Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

Vasárnap, 1M0. január SL 2 Befejeződött az országgyűlés háromnapos ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozata ékes­szólóan hirdeti, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete XIV. közgyűlésén beter­jesztett általános és teljes le­szerelésről szóló szovjet ja­vaslat nem ábránd és utó­pia, hanem megvalósítható. Kívánatos: a Szovjetunió példája arra serkentse a többi nagyhatalmakat, hogy a szavakról térjenek át a tettekre — folytatta, s megállapította: a Szovjetunió azzal, hogy egyoldalúan rálépett a lesze­relés útjára, tovább sokszo­rozza azt az óriási erkölcsi erőt és tekintélyt, amelyet a szocialista világ következetes békepolitikájával az emberi­ség legalapvetőbb és legfon­tosabb érdekeinek képvisele­tében már eddig is kivívott. — Ma, amikor a szocia­lista világ olyan hatalmas erőmegnyilvánulásainak va­gyunk tanúi, mint a csen­de»-óceáni szovjet óriésra­kéta-kísérletek, akkor még hatványozottabban tölt el bennünket az öröm és büszkeség tudata, hogy ml is ehhez a közösséghez, a szocializmust építő nemze­tek nagy családjához tar­tozunk. A nagy világeseményeik kö­zepette tudatosabbá válik mindannyiunkban, hogy a történelem a mi szocializ­must építő, békés munkálko­dásunkat is úgy könyveli el, mint hozzájárulást az embe­riség boldogabb jövőjének megteremtéséért vívott harc­hoz. — A nemzetközi feszült­ség fenntartására és foko­zására irányulnak azok az erőfeszítések — folytatta beszédét Kiss Károly —, melyeket Nyugat-Németor­szágban Adenauer kancel­lár vezetésével a bonni kormány tesz a fasizmus és a militarizmus felélesz­tésére, a nagyhatalmak tár­gyalásainak megakadályo­zására. — Igen jelentősnek tart­juk Walter Ulbricht elvtárs kezdeményezését a német kérdés békés rendezésére. ITIbrloht elvtárs Aden­auerhez intézett levelé­ben javasolja, bogy ülje­nek le tárgyalni, válasz­szanak össznémet bizott­ságot és tartsanak nép­szavazást mindkét Né­metországban a teljes és általános leszerelésről, a békeszerződés megkö­téséről. Egyetértünk azzal, hogy Németország újraegyesíté­sének egyetlen járható útja b békeszerződés megköté­se a két, ténylegesen fenn­álló német állammal 1 Ez szükséges Európa békés nyugalmi helyzetének meg­teremtéséhez, mert a nyu­gatnémet revansiszta kato­nai körök politikája ka­tasztrófához vezethet. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívásához csatlakozva az egyedüli he­lyes utat követi népköztár­saságunk törvényhozó tes­tülete. E határozatban ki­fejezett megnyilatkozásunk­kal a békéért, a biztonsá­gért, a tartós béke megte­remtéséért harcolók sorait erősítjük — mondotta, majd felolvasta az ország­gyűlés külügyi bizottságá­nak a forradalmi munkás­paraszt kormánnyal közö­sen előterjesztett, lapunk első oldalán közölt határo­zati javaslatát, Dr. Beresztóczy Miklós képviBelő, protonotárius ka­nonok volt a következő fel­szólaló. Arról szólt, milyen helyesléssel, egyetértéssel fo­gadja minden becsületes ma­gyar ember a szovjet lesze­relési javaslatot. Az előter- nem jelentkezett — bezárta mény védelmét tekinti jesztett határozati javaslatot a vitát, majd szavazást reti- alapvető követelménynek, s elfogadta. delt el a külügyi bizottság Ortutay Gyula képviselő határozati javaslata felett, szólalt fél ezután, majd Ró- Az országgyűlés a határo­nai Sándor elnök — mivel a zatl javaslatot egyhangú javaslathoz több hozzászóló lelkesedéssel elfogadta. Az emberiség szebb és boldogabb jövőjébex vezető úton haladunk Ezután a kormány nevé­ben dr. Sik Endre külügy­miniszter emelkedett szó­lásra. —- A forradalmi munkás­paraszt kormány örömmel, lelkesedéssel és teljes egyetértéssel üdvözli a szovjet állam következetes békepoliükájának legfri­sebb bizonyítékát, a szov­jet hadsereg létszómának újabb, nagyarányú csök­kentését — mondotta. — Egyetértésünk és lelkesedé­sünk azon alapul, hogy tud­juk és érezzük: es a politika lépésről lé­pésre előbbre visz ben­nünket a különböző tár­sadalmi rendszerekben élő államok békés egymás mellett élesének végle­ges kialakulásához, a tar­tós béke biztosításához, tehát az emberiség szebb és boldogabb jövője felé vezető úton. Egyetértünk ezzel a po­litikával és teljes erőnkből támogatjuk, mert kormá­nyunkat ugyanazok a cé­lok és elvek vezérlik, mint a Szovjetuniót és a ma­gunk eszközeivel és erejé­vel ml is e politika sike­réért küzdünk. — Ez a békepolitika ve­zet bennünket, amikor min­dent megteszünk, hogy biz­tosítsuk a békés egymás mellett élést a világ vala­mennyi országával, függet­lenül azok állami és társa­dalmi rendszerétől, s nor­malizáljuk kapcsolatainkat a kapitalista országokkal. A magyar országgyűlés, a forradalmi munkás-paraszt kormány a magyar néppel együtt bizalommal és forró lelkesedéssel csnttakozik a Szovjetunió felhívásához. Kedvező visszhangot -ára világ minden iájáról. Üd­vözli a Szovjetunió legfel­ső Tanácsát. kormányét, népeit, további sok sikert kíván a népek felemelke­déséért. függetlenségéért és békéiéért vívott harcukhoz. A külügyminiszter ezután szólott arról a hatásról, melyet Hruscsov elvtárs ENSZ-ben elhangzott be­széde és javaslata kiváltott. Rámutatott, Hruscsov ja­vaslata új szakaszt nyitott a világbéke végleges bizto­sításáért folytatott harcban, új reményeket keltett az egész békeszerető emberi­ség számára. A Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek létszáma évek óta csupán annyi, amennyi határaink védelmé­hez múlhatatlanul szükséges. Honvédelmi kiadásaink a most beterjesztett költségve­tésnek mindössze 4,6 száza­lékát teszik ki. Ezt számunkra egyedül a* teszi lehetővé, hogy a Szov­jetunió vezette szocialista tábor tagjaként élvezzük a szocialista rendszer erejé­nek éa óriási ütemű fejlő­désének az élet minden te­rületén ható áldásait. Büszkék és boldogok va­gyunk, hogy ehhez a győzel­mes táborhoz tartozhatunk. Bízunk abban, hogy a többi országok követni fogják a Szovjetunió példáját és bol­dogok leszünk, amikor eljön a nap, hogy hadseregünket a többiekkel együtt meg­szüntethetjük, és országunk valamennyi fia a békés épí­tőmunkának szentelheti ere­jét, képességeit. Kormá­nyunk nevében kijelentem: teljes szívvel csatlakozunk a szovjet lépéshez, üdvözöljük és támogatjuk azt. (Nagy taps) A forradalmi munkás-pa­raszt kormány nevében ké­rem a tis'telt országgyűlést, hogy a külügyi bizottság és a korménv közös javaslatát emelje határozatié — fejezte he felszólalását dr. Sík End­re kü'flgvminiszter. (Lelkes, nagy taps.) Hozzászólások A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának felhívására vonat­kozó határozati javaslat vi* tájéban elsőnek Szakasits Árpád országgyűlési képvi­selő szólalt fel. Hangsúlyozta: soha még nem nőtt meg így a népek reménysége »'gy jobb, békés és derűs korszak eljövetelében, mint napjainkban, s ez a reménység még ma­gasabbra szökkent a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának legutóbbi határozata nyo­mán. A világpolitikának ez a nagy eseménye arról győz­het meg mindenkit, hogy a Szovjetunió szavai és csele­kedetei között nincs éa nem is lehet szakadék. A beterjesztett határozati javaslatot a párt, a külügyi bizottság és a maga nevé­ben elfogadta. Dr. Jáhner-Bakoe Mihály, a legfelsőbb bíróság elnöke számolt be ezután az ország­gyűlésnek a legfelsőbb bíró­ság elmúlt kétévi munká­járól. A beszámolási Időszak alatt a legfelsőbb bíróság elvi Irányítása hatékonyan biztosította a szocialista törvényesség betartását. A védekezési szabadság gon­dos betartása mellett, a bírósági tárgyaláson el­hangzott és bizonyítást nyert tények szolgálhattak az ítéletek alapjául. ítél­kezésünkben a munkásosz­tály politikáját, a dolgozó tömegek akaratát érvénye­sítettük. — Népünk érdekeit és igazságérzetét fejezték kl döntéseink, amikor lesúj­tottunk a tudatos ellenfor­radalmárokra, a levert fa­sizmus felbukkant alakjai­ra, és ezektől megkülönböz­tettük azokat a dolgozókat, akik félrevezetés, az esz­mei .zűrzavar hatására kö­vettek el kisebb súlyú bűn­cselekményeket. Az utóbbiaknál, amennyi­bon addig kifogástalan magatartást tanúsítottak, messzemenőkig érvénye­sítettük a nevelés szem­pontjait. Az ellenforradalmi bűn­ügyek gyors befejezésének politikai jelentősége ls volt. Ezután megállapította: a legfelsőbb bíróság állandó jellegű és legfontosabb fel­adatként az alsófokú bíró­ságok elvi Irányítását je­lölte meg. A valamennyi bíróságra kötelező elvi döntés hang­súlyozza, hogy a szocialista büntetőpolitikánk alapvető különbséget tesz, egyfelől a népi demokráciánk tuda­tos ellenségei, valamint a súlyos bűncselekmények el­követői, másfelől pedig a kisebb súlyú bűncselek­ményt elkövető megtévedt dolgozók között. Az előb­bieknél a törvény teljes szigorát, a megtévedt dol­gozókkal szemben pedig az ítélkezés javító-nevelő funk­cióját kell érvényesíteni. Az elvi döntés lényegében azt is kifejezi, hogy a volt ki­zsákmányoló osztály tag­jaival szemben — amennyi­ben nem osztályhelyzetük­ből akadó bűncselekményt követnek el — ugyancsak érvényesíthetők az állam­polgárt fegyelemre való ne­velés szempontjai. — A polgárt Ítélkezésnek nemcsak az a feladata, hogy két fél jogviszonyát eldöntse, hanem az is, hogy döntésével nevelje a társadalom tagjait — foly­tatta. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában márts tapasz­talható a büntetőügyek szá­mának csökkenése, ami polgári perek területén nem észlelhető. A társaánrml tulajdon véde mérni Jáhner-Bnkos Mihály be­számolójának további részé­ben hangsúlyozta: Kedvezően alakul a helyzet a társadalmi tulaj­don elleni bűncselekmények, va'am'nt az élet- ős testi ép­pég elleni bűnteltek tekinte­tében de a javulás mér­tékével még nem lehetünk elégedetlek. A tár=adalml ta­taidon védelmében büntető­jogi téren is megtelelő ha tározottaágeal kell fellépni Egv-egv bűnszövetkezet nem­egyszer igen hosszú időn ke­resztül fosztogathatja a tár­sadalmi tutajdont és hatal­mas károkat okoz népgazda­ságunknak, 8 Ilyenkor az el­lenőrző szervek felülete*, ha­nyag munkáiéval találko­zunk. A legfelsőbb bíróság álláspontja: a társadalmi tu­lajdont sértő bflncseleknsénv­ben bűnösséget kell megálla­pítani azokkal szemben is. akik ugvan nem vettek részi a támadnlmt tulajdon fosztó gatásában, de tudtak róla, s csak olyan esetekben tartja azt íelbonthatónak, ha annak fenntartása a felekre és a társadalomra egyaránt káros. Nehezebb feladat elé állít­ja a bíróságot a házastár­sak közös kiskorú gyerme­nem tettek feljelentést, aót te«n hangsúlyozta, hogy Krtn,*., *»>*» jogtalan előnyöket is elfő- a fegyelmi büntetések ki- • *******, ' szabásánál elsősorban nem har,c, a megtorlás, hanem a ne- * «ul°k kozűtl" Sajnálatos, velő hatás érvényesítését hogy a harcnak sok eset? kell biztosítani. nem a szülő: szeretet A kötelességét me®zegő dol- a gyermek sorsáért való Érvényesül a szocialista törvényesség gadtak, bár hivatali beosztá­suknál fogva kötelességük lett volna a társadalmi tulaj­don elleni bűncselekmények megakadályozása. A társadalmi tulajdon el- jffife, "SS ' s x :rs ffníUff'Sö sriizetr^órsza3 köríilménvként kell érté- tett munkaviszonynak nem- tartásdíj fizetése alóli sza­keíni^a vezető v«y bilaL rsak a helyreállítását kell badulás, vagy annak meg­ml beosztást biztosítani, hanem a mun- szerzése a mozgatója. A A TársadMmf tulaidon eüeni kaviszony jogtalan megszün- legfelsőbb bíróság állásfog­nagvobb bonyoliüto bb bűm tetése kártérítési szankciója- lalása az, hogy a gyermek ü^k nem tete^tesek nak is érvényt kell szerezni, elhelyezésénél a gyermek Foglátkozott a/ étal ée A továbbiakban a hóza^ érdekeit kell érvényesíteni, testi épség elleni bűncselek- sági bontóperekről szólt: Jáhner-Bakos Mihály, menyekkel is. Megállapította, - A hazasság! bontópe- nak a legfelsőbb bíróság hogy hazánkban nagymér- rekben — mondotta — a elnökének beszámolóját az tekben megszilárdult a köz- legfelsőbb bíróság elvi irá- országgyűlés tudomásul biztonság. nyitása a házassági intéz- vette. Felhívta a figyelmet az al- . , . - .. kohoi káros hatására, A Caehszwra1inban jart parlamenti &JBSUTÍ & HMdölUég beszámoloja Ezu tan^a^ beszámoló kitért ^átán Lombos Ferenc hogy a magyar orszá ggyű­a legfelsőbb bí^gDolffán képviselő, a Csehszlovékiá- lés küldöttsége találkozott kollégiu^ak mLkáiára ban járt magyar parlamenti a csehszlovák párt- és ál­szó]t a tóreadalmi^ tatetidon - küldöttség tagja bomolt laml vezetőkkel, akik hw­nak polgári jogi védelméről, « delegae ó csehszlovákiai szan, szívélyesen elbestólget­majd így folytatta- latogatásárol. tek a magyar képviselőkkel, A munkajogi szabályokai- Meleg szavakkal emléke- s kértek a delegáció tagjait: zett meg arról a baráti tolmácsoljak Csehszlova­fogadtatásról, amelyben kia népeinek forró test­országgyűlésünk küldőt- véri üdvözletét teit Csehszlovákia váró- a parlamenthez, egész dol­saiban, falvaiban része- gozó népünkhöz, s jó kíván­sftették. ságaikat szocialista épító­Elmondotta, hogy a de- munkánkhoz, azonban korántsem az a jel- legáció tagjai sok hasznoa A beszámolót az ország­lem zóje, hogy a dolgozókat tapasztalatot szereztek egye- gyűlés elfogadta, s ezzel az fegyelmezi, hanem az, hogy bek között a csehszlovák ülés befejezte munkáját a dolgozók jogait és törvé- képviselők munkájáról, az Vass Istvánné, az ország­r.yea érdekeit védelmezi. A ipar és a mezőgazdaság kü- gyűlés alelnöke zárta be az legfelsőbb bíróság az alsó- lönböző területeiről. ülésszakot s jó munkát, fokú bírósághoz eljuttatott Beszámolója végén Lom- erőt, egészséget kívánt a iránymutatásában következe- boa Ferenc elmondotta, képviselőknek. kalmazásával a legfelsőbb bt róság fontos feladatának te­kintette, hogy hozzájáruljon a dolgozók munkafegyelmé­nek megszilárdításához. A munkajog területén végzett elvj irányító munkáknak Feszült helyzetről számolnak be az Algírból érkezett hírek De Gaulle francia köztársasági elnök péntek esti rádió­és televíziós beszéde semmi kétséget sem hagyott az iránt, hogy a tábornok kész a leghatározottabban, minden ren­delkezésére álló eszközzel, rendet teremteni Algírban és egész Algériában. Állásfoglalásában — párizsi politikai megfigyelők szerint — 1. megbélyegezte az algíri zendü­lők eljárását; 2. követelte a hadsereg minden egyes tagjá­nak kétségbevonhatatlan hűségét, 3. kemény hangon be­szélt az algériai felszabadító mozgalomtól és 4. kijelentet­te, hogy nem másítja meg algériai önrendelkezési politi­káját. Mint az MTI párizsi különtudósítója jelenti, Francia­országban rendkívüli hatást keltett de Gaulle beszéde s a polgári pártok legtöbbje, valamint a Szocialista Párt bi­zalmukról biztosították a tábornokot. A polgári sajtó lel­kesen üdvözli a köztársasági elnököt határozott és kemény állásfoglalásáért. Ugyancsak nagy hatást gyakorolt az elnök beszéde a francia hadsereg tisztjeinek többségére is. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint az algíri barikádokon tar­tózkodó zendülők és az őrtálló katonaság "feszült figye­lemmel hallgatta a beszédet. A katonák nagy része — fő­leg a tisztek — vigyázzállásba merevedett.* A francia hadsereg tisztikarának körében az első vissz­hang az, hogy »ez az a beszéd, amelyre a francia hadsereg várt — az erőskezű parancsnok hangja*. Kedvező a köztársasági elnök beszédének moszkvai, washingtoni és londoni visszhangja is. — -De Gaulle ha­tározottan megerősítette 1959. szeptember 18-án körvona­lazott algériai politikáját, amelynek feladását akarják ki­csikarni az algíri zendülő, gyarmatosító elemek* — állapítja meg a TASZSZ. Washingtonban mély benyomást keltett de Gaulle be­szédének határozott hangja. Amerikai szenátorok egy cso* portja pénteken felszólította Fisenhowert, hogy határozott nyilatkozattal szálljon síkra de Gaulle mellett az algériai válságban. Londoni hivatalos körökben de Gaulle beszé­dében bíztató jeleket látnak arra, hogy »uz elnöknek sike­rül majd megoldania az algériai problémát* Nem titok — állapítja meg a Reuter angol h'rszolgálat —, hogy a hiva­talos angol közvélemény fenntartás nélkül támogatja de Qaulle-t. Az érem m';s»U o'da'a: a ír.rtdúlek a!ios:onl|a De Gaulle beszédének a'gíri és algériai visszhangja arra enged következtetni, hogy a köztársasági elnök számít­hat a francia hadsereg hű­ségére, lojalitására. Hogy ez mennyiben lesz így, termé­szetesen függ a zendülők magatartásától ls, akik a köztársasági elnök beszédé­nek meghallgatása után úgy határoztak, hogy szom­baton ismertetik végleges álláspontjukat. A hírügynökségek Jelen­téseiből aligha lehet követ­keztetni, md a szándékuk a zendülőknek. Amikor el­hangzott de Gaulle beszéde, a barikádok mögött álló zendülők »Akasztófára de Gaullelal* kiáltásokat hal­lattak, vezérük, Ortiz azon­ban nyugalomra intette őket. Párizsban pénteken este az az álláspont alakult ki, hogy de Gaulle beszédét az algíri zendülők vezetői ke­reken elutasítják. Egy fran­cia lap ír csupán arról, hogy a zendülők állásaikat mo­zsárágyúkkal és páncéltörő fegyverekkel erősítették meg. A Figaro című lap ezzel szemben így ír: »Mindenki tudja, hogy a katonai pa­rancsnokok felvették a kap­csolatot, tárgyalásokat foly­tatnak s tömegmészárlás nél­kül akarják ti ztázni az al­gíri szörnyű félreértést*. Ennek valószínűségére mu­tat ez a tény, hogy Challe tábornok, az algériai francia haderők főparancsnoka és Delouvrier, algériai főmeg­bfzott visszatértek Algírba s megbeszélést folytattak több katonai és polgári vezető­vel. Algírban egyébként szom­baton délelőtt zuhogott az eső, akarcsék pénteken este s a barikádok elnéptelened­tek. A város utcáin szomba­ton reggel megjelentek az első trollíbuszok és autóbu­szok. A hadsereg kS ü'zórta a zendülők barikádjait Algírban Gracieux tábor­nok ejtőernyősei szombaton délután két órakor megkezd­ték a zendülők barikádjai­nak körülzárását. A hadsereg narancsot ka­pott a harikúdok teljes el aárására. A* előrenyomuló ajtőar­n.voc.ök kordonja teljesen kö­rülzárta a barikádok térsé­gét és. a váll-váj 1 nwUeltáUé katonák gyűrűjén keresztül senki sem léphet a lezárt teiü'elre. A katonai akrió megtndu­Já'ával eg idejű tag C. opin tábornok, az alg'ri hadfit páran rem ka rádiótalhívás­ban utasította o lnkr«~cá(pt, hogv hrtadéktatanig szüntes­se be a 6z1ráikot. Gracieux tábornok, az al­gíri ejtőernyősök parancsno­ka szombaton délben elren­delte az algíri területi gárda telies mozgósítasót és utasí­totta a gárda valamennyi tagját, hogy délután 4 óra­kor egyenruhában jelentkez­zen illetékes parancsnoksá­gán. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents