelőszövetkezetekben lehet tenni. Tapasztalataink szerint általában komolyan és felelősségteljesen foglalkoznak a községek vezetői, kommunistái e kérdéssel, mert tisztában vannak a fontosságával. Sok azonban még a kihasználatlan lehetőség, amellyel most és a jövőben élni kell! A községek, a termelőszövetkezetek vezetői gondoskodjanak arról is, hogy a tsz-ek ben lévő fiatalokat mindenütt teljes értékű és egyenlő jogú tagként kezeljék. S a tsz melléküzemágaiban is elsősorban a fiataloknak kell lehetőséget adni arra, hogy ott szakmát (kovács, bognár, kertész stb.) tanuljanak. Ne mellőzzük a fiatalokat esetleges tapasztalatlanság miatt, hanem segítsük őket, minden tekintetben, A

faluból elkívánkozó fiatalokkal pedig türelmesen, szép szóval beszéljünk, a tények erejével segítsük őket abban, hogy ott, helyben megtalálják boldogulásukat A lehetőségek adottak ehhez, ezeket kihasználni elsősorban a községek vezetőinek, egész társadalmának, benne a fiataloknak a dolga. Siklós Sándor