Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-10 / 136. szám

3 Péntek, 1960. június 10. 1 Fellendül a népfrontmunka az országos kongresszus után Két szegedi küldött nyilatkozata A Hazafias Népfront II. országos kongresszusán több szegedi küldött vett részt. A tanácskozás — mintahogyan elmesélték — hosszú időre adott útmutatást a népfrontmunkához. Erről beszélt két küldöttel munkatársunk. munkára. I® — a tóbbi között — gondot fordítunk az iskolát végzettek helyes foglalkoztatására, szórakozására, a művelődési otthonok vezetői, a KISZ és más tárállami szervekküldöttek egyébként helyen beszámolnak a Hazafias Népfront A falu felemelkedéséért — A kongresszus utáni gozunk ki az ifjúság neve- sadalmi napokban már arról tárgyal- lésével kapcsolatos népfront- kel e®ütt. tam népfront-munkatársaim- _ , , , , mai, ho®an dolgozhatnánk Baráti egyeiertesben még eredményesebben — _ Végtelenül megragadott ra vonatkozóan, hanem a mondotta Ceglédi Lajos, a a kongresszus szelleme — saját munkámhoz is. U® járási népfrontbizottság tit- mesélte Mucsi Józsefné, a gondolom, hogy például a , Pedagógiai Főiskola tanara. főiskolai hallgatókat — es kára. — Sok elgondolásunk _ Magam is pártonkívüli más diákokat is — közelebb van, újabb terveket szó- vagyok és sokan voltunk ott kell vinni az élethez, töbvünk a felhívás szellemé- az országból pártonkívüliek, bek között a népfronton beben. Csak néhányat ragadok >™k. feríiak> munkások, lül. Kapcsolatot kell épiteegyetemi tanárok, a társa- ni a jövő ertelmisegi dolgoki ezek kozul. A kozeijovo- dalom minden rétegének zói és a munkások, paraszben "például békenagygyűlé- képviselője. A legbensösége- tok között. Ennek egyik seket rendezünk a községek- sebb barátság alakult ki kö- módszere, hogy üzemekbe ben és tanyaközpontokban, zöttünk. A nagy nemzeti cé- viszi el őket a népfrontbi, . .. .. ,.,,„ lókban egyetértett mindenki, zottság, va® a kerületekbe, lassanak minél tisztabban az pártállá^ korra> társadal- segédkezni a lakosságnak a emberek a hazai és nemzet- mi helyzetre, vagy akár val- társadalmi munkában. Még közi kérdésekben. Minden lasra való tekintet nélkül, jobban kell ápolni a szociaeddiginél nagyobb gondot Pártunk és kormányunk ve- lista kultúrát, s itt is össze. ... , , ... , zetöi a legközvetlenebb, ba- köttetést kell találni a fordítunk a tanyavilag la- ráü hangon beszélgettek ve- dolgozókkal, akar közös renkosságára, felvilágosítására, tünk, s érdeklődtek mun- dezvényeken, akar más móMeghatározott terv szerint, kánkról, örömünkről, gond- don. a helyi adottságok fi®elem- jainkról. Valóban na® népi * ,,,, , , .. ... . összefogás bizonysága volta be ve televei kulturális go kongresszus ^ én ügy ér_ A cokat építünk ki sok ta- zem> hogy ezt a baráti lég- több nyai iskolánál. Itt népfront- kört, s egyetértést a szocia- majd esteket különféle előadáso- lizmus építésében, a békés 11. országos kongresszusáról, kat tartunk, s már most tletért folytatott harcunk- arról a gazdag programról ban az elet minden terule- melyet a part utmutatasaval megkezdjük egy jol kepzett tén meg kell valósítani, a nagy jelentőségű tanácselőadócsoport szervezését. A Sok útravalót kaptam ma- kozáson hátároztak el a makulturális igények kielégíté- gam is a tanácskozáson, gyar nép további felemelkesére, vagy fokozására is na- nemcsak a népfrontmunká- désének segítésére. ®obb