Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

50. évfolyam, 102. szám 12 oldal — Ara: 80 fillér Vasárnap, 1960. május 1, Nincs szebb, szivünkhöz közelebb álló évszak, mint a tavasz, a természet megújhodásának időszaka. A zöldülő vetések, a virág pompás, jó termést sejtető fák mind szemléltetően mutatják a meg- munkáshatalom idején ünnepeltük másíthatatlan törvényt: nincs erő, első ízben szabadon május elsejét MÁJUSI ZÁSZLÓK amely gátat vethetne a fejlődésnek, az élet diadalának. így igaz és megmásíthatatlan az is, hogy a kizsákmányolás dermesztő világát törvényszerűen felváltja a szabadság tavasza, a társadalmi fejlődés máSzázezrek, milliók lelkes felvonulása tette felejthetetlenné ezt a napot A fővárosban 600 ezer ember menetelt, közülük ezrek a tünteti) menetből egyenesen a frontra mentek, védeni a Tanácsköztársaságot. A tőkések vérbe fojtották a munkáshatalmat de a harcos májusi tűzlan jelszava: "Világ proletárjai, egyesüljetek!* túlnőtt az osztály érdekén, ma már a haladó emberiség érdeke lett s elválaszthatatlan attól a felhívástól, amely minden békeszerető népet és embert összefogásra szólít a háború ellen, a béke védelmében, M

eghajtjuk fejünket korunk hatalmas jelentőségű vívmánya, a parányi atom energiájának felszabadítása előtt. De ugyanakkor fennhangon kiáltjuk: ernbejusa.f Nem véletlen, hogy hét évti- folyamnak nem tudtak ellenállni. A rek, vagyázzünk! Az atom ma még zeddel ezelőtt a megújhodást példázó májusnak első napját avatta harci seregszemléinek ünnepévé az új rendjének megteremtésére szövetkezett munkásosztály. Május 1 azonban mindig több volt « dolgozók életében, mint egyszerű ünnep. Az alkotó nép nagy ünnepe 25 éves elnyomatás idején, a fasizmus korszakában is mindig ünnepelt a magyar munkás. Ha titokban is, de megemlékezett a nemzetközi öszszefogás nagy napjáról. Igazi fényükben azonban csak 1945 után ragyogtak ismét a május elsejék. Akkor hömpölygött újra szinte felismerhetetlen szolgálatot tesz az emberiségnek, de nemcsak az alkotást szolgálhatja, hanem borzalmas veszéllyel is fenyeget, ha bűnös kezekbe kerül. Nyomában pusztítás, átok fakadhat Elpusztíthatja az életet, megmérgezheti a levegőt, megszüntetheti mindazt, amit az emberiség, a tudomány, a technika és szabadon á városok és falvak utcáin a májusi sereg, amikor a Szovjetunió a- művészet évezredek óta alkotott volt és lesz. Azok ünnepe, akik ke- segítségével visszanyertük független- / A haladás, az élet és az alkotás Bük agyuk munkájával létrehozzák ségünket, megteremtettük nemzeti 1 törvénye, a májusok hagyománya (önállóságunkat és ráléphettünk a szo- \ megköveteli tőlünk. hogy ne csak óhajtsuk a békét hanem harcoljunk • javakat S harcos ünnep, mint ma- /~alizmus építésének útjára, ga az osztály, amely e napon szerte • világon vörös és nemzeti zászlók alatt menetelve mutatja meg erejét . Eaek a harci seregszemlék olyanok életünkben, mint a fában az évgyűrűk, Üj fejezettel gazdagítják a munkásosztály történelmét A magyar munkások már az első tnájus elsején; 1890-ben részesei voltak a. hatalmas nemzetközi hadseregnek. Több mint 60 ezer munkás özönlött végig e napon fővárosunk utcáin. Ez a május elseje még viszonylag zavartalan volt, bár a kizsákmányolók a helyőrségen kívül két ezred katonaságot is riadó készültségben tartottak. A következő években azonban már összetűzésekre került sor Budapesten,. s csendőrsortűz dörrent a viharsarki városokban a békéscsabai, orosházi tüntetőkre. Hányféle módon ünnepeltünk »eétti-— (Volt mikor ökölbe szorított kezekkel, de ezek az öklök akkor nem csaphattak le. Megtörtént, hogy .csak a börtönfalak között emlékezhettek meg a munkások legjobbjai május elsejéről. De nem volt egyetlen esztendő sem, amikor meg ne látszott mmár a tízenhatodik szabad május 1-ét ünnepeljük az idén. Tizenhat május elseje .:« Több mint másfél évtized telt el az első felszabadulás utáni ünnep óta. De azért elevenen emlékezetünkben él e nap. A háború, a fasizmus borzálmától elgyötörteh, romok között meneteltünk a zászlókkal, mé- • gis az egész országban százezrek, milliók szívében támadt fel a boldogabb, szabadabb jövő reménye. Az 1945-ös májusi seregszemle azt érzékeltette, hogy a magyar munkásosztály vállalja az új ország felépítését; hogy minden tekintetben megérett a vezetésre, történelmi feladatának ellátására. Az évek nem szürkítették el ezt a napot, ez és az ezt követő május elsejék is mind-mind időtlen időkig drága örökség lesznek munkásosztályunk történelmében. Történelmi örökségek azok is, amelyekről nemcsak a győzelmekben adtunk számot, hanem a hibákra is emlékeznünk kellett. Ilyen május elsejéink is voltak, mert sem a hazai, sem a nemzetközi reakció nem adta meg könnyen magát Volt tehát győzelem, és volt kudarc is a 16 év alatt. Mégis, ez a is érte. Ezért írjuk ma a májusi zászlókra:- valósítsák meg világszerte a Szovjetunió javasolta általános leszerelést! Rendezzék tárgyaló asztaloknál a vitás nemzetközi kérdésgJlEU és a május 16-án összeülő csúcstalálkozón hozzanak megoldást a Szovjetunió javaslatai alapján a német kérdésben, rendezzék NyugatBerlin helyzetét. Hruscsov elvtárssal együtt valljuk: „Jobb a nagyhatalmak egyhangú döntésére törekedni, mint a nemzetközi kérdéseket fegyverrel megoldani." / Mi magyarok — szegediek is — a háború nélküli Verseny hívei vagyunk. A gazdasági vetélkedés jobb, mintha azért folyna a verseny, hogy ki gyárt hatásosabb fegyvert, ki kit semmisít meg Olyan verseny hívei vagyunk, amely elősegíti a népek szebb és jobb életét. Éppen ezért az a szikra, amely a felszabadulás előtt harcra késztetett bennünket május elsején az ellenség ellen, ma a többre, szebbre, nagyobbra törekvésre serkent bennünket A májust egykor titkon ünneplő munkások Szegeden is a munkában, az újításban, új termelési sikerek elérésében vetélkedtek az elmúlt hetekben. Üjabb brigádok alakultak, a szocialista munka brigádjai. A munka, amely a múltban gúzsba kötötte a szegedi munkást a májusi készülődésben szárnyakat adott az embereknek. A volna a Munkásosztály ereje. Nem korszak a munkásosztály növekedér di seregszemiére való készülődés ' L. J X* A*- u ; v rí n 4 í ©lírors nrnvo ... volt egyetlen május elseje sem, amelyen a világon valahol ne került volna sor összetűzésre a tüntető munkások és a kizsákmányolók államának fegyveres erői között. Mégsem léptek tétován a munkás zászlóvivők akkor sem, ha csendőrök álltak előttük töltött fegyverrel. Annál inkább lobogtatták a drága zászlókat, hogy a vörös selyem olyan legyen, mint az eleven tűz lángja. H

etvenegy év pergett le a világtörténelem homokóráján az első májusi ünnep óta. Azóta a világot formáló magasztos eszme olyan hódító útat tett meg, sét erősödését hirdeti. Olyan erővé vált a dolgozók összefogása, a szocialista tábor népeinek nemzetközi szolidaritása, amely képes győzedelmeskedni minden reakciós mesterkedésen. Az elmúlt 16 esztendő egyik legnagyobb csatáját éppen a mi hazánkban vívta 1956 október—novem.berében a nemzetközi munkásösszefogás. E harc közben fogadtuk meg, hogy a proletárdiktatúrát, forradal- j munk vívmányát soha többé nem engedjük veszélybe jutni. Az idei május elsejei felvonulásunkkal is időszakában a munkásöntudat, amely az első május elsején utcára szólította a dolgozókat — ma, hetvenegy év múltán nagyszerű termelési sikerek elérésére serkentette .őket. A

május, a tavasz ígérete valamennyi dolgozónak: felszabadultnak, vagy gyarmati sorsban sínylődőnek, elnyomottnak egyaránt reménysége. Ma, a proletárnemzetköziség világünnepén gondoía tunk azok felé is száll, akik még rabságban, elnyomatásban vannak, demonstráljuk a testvéri népek, a A magyar nép testvéri érzése azok nemzetközi munkásosztály előtt azt a százmilliók iránt nyilvánul meg, amelyhez foghatót nem ismer a tör- a szilárd elhatározásunkat: úgy fo- akik az elnyomás ellen küzdenek ma ténelem. A forradalmi elméletből forradalmi gyakorlat lett A munkások nemzetközi összefogása, egysége és ereje a szocializmus győzelmének üllője és egyben kalapácsa lett. Századunk a társadalmi igazságtalanságok szétzúzásának, a szocializ- hatalom, nagyobb erő a világon, mint mus eszméje győzelmes térhódításé- a Szovjetunió, Kína és a népi denak százada. A .földkerekség csak- mokratikus országok testvéri szövetnem egyharmadán a dolgozóké a sége. Mégis szüntelenül hangoztatgyár. az állam. A munkásosztály nunk kell' a munkásosztály nemzet\ "ezetése alatt csaknem egymilliárd közi összefogását, mert, végső soron ember építi boldogabb jövőjét A ez dönti el a népek boldogulását, a munkáshatalom világrendszerré nőtt háború vagy a béke kérdését. A I Mi, magyarok 1919-ben, az első nemzetközi munkásosztály halhatatgunk élni és dolgozni, hogy a ma- , Afrikában, akik szabadságukért, füg gyar nép barátai a jövőben minden- 1 getlenségükért ontott vérükkel most kor számíthassanak ránk. \ még pirosabbra festik a májusi A nemzetköziség, a testvéri össze- ) zászlókat. Rájuk is gondolunk mm, fogás eszméje tovább erősödött a kö- / amikor magasra emeljük Szegeden zelmúlt években. Nincs ma nagyobb J is a munkásosztály szent zászlaját Szerte a világon ma azt hirdetik a májusi zászlók: a mi erőnk örök és oszthatatlan! Bizakodva nézhetnek fennen lobogó zászlóinkra a gyarmati és elnyomott népek. A mi zászlóink is azt bizonyítják: a május világot átfogó diadalának nem állhatja útját senki Nagy Fái Május 1 ünnepi programja Szegeden Tegnap, szombaton délelőtt és délután városszerte folytak a bensőséges ünnepségek, az üzemekben, hivatalokban és intézményekben. Az iskolákban úttörő- és kisdobosavatások, kedves kulturális műsorok emlékeztettek arra, hogy több, mint hetven éve a munkások ünneve ez a nap. Ma pedig a zenés ébresztő után kilenc órára auülekeznek a szegedi dolgozók, hogy felvonuljanak a Széchenyi térre. Mire az első menetelők megérkeznek a város főterére, a munkásőrség zenekara már térzenével fogadja őket. * Pontosan tiz órakor kezdődilí az ünnepi nagygyűlés. B e nk e Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter tart ünnepi beszédet. Ezután következik a gazdag kulturális és sportprogram. Délután 3 órai kezdettel az üjszegedi szabadtéri színpadon üzemi tánccsoportok szerepelnek, a Szegedi Textilművek, az Üjszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat, a Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalaf, a Szegedi Jutaárugyár, valamint a Szegedi Orvostudományi Egyetem táncosai, akik a felszabadulási kulturális szemlén a legjobb helyezéseket érték el. A művelődési otthonok délelőtt mesemondást tartanak a gyermekeknek, míg délután 3 órai kezdettel a bábszínház kedveskedik a kicsinyeknek; műsoron levő darabjaiból állít össze színes csokrot a Széchenyi téren felállított színpadon. A szegedi népi zenekari együttesekből alakult ötven tagú zenekar ad térzenét délután 5 órakor a Széchenyi téren. Ezt követően, este a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek vidám műsoros estje következik ugyancsak a Széchenyi téren, az erre az alkalomra felállított színpadon. Közreműködik: Berdál Valéria, Ivánka Irén, Kovács János, Szabady István, Szalma Ferenc, Vargha Róbert. zongorán kísér Maros György. Minden kulturális rendezvényt belépődíj nélkül lehet megtekinteni. i