Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

3 Vasárnap, 1960. március. 8. Szocialista építőmunkánk sikereivel szolgáljuk legméltóbban a magyar-szovjet barátság ügyét As MSZBT megyei küldőtl választó értekezlete Szegeden A Magyar—Szovjet Baráti Társaság III. kongresszu- MSZBT-nek nem elég csu­sanak megyei küldöttválasztó ©ülését tegnap tartották pán a Szovjetunió eredmé­Szegeden az MSZBT klubjában. A tanácskozáson részt nyeinek ismertetése, hanem uettek Otta István elvtárs, vezérőrnagy, az országos el- tudatosítania kell annak az nökség képviselője. Szilágyi Júlia elvtársnő, a megyei e©re elmélyültebb baráti párt-végrehajtóbizottság tagja. és testvéri kapcsolatok Bozo Sándor, az MSZBT me©ei elnöke nyitotta meg újabb és újabb szakaszainak á ©ülést, majd Nagy József me©ei titkár mondott be- kibontakozását is, ami a számolót Szovjetunió és Ma©arország _ között van, amely az e©en­Bevezetőben arról beszelt, sítéséről beszélt. Zsadányi lőségen, a testvéri segítség­iho© az április 20—21-én Gáspámé (Szeged) a kerület nyújtáson alapszik Barátsá­•tartando kongresszusra ké- lakóinak kérését tolmácsol- punk a közös ügyből fakadó szülnek országszerte, majd ta, akik szívesen fogadnának barátság amit a polgárhábo­áttekintette a Magyar——Szov- baráti találkozóra szovjet nj alatt a vörös hadseregbe jet Baráti Társaság működé- elvtársakat. Na© érdeklő- lépett magyar munkások és sének 15 esztendejét, hiszen déssel olvassák a magyar parasztok alapoztak meg éppen másfél évtizeddel ez- nyelven megjelenő -Asszo- akik maguk is harcoltak a' előtt alakult meg a társaság nyok* című szovjet képes szovjethatalomért, első szervezete Szegeden. folyóiratot. Kirschner Már- • , ... .' , , , De amikor a magyar- tan (Hódmezővásárhely) ar- ^eTs^laU"több^ö­szovjet barátság ápolasarol rol beszelt, ho© a me©ei , ., beszélünk. fi©elembe kell könyvtár a szovjet életet áb- zott z^alin Nlkolaj Arká­vennünk saját feladatainkat razoló szépirodalom mégis- üyevics elvtárs, a szovjet is. Ezért az MSZBT fontos mertetése érdekében tevé- hadsereg főhadnagya, aki a feladata pártunk politikájá- kenykedik elsősorban. Agos- szovjet nép és hadsereg bá­vák népszerűsítése e politi- ion József a KISZ megyei riti üdvözletét tolmácsolta., ka alapjan vegzett munka, szervező titkára felszolala- n _ Akkor szolgáljuk méltóan a sában foglalkozott az Ur' CllUlk Bertalan, a Sze­magyar—szovjet barátság MSZBT és a KISZ e©ütt- §edi Orvostudományi E©e­ügyét, ha fáradhatatlanul működésével, mert a magyar temnek a szovjet biológiai és dolgozunk hazánk szocialista —szovjet barátság ápolása a orvostudományi eredményeit építésének célkitűzéseiért, magyar ifjúság nevelésének ismertető munkájáról szólt mert ez erősíti a szocialista e©ik alapja. A szovjet élet » - . ,. . világrendszert. Ebben rend- iránti érdeklődés egyre je- A megyei Pártbizottság kívül na© jelentősége van lentősebb a megye ifjúsága üdvözletét Szilágyi Júlia eIv­a szovjet tapasztalatok is- között. Rajnai János (Sán- társnő tolmácsolta, majd ar­mertetésének. Tervezik, hogy dorfalva) beszámolt arról, ról szólt, hogy a párt VII több kolhoz kiváló baromfi- hoRy falun is e©re több ak- r.—„„„'.. , .., ,.,., . tenyésztőjét meghívják me- tíva ápolja, erősíti a ma- ^resszusa külpolitikánk gyénkbe, hogy átadják ta- ©ar—szovjet barátságot, alapelveként határozta meg pasztalataikat a megye ter- Rácz Lajos (Hódmezővásár- a magyar—szovjet viszony melőszövetkezcteinek. hely) arról ^^ hogy né_ ápolását, erősítését. S ez az A beszámoló ezután átte- pünk szociaILsta tudatának MSZBT feladatát is magá­kintette a magyar—szovjet , , , ,. barátság történelmi útját, kialakítását is elősegíti a ban foglalja. majd a társaság munkájával ma©ar—szovjet barátság A vitát Nagy József fog­íoglalkozott. ápolása. lalta össze, majd me©álasz­Me©énk életében igen Ezután Otta István vezér- tották az MSZBT Csongrád jelentős lesz az április 19- őiTmgy, az MSZBT országos me©ei elnökségét és a me­fndu^aróiág^vtna^ .^ökségének tagja szolalt ©e küldötteit az MSZBT Bizonyos, hogy a kiutazók a fel- . Amint elmondotta, az III. kongresszusára magyar—szovjet barátság propagandistái lesznek. Részletesen foglalkozott az­zal, ho© a me©énkben mű­ködő szervek ho©an segítik elő a magyar—szovjet ba­rátság ápolását, majd meg­állapította: e barátság ápo­lása. elmélyítése független­ségünk, népünk szocialista építése sikereinek záloga. A vitában először Tóth Ti­vadar (Szeged) szittalt fel. Mint elmondotta, nagyon eredményes a megyei üze­mek. vállalatok levelezése szovjet üzemekkel, a tapasz­talatok kicserélése, majd az oroz nyelvtanfolyamok széle­960 aranycső — egy centiméteres rubintok egy sírban As utóbbi fél évszázad legértékesebb leleteit tárták fel a fenékpusztai ásatások Dr. Sági Károly, a készt- ©ön©öket, borostyán- és helyi Balatoni Múzeum üvegtárgyakat találtak. Rit­igazgatójának irányításával kaságnak számítanak azok tavaly na©arányú ásatáso- a kat kezdtek a Keszthely melletti Fenékpusztán, ahol római város maradványait rejti a föld. A római város már feltárt II. számú bazilikájától dél­re na©obb építmény, e© hajdani palota alapjaira homlok- és fejdíszek, ame­lyeket hajszáivékony aranycsövecskékböl raktak össze. Több ilyen fejdíszen e© centiméteres átmérpjű ru­bint találtak. Az egyik bukkantak: feltárása kö* "öi sírbó1 P^dául 960 vé­ben a falak töveben VI- k,°,ny arany csövecske került VII. századbeli temető nyo el°: nagyobb, igaz­mai kerültek felszínre. Ala- kirakot eksz^ posabb ásatás után fény de- ™ ^^J^^i rult arra, ho© Ma délelőtt a szegedi nők ünnepi nagygyűlést tartanak A héten már több község- alelnök, a Hazafias Népfront ben és városi kerületben, országos titkára tart beszé­valamint 6ok üzemben meg- det. Utána hangulatos kul­emlékeztek az 50. éves jubi- turális műsor szórakoztatja leumát ünneplő nemzetközi a részvevőket, nőmozgalomról. Ma, vasár- a városi nőtanács és a nap délelőtt 10 órakor a szakszervezetek me©ei tit­Szabadság Filmszínházban kárságának nőbizottsága tartanak ünnepi nagygyűlést megrendezésében sorra ke­a szegedi nők. A nemzetközi rülő ünnepségre minden sze­nőnapot ünneplő ©ülésen Qedi asszonyt és leányt sze­Vass Istvánná ország©űlési rfteUel várnak. A részvétel­hez meghívó nem szükséges. A na©© ülésen a szakszer­vezeti nőbizottság kitünteti és megjutalmazza a terme­lésben és a társadalmi mun­kában példamutató nőket. Vasárnap délután tovább folytatódnak a nemzetközi nőmozgalom ünnepségei. A Hazafias Népfront váro6i bizottságának székházában fogadást tartanak a nőnapi ünnepségek alkalmából, me­lyen részt vesznek városunk társadalmi és közéleti veze­tői, s a nőmozgalom aktivis­tái. Március 8-án, kedden délelőtt a járási nőtanács. a népfrontbizottság, a szak­szervezet és a tanács köz­ponti ünnepséget rendez a nemzetközi nőnap tiszteleté­re. Ezen a na©©űlésen részt vesznek a nőmozgalom legjobb járási aktivistái, akik közül többet kitüntet majd a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának küldötte. Ezenkívül ma. vasárnap, s a következő napokban még sok községben és a város kü­lönböző részein — üzemek­a nemzetközi jubileumáról. nőmozgalom nevét: -Bonoza- felira­tot fedeztek fel. Több az avarok uralma idején nyaklánc és karperec ízlé­tnég fennálló római város ses. művészies kivitele a előkelő rétegének temet- mai kor modern ekszerei­kezésl helyét találták meg. nek szépségével is vetekszik, j ben. kerületekben, intézmé­Ezen a helven 31 sírt tár- A fenékpusztai ásatások nyekben — emlékeznek meg tak fel, amelybél a szakem- leletei gazdag anyagot szol­berek szerint európai vi- gáltatnak az 568. év utáni ssonylatban az utóbbi fél időszak, az avarok Kárpát­évszázad legjelentősebb le- medencei uralomrajutásá­letanyaga került elő. "ak eddig meglehetősen Az anvag tudománvos fel- hiányos történelmi ismere­dolgozása most' folyik. Kü- teihez; miképpen közvetítet­lönösen a női és ©ennek- te az itteni földműves né­sírokban találtak sok érté- ^ tradícióit, milyen ha­kes ekszert. A legeiokelob- .. , bek sírjaiban több tucat lás£aJ volt IelIettebb tórsa­különféle ékszert, aranyat, dalműk a honfoglaló lovas ezüstöt, rubintokat, igaz- pásztorokra. Ai NDK cukrot veit Kubától A kubai kereskedelmi mi­nisztérium tegnap bejelen­tette: az NDK 60 ezer tonna cukrot vasáról Kubától. A termelőszövetkezetek további előrehaladásáért T öbb, mint e© hónap­pal ezelőtt Szegeden befejeződött a terme­lőszövetkezetek gzámszerü fejlesztése. A város közigaz­gatási területén élő dolgozó parasztok — néhány kivé­teltől eltekintve — beléptek a termelőszövetkezetekbe. A közeli napokban végrehaj­tott földrendezéssel kialakul­tak a közös, na© táblák, a szétszórt, apró e©éni par­cellák helyén. A tsz-fejlesz­tés során a belépett új ta­gokból megerősített tsz-ve­zetőségek megkezdték a ter­vek elkészítését és kivitele­zését. Az eddig elért sike­rek na© lépést jelentenek előre a szocialista mezőgaz­daság megteremtésének út­ján, mutatják városunk pa­rasztságának politikai érett­ségét, pártunk politikájába, a szocializmusba vetett hi­tét, s végül — de nem utol­só sorban — a jól szerve­zett és irányított politikai munka eredményét. Ezek e©ben eddig elért eredményeink és további si­kereink alapját is képezik. A lehetőségek tehát adottak ahhoz, ho© termelőszövet­kezeteinkben korszerű, na©­üzemi gazdálkodást valósít­sunk meg. De a lehetőség még nem valóság. Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink valóban szocialista na©­üzemekké váljanak, na©on sok feladatot meg kell ol­dani s ennek során na©on sok nehézséggel kell meg­küzdeni. Éppen ezért a ter­melőszövetkezeti tagok kö­zött végzett politikai mun­kára, a termelőszövetkeze­tek sokoldalú segítésére vál­tozatlanul na© szükség van. M ivel foglalkozzon az agitációs munka a termelőszövetkezetek­ben? A termelőszövetkezeti ta­gok között végzett politikai munkát a tsz-pártszervezetek a patronáló üzemek segítsé­gével végezzék. A patronáló üzemek állítsanak össze ki­tűnő képességé agitációs­brigádokat a tsz fejlesztés­ben részt vett elvtársakból. Lehetőleg olyan elvtársakat bocsássanak a termelőszö­vetkezetek rendelkezésére, akik azon a területen vet­tek részt a fölfejlesztés munkájában, ezáltal ismerik a tsz-be belépett tagokat és problémáikat. A patronáló üzemekből kiküldött népne­velők, közösen a tsz párt­szervezet tagjaival ne hagy­ják magukra az újonnan be­lépett tagokat, keressék fel otthonaikban, -beszélgessenek el velük a párt politikájá­ról, adjanak választ a ben­nük felmerülő kérdésekre. Közülük sokban felvetődnek ma is olyan kérdések, vajon helyesen tették-e, ho© be­léptek a termelőszövetkezet­be, va©, ho©an lesz a ter­melőszövetkezetben, megta­lálják-e számításukat stb., stb. Ezekre a kérdésekre is nagy türelemmel és hozzá­értéssel kell választ adni. Időről időre össze kell ©új­teni a tsz-tagokban felvető­dött kérdéseket és közös ren­dezvények alkalmával is fe­leletet kell azokra adni. A politikai munkára használjunk fel min­den