Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

5 Vasárnap, 1960. január 24. Tankönyv egy mondatban — EGY KIÁLLÍTÁSON Egyke őfelségétől a nevelés áprilisáig Csehszlovákia nemrégiben kikérte- Magyarországtól a Szegeden is bemutatott ne­veléslélektani kiállítás teljes anyagát, s Prágában és más városban fél éven át okul­hatnak belőle a szülők és a pedagógusok, mint ahogy ná­lunk is ez véle a céL Dr. Schnell János egyetemi ma­gántanár Tamás Lajos gra­fikusművésszel nagyot alko­tott a kiállítás változatos anyagának létrehozásval, pe­dig »csak* hétköznapi dol­gokat emeltek ki, olyat, amelybe az ember úton-út­félen belebotlik. A kiállítás olyan szemléltető, hogy a tankönyv mondanivalóját szinte egy mondatba sűríti. Ezek a dolgok bemutatják napjaink számos gyermekne­velési fogyatékosságait, de egyben orvoslásuk módját is, mégpedig eléggé érzéklete­sen. Az elkényezieíeti gyermek Lám. sok olyan cselekvé­sünk van, amelyet jelenték­telennek tartunk, gondolván, hogy azt úgysem veszi észre a gyermek. Pedig dehogy­nem, íme a kiállítás példa­tárából egy-két eset. A tár­lat egy része az elkényezte­tett gyermekkel foglalkozik. A képeken látjuk, hogy "Egyke őfelsége iskolába ké­szül*. A nagy esemény meg­mozgatja az egész családot, majd a "csodagyerek* előtt hasraesik egész környezete, így lesz az agyondédelgetett gyerekből a "világ közepe*, aki végül magára marad még a játékban is. Iskola­társai, pajtásai kerülik, ki­rekesztik maguk közül, mert felismerik bcsnne az egoistát, a mindent fitymáló sznob­palántát Nincs és soha nem lesz barátja az elkényezte­tettnek. Ennek a típusnak ellenpó­lusa a családban a nagyob­bik gyerek, mert az agyon­szeretett kistestvére, a szü­lők kedvenckéje háttérbe szorítja. S milyen dacot vált ki ez a nagyobbik gyermek­ben. s hová viszi a mellő­BÖttség? ... A kétféle igazság Nagyon plasztikusan je­lentkezik a kiállítás anya­gában a kétféle igazság, amely minden esetben visz­szaüt a nevelésben. Fia előtt dicsekszik a férj a feleség­nek: »Nézd, anyukám, mit fusiztam neked!* Aztán az asztalra teszi az üzemből ha­zahozott ollót, kést és kávé­darálót. A másik kép már az iskolában a tanító előtt ját­szódik: "Méghogy az én fiam lopott volna?* — kérdi az apa, s nem is sejti, hogy ö mutatta fiának a "példát*. A villamosmegálló előtt jóöltözött anya oktatja gyer­mekét: "Ha jön a kaluz bá­csi, mondd, hogy még nem vagy négyéves*. S ugyanez a típusú anya otthon, ami­kor telefonon keresik, így »nevel«: — Mondd azt, hogy nem vagyok itthon. A követ­kező képen már látjuk az anya előbbi példájának kö­vetkezményeit: a gyermek saját anyjának is hazudik. Ügysem érii? Egy másik rajzsorozat azt mutatja be, hogy mi a kö­vetkezménye a gyermek le­becsülésének. Két asszony­barátnő beszélget egyikük gyermeke előtt olyan dol­gokról, amelyek... no igen!... "Beszélhetsz nyu­godtan, a gyermek úgysem érti* — mondja az egyik anya És a gyermek dehogy­nem érti. Csak úgy tesz, mintha játékai elfoglalnák, közben a két beszélgető tit­kainak megjegyzésére he­gyezi a fülét, S ettől már csak árnyalat­tal tér el egy másik kép, mutatva a lakásból — kí­vülről, vagy belülüről!? — kizárt gyermeket, aki aztán elcsavarog hazulról. Az apa rosszkedvű, s ilyenkor gyer­mekének mindent megtilt. Ha viszont jókedvű, min­dent szabad, szinte az ab­szurdumig. Íme, április a ne­velésben, amely semmiképp sem válik a gyermek javára. Az