Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
Nagy vizsga előtt a szövetkezeti mozgalom Aratásra készülnek termelőszövetkezetek, gépállomások a Szeged környéki falvakban Ahogy haladunk előre a mezőgazdasági munkák dandárjában, úgy sokasodnak a szegedi járás községeiben is a tennivalók. Mo6t a tavaszi vetés, növényápolás és az aratás idején dől el, hogy mire jutunk ez évben a mezőgazdasági termelésben. Sok múlik azon, hogyan készülnek fel a nagy munkákra a községekben, termelőszövetkezetekben és gépállomásokon. Az új termelőszövetkezetek ez év tavaszán a szétszórt apró parcellák miatt viszonylag kevés gépi munkát igényeltek. Ezért gépállomásaink általában megoldották feladataikat. Tíz palántázógéppel, 20 mütrágyaszóróval, 12 fűkaszával, 71 vetőgéppel, ezen belül 26 négyzetes vetőgéppel, mintegy 20 függesztett kultivátorral segítették szövetkezeteinket. A legfontosabb munkákra szerződést kötöttek. Közel 11 ezer holdon végezték el a tavaszi vetést; ebből 2500 négyzetes kukoricavetés volt. 1100 holdon kaszálták le a takarmányt, s a növényápolás időszakában 20 ezer holdon végeznek gyomirtást, s 4600 holdról aratják majd le a , gabonát. Több termelőszövetkezettel még pótszerzödést is kötöttek szántási, vetési munkákra. Előreláthatóan a szövetkezetek ez évi gépi munkaigényét csak 75—80 százalékban tudják kielégíteni, mert gépállomásaink nem fejlődtek úgy a járásban, mint a szövetkezeti mozgalom. Már előre láthatni, hogy különösen a nyári időszakban egyes speciális munkák végzésében géphiány lesz. A deszki gépállomás megyei viszonylatban is szép helyezést ért el. Mindszent mögött a második lett a tavaszi munkában. Május 10-ig teljesítette több mint 17 ezer normálholdas tervét. Az előirányzat, szerint 2200 holdon kellett négyzetesen vetni a kukoricát. Ezt a tervet 67 holddal teljesítették túl. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai eddig csupán egy-két helyen foglalkoztak a tsz-ak aratási felkészülésével. Sajnos, nem fordítanak mindenütt elég gondot erre a feladatra. Pedig nagy munka vár a falvak lakóira, a termelőszövetkezetek tagjaira. Több mint 20 ezer hold gabonát kell betakarítani a szegedi járás községeiben, ebből közel tízezer hold őszibúza, négy és fél ezer hold a rozs, és az ősziárpa, a többi tavaszi árpa és zab. A gépállomások mindössze négy és fél ezer hold aratására kötöttek eddig szerződést. Ebből kombájnnal aratnak le mintegy 1300 holdat, a többit aratógéppel. Ezenkívül a deszki és a dorozsmai gépállomások vállalnak aratómunkát a szegedi termelőszövetkezetekben is. Gépállomásaink a jelenlegi kapacitással még a nagyüzemileg kialakított táblákon termő gabona aratását sem tudják vállalni. Ezért már most készülni kell termelőszövetkezeteinkben a nagy nyári munkára, az aratásra. A kübekházi Sarló-Kalapács Tsz-bem a munkacsapatok szervezése mellett gépesítéssel is készülnek. Vásároltak egy kévekötő aratógépet, ezt kijavították, hogy amikor beköszönt az aratási időszak, munkába állíthassák. Tiszaszigetén is van aratógép, de ezek mellett a gépállomások segítségére is nagy szükség lesz a Lenin, Rákóczi és az Uj-Térvár tsz-ekben. Hasonlóan az ásotthalmi Szabadságharcos és a Baksi Uj Elet Termelőszövetkezetekben is. Az újonnan alakult szövetkezetekben nehéz lesz megszervezni a gépi aratást a kisparcellák miatt is. Helyes, ha ezekben a tszekben már most kialakítják a családtagok bevonásával az aratóbrigádokat, kaszapárokat. Ha szükséges, hívják haza az aratási időszakra a tsz-családok üzemekben dolgozó tagjait is, hbgy időben végezhessék el az aratást, takarít hassák "be a gabonát, s eredményes legyen a termelőszövetkezeti mozgalom idei nagy vizsgája. Háromezer holdon végeztetnek vegyszeres gyomirtást a szegedi járás termelőszövetkezetei | Védekezzünk a kukoricamoly ellen Kukorica vetéseinket évről évre károsítja a kukoricamoly, mely jelentékeny mértékben csökkenti a kukorica terméshozamát. Mivel a moly hernyója a tengeriszárban telel át, meg kell akadályozni, hogy pilléi kirepüljenek és tojásaikat a zsenge kukorica levelére lerakják, azok kikeljenek és hernyóik a talpon álló kukoricát fertőzzék. A pillék kirepülése május második felében szokott bekövetkezni. Ezért május 15ig minden kukoricaszárat, továbbá az előző évben viszszamaradt kukoricatövet tarlójáról össze kel gyűjteni és a szárral együtt el kell égetni. Ha a szárat és töveket nem tudtuk mind felhasználni, vermeljük úgy, hogy az elvermelendő szárős tőrészeket szalmával fél méter vastagon és ugyancsak ilyen vastag földréteggel befedjük. Minden felbontás után a kórót, vagy töveket fenti módon ismét gondosan be kell takarni. Csak 1 évesnél idősebb kukoricaszárat használjunk fel kerítésnek, sövénynek, vagy fedésre. A kukoricamoly a kukoricán kívül a kendert is súlyosan károsítja. Védekezzünk ellene úgy, hogy a kenderrostot rövid időn belül áztassuk be, illetve készítsük elő felhasználásra. A cirok, kölesszalmának fertőzése is lehetséges, melyeknek tárolásában az elmondottakat kell tekintetbe venni. Vecseri Miklós — Javítják Tápén az ivóvíz-ellátást, A községi tar nács állami hitel felhasználásával percenként 500 liter vízhozamú új artézi kút fúrását tervezi az ivóvízszegény felvégre. A fúrási munkálatok hamarosan megkezdődnek. Az idén igen sok termelőszövetkezet kötött vegyszeres gyomirtásra szerződést a szegedi járásban. A Csongrád megyei Növényvédő Állomás közel 3 ezer holdon végez majd vegyszeres gyomirtást a járás területén. A védekező munka már megkezdődött. Eddig 320 holdon történt vegyszeres gyomirtás, a gyálaréti Komszomol és az algyői Uj Elet Tsz földjein. Több új termelőszövetkezet is akart nagyobb területre szerződést kótni a növényvédő állomással, amely azonban gépkapacitás hiányaban nem vállalta el a munkát. Ezért a baksi Uj Elet. a tápéi Tiszatáj és a sandorfalvi Aranykalász Tszekben. ahol a szövetkezeti gazdák már az összefogás első évében szerettek volna vegyszeres gyomirtást végeztetni, a maguk erejéből igyekeznek a szükséges gyomirtást elvégezni. A járási tanács mezőgazdasági osztályának megállapítása szerint mintegy 6 ezer kataszteri hold őszi kalászoson kellene elvégezni a járás termelőszövetkezeteiben a vegyszeres gyomirtást. Igen nagy szükségük lenne erre az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek, mert területük szétszórt, az őszi gabonák vetése gyomos. acatos. Miután a növényvédő állomás értesítette a tsz-eket. hogy az igényt nem tudja kielégíteni, a szövetkezeti gazdák most háti permetezőgépeket szereztek be, hogy kézi erővel végezhessék e' a vegyszeres gyomirtást. Sajnos, több szövetkezetben nem gondoskodtak előre a védekezőszer beszerzéséről. kérésüket pedig már nem tudják teljesíteni. A Szeged környéki termelőszövetkezetek tagjai az idén több helyen első ízben ismerkednek a vegyszeres gyomirtással. Tavaly még idegenkedtek ettől az eljárástól, de ügy látszik, már sok szövetkezeti gazda megszívlelte a szakemberek tanácsát. Ezért most már olyan nagy az igény, hogy a növényvédő állomás nem tudja .kielégíteni. Azonban a 3 ezer hold vegyszeres gyomirtása is nagy segítség termelőszövetkezeteinknek, hiszen kevesebb munkaerőre lesz szükség a növényápolásban, és a szövetkezeti tagok ez idő alatt . más fontosabb munkát végezhetnek. A szakszerűen készített siló J • h az EVtdmínq & li A termelőszövetkezetekben ma még sok helyütt nem szívesen készítenek silót a jószágállomány számára, mondván, hogy előbb építeni kellene silómedencéket, tárolókat. A zsombói kísérleti gazdaság gyakorlata jó példaként szolgál ezeknek a közös gazdaságoknak. Fényképünk egyszerű földárok-silót mutat be. A homoki babból, silókukoricából és szudáni édescirok-fűből készített takarmányt az egyszerűség kedvéért lovakkal tiportatták be. aztán szalmával és vastag homokréteggel födték be. Es most sem kell attól tartani, hogy a felbontott