Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

3 Va tarnap, 1969. március. 21. Gazdag program várj a Szeged dolgozóit felszabadulásunk ünnepén Szeged dalgozój lelkesen veket. A koszorúzást kato- bonyolítják le Szeged es Készülnek hazánk fölt,zaba- nai díszszemle követi. Győr városok női válogatott dúlása tizenötödik évfordu- Délelőtt 11 órakor kerül csapatainak röplabda-mérkő­lojanak megünneplésére, sor a Sztálin sétányon fel- zését. A Rókusi Tornacsar­Mar folynak es április 2-ig állított nokban a délutáni órákban befejeződnek az üzemekben Tanácsköztársaság-emlék- felszabadulási kosárlabda­a felszabadulási ünnepi mú leleplezésére. tornát rendeznek városi csa­amelyeken* a felszabadulási Az ünnepségen Pusztai .16- ^J^JJJJ "firti munkaversenvt értekéivé a zsefné, a városi pártbizott- , * ezT1. ,a "8pan 8 Jara7 ver^nTSbbiti köréttér titkára mond beszédet. >~nac* épületében rendezik SS?iuteűEatati oszT szét tizenkét órakor az If- .me« a felmbMlu­. jutalmakat oszt szet Házban leleDlezik az lasl emlékversenyét. A Kal­az üzemek állami vezetese l"hagl MUZDa" leleplezik az kézilabda-Dalvan dc­és nártívzervezete Az iln- ifjukonununista mártírok 4 KezaiaDaa paiyan pe­ni -fektabfeját, majd meg- SS hány üzemben szovjet-ma- u J .. - városi férfi- és női csapa­gyar baráti talalkozót is az ifjúsági loldszabadulaai tok részvételével rendeznek. emlékkiállítást. „ , ,,,'.. , . Április 2-án, szombaton a Délután 2 orakor a bel- 't^Sf e«n deli. órakban az összes sze- városi temetőben felállított ^ me^e^en £ l^kh!ífántaehnfknmokfe!n ^nán emlékmünél tartanak öröme április Irén délután holakban, technikumokban, koszoruzási ünnepséget, ame- „ d/rr-stadionhan valamint az egyetemeken iyen román delegáció is siaaianoan ünnepségek keretében emlé- részt vesz majd. keznek meg a nagy évfor- A Msxahmduíig{ ünnepsr­gek kulturális programjai gazdag sportprogram egé­szíti ki. Április 3-án, vasárnap NB sportprogram a maga sók­III és megyei bajnoki lab- rétűségében nemcsak mélté darúgó-mérkőzébek lesznek, megemlékezésül szolgál, de Ekkor játsszák lé a Dózsa- kellemes szórakozást is btz­pályán a Szegedi Spartacus tosít. minden szegedi dolgo­—Me/őkovácshaza NB III, a zonak felszabadulásunk ti­K iriizsi-pályán pedig a Sze- zendtödik évfordulójának A'Sagvart Endre egyetemi gedi Kinizsi-Szarvas NB III ünnepen, gyakorló gimnázium ün- bajnoki mérkőzéseket. A népségén reszt vesz es fel- SZAK-, a Juta- és az Al­nólal Illés Béla Kossuth- sóvárosi MAV-pályan me­dijas iro. ®'ei bajnoki mérkőzésekét Az ünnepségeken osztják ki játszanak, a felszabadulás tiszteleiére A Rókusi Tornac&amok­kiirt iskolai pályazatok di- f Jfn a napon látsszak a jait a legjobbaknak. A tech- SZEAC—Bp. Honvéd NB I rukumok ünnepségein részt kosárlabda-mérkőzést. Az vesznek a technikum szak- újszegedi sportuszodában pe­maköréhez tartozó üzemek di« felszabadulási uszover­küldöttei senyt rendeznek. Április 3-án, az ünnepsé- Április 4-én délelőtt fel­gek első napjan délelőtt 10 szabadulási váltó fut csillag­órakor staféta formájában a Széche­a KISZ Vegyelctetafétája ^ f hős eJn]ék. helyez el koszorúkat a Szé- ' chenyi téri szovjet hősiem- müvekhez. A kerckparsport lékműveken. Ezt követően kedvelői nagyszabású ház­délelőtt 11 órakor nyitják tömb körüli kerékpérver­meg ünnepélyesen a Móra ^ nézhetnek végig a Szé­Feretic Muzeumban a fel- ' . szabadulási képzőművészeti, chenyi teren. A Rókusi Tor­dokumentációs és bélyegkí- nucsarnokban birkózóver­senyt