Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

3 Csütörtök, 1959. december S. A VII. pártkongresszus folytatja munkáját (Folytatás a 2. oldalról.) Vörösmarty ezelőtt évvel élt és alkotott, de ma válik világirodalmi tényezővé azáltal, hogy megjelent az orosz nyelvű Vörösmarty-kladás. nak tagja. A szünet után A kongresszusi küldöttek, meg a könyvek, mint soha Barta Elekné vette át az el- hosszantartó, nagy tapssal még magyar nyelven. A szoA kongresszus szerda dél- nöklést. Felszólalt Dre- fogadták Tan Csen-lin üd- cialista nemzetek világnyelutáni • ülésén Czinege Lajos nyovsZkí Gyuláné budapesti vözlő beszédét vén, az orosz nyelven keelnökölt. Encso Sztajkov, a küldött, Gosztonyi János, a Ezután Simon József, a resztül irodalmunk az egész Bolgár Kommunista Part Vas megyei pártbizottság el- Beloiannisz-gyár pártbizott- világon hozzaferhetove válik. Politikai Bizottsaganak tag- ^ titkára, Brutyó János, a ságának titkára, majd Benja és Max Reimann, Nemet- SZOT főtitkára és Petőfi kei András, az MSZMP ország Kommunista Pártja Sándor, Bács megyei kül- Szabolcs-Szatmár megyeibifőtitkára üdvözölte a kong- dött. Indonézia Kommunista zottságának első titkára szóresszust, majd Gábor Mar- pártja nevében D. N. Aidit iáit feL ton budapesti küldött, Feher főtitkár, Nagy-Britannia Jacaues Duclcs a FranLajos, a Politikai Bizottság Kommunista Pártja nevében cia Kommunista 'párt kültagja, Szocs Gyula, Nograd John Mahon, a Politikai Bi- döttségének vezetője üdvö- — Mindez együtt arra bizmegye küldötte, Dobi István, zottság tagja, a Mongol Népi zölte ezután a kongresszust, tat bennünket, hogy nagyon az Elnöki Tanacs elnöke vett Forradalmi Párt nevében L. A hosszantartó lelkes sokat reméljünk irodalmunk részt a vitában. Ezután is- Cend, a Politikai Bizottság tapssal fogadott'beszéd után jövőjétől. Az írószövetségmet ket testverpart küldött- tagja, a Központi Bizottság Erdei Lászlóné a Magyar nek arra kell nevelnie \az ségének vezetője szólt a másodtitkára, végül Hoang Nők Országos' Tanácsának írókat, hogy munkájuk szolkongresszushoz: Hysni Kapo, Van Hoan, a Vietnami Mun- elnöke felszólalásában azok- Sálat. És a nép ügyét minaz Albán Munkapárt Politi- kapárt Politikai Bizottságá- ról az eredményekről be- denképpen érdemes szolgálkai Bizottságának tagja és nak tagja köszöntötte a szélt, amelyeket a nők tel- ni. Aki tehetsége szerint beezzel íes felszabadításában elér- csületesen szolgálja ezt a tünk Hangsúlyozta, hogy az forradalmat, a magyar népuj oteves terv az asszonyok . , .. előtt is a fejlődés nagysze- nek ezt 32 ugyet> 32 meg rű perspektíváit és lehe- akkor sem él hiába, ha nem Pak Den Aj, a Koreai Mun- kongresszust, amely kapárt Politikai Bizottságá- befejezte szerdai munkáját. A kongresszus kedd délutáni munkája kongresszuson ked- Kommunista Párt Központi töségeit nyitja megA den délután Nemes De- Bizottsága, a párt egész tagzső az MSZMP Politikai sága és a kínai nép Eizottságának póttagja el- nevében üdvözölte a nökölí. Bejelentette, hogy Magyar Szocialista Munkásszólásra következik Tan Párt VII. kongresszusát, Csen-lin, a Kínai Kommu- majd elismerően nyilatkonista Párt Központi Bizott- zott a magyar népnek és olyan tehetséges, ha elfelejA párt és a kormány in- ük majd. Lehet, hogy elfetézkedéseiből a nők érzik, lejtik nevünket, elfelejtik hogy mellettük állnak, írásainkat, de munkánk akkűzdenek teljes felszaba- , „ .,,, dításuk minél teljesebb kor 56111 v&lt hlabaval°.mert megvalósításáért. A felszólaló ezután az becsületes szolgálat volt És egészen biztos, hogy az ilyen Irodalmi életünk kérdései ágának titkára, az állam- munkásosztálynak az utóbbi emberek gondolkodásában szolgálatban született muntanács elnökhelyettese. A években elert sikereiről, levő maradi nézetek felszá. kák közül szűri ki majd a hefefeft54 3 kongre!szfÍ Kommunt^Párt Közn^nti molásáról> a nők társadalmi jövő magának a fennmarakuldottek nagy tapssal fo- Kommunista Part Kozponti szerepe megítélésében meg- .. , . ííadták. Bizottsaganak udvozlo tav- mutatkozó konzervatív né- d° remckmuveket & -mon" Tan Csen-lin, a Kínai iratát zetek leküzdéséről szólt dotta Mesterházi Lajos. Ezután Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának titEzután Lombos Ferenc, múlva irigyelni fognak ben- ha ilyen perspektívája nem kára szblaJt íeI & 32 OIasz az MSZMP Győr megyei nünket, amiért ebben a kor- volt irodalmunknak, mint Kommunista Párt üdvözletét pártbizottságának első tit- szakban élhetünk, ahogy ma. Nagy forradalmi kor- tolmácsolta a kongresszuskára szólalt fel, majd Mes-; gyermekkorunkban mi is iri- szakban élünk, nagy mon- nak majd az olaszországi terházi Lajos író, budapesti gyeltük a »48-asokat«. danivalóval tudjuk folytatni . .' . ... . küldött, irodalmi életünkről s mindig akkor volt aleg- előre az utat. Olyan közön- 726 01 beszeltszólva, hangsúlyozta, hogy nagyobb irodalmunk, amikor Bégünk volt, amilyen ezelőtt Utána dr. Antalffy György, az írói alkotómunkát nem nagy történelmi korszakot sohasem lehetett. Olyan pél- Szeged város küldötte BZÓlehet különválasztani az éltünk. Azt hiszem, hogy so- dányszámokban jelennek ialt fel. egész közvéleményünkben soraikban tényleg meglévő különbségeknek megfelelően differenciálták és az értelmiséghez tartozókat általában és döntően végzett munkájuk alapján értékelték. Persze ez nem azt jelenti, hogy az értelmiségiek értékelésében csak a munkát kell figyelembevenni. Az értelmiség értékelésének más szempontjai is feltétlenül fontosak. A politikai megbízhatóság szempontjának figyelmen kívül hagyása egyenesen a proletárdiktatúra gyengítéséhez vezethet, amint ezt az 1956-os események is bizonyítják. Káros volt és csak a karrieristáknak kedvezett, a becsületes értelmiségieket pedig eltaszította az az ellenforradalom előtti gyakorlat, amikor egyesek a vélt munkát, vagy tekintélyt magasztalták feL Helyes és új vonása volt az elmúlt három év értelmiségi politikájának az, amjkor sokkal jobban építettünk az értelmiségiek hivatásszeretetére, szakmai érdeklődésére. Helyesnek bizonyult az is, amikor bevonták őket az országos és helyi problémák megoldásába, amire egyébként Fock elvtáns is utalt. Mindezek az értelmiség többségének politikai gondolkodásában is pozitív változást eredményeztek. Az ország eredményei láttán a még nem marxista, de a humánum alapján álló, a szovjet tudomány ragyogó eredményeit felismerő pártonkívüli értelmiség gondolkodása is megváltozott. Abbán, hogy ezek még nem jutottak el a marxizmusig, kétségtelenül része van többek között az újtól való félelem, egyes nacionalista, vagy kozmopolita nézetek, kapcsolatok, tradíciók mellett annak is, hogy nálunk a marxizmus igazsága a revizionizmus és a szekt arianizmus miatt nehezen tört utat magának. Maga a kongresszusi beszámoló is amellett bizonyít, hogy ipost egyértelmű, következetes, elhajlástól mentes a párt politikája, ami nagy jelentőségű többek között abból a szempontból is, hogy lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy ezeket a becsületes értelmiségieket elvezessük egészen a marxizmus elfogadásáig. Harc és idő' kérdése ez. És ebben a munkában nagy feladat vár a felsőoktatási intézményekre is. Helyes volt a társadalmi ösztöndíj rendszerének bevezetése végbement változástóL —i 1956-ban a könyvhétnek ötmillió forintos forgalma volt — mondotta —, 1959-ben 14 millió forintos forgalommal zártuk a könyvhetet. A könyvforgalom statisztikája nem egyszerűen a mennyiségi növekedést mutatja, hanem egyben jelzi a közhangulatot Antalffy György elvtárs: A dolgozó nép győzelme — a szocializmus — az értelmiségnek is érdeke és a megváltozott irodalmi erőviszonyokat is. tal írók. Igen jelentős do- retnék beszélni, hogy értelJo& hogy az utóbbi három miségünkben az elmúlt háA párt és az állami veA Központi Bizottság Ka- .. . — Az irodalmi erőviszo- dár elvtárs által előterjesz- J nyokra világít rá az is, ho- tett beszámolójával kapcso- vitva * ^S1 gyan indulnak ma a fia- latban először is arról sze- hibákat — az értelmiségi politikában olyan módszereket dolgozott ki és valósított meg elmúlt években, melyek alkalmaévben induló fiatal költők rom esztendőben 'milyen és prózaírók szocialista mű- mértékű ^ méiységű váltovészként indulnak el pályájukon. Állásfoglalásuk, dásuk, első lépéseik mutatják, melyik az az erő, zással találkoztunk. Mindenekelőtt meg kell állapítatájékozó- nunk, hogy amikor a pártvezette kormány határozott ^ intézkedéseinek eredményeamely ma vonzza a fiata- ként a gazdasági és politikai lókat. helyzet javulásával minden . .... téren jelentős konszolidáció sak voltak es . Tavoi . ^M0? .,toIern' következett be, ez természe- a jövőben is hogy mindezt kizarolag az , „„ „„ . . ,' • -„„^ • vi Í-YÓ; ¿^„„.¿„„i. tesen az ertelmisegre is kihatott. Még azok is, akik bizalmatlanul tekintettek három évvel ezelőtt a kormány írók érdemének tudjam be. Ez, elvtársak, a XX. kongresszus, a XXI. kongresszus érdemé, a mi pártunk jó politikájának, népfrontos tevékenységére, ma már látpolitikájának, a marxista— íak> hogy leninista elméleti munkának és gyakorlati tevékenységének érdeme. A nemzetközi kommunista mozgalom sikereinek következménye ez a változás. a szilárd, határozott, ingadozásmentes párt- és államvezetés mellett jó úton haladunk. alkalmasak lesznek arra, hogy a nép és az értelmiség eggyéforrjcm. Helyes volt az értelmiség megnyerése . érdekében folytatott poli- mncs semmi szükség az érAz elmúlt három év világo- tikában az a szemlélet, mely telmiséggel szembeni elvtesan bizonyítja, hogy a ma- az értelmiség megnyerését len udvarlásra és megnyeréMesterházi Lajos ezután gyar értelmiség túlnyomó semmiképpen sem tekintette sük érdekében nem engedtek irodalmi életünk gyengéit többségében hódítottak azok öncélnak, hanem a szocializ- alapvető nézeteinkből, ameelemezte. Beszélt az észté- a célkitűzések amelyeket az 1X1115 érdekeinek előmozdító- lyek —— mindvégig világosak tikai-kritikaí munka hibái- eddigiek során a párt és a sára irányuló lépésnek. He- voltak, nevezetesen az, hogy ról: Ugyancsak irodalmi éle- 8 ^valósított. Min- Iy»nek bizonyult az is, hogy 0 kormány megvalósított. Min- ^ oizouyuiv az ^ î.U.nk J™.L Y denekelőtt a magyar -értei- partszervezeteink a mul tai az írók tartózkodását a zsurnalisztikától, a publi a magyar miség ezt azzal bizonyította cisztikától, a riporttól, majd be, hogy a termelés, a munszemben levonták azt a következtetést is, mi szerint a dolgozó nép győzelme — a szocializmus — az értelmiségnek is érdeke. így folytatta: — Sok írónkban van bizoka frontján állt népi államunk mellé. Akár a nagynyos tartózkodás a politikai ipar szocialista fejlesztésére gondolunk, akar a mezőgazdaság átszervezésének probléfoglalkóznak máját vetjük fel, egyik sem társadalmi átalakulásunk képzelhető el értelmiségi bizonyos mellék jelenségei- szakemberek nélkül. Mind fő témáktól, szívesebben Az értelmiség tevékenységének értékelése Világossá vált ez annál is út. Ugy látjuk, hogy az elinkább, mert az egész nép ért sikerekben nagy része ,, , ,, , volt annak, hogy az értelmiéi „ tn tírú^irkol életszínvonalának emelése- séggel kapcsolatos pártmunmim a 10 Keraeí*K ' járt tegyük hozzá, hogy se- vel ^ értelmiség jóléte is kában sikerült végered— Még sok író topog mel- gítettek is műszaki és mező- emelkedett az elmúlt évek- menyben elkerülni mindenlékvágányokon. Ezekről a gazda»»* szakembereink az munkájanak tóg teret fajta általánosító, sommás kS De a S^XS biztosítottak, eredményeit el- ^relést. szembe lehetettforx^Tff k a megjavítása, a tervezés ismerték. Nyilvánvalóvá vált dubu azokkal a nézetekkel, folytatnunk. magasabb színvonalra való az elmúlt évek során az is amelyek általában vetették , emelése> vagy éppen a bazal hogy az értelmiség zömének M értelmiségi rétegek . korullkra ugy fognak nyersanyagforrások teljes ^ hibáit, bűneit, emlékezni, hogy 1949-1965- egészében való feltárása és n^gnyeresehez csakis a hasznosítása terén is sok-sok munkás- és dolgozó paraszt- Helyesnek bizonyult, hogy értelmiségi munkájának le- tömegek támogatásának el- az értelmiséget és a velük ig a magyarországi szocialista proletárforradalom kor. szaka zajlott Le. Száz év h/ettünk szemtanúi. nyerésén keresztül vezet az kancsoiaíoe magatartást s Tisztelt Elvtársak! Napjainkban — ahogy az irányelvek is jelzik — napirendre kerül a közoktatási reform, benne a felsőoktatás reformja is. Ugy látjuk, hogy akár az előképzettség, a felvételek új rendje, a fizikai' munka, a levelező oktatás jobbátétele, vagy az elosztás problémái nagy érdeklődést váltottak ki és helyes hozzáállásnak is vagyunk szemtanúi ezekben a kérdésekben. Különösen helyesnek találjuk a reform mintegy előrevetett intézkedését, a társadalmi ösztöndíjaknak a rendszerét, amellyel kapcsolatban el kell mondani, hogy ez egyben kapcsolatot teremt a hallgató és a leendő munkaterületek között, megkönnyíti a végzők elosztását, különösen a vidéki munkahelyeknek a megfelelő betöltését Ezért is szélesíteni kellene a társadalmi ösztöndíjak rendszerét, kijavítva azokat a hibákat amelyekkel egyesek kijelölésénél az elmúlt évben találkoztunk. A reformra kétségtelenül szükségünk van, mert az fejleszteni fogja a hallgatók szakmai képzését, de egyúttal hangsúlyozni kell — és szoros összefüggésben kell hangsúlyozni — a hallgatók világnézeti és politikai nevelésének a fontosságát. Az egyetemi nevelőmunka szerves részévé kell tennünk a diákotthonoknak, a bennük levő nevelőmunka fejlődési fokának megfelelően, fokozatos átalakítását kollégiumokká. De tovább kell fejlesztenünk marxista tanszékeinket is, úgy, hogy az ott oktatók ismerjék meg az adott karnak a szaktárgyi anyagát is, ugyanakkor a szaktárgyak oktatasát is sokkal inkább át kell hatnia a marxizmus—leninizmusnak. Ami a káderkérdések megoldását illeti: az egyetemekén jobb tanszékek létrehozása, illetve újabb alakítása segíthetne a helyzeten, de a mégoldást csakis az oktatási rendszer ideológiai, helyesebben a szakmai-ideológiai képzésével érhetjük el; akkor érhetjük el, ha az oktatók saját példájukkal és szakmai ráhatásukkal is nevelik hallgatóikat a hivatástudatra, a szocialista haza szeretetére, ha valóban minden rendben lesz a munkás-paraszt tudományos utánpótlás terén. Ha valóban megszűnnek az öncélú kutatások, ha valóban szervezettebben fogják ellenőrizni az egyes tudósok kutatási terveit, ha ezeket sokkal szorosabban fogják kapcsolni a való élethez, a nép-' gazdaság feladataihoz. Arról van szó, tisztelt elvtársak, hogy az eddigieknél alaposabb műveltségű és megfelelő általános műveltségű kommunista szakembereket kell majd adniok az egyetemeinknek. Ezért kell arra törekednünk, hogy az egyetemek és az élet kapcsolatai — — hogy úgy mondjam — megújuljanak, illetve elmélyüljenek, a tananyag korszerűbbé váljék, a szellemi és fizikai termelőmunka, az oktatás és a termelés szoros kapcsolatba kerüljenek és nem utolsósorban a társad«» lom, kiváltképp pedig a munkásosztály közvetlenül, az eddiginél nagyobb mértékben vegyen részt az ifjúságnak kommunista emberré nevelésében. Hisszük, hogy a kongresszus ehhez a munkához is hatalmas segítséget nyújt. (Nagy taps.) Ezután Ali Jata, a Marokkói Kommunista Párt főtitkára üdvözölte a kongresszust. Klaukó Mátyás, a Békés megyei pártbizottság első titkára és Cseterki Lajos, a Fejér megyei pártbizottság első titkára szólalt fel ezután. A továbbiakban Kaszapovics András, a Központi Bizottság póttagja, Kossuth-díjas tsz-elnök szólalt fel. (Folytatás a 4. oldalon.) \