Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

Szerda. 1960. február 3. 2 A Szovjetunió fovóbbra is javasolja: Nyilván'tsák Nyugat Berlint szabad várossá ! Krzzéfe'lék Hiuscsovnak Adenauerhez in ézett levelét A február másodtki szov­jet lapok közöllek N. Sz. Hruscsovnak. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Adenauer nyugatnémet kan­cellárhoz intézett levelének Bzö vegét. A szovjet kormányfő leve­lében kifejti, hogy o Szov­jetunió az általános leszere­lést az emberiség legfonto­sabb megoldásra váró kér­désének tartja, s ezért gya­korlati lépéseket is tesz an­nak megoldására. A szovjet kormány teljes leszerelésre törekszik, s nem helyezkedik a várakozás álláspontjára. Ezt igazolja a közelmúltban hozott azon elhatározása is, amelynek értelmében egy* oldalúan egyharmaddal csök­kenti fegyveres erőit. Ez a Szovjetunió békés szándé­kainak egyik legfon'osabb bizonyítéka is — állapítja meg a szovjet kormányfő. A német kérdésről szőlva Hrusrsov rámutat arra, hogy az általános és teljes lesze­relés feladatának megoldása a szó szoros értelmében Földünk minden orízápdmife életbevágóan fontot érdeke Ehhez viszonyítva a német kérdés részkérdés — amely főként a német népet érinti. Hruscsov ezután aláhúzza, hogy a szovjet kormánynak a német békeszerződés meg­kötésére vonatkozó Jnvaslata elismeri a németek azon Jo­gát, hogy maguk határoz­zák meg nemzeti fejlődésük útját. A békeszerződést — egységes német kormány hiányában — a két német államnak kellene aláírnia. A békeszerződés eredménye­ként Németországból kivon­nák a külföldi csapatokat, Németország tagja lenne az ENSZ-nék, hélí/reánns Tel­jes szuverénitása és határ­talan lehetőségek nyílnának meg fejlődése előtt. A békeszerződés aláírásá­rak előfeltétele, hogy a két rémet állam közeledjék egy­máshoz: az NSZK-kormány teremtsen kapcsolatot az NDK kormányával. »Ha vi­szont a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ezt nem teszt, nem akar talál­kozni az NDK kormányával, sőt nem ts akarja elismerni, akkor én például a jelén pillanatban nem nagyon tu­dom elképzelni, hogyan érik el önök az egység helyreál­lítását* — frja Hruscsov. Azt hiszem — frja Hrus­csov —, hogy a bonni kor­mány leginkább azért ellen­zi a német békeszerződés megkötését, mert attól fél, hogy elveszti revdnspolitiká­jának bázisát Adenauer legutóbbi, olasz­országi beszédeiről, amelyek­ben újból kísérletet tett a •kommunista veszély* hír­hedt meséjének feltámasztá­sára, Hruscsov megállapítja, hogy azok a kijelentések, amelyek szerint Nyugat-Né­metországra »különleges kül­detés:„ vár a kommunizmus elleni harcban, Németország közelmúlt történelmének leg­sötétebb oldalaira emlékez­tetnek. A szovjet kormányfő ki­fejti, hogy a Nyugat-Német­országban kialakult körül­mények között újra mozgo­lódnak és egyre jobban je­lentkeznek a fasiszta, hitle­rista elemek és a gyűlölet, az antiszemitizmus mérgét terjesztik. Erre csak azért kerülhetett sor, mert báto­rítják, a fasiszta elemeket. Hruscsov kijelenti: a Szov­jetunió nem lát más lehe­tőséget a nyugat-berlini helyzet gyökeres megjavítá­sára, mint azt, hogy Nyugat­Berlin szabad várossá vál­jék. Nem egyezhetünk bele, hogy Nyugat-Berlinben fenn­maradjon a megszállási rendszer éa a jelenlegi rend­ellenes helyzet — jelenti ki Hruscsov és hangsúlyozza, hogy o berlini kérdés nyit­vahagyása a Németországgal való békerendezés elhalasz­tását is jelentené. Ha a Szovjetunió javasla­talt elutasítják — írja leve­lében Hruscsov —, akkor nem marad számára más hátra, mint hogy aláírja a békeszerződést a Német De­mokratikus Köztársasággal, ennék minden következmé­nyével egyetemben, beleért­ve a Nyugat-Berlinre vonat­kozó következményeket is. FjZ a szerződés rendezné a német—lengyel és a német— csehszlovák határ kérdését. A békeszerződés megkötésé­vel mindenki számára vilá­gossá válnék, hogy a fenn­álló határok megváltoztatá­sára törekedni nem egyéb, mtnt a háború felé haladni — összegezi levelében Hrus­csov a rendelettel való kor­mányzásnak csak akkor van értelme, ha a kor­mány a jelenleginél sokkal erélyesebben lép fel az al­gériai jobboldal és pári­zsi szövetségeseik ellen. Rendeleti úton történő kormányzásra kért felhatalmazást Dehré francia miniszterelnök Franciaországsterte követelik az algériai zendülés irányítóinak legszigorúbb megbüntetését Algírban, Algéria főváro- zavargásokban résztvevők sában kedden az élet már a ellen. Párizsban nagy a meg­megszokott medrében haladt: döbben és azért is, mert a közlekedés a város leg- most már ismert tény, több részén helyreállt, a ba- hogy tényleges iLr.zeeskü­rikádokat lebontják, folyik vésről volt szó Algériában, a felszaggatott úttestek ki- amelyben párizsi személyek Javítása. is részt vettek. Igaz, hogy a , , . , . E munkálatokon az útja- hétfőn tartott anyaországi Ez a francia nép első számú Vító munk isokkal együtt a házkutatások eredményeként követelése — állapítja meg francia hadsereg műszaki tizennyolc személyt — köz- a l'Humamté nmu lap _ alakulatai is dolgoznak. tük Chassin volt repülőtá- Az -Izvesztyija* című Hétfőn, február elsején bornokot - letartóztattak, lap rámutat: az Franciaországszerte egyórás azonban algin lázadok akkor kezdték sztrájkot tartottak. Párizs- az. összeesküvők felgön- meg barikádjaik kiürítését gyölítése még mindig von- amikor Franciaorszagban a tatottan halad, miután egy dolgozók általános egvórás sor közismert jobboldali tiltakozó sztrajkja megkez­rendzavaró még mindig dődött. szabadlábon van "Lehet, hogy ez az időbeli — állapítják meg a balol- egvezés csupán a véletlen Rögtönzött gyűléseken a da» ^ancia lapo!S „ ,. "]űye. de a lényeget te­pártkülönbségre való te- Kedden délután de Gaulle klntve, ktntet nélkül összesereg- tábornok elnökletével ml- f , munkásoknak és lett dolgozók egy ember- nlratertanácsot tartott a fran­ként követelték az atcé- kormány. Ugyancsak riai lázadók és hazai cin- kedd Rutinra hívták; össze kosa* példás megbünte- ? francia "T/Tvtí iB' hogy a kormány felhata'.rna­az algériai nép önrendelkező- ** leérjen a rendeleti úton sl jogának megfelelő gyakor- való kormányzásra. Ezt az lati alkalmazását. A millió ffe^'^lfeK? Mé? és millió francia munkás, ban csakúgy, mint a legki­sebb francia városokban, a kikötőkben, a bányákban, a földeken, a falusi iskolák­ban egy órára megszánt a tevékenység. Külpolitikai hírek­larok&an I Szombatról vasárnapra virradóra az Izraeli—szíriai határon több összecsapás történt. Az összecsapások — amelyeknek több áldozata , van mindkét részről — hét­j Ión kedden is folytatód­| tnk. Emiatt az EAK-nak az ' izraeli halár mentén állo­másozó egységeit Készültsé­gi állapotba helyezték. * Az NDK kormánya prágjál követsége útján — jegyzékeket juttatott el a három nyugati hatalomhoz. Az NDK kormánya e jegyzékekben indítványozza Nyligat-Bérlln szabad város­sá történő nyilvánítását és tiltakozik Lü bice, az NSZK elnökének minapi, Nyugat­parsszt és értelmiségi egv­alknlmazo'laknak méreteit és egységét tekintve soha­sem látott tüntetése és az ultra kotoniallsta csoporto­sulás újabb kalandjának dicstelen bukása között egyenes, logikus összefüg­gés van*. -A barikádokat széthord­öntetT klállásrkörebésoík ~ amelyben 210 ják, a problémáié megma­bb. Ju, degauilesti képviselő van— radnak* — hangsúlyozza az f frTncta kö^őtal feltehetően megszavazza a "Izvesztyija*. Ez a puccs 7L1LJ*kormány ilyen vonalkázása megmutatta a franciáknál'., Ami ir^lb bittől ős kérését A francia közvéle- milyen veszély rejlik az al­tmdlKáUIjEü! ™ álláspontja az, hogy gériai háború folytatásában, leti, az rendkívül vontatót­II „fekete fo drász" erszágai nagy erőt képviselnek — arröl tanúskodott az afrikai népek mosl végal éri tuniszi értekezlete Harminc afrikai — önálló és még függő viszonyban levő — ország küldöttei január 25-tól kezdődően egy hé­ten át tanácskoztak Tuniszban az afrikai népek előtt álló problémákról, arról, miként erősíthetik meg helyzetüket a függetlenségüket már elnyert afrikai országok és mit kell tenniük azoknak az országoknak, amelyek számára még nem adatott meg a szabadság. Az afrikai népek e második értekezlete — az elsőt Accrában, Ghana fővárosában tartották pár hónappal ez­előtt — vasárnap befejezett tanácskozásain több határo­zati javaslatot fogadott eL Ae egyik határozati javaslát egyenlő jogokat követel valamennyi afrikai nép számára, sikraszáll az idegen csapatoknak egész Afrika területéről történő kivonásáért és köveleli a katonai támaszpontok felszámolását. Tiltakozott az értekezlet a Délafrikai Unió­ban folyó fajüldöző politika, valamint a tervezett Szaha­rát francia atombomba robbantási kísérlet megtartása ellen is. A küldöttek elhatározták, hogy akciót Indítanak an­nak érdekében, hogy minden független állam Ismerje el az ideiglenes algériai kormányt, továbbá felhívják az •Egyesült Államok elnökét, hogy ne támogassa Franciaor­szág kegyetlen algériai háborúját. A francia hadsereg ugyanis amerikai fegyvereket használ az algériai felsza­badító hadsereg ellen és az Egyesült Államok támogatása elhúzza az algériai nép függetlenségéért folyó háborút. Az értekezlet határozatot hozott az együttműködés biztosítására, arra, hogy az afrikai országok a jövőben is a legszorosabban együttműködve elősegítsék politikai és gazdasági fejlődésüket. Javasolja a határozatok egyike az afrikai országok közötti vámkorlátok megszüntetését, Af­rika-közi részvénytársaságok létesítését, kölcsönös gazda­sági egyezmények megkötését. Az értekezlet lefolyása, az egyhangúan hozott hatá­rozatok minden kétséget kizáróan bizonyitotta, hogy az afrikai országok között — sokkal inkább, mint valaha — erősebb a szolidaritás, az a törekvés, hogy egymás segítő erejére támaszkodva, a közös célok érdekében a lehető legtöbb téren együttműködjenek. Az afrikai népek tuntszi értekezlete arról tanúskodott, hogy a "fekete földrész* országai nagy erőt képviselnek. S ez az erő egyre inkább megnyilvánul már a Világesemé­nyek alakulásában is s teszi bizonyossá, hogy Afrika nél­kül már nem lehet meghatározni a világ sorsát. Berlinben mondott beszéde ellen, amelyben Nyugat-Ber­lint Nyugat-Németország szerves részének Jelentette w. * Január 30-án, Belgrádban szovjet—jugoszláv árucsere­forgalmi jegyzőkönyvét Ír­tak alá. Ebben a két ország képviselői megállapították az 1960-ban szállítandó áruk listáját és mennyisé­gét. Jugoszlávia hengerelt­árut, ólmot, higanyt, kábel­készitményeket, szódát, köz­szükségleti cikkeket szállít a Szovjetuniónak, ahonnan géneket, szenet, kokszot, kőolajat és közszükségleti cikkeket kap. * Tizennyolc ország hatvan küldöttének részvételével kedden megkezdődött Lon­donban a leszereléssel, a béke biztosításával és a gaz­dasági együtmműködéssel foglalkozó harmadik nem­zetközi kerekasztal-értekez­let. A megnyitó beszédet Phi­lip Noel-Baker, az Angol Munkáspárt Nobel-békedíj­jal kitüntetett volt képvise­lője mondotta. * Nógrádi Sándor, a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövete február 1-én bú­csúvacsorát rendezett, ame­lyen Csen Ji miniszterelnök­helyettessel és külügyminisz­terrel az élükön részt vettek a Kínai Népköztársaság kül­ügyminisztériumának vezetó munkatársai. tan indult meg. Eddig csak a lázadús egyik vezetőiét. Lagaillarde-ot tartóztatták le, aki 500 emberével egvütt adta meg magát. Lagaillar­de-ot hétfőn a párizsi Panté­hörtönbe szállították és az állam bettő biztonságát fe­nveffető tevékenVB-tegel vá­doitan állítják majd bíróság elé. Ortlz. n rendűtek má«tk vezetője megszökött. Ugy hiszik, hogy Spanyolor­szágba menekült. A francin közvéleményt egyébként élénken foglalkoz­tatja az, hogy eddig esak I. agalllarde-ot tartóztatták le. •i még semmiféle más akciót nem indítottak az algériai Az irodalmi Lenin-díj jelöltjei Az Irodalmi és művészeti Lenin-díjakat odaítélő bi­zottság kedden az Izvesztyi­jában közzétette a különbö­ző kulturális szervektől, tes­tületektől érkezett díjazási javaslatokat. Irodalmi Lenin-dijra 29 ja­vaslatot tettek. A bizottság elnöksége és a Pravda szer­kesztősége például díjazásra javasolta Mihail Solohov Ui barázdát szánt az eke című művének első és második könyvét. A második köny­vet Solohov a közelmúltban fejezte be. Díjazásra javasolták Pa­usztovszkij Nagy várakozá­sok ideje című elbeszélését. Polevoj Hátországban és Sztelmah Kenyér és só című regényét. Koromból l<é*zült gyémántok Néhány év óta gázkoromból a technikában és az iparban használa­tos 'gyémántot tudnak előállítani. Ez a gyémánt nem egyéb, minf ma­gas nyomással ke­zelt, vegyileg tisz­ta szén. Noha négy év óta, amióta ez az eljárás ismeretes, már több ezer karát ilyen mű­gyémántot állítot­tak elő, még sen­kinek sem sike­rült belőle drá­gakövet csiszolni. Az amerikai fel­találóknak ez nem ls volt Célja. El­sősorban azt akar­ták kikísérletezni, hogy rendkívül magas nyomás ha­tására milyen vál­tozás megy végbe az anyagokban. Így például, ha a színtelen, szú­rós illatú ammo­níák-gázt 200 000 atmoszféra nyo­másnak tesszük ki, igen jó hő­éi elektromosság­vezető fémes anyaggá alakul át. Az eddig gyár­tott múgyémán­tók sohasem na­gyobbak 1 milli­méter átmérőnél és legtöbbször színezettek. Noha egyelőre költsége­sebbek a termé­szetes gyémánt­nál, a fémiparban bizonyos célokra jobban beválnak. Ez az oka annak, hogy nemrégiben egy dél-amerikai vállalat, amely eddig kizárólag gyémántbányá­szattal foglalko­zott, elhatározta, hogy a jövőben műgyémántot is termel. Értékes loitó fárgynyerem^nyeket sorsolnak pfofe^en Az idei második tárgynve- vics 407-es Uptisű Személy­reméhy-sorsolást pénteken gépkocsit sorsolnak ki. a fővárosban rendezi Ismét felvették a nyere­meg a Sportfogadási és Lot- ményjegyzékbe a külföldi tár­tó Igazgatóság, A húzásán a sasútazásokat. Ez alkalom­jánuári 3. játékhét izeivé- mai három 12 napos cseh­nveire a visszamaradt 70 szlovák—lengyel—NDK tőr­tárggyal együtt összesén 505 sasitta zísra és három "Autó­nyereményt sorsolnak ki. busszal a Német Demokra­A nyereménylista ezúttal tikus Köztársaságba* társas­is tartogat meglepetést a utazásra jogosító utalványt lottózóknak. Az eddigiektől húznak kl. Ezenkívül szá­eltéröen ugyanis most hat mos más, értékes nyere­fönyeremény, három kétszo- mény, többek között 20 rrvo­ba-hallos, és egy háromszo- torkerékpár, teljes szobabe­ba-hallos összkomfortos "f* , "Sj^íS ..„,,,,. , 7 , 60 rádió, 53 televízió, két oróklakast, bárhol felépíthe- teljes konyhaberendezés jut tő családi házat és Moszk- a szerencsés lottózóknak. Tovább szélesítik tevékeny sebüket a kisipari szövetkezetek Kedden délután azOKISZ székházában megkezdte ta­nácskozását a kisipari szö­vetkezelek nyolcvanöt tagú választmánya Ferenci Tibor, az OKISZ első elnökhelyettese beszá­molt az MSZMP hetedik kongresszusán hozott hatá­rozatok megvalósításával kapcsolatos feladatokról. Foglalkozott a kisipari szö­vetkezetek kongresszusi ver­senyével. A szövetkezeti kis­ipar' már a kongresszus ide­jén befejezte 1959-es tervét. A kongresszuson megjelölt feladatoknak megfelelően a második ötéves tervben a kisipari szövetkezetek termelése mintegy 30 szá­zalékkal emelkedik majd. A szövetkezetek növelik az áruk választékát és főleg kis mennyiségben, kisebb soro­zatokban szükséges terméke­ket állítanak elő. Fokozzak készítményeik exportját, ar­ra törekednek, hogy aZ ex­portra kerti lő áruk az ön­költség és a választék te­kintetében versenyképesek legyenek a világpiacon. A második ötéves terv idősza­kában jelentős mértékben kiszélesítik a szövetkezeti ipar szolgáltató hálózatát. Különösen fontosnak tart­ják a háztartási gének, rá­diók, televíziók, gépkocsik javításának megszervezé­sét. A kisipari szövetkezetek egyik fontos feladata a me­zőgazdasági szövetkezetek­nek nyújtandó segítség is. A továbbiakban Ferenci Tibor elmondotta, hogy L kisipari szövetkezetek ebben az évben a tavalyinál csak­nem 9 százalékkal többet ter­melnek Csakúgy, mint az egész iparban, a szövetkeze­tekben is emelni kell a mű­szaki színvonalat. Meg kell akadályozni a terven felüli létszámemelkedést és az in­dokolatlan túlóráztatást A textil- és cipőipar fejlessze tovább a mérték szerint dol­gozó részlegek tevékenysé­gét. Az év végére a vasipari szövetkezeteknek szerviz­hálózattal kell rendelkez­niük és országos méretűvé kell fejleszteni az elektromos háztartási gépek, műszerek, rádiók, televíziók, varrógé­pek, kerékpárok, motorke­rékpárok és vendégiátólpa-t gépek karbantartását, javí­tását. Az építőtpari szövetkeze­tek elsősorban a lakosság és a termelőszövetkezetek Igényeit elégítsék ki és tö­rekedjenek a klsgépesi­tésre. A beszámoló után elfogad­ták az OKISZ 1960. év' költ­ségvetését. A válaszTnnny szerdán folytatja tanácsko­zását. ekkor kerül sor a fel­szólalásokra, interpelláci­ókra. Szakképzett fakaíosoStat és faesztergályost felvételre keres a SzeRedt Kénderfo­nógyár.

Next

/
Thumbnails
Contents