Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

Csütörtök. 1960. április 21. 6 Szukarno vasárnap elutazott hazánkból (Folytatói az 1. oldalról.) ennek a politikának tar­lül részletekbe menő tárgya­lásokat fognak folytatni a tAm ..obo-i-wi fennálló gazdasági kapcsola­megval°s * tok kiszélesítéséről. tasaval minden vltas A két fél egyetértett ab­ban, hogy a két ország kö­zötti kulturális kapcsolatokat kiszélesíti. Az Indonéz művészek ma­gyarországi szereplését, in­donéz ösztöndíjasok ma­gyarországi tanulmányait, magyar sportolók és újság­több tagjának az Elnöki Ta­nács által adományozott ki­tüntetéseket. Dr. Szukarno elnöknek a Magyar Népköz­társaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fo­kozatát adományozta. * Vasárnap délután az In­donéz Köztársaság elnöke a Ferihegyi-repülőtérről eluta­zott hazánkból. A magyar és az indonéz himnusz elhang­I írók indonéziai látogatását ™sa után tizenkét ágyú 21 mindkét fel a kulturális össztüze búcsúztatta az el­téren folytatott további nököt, majd Szukarno és kölcsönös tevékenység bíz- D°bi István búcsúbeszédet tató jelének tekinti. mondott. Ezt követően dr. Ennek előmozdításéra a két fl^^lad/T tóvSS fél kulturális egyezményt SoSk^KLk^oS ^ ' „„„.,„, fala előtt, majd beszállt re­olbi IttXt a MaZf Néí Pü>őgőpébe, s kíséretével el­indult Ausztria felé. Auszt­köztársaság Elnöki Tanácsá- riáb indonéz köztársa­nak elnökét, hogy a neki mDan az intlonez koztarsa legmegfelelőbb Időpontban BaS» oln,,k ot napig tartoz­A közlemény, miután be- látogasson Indonéziába. Dobi kodik. jelenti, hogy a Magyar Nép- István a mcghívfet firüimnel^^^^^^^^H^^^H köztársaság támogatja Ind©- elfogadta, néziának Nyugat-Irián visz- A közleményt magyar szacsatolésára vonatkozó jo- részről Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, indonéz részről pedig dr. Szukarno indonéz köztársasági elnök írta alá. _ A magyar—indonéz közös szerű államok" között hasz- közlemény aláírása után Dobi nos együttműködést lehet István és dr. Szukarno ba­teremteni, rátságosan kezet rázott, majd szeretetteljesen megölelték amely egyaránt szolgálja egymást, mindkét fél javát és a vi- A közös közlemény aléírá­lágbéke érdekét. A kölcsönös sát követő beszédében Dobi kapcsolatok fejlődését iga- István többek között alá­húzta: barátságunk azt pél­dázza a világ népeinek, hogy különböző társadalmi be­rendezkedésű országok bé­késen, barátságban, testvé­riesen élhetnek együtt. Dr. Szukarno elnök vála­szában egyebek között utalt arra, hogy a közlemény alá nemzetközi kérdést kielé­gítően lehet megoldani. A tárgyalófelek kifejezték reményüket, hogy a Genf­ben folyó tízhatalmi lesze­relési tárgyalások meg­egyezéssel végződnek, és hogy a párizsi, május 16-án kezdődő csúcsértekezlet megállapodást eredményez. Mindkét fél történelem­formáló tényezőnek tart­ja a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért fo­lyó harcot és elitfU a Délafrikai Unió kormánya által folytatott faji megkülönböztetés poli­tikáját. gcw igényét, leszögezi, hogy a Magyarország és az Indo­nézia közötti baráti kapcso­latok igazolják: különböző társadalmi rend­ről ja, hogy a két ország egy­más fővárosába delegált kül­képviseleteit kölcsönösen nagyköveti rangra emelték, s hogy az utóbbi években meg­növekedett a két ország fe­lelős vezetői közötti szemé­lyes találkozások száma. Mindkét fél egyetértett ab­ban, hogy az országaik kö­zötti gazdasági kapcsolatok írásának szertartása szimbó­továbbfejleszthetők. E célból a két kormány megegyezett abban, hogy kölcsönős előnyökön ala­puló hosszúlejáratú keres­kedelmi szerződést kötnek. A magyar kormány készln­luma a magyar és kz indo­néz nép barátságának és együttműködésének, jelképe annak, hogy váll­vetve haladunk a világ­béke felé, a világ boldogulása, dáné?iának beruházási ter- bérek testvérisége felé. veihez műszaki segítséget és hosszúlejáratú hiteleket nyúj­tani. Ennek érdekében a két fél kormányküldöttségei a lehető legrövidebb időn be­• Ezután a küldöttségek az Országház nándorfehérvári termébe mentek, ahol Dobi István átnyújtotta dr. Szu­karno elnöknek és kísérete Felsőoktatási reformterv készül A készülő felsőoktatási re- szerint — szakirányúan kell formtervekről kért tájékoz- megszervezni. Ez idő alatt i.U. i. - .Sjt 1 - J, / -/! ; — «-; hallgatók előkészítő tan­tatást a Művelődésügyi Mi­nisztériumban az MTI mun­katársa. Kérdéseire elmon­dották: a felsőoktatási e­forrn célja, hogy megjavítsa, a társadalom fejlődéséből adódó igényeknek megfelelő­vé, magasabb színvonalúvá tegye a főiskolákon, egyete­meken a szakemberek kép­zését. Fontos, hogy kiküszö­böljük a tananyag korsze­rűtlenségéből, túlzsúfoltságá­ból, a világnézeti nevelő­munka gyengeségéből eredő negatívumokat. Az egyetemi oktatás kap­csolatát tovább erősítik a gyakorlati élettel, a terme­léssel. A felvételi rendszert tóvább fejlesztik olyan érte­lemben. hogy egyetemre és főiskolára csak legalább egy­évi fizikai termelőmunka után vesznek fel hallgatókat. Az egy érig tartó kötelező fizikai munkát — lehetőség Válságos belpolitikai helyzet Dél-Koreában Rendőrségi sortüzek Szöulban és több városban — Az amerikai nagykövetség „aggodalommal figyeli a fejleményeket** Dél-Korea fővárosában, sen leállt a városban. A tűn- májusi tokiói felkelést. Egy Szöulban kedden a reggeli tetők csoportjai több helyen amerikai tudósító elismeri, órákban diákok vezetésével behatoltak a rendőrség épü- hogy a tüntetés békésen in­nagyarányú kormányellenes léteibe, minisztériumi hiva- dult és hangoztatja, hogy a tüntetések kezdődtek. A li- tatokba és megkezdték az tüntetők száma lavinaszerű­szinmanista hatóságok elren- akták megsemmisítését. cn növekedett utcáról ut­delték a rendkívüli állapotot, Az AFP tudósítója szerint cára. jelentős katonai és rendőri Szöulban óráról órára sú- A szöuli tüntetéssel egy­ezőket vetettek be a tűnte- lyosbodik a helyzet. A biz- idejűleg kedden nagyarányú tések elfojtására és a bizton- tonsági egységek fegyveres tüntetesek voltak Puszan­sági erők tüzet nyitottak a fellépése után tüntetők cso- ban, Teguban és több más tüntetőkre. portjai ostromolni kezdték a nagyvárosban is. Ezekben a Kedden felgyújtott kor- kormányon lévő Liberális városokban is kihirdették a mánvépületek tüzének füst- Párt székházát és a rendőr- rendkívüli állapotot. Puszan­felhője borította órákon át ség több épületét. Az esti ban ötvenezer ember tünte­a del-koreai fővárost. A órákig hét rendőrőrszobát tett. A rendőrség lőfegyve­százezerre becsült tüntető gyújtottak fel. rét használta és több tünte­tömeg körülzárta a rádió A közoktatásügyi minisz- tő fetét vesztette epületét. A kózlekedes telje- ter további intézkedésig el- JotnCsang, Dél-Korea alel­rendelte az összes iskolák és nökp' az ellenzéki Demokra­egye temek bezárását. párt vezere kedd,^ , nyugalomra into felhivassal „ re u fordult a kormányhoz és a ket hadosztályt - Jtóztük tüntetőkhöz, sürgette a kor­egy páncélos hadosztályt - ^^ adjon ^„„„o, es egy páncélos egység ut­ban van Szöul felé. A koreai háború óta nem folyt annyi vér Szöul utcá­in. mint kedden. A kor­mányellenes felkelés mére­teiben meghaladta az 1952. folyamokon vesznek részt. Bandung eszméje az élet gyakorlatává vált Április 19-én volt öt éve annak, hogy Bandungban, Indonézia egyik legszebb vá­rosában 2G ázsiai és afrikai ország képviselői: köztársa­tági elnökök, miniszterelnö­kök és külügyminiszterek ül­tek össze. Több napig foly­tatott tanácskozásaik során egyöntetűen állást foglaltak a békés egymás mellett élés öt alapelvének következetes érvényesítése mellett, megfo­galmazták az afrikai—ázsiai országok szolidaritási elvét s leszögezték: a gyarmati rendszer fekély, amelyet el kell tüntetni. A bandungi értekezlet ki­állása a gyarmati népek fel­szabadítás! mozgalma, illet­ve a már felszabadult afri­kai és ázsiai országok füg­getlenségének és gazdasági fejlődésének mcs^öárdulása mellett, hatalmas erőnek bi­zonyult. Egyik fontos ténye­zője volt annak, hogy az el­múlt öt esztendő alatt any­nyi afrikai ország lett füg­getlen, önálló. -1955-ben még öt független ország volt Af­rika. térképén, ma már egy tucat van s még 1962 előtt legalább húsz afrikai ország szabadltja fel magát a gyar­mati járom alól* — mondot­ta Nasszer, az EAK elnöke szombaton elhangzott beszé­dében. Ugyancsak a bandun­gi szellem gyakorlattá válá­sának érdeme, hogy az ázsiai és afrikai országok egyre na­gyobb szerepet 14*'-"vak a világpolitika kialakításában. »Az idő — állapította meg a bandungi értekezlet év­fordulójával kapcsolatban írt cikkében Harkov, a TASZSZ szemleírója — a legjobb mércéje valamely nemzetkö­zi esemény igazi jelentősé­gének. A bandungi értekez­letről bátran elmondhatjuk, hogy becsülettel kiállta az idők próbáját: öt év elmúl­tával még' fontosabbnak tű­nik a történelemben elfog­lalt helye, mint ahogyan an­nak idején feltételezhető volt-*. LIYJIIOI > : Indonézia egyik legynagyobh és legszebb szigetén, Jáván fekszik Bandung, az a város, ahol öt évvel ezelőtt 29 ázsiai és afrikai ország képviselői meghatározták a függetlenségük megvédéséért és a még gyarmati sorban lévő országok felszabadítá­sára irányuló együttes harc megvalósításának részleteit. Képünk az értekezlet szín­helyét ábrázolja. Külpolitikai hírek wrekbuíi Hétfőn Moszkvából elln- pülótéren kijelentette; bízik dult az Egyesült Államokba benne, hogy Nehruval foly­a szovjet katonai főiskolák tatandó tárgyailásain sikerül tanárainak és hallgatóinak majd a nehézségeket áthi­csoportja, amely viszonozza dalni, mert mindkét ország az amerikai országos had- béké* és barátságot akar és tudományi főiskola kül- támogatja a békés egyútt­döttségének moszkvai lát©- élés öt alapelvét. gatását. A küldöttség hét- ­főn este megérkezett az Andrews-i katonai repülő- GlGZOSI térre. éhségszirtMt kezdett A szovjet csoport felkere­si az Egyesült Államok Korfu szigetén Manolisz több katonaiskoláját, meg- Glezosz április 13-án éhség­tekinti Washington és New sztrájkot kezdett tiltakozásul York nevezetességeit. az ellen, hogy közönséges . bűnözőkkel egy börtönbe zárták. Ot napig, április 17­Csou En-laj, a Kínai Nép- én esiiO *vet\ se™mit' köztársaság államtanácsának ekkor a bortonhatósagok a elnöke kedden Burmából legyengült Glezoszt rabkor­Uj-Delhlbe érkezett. A kínai bázba szállították, ahol poli­miniszterelnök tanácskozáso- {ikai foglyokat őriznek, kat kezd Nehru indiai mi- Glezosz éhségsztrájkjának niszterelnökkel a kínai—in- híre villámgyorsan bejárta a diai határvitáról. szigetet és általános felhá­Rangunból történt elutazá- borodást keltett a hatósá­sa előtt Csou En-laj a re- gokkal szemben. a rendőrségnek és a katona­ságnak, hogy haladéktalanul szüntesse be a tüzelést. Az ellenzéki Demokrata Párt a nemzetgyűlés rend­kívüli ülésének összehívását követelte. Kedden megszüntettek minden szabadságolást a Dél-Koreaban állomásozó öt­venezer főnyi amerikai had­erő számára. A Szöul térsé­gében tartózkodó amerikai katonákat utasították, hogy maradjanak laktanyáikban. A szöuli amerikai nagykö­vetség kedden délután nyi­latkozatot adott ki, amely­ben bejelentette, hogy -sú­lyos aggodalommal figyeli a helyzetet és sajnálkozik az erőszak alkalmazása miatt*. A szöuli amerikai nagykö­vetség kedd esti újabb köz­leménye szerint Walter Mcconaughy nagykövet az esti órákban felkereste Li Szin Man elnököt. A nagy­követ a közlemény szerint -megvitatta a dél-koreai el­nökkel a legutóbbi fejlemé­nyeket*. Az amerikai nagykövetség kedden kibocsátott két köz­leménye, de különösen az utóbbi, -szokatlanul erős hangú- nyilatkozata -első íz­ben jelzi, hogy az amerikai kormány a nyilvánosság előtt beismerte, lehet vala­mi igazság a tüntetők kor­mányellenes vádjaiban*. LENIN ÉS A PÁRT »A pártot és Lenint mint Ikerpárt történelem anyánk egyformán kedveli. Azt mondjuk: Lenin — azt értjük: a párt. Azt mondjuk: a párt — azt értjük: Lenin.* tályharcban. -A társadalomnak politikai pártokra való megoszlása mély, az egész országot megrázó válságok idején ütközik ki a legvilágosabban... a komoly harc félrelök minden frázist, minden kicsinyes, mellékes ügyet; a pártok minden erejüket megfeszítik, a néptömegekhez fordulnak, és a tömegek, helyes ösztönüktói vezetve, a nyílt harc tapasztalataiból okulva azo­kat a pártokat követik, amelyek ennek, vagy annak az osztálynak az érdekeit fe­jezik ki.* (Lenin.) (Majakovszkij) Az osztályokra bomlott At ím tiniicm munkáspárt létrehozása U| tipusu Ijenin műve Ez ^ alapja annak, hogy korunk leghaladóbb, legforradalmibb pártját — a kommunista pártot — sokszor lenini pártnak nevezzük. A lenini normákat szigorúan betartó párt­ban él tovább Lenin: az ilyen párt nagy­ságának, bölcsességének és humanizmusá­nak eleven megnyilvánulása. . Lenin legnagyobb műve a párt létreho­zása volt, ő dolgozta ki elméleti és szer­vezeti alapját, stratégiáját és taktikáját. Szükségszerű volt ez, figyelembe véve a II. Internacionálé pártjainak opportuniz­musát. A párt — és ez minden partra vonat­kozik — nem öncél. Az osztályok harca legvilágosabban a pártok harcában mu­tatkozik meg. A pártok valamely osztály tagjainak egy részét — legöntudatosabb részét — ölelik fel. Ezek az emberek tu­datosai; lepnek politikai szövetségre osz­tály jel legű célok megvalósítása érdeké­beat- Nyilvánvaló, hogy az azonos cél azo­nos osztályérdekből következik. A társa­dalmi törvények tendencia-jellegét és egyéb körülményeket figyelembe véve, en­nek nem mond ellent az, hogy egyesek a sajátjukéval ellentétes érdekű osztályokat képviselő pártok tagjai. A nem ráarxista pártok tagadják, hogy osztályérdeket képviselnek: pártjuk célját általános em­beri motívumokkal is igyekeznek magya­rázni, illetve elleplezni. Igazi arcuk azon­ban szüségszerűen megmutatkozik az osz­ban szükségszerűen jönnek létre politikai csoportosulások, tekintettel arra, hogy a társadalom reális élete az emberek tevé­kenységével kapcsolatos. A társadalmi szükségszerűség — például forradalmak végbemenetele — emberi tevékenység nélkül nem következik be. Az emberek maguk csinálják történelmüket. A törté­nelem során szükségszerűen jönnek létre a különböző osztályérdekeket képviselő pártok. Az új típusú párt — a kommunista párt — a proletariátus élcsapata. Ebből ma­gyarázható, hogy sajátos tartalommal ren­delkezik, szemben más pártokkal. Ez a sajátos tartalom a proletariátus természe­téből, a proletariátus történelmi hivatá­sából kövekezik: oszályérdeke, a kapita­lizmus rabságának eltörlése. A kizsákmá­nyolástól azonban csak úgy szabadulhat meg, ha annak valamennyi fajtáját, il­letve annak forrását — a magántulajdont — megszünteti. Ily módon a proletariá­tus osztályérdeke koncentráltan fejezi ki valamennyi kizsákmányolt érdekét. Ebből következik, hogy valamennyi kizsákmá­nyolt osztály vezére lett: történelmi hi­vatása a kizsákmányolás minden formá­jának megszüntetése, az osztálytársada­lom felszámolása és az osztálynélküli társadalom megteremtése. Ez a körül­mény sajátossá teszi a kommunista párt helyzetét a többi párt helyzetéhez viszo­nyítva: ez a párt az osztály pártia, de ugyanakkor valamennyi kizsákmányolt

Next

/
Thumbnails
Contents