Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

Vasárnap, 19W. Január W. 6 GÁL SANDOB „Mikszáth Kálmán hazajött" Kereken ötven észten- amelyet — a Szegedi Napló folyt le az ünnepség, ahogy • dővel ezelőtt, tudósítója szerint — -szűnni akkoriban, a ferencjózsefi 1910. január 9-én ezzel a ve- alig akaró taps* követett, Magyarországon az ilyesmi Bércikkcímmel köszöntötte felolvasták az akkor alapi- íratlan szabályok szerint olvasóit a Szegedi Friss Uj- tott szegedi Mikszáth-juta- szokott Részletesen leírták ság. lom alapítólevelét. a szegedi újságírók a keddi És mintha erre válaszolt "A Mikszáth-jutalom ren- lapokban, volna, így szólt Mikszáth az deltetése az, hogy vele a Az ezévl szegedi Mikszáth6t ünneplő város kö- Dugonics Társaság három ünnepségek bizonyára módot zönségéhez: "Ugy érzem ma- évenként olyan érdemes sze- adnak majd megmutatni: gam, mint aki messze úton, gedi újságírót tüntet ld, aki hogyan ápolta a régi Szeeok év múlva hazatér és a jutalom odaítélését meg- ged a nagy író emlékét, otthon találja a családját...* elózó három éven át állán- (Igaz, hogy halála után már Pz az "illetékesek" által dóan és megszakítás nélkül csak Móra Ferenc, meg Ju— és a legilletékesebb által belső dolgozó társa volt a hász Gyula emlékezett meg is igazolt "hazatérés* Mik- szegedi napilapoknak.. .* — egyszer-egyszer róla!) száth 40 éves írói jubileu- írja a Tömörkény főtitkár mának ünnepén történt, foly- és Lázár György elnök ál- Az DlZOnVOS, hogy se" tatása- és betetőzéseként an- tal hitelesített alapítólevél 2. ho1 azornak a több mint tíz, hosz- pontja. szágban nem volt olyan nagy szabb-rövidebb ideig tartó "Kívánjuk — mondja a « Mikszáth-rajongók tábora, látogatásnak, amelyeket -a záradék —, hogy a legneme- Szegeden, ahol 1880város fogadott fia* tett "fo- sebb szándékból keletkezett tói 1910-ig a legendák -nagy gadott szülőföldjére*, a vá- ezen alapítólevelünk a ko- paloc*ává lett az író. Hogyroaból való elköltözése, 1880 moly, becsületes, tiszta er- "e le« volna, mikor a vióta. kölcsi alapokon és tántorít- dék irodalmi elhanyagoltsáAz egész ország készült hatatlanul hazafias, magyar 6a idején fiatal szegedi Iróünnepelni akkor a legna- érzéseken nyugovó újságírás kat segített a Parnasszusra gvobb éló magyar irót és kü- munkásaira fejlesztő, neme- V1VŐ uton: Békefi Antall az löhös, jogoe büszkeséggel sítő. buzdító hatással legyen* J" küszködő Gárdonyi Gézát; töltötte el Szeged lakossá- (Bízonv szerencse, hogy az Tömörkény könyveit fővárosát, hogy a szegedi ünnep- első világháborút követő in- kiadóknak ajanlgatta a lés megelőzhette az orszá- fláció megsemmisítette a kiadasra. gos ünnepséget; Beöthy Mikszáth-jutalom -alaptőké- Amikor meg áltudósok táÜsölt, az. Országos Mikszáth- jét is, mert különben köny- madták Mikszathot -Jókai emlékbizottság elnöke nem nyen meglehet, hogy az 500 Mor élete és kom* című is nézte jó szemmel, igyeke- forintos alapítvány az ellen- Könyve miatt, a szegedi Mózett rávenni a várost ós a forradalmi korszakban ér- ra Ferenc szállt szembe elsóDugonics Társaságot, hogy demtelen kezekbe jutott vol- nek Mikszathért az akkori csak Budapest után követ- na!) Akadémia vaskalaposaival. kezzen Szeged. Szeged ak- Az ünnepség után Mik- Azt hiszem, felesleges bikor mér megegyezett Mik- száth Albert fiit egy szép zonygatnunk, hogy az 50 év szalhta], hogy előbb jön Sze- koszorúval kiküldte hajdani elotti. ünnep szép hagedre, s csak azután vállal- szerkesztője, Enyedi Lukács pomanya városunk kulturája a terhes, fárasztó orszá- sírjához a felsővárosi (-Desz- hs eletének. Nem külsőséges ünnepeltetést. kás*) temetőbe. geiben es frazisaiban, hanem Ez volt Szeged szerencsé- . tartalmában és a valóban érje. Bizony, ha nem ilyen A felkoszontok eST" tekes kezdeményezésekben. meleg és közvetlen á kap- ——— ™ast Az író halálának 50. évcsólat a város és az író kö- Mikszáth — válasz- fordulója követzött, soha többé nem talal- felköszöntőjében — kedvelt kezik idén májusban. Erról kozhattak volna. Mikszáth műfajához, az anekdotához Szeged méltóképpen akar rövidesen az országos (In- folyamodott. Főtisztelendő megemlékezni. A megemlénepségek után, májusban k'M J^nos nagyváradi ka- kezéseket előkészítő bizottválasztási kőrútra ment s nonok szerepelt ebben az sdg gondosan készül a helyi onnét már betegen jött anekdotában, akiről azt be- Mikszáth-kultusz értékes eleviasza és még abban a hó- sülték, hogy ő tanította Fe- mel nek felelevenítésére, napban meg is halt. renc Józsefet magyarul. Ha a város népe most ls Sorban, udvariasan eluta- Amikor Mikszáth egy mel- olyan lelkesen csatlakozik a tátotta már az év elején az lekmondataban megjegyezte: nagy évfordulón a kezdebsszes vidéki meghívásokat "majdnem jój megtanította- ményezókhöz,, mint 50 esz• csak 'Szegedét, fogadta el. a kuruckodásra hajlamos tendeje. arftikor az író ná1910 január 8-an délután szegediek -zajos derültség— lunk járt, akkor a mostani érkezett Aét. fiával, .Alberttel S<?1 - fogadták a profáp cél- megt-m létezések nem létezés Kálmánnál varosunkba. zaa1, ami azért volt külőnö- nek méltatlanok Mikszáth és Soha írót Szegeden nagyobb sen érdekes, mert már járta Szeged barátságának emléfénnyel és nagyobb szeretet- a hír, hogy a király Mik- kéhez, tel nem ünnepeltek azóta száthot — amint annak Ide- Nacsády József m jón Jókait is — főrendiházi A városháza tornyára nem- 'aggá fogja tenni. OOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOO^^ OOOOOOOOO© ceti zászlót húztak, a közgyű- , . . LL0 leai teremben — drapériák LegtajUJlSagOSaDDD u Szabadként álltam Szoborként álltam hosszasan » Dunánál a pesti parton, s mint akinek hü ebe van lábaimhoz feküdt az alkony. Horgony harapta két fogát a víz melletti lágy homokba egy matróz szívta a pipát s a kötelet a partra dobta. Mögöttem nyüzsgött, lüktetett, énekelt és zajgott a város munkából jövő emberek siettek haza a családhoz. Ezüstté kopott sineken telt villamosok szaladgáltak s a csendesülő vízbe' lenn ölelkeztek a barna árnyak. És bennem fellobbant a dal a tam-tam zenék ütemével lelkemből szökkent diadal, mely harsonázik szerte széjjel. A dal, amely a véremen forrósul át és izzik, lángol, és amelytől az életem megtisztul, mint folyók a nyártóL Ac akarat, mely összefut az ' öklömben egy szorítással a sziv, amely örülni tud és küzködik az elmúlással. A folyó halkan mormogott neonok fénye tört meg rajta s amíg szoborként álltam ott zsongott, beszélt a víz moraja. S magamban szóltam: légy te la örökké zajló, széles, tiszta s a hétköznapok fényeit lelked híven tükrözze vissza. Zúgjon benned is így az ár buzogjon benned (gy az élet a hatalmasnak nincs halál, azt várják roppant messzeségek. Törd át az apró gátakat forrva küzködve, áradozva tisztítsd meg te is önmagad t feltűnik medred lágy homokja Biztosan fuss a cél felé hősének valljon ez a század munkád legyen az életé f munka és élet együtt járnak... ,,v ... • 4KKV i-li'- 3l«v«mO0 A víz fölött hallgatagon az éj nehéz hálóját bontja, hogy majd a hűvös hajnalon fel-libbentse a csillagokra BEDB ANNA VERSET: Japán leány dala Fájdalom feketít, Keserű könny éget. Nincs oly nap, oly éjjel Hogy ne siratnálak Kvbojama, téged. Csókos japán legény, Titkom őrizője. Mért is mentél messze, Halálos vizekre. Hamutemetőbe? Átkozott a hajó Amely téged elvitt, Hol haragos égből. Fekete felhőkből Haláleső hullott!... Nagy a mi családunk, Nehéz utat járunk. Ha a föld haragszik, Mi házunkat rázza, Szélvihar ha száguld A mi tetőnk tépi, Gyászruhát ha szabnak Mirdjtunk próbálják; Jaj, hová is fussunk? Egy hazánk, egy házunk... De el nem feledjük Ezrek temetését! Én sem feledhetem Karod ölelését..* Hullám hullámra hág, Nap múltán nap ébred, De én nem feledlek: Nap keltén, nap multán Egyre csak siratlak Kubojama, téged. JHmjünk haza Menjünk haza. Unalmas már a téli tij. Nem vonz többé a hús hoImály. Haza, haza... Szép Itt nagyon. Mégis, jöjj, menjünk, fogd lkezem! Üf élményekre éhezem. Rád szomjazovfi, Jöjj hát velem. Egy világ minden pillanat. Ma itt ég, s holnap elszalad A szerelem. k rzött — ott pompázott a mégis a Mikszáth ^SS/gANNA SEGHERS: fflV^S üstfoltozó beszéde után Móra^enc ^^ ** lépett a felolvasó asztalhoz ppl.tka 'e^ítbenn _ ** v__folytak a korban oíunasus.p « Mikszáth által annyiszor bí-Ö M^K mondott az rAu m6dszerekkeí a képvi.£ n^tl. .. n„„m) selőválasztás előkészületei I™VmX az egyetlen város, amely Jó® lomra készült ezüst-plaket- «. értik: amíg 6 keresztülkocog a falukon, addig béke van az országban. Nekik szükségük van őrá, neki szüksége van a békére — minden egyéb csak üres fecseges. A nap leszállt, sugarai ferdén hullanak be a napközben legrejtettebb zugokba is. Bár Banűusch kis tüze mellett a földön guggol, mégis a falusi utcán át rálát a síkság szélén égy kis falucskára. Oda akar még ma eljutni, hogy forrasszon és ott is éjszakázzon. Ugy kóvaiyog, mint egy markotányosnő a nagy háború utun, maradás „ , ..... xc , , nélkül, földi javak nélküL De az ő szolgálatainak nem Í

iranz Bandusch kutyás fogatával faluról .falura uta- a c^ták után, hanem az aratás után tudják a legjobban tik szerte a tájon. Kereseken guruló apró hazi- hasznát venni. Akkor, amikor már félreteszik a szerszákoja, amelynek kulso falóra beKegaiambot ra- mokati mikor már m az idej ho ünnepet üijenek, Volt pillanat, amikor úgy látszott, hogy minden elveszett. tetis áUiyú jtotta Kovács Já- pplitlkát A- macskag wsztott, éjjelre és eső idejére szállást nyújt neki és mind- megtalálják és kijavítsák a hibákat. Az ő szíve nyugodt! IS aui^novia XVOVDES BZOreben js van villamossag,gannak, amire csak forrasztas közben szükségé van, ugyszih- N-O —. —><>—. -t— . .. "ttíi ' MV' th vüi wlt d« a macskával mégse lehető tén a legszükségesebb apróságoknak saját maga éá kutyája r : eddig elhangzott"1 b«zó- v'lágitf"i- Mi4 ér mindf!n ,Ba"du^h, a háborúban elvesztette az egyik lá* X Végi alapokra ke"^ kenyerét!'D7 ez" mórt érdeke^bbdekre S ez alkalommal mond- városokban ha nincs erzé-Sbat. Ezért utazás közben jarószekben ül amelyet a ko- Jiek tűnik számára, mint sötét műhelyében azokkal a ta i szegediek számára fe- kük ® kultu!"a ,rant! Önokgcsirudak közé szereltek és Widu a kutyaja a kocsival mindenféle városi akadékoskodókkal civakodni, akik semledhetetlen szavakat: m<f4 JlerTcsak engem ^ne-Qegyútt őt is húzza, o ped.g tezi hajtókarral segít a ku- miért sem voltak hálásak, mintha csak egy bádogosmü.. ha Szeged valamivel "agy'Otyanak- hely a világ legtermészetesebb dolga lenne, megtisztel, azért érdemlem ?ko?. var£si Poht kanak kife-o Bandusch lábával együtt szülőföldjét is elvesztette. A ... rneg hogy a magot ami itt Szegezzük le ezt ag háború előtt bádogosműhelye volt Sziléziában. Most ab- f" azonban — ő gondoskodott arról, hogy a nagybelém esett egészségesen tenyt- ,ha ,ma!". a.„ vardsokOba.n a városban van téli szállása, ahol menekülése során 1 mama hálóval gondoljon rá, valahányszor felmeghoztam, mint a föld, a ha™ kaPnak klvaltsae°kat Qkikötött, és tavasszal, nyáron és ősszel, körbe barangol, , t€SZi a tűzre a serpenyőt, s ugyanakkor önvádjó fekete föld. Magam -ts Ma * amalyok esze isuegyik falu után a másikban emebk ki járószékéböl, ő pe- dal a meny. Hazafelé menet majd megtudja, hogy mindez itt erősödtem meg. itt kezd- "^V* 4' ,a a varo?.ok"Odig Widut, valamint utazó házikóját szemmel tartva egy milyen hatással volt a két nőre. Kioltja a forrasztólántem anvagot gyűjteni... Az naK maguKitók keu Klvami-gvédeU helyen meggyújtja forrasztó lángját. Nem soká got- BesegíÜk a járószékbe. Widu nekiindul. Bandusch én könyveim az idevalók , L C^ Q^11 vevőire várnia; úgy tetszik, mintha minden tűzhely- útközben fecsegővé válik, mutogatja a kutyának a látotéletével vannak megtarkáz- latru' nanem 8 varosé, »ze-gről ég valamennyi íali polcról hozzá vándorolnának a meg- taka'- A falusi utca áthajlik országúttá; ott a háttérben va úgy. hogy ők éppen úgy E^e, ahonnét elindultam,© rokkant serpenyők és fazekak, úgy rászorulván az üst- méS kaszálnak egy rétet. -Nézd csak, Widu, amott a loélnek ezekben a könyvekben, mégis cs«k különb..^* Őfoltozóra, mint a beteg az orvosára. Még ha zápor esik is, vak megijedtek egy traktortól, mintha megvesztek volna, tnlnt én magam...« Nem folytatom a neveze-Qa Parasztasszonyok odanyomakodnak a keskeny féltető úgy száguldanak Neuensee faluig. Holnapután mi is ott A beszéd befejezése utón, tes vasamap történetét. Ugygaiá, amely arra is alig futja, hogy a forrasztólóngot leszünk. És Helmer, Wendel bérese rohan a lovak után. Qóvja, mintha a tűz képes lenne belülről megmelengetni Most megragadja őket, most szépen megfordítja. HolSőket. Az egyik panaszkodik, mert a múlt születésnapjára napután majd megint hozza a zs rzószelencéjét. forraszOajándékba kapott kávéskanna menye könnyelműsége tásra. És Wendel, a gazdája, azt a behorpadt edényt, Qmiatt elvesztette a csőrét. A másik azt panaszolja el, hogy amelyből csak a béreseket eteti, ezenkívül legfeljebb §a nagyanylától örökölt serpenyő éppen nála égett át elő- még egy-két vedret. Mert tudod, Widu, a saját családja Oszor az unoka esküvői pecsenyéje alatt. Bandusch egy részére Wendel vagy régi vörösrezet használ, vagy pedig 5 árva szót sem szól. Hiszen a meny könnyelműségén épp alumíniumot. Egyik sem megy olyan hamar tönkre. HaQoly kevéssé tud változtatni, mint az idő múlásán. Segíteni lálos vétek, Widu, hogy nem neki magának kell lovai , ©azonban tud. A serpenyőt százéves fennállása óta először után rohannia. És a traktor is, amelytől megrémültek, Ez év február 21-től ap- Erre az időszakra esik a ha-fi yaldossa végig a forrasztóláng, és a kávéskanna új, szintén az övé. Ezért nincsen szerződése a gépállomással, rilis 4-ig rendezik meg bze- gyomanyos -Éneklő Ifjusag-O készült csőrt kap. Félig figyel csak az asszonyok Ezért gúnyolódik, ahol csak teheti, és kicsúfolja a paTavaszi zenei hetek Szegeden ..uíí~Qnyaldossa végig a forrasztóláng, és a kávéskanna új, szintén az övé. Ezért nincsen szerződése a gépállomással. BHMB "Eneklo lljusag*iy . • VZlia fíovol rcalr ai a«s7(invnk gtxlen az 1960. évi zenei ho- hangverseny, melyet ezúttalg i - . - . J lanKW — O-fínVl ó A "> — — Ol «-»•» faluba. Alig teTL-Jvix*áüotAt "A hil hé- » i /pn-Kknls alanftá-öa lagzi, a venaeg, a nozomany, a szűrei, a gepaiiomas, a lepeaeu íe oanausen a logaao es egy szénakazal közötti «enei nroal n k fl íJfS^áre ^Jköztánaíág intézményei, az utolsó háború borzalmai, a zugba. az első asszonyok már hucolják oda beteg edényeitag Urió gazdug zcn^ Pr°8- ^ak 80' ó ba„ "" gszorongás egy újabbtól. Banduschtól szivároghat aminek ket. Az áttelepített asszony egy furcsa, vöröses dudorcis Wtr® It^ed ^eíeteltú- reny Mivel «" ErteMuWta-S^vérognió kell, 6 nem nagyon ért a szóhoz. Tőle csak peremű fazekat hoz. Az edény még alig égett ki a feneiáií^is ív« feilódését um ls e két dátum köztaíÖforrasztast kél"nek- az emberek már hozzászoktak, mintha kén. Az asszony azt mondja, hogy a városi nép összeTmnakko tovább nép- .dŐszerű, a programban he-Ocsak megjelenése biztos lenne, mivel szükségszerű. Csak tartása ajándékozta neki a fazekat. Az áttelepített aszs/erűsítsék az úi közönség lyet kap egy Erkel opera is.Sóppen a kutyát dicsérik: csak éppen ugy találták, hogv szony végtelenül boldog, hogy Bandusch a hibát olyan töréhen » művészi zenét A zene szegedi ünnepi he-öa galambja egy igazi galambhoz hasonló. Még csak azt hamar megreparálta, hogy még csak egy ebéd sem maradt A^ szoaedi zenei hetek so- telnek ideién valamennviS^m kérdezik, hogy miért ragasztotta fel, mert Bandusch el emiatt. Mert saját fazék nélkül, közös tóiból a fukar A ' V h 1 naversenvt . Z L " Smegjelenése ezt tökéletesen megmagyarázza. Legfeljebb gazdáékkal, akik még a kanalat is irigylik tőle - na, ez ran 11 nagy^ nanttverseny ,-nlevekeny munkaskorus 'Jmn7X kérdezik: azt hiszi-e. hogy ezáltal megmarad a béke? nem élet. Most egy asszony jön egy aprócska fazékkal, riek^C uSvenlkli'zi'onnjködnek fe,1®P a különféle rendez-©^ erre nemigen ad értelmes választ, legfeljebb csak cso- számára ez a gyerekpapi bevezetett mértéke. A kis edékülíöldi vendégművészek is. vényeken. ®dálkozva pillant fel szerszámáról. És mindnyájan meg- nyen a lyukacska is apró. Majd egy másik asszony jön