alkalmat és le­hetőséget. A családlátogatá­sok mellett a munkacsapa­tok összeállításánál is fi©e­lemmel kell lenni arra, hogy a tsz pártszervezet tagjait megfelelően osszák el min­den munkacsapatba. Minden brigádba osszunk be olyan tsz-tagokat, akiket a politi­kai munka végzésével meg lehet bízni. Ezekkel az elv­társakkal időközönként a pártszervezet vezetősége, a tsz vezetői tartsanak megbe­szeléseket, adjanak tájékoz­tatót a tsz helyzetéről és feladatairól, ho© ezeket is­mertetni tudják a munka­csapat, illetve a brigád tag­jai között. Rendszeresíteni kell termelőszövetkezeteink­ben a szabad pártnapokat is. A szabad pártnapok, ame­lyeket a VII. kongresszus anyagából tartottunk, azt mutatja, ho© a tsz-tagok között igen na©' érdeklődés mutatkozik a VII. kongresz­szus anyagával kapcsolato­san. Ezt bizonyítják azok a kérdések is, amelyek eze­ken a pártnapokon felvetőd­tek. Ezért lehetőséget kell teremteni minden tsz-ben, ho© akár szabad pártnapok keretében, akár pedig szabad viták rendezésével, alkalmat adjunk a termelőszövetkeze­ti tagoknak véleményeik, gondolataik kicserélésére, a párt politikájának alaposabb megismerésére. A termelő­szövetkezeti pártszervezet legfőbb feladata, ho© veze­tőségi üléseken, tag©ülése­ken rendszeresen rnegtár­©alják a tsz-parasztság han­gulatát, a termelőszövetkeze­tek legfőbb feladatait és meghatározzák azok végre­ajtásának konkrét tenniva­lóit. Ezért szükséges az is, ho© a tsz pártszervezeteket számbelileg is állandóan erősítsük a közös munká­ban, a társadalmi tevékeny­ségben kitűnt elvtársakkal. Az első és legfőbb feladat, ho© a na© mértékben fel­fejlődött termelőszövetkeze­teket segítsük megszilárdí­tani. H o©an töltik be hiva­tásukat termelőszö vetkezeteink? Ha az állam által biztosí­tott segítséggel és a helyi lehetőségek kihasználásával valóban olyan gazdálkodást valósítanak meg, a közös táblákon, hogy a tsz sokkal több és jobb minőségű me­zőgazdasági termékkel tudja ellátni a várost. Csak ezen az úton járva valósítható meg az a célkitűzés is, ho© a termelőszövetkezeti tagok­nak nagyobb jövedelmet, jobb megélhetést biztosítson. Ahhoz, ho© ezt a célkitű­zést meg lehessen valósíta­ni, mindenekelőtt a termelő­szövetkezeti tagoknak kell összefogniok és minden ere­jükkel, tudásukkal a közös munkában való részvétellel támogatniok e célkitűzés megvalósítását. Na©on sok jó példa van arra, ho© az újonnan belépett termelő­szövetkezeti tagoknak e© jelentős része már is bekap­csolódott a közös munkába. De vannak még olyan ter­melőszövetkezeti tagok az újonnan belépettek között, akik még várnak, akik még nem vesznek részt a terme­lőszövetkezet munkájában. Keressük fel ezeket az új tagokat, és értessük meg ve­lük a közös munkában való részvétel jelentőségét. Van­nak közöttük olyanok, akik arra számítanak és úgy gon­dolkodnak, ho© a termelő­szövetkezetben kevés mun­kával na© jövedelemhez fognak jutni. Ezek az embe­rek a tsz gazdaggá tételét nem saját munkájuktól, ha­nem külső tényezőktől vár­ják. Politikai munkával ér­jük el, ho© ezek az embe­rek megértsék: a termelő­szövetkezet elsősorban a ter­melőszövetkezeti tagoké. Ho© milyen lesz a termelő­szövetkezet, hogy tagjai megtalálják-e számításukat a termelőszövetkezetekben, az főként attól függ, ho© ők maguk ho©an vesznek részt a közös munkában, mennyire segítik a termelő­szövetkezetet abban, ho© olyan megélhetést biztosít­son tagjai számára, amelyet joggal elvárnak. Sőt, nem­csak a belépett tagok mun­kájára, hanem a családta­gok munkájára is szükség van. Ezért foglalkozni kell a belépett tagok családtag­jaival, hogy azok is lépje­nek be a termelőszövetke­zetekbe, va© pedig mint családtagok ve©enek részt a termelőszövetkezet mun­kájában. Külön foglalkozni kell az egyes termelőszövet­kezetekben na© számban pártoló tagként belépő dol­gozó parasztokkal Sajnos, a Vgna©obb számban azokba a termelőszövetkezetekbe lép­tek be pártoló tagok, ame­lyek egyébként is munka­erőhiánnyal küzdöttek. Ez a probléma a na© mennyisé­gű föld bevitele után még fokozódott is. Hiszen a pár­toló tagok nem jelentenek a tsz-nek munkaerősegitsé­get. I© termelőszövetkeze­teink ki vannak téve annak a veszélynek, ho© megnö­vekedett földterületüket nem tudják megfelelő módon megművelni, va© esetleg csak társadalmi segítség szervezésével tudnák ezt megoldani. Ebben az esét­ben viszont nem a tagok látnák hasznát, mert ki kel­lene fizetni a ledolgozott munkadíjat azoknak. akik a földet megművelik. Nép­nevelőinknek fel kell újra keresni a pártoló tagként belépetteket és felvilágosító szóval, meg©őző érvek nyo­mán be kell léptetni rendes tagokként közülük mindazo­kat, akiknek főfoglalkozásuk a mezőgazdasági munka. K ülön gondpt kell for­dítani a p4rtolo-tag­ként belépő jfétlaki munkásokra. A velük yaló egyéni foglalkozás során é«r jük el, ho© háztáji földje­ikről mondjanak le, s mun­kaidő utá". na©obb mező­gazdasági munkák időszaká­ban menjenek" „az üzemből fizetetten szabadságba ée ve­gyenek részt a term<lószö­vetkezet munkájában. A termelőszövetkezeteknek mindent meg kell fénniök annak érdekében, ho© a munkafeltételek javuljanak. A legtöbb termelőszövetke­zetben a tagok részéről fel­vetődnek olyan igények; ho© a termelőszövetkezet biztosítson üzemi étkezést számukra és bölcsődét, illet­ve napközi otthont ©erme­keik számára. Ahol erre lehetőség van, még ebben az évben meg kell ezt oldani. Ahol nincs meg ennek a feltétele, a kö­vetkező évben feltétlenül biztosítsuk. Látni kell, ho© a termelőszövetkezetekben ez a jobb munka feltétele, mert ezáltal biztosítani lehet a családtagok bevonását a kö­zös munkába. G ondoskodni kell arról is, ho© a termelő­szövetkezeti tagoknak tisztálkodási, kulturálódási és szórakozási lehetőséget is tudunk biztosítani. A Ha­ladás Termelőszövetkezet­hez hasonlóan — ha rögtön nem is olyan mértékben, mint ahogyan ott van —, szolidabb keretek között megfelelő mosdót és öltözőt kell biztosítani a tsz-tagok számára. Fordítsunk na­gyobb gondot a termelőszö­vetkezetek könyvtárainak fejlesztésére. A könyvállo­mányt elsősorban szépirodal­mi és szakkönyvekkel kell gazdagítani. A termelőszövetkezetek közösen a kerületi pártszerve­zetekkel biztosítsanak olyan helyiségeket, ahol a terme­lőszövetkezeti tagok számá­ra klubéletet lehet kialakí­tani. Erre igen alkalmasak pL az egyes kerületekben levő művelődési házak. A kerü­leti tanácsok a TIT-tel kö­zösen dolgozzanak ki prog­ramot, amelynek alapján a tsz-klubokban rendszeresen legyenek kulturális, illetve ismeretterjesztő előadások, főleg a téli hónapokban és nagyobb ünnepek alkalmá­val. A tsz-fejlesztés során azt hangsúlyoztuk, ho© a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem­csak a parasztság ü©e, nemcsak a munkásosztály ü©e, hanem össztársadalmi érdek. Me©alósításáért ösz­sze kell fogni az egész tár­sadalom erejét. A felfejlesz­tés során elért eredmény, amely ezen az úton e© lé­pést jelentett előre, éppen ennek az összefogásnak ha­tására jött létre. a hátra­levő na© feladatok megol­dása is csak akkor mehet végbe, ha a munkások, pa­rasztok. értelmiségiek, álta­lában a tarsadalom minden rétege a legsajátabb ü©é­nek tekinti a termelőszövet­kezetek megszilárdítását, továbbfejlesztését. simon béla, ' az MSZMP szegedi bizottságának osztályvezetője'

Next

/
Thumbnails
Contents