Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

3 Csütörtök, 1959. december S. A VII. pártkongresszus folytatja munkáját (Folytatás a 2. oldalról.) Vörösmarty ezelőtt évvel élt és alkotott, de ma válik világirodalmi té­nyezővé azáltal, hogy meg­jelent az orosz nyelvű Vö­rösmarty-kladás. nak tagja. A szünet után A kongresszusi küldöttek, meg a könyvek, mint soha Barta Elekné vette át az el- hosszantartó, nagy tapssal még magyar nyelven. A szo­A kongresszus szerda dél- nöklést. Felszólalt Dre- fogadták Tan Csen-lin üd- cialista nemzetek világnyel­utáni • ülésén Czinege Lajos nyovsZkí Gyuláné budapesti vözlő beszédét vén, az orosz nyelven ke­elnökölt. Encso Sztajkov, a küldött, Gosztonyi János, a Ezután Simon József, a resztül irodalmunk az egész Bolgár Kommunista Part Vas megyei pártbizottság el- Beloiannisz-gyár pártbizott- világon hozzaferhetove válik. Politikai Bizottsaganak tag- ^ titkára, Brutyó János, a ságának titkára, majd Ben­ja és Max Reimann, Nemet- SZOT főtitkára és Petőfi kei András, az MSZMP ország Kommunista Pártja Sándor, Bács megyei kül- Szabolcs-Szatmár megyeibi­főtitkára üdvözölte a kong- dött. Indonézia Kommunista zottságának első titkára szó­resszust, majd Gábor Mar- pártja nevében D. N. Aidit iáit feL ton budapesti küldött, Feher főtitkár, Nagy-Britannia Jacaues Duclcs a Fran­Lajos, a Politikai Bizottság Kommunista Pártja nevében cia Kommunista 'párt kül­tagja, Szocs Gyula, Nograd John Mahon, a Politikai Bi- döttségének vezetője üdvö- — Mindez együtt arra biz­megye küldötte, Dobi István, zottság tagja, a Mongol Népi zölte ezután a kongresszust, tat bennünket, hogy nagyon az Elnöki Tanacs elnöke vett Forradalmi Párt nevében L. A hosszantartó lelkes sokat reméljünk irodalmunk részt a vitában. Ezután is- Cend, a Politikai Bizottság tapssal fogadott'beszéd után jövőjétől. Az írószövetség­met ket testverpart küldött- tagja, a Központi Bizottság Erdei Lászlóné a Magyar nek arra kell nevelnie \az ségének vezetője szólt a másodtitkára, végül Hoang Nők Országos' Tanácsának írókat, hogy munkájuk szol­kongresszushoz: Hysni Kapo, Van Hoan, a Vietnami Mun- elnöke felszólalásában azok- Sálat. És a nép ügyét min­az Albán Munkapárt Politi- kapárt Politikai Bizottságá- ról az eredményekről be- denképpen érdemes szolgál­kai Bizottságának tagja és nak tagja köszöntötte a szélt, amelyeket a nők tel- ni. Aki tehetsége szerint be­ezzel íes felszabadításában elér- csületesen szolgálja ezt a tünk Hangsúlyozta, hogy az forradalmat, a magyar nép­uj oteves terv az asszonyok . , .. előtt is a fejlődés nagysze- nek ezt 32 ugyet> 32 meg rű perspektíváit és lehe- akkor sem él hiába, ha nem Pak Den Aj, a Koreai Mun- kongresszust, amely kapárt Politikai Bizottságá- befejezte szerdai munkáját. A kongresszus kedd délutáni munkája kongresszuson ked- Kommunista Párt Központi töségeit nyitja meg­A den délután Nemes De- Bizottsága, a párt egész tag­zső az MSZMP Politikai sága és a kínai nép Eizottságának póttagja el- nevében üdvözölte a nökölí. Bejelentette, hogy Magyar Szocialista Munkás­szólásra következik Tan Párt VII. kongresszusát, Csen-lin, a Kínai Kommu- majd elismerően nyilatko­nista Párt Központi Bizott- zott a magyar népnek és olyan tehetséges, ha elfelej­A párt és a kormány in- ük majd. Lehet, hogy elfe­tézkedéseiből a nők érzik, lejtik nevünket, elfelejtik hogy mellettük állnak, írásainkat, de munkánk ak­kűzdenek teljes felszaba- , „ .,,, dításuk minél teljesebb kor 56111 v&lt hlabaval°.mert megvalósításáért. A felszólaló ezután az becsületes szolgálat volt És egészen biztos, hogy az ilyen Irodalmi életünk kérdései ágának titkára, az állam- munkásosztálynak az utóbbi emberek gondolkodásában szolgálatban született mun­tanács elnökhelyettese. A években elert sikereiről, levő maradi nézetek felszá. kák közül szűri ki majd a hefefeft54 3 kongre!szfÍ Kommunt^Párt Közn^nti molásáról> a nők társadalmi jövő magának a fennmara­kuldottek nagy tapssal fo- Kommunista Part Kozponti szerepe megítélésében meg- .. , . ííadták. Bizottsaganak udvozlo tav- mutatkozó konzervatív né- d° remckmuveket & -mon" Tan Csen-lin, a Kínai iratát zetek leküzdéséről szólt dotta Mesterházi Lajos. Ezután Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­Ezután Lombos Ferenc, múlva irigyelni fognak ben- ha ilyen perspektívája nem kára szblaJt íeI & 32 OIasz az MSZMP Győr megyei nünket, amiért ebben a kor- volt irodalmunknak, mint Kommunista Párt üdvözletét pártbizottságának első tit- szakban élhetünk, ahogy ma. Nagy forradalmi kor- tolmácsolta a kongresszus­kára szólalt fel, majd Mes-; gyermekkorunkban mi is iri- szakban élünk, nagy mon- nak majd az olaszországi terházi Lajos író, budapesti gyeltük a »48-asokat«. danivalóval tudjuk folytatni . .' . ... . küldött, irodalmi életünkről s mindig akkor volt aleg- előre az utat. Olyan közön- 726 01 beszelt­szólva, hangsúlyozta, hogy nagyobb irodalmunk, amikor Bégünk volt, amilyen ezelőtt Utána dr. Antalffy György, az írói alkotómunkát nem nagy történelmi korszakot sohasem lehetett. Olyan pél- Szeged város küldötte BZÓ­lehet különválasztani az éltünk. Azt hiszem, hogy so- dányszámokban jelennek ialt fel. egész közvéleményünkben soraikban tényleg meglévő különbségeknek megfele­lően differenciálták és az értelmiséghez tartozó­kat általában és döntően vég­zett munkájuk alapján érté­kelték. Persze ez nem azt jelenti, hogy az értelmisé­giek értékelésében csak a munkát kell figyelembeven­ni. Az értelmiség értékelésé­nek más szempontjai is fel­tétlenül fontosak. A politikai megbízhatóság szempontjának figyelmen kívül hagyása egyenesen a proletárdiktatúra gyengíté­séhez vezethet, amint ezt az 1956-os esemé­nyek is bizonyítják. Káros volt és csak a karrieristák­nak kedvezett, a becsületes értelmiségieket pedig eltaszí­totta az az ellenforradalom előtti gyakorlat, amikor egyesek a vélt munkát, vagy tekintélyt magasztalták feL Helyes és új vonása volt az elmúlt három év értel­miségi politikájának az, amjkor sokkal jobban épí­tettünk az értelmiségiek hi­vatásszeretetére, szakmai ér­deklődésére. Helyesnek bizo­nyult az is, amikor bevonták őket az országos és helyi problémák megoldásába, amire egyébként Fock elv­táns is utalt. Mindezek az értelmiség többségének politikai gon­dolkodásában is pozitív vál­tozást eredményeztek. Az ország eredményei láttán a még nem marxista, de a hu­mánum alapján álló, a szov­jet tudomány ragyogó ered­ményeit felismerő pártonkí­vüli értelmiség gondolkodá­sa is megváltozott. Abbán, hogy ezek még nem jutottak el a marxizmusig, kétségte­lenül része van többek kö­zött az újtól való félelem, egyes nacionalista, vagy koz­mopolita nézetek, kapcsola­tok, tradíciók mellett annak is, hogy nálunk a marxiz­mus igazsága a revizioniz­mus és a szekt arianizmus miatt nehezen tört utat ma­gának. Maga a kongresszusi beszámoló is amellett bizo­nyít, hogy ipost egyértelmű, következetes, elhajlástól mentes a párt politikája, ami nagy jelentőségű többek kö­zött abból a szempontból is, hogy lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy ezeket a becsü­letes értelmiségieket elve­zessük egészen a marxiz­mus elfogadásáig. Harc és idő' kérdése ez. És ebben a munkában nagy feladat vár a felsőoktatási intézményekre is. Helyes volt a társadalmi ösztöndíj rendszerének bevezetése végbement változástóL —i 1956-ban a könyvhét­nek ötmillió forintos for­galma volt — mondotta —, 1959-ben 14 millió forintos forgalommal zártuk a könyvhetet. A könyvforga­lom statisztikája nem egy­szerűen a mennyiségi növe­kedést mutatja, hanem egy­ben jelzi a közhangulatot Antalffy György elvtárs: A dolgozó nép győzelme — a szocializmus — az értelmiségnek is érdeke és a megváltozott irodalmi erőviszonyokat is. tal írók. Igen jelentős do- retnék beszélni, hogy értel­Jo& hogy az utóbbi három miségünkben az elmúlt há­A párt és az állami ve­A Központi Bizottság Ka- .. . — Az irodalmi erőviszo- dár elvtárs által előterjesz- J nyokra világít rá az is, ho- tett beszámolójával kapcso- vitva * ^S1 gyan indulnak ma a fia- latban először is arról sze- hibákat — az értelmiségi politikában olyan mód­szereket dol­gozott ki és valósított meg elmúlt években, me­lyek alkalma­évben induló fiatal költők rom esztendőben 'milyen és prózaírók szocialista mű- mértékű ^ méiységű válto­vészként indulnak el pályá­jukon. Állásfoglalásuk, dásuk, első lépéseik mutat­ják, melyik az az erő, zással találkoztunk. Minde­nekelőtt meg kell állapíta­tájékozó- nunk, hogy amikor a párt­vezette kormány határozott ^ intézkedéseinek eredménye­amely ma vonzza a fiata- ként a gazdasági és politikai lókat. helyzet javulásával minden . .... téren jelentős konszolidáció sak voltak es . Tavoi . ^M0? .,toIern' következett be, ez természe- a jövőben is hogy mindezt kizarolag az , „„ „„ . . ,' • -„„^ • vi Í-YÓ; ¿^„„.¿„„i. tesen az ertelmisegre is ki­hatott. Még azok is, akik bi­zalmatlanul tekintettek há­rom évvel ezelőtt a kormány írók érdemének tudjam be. Ez, elvtársak, a XX. kong­resszus, a XXI. kongresszus érdemé, a mi pártunk jó politikájának, népfrontos tevékenységére, ma már lát­politikájának, a marxista— íak> hogy leninista elméleti munká­nak és gyakorlati tevékeny­ségének érdeme. A nemzet­közi kommunista mozgalom sikereinek következménye ez a változás. a szilárd, határozott, inga­dozásmentes párt- és ál­lamvezetés mellett jó úton haladunk. alkalmasak lesznek arra, hogy a nép és az értel­miség eggyé­forrjcm. He­lyes volt az értelmiség megnyerése . érdekében folytatott poli- mncs semmi szükség az ér­Az elmúlt három év világo- tikában az a szemlélet, mely telmiséggel szembeni elvte­san bizonyítja, hogy a ma- az értelmiség megnyerését len udvarlásra és megnyeré­Mesterházi Lajos ezután gyar értelmiség túlnyomó semmiképpen sem tekintette sük érdekében nem engedtek irodalmi életünk gyengéit többségében hódítottak azok öncélnak, hanem a szocializ- alapvető nézeteinkből, ame­elemezte. Beszélt az észté- a célkitűzések amelyeket az 1X1115 érdekeinek előmozdító- lyek —— mindvégig világosak tikai-kritikaí munka hibái- eddigiek során a párt és a sára irányuló lépésnek. He- voltak, nevezetesen az, hogy ról: Ugyancsak irodalmi éle- 8 ^valósított. Min- Iy»nek bizonyult az is, hogy 0 kormány megvalósított. Min- ^ oizouyuiv az ^ î.U.nk J™.L Y denekelőtt a magyar -értei- partszervezeteink a mul tai az írók tartózkodását a zsurnalisztikától, a publi a magyar miség ezt azzal bizonyította cisztikától, a riporttól, majd be, hogy a termelés, a mun­szemben levonták azt a kö­vetkeztetést is, mi szerint a dolgozó nép győzelme — a szocializmus — az ér­telmiségnek is érdeke. így folytatta: — Sok írónkban van bizo­ka frontján állt népi álla­munk mellé. Akár a nagy­nyos tartózkodás a politikai ipar szocialista fejlesztésére gondolunk, akar a mezőgaz­daság átszervezésének problé­foglalkóznak máját vetjük fel, egyik sem társadalmi átalakulásunk képzelhető el értelmiségi bizonyos mellék jelenségei- szakemberek nélkül. Mind fő témáktól, szívesebben Az értelmiség tevékenységének értékelése Világossá vált ez annál is út. Ugy látjuk, hogy az el­inkább, mert az egész nép ért sikerekben nagy része ,, , ,, , volt annak, hogy az értelmi­éi „ tn tírú^irkol életszínvonalának emelése- séggel kapcsolatos pártmun­mim a 10 Keraeí*K ' járt tegyük hozzá, hogy se- vel ^ értelmiség jóléte is kában sikerült végered­— Még sok író topog mel- gítettek is műszaki és mező- emelkedett az elmúlt évek- menyben elkerülni minden­lékvágányokon. Ezekről a gazda»»* szakembereink az munkájanak tóg teret fajta általánosító, sommás kS De a S^XS biztosítottak, eredményeit el- ^relést. szembe lehetettfor­x^Tff k a megjavítása, a tervezés ismerték. Nyilvánvalóvá vált dubu azokkal a nézetekkel, folytatnunk. magasabb színvonalra való az elmúlt évek során az is amelyek általában vetették , emelése> vagy éppen a bazal hogy az értelmiség zömének M értelmiségi rétegek . korullkra ugy fognak nyersanyagforrások teljes ^ hibáit, bűneit, emlékezni, hogy 1949-1965- egészében való feltárása és n^gnyeresehez csakis a hasznosítása terén is sok-sok munkás- és dolgozó paraszt- Helyesnek bizonyult, hogy értelmiségi munkájának le- tömegek támogatásának el- az értelmiséget és a velük ig a magyarországi szocia­lista proletárforradalom kor. szaka zajlott Le. Száz év h/ettünk szemtanúi. nyerésén keresztül vezet az kancsoiaíoe magatartást s Tisztelt Elvtársak! Napjainkban — ahogy az irányelvek is jelzik — na­pirendre kerül a közokta­tási reform, benne a felső­oktatás reformja is. Ugy látjuk, hogy akár az elő­képzettség, a felvételek új rendje, a fizikai' munka, a levelező oktatás jobbáté­tele, vagy az elosztás prob­lémái nagy érdeklődést vál­tottak ki és helyes hozzá­állásnak is vagyunk szem­tanúi ezekben a kérdések­ben. Különösen helyesnek ta­láljuk a reform mintegy előrevetett intézkedését, a társadalmi ösztöndíjaknak a rendszerét, amellyel kapcsolatban el kell mondani, hogy ez egy­ben kapcsolatot teremt a hallgató és a leendő mun­katerületek között, meg­könnyíti a végzők elosztá­sát, különösen a vidéki munkahelyeknek a megfe­lelő betöltését Ezért is szélesíteni kellene a társadalmi ösztöndíjak rendszerét, kijavítva azokat a hibákat amelyekkel egyesek kijelö­lésénél az elmúlt évben ta­lálkoztunk. A reformra kétségtelenül szükségünk van, mert az fejleszteni fogja a hallgatók szakmai képzését, de egy­úttal hangsúlyozni kell — és szoros összefüggésben kell hangsúlyozni — a hall­gatók világnézeti és politi­kai nevelésének a fontos­ságát. Az egyetemi nevelőmun­ka szerves részévé kell ten­nünk a diákotthonoknak, a bennük levő nevelőmunka fejlődési fokának megfelelő­en, fokozatos átalakítását kollégiumokká. De tovább kell fejlesztenünk marxista tanszékeinket is, úgy, hogy az ott oktatók ismerjék meg az adott karnak a szaktár­gyi anyagát is, ugyanakkor a szaktárgyak oktatasát is sokkal inkább át kell hat­nia a marxizmus—leniniz­musnak. Ami a káderkérdések meg­oldását illeti: az egyeteme­kén jobb tanszékek létreho­zása, illetve újabb alakítása segíthetne a helyzeten, de a mégoldást csakis az oktatási rendszer ideológiai, helye­sebben a szakmai-ideológiai képzésével érhetjük el; akkor érhetjük el, ha az oktatók saját példájukkal és szakmai ráhatásukkal is nevelik hallgatóikat a hi­vatástudatra, a szocialista haza szeretetére, ha valóban minden rendben lesz a munkás-paraszt tudo­mányos utánpótlás terén. Ha valóban megszűnnek az ön­célú kutatások, ha valóban szervezettebben fogják ellen­őrizni az egyes tudósok ku­tatási terveit, ha ezeket sok­kal szorosabban fogják kap­csolni a való élethez, a nép-' gazdaság feladataihoz. Arról van szó, tisztelt elv­társak, hogy az eddigiek­nél alaposabb műveltségű és megfelelő általános művelt­ségű kommunista szakembe­reket kell majd adniok az egyetemeinknek. Ezért kell arra töreked­nünk, hogy az egyetemek és az élet kapcsolatai — — hogy úgy mondjam — megújuljanak, illetve el­mélyüljenek, a tananyag korszerűbbé vál­jék, a szellemi és fizikai termelőmunka, az oktatás és a termelés szoros kapcsolatba kerüljenek és nem utolsósorban a társad«» lom, kiváltképp pedig a munkásosztály közvetlenül, az eddiginél nagyobb mér­tékben vegyen részt az ifjú­ságnak kommunista emberré nevelésében. Hisszük, hogy a kongresszus ehhez a mun­kához is hatalmas segítséget nyújt. (Nagy taps.) Ezután Ali Jata, a Ma­rokkói Kommunista Párt fő­titkára üdvözölte a kong­resszust. Klaukó Mátyás, a Békés megyei pártbizottság első titkára és Cseterki Lajos, a Fejér megyei pártbizottság első titkára szólalt fel ez­után. A továbbiakban Ka­szapovics András, a Közpon­ti Bizottság póttagja, Kos­suth-díjas tsz-elnök szólalt fel. (Folytatás a 4. oldalon.) \

Next

/
Thumbnails
Contents