Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

Péntek, 19«0. január L fl nagyarányú városépítés megmdufásá! várom — Mint építész — mondot­1 Beszédes Koméi építész­íérnök — ismerve annak a Nagyarányú városépítési munkának a terveit, amely léreteiben csak az árvíz utáni városépítéssel hasonlít­ható össze, elsősorban ennek a munkának a megindulását várom. Az egymásután föl­épülő emeletes, modem há­zakat, s azoknak az embe­reknek a véleményét, bírá­latát, akik számára építünk. Hogy elmondják nekünk, tervezőknek, milyen hibák vannak ezeken a házakon, hadd változtassunk rajtuk. A nagyközönség és a város­építőit közötti bensőségesebb és alkotó kapcsolat kialaku­lását is ettől az esztendőtől remélem. — S a magánember? — Én nem választanám így külön a kettőt. Mint ma­gánember is azt kívánom, hogy ezek a vágyaim telje­süljenek. S mint festő olyan képeket akarok feste­ni, amelyek tetszenek az egyszerű embereknek. Azt szeretnénk itt többen a fia­talabbak közül, ha Szege­den. az irodalmi sélethez ha­sonlóan a képzőművészetben, a festők között is megmoz­dulna már egy kicsit az élet. Sokat segít majd nekünk az új alkotóház is. De nem ke­vesebbet segítene egy aktív, érdeklődő közönség kialakí­tása. Sokat, nagyon sokat akarok dolgozni. Van tenni­valónk éppen elég az új esz­tendőben is. a A z új év küszöbén különösen jó kíváncsiskodni. Mi p * is ezt tettük. Különféle foglalkozású szegedi dol-i pgozókat kerestünk fel: mit várnak 1960-tól? Ahány em-| gber, annyi válasz, annyi vágy és kívánság, hogy a lehető | ^legboldogabb legyen az új esztendő elejétől végéig, jövő| pilyenkorig, s aztán, a következő évtől ismét csak kívánni.l p Örök emberi tulajdonság azt kívánni és mindent meg-f Htenni érte, hogy az élet egyre szebb, tartalmasabb legyen. Ezti §| tükrözik az alábbi kívánságok, vágyak, boldogulások is,! pmielőtt ajtót nyitnánk az új esztendőre. Szakmunkás lehessek Az új szegedi üzem mun­kása vagyok — mondja Kro- . esek Péter, aki néhány iS<M napja még a Textilművek , ^ ^jtBm^ f s VJ köszörűse volt, mint beta- jf' "Vm^T M '',v®?i uit munkás. — Nappal fyyé. (s, Sá öművesek mellett dolgo- JjMÉIjfc ifiWmM zom, munka után hegesztő- a^jfil' '"íM pfpMB tanfolyamra járok. Szeret- WrsM Mg tem régi munkahelyemet, fl'^í | J&i de azért mégis ide vágytam, Í||3j. piSÍL A a Kábelgyárba, hogy nekem » ' tetsző szakmát tanuljak. Itt fiSgí^t^ -19*' |§|if«8 most erre lehetőség nyílik, €^5­Amit korábban nem tud- % ¥ *|§|pr '? tarn megszerezni, ha tanú- WSt t» Mf lok, itt megkaphatom. Ezért MM'i^l^^tiliilIWWraí könnyű kitalálni, mit várok 1960-tól: Mielőbb felépüljön hegesztőapparát kezelésével, a Kábelgyár dobkészítő üzé- szakmunkás képzést nyerjek tne, hogy a szakma elsajátí- és az épülő Szegedi Kábel­tása után a kubikostalicska gyárban sok, s jó munkát szarvát felcserélhessem a végezzek. Még csiirosabbaft, ápoltatlak legyenek a dolgozó nők — Hogy a dolgozó nők még ápoltabbak, szebbek és csinosabbak legyenek, hi­szen a kozmetikai cikkek választéka jövőre mégin­kább bővülni fog. Ezenkí­vül: a dolgozó asszonyok otthoni munkájának meg­könnyítésére legyenek még korszerűbb háztartási gépek, például olyan mosógép, amelybe nem kell külön be­lemerni a meieg vizet. Ezt a mosógépet magamnak is szeretném, mint ahogy egy televíziós készülék megvá­sárlását is, mivel elkészült már a szentesi reléállomás. S még annyit: szeretnék Honti József né, az . Állami 1960-ban sokat utazni; a ta­Fodrász Vállalat kozmetiku- vaszra tervezett szovjetunió­sa először a vendégekre gon- beli társasutazásom után dol, amikor arról kérdezzük: más országba is ellátogatni, mit vár, mit szeretne leg- mielőtt jövő ilyenkorra me­inkább 1960-tól. gint elszalad egy esztendő... Versenyképesen a világpiacon munkánkkal méltóan akar­juk ünnepelni Vállalatunk fennállásának tizedik évfor­dulóját. Nyugodt családi élethez békét — Hogy mit várok az á960-as évtől? Lehet, hogy •sematikusan hangzik, de elsősorban és mindenek fe­llett: békét. Ha valaki ismeri, Imi a háború, én igen — mondta Vértesi Gyuláné há­ziasszony. — Tizennégy hó­napos volt a fiam, amikor apját elvitték katonának. S mikor visszajött, már nagy fiút talált otthonunkban. Apa nélkül neveltem gyer­mekem. Nem akarom, hogy a legfiatalabb generáció is megtudja, mit jelent ez. — Kis családomnak is megvannak a jövő évre szó­ló tervei. Ugy terveztük, hogy férjem és én Csehszlo­vákiába utazunk. A nagy fiam pedig tengert szeretne látni. Remélem, az idén si­kerül valamennyiönknek el­jutnunk ezekre a külföldi utakra. Béres Sándor, a Délrost igazgatója új esztendő előtti gondolatait jórészben a szakmai, üzemi problémák foglalják el. A feltett kér­désre így válaszolt: — Három fontos célkitű- 1 zés sikeres megoldását vá­rom az új évben. Ha ezeket megvalósítjuk, tovább lé­pünk előre. Százharminc va­gon rostféleséget szeretnénk olyan minőségben és önkölt­ségben előállítani, hogy ver­senyképes legyen a világpia­con. 1959-ben kezdtük meg a kender számottevő expor­tálását. S úgy látjuk, hogy a világpiaci árak tekinteté­ben drágák vagyunk. Most az a célunk, hogy az önkölt­ség csökkentésével olcsóbbá tegyük áruinkat. — Az első kérdéshez kap- j csolódik a második, a to-i vábbi gépesítés. 1960-ra vár-j juk az eperjesi és vaj háti] üzemünk teljes rekonstruk-j ciójának befejezését, amely] szintén szoros kapcsolatban < áll az önköltség csökkentésé-3 vei. Az új évben feltétlenül j megoldjuk az Eperjesen lé-j tesített alagút áztató beren­dezés teljes üzemeltetését, j amely alapját képezi a rost-] ipar távlati fejlesztésének. | Ezzel lényegesen könnyítjük: a nehéz fizikai munkát. • — A pozdorja bútorlemez $ gyártásban a jövő évben" akarjuk megoldani a mun­kaigényes technológiai fel­adatok gépesítését és új gyártmányok kikísérletezé­sét, az importból származó vakfurnér megszüntetését. Eddigi kísérleteink eredmé­nyeket hoztak. Az előkészí­Csupán egy szót kélünk lom, ez nem esik nehezére senkinek sem, s külön pénzükbe sem kerül az utasok­nak. Hogy melyik ez a szó? "Kérek". A legtöbb utas ugyanis kurtán, olykor go­rombán veti oda a szót: "Vonalat", "Sza­kaszt", "Átszállót". Mennyível szebb lenne, ha így mondanák: "Kérek egy szakaszt«. E rövidke szóbán éreznénk a megbecsü­lést is. Tehát csak egy szót, 1960-ban. — És személy szerint mit várok? Sok­sok utast, mert ez anyagilag engem és a többi kalauztársamat is érinti. ALLANDOS1T 4 NI , AZ NB I-BEN MARADAST rná^ mmt ^^^^^^^^^^^^ nyos tényt, állandósítani. Kívánom, hogy csapatom gólaránya 1960-ban jobb legyen, többet rúgjunk az ellenfél kapujába és keveseb­bet rúgjanak nekünk. S hogy a közönség se maradjon ki a jövő esztendei kívánal­makból: szeressen, támogasson bennünket továbbra is úgy. mint eddig. Magamnak és magamtól pedig annyit: még jobb já­tékot, s bekerülni az olimpiai keretbe. Mint joghallgatónak pedig sikeres vizsgá­kat kívánok magamnak a félévi kollokvi­umokon. Az új esztendőben már ismét a tsz Tíz évvel ezelőtt közöst választotta tel, Szűcs Antallal, Huszkat Jánossal, Paplógó Istvánnal» és a többiekkel, akik már o] tsz-ben dolgoznak — nem is | tudunk másról beszélgetni | mostanában, csak erről. Már j el is terveltük, hogyan is| alakul ki ismét a mi szövet-1 kezetünk. Huszta Vincét» akarjuk elnökünknek. Kitű- S nő gazdaember volt mindég, j Én hiszem, hogy még sokkal i többen is jönnek. Itt az én] kertszomszédom is készülő- J dik már nagyon, csak egy 5 kicsit sajnálja még a föld-i jét, nem is annyira a földet, j mint annak az öt holdnak j az árát, amelyet nemrég fi-] zetett ki. Ugy gondoljuk,3 mar a visszaállítanánk a zákány-1 Kaczúr széki Kossuth Tsz-t. Én csak] A gyakorlati foglalkozások meghonosítása Ujabb ruhákat és bútort — Mit vár­hatok az új évtől én, a Szegedi Ken" deríonógyár fonónője? — felel kérdés­sel a kér­désre Fülöp Klári ifjú­munkás. — Azt; amit nővé­reim. Mi ugyanis né­gyen va­gyunk testvérek, s valamennyien itt dol­gozunk az üzemben. Terveink közösek és ezek valóraváltója is egy: az édesanyánk. Ezt úgy értem, hogy keresetünket neki adjuk, még a különpénzeket is. Nemrégen például Vera nővéremmel együtt kaptam kitüntetést. Én a szakma kiváló dolgozója oklevelet és egyheti fizetést, Vera jelvényt és kétheti fizetést kapott. Ennek mind a négyen örültünk, a kitüntetés mindany­nyiónké és a pénz is. Egyforma ruhát csi­náltattunk, s most is készül mindany­nyiónknak egy-egy princessz-szabású fe­kete, kétrészes ruha. Mégis azt várom az új évtől, hogy újabb ruhákat csináltassak. Nö meg bútort is. Hofgesang Péter tanár ezt mondta: — A kiöregedett eszten­terv első évében megkezd- '.termelőszövetkezettől. Most, minél többen és "segítsenek. • kat^Táradoztek" a poliú"hm­hessük a sorozatgyártást.: 1960 küszöbén ezeket mond- Beszélgessenek sokat a ícö-jkai oktatás sikeres megszer­1960-ban végzett eredményes: ja: zépparasztokkal is. Hiszen jvezéséért és ehhez óriási tá­: — Én az új esztendőben mindenki úgy mondja, hogy : mogatást kaptak a kormány­:már ismét a szövetkezetben jó lenne már, ha túl lennénk:tói, a tanácstól, a társadal­• akarok élni Zákányszéken. A ezen a nehéz kezdésen, ami- • mi szervezetektől és az üze­Bánfi La- J cimborákkal — Jáger József- nek most indulunk neki. Jmektől. A városi tanács és jos rendőr- :......... ,,,,,,,.„„,„,-,„,„„,mm.ta kerületi tanácsok 780 ezer Kevesebb munkát.•• félhalkan meg is jegyezte: sose láttam még olyat, hogy a rendőrt is felírják. Ez­úttal igen. S mit kíván 1960-tól? — kérdeztük az őrmestert. — Kevesebb munkát a rendőrnek — mondta mosolyogva —, azaz fegyelme­zett járókelőket az utcán, kevesebb sza­bálytsértőt. Általában olyanokká váljanak az emberek 1960-ban Szegeden is, hogy lelkiismeretfurdalást éhezzenek, ha netán vétenek a város tisztasága ellen, akár egy villamosjegy eldobálásával is. Sze­resse mindenki a város nyugalmát, csend­iét. békéjét ugyanúgy, ahogy a rendőr. Jó szerepet mai darabban Szeretnék végre egy mös szerep... Pesten ját­jó szerepet eljátszani egy szották Arbuzov Tényá-ját, modern, a máról, a ma em- Rozov Felnőnek a gyerekek­berének életéről, problémái- jét, mai tárgyú és nagyon jó ról szóló darabban — mon- darabokat. Hátha eljut egy dotta Földi Teri színművész- ilyen dráma Szegedre is az nő. — öt éve vagyok a pá- új esztendőben,.. lyán. de mostanáig majdnem mindig csak kosztümös szere- * peket; játszottam, s a szí- . y ' 1 nesznek nincs rosszabb an- • nyosfajta szerepkörbe beska- || Tanulni akarok. Szeretnék ' elmenni a Szovjetunióba, volna Moszkvában megnézni ^ egy előadást Ohlopkov kísér- || Most Oscar Wilde darab- Ajtelgfe:a forintot fordítottak erre a célra. Ugy gondolom, sike­rült megvetnünk a követke­ző nagy előrelépés alapjait: 1960-ban a szegedi általános iskolák minden felső osztá­lyában meg akarjak honosí­tani a gyakorlati foglalkozá­sokat. Iskolai téren ez lesz az új esztendő szegedi szen­zációja. Ahogy az idei költségve­tést ismerjük, újabb komoly összeget kapunk a tanácstól gyakorlati műhelyek beren­dezésére. Mint várakozást, ehhez a támogatáshoz az is­kolaigazgatók, szülők, tár­sadalmi szervezetek és üze­mek további lelkes segítsé­gét remélem. A tanács üze­mei hozzájárulnak a peda­gógusok szakmai ismeret­szerzéséhez s hiszem, hogy sok társadalmi munkás ro­konszenvét és segítőkészsé­gét is kiváltja ez a törek­vésünk. Gyerekeink így. a politechnikai képzésen ke­resztül megszeretik a mun­kát, megismerik a gyárakat és jobb általános tanulmá­nyi előmenetelt érnek majd el... váram Be

Next

/
Thumbnails
Contents