Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

Szerda. 198*. április 21. 4 A DÉLMAGYARORSZÁG fél évszázados múltjából Rádióműsoii siegedi v satss festek házi kiálMtésa a Mi.V IgazgolóStg ir üvetedési termeten Szerda KOSSUTH-RADIO Tuhisi G/ula, a Délmagyarország mun'a társa 1900. május 5-én, a piaris- értelmiség érdekeit, a fórra- Uj Nemzedék ugyanzst a há­túk váci novleiátusának ma- dalmak vívmányait, a hala- sonlatot folytatta ellenafo­giszterc előtt egy sápadt, ti- dásra. emberségre tanító ma- rizmájában: -Ha némely ke­zenhét éves Ifjú remegő han- gyar kulturális örökség kin­gon. de az elhivatottság cseit védelmezik, s lanka­büszkeségével ekként vallót- dalian hévvel támadják a ta meg élete nagy célját: tomboló fasizmus barbár ön- tele*. resztény író világba küldött jeleit lefotografálnám, a le­mez ötágú csillaggal lenne • Költő akarok lenni és — kényét, népellenes rémtet­újságíró, mint Zola!* teit. Ekkor bontakozott ki A fiatal Juhász Gyula 'saaán szatíra-írói készsége, valóra váltotta élete prog- a.Gyoto névvel jelzett m ramját, Költő lett, a század fóan egyik klasszikusa, aki Ady tos. hallatlanul szellemes, Juhász Gyula persze nem volt kommunista; mégis, a minden haladó eszmében m-i- kommunizmust gyanító kur­zuslap akaratlanul is találó jellemzését adta a költő po­oldalán nőtt nemzeti költé . . . . , . ,,„ lagpolitikai ismeretekről ta­szetunk nagyjai közé, s Ady . „nt­roppant világirodalmi és vi- litikai hitvallásának, emberi magtartásának. Mert Juhász halála után őrizte a tüzet, k<Sn„Ré_„ a forradalmi hűség szent ^rYlZZ fáklyáját, hogy átadhassa az Rliba° a utána következőnek, Ady öröksége legnagyobb folyta­tójának, József Attilának. A költő mellett kevésbé Ismert az újságíró Gyula. Pedig életművének jelentős része zsurnalisztikái, publicisztikai munkássága. Ennek is legértékesebb da­rabja az, amelyet a költő a Délmagyarország hasábjain hagyott rúrvk. núskodó cikkek özönét ontó Gyula Szögedi színház Görbe tükör című rova­gúny nyilával tá­madta az ellenforradalmi vi- gyünk arra lág kultúraellenes barbariz- nak éppen musát, országos és helyi "közéleti tényezők- képmu­Juhász tatását és romlottságát. Egy kis műfajban ls re­meket alkotott a költő: költői és újságírói működésével egyaránt a fül­szabadulásért, a dolgozók vi­lágáért harcolt. Büszkék va­hogv e harcá­a Délmagyaror­szág adott több mint egy év­tizeden át teret. 1929-ben, amikor a melankólia erőt vett a költőn, megsz.akadt rendszeres munkája a lap­ban. Egyik gyósyultabb oe­aforizmában. Ezek ls a Dél- riódusában írta 1932-ben magyarország hasábjain szil- utolsó vezércikkét Arany Já­lettek; az elmés -sziporkák- rosról. Ekkor már elvesztet ­az játékosnak tűnő, de mély és igazlátó bí­Ujsagiroi munkásságát Ba- rálattal telített gondolatok lassa Ármin radikális szel lemü lapjánál, a Szeged és Vidéki nél. kezdte 1903-ban; cikkei jelentek meg a mára­tömörségűkkel, művészi ke­rekségükkel e műfaj klasz­szikus alkotásai közé tartoz­nak. Pedig első renden nem te reményét, letörten vallot­ta be, hogy nem látja már meg -az ígéret földjét-. -Az én betegségem — vallotta 1936-ban újságírótársának, Macyar Lászlónak — mene­külés ebből a mai világ­ból ..Egyéni sorsnak ku­darca és a magvarság kilá­tástalannak tűnő jövője ta­szította Juhász Gyulát a de­presszió felé. De amíg a be­tegség le nem teperte, addig tolla az ember mélységes szeretetét, az élet igenlését és a jobb jövőt hirdette. Költészetének legszebb alko­tásai is a Délmagyarország, marosszigeti és váradi la- művészi szándék hanem po­pokban is, majd a Delma- Ii(ika, indulat 8ZÜlte 6ke-; a gyarorszig megindulasa után költ6 meghurcoltatása a bí­hamarosan szerepelni kez- rósag elött a jobboidali saj­dett ebben ls. De belső mun- tóban Vajon nem jellem­katársa csak 1918 júniusatol zd_c a Szegedi Uj Nemzedék Jett a lapnak, annak utána, rPagá(ása a Dilmagyaror­hogy a Szeged és Videke uj- „ágban 1925-től rerdszere­eágírót sztrájkba léptek Ba- sen megjelenő Szakállszári­lussa Ármin főszerkesztő el- tó-rovat aforizmáira? A köl­len, s Juhász szolidaris volt tö (gy vallott: -Az édes- „ munkatársaival. Átlépett apám távírász volt. Én ls az hasábjain láttak napvilágot Tasztor József lapjához, s vagyok. Jeleket küldök a Neve elválaszthatatlan la­ekkor, a forradalom elősze- világba. Kár, hogy kevesen punk "történetétől. lét megérezve, lendül neki fogják fel öket~. A Szegedi Péter László publicisztikai működéséhez, amely 1919 tavaszán Gorkij . W . üzenete és a Forradalmi kis káti c. írásaiban emelkedett világnézeti nézőpontból a legmagasabbra. A forradalmak elbukása után a költőnek kenyérkere­sete is lett az újságírás. Nemcsak verseiben, de har­cos cikkeiben ls fölvette a küzdelmet a Horthy-fasisz­ta rendszerével szemben, s hirdette a demokrácia és „Különös" szerződtetés A Délmagyarország rész­vénytársaság megalakulása után az igazgatóság felszólí­totta Pásztor József szer­kesztőt, hogy mutassa be a akkor senkit sem szerződtet­hetek a bemutatott névsor­ból, mert mindegyik újság­író radikálisan humanista gondolkodású. Ha nem szer­4.26 Rákóczi-Induló. 4,38 Hi­| lek, ldojuiasjekn.es. é.jo— i,58 wtiumuu — U'issen. Kuzocn: 5 01'u l'aluiáflió. utiuia a viuéki ajiituiil műsor. 5 „0 Hűek. jdü­járajjejeiitöu. o.io Oi.oai tané­o„ok. Ko. 6,40 Hlra locuHop. 6 ora 50 lddjciiíes, i'.oo Hiten, ído­iaras.,elcntcs. 7,10 UJ könyvek, í.si bz.tnht.z-, nana verseny- és itoziműsor. 7.30 idojeizes. 8,0. .Víúsei .s.nertet<'á. ido.iai as.ieien­'8,08 Technikai eztlnei. 8,10 Könnyű zene. 9.WI Rádlot-g/e­t.in. 9.00 1 öldinü. e..szn o..ve­zeti népi zenekarok müaorábúl. 1U.OO H.rok, lapszemle. idöjárás­Jelemes. 10.10 UUürö hu.. i •ara 30 A Pénzügyőrzenekar ál­szlk. 11,00 Pillantás a nagyvilág­ija. 11,15 Tánczene. 11.25 A S_u­bó-e,salátl. Kplvtulásos lad.o'.­tek. 12.00 Déli harangszó, hi­rek, időjárás Jelentés. 12.10 Opc­rarészletek. 12,50 A fehér hintó. Hegénylsmtrtetés. 13.10 Népsze­IŰ tímedn Iáinkból. 13,45 Válaszo­lunk h; ha llóinknak. 14,00 Az Állami Népi Egytlttes zenekara látszik. 14.30 Napirendén... 14 ira 35 Magyar szerzők kórus­müvei. 15,00* Hírek, közérdekű közlemények. 13,0! Odfl.'ürásle­Icntcs. 15.10 Fiatalok zer.el új­:ág1». 15.53 K's pogácsák. No­vella. 15,55 Műsorismertetés. 16 óra Élőszóval — muzsikára'. Közben: 17.00—17.13 Hirek. 18.00 Fórum. 13.15 Három a kislány. DaPá tékrészle! ek. 13.43 Kerék­asztal. 19,00 Jusst BlörUng éne­kel. 19.•>(» A beiehtesgadenl sas­fészektől a berlini bunker!'. 10 óra 35 Ui ré' z-ncl felvételeink­ből. 15.54 Jó é'sz-két, gyere­k-ki 2. »9 Esti krónika, időlá­rás'elenlés. 20 30 Verekedni nem •-•"abad. vidám írüsor. 21.00 A M-gver Rádió -zlmfonikus ze­nekarának hanwersenye a s'u­a'óban. 22,00 Híre1'. tdó'árás­lelrntvs. 22."0 Ucetőversenv­eredmények. ?2 Tán-7—e. 25 óra 10 összhang és zűrzavar. Szőne'1 kos-m i! "5 :io Thé é" Opernrész'e'eic. " 00 H'-ek, 'dő­'éeés'n'entés. 0,10 Virágénekek. 0 30 Himnusz. PETŐFI-RADIO 3.0(1 Reggeli zene. 6.30 Szín­ház- tárlat- és hangveisenymű­201". 6 50 Torna. 8,00—8,10 Hírek, időjárási elentés. 14,00 Idótárás­ó» vlzálláajelentéa. 14.15 Orosz nyelvlecke az általános iskolá­soknak. 14,35 A Lipcsei Rádió zenekara operett részleteket Ját­szik. 15.00 Zenekari hangver­seny. 16.15 Én lehettem vol­na az. nádló'áték. 16.35 Toti dal Monté, Duaoltna Giannlnt. An­tonio Melondri és Carlo Oa­lcffi énekel. 17.10 Verbunkosok, népda'ok. 17.43 Waló-r Barylli hegedül. Paul Hadura-Skoda zongorázik. 18.15 Rári'óeevetem. 16.45 Dalol a vili« ifiúsápa. 19 ói-a I ti rek. Idő'árás'e'entés. 19 őpa- 05 .Tánczene. "1« J5 Snorl­tlíradó. 19 35 Jfözvetltés a József Attila SzfhhíiHól: Szókimondó aeezonvrág. víntá'ék nérv fel­vpnáshan. a Rztlnctben "0.30 f- ­'urádtó. 29 55—" en H'rek. 23.K -23.25 H!-ek. 1d«iáráejelentés. TELEVtZlO 19.00 Négylábú űrhalúsok. 19 óra 15 Nyílt tárgyalás. A kar­zaté a szó. 20 00 Májusi emlé­kek. Csehszlovák—szovjet film. Felszabadulásunk 15. év- tehetségre vall. Drégely Jó­fordulójának tiszteletére zsef kevesebb képpel szere­három szegedi vasutas-festő pel a tárlaton, de a kiállí­munkáiból zártkörű tárlatot tús két legjobb képe: Alföl­reftdezett a Magyar Állam- di táj, Maros utca — az ő vasutak Szegedi Igazgatósé- ecsetje alól került ki. Gasz­ga. A kiállítást hétfőn nyi- tény Aurélt elsősorban tották meg az Igazgatóság aquarelljel dicsérik. A Zár­művelődési termében. da utca és a Maros utca jó­A kiállítók közül Bede Ist- kezű aquarell festőre valla­vénnak ez az első közönség nak. előtti szereplése. A beniutut- A zártkörű tárlaton kiálli­kozás nem sikerült rosszul, tott képek közül a legjobba­A kiállított képek közül né- kat elküldik majd a né­háry (Szécsi-tanya, Bodrog- hány hét múlva megrende­parti halásztanya. Maros- zendó országos vasutas kép­torok stb.) figyelemre méltó zőmüvészeti kiállításra is. 3kzk SAKK 1 i 3 i A világbajnoki mérkőzés utolsó szakaszához érkezeit. Az eddig lejátszott játszmák Tal fölényét bizonyítják, Lotvini.ik játékán alaposan érezhető a Versenygyakor­lat hiánya. A világbajnok a második és harmadik játsz­mát jó pár évvel ezelőtt biz­tosan megnyerte volna, most be kellett érnie a döntetlen­nel. Feltűnő, hogy Tal eddigi stílusával ellentétben keve­set kockáztat, több játszmá­ban az állás kiegyenlítésére törekedett, ezt viszont a leg­könnyebben érte el. A gvors döntetlennel végződő játsz­mákban is ő állott jobban s ez az oka annak, hogy Botvinnik két pont hátránv­nyul ugyan, mégis elfogad­ta Tal döntetlen ajánlatait. A hosszú verseny alapo­san próbára teszi a verseny­zők idegeit is. Az utóbbi években alig fordult elő, hogy Tal nem találta volna meg a nyeréshez vezető kombinációt. A 12. játszmá­ban a fiatal világbajnokje­lölt mégis elnézte a gyors nyeréshez vezető útat. A világos színekkel játszó Fotvinnik 31. lépése után az alábbi hadállás jött létre: m V- Uj i ÉS i ij i 1 .4 I íif ps í 4 4 Tal 31... Bel-et lépett, amire 32. Vb5 következett s Tal nagy üggyel-bajjal m n­tette döntetlenre a játszmát. Tal a következőkép nyer­hetett volna a fenti állás­ból: 31... Bchfü. 32. gxh. Vgt+, 33. Khl. VÍ3+. 31. Kgl, gxh és sötét nyer. Ha világos nem fogadja el a bástvaáldózatot s 32. f3 lépéssel kíséreli meg a Vé­dekezést. arra 32... Ve3+. 53. Khl. Vxd2, 34. gxh, Ve2!, 35. Rgl. Vf3+. 36. Rg2. IIe6, 37. Vbí, Be2, 33. Vgt. Ve4 nyer. 'Tnbb ininf l^fm'l ió rádióé őíízető \an hozínkbwn A Postavezérigazgatóság rádió szakosztályán három hónap alatt 58 480 új rádió­készüléket jelentettek be, s szerződtetendő munkatársak ződtethetem Juhász Gyulát névsorát, hátha valamelyik ellen az igazgatóság tagjai­szocializmus világába vetett 'üí.J4^ hitét. Akkor, ezekben valójában hirtelen és gyor­san állította össze azt a név­sort, maga sem tudta, kik­Juhász Gyula szerződtetésé- munkatársa. években mélyült el kapcso­lata a munkásosztállyal: réazt vett a szegedi munkás­mozgalomban, rövid fönnál­lása idején munkatársa volt A Munka c. szegedi napi­lapnak, tevékeny szerepe volt a Munkásotthonban fo­lyó kulturális munkában, a munkásénekkar életében, munkásszínjátszás Umöfali-^ff ^^^v sában és ismeretterjesztő hez nem járul hozza, mert előadások rendezésében, tar- Juhész Gyula kommunista, tásában. Egyik vezércikké- Wimmer kijelentését né­ért, amelyben kipellengérez- ma csend fogadta. Pásztor te az ellenforradalmi kor- megdöbbent és hirtelen nem mánybiztos-főispánt, a szél- is tudta, hogy mit válaszol­sőjobboldal helyi vezéralak- jon. Pick Jenő fejét csóválta ját, Dobay Gyulát, bíróság és ez a mozdulat elég volt elé is citálták. Ekkor írta Pásztornak ahhoz, hogy meg­f'erelj, Uram, perlőimmel cí- szólaljon: mű megrendítően szép val- _ Vezérigazgató űr> ^ lomásaban a Delmagyaror- 7. „ szág 1025. szeptember 1-1 feledkezik arról, hogy nem számában: »Egy nagy bű- Juhász Cuulának van szük­nöm van, hogy Petőfi eljö- sége a Délmagyarországra, vendő országáról álmodom, hanem fordítva. A lapnak Hogy szeretem a magyar van szüksége Juhászra, aki dolgozókat, hogy szolidari- nem kommunista, hanem ra­tást vállaltam a munkásság- dikális és humanista. Ha ez gal, és a szolidaritást állót- jelenti a kommunistaságot, tam is azóta mindig, az ül­dözés és szenvedés, a meg­alázis ás bántalmazás nap­jaiban is. „Futni hagytak" és én nem jutottam, hanem tovább hirdettem Igazaimat, ts hirdetni fogom, amíg élek.'* Juhász Gyula vezércikke: a Szeged (1922—1925) és a Délmagyarország (1925-1932) hasábjain köteteket tesznek ki; összegyűjtésük a költő összes müvei kritikai kiadá­sának sorozatában folyamat­ban l« van. Ezek a munkás­ság és a demokrata, halad" a lap az ő vezércikkei nél­kül nem sokat fog érni. ... , , Pásztor érvelése győzött, nehany nevet említett csak ieazscat(isáir elfocadta Ju­mog ezen az ülésen, mert az 'gazgatosag euogaata ju hász Gyula szerződtetését, kivéve Wimmer Fülöpöt, aki továbbra is fenntartotta ál­ból fog állani majd a szer- láspontját, hogy Juhász kom­kesztőség. Az igazgatóság munista és a maga részéről tagjai hozzászólás nélkül el- nem szavazza meg Juhasz fogadta Pásztor előterjesztő- szerződtetését. így Juhász sét, kivéve Wimmer Fülö- Wimmer hozzájárulása nél­pöt, aki kijelentette, hogy kül lett a Délmagyarorazág Ür György Megyénkben 950 népi ülnököt választanak meg Megkezdődtek a jelologyuiesck Már hetek óta készülnek ban, ezért élettapasztalattal, megyénkben is a bíróságok kellő politikai szilárdsággal népi ülnökeinek választásé- rendelkező dolgozókat vá­ra. A választások során me- lasztanak meg népi ülnök­gyénkben — Szegedet is be- nek. leértve - 950 népi ülnököt Az elmüIt hét végéT1 a je_ küldenek a dolgozok a biro- lölőgvülések megkezdődtek. Ságokba. Népi ulnok 23. élet- Az ipari és a mezögazdasó­évét betolto, büntetlen elő- gi üzemekben, továbbá ler­életu, választasl joggal ren ezzel együtt az országban 2 143 535 rádióelőfizető van. Az új előfizetők közül több mint ötvenezer vidéki. A televíziótulajdonosok tá­bora három hónap alatt több mint tizennégyezerrel gyarapodott. A Posta jelen­'eg 67 2 >9 televízióelőfizetőt art nyilván. delkező dolgozó lehet. Ugyanis az a cél, hogy a dolgozó népet megfelelően képviseljék a bíróskodás­A Szegedi Kárpitos Ktsz vállal: a lakosság részéről mindenféle kárpitozott bútorok készítését, bútorok kárpitozását. Rendelésfelvétel: Lenin krt. 32. Ponyva és zsákok készítését, továbbá ezek kölcsön­zését közületek és magánosok felé eszközöljük. For­duljanak szövetkezetünkhöz bizalommal. melöszövetkczetekben, intéz­ményekben a dolgozók szak­szervezeti gyűléseken jelölik ki a népi ülnököket. A nyug­díjasok és a háziasszonytx: közül a népi ülnököket te­rületi lakógyűlésen jelölik ki. Egyébként a jelölőgyűlé­seket a megye egész terüle­tén május 7-ig megtartják A városi, a járási taná­csok, továbbá a megyei ta­nács soronlévő ülésükön, május 15 és június 19-e kö­zött 3 évi időtartamra vá­lasztják meg az elnököket. E tanácsok 592 népi ülnö­köt választanak meg, mlg a többit Szegeden választják meg. Chopín-emimiálíüás és hünyverseny a S.eijeöi Pcdiiy^iai Foisiolan Ma, szerdán délután 1 óra­kor a szegedi Pedagógiai ioiskola dísztermében nyit­ják meg ünnepelyesen a Budapesti Lengyel Intézet és a főiskola Chopin-emlékkiál­litásut. A nemzetközi Cho­pin-év alkalmából rendezeti kiállítást Jan Bistriczky, a Lengyel Intézet Igazgatója és Csukás István, a főiskola igazgatója nyitja meg. Este 7 órakor nagyszabású Chopin-hangversenyt ren­deznek. A legszebb Chopin­műveket Szendrei tmre Liszt-, Chopin- és VlT-díjas zongoraművész, a főiskola tanára tolmácsolja. A hang­verseny előtt Jan Bistriczky mond beveze*öt a nagy len­gyel zeneköltő életéről és munkásságáról. Vállalatok mo2d«ny­figyelem J Építkezési, és vakoló homok korlátlan mennylsfftben. va­contételbcn megrendelheti; C>m: EM. KAVICSBANYA vallalat KEVERMfSl ÜZEME, KFYFRMFS. BrtíéS m. kádáripari cikkek cvitását hívásra a helyszínei végzi a Szegedi Kovács, Bognár Ktsz KADAR-RÉSZLEGE. Központi teleloni szesed 32-81. Tanácstag-beszámolók E hét végén és a Jövő hát Istvánné és Forgó Lászlóné; elején ismét több helyen délután 6 órakor az Oszt­tartanak tanács tag-be* zámo- rovszky utoai gyógypedagó­lót Szegeden. giai iskolában dr. Gergely Pénteken délután 6 óra- Győző, Farkas Oszkár és kor Petőfitelepen a Il-es Oltvai Ferenc; ugyancsak Ű pártszervezet helyiségében órakor a Petőfi Sándor su­Nacsa Istvánné, Szántó Jó- Rárúton, a MÖHOSZ-^elyí­zseí és Pásztor Albert; szom- ségben Bárdos Miklós, Nyer­baton este 7 órakor a Föld- ges Ferenc és Miklós József, műves utcai iskolában Mé- valamint szerdán délután 6 szaros Lajos, Németh Mag- órakor a Gázgyár kultúrter­dolna és Finta. Kálmán; ked- mében Kalmár Ferenc. Sí­den. május 3-án délután 6 pos József és Sánta Pál fa­árakor a Madách utcai is- nácstngok számolnak I* te­kolában Meleg Istvánné, Kiss vékenységükről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents