Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

2 Vasárnap, 1960. március. 8. Hruscsov szombaton visszaérkezett Moszkvába délkelet-ázsiai látogaiáXörú?járól (Folytaiét az 1. oldalról.) gyarmati rendszerüket A két ország barátságának és is a gyarmattartók, a ka- Kelet népei, amelyek meg- együttműködésének erősödépitalista monopóliumok Ismerték az idegen elnyo- sét, a Közel- és Közép-Kelet ezt a haladó folyamatot, móktól mentes élet elsőörö- békéjének megszilárdulását nem tudják visszaforgatni meit, soha többé nem enge- Hruscsov kijelentette, hogy a történelem kerekét dik. hogy gyarmati igát rak- « látogatás alkalmával, és visszaállítani elrothadt janak nyakukba akárcsak az afgán királlyal és kormányfővel korábban folytatott megbeszélések idején -semmiféle nézeteltérétisztavtzfi forrás — fűzte sünk nem volt a nemzetközi hozzá — s a keleti népek helyzet értékelésében*, eat soha nem felejtik el, Békeszerető külpolitikánk — folytatta — megértésre talál az afgán királyt kormánynál Indonézia nagy ütemben fejlődik Tizenkét napos indonéziai tartózkodásáról szólva Hruscsov kijelentette, hogy a baráti fogadtatás ebben az or- ^P^® szágban megindító módon ,mlkénl 8 vándor nem letükrözte a Szovjetunió és el a tiszta forrásvizek Indonézia népeinek meg- amellyel saom3át oltott"\ ** bonthatatlan barátságát. Á kf^dhataüra uoranúgy, ahogy részünkről evarmat.tflrtóW Zs lalráisili- mini anogy impuimaMiuaii t-e mnrtArfÁenA Ár »v< arrVve./-»e ii_ gyarmattartók és lakájaik rosszindulatú kitalálása az. a jobb jövőre törekvő emis megértésre és megbecsülésre talál Afganisztán sem, muimnua mx, , . . _!„„„»„„;_ iroic uuw msoiilMiíJl scur hogy Indonézia népe és a benség akaratereje, energia- legességj politikája, valatöbbi gyarmati országok né- 38 0 értelme' , mint a katonai tömbökön pei — elmaradott népek. Ez- I?™,scsoY " - _ zal csak saját -civilizációs iratkozott küldetésüket* szeretnék iga- Szukarno e.noKKei es mas T i-x TI indonéz államférfiakkal íolyzolnl. Láttuk, hogy Indonézia ősi kultúrájú ország. íl.vzJ— örömmel láttyk - mon- nyeképpen dotta a szovjet kormányfő M —. hogy • független Indonézia népe gyarapszik erőben, fejleszti gazdaságát ás túráját. megelégedéssel való kívülmaradásának poliarről, hogy tikája. A szovjet kormányfő ktjeeredmtó lentette- h°8y Afganisztán mindig számíthat a "Szovjet_ . ._. , _ _ unió baráti támogatására a Indonézia Ismét megerősi- „ , tette a katonai tömbökön nemztett erőinek gyarapitávaló kívülmaradásának sáért. gazdasági életének és politikáját, kultúrájának fejlesztéséért kul- a gyarmati rendszer elítélé- folytatott harcban. sének politikáját ÁllásHruscsov Ut utalt az újabb E°"*unk ÜEÍÜÜ}? * ^fl térve Hruscsov hangsúlyozszovjet—indonéz gazdasági |£&£ ta, hogy és technikai együttműködési fS^neíLtköri ké™ egyezményre és elmondotta, déselveL Hruscsov megjebop az indonéz nép és az gyezte> j^gy ]<slenleg új íeindonéz kormány nagyra ér- je2et kezdődik a szovjettékeli a Szovjetunió segítsé- indonéz viszonyban, gét E segítségben az in ter- Kijelentette, hogy Szunacionalizmus marxista—le- karno és Djuanda moszkvai nlnlsta elve ölt testet, ame- látogatása elő fogja mozdilyet a szovjet nép a gya- tani a két ország baráti és eldöntehesse, hogy a pakorlatban megvalósít kapcsolatainak további el A Szovjetunió segítsége mélyülését Pustunisztán kérdésére áta Szovjetunió helyesnek tartja azt az afgán követelést, hogy a pustun nép kinyilváníthassa akaratát szabad körülmények között megtartandó népszavazáson A Szov lei un 6 béketörekvénei kisztáni állam kebelében akar-e maradni, ahol jelenleg is van, vagy pedig új, , .... , önálló államot alakít-e, vagy tmljei megértéare találtak Indiában i« csatlakozik Afganisztánhoz. szívélyessé® légkörében (Pustunisztán kérdése vitás folytak, probléma Afganisztán és kétségkívül elősegítik a Pakisztán között. — A szerk.) Indiai látogatásáról szólva, Hruscsov kijelentette, hogy Nehru miniszterelnökkel folytatott megbeszélései — meggyőződése szerint —elősegítette a jobb kölcsönös megértést valamint a Szovjetunió és India baráti kapKözos eltökéltség a nemxetköxi feszü'tség csökkentésére kés rendezésének útjait A szovjet kymányfő , csolatainak megszilárdítását hangsúlyozta, hogy' az in- A magunk Vészéről — fűzte Hruscsov megjegyezte, diai, a burmai, az indoné- hoz2á _ mmdent megtethogy Bhllalban különösen ,ziai és az afganisztáni látra tüRk ^ megteszünk hogy ' ismét kifejezésre jut- kedvezó légkört teremtsünk érezhető az új, az épülő In dia légköre. Bhllalban In- tattá a Szovjetunió népeinek a közel ö t^gya^khoz. Az dia óriási ipari gócpontja a Kelet népei iránt erzett 82ándékunk> hogy sikerre születik. erősödő tó növekvő barátsá- v, k az elk«vetkezö tárHrus^ emlékeztetett fé. gát -mely a békés agM- gy.,**^ fe ha a nyugati hogy Indiában több olyan élés elvein alapul. E látogaúj vállalat létesül, amelyek tfeok ismét bizonyították a dékSw£I mennékT tárgyaar&urs ^-isssru^ rr rassrr sok a legtevékenyebben ért, a béke megszilárdításé- kormánvfói találkozó eredrészt vesznek ért folytatott harcban. — Komoly tó fontra tárA korábbi hiteleken kl- gyalások következnek — vül a Szovjetunió másfél- mondotta Hcjisraov — előmllllárd rubeles újabb bi- Ször Franciaország állami telt bocsátott India ren- vezetőivel, de Gaulle elnök- akár ilyen, akár olyan csedelkeztóére.^^^^feÉife 1 fe hatalmak ugyanilyen szánkormányfői találkozó ered ményességében. Most az a lényeg, hogy egyetlen állam se bonyoUtsa a helyzetet J^MTCnlMMAb^Ts^l 118 és Franciaország állam- taimak,"'ha fczinttói "sikerre amelyeket Kalkuttában wea- foonsk megbeszélések, kel, majd valamivel később lekedeteivel. Reméljük és az Egyesült Államok, Ang- elvárjuk, hogy a nyugati haru úrral folytattam — mondotta Hruscsov —• Ismét megerősítették, hogy a szovjet kormány külpolitikai irányvonala, a népek békéjéért tó barátságáért folytatott harc kellő megértésre talál Indiában ugyanúgy, ahogyan mi ls megbecsüléssel adózunk az Indiai Köztársaság békeszerető politikájának. Hruscsov megelégedéssel közölte, hogy Nehru elfogadta meghívását tó ellátogat majd a Szovjetunióba. Burma« Afganisztán — A Burmában töltött két nap — folytatta Hruscsov —, nézetünk szerint, igen hasznos volt a szovjet—burmai viszony fejlődése szempontjából. Hruscsov hasznosnak nevezte a burmai elnökkel és a miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseit. Ismét meggyőzödtünk róla, hogy • Szovjetunió tó Burma viszonya helyes úton halad. Hruscsov hangsúlyozta, hogy Afganisztánban mindkét fél számára hasznos megbeszéléseket folytatott Muhammed Zahlr sah királlyal, Muhammed Davud miniszterelnökkel és más államférfiakkal. Ezek a megbeszélések a kölcsönös megértés tó a férfialval. törekszenek, nem fognak a Szovjetunió ezeken tárgyalásokon kész lesz a Hruscsov megjegyezte, hogy újabb nehézségeket támasztani, sőt maguk is hozzájárulnak, hogy az elkövetkező többi állammal vállvetve tárgyalásokon pozitív eredfelkutatni a nemzetközi fe- mények születhessenek — feszültség további enyhítésé- jezte be nagy tetszéssel főnek, a vitás kérdések bé- gadott beszédét Hruscsov. Szovjet—afgán közös közleményt írtak alá Megkötötték a két ország kulturális • egyezményét is Hruscsov a Szovjetunió sági szükségletei Iránt és ezMinisztertanácsának elnöke után is segítséget nyújt gazés Muhammed Davud, Afga- dasági életének további fejnlsztán miniszterelnöke pén- lesztéséhez és megszllárdítáteken aláírta a szovjet—af- sához. gán közös közleményt. A kabuli találkozókon A közlemény többek kö- Hruscsov meghívta MuhamZött elmondja, hogy a felek med Zahlr sah afgán királyt megállapították jószom- & Muhammed Davud miszédi, bardti kapcsolataik niszterelnököt. a Szovjetuniómé" kiáltották az idők pró- ba. A meghívást örömmel büát és tovább fognak erö- elfogadták. södrú a két ország népeinek javára. Pénteken aláírták a SzovAfganlsztán kitart a sem- jetunió és Afganisztán kullegességi politika mellett, turális egyezményét ls. A nem vesz részt katonai csra két állam tudományos, trra portosulásokban. Ez a poli- dalmi és művészeti szerveHka elősegíti a nemzetközi zetei együttműködnek, a két 'eszilltséa enyhülését és a ország kulturális. tudomáSzovjetunló nagyra becsüli nyos és sportküldö't'éqel ezt a politikát. művészegyüttesei kölcsönös A közleményben Afganisz- látogatásokat tesznek, felőlién elismerését fejezi ki a vasásokat tartanak, tudomáSzovjetunió gazdasági segít- »|J* képzőművészeti ki. xx^x . o „ ,, állításokat rendeznek, kieseségéért. A Szovjetunió to- Hm sajtótermékeiket_ vábbra ls kellő megértést \z egyezményt öt évre tanúsít Afganisztán aazia- kötötték. Sohasem lehet megtudni, hányan vesztették életüket az agadiri földrengés következtében Már semmi remény sincs további életbenmaradottak fellelésére Ztószvóttáviratok, adományok a világ minden részéből Dögkeselyűk köröznek Agadir felett. A rombadőlt városban már csak Mars-lakókhoz hasonló, fehér védőöltözetbe bújt egészségügyi szolgalatosok járnak, klórmésszel, fertőtlenítőszerekkel küzdenek a fenyegető szprnyü veszély, a tífusz, vagy a 'pestisjárvány ellen. Rajtuk kívül csak sakálok és hiénák kóborolnak a törmelékhalmaz között Géppisztolyraok indulnak vadászatukra, nehogy ezek az állatok a járvány terjesztőivé váljanak. Negyvenfokos a kánikula, a szörnyű hőségben gyorsan oszlásnak indultak a felhalmozott holttestek. A dögletes levegőben hihetetlen erőfeszítést Igényeltek a mentési munkálatok, fel kellett hagyni velük. Dél-Marokkó legnagyobb városát, az atlanti partok egyik legragyogóbb afrikai fürdőhelyét, a gazdag külföldi turisták paradicsomát a keddre virradó éjszakán pusztító földrengés után — mint ismeretes — másodszor ls halálra ítélték. Először ügy gondolták, hogy napalmbombákkal porig égetik a város maradványait, végül azonban a fertőtlenítés és a romok elegyengetése mellett döntöttek. Péntek óta talajgyaluk dübörögnek. S az európai negyed elegáns villáinak vasbeton roncsai, a szegényes kunyhók sárfalainak darabjai egyetlen óriási tömegsír fedőlapjaivá válnak. Ezer és ezer holttest lehet még az összedőlt házsorok törmelékei alatt Sohasem fognak tudni pontos számadatot mondani, mennyien pusztultak el Agadir apokaliptikus éjszakáján. Mulaj Hasszán marokkói trónörökös, aki személyesen irányította a mentési munkálatokat, kijelentette: nem túlzott az a becslés, amely szerint 12 000 ember vesz* tette életét a katasztrófában. A francia külügyminisztériumban úgy tudják, hogy hozzávetőleg ezer francia halt meg Agadirban: a helyi francia tengeri és légi támaszpont katonái és családtagjaik, a várra üzletnegyedének kereskedői, tanárok és kávéháztuljadooira sok. A halál minden nemzetiségű áldozatokat szedett, hiszen a szép Agadir (így hirdették az utazási irodák) ezrével vonzotta a téli idényben is a napsütésre, tengeri fürdőzésre vágyó külföldi turistákat Az elpusztult agadtrl hotelekben telt ház volt Olaszok is vannak az áldozatok között: olajkutatómérnökök, akiket 4nemrég küldött Marokkóba Mattéi, az olasz »kőolajk(rály*, miután társaságai egyikének megszerezte a kutatás jogát DélMarokkóban. Nincs hír egy rabbiképző nyolcvannyolc növendékéről és ezer spanyol veszett oda. A világtörténelem egyik legnagyobb katasztrófája természetesen a marokkólak <teoralból szedte a legtöbb áldozatot. Sok ezer arab pusztult el, az európaiak gyáraiban dolgozó nincstelen munkások. A szörnyű kataklizmából megmenekült európalakat különrepiilőgépek viszik sietHuszonhat n gy'atálafos sze vény a lot'ón A lottó 10. játékhetén öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 26 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 120 490 forint. A háromtalálatos szelvények szá ma 2250, ezekre a szelvényekre egyenként 731 forintot fizetnek. Két találatot 75 758 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenkérft 21 fortnt. ve Casablancába, illetve Franciaországba, a marokkói hajléktalanok hevenyészett sátortáborban, vagy a szabad ég alatt hálnak, éhező és airó gyermekeikkel. Közben folyik a kutatás a földrengés geológiai okainak feltárására és következményeinek megállapítására. Agadir kikötőjében a tengerfenék annyira meg emelkedett — helyenként száz méternyit ls —, hogy a mentési munkálatokra segítségül érkezett francia flotta csak a nyílt tengeren, a partoktól távol tudott horgonyt vetni. Pénteken este 9 óra 20 perckor ismét földrengést észleltek Agadirban, a földlökések különösen az lnez* gane-i repülőtéren és a geofizikai megíigyelőállomás környékén voltak erősek éa a feltevések szerint a négy nappal ezelőtt történt katasztrofális földrengés követ, kezményei. Mulal Hasszán marokkói trónörökös pénteken délután utasítást adott a rombadőlt Agadir teljes kiürítésére. A mentési munkálatok pénteken éjfélkor befejezdőtek és néhány klslétszámú egészségügyi csoport kivételével kivonták a mentőalakulatokat. A rendelkezést egyrészt a járványveszély fokozódása, másrészt az a tény tette szükségessé, hogy több mint 80 órával a szerencsétlenség után már alig van remény további életbenmaradottak kimentésére. Pénteken a esti órákban nyomasztó csend ülte meg a -marokkói pompei* romjait. A távozó mentőalakulatok holt várost, hagytak maguk mögött amelynek holttestekkel és patkányokkal teli romjai fölött a tonnaszámra leszórt DDT-por felhői keringenek. A kiürítéssel egyidejűleg elrendelték a lebontási műveletek meggyorsítását is. Talaj gyaluk a földdel egyenlővé tették a város benszülött negyedét. Agadirt szoros egészségügyi kordon veszi körül és csak írásbeli engedéllyel lehet a város területére lépni: A trónörökös közölte, hogy az egészségügyi kordon legalább öt hétig lesz hatályban és több ezer főnyi katonaság van úton a zárógyűrú megerősítésére, t Szombaton megkezdték a nagyarányú fertőtlenítést vegyi anyagokkal. A romokat előbb mésszel öntik le, majd helikopterekről még 800 tonna DDTport szórnak a városra. Pénteken három sebesültet sikerült kimenteni a romok alól, köztük két fiatal leányt, akik több mint. 80 órán át voltak a Saada luxusszálló romjai alatt « Kiiment Vorosilov, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke a szovjet nép és a maga nevében táviratot küldött V. Mohammed marokkói királynak tó részvétét fejezte ki az agadiri katasztrófáiig földrengés miatt A Szovjet Vöröskereszt tó Vörös Félhold Társaságok Szövetségének vezetősége a szovjet emberek együttérzésének tanúbizonyságául elhatározta, hogy sürgős segélyben részesíti a földrengéssújtotta Agadir lakosságát. A határozat értelmében a legrövidebb időn belül élelmiszert és közszükségleti cikkeket küld a Marokkói Vörös Félhold címére azzal, hogy osszák szét a károsultak között. A világ minden részéből újabb segélyakciókról érkeznek hírek. Az ENSZ gyermeksegélialapja (UNICEF) 50 000 dollárt ajánlott fel kórházi ágyak tó élelmiszer vásárlására. Jugoszlávia 90 millió dinárt adományozott az áldozatok megsegítésére. A Nemzetközi Vöröskereszt Társaság genfi központja pénteken este újabb felhívást Intézett gyógyszerek tó egészségügyi felszerelések Marokkóba küldésére. Bejelentette, hogy különösen vitaminokra, röntgenfelvételekhez szükséges filmekre és különféle sebészeti segédeszközökre van szükség. Úi „szócsóplési rekord" az Egyesül! Államok szenátusában Irtunk már arról, hogy az Egyesült Államok szenátuséban több nap óta tartó vita folyik a szenátus elé terjesztett törvényjavaslatokról. A vita — amelyet a szenátorok egy része hálóruhában hallgat — arra irányul, hogy a Demokrata Párt, vagy a Köztársasági Párt majdcsak megunja a hosszú és semmitmondó szónoklatokat, s elfogadja a javaslatokat. A vita középpontjában az úgynevezett emberi jogok törvényéről benyújtott javaslat áll, amelyet a Demokrata Párt hevesen ellenez. A szenátus pénteken új -szócséplési* rekordot teremtett; ötvennégy óra és tizenegy percig egyfolytában ülésezett, azt követően, hogy szerdán tizenőtperces szünet után folytatta a vitát. Az amerikai szenátus eddigi -szócsóplési rekordja* 54 óra 10 perc volt. Ez a rekord akkor született, amikor 1915-ben, Wllson elnök Idejében az ellenzék obstrudlni akarta a hajóvásárlási tőrvényt. A Kenderfonóqyár irodalmi színpadának műsora a rádióban Szegediekről adott több mint 20 perces műsort pénteken este a Petőfl-rádló, ezúttal a Szegedi Kender/ra nóayár kulturális tó lrodadalmi életéről. JároU Jenő, az üzemi színiát-wV-soport rendezője tó Pávó Ferenc könyvtárra mutatták be a gazdag hagvománnval rendelkező íí/rmi színjátszást, valamint újabb és nagyszerű kezdeményezésüket, az első szegedi üzemi irodalmi színpadot a -Béke tó szabadség*-ot. Az üzemi irodalmi színpad gazdag műsorából ízelítőt is adtak Jókaihoz tó Tömörkényhez fűződő anekdotákból. majd Juhász Gyula tó T,őd! Ferenc egy-egy verse hangzott el. A rlportmOvv-bsn elhangzott az is. hogv a mai szegedi írók tó költök nem eleget forgolódnak a nagymultú Szegedi Kenderfonógyárban, pedig éppen az üzemi '' irodalmi színpad műsorai összeállításában nagy szerepet kaphatnának mai tárgyú elbeszéléseik, vemsik, színdarabjaik, amelyek a ma emberéről a ma emberének szólnak