Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

5 Vasárnap, 1%0. május 15. Húszharminc év után újra az iskolában ... Mihályteleki felnőtt „diákokról" Úttal, autóbusszal közel kéket* a múltból, s a mai —30 évesek, akik annak idekerült már a városihoz Sze- élet, a szocialista társadalom jén csak az eJeirm iskola ged-Mihálytelek — mondtuk érdemes tananyagát, amely- hat osztályát végezhették el. már ezt számos esetben a nek természetes velejárója Akkor még nem volt Minagyon régi településről, most az iskolai tudás meg- hályteleken felsőtagozatú álZártságából, amely szinte a szerzése — ha késve is egy talános iskola, a városba peközelmúltig jellemezte, las- kicsit. dig messzi volt az út gyalog, san kilép. Már csak azért is Egy osztályba járt a fele- de még járművel is.:, kilép, mert területileg a vá- gégével, aki termelőszövet- Most m V£m a Wnálkozó ros harmadik kerületi tana- kezeti tag es kétgyermekes alkalom, hogy a valamjkor csa közigazgatasahoz tartó- édesanya. Hetenként három elszalasztott vagy meg sem zik, s éppen olyan jogok es aikalommal az iskoláé, a kö- kötelességek illetik meg, aös tanulásé volt az estéjük, mint például Móravárost, délután 4 órától este 9-ig, s vagy Alsóvárost. Heterogén még utána és másnap este már a település lakóinak készültek a következő órára, összetétele is. A zömmel mint ahogy más házaspárföldműveléssel, kertgazdái- tanulók is ezt tették. Papp . . .. .. kodással foglalkozó ottlakók József, az Uj Élet Termelő- nek ^^^ bizonyítéka ott közül naponta több százan szövetkezet őszi belépésű van mar 14 ember általános utaznak városi munkahe- tagja, s most már brigád- iskolai tanulmányi ered mélyekre, sok fiú és leány pe- vezetője is kijzel van a 40- nyében Mihályteleken is S dig a szegedi középiskolákba hez mégis beült az iskola- bj j5vő . ^ jar. padba. Nagyon jol tudja: J , ,, magának tanul, hogy életta- tobben lesznek a t*™1"' Az uitol való pasztalatát gazdagabban ka- akaró felnőttek, mint tartózkodás eloszlik matoztassa társaiért, no meg amennyien még mosolyogni a kislányáért, aki ugyanab- akarnak azon a tényen hogy Ez a lüktető, eleven kap- ba az iskolába jár, s egyre , csolat visz nap mint nap többet kérdez tőle olyan dol- 6SaJadaP^ « csaladanyak frissebb vérkeringést az ősi gokról, amelyeket annak ide- beülnek az iskolapadokba településbe, s akarva, akia- jén vele nem tanítottak történelmet, számtant, földratlan egyre jobban kell meg. A gyerek kérdéseire rajzot, irodalmat, nyelvtant, érintkeznie a várossal. Azért pedig felelni kell, komolyan persze nem megy ez olyan és becsülettel, mert az apa szavának olyan eligazítónak kell lennie, mint a pedagógusénak. adott lehetőséget követelhessék. s maguk tölthessék meg tartalommal. Ennek a követelésnek most már örülni lehet és kell is, mint amelykönnyen, mint ahogy kimondjuk. Egy azonban bizonyos: az újtól való tartózkodás szálai már egyre szakadoznak az élet egész vonatkozásában. s ez nemcsak a külsőségekben nyilvánul meg, hanem ami a lényegesebb — Tanulnak a tsz-tagok A vizsgabizottság előtt tett feleletek hű tükörképei anbiológiát és a többit tanulni. A történelemtanulás mellett maguk is történelmet csinálnak, a legszebbet, amely Mihályteleken valaha is volt. Lődi Ferenc Jlen (jijeíorizáqí ÍTI1 liilliMrilllkiill a tudatban is. Ezért igaz az nak az erőfeszítésnek, amea megállapítás, hogy mosta' nában nagy dolgok történtek a mihályteleki Gárdonyi Géza általános iskolában, ahol 14 