üiközőponiban Ahány kép, annyi szerep­lője a gyermeknevelésnek, mint például, amikor négy­felé húzzák a középütt álló gyermeket: az anya, az apa, a nagymama és a nagyapa. Mindegyik a maga elvét sze­retné érvényesíteni. Az ilyen ellentmondó szándékok üt­közőpontjában viszont a gyermek őrlődik. Nem is lehet itt mindent felsorolni dr. Schneíl János és Tamás Lajos neveléslé­lektani megfigyeléseiből. Na­gyon széles skálán mozgó je­lenségek ezek. Látni és is­merkedni kell velük, hogy eltűnjenek e szereplők a gyermeknevelésből. A kiállí­tás anyagának alkotóit csak elismerés illeti fáradságos, sok tapasztalatot összegyújtó munkájukért Törekvésük azonban méginkább becsü­lendő, mert nem állnak meg csak a kiállítás formájánál. Azt akarják, hogy a Szege­den is sokak által látott ki­állítás anyaga könyvalakban is eljusson minden családba, sőt közvetlenebbül: ott le­gyen az oktatási intézmé­nyek folyosóinak falán, az utcai plakátok közt, könyv­tárakban, autóbuszon, vil­lamoson, a vonatok fülkéi­ben — .falun és városon egyaránt. Lődi Ferenc Nagyobb felelősséget a párt tisztaságáért! A tisztességes közzel, felelőtlenül járnak el mulasztották. Javaslatukra rekkel és súlyo6 károkat okoznak a az alapszervezet taggyűlése együtt a törtetők és akar- társadalomnak. elfogadta Márkus Pál tagje­nokok is megindultak ismét Kimondja a párt szervezeti löltfelvételi kérelmét s így a párt kapuja felé. Látják szabályzata, hogy az ajánlók került az ügy a városi párt­ugyan, hogy az MSZMP nem felelősek a párt előtt az ál- bizottság mellett működő követi el az MDP hibáit és táluk ajánlott tagjelölt, vagy szervező bizottság elé. mindent megtesz a párt tisz- párttag puritánságáért, szo­taságának megőrzéséért, még cialista felfogásáért. A Sze- Az írásbeli javaslatok/ sem nyughatnak. Céljuk nem gedi Kovács-Bognár KTSZ az önétet­a dolgozó tömegek szolgá- pártszervezete, illetve Takács raJz mindent elmondott Már­lata, hanem a kicsinyes Péter párttitkár és Veszeli kus Pálról, ami szép és jó, egyéni érvényesülés. Minden János azonban úgy látszik, A ktsz-ben jól dolgozik, tár­rést kihasználnak. hogy a megfeledkeztek erről. Az sai meg vannak vele elé­munkásosztály élcsapatába egyik taggyűlésen tagjelölt- gedve, szívesen elvégez ki­beférkőzve, módszeresen fel- felvételre javasolták a sző- sebb-nagyobb megbizatáso­kapaszkodjanak az uborka- vetkezet egyik dolgozóját, kat napi munkáján kívül, fára, bejussanak vezető po- Márkus Pált, aki ellenforra- Karcagon született, 1930-ban» zíciókba és lazítsák a párt és dalmi cselekményekben vett szüleinek 5 hold földjük volt, a tömegek között kialakult részt 1956 őszén. Minden azonban ezt beadták a ter­jó kapcsolatot. Azok a párt- ajánlónak elsőrendű köteles- ^öszövetkezetbe. Már csak szervezetek, sőt az egyes ^ jól megismemi azt a2 «»* h^S írSs kommunisták, akik ezt nem embert, akit a Magyar Szo- anyaga jóváhagyó javaslattal akadályozzák meg minden cialista Munkáspárt tagjai kerüljön a szegedi párt-vég­rendelkezésükre álló esz- sorába javasol, de ők ezt el- rehajtóbizottság elé, amikor az egyik bizottsági tagnak NAPIRENDEN: cAz áMupíklölt EGY EVE még a földmé­rők, mérnökök dolgoztak kint, a József Attila sugár­úton, balra lévő üres részen, A Gedóban. A korábban szántóknak .kerteknek hasz­nált földterületen házhelye­ket, új utcákat jelöltek ki. Az azóta eltelt rövid néhány hónap alatt — hiszen az építkezés az időjárás miatt csak májustól novemberig bonyolódhatott le — lénye­gében felépült az új telepü­lés. Ez a figyelemre méltó elő­rehaladás az építkezőkön kí­vül több szerv és intézmény érdeme. A városi tanács, a második kerületi tanács, az OTP, a TÜZÉP a maguk sa­játos módján segítették a gfedói település születését, cseperedését. Az új utcák takaros házaiban lakó csa­ládok életét az is könnyíti, hogy idejére elkészült a te­lepülés közműhálózata is. Villany, víz van minden ut­cában, sót már a járdák be­tonalapja is elkészült, csak a hideg idő akadályozta meg a Köztisztasági Vállalat út­építő munkásait abban, hogy a felső aszfaltréteget is rá­tegyék a betonra SAJNOS azonban az egész munkához viszonyítva egy kicsiny dolog elmaradt, s ez most megkeseríti az ottani lakosok életét. Nem készült el a település fő útvonalát, a József Attila sugárúttal összekötő bejáró. Hiába van a sugárúton végig aszfalt­burkolat, hiába az új rész építés alatt álló járdái, cse­kély 200—300 méter hosszú kiépítetlen bejáró miatt, ha az időjárás nedves, a lakók bokáig járnak a sárban. Annak idején a városi ta­nács építési osztálya vállal­ta, hogy az építkezésekről kikerülő földdel feltölti a bejárót. Hordtak is oda va­lamennyi törmeléket, azon­ban az nem volt elég. A második kerületi tanács épí­tési csoportja pedig arra a hivatkozásra, hogy a bejáró területének kisajátítási eljá­rása még nem fejeződött be, még csak egy ideiglenes sa­lakjárdát sem készíttetett oda. A FAGY pillanatnyilag lehetővé' teszi, hogy száraz lábbal megközelítsék az ar­ra járók a gedói települést. De a lakók aggódva gon­dolnak arra az időre, ami­kor megkezdődik az olvadás. A sár miatt nem jöhetnek ki majd a fő útvonalra. Sajnálatos, hogy azok a szervek, akik tényleg elis­merésre méltóan dédelgették az új városrészecskét. egy ilyen, aránylag kis dolog el­hanyagolásával árnyat ve­tettek egész évi áldozatos tevékenységű kre. Németh Lajos AZ ORVOS 1R3A Egy elterjedt betegség: a visszértágulás Bizony elég gyakran lá- később lábszárfekélyek kép- Súlyosabb fokú visszértá­tunk visszértől csúfított lá- ződésére. gulásnál a megoldás csak bakat. Mi tulajdonképpen a További következményei: egy lehet: műtéti, mely a visszér? Mi idézi elő? Ho- a visszeres lábakon fellépő fő bőrvénának a combhajla­gyan lehet gyógyítani? — elzáródásos visszérgyulladás. tokban a lekötését jelenti, úgy gondoljuk, ezek a kén- Ennek veszélye az, hogy az valamint a tágult ereknek dések foglalkoztatják légin- erekben bealvadt vér egy rü- részleges kiirtását, kább az efajta betegségben göcskéje a vérárammal atü- Az erre hajlamos egyének szenvedőket. dőbe kerüL Ez gyakran halá- úgy tudnak legjobban vé­A tapasztalat szerint ilyen- los szövődményt jelenthet. dekezni a betegség súlyos­kor télen kevés visszértágu- Sok ember nagy gondja a bodása ellen, ha lehetőleg lásos beteg keresi fel az or- következő kérdés. Hogyan ülő foglalkozást vállalnak és vost. Nem mintha télen el- lehet megelőzni a betegsé- a visszértágulás első tüne­múlna ez a betegség, hanem get? Sajnos, azt sehogyan, tei után azonnal felkeresik a hosszú nadrág, a melegítő, Mert már mint korábban az orvost. Ideiglenes megol­a vastag harisnya eltakarja említettük, hajlamossági té- dásnak elfogadható az alsó a csúnya lábakat Egyéb- nyezőktől függ. De ha a be- végtagok ideál pólyával való ként is a betegségnek az teg idejében jelentkezik elszorítása, vagy gumiharis­eynhébb időjárás kedvez. A visszértágulásával, az injek- nya viselése. De nagyobb ér­meleg hatására — ugyanúgy, ciós kezelés eredményes le- tágulás esetén csak a mű­min t mniden test — még het téti megoldás segít, inkább kitágulnak az Hajlamosság és alkati sajátosság Igen elterjedt megbetege­dés a visszértágulás. És el­sősorban a nők betegsége. De a férfiak közül is sokan hordozói ennek az igen kel­lemetlen betegségnek. Még nem egészen tisztázódott, hogy mi okozza. Előidézésé­ben legfontosabb tényező az egyéni, alkati sajátosság. Vagyis az érfalnak némely személynél veleszületett haj­lamossága van a visszértá­gulásra. Ezt a későbbi élet­körülmények, vagy más té­nyezők fokozott mértékben siettethetik. Általában a kö­zépe és az idősebb életko­rúak betegsége, de egészen fiatal, serdülőkorú egyének­nél is találkozunk visszértá­gulássaL A visszértágulás legtöbbszőr a végtagokon je­lentkezik. Leginkább alkati tulajdonságon alapul, de ezt nőknél a terhesség, vagy az állandó állófoglalkozás sú­lyosbíthatja, fokozhatja. Tünetek és védekezés A visszértágulás korai tü­nete a végtagok fáradtság­érzése. Később a kitágult erek felett a bőr elvékonyo­dik. A legkisebb ütésre ki­tágult visszér kipattanhat. Komoly vérzéseket okozhat. Az elvékonyodott, rosszul táplált bőr hajlamossá vá­lik ekcémás folyamatokra, Megvesztegetési botrány New York-ban A Daily Express efmú an- 500 dollár: magánautósok gol lap New-Yorki-i tudósi- gyakran 2000 dollárt is fi­tója jelenti. zettek. A New-York-i autóellen­őrző hivatalban óriási mére­tű megvesztegetési botrányt fedeztek fel. Ez volt a jel­szó: "-Pénzért mindent el le­het intézni.* A főbb díjsza­bások: autóvezetési vizsga "sikeres* letétele (vezetői en­gedély megadásának előfel­tétele) 50 dollár, valamely autós ellen közlekedési kihá­gás miatt hozott büntető ítélet iratainak ellopása a hi­vatalos irattárból 100 dollár, közlekedési kihágás miatt megvont autóvezetői enge­dély visszaadása taxisofőrök és teherautóvezetők számára Bomba MacmPlan eszaü-rnodoziai száilodaiaban Pénteken fel nem robbant bjmbát találtak abban a ndolai szállodában, amely­ben három órával később a látogató körúton lévő Mac­millan miniszterelnöknek kellett volna ebédelnie. Az angol kormányfő afrikai lá­togató körutazása során az észak-rhodéziai Ndolában rendeztek legnagyobb tünte­tést az afrikai nacionalisták: körülbelül ezer afrikai tün­tetett Macmillan megérkezé­sekor. Termelőszövetkezetivé nyilvánították a makói járást A makói járási pártbizott- melőszovetkezetj lett és aZ ság és járási tanács szamba- összes földterület 92 száza­ton együttes ülést tartott ab- léka a szocialista szektorhoz ból az alkalomból, hogy a járás mind a 17 községe ter­Talajtérkép készül a szegedi járásról Az Országos Mezőgazda­sági Minőségvizsgáló Inté­zet szegedi talajtani osztá­lya munkájával a mezőgaz­dasági nagyüzemek gazdál­silani, milyen növényfé­leségeket célszerű ter­meszteni. Idén csaknem háromszor kodásának belterjessé téte- akkora területet dolgoznak KodasanaK Deiiei jesse tere- f l mint múlt évben. A let is segíti. Az elmúlt ev- ' ,. ™ . .. szegedi, a makói, az oros­házi járás, valamint Hód­mezővásárhely, Makó és Orosháza város határóról, lét is segíti. Az elmúlt év­ben Szeged, Szentes és Csongrád város határában, valamint a szentesi járás­ban csaknem ötvenezer talaj­mintát vettek, amelyek laboratóriumi fel­dolgozása után 262 holdról készítettek összesen 626 ezer kataszt­rális holdról készítenek talajtcrképet. ezer Ez évi munkájuknak kiilö­térké- nős jelentőséget ád az a pet. Ezen feltüntették a ta- tény, hogy túlnyomórészt lajtípusokat s megjelölték olyan földterületeket térké­azt is, peznek fel, amelyeken ter­melyik teriiletet hogyan melőszövetkezetek gazdái lehet a legjobban haszno- kodnak. tartozik. Ennek alapján a já­rást Kardos Jánosnak, az MSZMP makói járási pártbi­zottsága titkárának előter­jesztésére, beszámolójának meghallgatása után termelő­szövetkezetivé nyilvánították. Az ünnepi ülésen megje­lent és felszólalt Papp Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei tanács elnöke és Szőke Mátyás földművelés­ügyi miniszterhelyettes is. feltűnt egy dátum Márkus Pál életrajzában: "Szegedre 1957 tavaszán jöttem dolgoz­ni.* Jóllehet, az ellenforra­dalom idején kifejtett tevé­kenységéről egyetlen szót sem írt le, mégis gyanús volt (vagy talán éppen ezért volt gyanús), hogy éppen olyan időpontban hagyta el korábbi munkahelyét, ami­kor tisztázni kellett volna, ki hogyan állta meg a helyét 1956. október 23 és november 4 között Természetesen levél ment a Csorbái Állami Gazdaság pártszervezetéhez, ahonnan a párttitkár rövid időn belül megküldte a választ. Kide­rült, hogy Márkus Pált azért bocsátották el a gazdaság­ból, mert egy másik állami gazdaságban részt vett az el­lenforradalomban, s emiatt a rendőrség nem egy alka­lommal érdeklődött utána. A feltevés tehát beigazoló­dott. A legelemibb éberség­re volt csupán szükség, a Szegedi Kovács-Bognár KTSZ pártvezetősége ezt mégis elmulasztotta. Vajon miért nem írtak ők levelet a Csorbái Állami Gazdaság­ba? Nyilvánvalóan súlyos mulasztásról, sót felelőtlen­ségről van itt szó, amelynek tanulságát szükséges levonni valamennyi pártszervezetnek. A párt tisztaságáról nem elég csak beszélni, hanem a gyakorlati életben ténylege­sen úgy kell rá vigyázni, mint a legdrágább kincsre. Szomorú tapasztalataink vannak arról, hogy azMDP­be befurakodott karrieristák és politikai kétkulacsosok milyen sokat ártottak a párt tekintélyének a dolgozó tö­megek szemében. Ez a Ma­gyar Szocialista Munkás­Pártban nem ismétlődhet meg. A pártban ^. a do1­gozok leg­jobbjainak van helye, a nép ellenségei előtt feltétlenül le kell zárni a kapukat. Ame­lyik pártszervezet elmulaszt­ja legelemibb kötelességet á tag- és tagjelöltfelvételeknél, az akarva, akaratlanul árt a munkásosztály ügyének. N. I. Előadás a pártkongresszusról a nópfronlbizottsági tagoknak Holnap, hétfőn délután 4 órakor ifj. Komócsin Mi­hály elvtárs, az MSZMP városi bizottságának első titkára tart beszámolot a Juhász Gyula Művelődési Otthonban a párt VII. kongresszusáról. Az előadá­son a Hazafias Népfront városi és kerületi bizottsá­gának tagjai, a népfront-ak­tivisták vesznek részt. Ma ünnepi tanácsülésen nyilvánítják termelőszövetkezeti községé Dócot A szegedi járás községeinek dolgozó parasztjai egyre többen választják a kisparcellás gazdálkodás helyett a közöst, a termelőszövetkezetit. Sándorfalva után a dóci parasztokat keresték fel a népnevelők. Néhány napos mun­kájuk eredményeként a község lakóinak többsége belepett a termelőszövetkezetbe. Ma délelőtt ünnepi tanácsülést t tartanak a faluban, hogy határozatban nyilvánítsák Dó­I cot termelőszövetkezeti községnek.

Next

/
Thumbnails
Contents