Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

Péntek, 19(50. Január L 4 Érvégi számvetés közben Az algyői I Jj Elet Jer m 11 ős z ti veik eset ben Megkezdte munkáját az algyői Uj Élet Tsz leltározó bizottsága. Minden terményt és ingóságot számba vesznek­mérik a gazdasági épületek padlásain a gabonát, — a búzát, az árpát, a zabot, a górékban a kukoricát, az ál­latok takarmányát. Ezt a feladatot minden év végén elvégzik, s az idén a bizott­ságnak több mjunkája akad: jelentősen gazdagodott eb­ben az esztendőben is a szövetkezet. MAR A JÖVtfJ ÉVI TERV fel és 300 ezer forint értékű munkával járulnak hozzá saját erőből az építkezések­hez. TÖBB ÜJ TAGOT VETTEK FEL Az elmúlt napokban több új tagot vett fel az Uj Élet Tsz. A közgyűlés megállapí­totta, hogy Bakos Ferenc tíz holdas gazda egy hónapja lelkesen dolgozik a szövet­kezetben. A községből mint­egy 10 egyénileg dolgozó pa­raszt bejelentette, hogy az új év elején be akar lépni a közösbe. Nemrégiben kezdte meg munkáját a szö­vetkezet új darálója, amely­nek munkájához tartalékgé­pet is biztosítottak. Naponta 200 mázsa terményt darál­nak meg és az egyéni foga­tok gyakran sorbaállnak a szövetkezet darálója előtt. Af. T. Szárazság idején sem szomjaznak majd a bakfái tsz növényei IS KÉSZÜL A zárszámadás előkészíté­sével egyidejűleg készítik már a jövő éu/i tervet is a szövetkezetben. Rendezik a vállalatokkal szemben álló követeléseiket és a bevétel számbavétele megmutatja munkájuk eredményét, érté­két. Az új tagok belépését is természetesen figyelembe veszik a jövő évi gazdasági program kidolgozásánál. Har­minc százalékkal több ke­nyérgabonát vetettek, hogy biztosítsák a tagság ellátá­sát és megfelelő mennyiségű gabona átadását az állam­nak. A hízósertés állomá­nyukat is megkettőzik. A kormányhatározat alapján a baromfitenyésztést is fellen­dítik. Háromezer csirke, ezer víziszárnyas nevelését kez­dik meg tavasszal. Megfelelő ólat is biztosítanak számuk­ra. Építenek süldőszállást, növendékmarha istállót: 300 ezer forint hitelt vesznek Már a tavaszra készülnek a tiszaszigeti Rákóczi Tsz tagjai Még három hónap sem múlott el egészen azóta, hogy Tiszaszigeten az újon­nan alakult Rákóczi Ter­melőszövetkezetbe csoporto­sult parasztcsaládok elkezd­ték az első közös munkát. Már a kezdeti szorgalomnak is szép eredménye volt. Gyorsan, határidőre vé­geztek az őszi vetésekkel. A'.óta pedig a kora tavasz­szal kezdődő vetési munkák előkészítésével foglalkoznak. Elhatározták többek között, hogy 25 kataszteri holdon ter­mesztenek majd korai burgonyát, s ha jó burgonyatermést akarnak, akkor a talajt most kell jól előkészíteni. Nisner Ferenc, a termelőszövetke­zet elnöke, a saját portájáról 17 vontató trágyát szállított ki a közös burgonyaföldre, s aztán az elnök jó példáját többen követték. Az elnök mellett rendszeresen ott van­nak közös munkában: Ma­gyar Szilveszter, Papp An­tal, Sulik Antal vezetőségi tagok is, az idősebbek közül külö­nösen Benki János 73 éves idős parasztember tüntette ki magát legjob­ban a közösség munkájában. Nem lehet azonban panasz a többi tagokra sem. ökrös János, Gergelyfi Ferenc, Molnár Ferenc, Bodré Ist­ván tsz-tagok is szívvel lé­lekkel azon vannak, hogy mér a jövő gazdasági év­ben nagyobb hasznot, több jövedelmet tudjon a tagság felmutatni, mint amikor még egyéniek voltak. Baktónak, meg a szegedi Nagyfeketének 200 holdnyi darabján már a jövő nyáron nem okozhat nagy kárt az aszály. Míg a Tiszában víz folyik, addig ide is jut bősé­gesen. Nem kell attól félni, hogy araszos repedések nyílnak majd a zsíros agyagta­iaj hátán, s megtöpped, kiég a kukorica, a lucerna, meg a többi takarmány. A ve­tések alatt mélyen a talajban vastag 9 légkör terhelésbírású eternitcsövek húzód­nak majd, s ha nem téved felhő az égre, megnyílnak a háromlábú vízágyúk torkai, s messzi lövik, permetezik az életet adó Tisza-vizet. Felvételünk a balttói Felszabadulás Tsz újabb 200 holdnyi, öntözésre kerülő táblá­ján készült. A Szegedi Vízügyigazgatóság kubikosbrigádja éppen a Tisza felől be­torkolló föcsaíorna nyílásán a szivattyú­motorok alapjainak a kiképzésén dolgozik. A hosszú árkokat, melyekbe az eternit­csövek kerülnek, egészen rövid idő alatt automata árokásó gépek készítették. A tsz tagjai több évre szóló öntözési programot hajtanak most végre. A követ­kező tavaszon már több mint 320 katasz­teri holdat tudnak esőztető gépekkel lo­csolni. Nyolcvan holdat pedig árasztásos művelésben tartanak. A belterjes öntözé­ses gazdálkodásra való áttérés programja alapján évente 200 holddal növelik majd öntözéses területeiket. Így akarják elérni, hogy néhány esztendőn belül ezer katasz­teri holdat öntözhessenek a Tisza vizével, s ebből mintegy 800 kataszteri hold a Nagyfeketén terül majd eL Így aztán nem tehet kárt a perzselő nyári nap tüze a nö­vénytermesztésben és az állattenyésztés­ben sem. Megszabadulnak Baktóban az emberek az "Isten haragjától*. Hárommillió forintos segítség Szeged legfiatalabb termelőszövetkezetének Zárszámadásról, ű; belépők felvételéről, az építőmunkáról tanácskozik a termelőszövetkezet igazgatósága A napirend: az egész év­ben végzett termelői mun­ka értékelése. Mint Pilók Mihály elvtárs, az elnök mondja: — Kivesézzilk egy kicsit a hibáinkat, hogy senkinek se legyen alkalma azokat mégegyszer a szemünkre vetni. Aztán megtárgyaljuk még azt is, hogy most, a zárszámadáskor melyik rak­tárból, mikor, hogyan szál­lítjuk haza az embereknek a terményeket. Bár pénzt osztunk többet, de azért a szállítások is nagy munkát jelentenek. Hiszen minden munkaegységre 40 forint 10 fillért akarunk osztani pénz­ben és értékben, az osztást jól elő kell készíteni. Aztán folyik tovább a ta­nácskozás. A következő na­pirend: új belépők kérelmé­nek elbírálása. Éppen Ki­rály Imre 24 holdas gazda ügyét veszik elő, aki a na­pokban írta alá a belépési nyilatkozatot. Most már ő is a rúzsai Kiss Imre Tsz tagja. Jelenleg még az a kérdés, hogy a felszerelé­sekből mit adjon el a közös­ségnek és mi legyen az, amit jobb, ha a gazda maga érté­kesít. Ugy dönt a vezetőség: engedjük meg, hogy Király Imre a lovait annak adja el, akinek akarja. Hiszen van­nak lovaink, amennyi kell. Azoknak az ingóságoknak sem látjuk majd híját, amit még behozhatna ez a gazda. A döntés: javasoljuk Király­nak, hogy szabadon értéke­sítsen mindent, ami eladó van neki. Rendezze a család tartozásait, megelőzve kezd­jék az új évet, az új életet. Ezt láttuk, hallottuk a központi irodában. S aztán még meglátogattuk az egyik idetartozó üzemegységet: mi­vel töltik decemberi napjai­kat az emberek, amikor nemigen van munka a ha­tárban? Siet az építőbrigád, még a téli zord idő beállta előtt be akarják fejezni ezt a 28 férőhelyes sertés fiaztatót. Mint mondják, nincs ebben állami pénz egy krajcár sem. A szükséges anyagokat a gazdaság területén gyűjtöt­ték össze. A kivitelezők is a tsz tagjai, mert nem szű­kölködnek itt szakemberek­ben sem. Ugyanez a házi brigád épített az őszön egy ötvagonos kukoricagórét is. Tréfásan mondták, hogy olyan -rossz.. lett az idei kukoricatermésük, hogy ezt az 500 mázsát már sehol se bírták elraktározni, minden felhasználható helyiség meg­telt, így hát építeni kellett. Az újszegedi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet tagjai néhány hónappal ezelőtt többnyire egyéni gazdák voltak még. Ma pedig már olyan kollektív gazdaságnak a tulajdonosai, mely méltán tart igényt arra, hogy miha­marabb Szeged egyik leg­szebb szövetkezete legyen. A tsz tagjai az elmúlt őszön kezdték meg először a kö­zös munkát Ezt követően egyesítették területeiket, a Szabadság Termelőszövetke­zetével. Most már minden lehetőség megvan a gyors előrehaladáshoz. A korszerű naevüzemi termelés megkez­déséhez államunktól is nagy­értékű anyagi és erkölcsi segítséget kapnak. Állami költségvetésből mintegy há­rom és fél kilométer hosszú új műút készül most a régi börtöngazdaság épületeihez, mely a Rózsa Ferenc Tsz központi majorságát képezi. Ez az építkezés segítséget jelent nemcsak a tsz-nek, hanem az egész alsó tisza­parti határ termelésének fellendítéséhez. Az új mű­utat ugvanis nem egyene­sen a Tisza mentén építik ki a tsz-hez. hanem az új­szegedi Kender-Lenszövő gyártól elindulva az út meg­törik majd a Hatházakon túli gátőrház előtt. Érinti az Egyetemi Füvészkertet, a füvészkert mellett egy dűlő hosszán elhaladva törik meg a Rózsa Ferenc Tsz köz­ponti gazdasága felé. Esős időben az itt elterülő gyümölcsösöket, kukorica, gabona táblákat még lovas­kocsikkal is rendkívül nehéz volt megközelíteni. Sokszor hetekre is megbénult innen a termény- és áruszállítás munkája. A Rózsa Ferenc Tsz tag­jai és a területen érdekelt vállalatok, gazdaságok meg­ígérték, hogv az út alapozá­sához szükséges kubikoláso­kat társadalmi munkában végzik el. A Tisza gát olda­lában már dolgoznak is a kubikos-brigádok. A szüksé­ges útburkoló kőtömeget az állam adja, s a szakmunká­kat is állami költségen vég­zik. A készülő költségvetés szerint előreláthatóan több mint 3 millió forintot for­dítanak most e mezőgazda­sági termelés szempontjából fon1 os terület felvirágoztatá­sára. Közös erővel sokat tudunk lendíteni fa'unk életén (Siflis József felvétele) Sándorialván is szepen érik már a sok-sok baráti felvilágosító szóval elvetett mag termése. Egymás után lépnek' be a termelőszövet­kezetekbe nemcsak a ki­sebb gazdák, hanem az előrelátó középparasz­tok is. Olyanok, mint Dékány Má­tyás, Papdi Ferenc, Tápai József és mások. Az új kö­zös gazdák táborában van már többek között Kormá­nyos György jómódú gazda­ember családja is. Több mint két hold szőlővel, ösz­szesen 5 hold 396 négyszög­öl földdel iratkoztak be az új Aranykalász Tsz tagjai közé. Kormányos Györgyöt nemcsak mint kitűnő sző­lő- és gyümölcstermesztő gazdát ismeri a falu, ha­nem mint jó hentest is. Mesterségét azonban már közel egv évtizede nem folytatja, öt is megkérdez­tük. hogyan látja a falu jövő­jét. mint idősebb, sokat tapasztalt ember? — Én csak azt mondha­tom — magyarázta —, ha vannak is még, akik viszo­lyognak ettől, közös erővel Olyan sike­reket érhetünk el, melyek­re egyáltalán nem szá­moltunk eddig. Engedjék meg, hogy most ne úgy, mint dolgozó pa­raszt, hanem mint az érté­kesítési szakmában járatos iparos, szakember mondjak valamit. Volt időszak, ami­kor hét húsiparos dolgozott ebben a faluban. Havonta átlagosan 120 mázsa hen­tesárut értékesítettek. Most már elkelne vagy 200 má­zsa. Ugyanakkor hentesárut csak nyáron kapunk vala­micskét Szegedről. Télen teljes mértékben a barom­fira. meg a házi vágásra vagyunk utalva. Most, hogy szövetkezünk, ezt az ügyet is meg kell oldani. Mégpe­dig úgy. hogy a termelőszö­vetkezeteknek kell a kezük­be venni. Ha megfelelő szö­vetkezeti üzemben — már­pedig ezek is készen van­nak — a falu ellátására hentesárut készítenénk, ez azt jelentené, hogy a helyben feldolgozott hús kilóisiért 10—15 fo­rint helyett, akár a 40 fo­rintot is megkaphatná a közösség. Én nagyon szeretem a szak­mámat, s mint a tsz tagja, sokat tudnék segíteni eb­ben, nemcsak a tsz-nek ha­nem az egész falunak is. P>-»nte sok-sok ezer forintot nyerhetne ezrei a tagság. Hason'ókénn kel'ene megin­dulnunk itt Sándorfalván az élet mind-n területén. Ttiz­*os. hogy bővelkednénk si­kerekben penki sem kó>án­komék el innen, m'nd-mki megtalálná a maga helyét a falu életében.

Next

/
Thumbnails
Contents