felnőtt ember vizsgázott az általános iskola VII. osztálya tananyagából. Ilyen sosem volt még itt, ilyet sosem láttak az öreg lyet együtt és külön-külön is vállalt ez a tizennégy ember, öt termelőszövetkezeti tag. két MÁV fűtő, egv postai kézbesítő, egy segédmunkás, valamint háztartásbeli és más munkát végző felnőtt ember — éspedig Mihályteleken. Azt is vállaliskolapadok, hogy azok ülje- ták. ha netán a településen nek vissza, klsgverek módjára a tanárok szeme elé. akik 20—30 esztendővel ezelőtt már egyszer elbúcsúztak az akkor még egyszem olvasókönyvtol és a palatáblától. Ez történt pedig 14 meglett ember esetében, noha először húzódoztak az -iskolá- nak: a bajárás*-tól a múlt év őszén, tak a amikor megindult a dolgozók esti iskolájának szervezése. Bár a kezdeményezők közülük kerültek ki, akik szükségét érezték az intézményes oktatásnak, a több tudás megszerzésének. Természetesen nem a --papírért", a végbizonyítványért. Csak azért sosem volt érdemes tanulni. bár olyan idők is voltak, amikor némely mindenünnen kibukott úrifiúnak anyagi javakért szereztek gimnáziumi érettségit, hogy aztán valahová — rendszerint a közhivatalokba — bedugják. mert meg kellett menteni a -jólszituált* családok tekintélyét megmosolyogják őket. a -késői iskolások—at. Igáz, a szóbeszéd volt a legnagyobb akadálya az elmúlt év őszén annak, hogy a dolgozók esti iskolája szervezésekor egyetlen elhatározással tegyenek eleget vágyuknak, óhajuktanulásnak. Tartotfalu-K mosolygásától, nehogy ujjal mutogassanak rájuk. De mert a köztiszteletben álló. 54 éves Tanács László, a helybeli postai kézbesítő az iskolába tartó felnőttek közt a legelsők egyike volt, így a többiek sem idegenkedtek a beiratkozástól. Pályázati felhívás a marxist a—leninista esti egyetemre Egy idegenre annyi élmény szakad rá reggeltől estig — Megfelel? — kérdi hapLengyelországban, hogy érzékeinek kimerültsége miatt va- tákban és udvariasan a pincsorázni sincs kedve. Jó lenne felemelkedni a tér és idő cérlány. fölé, hogy minden hasznos és érdekes dolgot felhörpint-. — Príma — feleli a baráhessen az értelem. Valahogy olyan abszolút módon, hogy tom. ne maradjon semmi meglátatlanul és megértetlenül. De Még két nap múlva is más az óhaj és megint más a gyarló emberi elme képes- rossz volt a kedve. Hiába sége. Most újra itthon tűnődöm a Sztálin sétány egyik mutattak meg a lengyel újpadján, körülöttem száz füttyös rigó és egyéb beszédes sigírók minden ősi templomadár örvendez a ragyogó tavasznak, s én döbbenten ál- mot és katakombát, ö egyre lapítom meg, hogy Lództól Szegedig kihullott a fejemből csflfc Q2t mondo9atto hogy mmdetn lényeges mondanivaló s így a lenyűgöző szocia- Máb nincg á a # lista építésről szolo beszámolom utan csak nehany . ^ tének szegényes impresszióval szolgálhatok a tisztelt olvasónak. . Tíznapos utunk alatt állandóan olyan érzésem volt, hogy műveletlen vagyok. Nem és nem értettem meg, mit akarnak mondani, kifejezni, ábrázolni azok a képek, amelyek éppúgy szememnek ugrottak a képzőművészeti kiállításon, mint bármelyik állomási várócsarnokban. Halványsárga alapon bordó maszat, meg egy borsózöld trapezoid. — Mik ezek? — kérde. . .. zem immár tizedszer a kíséhiszen annyiban f6 fc ^ nyűgös kismeo! - mondjuk gyí,rek_ Csak a vállát rándítja mindannyiszor, s így válaszol: — Absztraktok.., — Hát ennyit én is tudtam — feleltem vissza, de mivel látom, hogy ebben a kérdésben az ő tudománya sem hajazza túlságosan az enyémet (s ez kellemetlenül érinti) eldöntöm magamban, hogy hagyom a fenébe az Kiszállunk a vonatból Za- felülünk mind a négyen a kopáneban. Jeges szél szűri billegő, nyekergő kis alkatát a lenge ballonkabátot, matosságra. A kocsis meg amely a Magas Tátra hófe- odacserdít egyet aprónövéhér sisak-ormairól fúj. sű, hosszúszárú gebéi füle Belecseppentünk a télbe, közé. április 27-én. A célnál lekászolódunk, s Itt még javában alusznak kínáljuk a fuvardíjat. Nem a fák, csupasz gallyaikon kell. A mi lengyelünk viszrekedthangú varjak tollász- szarántja a tenyerét' és vakodnak. A fű még csak nem lamit kiabál. Mi ütött belé? is kísérletezik a sarjadással. — Nincs ennek semmi baNem is csoda: az állomás ja — magyarázza a mi kiséfalán mínusz 6 fokot mutat rönk, csak kevesli az összea hőmérő. get. A kijárat előtt -zabmoto- — De ros taxik* várakoznak taka- egyeztünk meg! ros libasorban. I*ehetnek mi. vagy huszonötén. Egyszerre — Az rendben is van, tíznek is ajánlkozik a kor- csakhogy útközben meghalmányosa, hogy felkocogtál lotta, hogy külföldieket szálvelünk a szállodáig. lít, akiket meg lehet »vágTízperces út. Egy nagysip- ni*, kás, hangos emberrel meg- Hát ez nem szép dolog, alkuszunk 15 zlotyban, aztán Rövid, pergő vita következik. Kocsisunk eleinte alig Házaspár — egy osztályban Mihályteleken azok ültek az iskolapadba ismét, akiknek annak idején nem adatott meg még az elemi iskola elvégzésének a lehetősége sem. mint például Kocsis Pál MÁV vagyon- és biztonsági őrnek. Cselédember volt valamikor, s ezért végezhetett csak három osztályt az elemiből, de abban sem volt köszönet, mert hol elengedték az iskolába, hol nem. Azóta sok mindent megtanult és bepótolt már, soha el nem felejthető -lecUjabb jelentkezők És nem hiába tartja a szólásmondás, mi szerint az nevet, aki útdíjára nevet. Most ők nevetnek és örömmel, jóízűen, mert tizennégyőjük tanulmányi átlaga 3,5. S nemcsak kezdetnek, de eredménynek is dicséretes ez a tény azoktól az emberektől, akik a maguk és mások hasznára — napi kenyérkereső és sokszor nem is könnyű munkájuk mellett — tanulásra vállalkoztak. Hatásukra pedig a jövő tanévben miivta- '-'--nnyal két osztállyal Indul a mihályteleki által"""- , iskola dolgozók esti tagozata. A mostani »űttörők« mindegyike a nyolcadik osztályban folytatja a tanulmányokat és lesz egy új hetedik osztály, amelyre máris nyolcan—tízen jelentkeztek olyanok. 28 Csongrád megyében Kél takarékszövetkezet elerte a milliós betétállományt A Csongrád megyei takarékszövetkezeti mozgalom igen eredményes. Szinte napról napra növekszik tagjainak száma, s ezzel együtt a betétállomány is. így a megye az országos értékelés szerint hosszú időn keresztül tartia a második helyet a takarékszövetkezetek között. Most ismét újabb eredménnyel gazdagodtak: két községben. Kiszomboron és Szőregen elérték a milliós betétállományt. így Csongrád megyében jelenleg két milliomos takarékszövetkezet működik. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága felhívással fordul a párt-, állami és tomegszervezetek funkcionáriusaihoz, vezető propagandistákhoz, munkásokhoz és értelmiségi dolgozókhoz, hogy vegyenek részt a marxizmus —leninizmus esti egyetemen történő oktatásában. Az egyetemi oktatás három évig tart. A hallgatók az elsö évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben pedig a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozzák. A tantárgyakból a tanfolyam résztvevői félévenként vizsgáznak. s tanulmányi eredményükről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését minisztertanácsi rendelet biztosítja. A félévi vizsgák előtt hat nap, az évvégi vizsgák előtt 12 nap és év közben szabad választás szerint 6 nap tanulmányi szabadság jár. A tanév szeptember 12-től június 30-ig tart és hetenként egyszer, hétfőn délután 3 és este 7 óra között a hallgatóknak kötelező foglalkozáson kell résztvenniök. A tandíj egy évre 150 forint, ezt az összeget félévenként lehet fizetni. Az esti egyetemre felvételükét kérhetik mindazok, akik érettségivel, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, illetve ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüli dolgozók is kérhetik felvételüket. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek a marxizmus—leninizmus alapkérdéseiből. Nem lehet az esti • egyetem hallgatója az, aki más egyetem vagy főiskola hallgatója. A felvételi pályázatot a marxizmus—leninizmus esti egyetem vezetőségénél (Szeged, Kálvin téri pártszékház) beszerezhető kérdőíven kell benyújtani, ugyanarra a címre, június 10-ig. Mellékelni kell részletes önéletrajzot. az illetékes pártszervezet ajánlását és a munkahely igazolását a jelenlegi munkakörről. MSZMP Csongrád megyei bizottsága Baráti találkozón jött össze a szegedi nyomdászok törzsgárdája A hatszoros élüzem Szege- Felhívta egyúttal a figyeldi Nyomda Vállalat ma már met arra, hogy az elkövetországosan is jelentős nyom- kező évek még nagyobb feldaipari üzemnek számit. Az adatok elé állítják nemcsak elért eredményekre való a törzsgárdát, hanem az emlékezésül és a további egész szegedi nyomdászsáfeladatokra készülés alkal- got is, de ugyanakkor még mából baráti találkozóra nagyobb lehetőségeket biztogyűlt össze szombaton este sítanak számukra. A szegedi a szegedi nyomdászok törzs- nyomdát a rekonstrukció fogárdája. Összesen 64 nyom- lyamán 10 millió forintos dász találkozott, valameny- beruházással bővítik 1965-ig, nyien az államosítás óta dol- s űj üzemépületszárnyat goznak a vállalatnál, s mond- emelnek, űj gépekkel láthatni, alapító tagoknak szá- ják el. köztük a legkorszemítanak. A vállalat össz- rűbb automata gépekkel is. dolgozóinak és pártszervező- A találkozón Vincze tének nevében Dobó József György igazgató is megköosztályvezető, a könnyűipar szönte a törzsgárda odaadó kiváló dolgozoja mondott be- mUnkáját, s a vállalatvezeszédet, s emlékeztette a je- tőség nevében mindannyiólenlévőket arra, hogy az el- juknak d{szes kiállítású kis ert eredmenyeket a nepi de- albumot nyújtott át. amelymokratikus rendszer altal 5en üzemrészenkénti fénykébiztosított körülmenyeknek ^ mutatják be a törzsgárköszönhetik. A múltban a legnagyobb ritkaságok közé . . találkozón a számított, hogy ilyen vi- A bensőséges taialKozon a szonylag nagyszámú nyom- megjelentek sokáig, kozvetdász tiz esztendeig egy he- len hangulatban maradtak lyen legyen alkalmazásban, együtt. észrevehetően, majd mind nyilvánvalóbban belátja a mi igazságunkat. Amikor pedig megtudja, hogy magyarok abutraktokai'. vagyunk arcán derű foglal- Nem $ikerül Lépten.nyo. ja el a harag helyet. Nyújt- TOon beleütközöm a szája a kezet baratsagosan es momra tüokzalos festmé. mar ugrikis fel a kocsijara. nyekbe amelyek szinte egész — Halló, elvtárs, itt a pénze — kiáltjuk utána a zlotykat lobogtatva. Csak vidáman nyújtogatja ostoros kezét az égnek és megint közé ver mokány lovainak ... • Szórakozóhelyekben nincs szűkölködés. Itt az óriáshelengyelországi tartózkodásunk ideje alatt kínoznak, bosszantanak. Bemegyek Lodzban egy csemegeboltba. A konzervek meg a csomagolt makarónik fölött, köröskörül a falon rikító pacnik. Mintha egy másfél éves bébi »munkája* volna valamennyi. Kifordugyek hóna alatt talán a szűk lok az utcára. Gyalogolok a butikok volnának stílusosak, Piotrkowskán, s próbálom azonban mégis a modern lo- elfelejteni az ecsettel teremkálok dominálnak. a han- tett szörnyalakokat. Jó is gulatlámpás, táncparkettes, volna! A ruhásbolt kirakasuhanópincéres bárhelyisé- tában nem selyemkombinék gek. Csak feketét nem tud- és nylonharisnyák láthatók, nak bennük főzni, illetve a hanem négyszögletesre nyirt mi szájunk izét nem képe- kartonlapok, amelyeken orsek eltalálni. Kevéske ká- giát ülnek a festékek és a véra sok vizet eresztettek, színek. Ezekkel a mázolmámint Szegeden a halászlére, nyokkal egy keretbe foglalamitől az én krémkávés va, piros drapériával diszítgyomrú magyar kollegám ve olvasható a felírás: Éljen még jobban nekibúsult a május 1, a munkásosztály világnak. nemzetközi ünnepe! — Négy feketét, de kő- Olyan szép ez a jelszó, s nyörgöm, hogy szegedi mód- mégis, mintha közömbösen ra — néz fel a buzgóarcú, haladnának el mellette az mindent ígérő kiszolgáló- emberek. Az absztraktok elnöre riasztanak mindenkit, csak Könnyedén ellibeg. mi én állok előttük rendülctlemeg a táncosok figuráit nül, mert még mindig abkezdjük tanulmányozni. A ban a naiv hitben élek. hogy zenekar — nem tipikus eset! valamiféle belső látás— rock and rollal izzaszt móddal (ezt a kifejezést egy müvészhajú, igen idős mindig a formalista piktúrábácsit, aki egy nyolcvanki- val kapcsolatban hallottam) lós lány karmaiban igyek- meg lehet őket érteni, szik vidám arcot mutatni. Krakowban elmondták neSzegény áldozat (a pincér künk, hogy az absztrakt fesbizalmasan megsúgja, hogy tök műhelye' egy ódon ház 69 éves) hol eltűnik bő za- pincéjében van. Nem merkójóban, hol előbukkan. Ke- tük meglátogatni, mert ugy zei és lábai fantasztikusan tájékoztattak, hogy azok bicsaklanak és vágódnak irányzatnélküliek. Vagyis szét mindhárom dimenzió nem szürrealisták, nem kuirányába, vagyis ö járja leg- bisták, nem dadaisták, haszebben az örültek táncát. A nem irányzatnélküliek. A többiek lassan leállnak kö- művészek — úgymond — rülötte, az asztaloknál ülő még árnyalatban sem tűrik vendégek megfeledkeznek az magukon a valóság nyűgjét ivásról és úgy szurkolnak az ás pemzlijükkel csapkodnak, öregnek, mintha a ringben maszatolnak össze-vissza küzdene ellenfelével. mindent. Azért mondom. Már alig van benne lélek, hogy mindent, mert — amint csak izmos partnere nem en- megtudtuk — állítólag leggedi összeesni. A zenekar utóbb az egyik érdemes végül megszánja. A vén par- mester nem vásznon, hanem kettáncos ereje utolsó tar- 02 ócskavastelepen fclszetalékával még elegánsan deft rozsdás és lyukacsos meghajtja magát, majd lisz- bádoglemezen alkotta meg teszsák módjára beledől Macája karjaiba. A mi feketénket meg éppen hozzák, két és féldecis poharakban. Egy új nyi híján tele mindegyik. Megkóstoljuk. Az íze, mint a cikóriának, s az én honi barátomnak úgy elszáll ettől maradék kedve is, mint a kámfor. művét. Kisseprövel rácsapkodta a létező összes festékeket, azután cimet adott neki: 1939 látképe. Ugy tudják a krakowiak. hogy nagy sikere volt. A varsói amerikai konzulátus egyik kulturális szakértője megvette súlyos dollárokért. I. Nagy István