gondot fordítunk. ' — Ezért például a Szegedi Szabadtéri Játékokra és egyéb kulturális rendezvényekre csoportosan, na® számban hozza el a népfront a falvak és tanyák lakosait. Szakelőadásokkal segítjük a község dolgozóit. A közeljövőben Mórahalmán, Szatymazon és Domaszéken tartunk a gyümölcs- és szólótermelés legjobb, helyi viszonyokban alkalmazandó módszereiről ismertetést Tájékoztatjuk az új termelőszövetkezeti gazdákat a jogaikról, kötelességeikről, a még egyénileg gazdálkodó parasztokat tapasztalatcserére visszük a közös 'gazdaságokba, s más módszerekkel is segítjük a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Külön programot dolA szegedi járás iúlieljesítette június l-ig esedékes adófizetési tervét Csütörtökön délelótt ülést megyében elsőnek teljesítartott a szegedi járási ta- tette bevételi tervét az nács végrehajtó bizottsága. első negyedévben. Ülésén megvitatta a pénz- A második ne®edévi terv ügyi osztály jelentesét az teljesítése már kedvezőbb adófizetés értékeléséről, az körülmények között törté1960. évi költségvetés vég- nik. A június l-ig az esedélehajtásáról es a mezőgaz- kes tervet túlteljesítették, dasági osztály jelentését a A termelőszövetkezeti betermelőszövetkezetek beru- ruházások me®alósításáházásának állásáról. val kapcsolatban a végreMegállapította a végre- hajtó bizottság mgállapítothajtó bizottság, hogy ta, hogy az év első öt hónapjában a a második negyedévben bevételi tervet eredmé- kedvezően alakult a munnyesen teljesítették a sze- kaerö és anyag biztosítágedi járásban. „a. Az elsó ne®edévben az A termelőszövetkezetek főadótervet 102,9 százalékra ként a házilagos kivitelezést teljesítették. Annál is in- szorgalmazták. Saját építökább szép eredmény ez, brigádokkal építkeztek. Előmert az év első hónapjai- reláthatöan a gazdasági év ban, 3 termelőszövetkezeti végéig a járás részére kamozgalom fejlesztése idősza- pott építési, gépi és e®éb kában nehéz volt megálla- beruházási összegeket fel pítani a reális tervszámo- tudják használni s átmenó kat. Az első ne®edév beruházásra nem kerül sor. során többször is módosí- A végrehaitó bizottság tották a terv előirányzatait, mindkét napirendi ponttal A nehézségek ellenére kapcsolatban több fontos a szegedi járás Csongrád határozatot hozott. A jó gazda felelősségével K

i tagadhatná, ho® a szegedi üzemekben ma nyugodtabb körülmények között folyik a munka, mint a korábbi években. Ha nem is szűnt meg teljesen, észrevehetőbben kevesebb a felesleges átszervezés, a kapkodás. Sokat javult a vállalati vezetés, s a dolgozók fegyelme. Erősödött felelősségérzetük üzemük jó, va® rossz munkájáért. Mindennek eredményeként dekádról dekádra, hónapról hónapra teljesítik, sőt túlteljesítik a szegedi ipar tervét. Számok, tények igazolják, hogy az üzemi munkás a munkaidő jobb kihasználásával, a géppark kímélésével, anyagtakarékossággal, a könyvelő, a raktáros, a bizonylati fe®elem szilárdításával, a mérnök, a műszaki a gazdaságosabb technológia felhasználásával járul hozzá az üzem gazdaságos termeléséhez. Gazdaságos termelés! Nem új e fogalom, bár lényegét, jelentőségét sokan nem régen ismerik. Amikor két évvel ezelőtt a kormány a gazdaságos termelés érdekében takarékossági felhívással fordult az üzemek dolgozóihoz, a Csongrád megyei gyárak is százezreket, milliókat ajánlottak fel, s dicséretükre válik, ho® 1958— 1959-ben valóban milliókkal csökkentették a terven felüli gyártmányaik önköltségét. A múlt évben csak az anyagköltségeknél 90 millió forint megtakarítást értek el. Ebből 80 a minisztériumi, tízmillió pedig a tanácsi iparra esik. Ennek eredményeként a minisztériumi iparban 12 napi, a tanácsi iparban pedig 17 napi keresetnek megfelelő részesedést kaptak az üzemek dolgozói. A

fenti számok elénk tárják az üzemi termelés tükrét. Olyan tükröt, amely az eredményeket csillogtatja. De ezt a fényes lapot megtörik, tarkítják olyan száitiok, amelyekről csak kevesen tudnak, s nem beszélnek róluk. Pedig nem ártana egy-két termelési tanácskozáson elmondani, ha mindjárt a régen használatos formulával is: "Értünk el szép sikereket, de vannak még hibák*. Most hadd éljünk mi is ezzel a kifejezéssel. Szép öszszegeket takarítottak meg üzemeink, amely * eredményeként jelentős nyereségrészesedést oszthattak. De eredményeik még szebbek lehettek volna. Vállalataink hibájából ugyanis 1959-ben is jelentós összegű a termeléssel össze nem függő költség kerül kifizetésre. Csongrád megye szocialista iparában a különféle pénzbüntetések összege 914 ezer forint volt tavaly. Késedelmi kamat címén 548 ezer forintot, s kötbérként közel másfél millió forintot fizettek kl. A szegedi üzemek közül ez év elején megejtett vizsgálat szerint a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat 80 ezer forint pénzbüntetést, 5 ezer forint késedelmi kamatot és 350 ezer forint kötbért fizetett ki a múlt év során. Ugyancsak a múlt évre az idén további kétszázezer forint kötbért kellett fizetniök. A Délrost különböző címeken 266 ezer forintot, a Falemez®ár pedig 124 ezer forintot fizetett. E számok ismeretében közelebb jutunk annak megértéséhez is, hogy a Szőrme- és Borruhakészítő Vállalatnál miért csak 6 napi bérnek megfelelő összeg jutott felosztható nyereségrészesedésre. Gazdaságosabb munkával, gondosabb ellenőrzéssel a kifizetett összegek jelentós részét megtakaríthatták volna. E

zekről a számokról nem szívesen beszélnek vállalataink vezetői a termelési tanácskozásokon. Éppen ezért helyes lenne, ha például a munkások érdeklődnének néhanapján, hogy mennyi pénz folyt el va® folyik el a kötbér és a késedelmi kamat révén a közös kasszából. A vállalat vezetői pedig ne féljenek a munkások elé tárni a kötbér és késedelmi kamat számait. Ha az megszüntethető a munkások segítségével, velük összefogva sokkal eredményesebben háríthatnák el a nehézségeket, amelyek miatt egyre másra megszegik a vállalati szerződést. Néhány vállalatvezető azt mondja: elkerülhettük volna a büntetés kifizetését, ha a kooperáló vállalat vezetői egy kissé elnézőbbek. Milyen humanizmusra vágynak ezek a vezetők? Szükség van-e elnézésre az állami vállalatok és egyéb közületi szervek közötti jogvitákban? Nem kell külön hangsúlyozni, hogy a mi vállalati életünkben nem a farkastörvény, "aki bírja marja*-elv érvényesül. A tőkés országokban, mint ismeretes, a vállalatok minden kínálkozó alkalmat megragadnak, ho® a versenytársat nehézség elé állítsák és olyan anyagi előnyökhöz jussanak, amelyet rendes, üzleti tevékenység során nem érhetnek el. Már a szerződések megkötésénél igyekeznek "csapdakat állítani egymásnak, s ezeket később a tőkés jogszolgáltatás között saját hasznukra gyümölcsöztetni. Nálunk, mint ahogy minden szocialista országban, alapvetően más a vállalatok egymás közötti kapcsolata. A köztük felmerült viták eldöntésében a népgazdaság, a fogyasztók érdeke^a legfőbb szempont. Már a szerződések megkötésénél külön állami szerv, úgynevezett döntő bizottság őrködik azon, ho® az mindenben megfeleljen-e a tervgazdálkodás érdekeinek. Ha ezután valamelyik vállalat megsérti a vállalati fegyelmet ezt igyekszik a döntőbizottság rávenni a népgazdaság, a fogyasztók érdekeinek íi®elembe vételére. Ennek érdekében alkalmaz megfelelő büntető szankciókat is. A

gazdaságos termelés es az önköltségcsökkentés népgazdasági hatása a tóba vetett kő által keletkezett hullámveréshez hasonlatos. A felborzolt víz tükrén mind szélesebb körben képződnek hullámok, mondhatni megmozgatják az egész víztükröt. Igy van ez akkor is, ha valamelyik vállalat i\em teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét. Ilyenkor aztán valahol hiányzik az általa készített féltermék, vagy készáru, akadályozza e® másik üzem termelését, vagy zavarja az ellátást Tehát nehézséget okoz a tervgazdálkodásban. Ezért feltétlenül szükség van a mulasztók, a szerződésszegők megbüntetésére. Nagyon káros dolog lenne a kéz kezet mos elv érvényesítése a vállalatok egymás közötti kapcsolatában. Ez a gyakorlatban annyit jelent hogy én elnézem a te hibádat, te elnézed az enyémet. Ilyesvalarni elv uralkodhat a Szegedi Sütőipari Vállalat és az Éíeimiszerkiskereskedelmi Vállalat között is. Tudott dolog, ho® nem mindig kielégítő a kenyer minősege Szegeden, s a boltokban mégis eladják, pedig nem kellene átvenniök. Nyugodtan a törvényesség keretein belül, kötbérrel lehetne sújtani a Sütőipari Vállalatot. De hát ú® látszik — kéz kezet mos. O

lyan állásfoglalásról is hallottunk, amikor a felelősségre vont üzemi vezető í® nyilatkozik: kötbérezzenek meg, a vállalat majd kifizeti. Ilyen álláspont alapjan több millió forintot fizettek ki Csongrád megyében. Csak az a baj, hogy nem a kötbérért felelősök zsebeból, hanem a vállalat, a közösség kamrájából. Jóval kevesebb lenne a késedelem, a pontatlan szállítás, ha időközben felelőssegre vonnák a felelősöket. S itt nemcsak a vállalatok vezetőire gondolunk, hanem olyan esetekre is, amikor a szerződések teljesítését az irányító szervek intézkedései akadályozzák. Sok pénzt megtakaríthatnának vállalatainknál, ha nemcsak egymás közölt alkalmaznák a felelösségrevönást, hanem annak anyagi követelményeit kiterjesztenék személyekre is. Bizonyára na®obb felelősséggel, a gazda felelősségével törődnének a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésével. Nagy Pál A fehértói rezerváció Koromszigete a madarak paradicsoma, Itt van Európa legnépesebb dankasirály-telepe. Több ezer sirály érkezett ide a tavasszal és rakott fészket. Most egy-egy fészekben két-három kismadár csipog, illetve a na®obbak már repülni tanulnak. A pelyhes szárnyasokat két-háromhetes korukban ax Országos Madártani Intézet gyűrűjével látják el, hogy őszi és tavaszi vonulási útjukról tudományos adatokat gyűjthessenek. A ®űrűzés közben — mint középső felvételünk mutatja — a megriasztott madarak ezrei ke(Töth Béla felv.) ringenek a levegőben. Az első képen dr. Beretzk Péter, a védett terület tudományos felügyelője egy repülni tanuló sirályt gyűrűz. A harmadik felvétel egy pelyhes fiókát ifjú ®űrűzőjével ábrázol. Gyűrűzik a fehértói sirályokat a Koromszi t ' r - / íí.