Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
3 Vasáram. !*">• lf>Kovács Imre élelmezésügyi miniszter nyilatkozata Am\i ma mf>0'tphptSZ (Folytatás as 1. oldalról) ged egy lakosra jutó kon- mezőgazdaság szocialista át- ZjL I f i/ ll> I • IH f * WnZ'Cj^ A/nZ'M atat és felhívják a II- zervfogyasztása között négy- szervezésével alakul ki. . . . . • • • Salatat gyeimet, hol, miként lehet szere* különbség van. Ha javítani. tökéletesíteni a ezt legalább kétszeresre munkát. A magyar élelmi- csökkentjük és általában szeripar jövője, hírneve ezt szélesítjük a vidék konzervkötelezően írja elő számunk- fogyasztását, a Szegedi Konra. zervgyár előtt óriási fejlő— Üzemeink vezetői ne dési lehetőség nyílik, nyugodjanak meg;, míg ma- — Magyarországon ma a gas képzettségű specialisták fogyasztás eltolódik a kul— A Paprikafeldolgozó Vállalat nyersanyagellátásóban mutatkozó nehézA munkához, amelyelót- lett volna kevesebb. Akár- tüntetéseket tünk tornyosodik, két- melyik szegedi üzemből le- UMhM **• féleképpen is hozzá hetne példát említeni arra becsulést ad a nep aüama a nem lesznek üzemükben, turáltabb cikkek felé. Ez tsz-vezetők akarják, hogy Természetesen ezt ne vár- nemcsak abban nyilvánul fűzessé fel a paprikát a ják a minisztériumtól és meg, hogy nagy a kereslet vállalat Amíg modernebb Budapesttől. Ezeket saját a televízió iránt, hanem ab- eljárást nem találunk a maguknak, az iparnak, az ban is, hogy keresik a leg- paprika utóérlelésében, mint üzemeknek kell kinevelni, különfélébb konzerveket a felfűzés, addig megköveV ál asszanak ki dolgozóik, Ezért helyes volt a szege- teljük a termelőktől, hogy vagy azok családtagjai kő- diek kezdeményezése, amely- így adják át termékeiket, zül tehetséges embereket, lyel halászlét gyártottak. Munkájukat természetesen fiatalokat s küldjék el őket Ilyen és ehhez hasonló újabb megfizetjük, ezzel munkaletanulni ösztöndíjjal. Ezeket konzervféleségek gyártásá- hetöséget, jó keresetet biznéhány év múlva visszakap- val kell biztosítanunk a tosftunk a termelőszövetkejak, mipt kezdő mérnököket, munkások téli foglalkozta- zetek dolgozóinak, öregekde ők már a saját specia- tasát. Hogy azután, amikor nek, fiataloknak egyaránt. A listáik lesznek. Nélkülük eljön a tavasz, ezeket a paprikafaJfűzéssel könnyenem tudjuk kihasználni dolgozókat állíthassuk át a majd a modern automatagé- primőráruk feldolgozására, peket nem tudunk mag*. _ A „, éleImJszeP_ lein; a rank harulo feladatoknak, vj A ségek, amelyek többnyire lehet AUnl Egyrészt; amit vonatkozóan, hogy az ora- szegedi abból adódnak, hotv a I ma megtehetsz, ne halaszd bér inszakadóaig feszített azért nem l^ct meg*uwn^ holnapra! Másrészt: nem munka esetén sem emelke- bözteta hajt bennünket a tatár. Mi- dett. A teljesítménye* vL vosnóto. m^ KUog*H» énk az ország valóban, s a szony csak araijával volt nul taptaUsoktf. magunk, dolgát végezzük, átkozottabb ennél, ho^ha azért sem, -rtmg-OW abból adódnak, hogy a termelőszövetkezetek ömlesztve adják át termésüket — megoldhatók. De nem úgy, ahogy egyes dén kereshetnek naponta fejenként legalább 80 forintot. — Az árutermelésben Akkor és olyan hosszú pi- 20 fillérrel többet keresett sabban ^t^letei^en herőket tarthatunk, amiken- valaki, mint a napszámos, végzi a fizott mu^Ljn és amilyet akarunk, nem altkor háromszor annyi nál szebben keres es ^ - • - • - -«—» —tebő lt t N ÍSS^T^i H" !£ tó víriuk ,».«vezetés színvonalának betőség van a termelékenység növelésére, kőzeteinktől, hogy többet adjanak, hanem azt la, hogy az U mereejo. hogy meny. Általában ott, ahol nyüzsög- jobb minőségű terméket nyíre Játjuk el Iparunkat, nek ^ emberek — márpe- szállítsanak, mint az egyéu remeinket lUvalo szak- dig Egeden ez a helyzet ní gazdaságok, emberekkel. — ott még köze] sem ak- A nunóirgből egy jottáA?«i munkálkodunk, hogy náztuk ki a lehetőségeket nylt sera „ngedtak. minél előbb meghonosítsuk a Amit a konzervipar eddig , ez vonatkozik a paprikámagae műszaki szinvonalat, elért, az dicséretes dolog, ra is. Ma már egy hold papaz automatikus termelést de rövid idő alatt el Jehot rika termése 9-10 ezer fo— Nem tartható állapot f™* további 20-30 száza- nnt jövedelmet biztosít a tízegeden, hogy ar, élei- ékos . , termelekenysegnöve- szövetkezetnek. Ezért lehet misseriparban, különösen k^dest !«- A ®'artó tolyama- termelését követelni is a a Konzervgyárban arány- l^ LS ! érdekében. Ebtalánul magas különbség ^Ituk például a paradi- bol lehet munkaegységet fiiegyen az üzemi létszám- csomfeldolgozasban hogy ez- „ÜU és lehet beruházni. Az ban ar év különböző idő- w"am ugyan[? a paprikaárá" saatahan. kőzik. Ha azonban egy ban megfizeti a szóvetkezetvIZÁZr * üzemben a munkáslétszám nek a szárítópajtákat is. A ^"gSSL^sJ^^S?!!! 30 S2ázalékát a »'áron br- nagyüzemi felárat ne sajEuÍ'^C^Ji^^.aZ 1011 anyagmozgatásban tog- nálják beruházásra fordítatolkoztatják, az Ilyen mun- nl szövetkezeteinkben. Ne O v^nrvtl hrS, ^SSÖft kát mi"dennek lehet nevezi vonják el az építéstől ezt Olyannyira, hogy a létszám ni, nem termelékeny ' huUamzá-sa, ingadozasa leg- ,iek feljebb 20—30 százalékos legyen- Hogy ezt elérjük, a paradlcsomfeldolgozáaban bevehetett gépesítést, automatizálást alkalmazzuk majd több növényféleség feldolgozásinál ls. Szegeden azutób- _ bi években olyan termelési Néha előfordul, hogy a problémákat oldottunk meg, nyersanyagszállításban, a amelyekre azelőtt nem ls Szalámigyár eseteben a gondoltak. A Budapesti sertésellátásban zökkenő áll Konzervgyár teljes kaparj- be. Ennek ellenére elmondtással dolgozik a főszezon hatjuk, hogy gyakorlatilag Ha egyik körzetben nem megy után is. Ezt kell elérnünk megoldottuk a termeltetést, az árutermelés a követeima.k} Szegeden is! tenyésztést, hizlalást- Más menyeknek megfelelően, ak*•» A modern konzervké- országokban sokkal nagyobb kor ennek termelését átsaltményekre nemcsak Bu- a hullámzás ezen a téren, visszük másik körzetbe. Etdapestnek. Szegednek, ha- Még jó pár esztendő telik tö1 32 elgondolástól nem ténem egésa Dél-Magyaror- majd el, míg ez a hullám- rt5nlr el a paprikatermelés a/ágnak ís szüksége van. zás teljesen megszűnik. Az esetében sem, mert a foJelenleg Budapest ős Sze- ideális ellátás lényegébon a Syasztó és az állam nem kerülhet a kiszolgáltatottság állapotába. — Ugy vélem, hogy a szegedi és a Szeged környéki szövetkezetek vezetői, tagjai, ha ismételten elA vásárlóközönség mind- tavaly. Mintegy 35 millió mondjuk nekik, mit várunk Inkább a finomabb fésűs- vár harisnyát gyárt az ipar, tőlük, mit várnak az tlzegyapjúból és a szintetikus ebből u milliót szintetikus _ . ... „ ., , fonalakból készült kötszövött szálból. ' a!,arri' akkor ele«et árut keresi. 1960-ban hozzá- Az ipar általában lépést tosznek a követelményekvrtóleg 5 millió darabbal tart a nemzetközi divattal, nek. Hinnék alapján várható, több kötszövött áru kerül a Megkezdik a színmintái fér- hogy a jó nyersanyagellátás — Ai élelmiszeripar egyenletes fejlődéséhez szükséges a jóminősegü, elegendő nyersanyag. Ezt szerződéses termeléssé! biztosítjuk üzemeinknek. pénzt, mert önmagukat károsítják meg ezzel. — A fűzetlen paprika és dohány nem lesz az élelmiszeripar nyersanyaga a jövőben SOttt Üzemcink munkáját nem építhetjük a városi munkaeráfeieslegre. Ez rövidesen teljesen eltűnik és ezért az árut ott kell előkészíteni, felfűzni, ahol megtermelik. szól hete a megfizetett haj- munkát kellett elvégeznie, setéből a legújabb divat szecsár. Legfeljebb önön bol- Ezenkívül a Bedó-rendszer- rint tud ruházkodni, dogulásunk sínyli meg. harel, besúgók segítségével, jVjem.'ep fegyelmezetlenül, nem pedig pallérok hadával gondosko- 1> igénnye^o^ amuokl tartó szorgalommal ve- dott arról a gyártulajdonos, kaaa pompeji tetetó süt • s. jars jssü «.isw .35 «•*-» cs^ss"^ s.s-wívSv.'sr^ hanása olyan reális veszély laki elfárad es megpihen volt akkor, hogy aki élni egy cseppet, s ezért a muvoakart, az nemigen zúgoló- zetók sem szólnak sehol, dott Számtalan példa van ra, S ha most megnevez- hogy ahol felelődé tésak az nénk néhány olyan embereket a rájuk bízott szegedi munkást (saj- munka elvégzéséért, s csak nos. sok üzemben akadnak a végső eredményt kérik még kevésbé öntudatosak), tőjük számon, ott rendszeaki nem látja el lelkiisme- rint nincs semmi baj a terSSSTSSJS' S munkát, vek teljesítésevei. Arra most még sok emberben. A régi, éhségen alapuló fegyelem, valamint" az új, öntudatból fakadó, szocialista fegyelem. Erősek, mint a titánok. s úgyszólván naponta megmérkőznek egymással valamennyi munkahelyen. A munkások némelyike nem tud szabadulni egyiktől sem: az éhségfegyelem már nem, Idén nagymennyiségű kötszövött alsóés felsőruha készül szintetikus szélből a Jövőben minden feldolgozó ágban segíti a szegedi t'ásdríófc elé. Ezen belül lé- fi zokni gyártását. Az év lényegesen növekszik a szinte- ge felé már árusítják az üztikus szálból készült alsó- letekben a varrás nélküli és felsőruhák termelése. Al- női harisnyákat. Tavaly élelmiszeripar fejlődését — sóruhákból 40, felsőruhákból kezdték el a gyermek haris- fejezte be nyilatkozatát Kópédig mintegy 100 százalék- nyanadrág gyártását, az idén , - c Tm„ „,„,-,.„ , „ kai gyártanak többet, mint kísérletképpen bakfis és női vac" imre elvt • eleIme" „ harisnyanadrágokat is készí- zesugyi miniszter. Tízezer forintos pályázat könyvkeüveiöK részére -Hogyan lett jó barátom a könyv?* cimmel hirdet pályázatot az Allarrü Könyvterjesztő Vállalat felszabadulásunk 15. évfordulójára. A legfeljebb öt gépelt vagy olvashatóan írt oldalon készített pályzatot március 15-ig lehet beküldeni az említett vállalat tájékoztatójának szerkesztőségébe (Bpest, V., Deák Ferenc utca 15.). A pályázóknak arról kell irmok, milyen könyvön vagy élményen keresztül kedveltek meg az olvasást, illetve, milyen művekből, hogyan alakították könyvtárukat vagy ho^an kívánják ezt felépíteni. A legjobb írások beküldői között tízezer forint értékű Wönywéaarlási utalványt osztanak ki. A tizennyolc even aluliaknál ag alsó díj egy ezerforintos, a tizennyolc éven felüli pályázók' nak egy ezerötszázforintos könyvvásárlási utalvány. tenek. Nagy Pál mea nem minden bizonnyal ilyesféle azonban elengedhetetlenül urkafija^ intenSh válaszokat kapnánk tőlük: szükség van, hogv szuntele•arkallja intenzivebb mun- elmúlt ^ ^ p ^ ^ „ül. egj-.k nap ugy, mint a . „ ,„ , , kor hajesárkodnt lehetett. A másik nap, foglalkozzunk a Hát keU ma félnte vala- S7jegedl Falemezgj-árban pa- még jelenleg is regi kategokinek attól, hogy munka nasakodott az egyik műszaki riákban gondolgodo embenélkül marad? Vagy bünte- Vf,2y.w> hogy nem ezíve8en rekkel. Tanítsuk őket, fejt!ki f-f'^ auhLxny0" figyelmezteti a hanyag mun- Jesszük ki bennük a szociaoatotí Nem, habár ez utObaz rögtön azt lista munkafegyelem erzeset, bi egyre nagyobb szegyen v;icja oda y^gy ^Jq. hogy hasznos, teljes erteku lesz. A burzsoá és a szocia- „^krécia van. 'kérem*. Ez tagjai lehessenek a társadalma gondolkodás mave- ^ ^ mutat ^ kétféle lomnak. J Y?^ °ÍH' • 1fel o&aaok fegyelem küzd egymassal N- L senkifoldjen áll jelenleg né- egyik-másik emberben, az melyik ember, s ezzel a üj öntudaté, fegj-elem az helyzettél szabad meg- elmúlt 15 esztendő alatt békélnünk. Ebből ered jó- ^dta kétvállra resrt a hanyagság, a kese- feketetni , régí> ci^gfc ? " gvelmet, A tapaszUlatok arf! ^ír ^^ T xui* ró1 tanúskodnak, hogy a hasznatésa és így tovább, „unkát idő előtt abbahaNemregen délután pontosan gyóIt, vagyis az úgynevezett K togósok többnyire a falvakteptek kl elé többen a DÉU ^ a földoiűve,muiika mel- • rnfkoT te ték01le T szl^ 161 járnak ^ M József Attila TermelősfcöyetSot? " de is csak 'S^'ja* alá- kezele szombaton este ünnoK JS támasztja, hogj- sokkal pelte fennállásának tizedik róbb mriXn H^t; rendszeresebb politikai no- évfordulóját A jubileumi Mrit Lrtilv veléM'e van s2ükség" ünnepségen, amelyet a he"M énk a ^ Azt ,ga2án neni állíthatja lyi P földmüvesszövetkezet íák^Svte Á^ióZ^ í 3 rosszakarat sem, hogy székházénak termeiben ren, ké fahf fe^eS Mzött S ^ rendsZerÜnkben sincs deztek, részt vett Dögei lmvervrMőir í„ISI értelme a nagyobb szorga- re földművelésügyi minisz* Icng értik ÍS í míf lumnak- A2 újszegedi szövő- ter is, valamint Németh Kár tartáSl£al tooen raiát^" 6yárban doleoZÓ Uárgyan roly> az MSZMP Központi té St Lák a á ^ cv^: í0?861"®1' az Ecsetgyárban Bizottságának tagja, a cífik dla 8>eíl" dolgozo Schultéisz Imrénét, Csongrád megyei pártbizotU b . , . „ ..... . a Szegedi Építőipari Válla- sáp első titkára. ^eirf volhmk Í?n2rü?i lat,wl Liscsevics 1 jubiláló termelőszövet^ t ^J^ « rajtuk kívül még kezet dolgozóit Dögei Imre sem nnmLmkn=£ sok ^ fürge kezú mun- miniszter rövid pohárkötértéál^^S^ S káat hívhatunk annak bizo- szöntöben üdvözölte és tohl^nl^ V nyitásúra, hogy az átlagos- vábbi sikereket kívánt a hullajtottuk a ve- llá] jobb termelési eredmé- mintaszerűen gazdalkodó tsz kXi 1,'^r Cs^S Ilyekwt megíelclb ^ ki" ak" destruktív szó, vagy megjegyzés kellett, máris mehetett a "rebellis* ínségkonyha-kosztosnak, vagy később, a 40-es évek elején ki a frontra, öieghalni. Abban az Időben — különösen a hadianyagot gyártó üzemekben — valóságos hőstett volt, ha valaki szabotálta a termelést, hiszen a béke erőit segítette ezzel. Érdemes lett volna jobban iparkodnia? Nagyobb darab kenyeret tudott volna adni a családjának? Dehogyis. A gondja semmiesetre sem, csak a munkaereje, az egészsége Tízéves fennállását ünnepelte a mafiói József Attila Terme'őjzÖTetlíezet Döpet Imre it részt vett az ünnepségen Az országos hírű makói H Prágában az egyik leglátogatottabb múzeum a Technikai Nemzeti Múzeum, amelyben a UtngAlók számtalan érdekességgel találkozhatnak- Felvételünk is a múzeum egy részletéről készült, amely "A jövő technikája* címet viseli és egy atomerőmű modelljét mutatja be, szemléltető táblákkal. Kísértet, amely visszatér A nyugat-németországi náci garázdálkodások nem a "Kelet mitikus fondorlatai*, hanem következményei annak az tisztelen és veszélyes politikának, amelyet Washington és szövetségesei folytatnak a háború óta — írja az Izvesztyija a nyugatnémet fasiszta túlkapásokat kommentáló cikkében. — Ujabb tanúbizonyságot szolgáltatnak arra, hogyan kezelik a bonni hatóságok a garázdálkodások szervezőit. Adenuuer kancellár és Schröder miniszter a nyugatnémet és külföldi közvélemény követelése ellenére a kisujját sem mozgatja, hogy felelősségre vonja a provokációk szervezőit. Egyes nyugati politikusok most úgy tesznek — jegyzi meg az Izvesztyija — mintha váratlanul érnék őket a nyugat-németországi események. Pedig nem váratlan és nem véletlen események ezek: keserű gyümölcsei ezek annak a magnak, amit maguk a nyugati hatalmak vetettek. Ma, SS-pribékek és a velük egy húron pendülök horogkereszteket rajzolnak a falakra. Holnap ugyanezek a pribékek, atomtöltetű rakétákkal felfegyverezve, megkísérlik a horogkereszttel leigázni Európát. És akkor késő lesz a politikai hibákért meakulpáznl. Akkor majd semmivé válik az az elképzelés, hogy a nácik állítólag csakegyirányba, Kelet felé akarnak előnyomulni. A múlt tapasztalata arra tanít, hogy ilyen esetekben nem segítenek -a szövetségi kötelezettségek*. még a párizsi egyezmények sem, amelyek papíros védőpajzsában reménykedtek még nemrégiben a Rajnától nyugatra fekvó országok egyes rövidlátó személyiségei. "Kísértet, amely viszszatér* —- így nevezik a kommentátorok NyugatNémetországban és egyes más országokban a náci kilengéseket — írja befejezésül az Izvesztyija. — Fenyegető kísértet ez. Még nem késő mindörökre visszakergetni a sötétség birodalmába, ahonnan nincs visszatérés. Mennél hamarabb megteszik, annél jobb! Nem tűrhető, hogy Európa hajdani hóhérai sírásóivá váljanak a népek tartós békébe vetatt reményeinek.
