Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

Szerda. 1960. április 27. 6 Testvéri üdvözlet a szabadságukért és függetlenségükért harcoló gyarmati népeknek! NEM LUXUS MA MAR Néhány éve még luxus Néhánv érdekes adni a kozmetikai volt, ha egy csalad ban erte- —————————————————————————— SLXTtiy 1SS Cikkek. q7üveg- porca án-, valamint évfordulónak, születésnap- , , . r . ,1 nak keiiett jönni ahhoz, a papiraruk: íorga marol ró^gyébTozmetikaTlikket vekedett Szegeden és a me- százalékkal több kozmetikai kapjanak. Ma már azonban ^ebe,n a háztartási porcé- cikke vásárolták, mmt 19S7­mindez nem luxus. A Papírértékesítő Nagyke­reskedelmi Vállalatnál, ami­kor készítik a következő év tervszámait, mindig meg­hökkennek. Meghökkennek, mégpedig azért, hogy mi­lán, kerámia és üveg dísz- ben. 1960 elsö negyedévében műáruk forgalma. Szegeden pedig 86 százalékkal haladta 1958-ban az egy vásárlóra meg a kozmetikai cikkek eső érték 50 forint volt, forgalma az 1958 elsö ne­1959-ben már 67 forintra gyedévét. emelkedett. De megemel ke- Nem árt, ha asszonyaink dett a vállalat egész forgal- és lányaink körmére né­A nyilvánosság fórumai lyen ugrásszerűen emelkedik nyerve is, hiszen csak Sze- zünk Láthatjuk, hogy alak­rtrtríftn .111 eirtiol nlrlrnl nntt IrAfnrr L-mo mot» n/vtY) o geden 40 százalékkal nőtt kozott köröm ma már nem a 1959-ben az üveg- és porcé- kiváltságosok privilégiuma, lánáruk forgalma az 1958-as hanem a jól ápolt kéz hoz­évhez viszonyítva. Amint az zátartozik a dolgozó nőhöz, eddigi mutatókból kivehető, A körömlakk fogyasztása az 1960-ban még nagyobb lesz 1954. évinek huszonötszörö­a forgalmi felfutás. Hiszen se, az 1957. évinek pedig már az első negyedévben 22 háromszorosa volt az el­százalékkal több árut adtak múlt évben. 17 féle köröm­éi, mint az előző év hasonló lakk közül válogathattak időszakában. 1959-ben asszonyaink. Pirosabbak lettek az ajkak is. 1957-hez képest 60 szá­zalékkal nőtt a rúzsfogyasz­tás. boltjaik forgalma. Hogy csak egyetlen példát említsünk: míg 1958-ban 121,5 száza­lékra teljesítették tervüket, 1959-ben már 151,3 százalék­ra nőtt az értékesítés. Nagyon sok tö iő'oll és goiyósirón kel el A globális tervszámból ér demes kiemelni néhány cik­ket. amiből különösen nagy Több Q lakkozott volt a vásárlás, például tői- köröm, pirosabbak tőtoilból — külföldiből és aikak hazaiból —, golyósirónból, 1 m rí' - * i albumokból és emlékköny- Évről évre jobban élünk, Ugrásszerűen noll vekből 90,8 százalékkal több évről évre többet fordítunk a SZintelíkUS mOSÓ­fogyott, mint 1958-ban. Go- magunkra és környezetünk szerek ©íadása lvóstollból 14 ezer 853 darab- szépítésére és csinosítására. bal több fogyott 1959-ben, Ezt mutatja a testápolási Nem mosószappannal mos­mint az előző évben. Töltó- cikkek és mosószerek iránti suk mar a hajunkat sem. A tollból szintén 4894 darab- fokozottabb érdeklődés. A hajmoso olajak forgalma bal több fogyott. Egyetlen kozmetikai cikkek forgalma 1959-ben tizenötszöröse volt problémája van csupán a egyre emelkedik és különö- az 1954- évinek, a pipere­nagvkereskedelmi vállalat- sen, azokból a cikkekből ki- szappanok fogyasztásában is nak. mégpedig a szalvétaláz. emélkedő az emelkedés, rnlnd nagyobb tért hódit a Az Üveg- és Porcelánérté- amelyeknek használatára az- í°bb minőségű, márkázott kesítő Nagykereskedelmi előtt a dolgozók még csak aru- 1959-ben ketszer annyi Vállalat sem panaszkodhat, nem is gondolhattak. Szege- márkás pipereszappan fo­Szinte ugrásszerűen megnő- den például 1959-ben 40 gxott, mint 1957-ben. Ahogy , a teknő fölé görnyedés ne­héz testi munkáját felváltja a mosógép, ugyanígy szorít­ja ki a régi mosószereket az új, a nagyobb mosóhatású, szintétikus mosószer. Ebből két és félszer annyit vásá­roltak a háziasszonyok a múlt évben, mint 1957-ben. Évről évre növekvő vá­lasztékban, ízlésesebb kiállí­tással gondoskodik az ipar és a kereskedelem a dolgo­zók egyre fokozódó igényei­nek kielégítéséről. A magyar ipar termékei mellett fran­cia, német, lengyel, cseh. szovjet, bolgár, román cik­kek széles választéka bizto­sítja, hogy egyre szebb le­gyen lakásunk, otthonunk, gondozottabbak legyenek az Sikerrel lépett föl Szegeden a kitűnő Skowronsky-dzsesszegyüttes Hétfőn este a Szegedi zott a Czejanda-vokálkvár­Nemzeti Színházban kelle- tett kitűnő feldolgozásban mes élményben volt része a bemutatott számaival. A könnyű zene, a dzsessz ked- kvartett tagjai egyenként is velőinek. Az Országos Ren- jó hanghú énekesek, mégis dező Iroda rendezésében a elsősorban együttes éneklé­Magyarországon vendégsze- sük összhangja, feldolgozá­repló kitűnő lengyel Skow- saik színes vidámsága hozza ronsky-dzsesszegyüttes lépett meg számukra elsősorban a tol a szegedi közönség előtt, sikert. A Skowronsky-együt­A Julius Skowronsky ve- tes műsorát hallgatva tűnik rette kitűnő hangszeres szó- Igazán szembe a magyar listákból álló nyolc tagú ze- dzessz színtelensége, vérte­nekar szakavatott tolmácso- len halványsága. S számos lója a dzessz-muzsikának. dzessz-együttesünk a vérbő ízlésesen és igényesen váló- muzsika mellett tanulhatna gatott műsoruk kis kereszt- egyet-mást a közönség tisz­metszetét adta a dzsessz tör- telete. a viselkedésbeli mér­ténetének a dixiland-dzsessz- téktartós tekintetében is a ,ánvn,. tői a mai modern dzsessz- lengyelek kitűnő együttesé-1 muzsikáig. A közreműködő tői. szólisták közül a rokonszen­ves temperamentumos néger énekesnőnek Betty Charles­nak és a szép hangú Janus Gniatkovskynak volt különö­sen nagy sikere. Jan Danek tudása nem érvényesült a színpadon, hangját elnyomta a zenekar. Kellemes meglepetést oko­Horuczi Lászlóné vi ég élénken emlékszem az elsö ía­li újságra, amit csináltam. Nagy betűkkel ez a felírás volt olvasható raj­ta: CTEHb-P A3ETA. Akkoriban nemcsak az iskolákban jött divatba a faliújság, hanem amerre csak járt az ember, min­denütt találkozott vele. A forró lelkese­dés, az újért való sóvárgás szószólói vol­tak ezek a táblák, melyek mindig friss cikkeikkel, maró gúnyrajzaikkal mozgó­sították a dolgozókat. Erre a mozgósításra azóta is nagy szük­ségünk van. Igaz, számtalan dolog már megváltozott, az a harc, ami akkor folyt — a burzsoá és a proletár rend összecsapása — a mi győzelmünkkel végződött. Normalizálódtak a viszonyok, kialakult életünk szebb, nyugodtabb for­mája. Hevenyészve összeállított faliújság helyett manapság elegáns újságalakban, nyomtatva jelenik meg a kenderfonó Vö­rös Cséve című lapja és az újszegedi kenderszövőgyár Szövőmunkás-a is ha­sonlóképp látja meg a napvilágot. Szám­talan üzemi híradó pedig sokszorosítás útján kerül a dolgozók kezébe. Hogy miről írnak ezek az újságok? Bátran állíthatom, mindenről, ami csak érdekelheti olvasóikat. A legégetőbb ter­melési problémákról, az újításokról, a termelékenységről, a műszaki fejlesztés­ről adnak számot a cikkek, s ha még a kritikai hang gyengébb is a kelleténél, egyre több találó észrevétel, hasznos ja­vaslat kerül oldalaikra. Ezeket a híradó­kat a dolgozók írják a dolgozóknak. Ép­pen ezért közkedveltek. Az eladatlan példány szinte ismeretlen az üzemi la­pok történetében. Persze, nem minden vállalatnak van nyomtatott, vagy sokszorosított lapja. A Cipőgyárban például tavaly megszüntet­ték, mert az előállítási költség túl ma­gasnak bizonyult. A faliújság szerepe ismét előtérbe került — gondolhatnánk. Nincs szomorúbb azonban egy elsárgult, szakadozott szélű faliújságcikknél, pedig a cipőgyár udvarán csak ilyen található, rajta még a nőnapot köszöntő írásokkal. A ruhagyárban most is láthatjuk az üzem kari katú listájának ügyes rajzait, melyek a lógósokat, a bürokratákat figu­rázták ki, avagy a jól dolgozó munkáso­kat népszerűsítették. Igazságtalanság vol­na egyedül a cipőgyárat elmarasztalni: a szegedi üzemek nagy részében bizony megfeledkeztek a faliújságról. Talán nem sántít a hasonlat, hiszen olyan ez, mint­ha a katona egyik fegyveréről feledkez­ne meg. Sokszor esik szó a munkaversennyel kapcsolatban annak a publikálásáról. A versenynyilvánosság biztosítása szintén hasznos fegyverünk. Általa tartjuk a fi­gyelem össztüzében az eredmények ala­kulását, a verseny élenjáróit. Modern időket élünk, a legtöbb üzemben stúdió működik, s a hangszórókat igen ügyesen használják fel erre a célra. Kinek ne esnék jól, ha meghallja nevét, amikor kellemes muzsika köszönti munkájáért — az egész közösség előtt. Am a szó, a dallam elszáll, a betű ellenben meg-' marad. Mondhatni, mintaszerű a Szegedi Tex­tilművek minden versenytáblája. A dol­gozók pontosan lemérhetik a vállalás teljesítésének állását, hogy mi van még hátra belőle, vagy mennyivel haladták azt túl. A jutaárugyárban havonta táb­lára kerül valamennyi egyéni versenyző teljesítménye, sőt a gépek fölött nap mint nap vezetik a tervteljesítés mértékét. Jó a versenynyilvánosság a kenderfonóban is, és még sok szegedi üzemet lehetne fel­sorolni példaképpen. 4 yengébb azonban a kollektív ver­' senyformák nyilvánossága. Még nem találták meg helyes módszerét — az előbb eml'tett üzemek közül — sem a cipőgyárban, sem a jutában. A szocia­lista brigád mozgalom feltétlenül megkí­vánja a nyilvánosságot. Ez abból is ki­tűnik, hogy nem valamely politikai, vagy gazdasági testület, hanem a termelési tanácskozás dönt a szocialista cím oda­ítéléséről. Miként tudja a munkáskollek­tíva, hogyan fejlődik a brigád, ha nem kísérheti állandó figyelemmel mindenna­pi munkáját és életét? Tíz—tizenöt év alatt megváltozott a faliújságok, a versenyáblák feladata, de jelentőségük cseppet sem csökkent. Köny­nyebb lenne talán kimondani, hogy in­kább ne legyen az üzem dolgozóinak fó­ruma, mintsem esőverte tablókon nap­szítta papírok lógjanak, s a termelést jelző grafikon megállapodjék a tavalyi novemberen. Igaz, akkor csúfítanák el a folyosókat, vagy a munkatermeket haszontalan "régiségek*, mégsem ez a helyes megoldás. A dolgozók megkövetelik, hogy éle­n tük, munkájuk, lelkesedésük szé­les nyilvánosságra találjon és kettős célt érünk el, ha eleget teszünk ennek a kö­vetelésnek. A személyi érdek ugyanis összetalálkozik a közösség érdekével s így, együttesen hoz elmélyültebb kultú­rát, fokozottabb versenylendületet és ér­tékesebb termelést az eeész üzem szá­mára. Fehér Kálmán Erekez'elc a napkőzi otthonok megyei szakfelügyelői Kedden a Művelődésügyi Minisztérium alsófokú okta­tási főosztályán megbeszé­lést tartottak az általános is­kolák napközi otthonainak megyei szakfelügyelői, akik ebben a hónapban kezdték el munkájukat NAPIRENDEN: lereiösáv keramitból Annak idején, amikor a Sztálin sétányt aszfaltoz­ták, megelégedéssel tapasz­talta minden szegedi, hogy a híd feljáratának mind­két oldalánál széles sávon lerakott keramittéglával je­lezték a gyalogosok átke­lési irányát. Ilyen szem­betűnő jelölést a szórako­zott ember is észrevesz, sőt a sáv még a fegyelme­zetlen járókelőre is gya­korol némi kényszerítő ha­tást. Szóval t-z a megoldás ügyes és célravezető. Ta­lán még ideiében szólunk, hógy a Kárász utcai és a Széchenyi tért útépítésnél is felhasználhatnák a már bevált ötletet. Forgalmas és meg'ehetősen rendezet­len például a Kállay Ödön —Kelemen utca és a Szé­chenyi tér kereszteződése. Az eddigi — hosszában el­helyezett keskeny és emiatt alig látható — jelzés he­lyett Itt is széles terélő­sivot lehetne alkalmazni. HÉT KIVÁGOTT GYÜMÖLCSFÁRÓL Eldugott kis utca a Bokor za( bérlőként 6 lakó lakja. Igy mondta el az egyik lakó, utca Szegeden. A 13. számú Az <5 panaszukról, azaz a Kiss Mihály, ház dr. Nagy Károlyné al- ,lét kivágott gyümölcsfa hús- Hét fa kivágásától nem gyöl orvos tulajdona. A há- tóriájáról akarunk most be- rendül meg a világ. Sokan számolni néhány megjegyzés talán, mikor elolvassák ezt kíséretében. a néhány sort, nem is értik, A hét gyümölcsfa a ház miért avatkozunk mi ebbe kertjében, jobbanmondva ® házigazdára és lakóira egy kertnek nevezett, elke- tartozó históriába, rített gazos területen állott De hány és hány panasz mostanáig. Egészséges volt fut be naponta a tanácshoz mind a hét, s most is virá- ás hozzánk, a laphoz is há­gót bontott rajtuk a tavasz, sonló háziúr—bérlő összetü­Az elmúlt héten azután az zésekkel kapcsolatban. Hány egyik lakó, Nagy István — hasonló háztulajdonos van, ahogy ő mondta — a háziúr aki mindenképpen igyekszik egyenes utasítására kivágta megkeseríteni a házában la­mind a hetet. kók életét. Hány, ebből a A többi öt lakót foggal ía*ta súrlódásból eredó be­háborította föl ez a furcsa múletsértési per aktái fek­intézkedés. ök gondozták a szenek a bíróságon, fákat jól-rosszul, és őrültek Kivágtak hét egészséges, az árnyéknak, amit a hét termő gyümölcsfát. Nem ku­fa adott. tatjuk, volt-e a háztulajdo­Gyerekek is vannak a a ffwimölcsfák kivá­házban is senki nem cso- gi*dra engedélye, vagy sem. dálkozhat azon, ha egyik- Ktss Mihály lakó azt illl­másik gyerek leszakított a ho0V nem volt. fákról egy-egy almát, kór- A kivágott fákról lassan lét, barackot. De az orosz- leperegnek az elhervadt vi­lánrész még igy is a házi- rigok, elfonnyadnak rajtuk gazdáé maradt. A gyümölcs a homlá levélrügyek. körüli súrlódások vezettek Nem kÁT értük?... mégis a hét fa kivágásához f. l­Hasonlóképpen szükséges lenne a Kis Menyhért és a Nagy Jenő utcák talál­kozásánál keramittéglát süllyeszteni az aszfaltba. Piaci napokon ezen a sar­kon szinte életveszélyes a közlekedés és a kirendelt őrszemes rendőr tüdeje látja kárát a folytonos fü­työrészésnek, ami segítsé­gével rendre inti a k.e­resztben-kasul igyekvőket. Nem akarunk arra hi­vatkozni, hogy a külföldi nagyvárosokban már min­den forgalmas gyalogos­átkelőknél alkalmazzák a terelősávot. vagy hogy Bu­dapesten sem feledkeznek meg róla, amikor az uta­kat átépítik (lásd Kossuth Lajos utca, Nagykörút). A keramittégla aránylag egy­szerű, olcsóbb anyag, emellett igen tartós és ne­künk megfelelne. Ezért hasznos volna, ha megho­nosítását máris folytatnák Szegeden az illetékesek. Gazdag kulturális program készül május l-re Május elsején, a nemzet­közi munkásosztály nagy ün­nepén egész napos kulturá­helyezettel. a Szegedi Textil­müvek, a Szálloda- és Ven­déglátóipart Vállalat, az Üj­lis rendezvény várja Sze- szegedj Kender- Lenszövő ged dolgozóit. Már az ünnep Vállalat, a Szegedi Orvostu­előtti nap délutánján meg- dományi Egyetem és a Sze­kezdődnek a kulturális prog- gedi Jutaárugyár táncosai. A ramok. Április 30-án délután bábszínház délután 3 órától fél 6 órakor a munkásőrség a Széchenyi téren a műsoron fúvószenekara térzenét ad Széchenyi téren, ezt köve­lévő darabjaiból műsort ad a gyermekeknek, míg dél­tően pedig este 8 órai kez- előtt a művelődési otthonok dettel szabadtéri filmvetítés tartanak mesedélelőttöt. lesz ugyancsak téren. a Széchenyi ötven tagú népi zenekar ad térzenét délután 5 óra­Május elsején reggel 6 é® kor a Széchenyi téren, ezt 8 óra között zenés ébresztő- követően pedig fél 8 órai vei köszönti a város lakos- kezdettel a Szegedi Nem­ságát a Munkásőr-, a Béke- zeti Színház művészeinek és a Dankó Pista-zenekar, vidám műsoros estje követ­Délután 3 órai kezdettel az kezik ugyancsak a Széhenyi újszegedi szabadtéri színpa- téren, az erre az alkatomra don gazdag műsorral mu- kiképzett színpadon. Vala­tatkoznak be a felszabadu- mennyi kulturális rendez­lási kulturális szemlén részt- vényt belépődíj nélkül lehet vevő tánccsoportok legjobb megtekinteni. . Sregedi iudós megállapításai az Arai- és a Káspi-íó körnYékén talált ősrák-maradvánYokról Dr. Kolosváry Gábor egye- Föld történetének harmad­temi tanár, a Szegedi Tudo- korából fennmaradt — ös­mányegyetem tanszékvezető rákok maradványaiból, ame­profess2ora a télen több hé- lyek vizespohár nagvságtól tig a Szovjetunióban járt a néhánv mii''méteresig 'ál­tanulmányúton. Ez alkalom- takoznak. e-teig hat fajtát mai a Szovjetunió Tudomá- bét-nyo'* alfalttt és ezekből nyos Akadémiája őslénytani több száz egvedet sikerü't intézetébe is ellátogatott, meghatározni ahol az ottani kutatók meg- A szeapdj professzornak ez kérték, vizsgálja meg az V' T P , , Arai- és a Káspi-tó kör- * ^ ^ ^f^?"' nyékén nemrég talált ősrá- tAtása a*ért 18 Mentős mert kok maradványait. A szege- « őerákok különböző faj­dí professzor hazatérése után táinak meghatározása meg­azonnal megkezdte a kapott könnyíti az ásványtani és a anyag feldolgozását, s így földréteeeződéssel kepcsola­közvetve hozzájárul a Szov- tos m!ss vizsgálótokét is. jetunió sivatagi területein Egves ösrákok jelenlétéből folytatott kutatások eredme- uftyanís WMtani szemoont­nyességéhez. ból különösen fontos anya­A sok millió éves — a gokra lehet következtetni

Next

/
Thumbnails
Contents