Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

3 Vasárnap. 1960. Június 19. A megyei népi ellenőrzési bizottság az átszervezés után fokozott tevékenységet fejt ki Szegeden A megyei népi ellenőrzési bizottság elnökének nyilatkozata A közelmúltban áthelyezték a Csongrád megyei né­pi ellenőrzési bizottság székhelyet Hódmezővásárhelyről Szegedre. Lapunk munkatársa (elkereste Balázs Lajost, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökét és felkérte, tájékoztassa olvasóinkat, hogyan és milyen célkitűzé­sekkel folytatja a munkáját a népi ellenőrzés Szegeden, a megyében és a járásban. — A megyei népi ellenőr­zési bizottság egyik legfon­tosabb feladata, amint azt az 1957. évi VII. sz. törvény meghatározta, elsődlegesen a társadalmi tulajdon védelme. A népi ellenőri hálózat se­gítségével a dolgozó népet személyesítjük meg abban az ellenőrzési munkában, amely a társadalmurik ja­vainak fokozott védelmét se­gíti elő. Éppen ezért egyre több gyakorlati támogatást akarunk adni a tanácsoknak feladataik megoldásában — mondta bevezetőül Balázs elvtárs. — Milyen szervezeti fel­építésben és területi el­osztásban dolgozik ezen­túl a népi ellenőrzés ná­lunk? — A népi ellenőrzést lét­rehozó jogszabályok szerint korábban egyes városokban, egymás mellett több népi ellenőrzési bizottság létesült, és igy akarva-akaratlanul párhuzamos működést fej­tettek ki. Gyakran keresztez­tek egymás munkáját és mint bizottságoknak, hatás­körük sem volt pontosan el­határolható. Ebben a káros irányban hatott volna Sze­geden is a megyei népi el­lenőrzési bizottság átköltözé­sével a városi és a szegedi járási népi ellenőrzési bizott­ságok meghagyása. Az 1960. évi IX. sz. törvényerejű ren­delet gyakorlati végrehajtá­sával lényegében megszűn­tek a párhuzamos vizsgála­tok. és egységesebb szintre lehetett hozni a népi ellen­őrzési bizottságok munkáját. Több bizottság feladatkörét a járási bizottságok vették át, és ilyen módon a megyében a szentesi járást, a makói járási és a módmezővásár­helyf, valamint ezeket össze­fogó Csongrád megyei bi­zottság fejtik kl jelenleg te­vékenységüket. — Hogyan alakul a né­pi ellenőrzés és az egyes tanácsok kapcsolata? — A szervezeti felépítés Jogszabályi módosítása során nagy gondot, kellett fordíta­ni arra, hogy a szervezeti változások ne sértsék a he­lyi államapparátusi szervek törvényben meghatározott jo­gait Szegeden például a vá­rosi népi ellenőrzési bizott­ság feladatkörének átvételé­vel a városi tanács munka­terv-mellékletet hagyott jó­vá, és ezt megelőzően a me­gyei népi ellenőrzési bizott­ság tagjai sorába több sze­gedi dolgozót delegált. Ha­sonló módon történtek a fel­adatköri átvételek Szentesen és Makón is. — Szervezeti felépítés mó­dosulásával. a tanácsok és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolata javuló tendenciát mutat. Értékesnek ítélhető például az a makói gyakor­lat, ho® a városi tanács el­nöke minden olyan járási né­pi ellenőrzési bizottság ülé­sén részt vesz, amelyen a várost érintő kérdések kerül­nek megtár®alásra Szege­den a városi tanács a szoro­sabb együttműködésre törek­szik a me®ei bizottsággal és máris igényli a me®ei népi ellenőrzési bizottság közreműködését több fel­adat megoldásában. — A tanácsokon kívül más szervezetekkel, és elsősorban természetesen a dolgozó tö­megekkel akarjuk tartalma­sabbá és még szélesebbé ten­ni meglévő kapcsolatainkat. Igy akarjuk eredményesen megoldani feladatainkat és azok e®ik legfontosabbikát, a társadalmi tulajdon her­dálóival szemben folyó, har­cot. A pártélet eseményeiből TSZ-PATRONALAS A Szegedi Kenderfonó®ár kommunistái és pártonkí­vüli dolgozói az újszegedi Rózsa Ferenc Termelőszö­vetkezetet patronálják. A gyár pártbizottsága gondot fordít arra, ho® rendszeres és hatékony legyen ez a te­vékenység. Ha szükséges, akkor például a gyár lakato­sai is munkát végeznek a szövetkezetben, azonban el­sősorban politikai támoga­tást nyújtanak. Az üzem kommunistáinak képviselő­je például részt vett a tsz legutóbbi köz®űlésén ls, ahol a felvetődő kérdések­kel kapcsolatban elmondta a véleményét. Az üzem igaz­gatója és pártbizottságának titkára is jár a tsz-be, gon­dolatokat cserélnek a szö­vetkezet gazdáival. A kom­munisták, a munkásosztály képviselői elősegítik a Ró­zsa Ferenc Tsz tagsága ön­tudatának növelését. TÖRŐDÉS segíteniök a nyári na® munkákat, az aratást. A ré­gi es az új termelőszövetke­zetekben a tagság várja a gépek segítségét. Énnek meg­felelően a gépállomás kom­munistái a gazdasági veze­tőkkel e®ütt körültekintő tervet dolgoztak ki az aratás és cséplés na® munkájának minél jobb lebonyolítására. A kommunisták kezdemé­nyezésére megkezdődik majd az aratási és a cséplési ve­télkedés a minél jobb mun­káért a gépállomás dolgozói között. • A TERMELÉS A FIATALOKKAL A szegedi Xl-es Autója­vító Vállalat kommunistái taggyűléseken tárgyaltak meg az ilzemi fiatalok hely­zetét, a KISZ-szervezet te­vékenységet. önkritikusan elismertek, a pártszervezet hibája is, hogy a KlSZ-ok­tatás elmaradt. A következő oktatási évadban ü®eln«k arra, hogy az ifjúkommu­nisták ls továbbképezzék magukat politikailag. A fia­talok szakmai előrehaladá­sára is nagy gondot fordíta­nak és kötelességévé tették a vezetőknek, ho® még több ilyen jellegű tevékeny­séget végezzenek. FELKÉSZÜLÉS AZ ARATÁSRA A Deszki Gépállomás dol­gozóinak na® területen kell I Hazafias Népfront heirtemftnyazéstre Tisztasági Őrjáratot rendeztek az L kerületben A Hazafias Népfront sze­gedi bizottsaga kezdeménye­zésére a napokban tisztásági őrjárat volt az I. kerület­ben. Az őrjárat, tagjai Pusz­tai Andor tanácstag, Kár­sai Albinné körzetmegbí­zott, Alexin Ferencné köz­egészségi ellenőr és Bodocz­ki Józsefné KIK-megbízott voltak. Az őrjárat során ellenőriz­ték az I. kerületben az ud­varok tisztasagát, és több észrevételt, javaslatot tet­tek. Felje®ezték például, hogy a Beloiannisz tér 14 szám alatt az udvar igen szemetes, telve van cseresz­nyehulladékokkal, cigaretta­végekkel, papírdarabokkal. Az egyik lakó pedig a III. emeletről spárgán leengedett étellel eteti az udvar macs­káit. Az erkélyeken, erkély­folyosókon ruhakat száríta­nak, az udvari csatorna kö­zelében patkánylyukak van­nak. A Juhász Gyula utca 18 szám alatt kifogásolták, hogy az udvarban a fából készült kamra összedűléssel fenyeget. Ezért lebontását javasolták. Kőrútjuk során áitalaban felfi®eltek arra, ho® a házak, tetók csator­nái igen sok helyen rosszak, es ezért felhívták az Ingat­lankezelő Vállalat fi®elmét a csatornák javítására. A brigád a kezdeményezés óta három esetben tartott tisztasági őrjáratot és ezt rendszeresen folytatja to­vábbra ls. PARTELLENORZESE A Szegedi Jutaárugyár kommunistái a termelés pártellenörzését a tag®űlé­seken is napirendre tűzik. Legutóbb a termelés helyze­tét vizsgálták, fi®elembe véve a munkások vélemé­nyét, javaslatait. A tag®ü­lés megállapította, ho® a műszaki vezetőknek még jobban töródniök kell a ter­melés kérdéseivel, a dolgo­zók észrevételeivel. A mű­szaki beosztásban lévők ál­talában felelősséggel, oda­adóan végzik munkájukat, azonban többre is kepesek. A taggyűlés rámutatott, ho® a műszaki vezetők se­gítségével javítható például a fonal e®enlósége is. J^ vastat hangzott el, ho® az üzem második ötéves tervét ismertessék a taggyűlésen, azután a termelési tanácsko­záson, hogy a dolgozók ezt megismerjék, Javaslatokat tehessenek a feladatok vég­rehajtására. KLUBSZOBA A Szegedi Állami Bizto­eító kommunistáinak kezde­ményezésére a vállalat dol­gozói részére klubszobát ren­deztek be. Megvalósítását a kiszlsták és a vállalati szak­szervezet is segítette. A klub­szobába televízlót és társas­játékokat helyeztek el, s a dolgozók munkaidő után kellemesen tölthetik az időt. A klubszobában különféle ta­nácskozásokat tartanak, Itt kerül sor a baráti vélemény­cserékre a vállalat kommu­nistái és pártonkívüli dolgo­zói kőzött. A klubszoba al­kalmas arra ls, ho® a párt- ée> KISZ-szervezet ott tartsa tag®úlcseit. A Belügyminisztérium közleménye A Belügyminisztérium Mér­vei június 13-án öriaethe vették Kari Schmidt 33 éves nyugatnémet állampolgárt, aki az amerikai hírszerző szervek megbízásából kém­tevékenységet folytatott a Ma®ar Népköztársaság el­len. Ötmillió ember a közéletben V alami nagyszerű, új vonás vált életszükségletté a ma®ar tájakon: ötmillió felnőtt ember — ilyen, va® olyan formában — a közügyek lel­kes munkásává szegődött. Tudom, most az olvasó megcsóválja fejét és azt mond­ja magában, va® hangosan: ejnye, ejnye, ez a cikkíró nem pirul el ilyen vaskos lódításon — és éppen vasárnap? Igyek­szem meg®őzni az olvasót arról, ho® én igazat beszélek és talán kicsit elhamar­kodottan csóválta fejét. Mert az a való­ság, ahogyan én állítom: az elet példái sorakoznak ide az újságpapírra, ho® mel­lettem tanúskodjanak. Régen azért küszködött az úri nép­ség, ho® minél kevesebb ember mártsa magát a közélet hideg vizébe. Attól nem is lehetett várni semmi jót — már an­nak, aki hívatlanul jelentkezett —, eset­leg e® életreszóló kehes náthát, vagy ta­nulságot, ho® a közélet, más nyelven a politika: kimondottan úri foglalkozas. Akik mégis mérészeitek e vizekre evez­ni és részt kérni a politikából, a köz­életből, azokat szigorúan megbüntették. A mi néhai tollforgató elődeink pedig azért keltek hadra, ho® bizonyítsák az igazságot, miszerint minden élő, gondol­kodó embernek jussa van a közösség dolgaihoz, mivel e közösségben él, azt szolgálja. Most már — jó tizenöt esztendeje — tisztázódtak a fogalmak: ma a közű® a dolgos közösség ü®e. Először kevesen értették, kötötte őket a régi világ fel­fogása: -a politika úri huncutság-. Ak­kor ú® volt, hiszen az életet megterem­tő embert kiszorították a politikából, he­lyettük a -fölső- világ politizált, -az al­só* világ kasszájára. De mivel ezek a különböző -világok- a történelem süly­lyesztőin keresztül a semmibe merültek, egy egészséges világ formálódott a honi földön és ez magának tartotta fenn a jogot, ho® ü®eit ne más, hanem saját maga rendezze. A z élet tapasztalatai szeriht jól ren­dezi az ü®eket ez a társadalom. Ve®ünk példának e® üzemet, ahol két-háromezer munkás dolgozik. Ott nem annyiból áll a munka, ho® reggel beme®ek, a nyolc óra elteltével meg haza, és azután fütyülök a világra. (Per­sze, még ilyen szemléletű emberünk is van, nem is kevés.) Hanem az üzem. a ®ár gondjai megoszlanak a háromezer munkás között. Nemcsak abban az érte­lemben, ho® mennyi lesz a nyereségré­szesedés. Bár ez az e®ik legfontosabb kérdés, mivel kétszeresen szemmel tart­ják azokat, akik e nyereségrészesedés csökkentését idézik eló hanyagsággal, ló­gással, műszaki zavarok, nyersanyaghiány stb. támasztásával. Emellett még az is érdekli az üjszegedi kender munkásai és, a gózfúrészét is, ho® milyen szerettet játszik a vállalat az ország lakosságának textilellátásában, faszükségleteinek kielé­gítésében. Hová, merre exportál a vál­lalat? Ho®an lehetne igényesebb termé­keket előállítani? Milyen nyereseggel zá­rult a múlt év? Ebben az évben lesz-e profilváltozás, kapnak-e új gépeket, a jövő évben milyen rekonstrukció valósul­hat meg? Bóvül-e az etkezde, megépül-e az év végére a fürdó, javul-e az üzemi napköziotthon stb.? Felesleges sorolni a kérdéseket: ezek is mutatják, ho® a munkás nemcsak termelő alany, hanem közéleti tényező akkor is, ha nem visel közéleti tisztségét. S nyugodtan állíthat­juk azt ls, ho® a magyar munkásosz­tály többsége az ország és a világpolitika na® kérdéséivel is foglalkozik, méghoz­zá megalapozott világnézettel. F ordítsunk néhány gondolatot a fa­lura is. Most az aratasra, cséplés­re készülnek és nemcsak a pártszer­vezet, a tanács, hanem egy-egy falu felnőtt lakossága készülődik. S nem is egészen ú®, ho® -learatom az enyémet-, hanem új fogalommal és gondolattal: -learattuk a miénket-. Ez egy egész falu közéleti gondja-dolga, mert. a falu lakosságáé a falu, nemcsak telekkönyvileg, hanem e®­re jobban érzésekben is. Azelőtt a föl­desúr meg a na®gazda fejében járt a gondolat: marassunk és aztán valahol el­adjuk-. Később a kisparcellás rágta ma­gát: -csak betakarítsam az enyémet, az­tán köd előttem, köd utánam«. Most ugy állítják be e kérdést: -arassunk es csé­peljünk, mert az ország kenyeréért mi valamennyien felelősséggel tartozunk-. Nem szorul bizonyításra, ho® a közért érzett felelősség ilyen megnyilatkozása milliókra szólóan áll a magyar falvakban. (Itt sem állítom, ho® nincs kihúzó, a maga hasznát akaror individualizmu­sával csúnyitó ember. Van. Elég sok van. Mégis most a pontos megállapítás nap­jait éli a falu: mennyi az erőgép, ami rendelkezésre áll, hány kaszapárra van szükség, hol szorulnak külső segítségre stb. fe a párt. és tanács vezetői ott sü­rögnek-forognak a patronáló üzemek igazgátóival e®Utt a falusi munka ten­gerében: milliók állítják erejüket, akara­tukat és szivüket ott a földeken is, a köz ®arapodásának szolgálatába. Nem szükséges messzire menni, ho® az, ötmillió politikus szamát megközelít­sük. Ve®ük tekintetbe asszonyaink te­vékenységét. I®, vagy ú®j de szinte kivétel nélkül, legjelentősebb alakjai a ma®ar politikai életnek. Munkahelyükön éppen ú® az élet sodrában és alakítá­sában tevékenykednek, mint a férfiak és ehhez nyugodtan leírhatjuk, semmivel sem rosszabbul. A család összetartásának gondját viselik és e gondok összefüggés­ben állnak a piaci árakkal, a napközi otthonokkal, a pénz értékével, a kerese­tekikel, a ®erekek iskoláztatásával és jövőjével stb. Ez a körülmény egymagá­ban ls hathatós érv, ho® a mi asszo­nyaink nagyon fontos közélett személyek. Hiszen tevékenységük, megnyilatkozásuk így va® ü® befolyásolja társadalmunk egészét. ® ha fi®elembé vesszük, hogy a nők állnak a békeharc első sorai­baiA akkor válik igazán érthetővé társadalmi, közéleti jelentőségük. Talan senki nem érzi át annyira a békés élet szükségességét, mint az anya. Keserü-édcs teherrel hordozza világra a ®ermekét, erőfeszítéssel neveli, vagy nevelte, saját életének folytatásat látja benne: reszket a ®erek boldogulásáért, s ezért a legna­®obb anyai áldozatokat is viseli, sok­szor három embernyi munkát végez csen­desen, zokszo nélkül. Az anya életének céltalanságát, tragódiaját latja egy ujabb háborúban, amely eddigi monjkájat Ölné meg. A ®erekéért rajongó, az 'étet súlyos terheit cipelő anya: a békés élet rendít­hetetlen támasza volt és marad! Ezért is állítjuk, ho® világméretekben a nők igen