siló megromlik. Nem úgy, mint sok szövetkezetben, egyszerre csak kevés földet szednek le, a szalma eltávolítása után szénaváaóval fenékig vágják a kazalt. Így megóvják a penészedéstől, a rothadástól. Mint Gulyás Gyula telepvezető mondja, utolsó »morzsáját* is szívesen eszi meg a jószág. És ez az eredmény! A képen látható üszöborjak súlya— az állatok fő takarmányként csupán silók kapnak! — darabonként 350—Í20 kilogramm között váltakozik, jóllehet általában egy évnél fiatalabbak még. Az egy évnél idősebb üszök havi súlygyarapodása átlagosan 32 kg. Az új agronómus KÖZÉPTERMETŰ, barna, nyílt tekintetű ember. Öltözete nem sokban különbözik a röszkei szövetkezeti gazdákétól, ott van a Lenin Tszben közöttük, értük. Néhány hónappal ezelőtt még nem is gondolt arra, hogy ő itt agronómus lesz. A városban lakik most is, reggelente berúgta a motorját, felesége mögéje ült és együtt mentek az üzembe. A SzeGazdagodik az állatállomány A-i újszegedi Haladás Termelőszövetkezet gazdái nemcsak a kertészeti termelésben érnek el nagyszerű sikereket, hanem egyre szépül, gazdagodik a jószágállomány is. Ez évben 250 darab hízott sertést adnak el az államnak. Jelenleg 15« »lehérhús«süldö hízik az akiokban. Felvétetünk az új hízóállomány etetése közben készült gedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál dolgoztak mind a kelten. Jártak moziba, színházba, szombaton valamelyik vendéglőben szórakoztak, vagy sétáltak a Széchenyi téren, nézték a kirakatokat, babusgatták otthon gyermeküket; oda se néztek a világnak. Illetve Németh József nagyonis oda állt az országformálók közé és tavaly ősztől járta a falvakat mint agitátor. Röszkére is eljutott és beszélgetés közben — már számos gazda belépett a termelőszövetkezetbe — azt mondták neki: „Jöjjön hozzánk agronómusnak*. Sokat gondolkodott a kérésen. Milyen hamar megtudták, hogy ő szakember, pedig nem kérkedett vele. Azonban szavaiból kiérződött. hogy alaposan ért a mezőgazdasághoz. Hát igen. A domaszéki Rákóczi Termelőszövetkezetből került 9 évvel ezelőtt a mezőgazdasági akadémiára. Azt jó eredménnyel elvégezte,- és Dunántúlra, majd a földeáki Dózsa Termelőszövetkezetbe helyezték. Itt eltöltött hat évet. sikereden irányította a jól menő szövetkezeti gazdaság gépi munkáját, aztán súlyos családi okokból otthagyta a szövetkezetet és Szegedre jött. Akkor nagyon megbántották, no , de mindegy, túl van rajta. Segédmunkás lett a paprikafeldoldolgozóban. majd segédművezető és most... FT,JÖTT IDE. Röszkére, mert hívták, kellett a szakember. Felesége nem örült ennek, hisz korábban állandóan együtt voltak, de megértette, hogy most nagy szükség van a mezőgazdaságban az agronómusokra, — férjére is. Németh József már az első napon — februárban — éjfél után ment haza. Minden reggel 5—6 órakor már kint van, s bizony este 8 óra előtt nem igen indul Szegedre. Nagyon sok a munka. Megnőtt a szövetkezet, tavasz van és most már nemcsak máról holnapra gazdálkodnak. A vezetőség között megfelelő az egyetértés, hallgatnak az agronómus szavára és ö fel is tárja elgondolásait. Meg szeretnék honosítani nagy mértékben az öntözéses paprikatermelést. Igy 200 holdon meg tudnák termelni azt a mennyiségű és minőségű paprikát, amit jelenleg 300 holdon. Már idén 4—5 holdon kísérletképpen bevezetik az öntözéses termelést, készítenek egy Norton-kutat, tárolómedencét és a következő években tovább folytatják ezt a módszert. Az öntözéssel eddig paprikatermelésre használt területek szabadulnak fel, amelyeken takarmányt termesztenek majd növekvő állatállományuk számára. Javítják a vetésforgót. A Holt-Tisza mellett 86 hold gyümölcsöst akarnak létesíteni, a homokos területen pedig kertészetet. MEG TÖBB javaslata, elképzelése van Németh Józsefnek a gazdaság fejlesztésére, termelési színvonalának emelésére, a valódi nagyüzemi gazdálkodás megteremtésére. Dolgozik érte hozzáértéssel, becsülettel, a közösség javára. M. T. I