Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

24 Csütörtök, 1959. december S. A VII. pártkongresszus folytatja munkáját Apró Antal elvtárt: A dolgozók jóléte, életszínvonala a tervezettnél gyorsabban emelkedik 6 Ezután Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese az áruellátás helyzetéről, a belkereskedelem munkájáról és országunk külkereskedelméről, a szocialista országokkal folytatott gazdasági kapcsolatairól beszélt. Az ipari és a mezőgazdasági termelésnek a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintjét számos területen már ez évben elérjük — mondotta. A reálbérek növekedése ez 1957—60-as évekre elő• • irányzott fl százalékkal szemben már 1959-ben eléri A 7 százalékok A lakosság összes pénzbevétele 1957-hez képest 1959-ben 12,9 százalékkal növekedett. Emelkedett a bérből és a fizetésből élők száma Is. A népjólét emelkedésének leghűbb tükre a lakosság fogyasztásának alakulása. Jellemző számként említhetem meg, hogy ez év végére a kiskereskedelmi forgalom több mint 15 százalékkal haladja meg az egyébként is magas 1957-ee évi forgalmat A hároméves terv ugyanis csak 18 százalékos növekedést Irányzott elő az 1960-ís évre. A fogyasztás ilyen mérvű alakulása igen örvendetes, mert azt mutatja, hogy a dolgozók jóléte, életszínvonala a tervezettnél gyorsabban emelkedik. De azt is meg kell mondani, hogy a növekvő árukeresletet nem mindig tudtuk kielegitenl. Emiatt egyik vagy másik áruféleségben átmeneti hiányok is mutatkoztak. Ennek ellenére országunk lakosságának áruellátása falun és városon általában jónak mondható. Rámutatott Apró elvtárs, hogy a lakosság kereslete egyre jobban a nagyobb értékű tartó« fogyasztási cikkek felé fordult. Ez évben például négymilliárd forinttal több ruházati cikk került forgalomba, mint 1955ben. Emellett 1959-ben a lakosság körülbelül 85 százalékkal több bútort vásárol, mint 1957-ben. A bútorigények kielégítésére mind több bútort hozunk be. Motorkerekpárból a dolgozók 1959ben 58 százalékkal vásárolnak többet, mint 1957-ben. AB sem érdektelen, hogy amíg 195« előtt személygépkocsit egyáltalán nem lehetett kapni, addig az 1957—50-es években mintegy 7300 gépkocsit vásároltak magánszemélyek. A lakosság most már a mindennapi életet megkönynyítö iparcikkekből szeretne minél többet és jobbat vásárolni. Ezért köteleztük a gépipari ós a könnyűipari minisztert, hogy rövid idő alatt számos új iparcikk házai termelését kezdjék el, más keresett iparcikkekből pedig importtal biztosítottuk a szükségleteket A legutóbbi három évben több mint négymilliárd forint értékű fogyasztási cikket importáltunk, többek között bútort, szőnyeget, ruházati cikkeket hűtőés mosógépet, számos más új háztartási gépet Mindezek eredményeképpen — viszonylag rövid idő alatt — többi között közel 300 000 mosógép kerül a dolgozók otthonába. 1960-ban pedig 70 000 televíziós készüléket vagy ennél többet akarunk a lakosság rendelkezésére bocsátani Azt is meg kell említenünk, hogy jelenleg Pécsett, Miskolcon már működik a televíziós közvetítő állomás. Előreláthatólag még ez évben befejeződik a szentesi, a soproni és a tokaji reléállomás építése és ezzel lényégében biztosítva lesz, hogy az egész ország területén élvezhető legyen a budapesti televíziós adó műsora. 1958-ban a munkások és az alkalmazottak — egy főre számítva — több mint kétszer annyit költöttek nagyobb értékű fogyasztási cikkekre, mint 1955-ben, amellett jelentősen megnőtt az élelmiszeripari termékek fogyasztása is. . Jelentős erőfeszítéseket tettünk az elmúlt három évben a lakáshiány enyhítéséi-e is. A párt és a kormány sokféle intézkedéssel segítette elő, hogy minél több dolgozó saját családi otthont építsen. Az állami támogatás összege ebben az időszakban mintegy kétmilliárd forint volt, amely segítségével 53 000 lakás létesült laMpHagf vw • j ISj fSIt ffl-Í J ¿mm • m ... : • lllkllllj IHKP?. i., * . tT^j " • ;r : í idén a külkereskedelmi forgalom közel 40 százalékkal lesz magasabb, mint 1955ben volt. Az idén háromszor annyi gépet és finommechanikai gyártmányt vásároltunk, illetve vásárolunk külföldön, mint 1955-ben. Ma egész külkereskedelmünk sokkal • szilárdabb, mint az ellenforradalmat megelőző években. Fizetpsi mérlegünk egyensúlyban van, devizahelyzetünk is javult. A fizetési mérleg egyensúlyát feltétlenül megőrizzük a következő években Is, mert az egészséges külkereskedelemnek ez a legfontosabb feltétele. Nemegyszer azonban indokolatlan importigények jelentkeznek és vannak még ma is olyan üzemek, ahol nem takarékoskodnak megfelelően a külföldről behozott nyersanyagokkal és eszközökkel. Határozottabban fel kell lépni a káros jelenségekkel szemben. A külkereskedelemre a második ötéves tervben az eddigieknél ls nagyobb feladatok hárulnak, ezért még nagyobb mértékben fejlesztjük az együttműködést a szocialista országokkal. A következő hónapokban kötjük meg a KGST-ben részvevő országokkal az ötéves, hosszúlejáratú külkereskedelmi megállapodásokat. Ezek a külkereskedelem oldaláról biztosítják ötéves tervünk megvalósításának szilárd anyagi előfeltételeit. Népgazdaságunk a Szovjetunió sokoldalú segítségével fejlődik Állami erőből ugyanezen idő alatt körülbelül 54 900 lakás készült és ezzel összesen az 1957—59ee években 103 000 új lakás épült fel. A növekvő népjólétet és a dolgozóknak a szocialista állam Iránti bizalmát, a jövőbe vetett hitét mutatja az is, hogy a takarékbetétállomány az ellenforradalomtól napjainkig körülbelül 3,3 milliárd forinttal emelkedett, vagyis mintegy hétszeresére nőtt. További erőfeszítések az igények kielégítésére "A növekvő életszínvonal, az igények jobb kielégítésére mind az ipar, mind a kereskedelem részéről a következő években további erőfeszítéseket fogunk tenni. Csak példaként említőm meg, botor ez évben mintegy 2 800 000 párral több cipő került forgalomba, mint 1955-ben. A második ötéves tervben az építőanyagban jelentkező szükségletek kielégítésére gyorsabb ütemben fejlesztjük a« építőanyagipart. A párt és a kormány nagy figyelmet fordít a falu áruellátásának állandó javítására. A vidéki kiskereskedelmi forgalom 1959 első felében közel 9 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés még nagyobb az új termelőszövetkezeti megyékben. ahol az iparcikkforgalom például eléri a 20 százalékot is. Igen nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy elősegítsük a mezőgazdasági termelés növekedését. Ennek érdekében 1958-ban ós ez évben közel 9000 traktort kapott a mezőgazdaság, több mint másfélmilliárd forintot fordítottunk mezőgazdasági gépek beszerzésére. A múlt évben és az idén több mint négymilliárd forint értékű építőanyagot vittünk a falvakba, A* Utóbbi három évben 80 százalékkal növeltük a mezőgazdaság műtrágyaellátását is. Az országnak kenyérrel, hússal való ellátásáért közös a felelősségünk a dolgozó parasztsággal, legyenek azok egyéni gazdák, vagy tsz-parasztok. A pártszervezetek, a tanácsok, a felvásárlással foglalkozó szervek magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy ugyanakkor, amikor a szocialista állam mindennel ellátja a falut, jó árakat biztosít termékeikért, saját érdekük és az egész ország érdeke, hogy termékfeleslegeiket eladják az államnak. i A kormány természetesen úgy, mint eddig, biztosítja a lakosság ellátását, tartalékot gyűjt. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok is egyre nagyobb szerepet vállalnak az ország ellátásában. A párt célkitűzésének megfelelően a lakosság fogyasztási alapját az 1958— 1985-ös évek között 40—45 százalékkal akarjuk tovább emelni, mert rendszerünk törvényszerűsége, hogy a fokozódó tenheiés útján mind több szükségleti cikk, élelmiszer áll a dolgozók rendelkezésére. Népgazdaságunk továbbfejlődése, második ötéves tervünk nagyszerű eélkltű• zéeeinek megvalósítása szempontjából különös jelentősége van a külkereskedelemnek, a szocialista országokkal való mind szorosabb együttműködésünknek — folytatta Apró Antal elvtárs. Sok országgal vannak kereskedelmi kapcsolataink Külkereskedelmi kapcsolatainkat évről évre szélesítjük és a földkerekség legtöbb országával kereskedünk. Legszorosabbak kereskedelmi kapcsolataink a szocialista országokkal és közöttük is elsősorban a Szovjetunióval, Külkereskedelmi forgalmunk mintegy háromnegyed részét a szocialista országokkal bonyolítjuk le és teljes külkereskedelmi forgalmunk egyharmadát a Szovjetunióval. A tőkés országokra teljes külkereskedelmünk 25 szá' ZaJéka jut. A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a teljes egyenjogúság alapián, szélesíteni akarjuk a tőkés országokkal folytatott kereskedelmünket, elsősorban az iparunk fejlesztéséhez szükséges njodern gyártási eljárások, gyárberendezések vásárlásával. A külkereskedelem 1959 végére a főbb mutatók tekintetében túlteljesíti a hároméves terv 1960. évi előirányzatalt. így, _ A szocialista országokkal az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján folytatjuk külkereskedelmünket. A magyar népgazdaság az elmúlt 15 évben a Szovjetunió sokoldalú segítségével, baráti támogatásával és a többi szocialista országgal kialakult» szoros együttműködés alapján fejlődött. A Szovjetunió elsősorban nyersanyagokat, gépeket, korszerű berendezéseket szállít és a világon egyedülállóan kedvezményes hiteleket nyújt iparunk és mezőgazdaságunk nagyarányú fejlesztéséhez. Mindezekért cserébe elsősorban munkaigényes gépeket, késztermékeket vásárol tőlünk. Ipari nyersanyagokon kívül élelmiszert is hoztunk be a Szovjetunióból, 1957-ben, amikor gyenge volt nálunk a gabonatermés, 200 000 tonna, 1958-ban pedig 250 000 tonna kenyérgabonát szállított a Szovjetunió és ezzel biztosítottuk az ország zavartalan kenyérellátását. A Szovjetunióba irányuló kivitelünk körülbelül kétharmad része gép ós finommechanikai termék. Nem egészen 20 százaléka könnyűipari cikk és csak kis része mezőgazdasági eredetű termék. 1958-ban a Szovjetunióból behozott áruk súlya 4 millió 900 000 tonna volt, a kivitt termékek sűlya viszont csak 337 000 tonnát tett ki. Az arány tehát körülbelül az azonos értékű Import-, exportszállítmányok súlyán át egy a ¿tizennégyhez. Iparunknak a második ötéves tervben előirányzott fejlésztéséhez is hatalmas segítséget kapunk a Szovjetuniótól. A Dunai Vasmű hengerművének megépítéséhez, vegyiparunk nagymértékű fejlesztéséhez is nélkülözhetetlen a Szovjetuniótól kapott baráti segítség. A Szovjetuniótól többek között tizennégy komplett vegyi- és olajipari, valamint erőművi gyárberendezést "vásároltunk. Ezek között szerepel évi egymillió tonna kapacitású kőolajfeldolgozó üzem, évi 120 000 tonna kapacitású kénsavgyár, több modern erőmű, öntöde, stb. A szocialista külkereskedelem alapelveinek megfelelően ugyancsak évről évre fejlesztjük kapcsolatainkat a többi szocialista országgal is. A szocialista országok közötti kereskedelemben az árakat a világpiaci árak alapján határozzuk meg, úgy azonban, hogy a konjunktúra ingadozásai, a spekuláció, az imperialista monopóliumok hatása és a kapitalista piac más, ilyen, úgynevezett sajátságai ne zavarhassák a szocialista országok egymás közötti kereskedelmét. Míg a kapitalista országok kereskedői között minden egyes ügylet megkötésénél alku tárgyét képezi az ér, addig a szocialista országok egy tervidőszakban azonos áron szállítanak azonos árut, és így biztosítják a nyugodt tervezést és a tervgazdálkodás által megkövetelt stabilitást. Mindezek egyben világos cáfolatát adják annak a hazugságnak is, amivel az imperialisták a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünket rágalmazták az 'ellenforradalom idején. A szocialista