aktív szereplók a békés életért Íí4yű küzdelemben. Na®erejű közéleti tényező a ma®ar ifjúság. Nemcsak' az aktiv politikusai, a KISZ és e®eb társadalmi szervezetek tagjai, hanem az ifjúság túlnyomó több­sége e®üttesen. (Itt is megállapíthatom, ho® a ml ifjúságunknak e® része .még nem aktív társadalomformáló tényező.) De az Ifjúság na®- társadalmi tevékenységét, közéleti stereplését nem nehéz bizonyí­tani. Közélett, politikai érdeklődés — valamilyen formában — a fiatalság egé­szénél tapasztalható. Ennek megnyilat­kozásai között első helyen szerepel az, ho® fiataljaink tízezrével végeznek el olyan társadalmi munkát, melynek érte­ke sok-sok millióval ®'arapítja a haza vagyonát. Közülük százezrek olvasnak újságot és érzékeny érdeklődéssel fi®elik a külső és belső események alakulását, és éretten, komolyan foglalnak állást a legkomplikáltabbnak látszó kérdésekben is. Az ipari tanuló és diákifjúság ma olyan közéleti ismeretekkel rendelkezik nálunk, amilyenről a múltban álmodni fsam lehetett. ^ Nem érdektelen följegyezni azt sem, ho® a mi ifjúságunk egészséges szemle­letében, társadalmi rendszerünk életere­je, tisztasága, erkölcse tükröződik. T öbbek között ezért ts vedelmezzük a mi ifjúságunkat a sokszor meg­alapozatlanul elhangzó túlzott ál­talánosításoktól, mert ezek az általánosí­tások sajnos, rendszerint negatív vonat­kozásban jelentkeznek. Hiszen a mai íia­talsag hibáival e®ütt toronymagasan áll morál, életkedv és jellem szempontjából, s természetesen világnézeti tekintetben, a -nyugati- ifjúság fölött. Anélkül, ho® vulgáris összehasonlításra törekednénk es kétségbevonnánk a Nyugaton éló ha'adó fiatalság konstruktív tevékenységét, mégis megkockáztatjuk a kijelentést, hogv csak e®- rövid tájékozódásra van szükség eset­leg Bécsben, Párizsban — s a fenti kép azonnal előhívható. Természetesen ezzel neim azt bizonyítjuk, ho® nálunk ttt'ár megoldottnak tekinthető a .fiatalság nö­velésének, foglalkoztatottságának, társa­dalmi helyének kijelölése stb., de az if­júság érdekében a mi társadalmunk any­nyit tett, amennyit kapitalista viszonyok között évszázadig sem tehet a társada­lom. S ezt a magyar Ifjúság méltányolja. Talán szükségtelen fejtegetni értelmisé­günk na®obbik hányadának közéleti te­vékenységét, hiszen ez közismert. Az el­múlt években a magyar értelmiség kö­rében olyan regenerálódási folyamat ment végbe, melynek eredményeképpen kiala­kulóban van az új értelmiség. Az új ér­telmiség fogalma alatt mi nemcsak azt értjük, ho®- a szó szoros értelmében új értelmiség, hanem a régi és az új együt­teséből alakul ki szilárd világnézettel, e társadalmi rend szolgálatára kész új ér­telmiség. S kialakulásának e körülményei is jelzik értelmiségünk közéleti szerepét, tevékenységet. H a az olvasó végiggondolja a felso­rolt példákat, akkor a címben sze­replő ötmillió közéleti ember — nem ejti csodálkozóba és nem tartja álom­nak. hanem me®alósult, va® a megva­lósulás stádiumában levő magyar V;dó­ságnak tekinti. Igaz, nem állithatjuk fel azt a mércét, ho® minden felnőtt közéleti munkás. Itt meg nem tartunk. Es azt sem mondhat­juk, ho® a közéleti munka e®formán oszlik meg azok között, akik elvégzik e munkát. S az is igaz, ho®' a közéleti aktivitás érdekében na®on sokat kell tennie azoknak a társadalmi szerveknek, amelyek a közélet irányításával foglalkoz­nak. Nemcsak a pártnak, hanem az összes társadalmi szerveknek. Mert, mint a pél­dákbői kitűnik, na® nevelő munkájuk nem eredménytelen — e munka egészen megérlelj a maga zamatos ®'ilmölcsét. SOMBOR JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents