Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

5 Vasárnap, 1960. február 28. Megkezdődtek az útépítések Szeged mindhárom kerületében Mindhárom kerületi ta- és a Csongrádi sugárútnak Az I. kerületben megkez­nács megkezdte területén az az oldala, amely még nem dődött több utca gyalogjárdájának került aszfaltozásra. A há- K • „. aszfaltozási munkálatait A rom utca gyalogjárdájának utburkola­III. kerületben aszfaltozására 1 millió 400 d K IeluJHdsa, a Veresács utca mindkét ezer forintot fordítanak. Ké- most . folyjak a vízhálózat­oldalának aszfaltozását szülnek a tervek szerelesi munkák, valamint végzik el a Retek utca kövezésére új kábeleket a Kolozsvári térig 500 ezer is, valamint fektet le a DÁV. Ezt köve­forintos költséggel. a Szatymaz és a Damja- töen pedig hozzákezdenek A Katona utca mindkét nich utcá csatornázására. . oldalának aszfaltozása a Téglagyalogjárdát újítanak az aszraiiozasnoz, közeli napokban befejező- fel a Petőfitelepen, s ez várhatóan május l-re dik. az ONCSA-telcpen új gya- befejeződik. Ezzel egyidöben Erre 450 ezer forintot köl- logjárdákat több belvárosi utcában is tött a III. kerületi tanáca készíttetnek 150 000 forintos folynak kisebb útjavítási & falu és a város közös munkaprogramja Ugyancsak gyalogjárda aszfaltozási munkák kezdődnek a Cserzy Mihály utcában, ahol nagyon elhanyagoltak voltak már a gyalogjárdák. Erre a munkálatra 650 ezer forintot költ a III. kerületi tanács. A Köztisztasági Vál­lalat útépítő részlege már fel is vonult. A II. kerület! tanács a Tavasz utcában folytatja a már megkezdett gyalogjár­da-aszfaltozást, ezúttal a másik oldalon, majd ezt követi az Ösz utca egy része költséggel. munkálatok.. Modellkönyvet adott ki a Szegedi Ruhagyár Fennállása óta most adott ki első ízben modellköny­vet a Szegedi Ruhagyár. Az üzem anyag- és áruforgalmi osztálya ezzel bemutatja a kereskedelmi szerveknek, hogy milyen ruhaféleségeket gyárt az üzem, vagy milyen férfi­és női ruházati cikkek készítését vállalja saját terve alap­ján. A ruhaterveket az üzem laboratóriumának dolgozói készítették. A könyvet, amelyet eljuttattak minden nagy­kereskedelmi vállalathoz, a Szegedi Nyomdában készítet­ték. A vásárlóközönség ezt az ízléses könyvet a vállalat budapesti áruházában is megtekintheti. A képen látható modellek közül a baloldali az év legszebb nöi műbőrkabát tervezete címet nyerte a buda­pesti konfekcióipari bemutatón. A jobboldali modell női lemberdzsek. Anyaga bal oldalon gumírozott, kötött gal­gér és kézelővel elkészített, különféle színben készül a Szegedi Ruhagyárban. a áenei na/dán edemétu/rí, Román vendégművész sikere a szegedi színházban A Nemzeti Színház román mantuai hercegének reásza­vendégművésze, Mihail Styr- bott szerepében lépett fel bei, a bukaresti Opera tagja először. Megjelenésének és nem ismeretlen a szegedi mozgásának könnyed ele­operakedvelők előtt. Kitűnő ganciájához járul olasz énekteljesítményére és szín- énekiskolából származó padi figurájára emlékszünk hangkultúrája. Lírai tenorja néhány remek alakításából, csupán magas fekvésében Ezúttal Szegeden a Rigoletto veszített fényéből, amit el­sősorban belépő áriájában és a népszerű »La donna e mobile«-ben éreztünk. Való­ban művészi formában si­került a IIL felvonás igé­nyes áriája és az énekné­gyesbe beleilleszkedő finom szólamrajza. A telt ház me­legen tapsolta minden jele­netéért. A szegedi énekesek közül kimagaslott Sebestyén Sán­dor a címszerepben, mind ábrázolásának mély ember­ségével, mind énekének szenvedélyes tüzével. Vára­dy Zoltán karmester "beug­rása? jól sikerült, Ízléssel és hajlékony kézzel irányította a színpadot. Pénteken Germont Alfréd szólamában mutatta be Mi­hail Styrbei az olasz bel­kanto hajlékony, puha dal­lammintázását, újból igazol­va zenei biztosságát és azt a művészi készséget, amely­lyel a számára idegen sze­gedi együtteshez és játék­stílushoz alkalmazkodott. Si­kerét ez alkalommal még' fokozta s szereplőtársaival több ízben jelent meg a vasfüggöny előtt. A szege­diek nagy mértékben járul­tak hozzá a Traviata lelkes fogadtatásához, közülük most is Sebestyén Sándor öreg Germontja a legegységesebb és legkiforrottabb művészi alkotás. Második felvonás­beli áriája után percekig zú­gott a taps. Horváth Anna őszintén átélt játékával s néhány jelenet zenei meg­formálásával szintén rászol­gált a íapsokra. Vaszy Vik­tor stílusa légkört terem­tett a színpadon s a zene­karban. Szatmári Géza Szegeden lakó, 18. életévet betöltött, 150 cm-nél ma­gasabb dolgozókat felveszünk villamoskalauznak Jelentkezés március bó 1-én és 2-án (kedd—szerda) 8—12 óráig munkakönyvvel a Szegedi Közlekedési Vállalat telephelyén. Küiső-Pulcz u. 2. sz. M indannyiunk, a falu és a város közös mun­kaprogramját foglal­ta a tegnapi lapunkban meg­jelent határozatba az MSZMP Csongrád megyei bizottsága. Útmutatást adott, célokat tű­zött elénk, hogyan, miként valósíthatjuk meg a mun­kásosztály, a dolgozó pa­rasztság közös ügyét, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének időszerű felada­tait. Munkaprogramja ez a városi munkásoknak is, hi­szen az ő feladatuk a pa­rasztságot új életformára, a szocialista útra vezetni. A munkásosztály hivatása az is, hogy a szocialista útra tért dolgozó parasztoknak át­adja forradalmi tapasztala­tait, s kollektív szellemben nevelje őket. A szegedi munkás több­nyire, amikor az eső esik, vagy száraz forróságtól lesz puha a Széchenyi téri asz­falt, mindjárt arra gondol: vajon mit jelent ez a falu­nak. S most, miután me­gyénk dolgozó parasztjainak többsége, köztük a szegedi parasztok is a szövetkezeti gazdálkodás útját választot­ták, már így teszik fel a kérdést: mit jelent ez a fa­lunak és a városnak. Üze­meink termékei eljutnak messze földre, tengerentúlra a kender, Közép-Keletre a vászon, vödör, a seprű, sok­felé a szalámi, a paprika és a konzerv. A Csongrád me­gyei munkások büszkék ké­szítményeikre, a szegedi élel­miszeripar világhírnevére. Éppen ezért kettőzött figyel­met fordítanak arra, hogy lesz-e elegendő hízott ser­tés. terem-e bőven paprika, zöldségféleség, őszibarack, al­ma, s mindemellett lesz-e elég gabona, krumpli Ez a figyelem azonban nem lehet és nem is egyszerűen érdek­lődés, tétlen szemlélődés. Aktív cselekedettel párosul az a nagyszerű alkotóerő, amely Csongrád megyében meggyorsította az elmúlt he­tekben a szövétkezeti moz­galmat. A z igazi nagy munka még csak mowt kezr dődik. Száz meg száz ember erejét, vágyait, ter­veit, szokásait kell összeöt­vözni. Mint a kohók tüzében a vasércből kiolvasztani a múlt salakját a lelkekből, hogy mind többre legyen képes ai egészséges teremtő akarat. A Csongrád megyei szö­vetkezetek 1959-es gazdálko­dási mérlege jónak mond­ható, ha az árutermelés nö­vekedésének, az állatenyész­tés gyarapodásának színvo­nalával nem is lehetünk tel­jes mértékben megelégedet­tek. Túlszárnyalták a szán­tóföldeken a tsz-ek az egyé­Vóndoriparosok ÁRAMSZÜNET: Az Áramszolgáltató Vállalat közli, hogy az alábbi he­lyeken és időben lesz áramszünet: 1960. március 1-én 7—16 h-ig Nyíl u.—Kisfaludy u.—Hámán Kató u. és a személypályaudvar által bezárt területen, 1960. már­cius 2-án 7—16 h-ig a Harmat u— Kisfaludy u.—Olt­ványi u.—Hámán Kató u.- személypályaudvar és a Csonka u. által bezárt területen, 1960. március 3-án 7—16 h-ig Hattyas sor, Daru u.— Világos u. és a Bal­lagi-tói sor által bezárt területen. nieket, ezt ma már egyetlen faluban nem kell bizonyíta­ni. Dehát megfelelő mérce-e az egyéni gazdálkodás? Köz­tudomású, hogy az eddig zömmel egyéni gazdaságból álló magyar mezőgazdaság európai szinten nézett szín­vonala kitűnő természeti adottságainkhoz mérten elég alacsony. Termésátlagaink alatta maradnak a rosszabb adottságok mellett termelő szomszéd országokénál. Csongrád megyében a ter­melőszövetkezetek létrejötté­vel az adottságok sokkal, de sokkal nagyobbak. A párt megyei bizottsága határoza­tában megjelölt célkitűzések elérése lehetséges, s nem túlzott követelmény. Száz hold szántóterületről átlago­san legalább 41 hízott ser­tést, 13 mázsa baromfit ad­ni az államnak, s ugyaneny­nyi szántóterületre számítva a régi termelőszövetkezetek­ben négy és fél, az újakban három és fél anyakocát tar­tani olyan feladat, amely megvalósítható. Dolgozó pa­rasztjaink munkáján múlik, hogy a lehetőségből valóság legyen. A 30 mázsás kukori­catermés elérése is minde­nekelőtt a szövetkezeti tag­ság szorgalmától, fegyelmé­től és hozzáértésétől függ. L ehetőségeink adottak ahhoz, hogy már az idén eredményesen gazdálkodjanak tsz-eink. Amennyire közügy volt az elmúlt hetekben a szövetke­zetek szervezése, annyira közügy ma az is, hogy a szö­vetkezeti gazdaságok, régiek és újak egyaránt, több árut termeljenek, mint korábban a kisgazdaságok. A régi szö­vetkezetekben megvan az alap, amely lehetővé teszi a legkorszerűbb termelési, te­nyésztési módszerek alkal­mazását, az árutermelés ug­rásszerű fejlesztését. Az új szövetkezetek tagjainak is nagy lehetőségek nyílnak ar­ra, hogy az állam jelentős segítségével, a munkásosz­tály támogatásával ne csak a korszerű gazdálkodás alap­ját rakják le, hanem már idén, az első esztendőben többet adjanak, mint a ko­rábbi években. Ez egyfor­mán érdeke a szövetkezeti tagoknak, a munkásoknak, az egész ország lakosságá­nak. O lyanok is akadnak, akik úgy vélik, hogy az állam segítsége mindent megold. Az ilyenek azonban végzetesen téved­nek. A helyes munkaszerve­zet kialakítása, a tervek el­készítése, a saját erőből tör­ténő építés, a családtagok bevonása a munkába, mind­mind olyan tényező, ami nélkül nem bontakozhat ki az a nagy lehetőség, ami az , összefogásban rejlik. Most. amikor hozzáfogunk a párt megyei bizottsága határoza­tának megvalósításához, hogy szövetkezeteink több árut termeljenek, nagyobb legyen a jövedelmük és több ter­ményt, terméket adjanak az országnak, akkor mindenek­előtt azt várjuk a tagoktól, hogy a saját erejükre, össze­fogásukban lévő lehetősé­gekre gondoljanak. S erre az alapra építve vegyék szám­ba: hogyan is tudnak leghe­lyesebben élni az állami se­gítséggel. Termelőszövetkezeti falu, város, járás. Ez az elnevezés elsősorban a gazdasági vi­szonyokra vonatkozik. Még sokat kell fáradozni azért hogy a szövetkezeti tagok belsőleg is átalakuljanak, hogy megváltozott életmód­jukat minél hamarabb utói­érje világnézeti fejlődésük is. A tavaszi munkákkal eltű­nik sok mezsgye, így kell majd eltüntetnünk az embe­rek tudatában is a régi, kis­paraszti gondolkodásból szár­mazó maradiság mezsgyéit. Tapasztalataink igazolják, hogy a falu szocialista át­alakításáért folyó harc alt­kor vezet sikerre, ha a párt áll e harc élére, szervezi éa irányítja. Ez a harc az egész párt ügye most Csongrád megyében. Beleértve minden pártszervezetet, minden kommunistát, városon és fa­lun egyaránt. E z a nagy munka azon­ban nemcsak a párt, a kommunisták ügye, az egész társadalomra kiter­jedő, egybehangolt munkát követel. A mezőgazdaság irá­nyító szerveinek, a tanácsok­nak, a különféle vállalatok­nak, földművesszövetkeze­teknék és gépállomásoknak most az a nagy kötelessé­gük. hogy segítsék a terme­lőszövetkezeteket. Az időjárás tavasziasra fordul. Ha vissza is térhet a fagy, ha lesz is még hideg, a tavasz, a kikelet küszöbén állunk. Szikkad a föld és néhány nap múlva nemcsak! várja, hanem hívja az ekét, a simítót, a vetőmagot, a szorgos dolgozó parasztok százait, ezreit. A szorgosko­dásra szükség lesz, hogy megvalósuljanak a közös munkaprogramunkban elő­irányzott feladatok. T öbbre, szebbre, jobbra törekedni, vele szüle­tett vágya ez a Csong­rád megyei dolgozó parasz­toknak is. Hányszor és hányszor gyűrköztek neki, hogy újra kezdjék, harcolja­nak a szebb életért, akkor is, amikor eleve kilátásta­lannak bizonyult a küzdelem a földért, a családért. Nem­zedékről nemzedékre izzott az újrakezdés parazsa, míg végre 1919-ben lángralob­bant egy pillanatra. Utána még nyomorúságosabb lett az élet. míg csak el nem jött áz új honfoglalás korszaka. Az idei tavaszon ismét ezrek kezdik újra az életet Csong­rád megyében, de most már azért, hogy soha többé ne le­gyen sorsuk a bukás és re­ménytelen újrakezdés. Ehhez nyújtanak segítséget az üze­mek dolgozói, ezért fogn-'k hozzá közös erővel, kedvező feltételek között munkások, parasztok a párt megyei bi­zottsága határozatának meg­valósításához; Nagy Pál A hóolvadás után az első napsütésben rögtön megje­lentek a szegedi járásban a bádogos és ezermester van­doriparosok, hogy a házak körül adódó kisebb edény ja­vításokat elvégezzék. Első ízben Kistelek és Sövényháza között találkoztunk vciük. Itt a serény munka közben készült róluk e felvétel Hat szegedi festőművész kiállítása A Hazafias Népfront tá­mogatását évről évre érzik a szegedi képzőművészek. Munkájukat és a közönség­gel való ismeretségüket köz­véleménykutatással, kiállítá­sok rendezésével és különfé­le kezdeményezésekkel segí­ti a szegedi elnökség. A tá­mogatás egyik szép jele lesz az a kiállítás is, amelyet a Hazafias Népfront rendez meg. hat szegedi festőmű­vész részvételével a Móra Ferenc Múzeumban. A március 6-án, vasárnap délelőtt 11 órakor megnyíló kiállításon Hakulínen Aino, Kopasz Márta, Rimanóczy Géza, Szekjü János, Szőke Győző és Vincze András legújabb alkotásait láthatja majd az érdeklődő közönség. Sok áru volt a szombati piacon Bőséges felhozatal, nagy sárgarépa 1,80, petrezselyem kereslet jellemezte a szom- 3, vöröshagyma 1,40, fok­bati piacot. Az árak a kö- hagyma 7, fejeskáposzta vetkezőképpen alakultak: 1,50, kelkáposzta 3, karalá­Baromfi árak kilónként: bé 1,40, alma 4, szóló 7, élőcsirke 22, tyúk 19. puiy- héjas dió 16 forint kilón­ka 21, sovány liba 18, kö- ként. vér kacsa 22, a tojás darab- „, ját 1 forintért adták. Termenyarak: buza 340, A tejpiac árai: tej 3, tej- ^60 takarmanyarpa föl 21, vaj 42, tehéntúró 9, 350' 350> morzsolt ten­juhtúró 26 forint. fen 330 csöves tengeri 230 Egyéb árak: száraz bab 7, forint volt mázsánként, mák 28, méz 26, savanyú A hízott sertés ára kilón­káposzta 3, burgonya 2,20, ként 17 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents