Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

3 Vasárnap. 1960. Június 19. A megyei népi ellenőrzési bizottság az átszervezés után fokozott tevékenységet fejt ki Szegeden A megyei népi ellenőrzési bizottság elnökének nyilatkozata A közelmúltban áthelyezték a Csongrád megyei népi ellenőrzési bizottság székhelyet Hódmezővásárhelyről Szegedre. Lapunk munkatársa (elkereste Balázs Lajost, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökét és felkérte, tájékoztassa olvasóinkat, hogyan és milyen célkitűzésekkel folytatja a munkáját a népi ellenőrzés Szegeden, a megyében és a járásban. — A megyei népi ellenőrzési bizottság egyik legfontosabb feladata, amint azt az 1957. évi VII. sz. törvény meghatározta, elsődlegesen a társadalmi tulajdon védelme. A népi ellenőri hálózat segítségével a dolgozó népet személyesítjük meg abban az ellenőrzési munkában, amely a társadalmurik javainak fokozott védelmét segíti elő. Éppen ezért egyre több gyakorlati támogatást akarunk adni a tanácsoknak feladataik megoldásában — mondta bevezetőül Balázs elvtárs. — Milyen szervezeti felépítésben és területi elosztásban dolgozik ezentúl a népi ellenőrzés nálunk? — A népi ellenőrzést létrehozó jogszabályok szerint korábban egyes városokban, egymás mellett több népi ellenőrzési bizottság létesült, és igy akarva-akaratlanul párhuzamos működést fejtettek ki. Gyakran kereszteztek egymás munkáját és mint bizottságoknak, hatáskörük sem volt pontosan elhatárolható. Ebben a káros irányban hatott volna Szegeden is a megyei népi ellenőrzési bizottság átköltözésével a városi és a szegedi járási népi ellenőrzési bizottságok meghagyása. Az 1960. évi IX. sz. törvényerejű rendelet gyakorlati végrehajtásával lényegében megszűntek a párhuzamos vizsgálatok. és egységesebb szintre lehetett hozni a népi ellenőrzési bizottságok munkáját. Több bizottság feladatkörét a járási bizottságok vették át, és ilyen módon a megyében a szentesi járást, a makói járási és a módmezővásárhelyf, valamint ezeket összefogó Csongrád megyei bizottság fejtik kl jelenleg tevékenységüket. — Hogyan alakul a népi ellenőrzés és az egyes tanácsok kapcsolata? — A szervezeti felépítés Jogszabályi módosítása során nagy gondot, kellett fordítani arra, hogy a szervezeti változások ne sértsék a helyi államapparátusi szervek törvényben meghatározott jogait Szegeden például a városi népi ellenőrzési bizottság feladatkörének átvételével a városi tanács munkaterv-mellékletet hagyott jóvá, és ezt megelőzően a megyei népi ellenőrzési bizottság tagjai sorába több szegedi dolgozót delegált. Hasonló módon történtek a feladatköri átvételek Szentesen és Makón is. — Szervezeti felépítés módosulásával. a tanácsok és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolata javuló tendenciát mutat. Értékesnek ítélhető például az a makói gyakorlat, ho® a városi tanács elnöke minden olyan járási népi ellenőrzési bizottság ülésén részt vesz, amelyen a várost érintő kérdések kerülnek megtár®alásra Szegeden a városi tanács a szorosabb együttműködésre törekszik a me®ei bizottsággal és máris igényli a me®ei népi ellenőrzési bizottság közreműködését több feladat megoldásában. — A tanácsokon kívül más szervezetekkel, és elsősorban természetesen a dolgozó tömegekkel akarjuk tartalmasabbá és még szélesebbé tenni meglévő kapcsolatainkat. Igy akarjuk eredményesen megoldani feladatainkat és azok e®ik legfontosabbikát, a társadalmi tulajdon herdálóival szemben folyó, harcot. A pártélet eseményeiből TSZ-PATRONALAS A Szegedi Kenderfonó®ár kommunistái és pártonkívüli dolgozói az újszegedi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezetet patronálják. A gyár pártbizottsága gondot fordít arra, ho® rendszeres és hatékony legyen ez a tevékenység. Ha szükséges, akkor például a gyár lakatosai is munkát végeznek a szövetkezetben, azonban elsősorban politikai támogatást nyújtanak. Az üzem kommunistáinak képviselője például részt vett a tsz legutóbbi köz®űlésén ls, ahol a felvetődő kérdésekkel kapcsolatban elmondta a véleményét. Az üzem igazgatója és pártbizottságának titkára is jár a tsz-be, gondolatokat cserélnek a szövetkezet gazdáival. A kommunisták, a munkásosztály képviselői elősegítik a Rózsa Ferenc Tsz tagsága öntudatának növelését. TÖRŐDÉS segíteniök a nyári na® munkákat, az aratást. A régi es az új termelőszövetkezetekben a tagság várja a gépek segítségét. Énnek megfelelően a gépállomás kommunistái a gazdasági vezetőkkel e®ütt körültekintő tervet dolgoztak ki az aratás és cséplés na® munkájának minél jobb lebonyolítására. A kommunisták kezdeményezésére megkezdődik majd az aratási és a cséplési vetélkedés a minél jobb munkáért a gépállomás dolgozói között. • A TERMELÉS A FIATALOKKAL A szegedi Xl-es Autójavító Vállalat kommunistái taggyűléseken tárgyaltak meg az ilzemi fiatalok helyzetét, a KISZ-szervezet tevékenységet. önkritikusan elismertek, a pártszervezet hibája is, hogy a KlSZ-oktatás elmaradt. A következő oktatási évadban ü®eln«k arra, hogy az ifjúkommunisták ls továbbképezzék magukat politikailag. A fiatalok szakmai előrehaladására is nagy gondot fordítanak és kötelességévé tették a vezetőknek, ho® még több ilyen jellegű tevékenységet végezzenek. FELKÉSZÜLÉS AZ ARATÁSRA A Deszki Gépállomás dolgozóinak na® területen kell I Hazafias Népfront heirtemftnyazéstre Tisztasági Őrjáratot rendeztek az L kerületben A Hazafias Népfront szegedi bizottsaga kezdeményezésére a napokban tisztásági őrjárat volt az I. kerületben. Az őrjárat, tagjai Pusztai Andor tanácstag, Kársai Albinné körzetmegbízott, Alexin Ferencné közegészségi ellenőr és Bodoczki Józsefné KIK-megbízott voltak. Az őrjárat során ellenőrizték az I. kerületben az udvarok tisztasagát, és több észrevételt, javaslatot tettek. Felje®ezték például, hogy a Beloiannisz tér 14 szám alatt az udvar igen szemetes, telve van cseresznyehulladékokkal, cigarettavégekkel, papírdarabokkal. Az egyik lakó pedig a III. emeletről spárgán leengedett étellel eteti az udvar macskáit. Az erkélyeken, erkélyfolyosókon ruhakat szárítanak, az udvari csatorna közelében patkánylyukak vannak. A Juhász Gyula utca 18 szám alatt kifogásolták, hogy az udvarban a fából készült kamra összedűléssel fenyeget. Ezért lebontását javasolták. Kőrútjuk során áitalaban felfi®eltek arra, ho® a házak, tetók csatornái igen sok helyen rosszak, es ezért felhívták az Ingatlankezelő Vállalat fi®elmét a csatornák javítására. A brigád a kezdeményezés óta három esetben tartott tisztasági őrjáratot és ezt rendszeresen folytatja továbbra ls. PARTELLENORZESE A Szegedi Jutaárugyár kommunistái a termelés pártellenörzését a tag®űléseken is napirendre tűzik. Legutóbb a termelés helyzetét vizsgálták, fi®elembe véve a munkások véleményét, javaslatait. A tag®ülés megállapította, ho® a műszaki vezetőknek még jobban töródniök kell a termelés kérdéseivel, a dolgozók észrevételeivel. A műszaki beosztásban lévők általában felelősséggel, odaadóan végzik munkájukat, azonban többre is kepesek. A taggyűlés rámutatott, ho® a műszaki vezetők segítségével javítható például a fonal e®enlósége is. J^ vastat hangzott el, ho® az üzem második ötéves tervét ismertessék a taggyűlésen, azután a termelési tanácskozáson, hogy a dolgozók ezt megismerjék, Javaslatokat tehessenek a feladatok végrehajtására. KLUBSZOBA A Szegedi Állami Biztoeító kommunistáinak kezdeményezésére a vállalat dolgozói részére klubszobát rendeztek be. Megvalósítását a kiszlsták és a vállalati szakszervezet is segítette. A klubszobába televízlót és társasjátékokat helyeztek el, s a dolgozók munkaidő után kellemesen tölthetik az időt. A klubszobában különféle tanácskozásokat tartanak, Itt kerül sor a baráti véleménycserékre a vállalat kommunistái és pártonkívüli dolgozói kőzött. A klubszoba alkalmas arra ls, ho® a párt- ée> KISZ-szervezet ott tartsa tag®úlcseit. A Belügyminisztérium közleménye A Belügyminisztérium Mérvei június 13-án öriaethe vették Kari Schmidt 33 éves nyugatnémet állampolgárt, aki az amerikai hírszerző szervek megbízásából kémtevékenységet folytatott a Ma®ar Népköztársaság ellen. Ötmillió ember a közéletben V

alami nagyszerű, új vonás vált életszükségletté a ma®ar tájakon: ötmillió felnőtt ember — ilyen, va® olyan formában — a közügyek lelkes munkásává szegődött. Tudom, most az olvasó megcsóválja fejét és azt mondja magában, va® hangosan: ejnye, ejnye, ez a cikkíró nem pirul el ilyen vaskos lódításon — és éppen vasárnap? Igyekszem meg®őzni az olvasót arról, ho® én igazat beszélek és talán kicsit elhamarkodottan csóválta fejét. Mert az a valóság, ahogyan én állítom: az elet példái sorakoznak ide az újságpapírra, ho® mellettem tanúskodjanak. Régen azért küszködött az úri népség, ho® minél kevesebb ember mártsa magát a közélet hideg vizébe. Attól nem is lehetett várni semmi jót — már annak, aki hívatlanul jelentkezett —, esetleg e® életreszóló kehes náthát, vagy tanulságot, ho® a közélet, más nyelven a politika: kimondottan úri foglalkozas. Akik mégis mérészeitek e vizekre evezni és részt kérni a politikából, a közéletből, azokat szigorúan megbüntették. A mi néhai tollforgató elődeink pedig azért keltek hadra, ho® bizonyítsák az igazságot, miszerint minden élő, gondolkodó embernek jussa van a közösség dolgaihoz, mivel e közösségben él, azt szolgálja. Most már — jó tizenöt esztendeje — tisztázódtak a fogalmak: ma a közű® a dolgos közösség ü®e. Először kevesen értették, kötötte őket a régi világ felfogása: -a politika úri huncutság-. Akkor ú® volt, hiszen az életet megteremtő embert kiszorították a politikából, helyettük a -fölső- világ politizált, -az alsó* világ kasszájára. De mivel ezek a különböző -világok- a történelem sülylyesztőin keresztül a semmibe merültek, egy egészséges világ formálódott a honi földön és ez magának tartotta fenn a jogot, ho® ü®eit ne más, hanem saját maga rendezze. A

z élet tapasztalatai szeriht jól rendezi az ü®eket ez a társadalom. Ve®ünk példának e® üzemet, ahol két-háromezer munkás dolgozik. Ott nem annyiból áll a munka, ho® reggel beme®ek, a nyolc óra elteltével meg haza, és azután fütyülök a világra. (Persze, még ilyen szemléletű emberünk is van, nem is kevés.) Hanem az üzem. a ®ár gondjai megoszlanak a háromezer munkás között. Nemcsak abban az értelemben, ho® mennyi lesz a nyereségrészesedés. Bár ez az e®ik legfontosabb kérdés, mivel kétszeresen szemmel tartják azokat, akik e nyereségrészesedés csökkentését idézik eló hanyagsággal, lógással, műszaki zavarok, nyersanyaghiány stb. támasztásával. Emellett még az is érdekli az üjszegedi kender munkásai és, a gózfúrészét is, ho® milyen szerettet játszik a vállalat az ország lakosságának textilellátásában, faszükségleteinek kielégítésében. Hová, merre exportál a vállalat? Ho®an lehetne igényesebb termékeket előállítani? Milyen nyereseggel zárult a múlt év? Ebben az évben lesz-e profilváltozás, kapnak-e új gépeket, a jövő évben milyen rekonstrukció valósulhat meg? Bóvül-e az etkezde, megépül-e az év végére a fürdó, javul-e az üzemi napköziotthon stb.? Felesleges sorolni a kérdéseket: ezek is mutatják, ho® a munkás nemcsak termelő alany, hanem közéleti tényező akkor is, ha nem visel közéleti tisztségét. S nyugodtan állíthatjuk azt ls, ho® a magyar munkásosztály többsége az ország és a világpolitika na® kérdéséivel is foglalkozik, méghozzá megalapozott világnézettel. F

ordítsunk néhány gondolatot a falura is. Most az aratasra, cséplésre készülnek és nemcsak a pártszervezet, a tanács, hanem egy-egy falu felnőtt lakossága készülődik. S nem is egészen ú®, ho® -learatom az enyémet-, hanem új fogalommal és gondolattal: -learattuk a miénket-. Ez egy egész falu közéleti gondja-dolga, mert. a falu lakosságáé a falu, nemcsak telekkönyvileg, hanem e®re jobban érzésekben is. Azelőtt a földesúr meg a na®gazda fejében járt a gondolat: marassunk és aztán valahol eladjuk-. Később a kisparcellás rágta magát: -csak betakarítsam az enyémet, aztán köd előttem, köd utánam«. Most ugy állítják be e kérdést: -arassunk es csépeljünk, mert az ország kenyeréért mi valamennyien felelősséggel tartozunk-. Nem szorul bizonyításra, ho® a közért érzett felelősség ilyen megnyilatkozása milliókra szólóan áll a magyar falvakban. (Itt sem állítom, ho® nincs kihúzó, a maga hasznát akaror individualizmusával csúnyitó ember. Van. Elég sok van. Mégis most a pontos megállapítás napjait éli a falu: mennyi az erőgép, ami rendelkezésre áll, hány kaszapárra van szükség, hol szorulnak külső segítségre stb. fe a párt. és tanács vezetői ott sürögnek-forognak a patronáló üzemek igazgátóival e®Utt a falusi munka tengerében: milliók állítják erejüket, akaratukat és szivüket ott a földeken is, a köz ®arapodásának szolgálatába. Nem szükséges messzire menni, ho® az, ötmillió politikus szamát megközelítsük. Ve®ük tekintetbe asszonyaink tevékenységét. I®, vagy ú®j de szinte kivétel nélkül, legjelentősebb alakjai a ma®ar politikai életnek. Munkahelyükön éppen ú® az élet sodrában és alakításában tevékenykednek, mint a férfiak és ehhez nyugodtan leírhatjuk, semmivel sem rosszabbul. A család összetartásának gondját viselik és e gondok összefüggésben állnak a piaci árakkal, a napközi otthonokkal, a pénz értékével, a keresetekikel, a ®erekek iskoláztatásával és jövőjével stb. Ez a körülmény egymagában ls hathatós érv, ho® a mi asszonyaink nagyon fontos közélett személyek. Hiszen tevékenységük, megnyilatkozásuk így va® ü® befolyásolja társadalmunk egészét. ® ha fi®elembé vesszük, hogy a nők állnak a békeharc első soraibaiA akkor válik igazán érthetővé társadalmi, közéleti jelentőségük. Talan senki nem érzi át annyira a békés élet szükségességét, mint az anya. Keserü-édcs teherrel hordozza világra a ®ermekét, erőfeszítéssel neveli, vagy nevelte, saját életének folytatásat látja benne: reszket a ®erek boldogulásáért, s ezért a legna®obb anyai áldozatokat is viseli, sokszor három embernyi munkát végez csendesen, zokszo nélkül. Az anya életének céltalanságát, tragódiaját latja egy ujabb háborúban, amely eddigi monjkájat Ölné meg. A ®erekéért rajongó, az 'étet súlyos terheit cipelő anya: a békés élet rendíthetetlen támasza volt és marad! Ezért is állítjuk, ho® világméretekben a nők igen aktív szereplók a békés életért Íí4yű küzdelemben. Na®erejű közéleti tényező a ma®ar ifjúság. Nemcsak' az aktiv politikusai, a KISZ és e®eb társadalmi szervezetek tagjai, hanem az ifjúság túlnyomó többsége e®üttesen. (Itt is megállapíthatom, ho® a ml ifjúságunknak e® része .még nem aktív társadalomformáló tényező.) De az Ifjúság na®- társadalmi tevékenységét, közéleti stereplését nem nehéz bizonyítani. Közélett, politikai érdeklődés — valamilyen formában — a fiatalság egészénél tapasztalható. Ennek megnyilatkozásai között első helyen szerepel az, ho® fiataljaink tízezrével végeznek el olyan társadalmi munkát, melynek érteke sok-sok millióval ®'arapítja a haza vagyonát. Közülük százezrek olvasnak újságot és érzékeny érdeklődéssel fi®elik a külső és belső események alakulását, és éretten, komolyan foglalnak állást a legkomplikáltabbnak látszó kérdésekben is. Az ipari tanuló és diákifjúság ma olyan közéleti ismeretekkel rendelkezik nálunk, amilyenről a múltban álmodni fsam lehetett. ^ Nem érdektelen följegyezni azt sem, ho® a mi ifjúságunk egészséges szemleletében, társadalmi rendszerünk életereje, tisztasága, erkölcse tükröződik. T

öbbek között ezért ts vedelmezzük a mi ifjúságunkat a sokszor megalapozatlanul elhangzó túlzott általánosításoktól, mert ezek az általánosítások sajnos, rendszerint negatív vonatkozásban jelentkeznek. Hiszen a mai íiatalsag hibáival e®ütt toronymagasan áll morál, életkedv és jellem szempontjából, s természetesen világnézeti tekintetben, a -nyugati- ifjúság fölött. Anélkül, ho® vulgáris összehasonlításra törekednénk es kétségbevonnánk a Nyugaton éló ha'adó fiatalság konstruktív tevékenységét, mégis megkockáztatjuk a kijelentést, hogv csak e®- rövid tájékozódásra van szükség esetleg Bécsben, Párizsban — s a fenti kép azonnal előhívható. Természetesen ezzel neim azt bizonyítjuk, ho® nálunk ttt'ár megoldottnak tekinthető a .fiatalság növelésének, foglalkoztatottságának, társadalmi helyének kijelölése stb., de az ifjúság érdekében a mi társadalmunk anynyit tett, amennyit kapitalista viszonyok között évszázadig sem tehet a társadalom. S ezt a magyar Ifjúság méltányolja. Talán szükségtelen fejtegetni értelmiségünk na®obbik hányadának közéleti tevékenységét, hiszen ez közismert. Az elmúlt években a magyar értelmiség körében olyan regenerálódási folyamat ment végbe, melynek eredményeképpen kialakulóban van az új értelmiség. Az új értelmiség fogalma alatt mi nemcsak azt értjük, ho®- a szó szoros értelmében új értelmiség, hanem a régi és az új együtteséből alakul ki szilárd világnézettel, e társadalmi rend szolgálatára kész új értelmiség. S kialakulásának e körülményei is jelzik értelmiségünk közéleti szerepét, tevékenységet. H

a az olvasó végiggondolja a felsorolt példákat, akkor a címben szereplő ötmillió közéleti ember — nem ejti csodálkozóba és nem tartja álomnak. hanem me®alósult, va® a megvalósulás stádiumában levő magyar V;dóságnak tekinti. Igaz, nem állithatjuk fel azt a mércét, ho® minden felnőtt közéleti munkás. Itt meg nem tartunk. Es azt sem mondhatjuk, ho® a közéleti munka e®formán oszlik meg azok között, akik elvégzik e munkát. S az is igaz, ho®' a közéleti aktivitás érdekében na®on sokat kell tennie azoknak a társadalmi szerveknek, amelyek a közélet irányításával foglalkoznak. Nemcsak a pártnak, hanem az összes társadalmi szerveknek. Mert, mint a példákbői kitűnik, na® nevelő munkájuk nem eredménytelen — e munka egészen megérlelj a maga zamatos ®'ilmölcsét. SOMBOR JÁNOS