Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

Vasárnap. 1966. március VI. A párizsi csúcstalálkozó bevezetője jól sikerfiit 4 kedvező foytatást a két genfi értekezlet további biztató alakulásától reméli a világ Háromnnpo* párizsi lá- viswwit sz tó, hogy a Rzov- jetunió küldöttségének veze­togatásának befejeztével jetunió és Franciaország kö- tője azonban kifogta a sze­Hruscsov szombaton reggel zötti problémák közül' még let a nyugati vitorlákból, fran cir. országi körútra in- egyet sem oldottak meg, de amikor kijelentette, hogy dult. Eltö útja Bordaaux-ba, ez nem is volt céljuk. Esz- a Stopjetunió kést minden at Atlanti-óceán partján mecseréjük révén visxont reális leszerelési javaslatot jekvó nagy kikötővárosba már tudják, melyek azok a tárgyalási alapnak tekinteni, vezetett, hogy azután Mar- közeli álláspontok, amelye- függetlenül attól, hogy az a seille. Díjon, Lille és több ket megegyezéssé, vagy leg- konvencionális, avagy a nuk­más vidéki centrum követ- alábbis együttműködési té- leáris fegyverek csökkenié­ketzék. A szovjet kormány- nyezökké változtathatnak, sének, illetve betiltásának fő látogatásának ez a sza- Mivel pedig Hruscsov és de területét érinti kasza, amely március 31-én Gaulle tanácskozásainak fon- Mocmillan angol mtnisz­fejeződik be (mert április el- tosabb szakasza még ezután terelnök tegnap Washing­sején és másodikán Hrus- következik, eszmecseréik po- tonba utazott, hogy EteenHo­esov és de Gaulle tómét esz- zitiv eredményeiben egyre tarral tárgyaljon, milyen mecsorót folytat, ezúttal inkább bíznak Moszkvában választ adjanak arra a szov­Ramboulllet-ben, a francia és Párizsban. jet Javaslatra, amely a föld­köztársasági einök vidéki Genfben az események ajaty nukleáris próbarob­reaidenciáján), még fonto- alakulása ú© a leszerelési bantások közös megtartását, sabbnak tűnik, mint a Pá- értekezleten, mint a nukleá- majd eltiltását, inditványoz­rittban töltött három nap. ris kísérletek betiltását cél- ^ Eisenhower tanácsadói Franciaországot ugyanis leg- zó háromhatalmi Unácsko- szembekerültek e kérdésben alább annyira jellemzik az Zásokon biztató. A leszere- a^ndó választ illetőén, s emiitett városok, mlnt a fő- lést illetően feltűnt, ho© az Eisenhower tudja ho© el­vdroe. sőt — sokak szerint — elmúlt tuipok üléseinek fel- ^/„egének egyik legfonto­ezek jelentik e tipikus Fran- szólalói mennyire megfon- Mbb döntése előtt áll: ha eiaortzágot. tol tan fogalmazták meg ieM ^^ akkor Unyegi­Ez a körút tehát hozzáro- mondanivalóikat bo© elő- bcn megütötték a húrom­giti a saovjet kormányfőt segítsék az értekezlet kibon- hatalmi nukleáris egyez­ahhou, ho© teljes képet al- tokozását, va©tó azt, ho© ményt , tz ÉiatrOtotDért "OS kotwoo magának a francia ne zárják el a lehetőségét FaVe<iUt Államok terma­"T nyélbeüthető ^'belnöíTSi vJTe^^tL10^1^ kompr°fllr8rfnos J4V«fot tulajdonosává tehetni. Dön­wukról S miközben Hrus- benyújtásának, megtár©a- tést vaev úi amerikai tavasla­TZi^rJT^, sfÍZuxal 1Asának 46 «"°«4dA4to4k tot a jövő hét közepére vár­„ra^^L* "SUS*" ** álláspontok lényeges kö- nak. r i^t. TT^ ,smprk^tk • zeledisére természetesen „ T " a nianwiiieies, c#afc ^ elkövetkező hatok- NniUCUOU • párizsi bé­ben tóhat azámitani, bizo- romnapos látogatása, a s máa városok lakóinak min­dennapi életével, a francia „if* < , „ nyos azonban, ho© a Nyu- Csúcsértekezlet e©lk beve­ZvL f ellőtte -taktikai puska- "-tó epitódja tehát jól sike­f^rátóft ESEÍSÍa 1 porát*, amikor felvetette, rült s Genf tó elórehadáat teSfUZ^fk^ 4 ha©ományos fe©- ígér. As elkövetkező napok wíJSűk^EíSLI verek terén való leszerelés nemzetközi politikai fejle­az ólaitól? helyett először a nukleáris fényei elé tehát reális btóa­ZvíX^L^te^U- .feUétólelben kel, tekint a világ^ nyögésén közvetlenebbül és megegyesn1' 2ortn' 3 Szov" Peréayl Mri* nagyobb létszámban fogadta Megielent a Társadalmi Szemle márciusi száma A vezércikk az 50. nem­zetközi nőnapról emlékezik meg. Ajtai Miklós cikkemé sodik Ötéves tervünk műsza­ki fejlesztési programjának fő vonásait tár©alja. »A termelőszövetkezetek megszilárdítása 1959-ben­cimmel Cseterki Lajos be­számolóját olvashatjuk a Fejér me©ei tapasztalatok­ról. Fi©elmet érdemel Várnai Ferenc -E©etemi ifjúsá­gunk eszmei-politikai fejlő­dése" című írása, amely a közelmúltban a KISZ-ülésen tár©alt Ifjúsági nevelési problémákkal foglalkozik. Király István tanulmánya -Az első magyar kommu­nista költó—röl, Komját Ala­dárról szól. Közli a lap a nemrég orosz nyelven megjelent -A ' marxizmus—leniniz mus alap­jai" című népszerűen köz­érthetően megirt kézikönyv egyik fejezetét, amely a párt forradalmi jellegét, szerve­zeti alapelveit, politikájának tudományos alapjait tár­gyalja. A Nemzetközi Szemle ro­vat mellett a propagandis­ták számára — kivált azok számára, akik oroszul nem olvasnak — na© segítséget j Eredményesek a szovjet—francia tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) zött A Jelenlegi tár©áhk*ók , .4 i« különösen a biológiai kutáa tórium kulturális kapcaola- k valamint a rák és a tok osztályának Igazgatója- fehérVért5ség elleni küzde­val december folyamán kez- . . f , , , . , ... lem eredményeinek kicseré­aett meg. Különösen a tudományos kapcsolatok fejlesztése ér­dekli a tár©aló feleket — Írja a Monde. — Máris kialakult a kapcso­lat a francia tudományos kutató központ és a szov­jet főiskolák között. lésére vonatkoznak. Remélni lehet — írj* a Monde —, ho© a jövö hét végén — |T* alább Is na© vonalakban — megegyezés jön létre. A tekintélyes párizsi lap hozzáfűzi, ho© Jemaljanov, A legmagasabb szinten va- az állami atomerő főigazga­Iődi együttműködést akarnak tóság vezetője felvette a kap. megteremteni a tudományos csolatot Francis Perrinnnl, a intézetek éa a tudósok kö- francia atomü©j főbiztossal,­WBmmié I nyújt Bálint Józsefnek -A Szovjetunió népgazdasága 19.">8-ban« című statisztikát évkönyvéről adott tsmerteté­se. Sok értékes adatot tar­talmaz amelyek szemléltetik a szovjethatalom fennállása óta elért nagyszerű eredmé­nyeket, ezen belül az utób­bi évek kimagasló eredmé­nyeit és megkönnyítik a szocialista és a kapitalista gazdaság fejlődésének ösz­szehasonlitását. " .ts?•mpwm w *i l'árize népe. mtnt Eisen­^•otoert, vagy az angol ki­rálynőt. Háromnapos pári­zsi tartózkodása során Hrus­csov tíz brorAriét, mondott S kommentárjaiban mind a tizrt még most tó utal a francia saitó. Az a tömörség, könnvsdaég és seeheroosaég, amellve! Hruscsov a francia külnoHtikai útóívf-ók pén­teki ebédjét követően feltett kérdésekre válacrolt, válto­zatlanul beszédtémája a francia főváros sstiókörei­nek. Ktllönösen Hruscsov­nak azzal karx-'olatoe vála­szát húzzák alá. ho© a Saot'íehinió továbbra is le­hetségesnek tartja az algé­riai kérdésnek ttz önrendel­kezési ion alapján történő megoldását és azt. ho© a Skovletunló réstérői »nincs semmi akadálya Franciaor­szág -atomktub-tcpíácának". Utalnak beszélgetéseikben, de cikkeikben ls a francia újsávtrók arra. ho© bár a német kérdés rendezési­nek szükségességét és a né­met militarizmus feléledése által keletkezett veszély sú­lyosságát a szovjet kormány­fő csaknem minden beszé­dében kifejtette, mégis még de Gaulle sem vállalkozott arra, hogy legalább néhány szót mondjon Adenauer mel­lett. Nyilvánvalóan azért, mert bizonyos volt benne, hogy a francia közvélemény — két háború tapasztalatai alapján — nem értene egyet agy Ilyen megállapítással. Hrusosov M de Gaul<« — ellen Lé! ben washlntoni ét. londoni kormánykörök aggo­dalmaival — párizsi tanács­kozásaik során nem töreked­tek arra, no© valamiképpen elrendezzék a Kelet es a Nyugat problémáinak: reájuk eső részét, hanem ismerted tek egymás álláspontjaival. A kát -na©- most találko­zott először, addig tehái e©ikük sem hallotta a már sík érvednek tehes skáláját. Nem következett be tehát az, amitől Washington és London tartott, hony Hrus­csov és de Gaulle kőzött már az első találkozások so­rán ellentétek támadnak, amelyek negatív hatással Tesznek a 7 hft múlva kez­dődő csúcsértekezletre. Igaz Tambroni az új olasz kormány elnöke Nem jósolnak hosszú léteta kereszténydemokratákból álló éj kabinetnek Fernando Tambroni pán- ügyminiszteri székben, arra lehet reménye arra, hogy teken este felkereste Gron- mutat, hogy az olasz kül- megbízható többséget kap a thi olasz köztársasági elnö- politika változatlan marad, parlamentben. köt és bemutatta neki ke- Tambroni miniszterelnök resztónydemokrat* któebbsé- kormánys szombaton tetette gi kormányának névsorai, a hivatali esküt. amelyet Gronchi elfogadott . .. , , , , és aláírta a Tambroni mi- ** *J^SJSTÍSla nlszterelnökké történt kine- ^T'mXJSS^áí^te vezéréről és az új kormány f összetételéről szóló okmányt. n^ezlk ki as állam ti t­Az új tereszténydemokra- xarOKat­ta kormány miniszterelnöke Várható, ho© Tambroni és költségvetésügyi miniszte- miniszterelnök április elején re: Fernando Tambroni, kül- kér blzalnú szavazást a kép­ügyminlsztere Antonio Seg- vlselöházban és a szenátus­nt, belüpymintezter: Giusep- ban. „ pe spatara. Az új olasz kormány össze­A február 34-án lemondott tétele a kereszténydemokra­Segni kormány 17 miniszte- ták kivételével e©etten pár­re tagja az új kormánynak tot sem elégít ki. tó. amely -ú© hasonlít az Az Olasz Kommunista A szovjet kormányfő a párizsi Operához érkezve kezet fog az őt üdvözlő Gsston Monervillevel, a szenátus el­nökével. Hruscsov mellett de Gaulle köztársasági elnök előzőhöz, mint két testvér párt központi UpJa az új ^líT^leLlZiST kormány mélyeit latolgatva niszterelnök követi a kül- rámutat: Tambroninak nem Herier figyelemre méiló kijelen ései Herter amerikai külügy- csak annyit mondott, ho© miniszter pénteken sajtóér- nem Idván me©e©zéseket tekezletet tartott Kijelen- fűzni a szovjet miniszterei­tette: az Egyesült Államok nök franciaországi nyllatko­támogatni fogja azt a javas- zatalhoz. E© másik kérdés­latot hogy a dél-afrikai re válaszolva megismételte problémát vegyék fel a Biz- azt a korábbi amerikai véle­tonsági Tanács jövő hetiülé- ményt, ho© Nyugat-Berlin léneJc napirendjére A ta- jövőjét csak az egész német ná csillés re kedden kerül sor. problémává] összefüggésben A gyníi atomértekezleten leh8t megvitatni. Valószínű előterjesztett szovjet Javas- ~ mondotta —, hogy a ke­1 ittál foglalkozva Herter kö- let-nyugatx csúcsértekezleten ?J5lte, ho© az Egyesült AL mind Berlin, mind a lesze lamok kormánya már kiala- relét kérdése napirendre ke kitolta álláspontját erről a ^ VUJja a^r^s = nyilvánosságra sddtg, amíg nyugat-berlini népszavazás Eisenhower meg nem vitet- ra vonatkozó tervéről Herter ta ezt a kérdést Maemillan _ jdkerfijv* , határozott ál angol miniszterelnökkel. A _ külügyminiszter mcgje©zá "sfoglslást - csupán any­seiből a nyugati újságírók nylt mondott, ho© erről a arra következtetnek, ho© nyugat-berlinieknek. kell Herter az indítvány egyes dönteniük. Hozzátette azon \Ztotak*™ *l100<UÍ~ ban. bo© a kancellár indít Hruscsov franciaországi lá- ványa "meglepetés volt szá­togatásáról Herter óvatosan máro* A termelőszövetkezeti