Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

3 Szerda, 1960. február 8. Tápéi szatyrok a világban A Tápéi Háziipari Szövetkezetben a szatyorkészítés télen lendül fel leginkább. Ekkor a szövetkezetben dolgozik a falu apraja-nagyja és készítik az Európa-szerte ismert gyékénycikkeket A Tápéi Háziipari Szövetkezet a minap is jelentős exportszállítmányt indított útnak Nyugat-Németországba. A tápéi szatyrok híre már a tengeren túlra is eljutott. Februárban Londonba szállítanak 12 ezer darab úgynevezett győri páros szatyrot, majd ezt követően az Amerikai Egyesült Államokba. Több divatos ruha kerül forgalomba Kötöttárukból is tovább javul as ellátás 1960 első negyedévében különös gondot fordítanak országszerte a ruházati boltok áruellátására. Főleg a raktárkészletek összetétele javul. Pamut méteráruból az idén nagyobb lesz a választék, mint az elmúlt évben. Kifogástalan lesz az ellátás az év első negyedévében damasztáru bóL Jelentős mennyiségű szőnyeget importálunk, nylonárukból kétszeresére emelkedik a választék. Kötöttáruból 1960 első negyedévében 13 százalékkal több áll a vevők rendelkezésére, mint tavaly. Különösen javul az ellátás gyermek kötöttárukból. Konfekció-ruhából az idén több kerül forgalomba és a választék is bővül. Női ballonkabátokból eddig minden esztendőben kevesebb volt a szükségesnél. A tavalyi mennyiségnél ezért az idén 69 százalékkal gyárt többet az ipar. Férfi konfekcióáruból szintén több kerül a boltokba, mint az elmúlt években. Az átmeneti és a ballonkabátok is kivétel nélkül modern vonalnak. a vásárlók kívánságának megfelelően. Férfiöltönyökből több divatos színű, egysoros, háromgombos és egygombos fazon készül. Á hibák feltárásával, javaslatokkal segítik a termelést a Szegedi Jutaárugyár kommunistái Megszokott dolog a Szegedi Jutaáru gyárban, hogy reggelenként az üzemi párttitkár beszámoltatja az illetékes ügyintézőt az előző műszakok termelési eredményeiről. Ha netalán valamelyik műszak nem teljesítette előirányzatát, a pórttitkár a gazdasági vezetőkkel együtt nyomban utánajár, mi volt az oka. S ez a mindennapos figyelem nemcsak egy-két vezető tulajdonsága. Valamennyi kommunista kötelességének érzi, hogy törődjék a termeléssel, az üzem menetével. Ezt szokták nevezni a termelés pártellenőraésének. Gyors intézkedés Ne gondolja azonban senki, hogy ez valami hivatalos "•revízió*. Ez a mindennapce törődés a munkával, mely mindenütt, így a jutaárugyárban is alakítja, formálja a szocializmust. Bárkányi Ferencné, Nagygyörgy Imre, s más vezetőségi tagok napról napra végigjárnak az üzemen. S a munkások mindenkor szólnak — ha a vezetők maguk nem is veszik észre — , hogy van-e valami baj. Szoboszlainé, Takácsné, s más munkások el szokták mondani például, hogy szakad a fonal, vékony, vagy vastag az anyag, nem ügy megy a munka, ahogyan kellene. A pártvezetőségi tagok minden egves esetben utánajárnak a hiba okának. Felkeresik a minőségi ellenőrt, megnézik, hogy milyen a fonal szakítószilárdsága, milyen mérvű a fonaiegyenlőtlenség és így tovább. Miután kipuhatolták a hiba mibenlétét, megbeszélést tartanak a főmérnökkel, vagy más műszaki vezetővel, s ezt követi a gyors intézkedés. Munka közben A munkás hétköznapok látszólag apró termelési ügyei összességükben az egész gyár eredményére kihatnak. S a kommunisták törődése sok hiba feltárásával és kiküszöböléséve) segítette elő, hogy az üzem 104,7 százalékra tudta teljesíteni a múlt évi készárutermelési tervét. Észrevétel volt például az is, hogy időnként nem tartják meg a kötelező anvagpihentetési időt. Meghatározott időtartam kell ugyanis arra, hogy a törő után a leendő fonal, illetve szövet magába tudja szívni a pácolóanyagot. Azt is elmondták több esetben, hogy a törőben az előírt négy, vagy három átengedés helyett csak háromszor, illetve kétszer munkálták meg az anyagot. Ilyenkor következik a bírálat, s ha ez nem segít, a gazdasági vezetők felhívása, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a hibák megszüntetésére. A párttagság maga is személyes ügyének érzi a termelés zavartalan menetének biztosítását. Munka közben, de a pártszervezet legfelsőbb fórumán, a taggyűlésen , is bátran elmondják, hogy milyen hibákat láttak. Legutóbb például Huszár Mária vetülékcsévélő felhívta a figyelmet arra, hogy gépjeiken nem megfelelőek a tölcsérek, s elegendő tartalékkal sem rendelkezik az üzem. A taggyűlés után a főmechanikus azonnal intézkedett — erről a bajról többet nem kell már szólni, mert megszüntették: van már elegendő tölcsér. Keresik a megoldást Vér István arról számolt be az elvtársainak, hogy egyes fonógépeken szakad a heveder, s ez sok kárt okoz. Egyrészt, mert drága az anyag, másrészt, amikor lazulni kezd, romlik az anyag minősége, nem is szólva arról, hogy a hevedercserénét több orsónak állni kell, tehát csökken a termelés. Vér István elmondta a problémát, de megoldást is keresett. Az üzem főmérnökével együtt most egy újítást kísérleteznek e hibák megszüntetésére. S ez az álláspont általában jellemző a pórtszervezet tagjaira. Éber figyelemmel kísérik a termelést, feltárják a hibákat, de megoldást is keresnek. A kártológépek megindítása például nehézkes volt. Több kommunista javaslatára Hódi István, aki maga is tagja a pártszervezetnek, új indítószerkezetet készített, melynek alkalmazása könnyebbséget jelent a munkásnak, s lényegesen csökkenti a balesetveszélyt. A jutaárugyár munkásai helytállnak, a kommunistákkal vállvetve dolgoznak a párt célkitűzéseinek megvalósításán. Elsősorban övék az érdem — mint ahogyan azt a párttitkár is hangsúlyozta — a kiváló termelési eredményekben. De jól jön a pártszervezet tervszerű ellenőrző. segítő munkája is. Az emiékezetes fonodái átszervezés alkalmával is külön tanácskozást hívott össze a partvezetőség, hogy minél jobban hajtsák végre ezt a munkát, jottányit se csökkenjen a termelés az "átköltözködés* ideje alatt. S a kommunista és pártonkívüli munkások meg is oldották sok-sok okos javaslat alapján ezt a feladatot. Törődés a munkások észrevételeivel Sok, mindennapos tett tartónk ebbe a fogalomba, hogy a "termelés pártellenőrzése*. S a jutaárugyárban nem is hiányoznak ezek a tettek. Arra is gondolnak, hogy a bárhol — termelési tanácskozáson, szakszervezeti gyűlésen, vagy egyéb értekezleten — elhangzott javaslatok, problémák ügyében eljártak-e az illetékesek. A felszólalásokból kivonatokat készítenek, s minden érintett műszaki vezető papíron megkapja: mit kérnek, vagy mit kifogásolnak a munkások. Az intézkedésekről azután be is kell számolni a gyár kollektívája előtt Egy időben — még a felszabadulás előtt — már árverezni akarták a Szegedi Jutaórugyárat, mert — a tőkések úgy vélték, nem kifizető —, s az utcára akartak tenni több száz munkást télvíz idején. Most ugyanezek a munkások — a sok száz újabbal együtt, akikitt, a fejlődő üzemben találtak biztos megélhetést — napról napra fejlődő, emelkedő termeléssel veszik ki részüket az onszágépítő munkából. Ebben pedig jó segítőtársat, gondos "patron álót* találnak ők is a helyi pártszervezetben. Közvetlenül és közvetve hatnak. •. J

elentős esemény az országos költségvetés megtárgyalása és jóváhagyása az országgyűlés életében. Az államhatalom legmagasabb szerve teljesiti alkotmányos kötelességét ez alkalommal és ellenőrzi a kormány, az egész államigazgatás évi gazdálkodását és ugyanakkor megszabja az új év gazdálkodásának kereteit is. Jólesett hallani, olvasni a pénzügyminiszter részletes beszámolóját is a múlt évi eredményeinkről. Már mögöttünk van a hároméves terv első két esztendeje, gazdasági fejlődésünk töretlen. A magyar nép, a munkásosztály elsősorban, megfogadta a párt múlt évi márciusi határozatában javasoltakat és kiemelkedő termelési sikereket ért el 1959-ben. Ez a körülmény tovább szilárdította népgazdaságunkat, egész államháztartásunkat. Nemcsak az állami ipar múlta felül a tervezett előirányzatot, hanem gyarapodott mezőgazdaságunk is. A falu szocialista fejlődésének gyorsuló üteme az elmúlt évben tovább szélesítette a közös, nagyüzemi gazdálkodást és ezzel már enyhült az az ellentmondás, ami a teljesen szocialista gyáripar és a magángazdálkodás béklyóit még magán hordozó mezőgazdaság között nálunk még fennáll. Jól dolgozó iparunk teremtette meg a lehetőségeket a külkereskedelem, a belkereskedelem forgalmának emelkedésére. Sok ember figyelt fel a pénzügyminiszter azon közlésére, hogy rekord magasságot ért el a külkereskedelem forgalma 1959-ben. Gazdasági életünk további szilárdulására komoly befolyással van, hogy külkereskedelmi mérlegünkben — mind a baráti, mind a tőkés országokkal lebonyolított szállításoknál — az egyenleg számunkra kedvező. Kihatottak az elmúlt év ilyen eredményei a széles néprétegek életszínvonalára is. Növekedett a lakosság pénzbevétele, ebből következőleg emelkedett a kiskereskedelem forgalma; elsősorban a ruházati és vegyiipari áruk, illetve az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek — bútor, rádió, motorkerékpár stb. — eladása, illetve vétele. T

ovábbi előrehaladásunk szempontjából nagyon fontos a most megkezdett, az 1960-as év. Mint a hároméves terv befejező esztendeje ugródeszkául szolgál ez az év második ötéves népgazdasági tervünkhöz. A meghatározott területekre vonatkozó távlati részlettervek — mint például á 15 éves lakásfejlesztési program — végrehajtása, realizálása csak úgy kezdődhet meg, csak úgy bonyolódhat 1c, ha a most elfogadott 1960as évi állami költségvetést, az arra alapul szolgáló 1960as népgazdasági tervet minden vonatkozásban teljesítjük és ugyanakkor megszüntetjük az elmúlt évben még fennálló hiányosságokat. Tizenhat százalékkal emeljük 1960-ban állami beruházásainkat. Iparunk erősödését biztosítjuk azzal, hogy az ipari beruházásokon belül többet fordítunk gépekre, mint épületekre. Mezőgazdaságunk napjainkban gyorsuló fejlődésének alátámasztására, a növekvő mezőgazdasági Gépszükséglet kielégítésére is jelentős összeget, hétmilliárd forintot fordítunk. Tizennégyezer, állami erőből épülő új lakás készül el az év folyamán és további tizenötezer lakás építését kezdik meg az építőmunkások; Ezek a célkitűzések és minden más egyéb, amit a pénzügyminiszter expozéjában az új költségvetés előirányzataként felsorolt, csak úgy valósulhat meg, ha mindnyájan közös akarattal és az elmúlt év lendületével dolgozunk. A Magyar Népköztársaság 1960. évi költségvetéséről szóló s most elfogadott törvény csak akkor realizálódhat maradéktalanul, ha a legkisebb vállalatunknál is fokozódik a gazdaságosság, szakadatlanul és gyorsan emelkedik a termelékenység. Ha minden vonalon a társadalmi tulajdon védelme egyre inkább közüggyé válik, ha javul az állami fegyelem, a létszám- és bérgazdálkodási előírások megtartása stb. A

nagyüzemi gazdálkodás eredményessége, a községek villamosításának fokozása, a vidéki művelődési otthonok számának szaporítása, a falusi lakosság szociális ellátása, tehát a falu felemelkedése ugyancsak az 1960-as évi népgazdasági terven és az arra épült országos költségvetésben foglaltak jó végrehajtásán alapszik. Tudományos, kulturális, művelődési intézményeink működésének feltételeit is az új költségvetés szabja meg és alapul szolgál azaz egész népünkre kiterjedő művelődéspolitikánk elveinek érvényesítésére. A minisztériumoktól a kis községi tanácsokig, az iparig:; zgatóságoktól a helyiipari üzemekig, a Tudományos Akadémiától a gyakorlat ezer problémájával küszködő művezetőjéig mindenre és mindenkire közvetlenül és közvetve hatnak az országgyűlés januári ülésszakán, a költségvetési vita során elhangzottak. Nincs ebben az országban munkás, paraszt vagy értelmiségi, üzemi dolgozó, vagy termelőszövetkezeti tag, magánkereskedő. vagy magánkisiparos, akinek életére, anyagi kulturális és szociális igényeinek kielégítésére valamilyen módon és kedvezren ne hatna a hároméves terv befejező részének előirányzatában, az 1960-as állami költségvetésben összefoglalt célkitűzések. E

zért ésszerű és jogos, minden egyes egyén és család közvetlen érdekéből fakad az a kívánalom, hogy most mindenki, az országos számvetés után, a maga sajátos körülményei között, a maga egyéni módján, tehetsége és tudása javát nyújtsa tm elkövetkezendő hónapokban a terv, a költségvetés végrehajtásánál, N. L. Tovíbb javul a közvilágítás A Délmagyarországi Aramszolgáltató Vállalat Szegeden feszültségméréseket végzett, hogy ahol legrosszabb a feszültségi viszony, ott lehetőleg még az idén változtassanak rajta. A mérések befejeződtek. Alsóvároson és Felsővároson kellett azonnal segíteni. A feszültség javítása érdekében transzformátor-állomást építettek a Csaba és a Kereszt utca, valamint a Hajnal és a Katona József utca sarkára. Idén a közvilágítás is jelentősen javul Szegeden. Az I. kerületi tanács 600 ezer forint értékben korszerűsíti a közvilágítást, fénycsővel világítják meg a hidat, az Arany János, a Deák Ferenc és a Bajcsy-Zsilinszky utcát, valamint gombaalakú fénycsövei a Dugonics, az Árpád és az Aradi vértanúk terét. Kírséqi és isz-le'elísöK seiíHK az új ieimelöszövei e/elei la isáqát a Hözös gazdálkodás megindításában Február 1-én, hétfőn Sze- lista átszervezésével kapcsogeden értekezletet tartottak latos feladatnak csak egyik az új termelőszövetkezetek részét oldottuk meg, a szermegszilárdításával kapcsola- vezőmunkát, de még hátra tosan. Az értekezleten azok van, ami a szervezésnél a pártmunkások vettek semmivel sem kisebb felrészt, akik most hosszabb adat — az új termelőszövetidőre kimennek a terme- kezetek megszilárdítása. Az lőszövetkezeti községekbe, átszervezett mezőgazdaság illetve az új termelőszövet- annyit ér, amennyivel a kezetekbe, hogy ott a tsz nagyüzemi keretek között vezetőinek és a szövetkezet többet és olcsóbban termel, tagságának segítsenek a Az új formát tehát új tarnagyüzemi termelés meg- talommal is meg kell tölteszervezésében. ni. Ezért mennek tehát a kiA tanácskozást Zsibók válogatott pártmunkások az András elvtárs, az MSZMP új termelőszövetkezetekbe, Csongrád megyei bizottságá- hogy ott élesztői legyenek a nak mezőgazdasági osztály- nagyüzemi gazdálkodás kivezetője nyitotta meg, majd bontakoztatásának. MegfeleFehér Lajos elvtárs, a me- lő politikai munkát fejtsegyei pártbizottság titkára tá- nek ki, segitsek létrehozni jékoztatta a jelenlevőket a az új tsz-ekben a párt- és a megye szövetkezeti mozgal- KlSZ-szervezetet, segítsenek mának fejlődéséről és a a közös állatállomány összemegszilárdítással kapcsola- hozásában, a házilagos építtos feladatokról. Hangsú- kezések megszervezésében lyozta: most a téli hónapok- és több más olyan probléban a mezőgazdaság szocia- ma megoldásában, amelynek megoldása minden új termelőszövetkezetben még a tavaszi munkák kezdete előtt döntő fontosságú. Az értekezlet után a tszfe'elősök hozzáláttak munkájukhoz. ZAJLIK A TISZA (Dr. Szolcsányt felv.) Me halt Húszba Jenő Huszka Jenő, a kiváló magyar zeneszerző keddre virradóra, 85 éves korában meghalt. Huszka Jenő a nagysikerű operettek egész sorát írta. Első operettsikerét 1902ben aratta, amikor a Bob herceg című operettjét mutatta be az akkori budapesti Népszínház. A Gül baba, a Lili bárónő, az Aranyvirág, továbbá az 1955-ben írt Szép juhászné és a Szabadság, szerelem című operettjeit jól ismeri a könnyű zenét kedvelő közönség Huszka Jenőt a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. A temetés időpontjáról később történik intézkedés.