Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

3 Szerda. IMA. április i. A fiatalok fáklyás tüntetésével kezdődött az ünneplés f Felszabadulásunk évfordulójának elő­tetőjén ünnepi, fáklyán felvonulásra gyü­lekezett lelkes, vidám csapatOKban Szeged Ifjúsága. Alkonyaikor már csaknem nyolc­ezer fiatal sorakozott fel végeláthatatlan menetben a lobogó fáklyák, színes lam­pionok alatt A színpompás felvonulást a DAV gyö­byariien kivilágított, a felszabadulást ra­gyogó betűkkel éltető hatalmas autója nyitotta meg. Részt vett még a menetben tíz más, szépen kivilágított gépkocsi ij. A KISZ kőzpl száztagú Ifjú Gárdájával, a kárhalalóm és a honvédség fiataljaival az clen a. felvonulás lelkes tüntetésbe csa­pott lépten-nyomon. -Éljen a magyar­szovjet barátság!-, -Éljen a párt!-, -Meg­védjük, a békét!-, -Éljen a KISZ!-, -Él­jen a szovjet hadsereg!- — hangzott fel itt is, ott is több száz torokból. A tavaszi, langyos vasárnap este Szeged lakosságá­nak tízezreit csalta ki az utcákra. Közel 35 ezer ember gyönyörködött a város ií-' jóságának minden eddiginél nagyobb­méretű, gyönyörű demonstrációjában. A Széchenyi téren többször is vastaps csat­tant fel a fiatalok hangulatos, vidám, de fegyelmezett menete láttán. Az úttörőkés kiszisták békeindulókat, mozgalmi dalo­kat énekeltek, a KISZ-szervezetek zene­karai és tánccsoportjai pedig mind maga­sabbra emelték a jókedvet, örömet. A lelkesedés a KISZ-székház, majd a pártbizottság épülete előtt újabb viharos tüntetésbe csapott át A fiatalok ogy­emberként éltették a hazánkat felszaba­dító Szovjetuniót Koszorúk, piros virágok Kossorúsási ünnepség és díszszemle a Széchenyi téren Az április 4-i ünnep dél- lapzatán. A téren körül pe- megindult a kc&zorúzók me­előt.tjártak tavaszi napaugara dig egyre gyűlt az ünneplók nete. Elsőnek az MSZMP fényesén ragyogó fegyvere- tömege, s mire pontban 10 Csongrád megyei és Szeged ken csillant rpeg a Széchenyi órakor felharsant a kivonult váro« bizottsága helyezett téri szovjet emlékművek díszegységek kürtjele, már nagy, vörösvirágos koszorút előtt. Píszőrségben álló ma- körüs-körül ezrekkel népe- az emlékműre, majd a Sze­gvar honvédek, szovjet har- sült be a hatalmas tér. A ka- gedre érkezett román dele­cosok és magyar karhatal- tanai jelentéstételek után gáció tagjai, s őket követték misták szorították e fegyve- a munkásőrzenekar zendített a szovjet harcosok képvise­rek'et a lobogó kandellábe- rá a magyar, majd a szovjet lői, a városi tanács, a fegy­rek mögött, az emlékmű ta- himnuszra, s ezt követően veres testületek, a KISZ. a ... | • • I IM Hazafias Népfront, a nőta­„Utt jönnek a mieink! nács, több üzem. az egyete­Végfg a korzón füzérek-. tűnik a munkásírók kék- s más intézmények ben. szoronganak qz embc- egyenruhás, fegyelmezett küldöttei. A Kárász utcai rck. Azok. aktk hátrább ke- csapata. A tömegben hallani emlékmű után a Takaréktár mitek, a székekre és a park- lehet a több helyről elhang­tiikör korlátaira állnak, hogy zá lelkes várakozás kifeje­lássák a fegyveres testületek zéseit: -Ott jönnek a mie­erőt és biztonságot sugárzó ink— -Ezek még szebbek friss^ virágaitól, majd ünnepi díszszemléjét. Min- lesznek!*; — -Aptit nézd, - " denki. elhozta gyerekeit is, ott, a harmadik sorban!*. S s a. piros- és kéksapkás ap- amint elvonulnak, zúg, zúg róságok ott állnak a sor ele- a taps. Különösen nagy sí- szemlének kezdetét jelezve. jén. ók4 integetnek legszapo- kerük van a gépkocsizó lö­rábban a vigyázzban mene- vészeknek és a gépkocsikkal telő 'katonáknak. vontatott lövegeket kisérő Felcsendül a zene. s a me- munkásőröknek. Nemcsak vet megindul a Takaréktár azért, mert ez újdonsága a utca felöl. A veteránok jön- felvonulásnak, - hanem, azért nak elöl. f9l& ék eé megáll- is,-mert jóleső érzés az em­tás SZÍVÓS harcosai, őszülő-' berek számára., hogy mun­kómmunistáfe: Megfáradtak a kásőrségün^ fqgyfjétes ereje harcban, 'ér m.vnkaban,' de ti nem, csekély,, tekintetük fiatalos. Annyi Vajon milyen alakulat ka­vldoztet.es. börtön után jól- tonái lehetnek azok a kék­esik vekik ezen az ünnepen ingesek, akik most érnek az a sokezres nezősereg viha- emlékmű eW> Egy ideig ta­ros tapsa. As o vetésük ért lálgatnak az emberekf de ke­meg a felszabadító szovjet vesen tudják, hogy az Ifjú hadsereg katonáinak segítsé- Gárda, a kommunista fiata­utca felöli emlékmű talap­zata is csakhamar piroslott a kegyelet és hála koszorúi felhangzott az Internacioná­lé. a koszorúzási ünnepség végét a a következő dísz­„Mljon ez az emlékmű űrök tiszteletadásként a munkásmozgalom mártírjainak" Felavatták a Magyar Tanácsköztársaság szegedi emlékművét Al ünneplő Szeged ki-' lág proletariátusa is ma- — mondotta — őrök fisa­emelkedő eseménye volt gáénak vallja őket, mert teletadásként a munkás­április 4-én délelőtt a Sztá- a közös eszme, a közös ügy, mozgalom mártírjainak, lin sétány színház előtti a kommunizmus diadalra akik a Horthy-fasizmus sö« térségében felállított em- juttatásáért áldozták fel tótségében a szocializmus lékmű, a Tanácsköztársaság életüket. eszméiért harcoltak, áldó®­hős harcosainak emlékét, — 1919 dicső emléke ősz- ták életüket, dicsőségét hirdető alkotás szeforrott a felszabadít- Ezt követően BiC2ő leleplezése. lássál és kezdetét jelen- György, a városi tanács Sok ezer ember áüt a tette a szocializmus épí- végrehajtó bizottságának színház előtt, a környező tásének, elnöke a hálás utókor, a utcákban, a sétány útja- amelyért harcoltak, vérüket város dolgozói nevében át­in hogy' tanúja legyen az ontották a magyar nép vette az emlékművet, Se­emlékmű leleplezésének, legjobbjai. Az áldozat nem gesdi György saobrászmü­volt hiábavaló. Hazánkban vész és Dávid Károly Kos­erős és szilárd a nép ha- iuth-dfjas építészmérnök talma. A munka gyümöl- alkotását. A leleplezést kö­csét a dolgozó nép élvezi, vetően fiatalok, úttörők és mert a felszabadulás embe- kiszesek a kegyelet piros ri méltóságra emelte a virágaival tisztelegtek a dolgozó milliókat dicső, hősi múltat idéző — Álljon ez az emlékmű emlékmű előtt. Ünnepség a szovjet és a román hősi síroknál amellyel Szeged város dol­gozói adóznak a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság és a munkásmozgalom már­tírjainak. A honvédség díszszázadá­nak tisztelgése, majd a Himnusz elhangzása után Pusztai Józsefné, a váro­si pártbizottság titkára mondott emlékbeszédet. — 1919 dicső emléke — mondotta — kötelezi az utókort törtteielml adóssá- A g^j,^ téri koszorú- megemlékezés csokrait és vi­ganak torlesztesére, hogy ^ ünnepségekkel egy idő- rágalt a piros fejfákra, szimbolikusan megörökítse ^ r(HU le kegyeletét és A koszorúzás! ünnepségen a fényes történelmi ese- tiszteletét a szegedi dolgo- megjelent a Dugonics-teme­ményt A proletárnemaetkö- 2ók több száz képviselője a tőben nyugvó egyik szovjet ziség ma már nemcsak esz- Dugonics-temetőben nyugvó hős, Jurij Szcrgejevics Kol­me, de gyakorlati valósag, szovjet hősök sírhantjai és tunov édesanyja is. a barátság és összetartozás a hősi emlékmű előtt a vas- A kora délutáni órákban a legmagasabb rendű forrná- utas-zenekar gyászindulóinak belvárost-temetőben is tóbb ja amely a népek milliói- hangjai mellett a pártbizott- százan gyűltek össze, A ró­nak nyújt segítséget és tá- ság, a II. kerületi népfront- roan hősök sírjánál, a nyá­maazt, hitet és erőt a to- bizottság és a tanács, a ron leleplezett űj emlók­vábbi küzdelmekhez fegyveres alakulatok, a szov- as7j0p körül álltak az ernlé­— A Magyar Tanácsköz- hadsereg képviselői, va- kezők. Kegyeletes koszorúzá­társaság és a munkásmoa- J***®^ M»- ünnepségen emlékeztek galom hősi halottaira nem- do,'tei helyeztek el vörós­csak a magyar dolgozók szalagos koszorúikat. A ke- * ' w milliói gondolnak megüle- rületi nótanáes nevében asz- ^ tódött szeretettel, de a vt- szonyok, leányok tűzték a gével. lok lelkes csoportja fog tisz­Azvtán. katonai díszszázad telegve ellépni az emlékmű következik. A tisztek kivont és a tömeg előtt. Mikor karddal haladnak a menet azonban odaérnek, örömösen élén, s utánuk léniában a fut szét a hire: -Ezek a ki­fiatal katonák. Alig csende- szesek!* sül az őket köszöntő taps, Lezárul a sor, de még még élénkebb tesz a tömeg, hosszan hangzik a taps, az A Széchenyi tér elején fel- éljen. A városi és kerületi tanácsok közös ünnepi ülést rendeztek A szegedi üaemek, mtéa- tos tavaszra, amely nemcsak rosl tanács által rneghlrde­mények képviselői, sok ta- a természetnek, hanem egy tett nácstag hozzátartozói is részt addig elnyomatásban élő vettek vasárnap a városi és népnek is új tavaszt, új fel- képzőművészeti és Irodai­kerületi tanácsok közös ün- lendülést jelentett. ml felszabadulási pályázat nepi ülésén. A lelkés han- A városi tanács véstrehAj- iránt, gulatú ülésen Nagy^ István, tó bizottságának elnöke vá- Nyolcvan képzőművészeti és a Hazafias Népfront városi zolta a szovjet nép által irodaUni Aljkotá6 érkezett a titkara bevezető szavai utau népünknek akkor és azóta pályázatra A tanács nevé­Blezó György, a városi számtalanszor nyújtött se- ^ ci ismeréssel és köszönet­tanács végrehajtó bizott- gítség ságának elnöke tartott tette ünnepi beszédet. — Csodálatos tavaszra em­lékeznek a magyar dolgozók ezen a napon — mondotta többek között — Csodála­jelentóségét Ismesr­Az április 4-i menet élén vonulnak a munkásmozga lom veterán harcosai.. • Slílwnw és a sort a KISZ ifjú gárdistáinak fegyelmezett. (Liebmann—Siflis felvételei) friss menete zárja be. az elmúlt 15 év megtett fejlődésünk ered-' menyeit E fejlődésnek olyan Vonása is van, amelyet nem lehet statisztikai adatokkal, szá­mokkal kimutatni. Ez pedig az emberek fejlődése — hangsúlyozta. Az ország fejlődésével vál­tozott a mi városunk is és változtak a szegedi emberek is. Régen -szabad királyi-­város volt Szeged. A szabad­ság azonban csak a Pickék, Winklenek, Shvoy táborno­kok. Zadravetz püspökök számára volt. - A szegedi munkásnak, parasztnak, az értelmiséginek akkor nyo­mor, munkanélküliség, el­nyomatás jutott. Ma viszont a dolgozó nép képviselői ülnek a szegedi tanácshá­za nagytermének padjai­ban és hallatják szavukat az élet minden területén — jelen­tette ki Biczó elvtárs, majd beszéde végén a szegedi dol­gozók köszönetét tolmácsol­ta a Szovjetuniónak, amely annyit áldozott népünk fel­emelkedéséért és szabadsá­gáért. A tanácsülés elnökségében helyet foglaló Jelszakov gárdaezredes felszólalásában a szovjet hadsereg harcosainak, tisztjeinek Hevében kö­szöntötte a szegedi dol­gozókat, a magyar nép félszabadulá­sának nagy ünnepén. Ezután Biczó György be­jelentette, hogy soha eddig neon tapasztalt nagy érdek­lődte nyilvánult meg a vi­tel adózott a pályázaton részvevőknek, majd kiosztot­alatt k* a nyerteseknek a díjakat. felszabadításában LS a szovjet katonák mellett román harcosok küzdöttek szabadságunkért. A mun­kásőrzenekar hangjai mel­lett helyezte el koszorúját a megyei és városi pártbi­zottság, valamint a tanács, a fegyveres alakulatok, a társadalmi és tömegszerve­zetek, továbbá több üzem küldöttsége. A nótanáes asz­szonyai irtsa virágcsokrokat is tettek a román hősök sír­jaira. A rövid, de bensősé­ges koszorúzási ünnepségen megjelent a Szegeden tar­tózkodó román küldöttség is és ugyancsak vöröo virágos, vörös' szalagos koszorúval rótták le kegyeletüket. Tavaszi seregszemle l/f ég ünneplés a hangulat... Nem vontuk be mind az áprilisi zászlókat, és a katonasírokon, emlékműve­ken még frissek a virágok. Tenyerünkben már ismét a mun ka forró ritmusa dobol, mégis vissza-visszanézünk gondolat­ban az ünnep lélekemelő, csodás napjaira. Olyan volt ez a két nap, mint egy nagy tavaszi sereg szeitile. A nép apraja-nagyja, tízezrek kavarogtak színes hömpölygéssel az utcákon és tereken, körülvéve tiszteletük­kel az ünnepségek színhelyét. Szinte mindenki talpon volt. Szemünkkel felittuk a dolgozó is tanuló ifjúság impozáns fáklyás felvonulásának színes kaleidoszkópját, a katonai díszszemle erőt sugárzó képeit, és fülünkben még itt muzsi­kálnak a forradalmas dallamok, amelyeket együtt, énekel­tünk, vagy dúdoltunk a munkásőr zenekarral és a kórusok­kal. Milyen hatalmas tömeg vonult fel a koszorúzáshoz, díszszemléhez és az emlékmű avatásához — s mégis milyen meleg, milyen bensőséges volt az ünneplés.' Nem puffantak hangos bombasztok, nem volt semmi különös látványosság — mégis oly felemelőnek, oly csodálatosnak éreztük ezt a két napot! Az egész város szíve összedobbant. Erezni lehetett, hogy a magyar nép legnagyobb, leg szebb nemzeti ünnepének tartja április negyedikét. Erezni lehetett a tömeges részvételből, de mindabból, amit az em berek saját őszinte lelkesedésükből tettek ennek az ünnep­ségnek a fényéért. Mindefihol üqnep volt... gyárakban, is­kolákban, hivatalokban, s mindenütt olyan, mint egy nagy családon belül szokásos: kedves, bensőséges, s épp ezért fe­lejthetetlen. Csak olyan emberek tudnak igy ünnepelni, akik értik és érzik hogy mit jelent számukra ez a nap, s akik ragasz­kodnak mai szabad életük minden eredményéhez. Csak olyan emberek tudnak így ünnepélni, akik az ünnep érzé keny percei alatt is készséget és erőt éreznek dzoknak t változásoknak a megvédésére, amelyek április negyedikétől erednek. Most a benső vezényelte a felnőtteket tapsra, a fiatalo­kat vidám hurrázásra, s amit a nép cselekedett, maga-ma­gátólt cselekedte. Senki sem »szervezte« a lelkesedést, senki sem toborozta a közönséget. A szocializmus eszméjével való azonosulás és rokonság hozta egybe, ilyen meleg emberi kö zösségbe Szeged népét. Szép volt az ünnep, és igaz. A nép erejének, hitének és lelkesedésének tavaszi seregszemléje volt. S ha valami szép egy ünnepen, ez a legszebb. Ez ad erőt a. szocializmus épi tésének hétköznapjain a munkához, az alkotáshoz, s ha kell a harchoz is. S. I. !

Next

/
Thumbnails
Contents