mozgalom emberformáló ereje Gyors Ütembon íeJ1Ad* n4l bőségesebben legyen e©éb területén. ök, eklk ' nek a terítve. Ezért érdemes min- még nem is olyan régen át>­ternvelöerók s Német De- den erőmet bevetni s ez- lag 14 hektáros e©éni gaz­mokratikus Köztársaság me- után sem sajnálom!..." dóságukban látástól vakulá­zó gazdaságé ban tó. A falvak A -szocialista munkabti- slg robotoltak, ma közrernü­arculatát már nem a 16-va© gád« címért küzdve a szó- ködnek e© 2000 hektáros ökörfogat határozza meg. vetkezet ben összekapcsolt na© üzemi gazdaság okos ve­Traktorok dübörögnek át a gépekkel, folyamatos mód- zetórében. Felelősségteljesen falvakon, a termelőszövet- szerrel 14 munkanappal és öntudatosan töltik be kezetek földjein mind több előbb takarították be a ga- funkciójukat összehasonlít­kombájn és egész gép- bonát, mint az előző évben, hatatlanul könnyebb a mun­rendszerek dolgoznak. A Már az év eleje óta a gépi káiuk, szebb, gazdagabb az társadalmi átalakulás eddi- munkák 40 százalékát máso- életük. Van bőven idejük gi 15 esztendejében a t*1' dúc műszakban végezték — a továbbképzésre, művelő­vak zömében új központ va©tó majdnem fele Idő désre, Jó könyvek olvasá­alakult ki — már nem az alatt fejeztek be az e©es sára, a család számá-a. ••urasági ház-, a templom, munkákat Rendszeresen Járnak szín­va© a kocsma az, hanem . . házba é6 a televíziós készü­a termelőszövetkezet A forradalmi 4UJa- lék sem áll többé kihaszná­A mezőgazdaság szocialista kulás ]atlanul a szobában, átalakulásának legfontosabb f Í4l<« fejeződik tehát eredménye és korunk legje- be • tulajdonviszonyok meg- A termelOSZÖVetke­lentősebb eseménye azon- változásával, majd az egyé­ban a falun tó a szocialista "i^e dolgozó parasztok Z6t ^bf1 j nőknek tó lehe­emberének klalaku ^esül^vel termelőttóövet, töréwt nyújt az e©en­lása, a közösségi szellem tó- ,kf2e>4ekben- t)Ehhez » t?™" fejlődése lőszövetkezeti parasztok szo- re, lehetőséget ^ nyújt e kul­HoffvTa termel/* naevará- cialisto tudatának kifejlődé- turéli* forradalom sok prol> nré^ozá^ tov^ h^c ^ t« hozzátartozik. Az első lémátórak ©orsabb megol­köaepette ho©an fejlődnek <» belépést a terme- dására falun. az emberek, azt jől példáz- » második zák Róbert Unke tsz-tag köv8ti: 4 többesszámban va­srovah feító «ak tevaly. I foréndolkodas az e©üttmű- ^J tavaszi munkák megindula- ködés> 4 kölcsön6s baráti se­sa előtt lépett be a terme- gftrég! lószövetkezetbe. A termelőeszközök magán­— Ez az út nesm volt tulajdonával ellentétben a olyan egyszerű, mert sok szövetkezeti szocialista tu­más paraszthoz lajdon nem választja el a A ^t^ ls. jitékhetére be­én sem fogtam fel elég parasztokat, hanem e©esíti ^^ 4 413 271 szelvény, ©orsan az új lényegét. Mo6t őket A mezőgazdaság szo- ,„i„i.„ __ meg 1© besrél hozzám az cialtóta átalakulásának fo . ffr.v/f.ny, asszony: Mi bújt beléd? E© ly ama tában kialakul a ter- taUlatot » évvel ezelőtt még h-Maró melőszővetkezetl parasztság a° ért sem akartál a termelőszö- új, szocialista osztálya, ame- sze0 egyenként 220 763 to Jól fl-ef 8 4 W*Iatcs lotiii sze.vény vetkezetről, most meg reg- lyen belül a parasztasszo­rlnt A háromtalálatos szél­ééitől estig buzgólkodsz, nyok élete tó alapvetően vények száma 2212 darab, hogv minden rendben men- me©áltozlk. Az -Egyesült ezekre a szelvényekre e©en­ien? Hát ez már 1© van, erő- tsz-ben ott vannak az ként 748,73 forlntot Űzet­sz ember e© kol1ektiváK»n asszonyok a vezetőségben, a nek. Két találatot 75 139 fo­delffozik, magas oélekat tűz répr-komhájnon, a trágvaszó- gadó ért el, a nyeremény­ki, ho© hazánk asztala mi- ró darun, va© a munka összeg e©enként 22 forint

Next

/
Thumbnails
Contents