rendeznek ezen a na­pon a felszabadulási vándor­serlegért. A Textiles-pályán Régi emberek, új körülmények Joós Antal kőműves maradt duloról. Tóbb szegedi általá­nos iskola ünnepségére meg­hív szovjet katonákat és a munkásmozgalom veterán­jait A középiskolák közül a Radnóti Gimnázium a Sza­badsag Filmszínházban ren­dezi meg felszabadulási ün­nepségét, szombaton déli 12 órakor. barátságos mérkőzést ját­szik a SZEAC és a Bp. Vasas NB l-es labdarúgó­csapata. A kétnapos kulturális és 1957-ben üO milüó, 1958­ban 67, 1959-ben 198 millió értékű munkát végzett ál, lf> 60-ban pedig — a terv sze­rint — 240 millió forint ér­tékű munkát végez a Csong­rád megyei Állami Építő­ipari Vállalat, melynek Joós Antal az igazgatója. Kl ez az ember, akire az állam ek­kora értéket bíz, ki az, aki­nek vezetésevei csaknem két és fél ezer építőipari dolgo­zó, falazó, árs, lakatos, asz­talos, bádogos, admisztrátor. technikus és mérnök váltja valóra, amit a tervező alko­tott és a nép megálmodott? Mint a többiek Kőműves. A szó ilyen egy­szerű, de a felelet sokkal bo­nyolultabb. Most 48 éves, életének nagyobbik része a múlté. Harminchárom évet elt a felszabadulás előtt, de tizenötöt már utána — 1931-ben szabadultam fel mint kőmúvessegéd. At­tól kezdve bérmunkásként dolgoztam az ország külön­böző részén. Mindenfelé. Nem jobban, s nem is rosz­szabbul éltem, mint a töb­blek. Kizsákmányolt mun­kás voltam én ls. Hogy az állítást. Déli 12 órakor a tanács­háza üléstermében ünnepi tanácsülést rendeznek, amelyen Bicző György, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke mond ünnepi beszédet. Este 7 órai kezdettel az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és n Hazafias Nép­front rendezésében •a Szegedi Nemzeti Szín­házban tartanak felszaba­dulási díszünnepséget. A díszünnepség szónoka ifj. Komócsin Mihály, a városi pártbizottság első titkára. Ugyancsak 3-án az esti órák­ban a KISZ városi bizott­sága nagyszabású fáklyás fel­vonulást rendez mintegy ötezer szö­ged) fiatal részvételével. Április 4-én reggel zenés cbrcszlő köszönti Szeged dolgozóit. Délelőtt 10 órai kezdettel koszorúzás! ünnepséget ren­deznek. Megkoszorúzzák a Széchenyi téri, valamint a Dugonics-temetoben felállí­tott szovjet hősi emlékmü­A tejipari vállalat élüzem címének elnyeréséhez a szegedi telep is hozzájárult Még tavasszal magielinik a palackozott loj Tegnap, szombaton tartót- Sőt, a harmadik evnegyod­ták meg Hódmezővá&árhe- ben az ország összes tej­lyen élüzemavató ünnepsé- üzemel között folyó ver­guket a Csongrád megyei senyben el is vitték a pál­Tejipari Vállalat dolgozói, mát. Ott volt közöttük sok sze- A kongresszusi munkaver­gedi is. akik a Párizsi kttr- seny felajánlásait úti tejüzemben segítettek ki­kovácsolni az eredményeket. Mert segítettek, arra.' bizo­nyíték, hogy az elmúlt év Csökkent a gépkocsik állás­harmadik és utolsó negyedé- Ideje, kevesebb tej ment ve­ben egyaránt, teendőbe, takarékoskodtak a második helyen végeztek a szénnel, energiával, anyag­szegediek a vállalat hat gal és a létszámmal is. Vég­magasan túlteljesítette szegedi telephely,' telepének versenyében. Román és magyar szövetkezeti parasztok ünnepi találkozója Kiibekházán Az 1956 októberi ellenfor- torító, buzdító szót is hoz­radalom nehéz napjaiban tak. mély barátság szövődött Kü- Április 4-én most. ismét bekháza és a romániai szom- látogatóba jönnek Kübekhá­szedos Obéba dolgozó pa- za lakóinak meghívására rasztjai között. Amikor az Obéba kommunistái, szövet­ellenforradalom okozta ba- kezeti dolgozó parasztjai, jok miatt szüneteltek a kü- Egész napos műsoros ünnep­bekházára történő áruszál- ségen szórakoznak majd lítások, s egyes közszükség- együtt. A kübekházi fiata­lét! cikkekből már hiány lok, különösen az úttörőkés mutatkozott, az óbébaiak a kiszisták számos kedves segítettek. Egy alkalommal meglepetést, szép músorszá­például 28 mázsa sót ado- mokat készítenek most elő. mányoztak kübekházi test- Az ünnppi találkozó alkal­véreiknek, s más szállitmá- mat nyújt majd arra ls, nyok is érkeztek a határon hogy a két termelőszövetke­túll községből. A falu kom- zeti falu dolgozó parasztjai munlstái ezekben a napok- elbeszélgessenek a nagyüze­mi termelésben szerzett ta­ban gyakran ellátogattak Kübekházára, s az anyagi segítség mellett sok-sok bá­pasztalataikról. eredményben a váltait 705 ezer forint helyett egymillió 400 ezret adtak vissza a nép­gazdaságnak. A siker eléré­séhez hozzájárult több kor­szerű tejipari gép, a kanna­mosó, a lemezpasztőr, vala­mint. a fölöző üzembe he­lyezése. Tovább folytatták a ver­senyt a szegiediek idén is, s úgy látszik március végével ők kerülnek a megyei üze­mek között az első helyre, megelőzve a szentest telep Jól összeszokott gárdáját. Felszabadulásunk évfordu­lójának tiszteletére 100 000 forint értékű megtakarí­tást vállaltak, melyet különösképpen a fu­varköltségek és az állásidők mérséklése révén igyekeznek elérni. Néhány hete saját csukott gépkocsijukkal lát­ják cl a várast friss sajt­tal és vajjal, június 30-ir pedig elké­szül a palackozó, melynek összeállítását né­met szerelők végzik al. ülegalitásban jutott-e szerep számomra ós hogy milyen mértékben, azzal nem szok­tam kérkedni. Általában: nem szívesen beszélek arról, ami volt. Meg lehet érteni Joós An­talt? Igen. Beszéljünk tehát arról, ami van, ami 1945-tel kezdődött. — A felszabadulás Oroshá­zán ért. Nyomban megszer­veztük az új, népi rendőr­séget, enncl dolgoztam 1946-ig. Ekkor alakult meg szülővárosomban az első épitőipari szövetkezet, s én visszatértem szakmámhoz. 1947 nyarán fél évre Jugo­szláviába utaztam három­ezer munkás társammal, egy bányavidékre. Ilyesmire ak­kor azért volt aziikség, hogy az ltthonmaradókriak több munka juseon. A Jugoszláv bánv ászok nagyon megsze­rettek bennünket Hogyisne, hiszen vasárnapomként tár­sadalmi munkában nekik építettünk lakóházakat. Egész kis falu maradt ott ke­zünk nyomán. Milyen szép példája a nemzetközi munkásszolida­ritásnak! As új idők jeleként A külföldi -kirándulás* után Joós Antal visszatért szövetkezetéhez. S az új idők jeleként először életé­ben megkérdezték tőle, hogy akar-e tanulni? Persze, hogy akart. Pedig már nem volt. fiatalember, két gyermekét és feleségét kellett otthagy­nia. Először művezetői tanfo­lyamról esett csak szó, de kétéves vörös akadémia lett belőle. 1951-ben pedig ke­zébe adtak kinevezését a 65/1-ra épitőipari vállalathoz. Igazgatónak, ide, Szegedre. — Ncm tudtam addig, hogy ml az, vezetni, de meg­próbáltam. Azt hiszem, sike­rült. A vállalat rövidesen élüzem lett, s engem egy év múlva kineveztek a pécsi tröszt igazgatójává Ott. dol­goztam, míg a trösztök meg nem szűntek, s akkor megint visszatértem szűkebb pátri­ámba A Békés megyei vál­lalat építésvezetője lettem. Joós Antal eletútj© tipikus, {szinte mépif lehet vele a felszabadulás előftl életet, ós az 1945 óta bontakozó újat. Minden megpróbáltatás, min­den kísérlet és minden siker nyomot, hagyott benne ls Ennyi as egéss — Az ellenforradalom után, 1957 februárjában jöttem is­mét Szegedre. Hívtak, s én elfogadtam a megbízatást Majdnem 300 munkás elbo­csátásával kezdtem a Csong­rád megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazgatását. Ez volt a felsőbb utasítás. A dolgozók mégis maradhat­tak, mert vállalták, hogy in­kább idegenben építkezünk. Komlón 500 lakásban szaksze­relőipari munkát, a budapesti üllői út környéken pedig kb. 8 millió forint értékű felújítást végeztünk «L Az egyensúly helyrejött. Azóta ls nyereséggel dolgozik > vállalat. Hát ennyi az egész. Kutatnám, hogy vajon eny­nyi-e? Ha valami kompli­kált formájú kulcsot keres­nék a zárhoz, bizony sosem bírnám kinyitni. Mert me­gint csak az az egyszerű szó nyitja fel a -titkot-: kő­műves. Joós Antal ma igaz­gató. Lassacskán már kilenc éve az. De nem szakadt el a törzstől, melyből kihajtott. Kőműves maradt. Nap mint nap százak munkáját irá­nyítja, milliós értékek sorsa felett rendelkezik, és ó épp olyan egyszerűen é6 maga­biztosan teszi ezt, mint ahogy annak idején a téglát rakta tégla fölé. Fehér Kálmán Kiváló vállalat lett a Szegedi Ruházati Bolt A Belkereskedelmi Minisz­térium és a KPVDSZ elnök­sége az 1950. II. félévi ered­ményei alapján a Szegedi Ruházati Boltot -Kiváló vál­lalat- címmel tüntette ki. A Ruházati Bolt szép ered­ményeket ért cl az elmúlt év utolsó fél évében. Érté­kesítési tervét 13,3 százalék­ka) teljesítette túl, tervtel­jesitése pedig 121,3 százalé­kos. Az egy főre eső forga­lom is emelkedett a vállalat­nál — a bázisidóhöz viszo­nyítva — 15,4 százalékkal. A Ruházati Bolt az elmúlt évben több hasznos újítást vezetett be, mindenekelőtt vásárlói érdekében. A féríi­koníekciós üzletükben fél­kész konfekciót hoztak for­galomba, a szabadtéri játé­kok idején pedig jellegzetes, szegedi mintájú anyagokat ós divatcikkeket. A Sirály divatáru-szaküzletükben a női fehérnemű, a Modell Áru­házban pedig a felsőruha mértékutáni rendelését ve­zetlek be. A leértékelt áruk boltja országosan a legjobb ered­ményt érte el 1959 második fél évében. Ez idő alatt 5 millió 323 ezer forintot for­galmazott ez az üzlet. ÚJ ORSZÁG , = SZÜLETETT ) Március 27. 1 A bérai hadművelet egyre jobban kibontakozott: a szov­jet hadsereg megállíthatatla­nul nyomult elére az ország nyugati területén. Tizenöt év előtt ezek az események áll­tak az érdeklődés közép­pontjában. Nemcsak Magyar­országon. hanem világszerte. Az egész világ csodálattal és elismeréssel tekintett a szov. jet hadsereg feltartóztatha­tatlan támadásainak sike­rére. A szovjet csapatok eredményes akciói következ­tében gyom egymásutánban szabadultak föl s dunántúli városok: március 24-én Veszprém. 25-én Tatabánya, 27-én Pápa, 28-án Komárom és Győr, 29-én Szombathely és Zalaegerszeg. A 2. és 3. Ikrán Hadseregcsoport ka­tonai voltak ennek a diadal­mas előrenyomulásnak a hó­seL A 2. Ukrán Hadsereg­csoport a Dunántúl északi • észén, a 3. Ukrán Hadsereg­csoport a Dunántúl déli ré­szén támadt. A szovjet csa­patok az északi területeken a megtépázott 6. német had­sereget, a 6. SS páncélos hadsereg megmaradt egysé­geit és a 3. magyar hadse­reg csapatait verték szét, a déli részen pedig — több mis fasiszta katonai egység­gel együtt — a 2- német páncélos hadsereget semmi­sítették meg. átárclus 29-én a 2. és a 3. Ukrán Hadse­regcsoport több belyeo to el­érte Ausztria területét, és diadalmasan előrenyomulva átlépte a magyar—német ha­tárt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents