Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

Vasárnap, 1960. január 10. 4 é A rúzsai homokon is izzik az átalakulás parazsa A makói meg a szentesi járásban az utóbbi napokban a nagy átalakulás hulláma úgy öntötte el ezeket a gazdag, szép tiszántúli falvakat, mint a sebes áradat. A népnevelők úgy elkeveredtek a házról házra járó, gyűlésező gazdák között, mintha tán ott se lettek volna. Rúzsán ma még nem tartunk itt, de már izzik ezen a több mint 20 ezer holdas "homoktengeren* is a forradalmi átalakulás parazsa. Hallgassuk csak Fodor István 16 holdas gazdát. — Pár napja még én is vergődtem, aludni sem tudtam: írjam, ne írjam? Nekiestem, s megcsináltam. Másnap már magam is az agitátorokkal voltain. Kondacs János feleségestől alá is írta a nyilatkozatot, amikor meglátogattuk, s aztán még jelentkezett az anyósa is, hogy ő is akarja. Este meg gyűlés volt a mi házunkban. Azután, hogy hazamentek az előadók, még sokáig tanakodtunk. Tizenhatan voltunk éppen. Azt döntötte Szűcs Vince, Kopasz András, Osábrádi Károly, Szabó István, Szécsi Imre — valamennyien talpraesett középparasztok —. ők is benne vannak egytől egyig, csak várnak még pár napot, hogy érjen a helyzet, legyünk többen is. Miért nehezebb ? ... Ez a kis gyülekezet már arról is tanácskozott: hogy is, mivel is kellene kezdeni. Gyümölcsfát ültetni, minél többet, mert ez a föld nagyon szereti, főleg az őszibarackot. Fodor István ajánlotta, neki csemetéje is van, legalább egy jó holdra való, ezt sem kell venni. Ruki környékén kitűnő a lehetőség baromfitartásra. Szépen, jól megszervezni a takarmánytermesztést ls, akkor boldogulnak. Olyan szövetkezetet tudnak csinálni, amilyet megnézhet a világ. Csakhát, mint Fodor István is mondja, itt nehezebb ám a kezdés, mint máshol. Egy öreg, jócskán foghíjas, hajlott hátú parasztembernek tettem fel ezt a kérdést: -Miért nehezebb itt Rúzsán, maga szerint, mint a tiszántúli tájon?* Kicsit gondolkodott, fáradt, öreges hangján némi türelmetlen keserűség szüremlett át EgérrágoM százasok — Ebből azt hiszem megérti — kezdte mondani. — Történt itt nem is olyan régen valami. Az egyik nagyon jómódú gazdának némi baja támadt a hatósággal. Megettek az egerek a szalmazsákjában 90 ezer forintot. A nevét is megmondhatom, Jójárt Jánosnak hívják. Volt ott még 30 ezer forintnyi rágott százas a 90 ezren felül és 10 ezer, ami épségben maradt. Ez a Jójárt egyébként olyan ember, hogy napszámost fogad a disznóvágáshoz, de előre kiköti, hogy a munkás kosztot is vigyen magával. Valdmaim Mártont nagyon szereti napszámba hívni, öt forinttal többet is ad neki, mert ez a Valdmann reggeltől estig egyszer se áll meg enni, csak úgy dolog közben, a zsebből fal párat. Innen jutott hát olyan sok pénz az egerek foga alá. A sok rendes gazdaember között akad ilyen is. Kívülről nem lehet ezt látni, azóta meg hogy ez a história törtónt. az ege rekre is jobban vigyáznak Akik az utóbbi évek nagy lehetőségeit, a sok olcsó munkaerőt jól ki tudták használni, nagyon elöreugrottak. Az igazság pedig az, hogy a sok -olcsó Jánosnélkül megvesztek volna a dolgukban. Hát csak ezek azok egyedül, akik okoskodnak még egy kicsit. De mi nagyon is akarjuk, akarja itt minden ember, aki nem a kupeckedésből, a napszámosokból élt ezelőtt, a húszholdastól lefelé egészen az egy holdig, meg az. is, akinek nincsen saját földje. A többit már könnyű megérteni, hiszen beszélik is széltébcn-hosszában a rúzsai emberek. H, szövetkezet lesz, az maw egyszer igaz, senki sem íog százezreket bezsebelni gyümölcsüzérkedésből. mások verejtékéből. Akik pedig ezt csinálták eddig, azoknak nem is lehet túlságosan kedves a szövetkezés gondolata. Így fújnak, dühöngenek itt is, ott is: csak az lép be a tsz-be, aki nem szeret dolgozni. Pensze, hogy nem szeretnek másoknak, éppen őnekik. Ellenben ra vitte. Mint elmondták ismerőseik, még sokkal többre is vinné az a szövetkezet, ahol ő is részt vehetne az irányításban. Ennek a dolognak azonban fölösleges elébe vágni. Így hát csak Négyökrünével, ezzel a mosolygós, kedves arcú parasztasszonnyal beszélgettünk: Kiállították, aláírták — Tudják, elvtársak, nagyon nehéz — kezdte. — Csak töpreng, gyötrődik az fikik egy egész városrész parasztságának a jövőjét alapozták meg Tények, tervek a szegedi Dózsa Taz-ben Kergettek valaha ők is délibábokat, mint még nagyon sok mai napszámos ember. Gondolták, hogy sikerül összetarisznyázgatni mások földjéről annyit, hogy majd egyszer ők is előléphetnek a jobb gazdák sorába. Tíz éve múlt, hogy felismerték: bizony a délibáb megfoghatatlan, ha futunk utána, fut előttünk az is. Aki pedig elfárad, annak már a reménysége sem marad meg, csak a szegénysége. van, hogy Csongrád megyében, ami az állattenyésztést illeti, a néhány legjobb között van a neve. Száz hold földre már 22 számosállat jut ebben a gazdaságban. A gyarapodás évről évre egyre nagyobb. 1958 novemberében még 58 szarvasmarha volt a közös istállókban, egy évvel később pedig már 83. Felépítették az újabb közös marhaistállót, megépült a korszerű baromfitelep ls. Készültek falsilók, létesült már sóvárogják azt a napot, amikor nem másnak, csak maguknak dolgozhatnak, nagyobb haszonnal, közösen. Mindegyik gazda restellné azt, ha ezek közül bárki is rájuk mutatna: "Nahát, ez se szeret*. Ezért számolgatják a napokat, mikor, holnap, vagy holnapután billen át a felvilágosító munka eredményeként az egyik oldalról a másikra a közvélemény súlya. Kell egy kis nekifutás ahhoz, hogy a szemükbe mondja a többség ezeknek az ágálóknak: bizony, másképpen lesz holnap. Ki-ki a saját munkája szerint boldoguljon, A becsületes embereknek ott a helyük a közösben Ettől függetlenül bárkit megszólíthat Rúzsán az ember, mindenki azon a véleményen van: nincs arra szükség ezek után — amikor szövetkezeti határ lesz a rúzsai föld is — akárkinek is felhánytorgatjuk a múltat. Minden parasztembernek — Jójárt Janosnak is — ott a helye a többi között, aki tisztességgel tud és akar is dolgozni, boldogulni. Keserű tapasztalatok vannak itt még ma is: milyen nagy kár volt valamikor, hogv az embereket nem a munkájuk, szorgalmuk alapján ítélték meg egyesek. Négyökrű Antaléknál csak a gazdaasszonyt találtuk otthon. Nagyon szerettünk volna a házigazdával is beszélgetni, igen jó híre, becsülete van ennek a családnak a környéken. Szinte biztosra vehető, hogy elnöknek is megválasztanák szívesen az új termelőszövetkezetben. Nem is kevesen nyíltan tárgyalgatják ezt. Négyökrű Antal, ez a középkorú gazda is szinte a semmivel kezdte. Addig vallatta a család a szilaj homokot, hogy elég sokember. Éjjel is, nappal is az jár az eszünkben, hogy is lenne jobb? Félünk még, hogy nem sikerül, hogy el találjuk vesziteni, amit szereztünk. Mert ha mindent előre tudnánk, mennénk mi hívás nélkül is. Ugyanígy vergődött a minap még Szabó Jánosné is a férjével együtt. Ez a gondolat foglalkoztatta Börcsök Imrét, Masa Andrást, Szűcs Vincét, Koszó Etelt, meg a többi, két tucatnyi embert ie. Aztán felülkerekedett bennük a felszabadító gondolat: az életrevaló, dolgos parasztember az mindenképpen megél, igaz is, ha összefogunk, még erősebbek leszünk. Annak az embernek, aki egyedül van, senki sem hallja nagyon a szavát. Megfogták nem is egyszer a tollat, mire megjött a bátorság, kiállították, aláírták... Azt mondták eddig sokan: csak legyen, aki elkezdje. Ez most már megvan, így kell ezt csinálni mindenkinek, a szebb holnapért. Azért, hogy a rúzsai sivóhomok, melynek ma még nem túl sok az érdeme, holnap akár az ország lelke is lehessen. Csépi József Igy alakult meg annak idején, itt a város északnyugeti peremén a rókusi Dózsa Termelőszövetkezet. A rossz vendég, mármint a szegénység még ezután is elég sokáig tanyázott itt, a régi kulákházak öreg falai között, de aztán mégis távoznia kellett. Az emberek összefogása sokkal nagyobb hatalomnak bizonyult nála. Az egykori kongó üresség helyén milliós gazdaság eleven körvonalai bontakoztak ki. Ma már olyan erős mezőgazdasági nagyüzem létezik itt, mely egész Rókus, sőt Móraváros dolgozó parasztságának biztos, gondtalan jövőt biztosit. Száz holdon 22 számosállat A Dózsa Tsz nem tartozott eddig az olyan szövetkezetek közé, ahol rendszerint sokat osztottak. Tagjai nem éltek nagy lábon, de annál többet alkottak, építettek. Vásároltak jószágokat, nevelték a szaporulatot, s most már méltán büszkék arra, hogy közös területeik nagyságához viszonyítva, annyi állatuk Háztáji gazdaságban hizlalt sertések nagyüzemi felárral Az újonnan alakult termelőszövetkezetek tagjai, mivel még nincs közös állattenyésztésük, hizlalhatnak több sertést háztáji gazdaságaikban is. A bordányi Munkásőr Tsz most adott át 50 hizót az Adatforgalmi Vállalatnak. A tsz 30 sertésre kötött hizlalási szerződést, a többit a háztáji gazdaságokban hizlalták. De mivel együttesen adták át a felvásárló vállalatnak, a fennálló rendelkezések értelmében 50 darab után kilónként 2 forint nagyüzemi felárat kaptak, ami felárként jutott a szövetkezetnek, azt a közös állattenyésztés fejlesztésére fordítják. szövetkezeti gatter-fűrésztelep. Miközben milliókat szívott el a sok építkezés, beruházás, gyorsan emelkedett az árutermelés színvonala. 1959ben már 76 mázsával takarítottak be több cukorrépá* egy-egy hold földről, mint a város egyéni gazdái. Bár még kezdeti, de nagyon sokat ígérő sikerek voltak itt a múlt évben a baromfitenyésztésben. Több száz öszi keltetésű pecsenyecsibe még eladásra vár, 4267 darabot azonban már a múlt évben eladtak. A tavalyi év kezdetén még 454 darabból álló vegyes baromfiállománya volt a tsz-nek, most pedig 1400 a számuk. Értékesítettek az állami kereskedelemnél 704 pecsenyekacsát és a piacra is 358 darabot jutattak. Bar ezekkel a számokkal nem nagyon kérkednek a tsz tagjai. Sokkal többet szerettek volna. Azonban az építkezések túlságosan elhúzódtak, s emiatt többet nem lehetett Tízezer pecsenyecsibe eladásra A baromfiházak most már teljesen készen állnak. Ezerezerkétszáz lesz már ebben az esztendőben a közös törzstojó tyúkok száma. Ezt a tyúkfarmot elit-fajtájú kendermagos jércékből válogatják össze, melyeket szintén maguk neveltek. Az eladásra kerülő pecsenyecsibék számát ebben az évben a tavalyinak kétszeresére, 10 ezer darabra emelik. A nevelöházakat már kipróbálták, igen jók. Az őszi csibék — bár ez már igen kényes portéka — szépen felnevelkedtek bennük, s a megengedett 10 —12 százalékos elhullás helyett csak hét százalék volt. A közeli vízparton most épül fel majd egy kacsaház. — Itt lesz — mint Mikus József agronómus mondotta — a víziszárnyas telep. — Felhasználva a tavalyi tapasztalatokat, 3 ezer darab A mihályteleki Oj Élet Termelőszövetkezet tagjai már az idén, a következő években pedig még inkább hasznosítani akarják azokat a nagyszerű lehetőségeket melyek a nagyüzemi sertéstenyésztésben kínálkoznak itt. A jó sertéstenyészet a szakszerű gondozói munkán túl, a kiváló tenyészanyagon alapszik. Ezért a szövetkezet tagjai nem sajnálták az anyagi áldozatot sem. Az elmúlt évben a 62. Országos Mezőgazdasági Kiállításon öt darab magyar fehérhús fajtájú anyakoca süldőt vásároltak. Méghozzá a legszebb öt darabot vették meg, melyet a kiállítás zsűrije első díjjal jutalmazott. Felvételünk az új, elit törzsállományról készült a tsz legelőjén. A szaporulatból a tsz állattenyésztői újabb törzset akarnak felnevelni. vágnivaló kacsát nevelnek fel a következő tavaszon és nyáron. Minden bajnak, ami a baromfi tartás körül mutatkozott itt eddig, a férőhelyek hiánya volt az oka. Ezt a nehézséget sikeresen, egyszer s mindenkorra megoldották. Még 500 hold kellene tula/donosaikkal együtt Ezerkilencszázötvenkilencben az istállóhiány miatt még 5 hízott marhát adott el a szövetkezet, az új tervben pedig már 20 darab szerepel. Az új esztendei állathizlaláshoz a sertés- és a baromfiállomány számára például csak kukoricából több mint ezer mázsát tartalékoltak. Nincs hiány szálas és nedvdús silótakarmányokból sem. A gazdaság legnagyobb nehézsége csupán már csak az, hogy kicsi. A területe, a háztájiakat is beleszámolva csupán 337 hold szántó. Az emberek így mondják: ahhoz, hogy a megalapozott, szép üzemágak harmonikusan és gyorsan fejlődjenek, legalább még 500 hold földre lenne szükség, méghozzá tulajdonosaikkal együtt. Ilyen gazdasági erővel mintaszövetkezetet lehetne teremteni, olyat, amelynek országosan is híre van. A mostani intenzív állattartás már annyi takarmányt igényel, hogy a földek alig győzik, sőt külterjes viszonyok között egyáltalán nem is győznék. Éppen ezért ebben az esztendőben már nagyobb területeken foglalkoznak öntözéses silókukorica, és más silótakarmányok termesztésével. Húsz holdon állítanak elő többek között takarmányburgonyát is. A belterjes művelést a gyümölcstermesztés irányában is fejlesztik. A téli hónapok után öt holdnyi őszibarackot is telepítenek szatymazi földjeiken. Amikor ezekről tárgyaltunk a rókusi, móravárosi gazdákkal, maguk is elismerték: ezek a hallatlan erőfeszítések, melyeket ez a kis paraszti munkaközösség véghez vitt eddig, az ő holnapjukat is megalapozták. Nem titkolják, közeleg az idó. amikor ők is aláírják majd a "házassági levelet* ezzel a szövetkezettel. Sem nekik, sem a szövetkezet tagjainak nem mindegy azonban, hogy mikor kerül erre sor. Most már ott tartunk a fejlődésben Szegeden is, hogy minden nap, minden hét veszteség, erőben, időben és anyagiakban is. Elég, ha csak arra gondolunk, hányszor, de hányszor szebb, nagyobb lehetne már ez a gazdaság is, ha azok, akik még csak ezután térnek jobb belátásra, egyszerre kezdték volna az új életet ezekkel a mindenáron élni akaró, törekvő emberekkel. Rendelettár Hitelkedvezmény áruértékesítés alapján A termelőszövetkezet az 1960. évben hitelelengedésben, illetőleg jóváírásban részesül, ha az állami és a szövetkezeti szervek részére 1960. január 1-től december 3X-ig átadott saját termelésű áruinak (termény, termék, állat, állati termék, valamint a termelőszövetkezet feldolgozó üzemeiből származó mezőgazdasági termék) — 100 kat. hold redukált szántóterületre számított értéke eléri, vagy meghaladja a termelőszövetkezetre a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya által megállapított értéket. Feltéve, hogy a termelőszövetkezet az állam iránti valamennyi pénzbeli és természetbeni kötelezettségének eleget tett és biztosította a következő év zavartalan gazdálkodásához szükséges természetbeni alapokat. A kedvezmény mértéke az áruértékesítési mutató teljesítése esetén — 100 kat. hold redukált szántóterületre számítva 8000. Az áruértékesítési mutató túlteljesítése esetén a túlteljesítés minden százaléka után további 100 forint adókedvezmény illeti meg a termelőszr ""tkezetet, a kedvezmény összege azonban nem haladhatja meg 100 kat. hold redukált szántóra számítva a 12 000 forintot