Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

Szombat, 1959, december 5. 10 Tanácskozik a párt VII. kongresszusa Marosán György elvtárs: kenységének élő gyakorlaté- selte ezt, fa szükségesnek millió szervezett dolgozó sdm m vá kell tenni. Gondosan vi- tartotta kiterjeszteni a vidé- lya, jelentősége, hatása nélA

fc 9arVA9AÍÍ SaiofefiRiV2£SÍ ÖfiVCil gyáztunk arra, hogy az al- ki városokra is. Két eszten- kül. Nem! A szakszervezeS6V* »».vsa a sóbbfokú pártszervek helye- dő tapasztalatai bizonyítják tekre úgy kell tekintenie IMWMIIMÍHIÍ Áldütnnk kihatnak sen értelmezzék a központi e módszer helyességét. A párt- minden kommunistának fa fCirSCSCm&ttS&l ei«I«aiaK eggazer« HlIiatniSH bizottság határozatait, s a tagok megismerkedtek egy- minden pártszervezetnek, , . M. . „ gyakorlati munkában ne mással fa nemcsak elvtársi, hogy az a mi osztályszervetoTX*LtfXrl £ „rXtaPa3r 1 K^ntí Bizottság- ^áti.kapcsoiat zetfnk. A pártnemcsak ká£nt: »A pTrt szervezeti sza- ti szabályzat különböző kommunisták és a párton- nak A f 0ZPf* K vá- vo,dott ^ozottuk ugyanakkor dereket emel k. onnan, habályzatának módosítása« tár- pontjait, s felsorolta az el- kívüli dolgozók közös ff^f ^rt^nek Mlandó a kommunisták közelebb ke- nem szakszervezeteken kegyalására. A napirendi pont vi jelentőségű módosításo- műve. feladata hogy a szocialista ruItek a PÓtonkívuliekhez resztül milliókat von be a előadója Marosán György fcat is. Ha tehát a kommUnisták- építésben szerzett gazdag 1S- gazdasagi politik^ kultoráelvtái^, az MSZMP Poütikai A Magyar Szocialista ^ ™ pártoXvülieknek tapasztalatokat összegyűjtse, . 4Rm0,„Mmmmmtmtí ús feladatok eredményesebb Bizottságának tagja, a Köz- Munkáspártnak múltja, J™^ erőfLSel kell értékelje, általánosítsa és a A tomegzzerrezetl vegrehajtasaba. ponti Bizottság titkára volt. forradalmi tradíciója van, vé(rrehaitaniuk a oárt hatá- további pártmunka szerves munka a pártmunka A szakszervezetekben vég- Tisztelt kongresszus, az egész országban szere- ^tait heiyes ha e ha- részévé tegye sxer ves része zett munka egyik legfőbb kedves elvtársak! Partunk Uk, becsülik, elfogadják, frontok meghózatala előtt - Ma már a vezető párt- feladata a munkashatalom három alappillére: a mar- mint a dolgozó nép vezető- MefeMŐ formában és mó- szervek, sőt az alapszervek Ezután a tömegszerveze- gazdasagi es politikai eroxista—leninista ideológia, jét A párt újjászervezésé- don kikérjük a pártonkívü- üléseit is a bátor vita jel- tekről beszélt Marosán sitese. a tömegek érdekét, előre- Vel megerősödött a párt él- bek véleményét is. lemzi. Ez a munkastílus se- György. Az elmúlt három Másik nagy tomegszervehaladását szolgáló politika, csapat-jellege. A pártba a A kollektív vezetés gitette a pártot, hogy helyes évben megerősödtek, fejlőd- zetünk a KISZ, a párt ífjuvalamint a szervezettség, munkásosztály fiai és leg- megköveteli hogy az így határozatok jöjjenek létre fa tek, szélesedett befolyásuk, sági szervezete. A part utanamely feltételezi a meg- öntudatosabb küzdőtársaink hozott hatá'rozatokat az al- végrehajtásukhoz mozgósíta- Sajátos feladataik megoldábonthatatlan egyseget - léptek be. A Magyar Szo- sóbb szervek & az egész ni tudja a széles dolgozó tö- sa> a párt politikájának köz- A™lk0Y f* feltek „f®! kezdte beszédét Marosán cialista Munkáspárt osztály- párttagság egységesen, inga- egeket. Az eredmeny: vetítése a tömegekhez nagy- f a.gnff?. "nTriük hanem elvtárs, majd hangsúlyozta, bázisa a munkásosztály, a dozás nélkül haitsa végre a demokratikus pártélet mértékben attól függ, hogy ^aiawtiuk hogy a forradalom győzel- párt resze a nemzetközi A Központi Bizottságnak növelte a párttagság fele- a pártbizottságok, a párt 3 Háromszáznvolcvanezer kimének es elorehaladasának munkásmozgalomnak es a ugyanolyan gondot kell for- lősségérzetét, a választott aiapszervek, az egyes . kom- erő és a a legfőbb fegyvere a jói proletár internacionalizmus dítani a határozatok vég- szervek jelentőségét ésszé- muPisták mennyire ismerik pártszervezeteknek élni szervezett marxista-lem- talaján álL rehajtására. annak ellenőr- repet. fel jelentőségüket, mennyire kell tudni ezzel az erővel, msta forradalmi part, A párt vezető szerepét zésére, mint amilyen gondot A fejlődés azonban még érzik felelősségüket a tömeg- A vezetőségválasztó tag— Ma már nem szorul 1956 októbere előtt szektás fordított a határozat meg- nem mindenütt egyenletes. szervezetek és mozgalmak gyűléseken és pártbizottsági bizonyításra — folytatta —, oldalról helytelenül értei- hozatalára. A jövőben a pártszerveknek iránt Megadják-e nekik min- tagok választásánál sikerült hogy a marxista-leninista mezték, eltorzították, a revi- _ A kollektív vezetés el- határozottan felelősségre kell dj a szükséges politikai és javítani a nők arányát, de világnézet nemcsak helyes, zionisták pedig tagadták. A vét az összes alsóbbfokú vá- vonni azokat, akik megsér- 0vak.oriati s„„;tsé£Gt pártunk életében még ma is de legyőzhetetlen is. A felé Magyar Dolgozók Pártja lasztott pártszervek tevé- tik a párttagság jogait " ' ® t*. : . , sok helyen lebecsülik a nők a korszak felé menetel az mindennapi gyakorlati mun- között végzendő munkát, és emberiség, amelyet nagy kájában nem folytatott meg- A Vezeti'S magasabb SZinVOUalaert ;os le, datok ,a magát az egész nőmozgalelődeink előre láttak. Egy- felelő elvi harcot az elhaj- * . , . . ^ kepeiek. S a szocializmus agal ^ helytelenebb> milliárd ember már nem- lósok ellen. A harc szerve- — Több gondot kell for- ervenyesul eletünk mrnden alapjai lerakasának idosza- ^ 2600 község. csak menetel felé, de benne »ti intézkedésekre szűkült, ditarn a yezetes színvonala- vonalán ha a demokrácia kában tovább nő jelentősé- nőtanács, és a nő" a stSzmM feleme- A párt nem tűrheti sorai- nak emelesére is - folytat- légköre és módszere hatja át gük. Elítélendő tehát az a ffff elősegíti, hogy a \6 világában A Szovjetunió ban az ellenséges. revizio- Marosan György elvtárs, a pártot ha aUandoan figye- nézet, amely a tömegszerve- níM Széles rétegeihez eljusfa a népi demokratikus or- nista nézeteket vallókat A vezetosegyalasztas ered- lünk a tömegek yelemenye- zetekben dolgozó kommunis- son a párt, a kormány szalagok népeinek megváltó- és nem hunyhat szemet a ™en-ve képet mutat. A re, kiyansagara javaslatara, tak munkaját nem tartja va tanácsa irányítása és út3 éle^ fellendülfae és szektás hibák előtt azokat k°™ttttm felkészül Sl^zülSg^Ssá^ ^rangú Pótmunkának, itatása. ^^ . kitáruló jövője a gyakor- sem tarthatja bocsánatos P^kai ^elkwzüttsé^ guk^^^g» tón^ág- A tömegszervezetekben Az utóbbi két évben fejlatban igazolta a komra- bűnnek. Ez tette szükség«- gak™ótettoditiS a mk m i^ŰlStó VéRZe" mU"ka a Part" lődött a nőmozgalom, bovult nista eszmék és forradalmi sé azt a módosítást, amely ken torditamok a ZUk az idő tíotti követelések munka szurvcs része nőtanács aktívahálózata, módszerek igazságát, helyes- szerint: »Ha a párttag nem ^^¿¿¿tt emelfaére At üX SS^tiztSitjatt más Pótmunkaval egyenér- százezren dolgoznak folyaségét Felemelő, lelkesítő tu- ^^^^^ keí vinS a köztudatba l5 a ptrt ne^rakSon ei tékű. Elképzelhető-e például matosan de. «d^ még nem dat, hogy azok f j^v^ ^oár^réen régreh^ hogy a pártnak művelt párt- a munkásosztálytól, a dol- a szocializmus épitese két- lehetünk elegedettek. zeti elvek, amelyekért Le- kat parteremen vegrenajv^ munkásokra van szüksége> g0zó tömegektől. A . l.„mmt,t,i»1n nin 1903-ban oly nagy har- tí^lgeB^vtí«»- ^^ terü]etük g^^, A tömegek vezetésének fő A tanulaS minden kommumsta cot vívott a mensevikekkel, "Fét valamint ideológiai, kulturá- formája tehát a politikai kötelessége a mai napig élnek es nat- / módosítás Ws, tudományos kérdéseinek felvilágosítás, a meggye- „¡wtovtett nak, irányítanak valameny- étette az a isMerete nélkül ma már nem zés legyen. A Párt előtt ^álló fela^- 25 000 főve növekedett ínmjiuuiaiv aTri«j,. kimoridia- >,A Köz- ismerete neiKui ma mar nem zes icgyc«. -- ,77... , .— .. nyi kommunista, marxista ^ dolgozhatnak. Fokozni kell a Nekünk kommunistáknak tok megyaiositasanak igen Az uj termeloszovetkezepárt életében. A proletár- P™«• Bizrttóag e^w nata bír.]at ^ az önbírálat szel. hinnünk ^ bíznunk kell a fontos feltétele az is, hogy tek többségében azonban a forradalom fejlődése, győ- M^tatásába Snhat páí lemét, mert a bírálat és az munkások, a dolgozók alkotó valamennyi parttag m.nden- pártszervezeteket tovább zelme, a szocializmus épí- tonfovüU szakértőket tó önbírálat egyik lényeges erejében, emberi becsületes- "api munkájában állandóan keli erősíteni, tése szükségessé tett bizo- EeV^ orszóM« jelentőségű fegyvere a pártnak. Nem ségében. a rendszer iránti erositese a tömegekhez fuz<> mert kevés tapasztalatnyos változásokat, de a fő ^^t^^tervezetét nyil- egyszer halottunk olyan vé- őszinteségében. Politikánk do, kaP^olatat. Kuzdjon a ^ rendelkezneki nem minelvek ma is fényesen fa ^noT^itatásra az egész leményt: helyes-e bírálni ön- jmmár h|rom esztendős gya- dSLérf világoX M dig találják meg a politikai érintetlenül ragyognak. így parttagság8 elé terjeszti«. A magunkat, nem használja-e korlata megmutatta, hogy a ^^ T S politi munkf J6^ W van ez a mi partunkban ^ Központi Bizottsága az- ki az ellenség? A kérdés így tömegek iránti bizalom meg- kai1fof fahatároratairólde f^re.t. El keU ern i.hoffi úta már többször élt ezzel a gyökereben helytelen. hozza% maga gyümölcsét. f/J?™1 £ ^nden eHensé- tsZ;.par^v7k1f3,P ren^t A szervezeti szabályzat jogával. A széles tömegek Inkább azt kell kérdez- Sose tévesszük szem elől, £]^tLl fa szociaÍs d^ ^Lnek Kmön fi^SmÍt _ .¿aaa Kci.^nn kérdjék meevi- Tilinlr mi lerrne ha nem tar- , J, .. _.. 6 : . . , Kezzeneii. xvuivui "SJ"" rosán uyorgy ezuian -- - -- = - - t ellensémek ha es az megint rajtunk muiiK, ven vasy ¡¡¡a^ bályzatra vonatxozo nenany keztetett arra, hogy 1957: rehajtas. ere« hallgatnánk' hogyan tudjuk ezt a jó ügy - bizalommal fordulni a olyan módosító javaslatát N- M I A m.mtácrvcztálv nárt. érdekében állandóan éberen párttagokhoz^ terjesztette elő, amelyet a Pártunk alaptörvényé — A munkásosztály part- Marosán György elvtárs pártélet további javítása kí> 9-1 I.„i;»m„. ia csak a tömegek aktív tá- .. ezután a termelőszövetkezeti meR Nyomatékosan fel« demokratikus centralizmus mosattál tudja epitem a Pártépítésről beszélt. ^'parftagság és partAz országos párté^ S ^ tömegek támogatását ^ Hatékonnyá tenni mun- ^-^és jár^partkezleten elfogadott szerve- ^ Partjsm^i e^ nyil_ csak akkor tarthatjuk é*™*denüu M kell lépni ékezetek megszilárdítása- nél erősebb, fejlettebb, műrltA^el^e^e £ vS A személyf kul- ^"^ÍSLS a féktelen bürokratikus ért folyo harcban nagy gon- v^tebb¿g«^ Llyesnek bi=itit, java- »tkS^W felada- hlrcké^elb a, párt es anzetési irányelve, módszere tünket. mindenekelőtt magából a sul a demokratizmus levegő- ó párttagok száma közel táns. (Nagy taps.) és gyakorlata a demokra- Fártunkban helyreállítottuk ^^ keU kisugározpia. A je, ugyanakkor a centraliz- B , . , tikus centralizmus, amely a kollektív vezetest, a va- demokrácia szelleme akkor mus elve is. felszolalnsok U kongresszus pentCH most teljes mértékben érve- lasztott pártszervek irányi- AAIvIfííH és délutáni Üléséit nyesül pártéietünkben, áiia- tó, vezető szerepét. Elvi egrsegbol következik aeieioiii es aeiuiant ulesen mi életünkben. A régi veze- _ A kollektív vezetés el- Paolino Gonzáles Alberdi, János, a tizenharmadik ketés megsértette a demokra- ve megköveteli, hogy a Köz- «* Csetenvest egyseg az Argentin Kommunista rületi pártbizottság első tittikus centralizmus elvét. ti Bizottság áUáspontja _ M_ ennek az alapja? A tetta Maros4n Gvö e]v. Párt Központi Bizottságának kára, Arvai János a jászGyengítette a vezetést, kor kialakításánál fa a határo- politikai és társ. A Központi Bizottság tagja üdvözölte ezután a berényi jarasi pártbizottság látozta a partelet k.bontako- meghozatalanal — ^ "ezeti eévséee a jobb- tekintélye többek között ab- kongresszust. Majd Ahmed titkara, Maros Jozsefne, az zását, lazította a párt fa » amennyire ez lehetséges - 'f MteH.b tor^üások elle- ból tó fakad hogy a kitütótt Kacemi, az iráni Tudeh ötödik kerületi pártbizotttömegek kapcsolatait. Pár- kérje kl ^ vegye figyelem- ba^oldali Joraulasok ellle- KM^IS takad, hogy a tatuzott n. , Bizottságának ság titkára. Jakab Sándor, tunk - ketfront^ harcot be az alsóbb pártszervek és " hmeban sertett me£ Ez ^zZti Bizottrég ^nkart tagja nyújtotta át pártja üd- a Nógrád megyei pártbizottfolytatva — fejlesztette a párttagság véleményét a fz eio elvi egyseg teremtet eg-zmást a sza- vözletét ság titkára. Tóth Gyula párton, belüli d^okra« ^ kérdések. ^ meg a párt cselekvésbeli ^JT SVanS Ahmed Kacemi felszóla- Vas megyei küldött. Ezt kömust es megszuamuoua . ben egyseget is ma meg m.» azonban egészségtelen ten- lását a béke, a demokrácia vetően Fodor Gyula, a kozközponti vezetest. A tapasz _ A kollektív vezetés el- allapitam, hogy denciák is, részben a párt- és a szocializmus éltetésével ponti revíziós bizottság betolatok azt bizonyítják, ne- véhe7, elengedhetetlenül pártunk Kozponti Bízott- szervezeteknél részben a fejezte be számolóját terjesztette elo, lyesen jártunk el. hozzátartozik a pártszerű sága rendkívül nagy te- párttagoknál. Egyes elvtár- Ezután 'az elnök ebédszü- Harmati Sándor pedig a felMegszilárdult a pa«nan es kritika önkritika széles- kinté lyel bír, sak vagy szervek szavakban netet rendelt el. lebbviteli' bizottság jelentéegesz állami eletünkben a körf kifejlesztése és rend. nemcsak a pártban, hanem egyetértenek a párt politi- A délutáni tanácskozáson sét ismertette, kozpontos.tás ugyanakkor s7eres korfata a pártéle- a partonkivuliek sze es to- kájával> de a gyakorlatban dr Mohse Sneh, Izrael A délutáni ülés testvértovább erősetek, meljod 1óbe mégpedig kritika fe- megeben is A part Kozponti azzal ellentétben cseleksze- Kommunista Párt a Politi- pártok üdvözletóvel ért vétek a demokratikus vona ^ ^. ^ alu,ról felteié. Bizott^ga elvh Pobtika, vo- nek Ezzel magyarázható pél- kai Bizottságának tagja, to- 3 Felszótatt Phitibert DuA jövőben a demokrati- A szocializmus n3^vetkMrtw me^klósí- daUJ 3 Jton,kívü!!ek „fu,nk" vábbá a Szudáni Kommu- féal, a Martiniquei Kommukut centralizmus mindkét felépítése tóréval és valóbanTm^r- ^f^SatóS ve"- nist^ külddtf ^ "ista Párt titkárságának tagoldalát párhuzamosan kell „ kommunisták séges. kommunista munka- f^SS őr- orsfg ...^^m'fd fi Gudmundsson poilewteni A parton belüli - . . ...... stílusával vívta ki ezt a te- z , a nepgazaasagi er nak kuidotte, majd Jesus Izland Egyseges Szocialista Jemokrácia egfazségesen ffl pártonkívüli k"fém Memött az afsóbb dekek mellőzese vagy a tsz- Lara a Bolíviai Kommunis- Pártja Politikai BizottságáSött Tovább Sdik a dolgozók közös műre frttZ^vek^kfntélye' ff a ^p^tf b zoS'Ltattora ta Part Központi Bifttsá- nak tagja és Tuad Nasszar, Pártszervezetek eleven, friss _ A pártunkban kiala- dolgozók szemében. A Köz- véeref itosa ganak tagja udvozolte , a Jordania Kommunista Partöntevékeny élete, s ez mu- kuló és egyre erősödő kol- ponti Bizottság adta lehető- u J ,. magyar kommunisták ta- jának főtitkára, latja legjellegzetesebben a 1f,ktfv vezetés úi vonáto. hogy ségekkel jó irányt adott a Marosan ^orgy eiviars nácskozását. Ezután az el- Ezzel a kongresszus pénterártón belüli demokrácia fontos kérdések eldöntésébe dolgozóknak. £Z°lt: a lakóterületi munka- nökiő Brutyó János bejelen- ki ülége véget ért «vejét, hatékonyságát. A — még a határozathozatal A párt munkájának ered- rol is A budapesti part-veg- tette, hogy megkezdődik a tanácskozást szombaényes problémák, a törne- előtt - bevonjuk a velünk ményessége döntő mérték- rehajtóbizottsag létrehozta a harmadik napirendi pont vi- tof fogatják veket foglalkoztató kérdések szövetségi viszonyban levő ben a helyes határozatok jó lakóterületi partcsoportokat, tája. ton ^toljak, nem szorultak és nem szo- pártonkívülieket is. végrehajtásán múlik — foly- A Központi Bizottság helye- A vitában felszólalt Kiss (Folytatas az 5. oldalon)