országok mindjobban Összehangolják népgazdásági terveiket, az Iparágak műszaki fejlesztését, mindjobban kialakul a széleskörű munka•megosztás, kooperáció a tudományos és műszaki tapasztalatcsere. Magyarország külSnösen műszeripari híradástechnikai, erősáramú gépipari, járműipari és élelmiszeripari gépek gyártásában kapott jelentős feladatokat. Sokáig lehetne sorolni az együttműködés különböző formáit. y E téren további lehetőségek állnak előttünk és mi most újabb javaslatokat kívánunk tenni » szocialista országok közötti gépipari szakosítás további elmélyítésére. Szocializmust építő programunkban kifejezésre jut népünk vágya, törekvése a szocialista Magyarország felépítéséért. Ennek a programnak a megvalósításáért érdemes élni, dolgozni minden kommunistának, minden hazáját szerető magyar állampolgárnak — mondotta befejezésül Apró Antal elvtárs. Hruscsov elvtárs vezetésével a szovjet pártküldittség ellátogatott a 6anz-gv£rba N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP Köz. ponti Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével az MSZMP VII. kongresszusán résztvevő szovjet pártkilldöttség szerdán délelőtt ellátogatott a Ganz-MAVAG gyárba. Tizenegy órakor a szovjet vendégek baráti beszélgetést folytattak a gyár gazdasági vezetőivel, pártmunkásaival, fizikai és szellemi dolgozóival. A delegációt elkísérte Gáspár Sándor slvtárs, a budapesti pártbizottság első titkára és Csergő János elvtárs, kohó- és gépipari miniszter. Bencekovics Lajos elvtárs, a Ganz-MAVAG pártbizottságának titkára üdvözölte a szovjet vendégeket, majd N. Sz. Hruscsov pohárköszöntőt mondott a magyar munkásosztály, a Ganz-MAVAG dolgozóinak egészségére. Tizenkét órakor a vagonszereidében nagygyűlést rendeztek, amelyen N. Sz. Hruscsov beszédet mondott. Egymillió franca közalkalmazott sztrájkolt szerdán Szerdán reggel rtiegkezdődött egymillió francia közalkalmazott és közületi dolgozó 24 órás sztrájkja. Zárva maradtak áz adóhivatalok és nem szálltak fel a repülőgépek. Nem jár a postás és a szemetes. Sok helyen szünetel a tanítás, elmaradnak a temetések. Zárva maradtak a múzeumok és az állatkert, viszont megnyíltak a1 határok a vámőrök sztrájkja folytán. Kedden Párizsban ötezer főnyi tömeg tüntetett a pénzügyminisztérium épülete előtt. A társadalombiztosítási dolgozók fizetésrendezést követeltek. •— Öröklakásokat, családi házat, személygépkocsii sorsolnak pénieken a lottón lottózókA pénteken sorrakerülő lottó tárgynyereményhúzáson a novemberi 46. játékhét szelvényei között 481 értékes jutalomtárgy talál majd gazdára. Ezúttal is öt főnyeremény van a jegyzéken. Az egyik visszamaradt öröklakással együtt ugyanis három öröklakás, családi ház és Moszkvics személygépkocsi jut • legszerencsésebb n ak. Ezenkívül többek között 11 motorkerékpárt, 6 Panni robogót, 6 szobabútort, két konyhabútort, 42 televíziót, 62 rádiót, fényképezőgépeket, női bundákat, bőrkabátokat, háztartási gépeket és negvértékű vásárlási utalványokat sorsolnak ló. Szabályozták a fsz-ek piaci árusítását A Magyar Közlöny december elsejei számában közli a földművelésügyi miniszter rendeletét, amely szabályozza a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok piaci árusítását. A rendelet megszabja a közös gazdaságok értékesítési tevékenységének körét, kimondja, hogy mely esetekben létesíthetnek elárusitóhelyet, tarthat fenn több szövetkezet közös árudát, előírja az áru- fS pénzforgalom. valamint az elienórzés módját. A termelőszövetkezetek általában csak saját gazdasagukban termelt vagy előállított terményeket, termékeket árusíthatják a piaci elárusítóhelyeken, a virágtermelő szövetkezetek azonban 25 százalék erejéig vásárolt díszítőanyagot is forgalomba hozhatnak, A rendelet értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a tagok háztáji gazdaságából származó termékeket is árusíthatják közösen, /