Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

Szerda, 1959. december 2. 2 Folytatja munkáját a párlkongresszus (Folytatás az 1. oldalról) Az olyan bonyolult mun- szocialista építés sikerei, ilyesféle reményeket meg- kodik, ez csak az ellenség növekedése láttán, kában, amilyen a szociális- éleződik az osztályharc. hiúsítsuk. 1 malmára hajthatja a vizet, eszközzel csökkentem ígyet.Nem a kommunizmus esz- ta építés vezetése, senki E tétel bírálata azonban Ezekben a ealád tervek- Ebben az esetben maguk a szik a mozgalom ere jeti Az méi vallottak kudarcot, sincs bebiztosítva a libákkal £Volrél "em jrtenti hogy be7az imperiáusta t^ek- szocialista országok, maga az ™^rializmus =oksége^ hanem csupán azok a veze- szemben. tagadnánk az osztályharc vcsek és remények sző- a vezetőség fog segítem el- celúol a íegKutonDozouu x«tók, akik megfeledkeztek a De bátorság kell ahhoz, szükségszerűségét a szo- vetségese csak ostobasá- lenségeinknek a szocializmus gásokhoz toiyamoaiK, igyenmarxizmus—leninizmus hogy az emberek ne félje- ciaHZinus építésének kor- gunk lehet, ellen, a kommunizmus el- szik a pessziimzmusnaK ej szent tételeiről, nem tartót- jenek nyíltan beismerni és szakában. Ha elbizakodunk, ha veze- len folytatott harcában. Ezt a bekeharc kilatastaiansagaták azokat szem előtt. Ezek idejében jóvátenni az el- srovietunió és a néni tésünkben hibákat követünk pedig nem engedhetjük meg. nak hangulatát beoitam a gyászvezetök elszakadtak követett hibákat demokrat kus orstógok szo- el, ha eltorzítjuk a maAriz- A Szovjetunió, a Magyar tömegekbe, a tömegektől, basáskodni A Magyar Dolgozók Partjá- ¿pR|séPg7tapasrta- nríus—leninizmusnak a szo- Népköztársaság és vala- ^Uesak például azt a kezdtek a tömegekkel. Hely- nak korábbi vezetősége saj- ¿^JS. cializmus és a kommuniz- mennyi szocialista ország kérdést, hogy milyen szeretelen cselekedeteik során a nos, nem volt ilyen bátor. Iftfok 3T^sk3enis- mus építéséről szóló tanítá- szocialista építésének tapasz- pet jatszhatnak a kapitalism un kasosztály diktatúráját Nagy keservesen beismerték £tték g a_ szeleskorue^s mus ep £ eüen. talatai ^./tanítanak, hogy ta országok neptomegei a gyakran nem a dolgozó nep ugyan az elkövetett hibakat, mert tenini teten, ameiy . vibasmálhatiáik «zeket .. bekeharcban, ha ezekben ellenségei ellen használták de semmit sem tettek azok szerlnt fhthákit fl7nt az líi^Tbím eredményeink annal na- ^ országokban nem a nefel hanem sajátjaikra mér- kijavítása érdekében. a proletariátus diktatúra- f-':Vlt ' gyobbak és annál sziiar- pek döntenek a háború és tek csapásokat. Vezető állá- A helytelen, hibás vezetési jában nem szűnik meg az wriem. dabbak, minél aktívabbak a béke kérdésében, hanem sokba emelve nem tudták módszerek következtében osztályharc, hanem csupán Erőink a dolgozó tömegek, minél a kizsákmányoló osztályok helyesen használni a hatal- megbomlott a normális vi- más formákat ölt. , ^_ .. /.„,„,/„„_ j, , teljesebben figyelembe ve- érdekeit képviselő kormámat, nem erősítették a szony a párt és a széles dol- Ezen túlmenően egészein »egjosneieiieneií. szik alapvető létérdekeiket, nyok? Természetesen helymunkásosztály /ítWotiWiíít Öfi7n trimocrolr Irn7ntf mAtrin- n a oto — . —:.ál «amwaVnU ómrAniroeriló- tolnn /lol/vt lonno tatfaHni Nekünk, piarxistáknak munkásosztály és a dolgozó ellenséges" osztályok marad- n^mto^ia' az'ak- kicserélése meggyorsítja elő- flíenT'azti hw a^áb™ azonban elvi elemzést kell parasztsaj? ellenségei Ma- ványainak ellenálló ereje. Ez ^ ™ ~ík ~ rehaladásunkat a nagy cél rúellencs harc valami éradnunk az esemenyekről, gyarorszag dolgozo népenek volt ^ osztályharc fejlődé- -.^JZTJ országon fel<i. A szocialista gazdasági telmetlen és reménytelen látnunk kell okaikat es he- ellensegei. sének általános tendenciája US'l nem nröbália az effvik élet fellendítése szempontjá- dolog, £™n6k A Magyar Szocialista Mun- azokban az országokban, Sgo? Tzemb^ ból óriási jelentőségű az Az üyesféle fatalista nézelevonnunk. kaspart es vezetőségének amelyek a szocialista fejlő- ...... h anyagi érdekeltség lenini el- teknek amelyek passziviMeg kell tótai, hogy ha törtcnclmi erdeme mindé- dés útjára léptek. ze Eveneí^ a stociahL^s ve. t^ra kárhoztatják a tömeaz ellenforradalomnak akar nekeiött az, hogy bátran A fejlődés azonban nem zet .^engitse a szocializmus tasra Karaoziau«ux rövid időre is, de sikerült rálépett a korábbi vezető- halad egyenes vonalban, a Tekintetbe kell ven- A leninizmus azt tanítja geket semm «nra a rendzavarást előidéznie az ség által elkövetett hibák szocializmus építésének idő- "unk hogy a raoc.al.sta or- és a szocialista ép,tes gya, országban, ezt nem csekély határozott jóvátételének szakában az osztályharc a fágok szembeállítására, a korlata megerősíti, hogy a * rt^X meeStóL mértékben az magyarázza útjára. ' belső és külső körülmények testven barat, kapcsolataik dolgozoknak munkájuk ««űomnik meg. hoev a Magyar Dol- « ,, , . , . ., ,. „0_„ -.ah^^-oí meglazitasára irányuló to- eredmenyeihez fuzodo pillanatatól togva enaegemx3c P^jlnak korábbi ^J^SS^JS^ dTtta^yÍTdtoS rekvés az ellenfelünk által anyagi érdekeltsége nélkül hetetlen vonása volt az. vezetősége és mindenekelőtt T^yXtt^Xl SSSLT* fteSSS -zotett osztályharc egyik nem lehet fölemelni azor- ^ ^zet^ har^ £fkS ekl0ma°melyek következetességge! valósi- "közfaig menő legéle- SS« hődílfháborék 'SS? Ez i bakat követen ei, ameiyea tottók meg a vezetés lenini sebb formakat is öltheti, Lzcrt jelentik a proletár elvezetniaz emberek harc nem volt eredménytekovetkeztétxm gyengült a módszereit vissza tudták ál. arnint ez 1956-ban Magyar- internaconaUzmus meg- «1 e'vereln. az emnercK harc ^ « > Párt vezető szerepe, gyen- 1(tani a ¿^ iránti bizalmati országon is történt. Ügyünk dönthetetien elvei a nem- » kommuniz- len m^o^ a maga gült a proletanatus diktatu- ameIyet Pa korábbi vezetés szempontjából hiba lenne zetközi kommunista moz- mushoz" arra. ho®^ raja. aláaknázott, meg tudták sze- megfeledkezni a magyaror- plom legfőbb, mellőzhe- Az önök pártja Kozponti Keztetm arra, nogy Ha a nép egyszer a párt- r<Jzni a néptömegek támoga- szági . eUenforradalmi laza- tétlen törvényét. Bizottságának beszámolója a világ első szocialista alra bízta az ország vezetését, tósát dásnak a fontos tanul- A szocialista rendszer meghatározza a fő feladató- lama ellen indított külez nemcsak hogy nem men- Ha forradalmi er6nk f6 ságáról előnyeinek ésszerű fel- kat az ország szocialista fö di katoiwj intervenrio « LxlJSr8^ forrásából - a marxizmus-- A 5ZOCializmus ellenségei használásával, a szocialista gazdaságának fejlesztfaeb«., te «Xlsaln27 ^állS heX leninizmus tanításából - m^t sem mondanak le a világtábor sokoldalú erősité- kijelöli a népgazd^aö ter- munkásainak osztályöntu gondoskodás alól, hanem merítünki újból ^ újból szocialista ^^ szétzúzásá. sével következetesen, alkotó vek sikeres teljesitésenek, a datat meggyőződünk arról hogy ra ¡rányuló terveikről és szellemben kell megvalósi- népjólét további fokozásanak és a vllag munkásai meg„niTtr. ú. vv,ctoi- . , . .. , _ X. _ .-.tioif mezHnltak »El a kezekkel meggy ozoa un k anu, nugy ra irányuló terveikről és szellemben kell megvaiosi- nepjoici, w.»™. — a arra köteleri «ket, hogy ez annyira erős és hatal- természetszerűleg a gyenge tanunk a szocializmus és a útjait. ^ . . mozdultak »El a kezekkel különösen éraekenyek le- mas, olyan jól szolgálja a láncszemeket keresik ebben kommunizmus építéséről Őszinte szívvel kívánjuk Szovjetoroszországtól!« jelgyének a tömegek meg- munkásosztály, a dolgozó a táborban. Szeretnének szóló lenini tanítást, a leni- az önök pártjának, az egesz szóval. Ez a megmozdulás nyllvánulasai Iránt, nép érdekeit, hogy még ilyen egyenként leszámolni a szo- nizmus mestercinek kell len- magyar népnek, hogy aras- betöltötte szerepét, állandóan a gyakorlatban el- megpróbáltatások közepette tíaiista országokkal. Figyel- nünk, nem szabad lemarad- son újabb győzelmeket a Vlagyimir Iljics Lenin lenőrizzék a párt politikájá- sem apad ki. nüink kell erre a veszélyre, ni és nem szabad előrefutni, Magyar Népköztársaság tor- mondotta: »Mihelyt a nemr.ak helyességét. A magyar kommunisták mert ez nem alaptalan, és hogy egy hasonlattal éljek: ténelmi feladatának megöl- zetközi burzsoázia íeltamaa A Magyar Dolgozók Párt- megszabadultak a helyte- mindent el kell követnünk, egymáshoz kell igazítanunk dásában, a szocializmus epi- ellenünk, saját munkásai jának volt vezetői, az irán- len fogalmak béklyójától, hogy ellenségeink remény- óráinkat. Ha egyik vagy má- tésének befejezésében. (Nagy fogják le kezét«. A munkástuk tanúsított bizalmat sa- hidegvérre tettek szert, kedését kioltsuk, hogy az sik ország vezetősége elbiza- taps.) osztálynak és más társadaljátos megbízólevélnek tekin- józanul értékelték a hely- mi erőkrtek az imperialista tették, amely függetleníti 2etet, rA.lln(, ItÓrálÓVf • háborúk ellen vívott harca őket a párttagoktól és a par- találtak magukban elégséges MtOWUttK ICgegeiOOU KCrtMVSV. nem egy izben komoly aka. tonkívüli tömegektől^^ azt . hh h leküzdjék _ „-fl^-J #»«£,« ...«„ í á tt át /I E Ulti Ült dálynak bizonyult az agreszhitték, hogy tévedhetetlenek, a belsö n6Jhézségeket, leszá- « 8»ll«r« OeKC megtCremteSC U F UtUUtt SZQrok hóborús kalandjainak hogy nekik minden meg van moljanak a munkásosztály r , , ^ ótián útján. Kétségtelen, hogy a engedve és figyelmen kívül ellenségeivel az ellenforra- Elvtársak! Korunk leg- módon igyekeznek befaketi- kes uton, torgyalások utj«i körülmények között hagyhat jak az objektív adott- dalommal ^ rávezessék a fontosabb és legégetőbb kér- teni békeszerető külpolitd- rendezzék. Olyan Rakat^ke- összehasonlíthatatlanul meg. Ságokat es a dolgozók véle- é t helyes útra. dése az egyszerű emberek Icánkat, hogy különböző ko- restünk és keresünk^ továM» harcnak jelenményét A meggyozest, mint százmillióit foglalkoztató holmányokban titkos indíté- ra is, amelyek a vitás ker- ameiVet a hatalmas a tömegek vezet&ének a ^mosatta a 7aeyar kom- kérdés a nemzetközi feszült- kokat és célkitüzéselcet tu- dések megoldása vonatkoza- tősége amelyet a hatamiM SH ^SHrsrrSíSfS«» az adminisztratív módszerek Ponti Bizottságát, béke megteremtese a roi azonoan Nekünk nem keU megakadáiyozzuk a haboru tesen fogunk harcolni a bealkalmazása. Az ország ob- amelynek vezetését a nehéz aon. titkolnunk céljainkat. Ezek- kitörését. Természetesen kés együttélésért, a teljes lejektív helyzete sajátosságai- időben bátor és állhatatos ^leges votoa itt a^k Xa komipSák már több azonban soha nem engedünk szerelésért, az egyetemes nak figyelmen kívül hagyasa kommunisták Kádár János, rtl a nagy erőf«z,tfeekről TO a ^nipun eszméinken alapuló elveink- biztonságért, komoly hibákhoz vezetett a Münnich Ferenc fa más félnem amelyet ^ befzllteV a hTres K^i- bői. ' Kérlelhetetlenül harco- Remé]Jilk> hogy az ezután gazdaságpolitikában, vala- d« vílkltók dTltóta^rszS az eXte^ munista Kiáltványban/ lünk fa fogunk harcolni a k6vet£ez6' legmagasabb mint az állami fa a pártépí- akik okét követtek. (Hosz- ciatóto ors^g az egyet«nes kommunisták soha marxista-leninista ideoló- szintü találkozók újabb létés más területein. széntartó, nagy taps.) biztonság ^^tíőtt Sem Sükfa nem tlt- giúért, a ko=i= ma- péstjeIpntenek majd ezen Magabiztosabban haladunk a Marx, jól ismert. koijuk hogy olyan társa- ^renáu ^X^apsf , ú'on- . . MUgii«'»'"»» , Me-reléfredéssel álianítha- dalmi berendezkedes meg- daiaert. UNagy jf^;' Vannak, akik még mindig tnge s, Lenin muiatta uion KS& * gy-déses hívei fa akuv ^gjmtó^nk az ¿g a hidegháború lángját PróElvtársak! Más szociális- bizonyos dolgokat, hof -- nem voltak hiába- «l^f ^Tí^ln^ cZ ta országokban is előadód- megmutassuk az alkotó lé feei az mányolhatja ki a másikat "fkunk az ^faz foldkerek- Ami ezeket iUeti( hatnak bonyolult jelenségek mara^nus-leninizmus iga- f^SfjSt ' áltafl- agyüt^ nép nem nyomhat el ségen aké^há^úr~ U egyszer kijelenthetjük a társadalmi életen fa a zi arcat. kü. nos és teljes leszerelési prog- ^votaa"t ezt Nyuga- - a bunkósbot nem segít káSban3 A Szovjctento lönböző mértékben mind- ram, valamint az fgy^ ^ btetXa^an a s^- ton mértoktelenül harcia. rajtuk Mint ismeretes, mmkásságaban. " ™VJUU ' „ , . áté]te t a lá. sült Államokban tett lá- ra . . £ kedvű tábornokok, sőt ál- den botnak két vége van, Kommunista Pártjának XX egyik párt át élte ezt a iá tQgatáson% Eisenhowerreli sag és a^boldogtóg^ Éppen érflak tesziki akik azt „a botot emelneU a , szobot —sszu a után bizonyos z^'áll^otot de^a láz után togatfaom, Eisenhowerrel, ^ — ümterfi^teszik,' akik azt Ha botot emelnek a Sr^ttük a ml /ár- sietünk még erősebb ^Xy^Seszl S[legkövetkezetesebb el- ^^hogy — a ^véT^ fejire üt. LeSel18' SZtt S mé? magabiztosabban ha- leseim a nemzetközi feszült- '^f^eiaUsta országoknak ta tábor többi ors^gára az akik vele hadonásztak. 5S lázas tüSet muta- ladunk a Marx, Engets, ség bizonyos enyhülését >se^féle indító okuk nincs atom- fa hidrogénfegyverek (Nagy taps.) tott ¿Vmipden a szervezet Lenin mutatta úton, me- eredményezték. Ez azonban kirobbantására, ar- halált hozó terhe. Egyetlen -™rfcfll| bejétől attól függ, meny- gyünk előre a kommunis- csak a kezdet. h eszméiket fegyveres kommunista párt - ha va- lUeuenrnnU nvire képa az ellenállni a ta társadalom felépítése Sok még az olysn atö, erővel terjesszék. Békés lóban kommunista párt a nemzetközi f felé amely minden eszközzel " nollt.ikánk világos soha fa sehol sem jelentett . ... . A Szovjetunió Kommunis- (Lelkes, nagy taps.) megkísérli megállítani a ff üt^faj politikánk világos ^ ^ ^ w olyaí_ feszültség te Sf ctóőnek Stótt Nem akarok még egyszer nemzotk«^ kez- együttélésért . rrüt célját hábonlk tcg ldösznk aml_ példát a személyi kultusz- visszatérni a magyarországi dctl enyhlüfaet lart6s és szilárd békéért kirobbantó^ utján szóndeból származó összes hibák eseményekre nem akarok és f«mtMtóni a hideghábo folytatott harCunk széttép- kotík etomti beköszönt a tél, viszont a pohitnr és éles elítélés''rc. a múlton rágódni, de meg rus naaiaiiaporoi. hetetlenttl összerügg a szo- A nemzetközi munkás- es .„,,,,ín„„iA Ez helyes is bár egykek kell mondanom, hogy a, A burzsoá sajtóban nem Smu. nanr vívmányai- kommuniata mozgalom «rik J«^ Z* mondták how a szo- magyarországi ellenforra- kevés koholmány jelenik meg "kyé(,eImévoL legfontosabb feladatának te- felmelegedés érezhető. Ez cla 1 i s ta ors zii gok tá r s a dal- dalmi lázadfa tanulságainak külpolitikánkról. Egyesek ^ azt Martuk fa ^ kinti a harcot a tartós ós még nem meleg még nem Si életében' folcntkeLtt bl- nemcsak helyi. nemcsak azt álUtjók hogy a Szovjet- 1 h az államok szlldrd békéért. A kommu- a tavasz, de a felmelegedfa TOnlos bonyoda?mak pár- magyar jelentősége van. E unió fa a többi szocialista közötti viszonyában nista pártok a békéért küzdő Jelel érezhetőek. Es az agres/.tolk XX kongresszusától tanulságokat nem hagyhat- ország azért híve minded Xentkező összes vitás vagy összes haladó erők élcsapa- szív erők nagyon nyugtala3nek hogy nem kellett Ják figyelmen kívül a többi kérdés békés megoldásának, ^ kétdfaeket bé- tóban haladnak. nok emiatt, vMna olvan élesen felvetni kommunista és munkáspár- fa javasol altalános le- ... tesznek, hogy csökkentsék a - JérdA.t tok sem szerelést, mert gyenge és fél £ békemozgalom hatalma» hőmérsékletet, erősítsék a Nem élvtársak, ezt így A magyarországi ellenfor- a kapitalista világ katonai iőmnnrZket egyesít 'Woti kellett' tlnnl Meg kellett radnlmt lázadás tanulságai- ereiétől. Mások gzt hangoz- - tomegettei egyez** Ez év koratavaszén hasztieztutoi éc meg kellett sza- ból néhrtnv fontos következ- tatiák, hogy a mi békehar- „ k x. meesvőződéstől fflggetle- nos találkozónk volt Macmilbadulni minTen teSSédte- tetős adódik a szocializmus cmj " Jj hareofT bégért ' ^Ü13 emSLázmítiíóU Un Orral, Anglia minisztertől. Ahogyan egy művész- építfae időszakúnak osz- "ff1 taWík^ Lfa htX va- A^ békemozgalom ma nagy tömöríti soraiban. Felbe- elnökével. Ez a találkozás nek el kell tüntetni a kép- tályharcára. ¿ővel érő klrenk legátfogóbb, csülhetotlen e mozgalom je- sajátos módon elindította a ről az idő nyomát, hogy az Pártunk XX kongres^isa tójában fe^er^ eróvel ero fömcgckct ,entóscge fa szerepe. Az lm- felmelegedést a nemzetközi teljes szépségében ragyog- helyesen bírálta J V » sfárum az w«jn « s r.OZna!ma. perialista reakció, amely ¡T£ntLSS K i^ S- amely politikai nézetektől megrémült a békemozgalom (Folytatás a 3. oldaton,