Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-12 / 266. szám

3 Csütörtök, 1959. november 18. Idén 40 ezer köbméter fát termelnek ki Csongrád megyében 16 millió facsemete erdősítésre Az őszi avar mindjobban háng, 450 ezer kanadai ne- A Haladás Tsz-nek 80 ezer, elborítja az erdők alját, s mesnyár, valamint számos a szőregi Petőfi és az a fák utolsó sárga levelii- egyéb lombos és fenyőcseme- Aranykalász Tsz-nek pedig ket is lehullajtják. A ter- te hagyja el az -iskolát*. összesen 24 ezer darab gyü­piészet lassan téli álomra Többségükben azonban mölcsfa-csemetéjét emelik ki szenderül, az erdősegek Csongrád megye területén a földből ezekben a na­azonban mégsem csendesül- maradnak erdősítésre és er- pókban. cek el a Tisza—Maros-szög- dőn kívüli fásításra, A vá- Az erdőgazdaság saját ben, sem a homoki tájakon, rosok és . közsegek utcáin, őszi-tavaszi fásítási tervé­A Csongrád megyei Erdő- országutakon és dűlőkön ben 1400 hektár területű új gazdaság őszi munkája meg- állnak majd sorban egymás erdősítés szerepel Csongrád zavarja ezt az álmot.. S ez után, hogy megerősödve és megyében. Szétszórt vagy így is van rendjén: az er- felnőve nyáron hűs árnyat összefüggő állami erdők döknek fizetniük kell. A adjanak, télen pedig szél- erdőségek lesznek ezek s vágásra érett fák — a 35— tői, hótól nyújtsanak védel- ezenkívül más erdőkben is 40 esztendős akácok és ne- met az embernek. fásítanak A Csongrád me­tnes nyárfák, a 80—100 Debrecen számára is mi- gyei pártértekezleten csak éves tölgyek es a 60—70 fejénk nevelnek szürkenyár- a minap került szó arról, tavaszt megert fenyők csemetéket, az idén három hogy a megyében 22 ezer szinte kinalkoznak is, hogy és fél milliót. Az ország bektár olyan földterület az ember szolgalataba all- északkeleti részén nem tud- van, amely mezőgazdasági janak. Valamelyikükre min- ják felnevelni a vízigényes, megművelésre alkalmatlan den esztendőben rákerül a kényes facsemetét, egyrészt vagy kevésbé alkalmas. Er­sor, fejszet, fűrészt fognak a megfelelő talaj és a mo- dősítésre, rizstermelésre és rájuk. dern öntözőberendezés hiá- hal tenyésztésre azonban al­nohroronnolr ic nya miatfc se"1- A mi kii- kalmassá lehet tenni, uearecenneil IS mánkat viszont kitűnően mi nevelünk szürke nyárfát szereti már mákszem-magja n pártértekezlet AZ idén az ásotthalmi, a ^Tnyt" kf£z* a "SS Útmutatása alapján Sándorfalvi, a mindszenti, magvak kipergetése, be- A megyei és a városi LSSZ ^üjtése majd elvetése, pártérteSt «a a IZoÁ dose^kben W fatater- ut pedig növény ne- és járási tanácsok már hoz­meles. Az UTODDI esetnen velese, iskolába sorolása, záfogtak ahhoz a mi Algyótol Kubekhazaig, a ^ a kényes fafajta azon. hoz, hogy TeröletükS Tiszán innen pedig a gya- ban mégis homokfásítás mérjék a meSdasági 2? kÍternfa vái-'eS 3 k-obb megművelésre Tm S idén kXmlsre erinyi a Zko^LnT^ S *S2*^ t J™*6" kijelölt érett fa, amely a m0lí°S ^^ ^ felmeréseket tekintve ssr» JSSÍ -"-rJSST'.Ts erdőségeiből kikerül egy- A termelőszövetkezetek- ÍT-^b^ÍL • a Vét hónán alatt 11(1 ezer • • , . Csongrád megyei Erdogaz­ket hónap alatt. 110 eser nek IS rengeteg munkát vé- daságnak jut erdősítésre. A hektárnyi csemetekertjeiből ugyanakkor 16 millió 1—3 éves gez ilyenkor Csongrád tiszai hullámtéren például aKKor io immo í—a vrSőMT/lacáff körülbelül 3—4 és fél ezer csemetét emelnek ki ^^ ^ hektár terü,et vár nemes­speciális gépi erővel. Rész* cialis, sajat konstrukcioju nyár telepítésre. Más tala­letezve: 6 millió szürke- csemetekiemelő gépei szinte jon viszont a túlzottan szi­nvár-csemete 350 ezer su- állandóan üzemben vannak, kes részek nem alkalmasak • erdősítésre, míg a másod­" osztályú sziken tölgyerdőt is tudnak telepíteni. Mint program is szép a 22 ezer hektár terméket­len terület hasznosítása Csongrád megyében. Az er­dőgazdaság a reá eső terü­letet az ötéves terv idősza­kában, majd folyamatosan kívánja kulturálttá tenni, évente mintegy ezer hek­tár fásításával, erdősítésé­vel. Ezekre az új terüle­tekre természetesen üzemi épületeket, és több erdész­lakot is építenek, és szak­emberekről is gondoskod­nak, akik majd elfoglalják a meghódított területeken új állomáshelyüket az er­dőségek gondozásában, vé­delmében. L. F. Becsüljük meg a jelertt! V alamelyik este a rá- gencia egy részének legfőbb A dolgok megismerése tor­dióban nyilatkozott jelszava így hangzott á har- ténhet közvetlen és közve­egy nemrég hazaér- mincas években: -Munkát, tett módon. Hazánkban több kezett disszidens fiatal- kenyeret!* Sajnos, ezt azon- millióan saját bőrükön érez>­asszony és körülbelül eze- ban elég sokan valamiféle ték, mennyire érzéketlen tud ket mondotta: Nagyon propaganda-fogásnak minősí- lenni a burzsoázia a nincs* boldog vagyok, most tu- tették, éppen annál az oknál telenek szenvedései iránt. A dom csak igazán értékel- fogva, hogy a munkáshata- fiatal generáció már csak ni, hogy a férjemmel együtt lom megszüntette a munka- tankönyvekből, regényekből, mindketten dolgozunk, rne- nélküliséget és kenyérprob- brosúrákból szerez tudomást hetünk bevásárolni, szóra- léniáról sem lehet már rég- erről és némelyek olykor bi­kozni. Azelőtt is így éltünk, óta beszélni. Valahogy úgy zony szkeptikusan és türel­de valahogy természetesnek állt nálunk a helyzet, hogy metlenül vonják meg a vál­vettem. Most mindig eszem- akinek nagyon tele volt a lukat: ha volt, elmúlt, ma be jut a sok nyomorúság, hasa, több szobás lakást bír- már mások a viszonyok, amit Kanadában láttam és tokolt és a pénz sem volt nála Bizony mások. És az a büszke vagyok a mi rend- szűkében (főleg a kíspolgá- szomorú, hogy a fenti mon­szerünkre. rok közül kerültek ki az dalból is kicsendül: egészen Arra gondoltam, hogy e ilyenek), annak süket volt természetesenek veszik a szavak hallatára meg kelle- a füle a kommunista párt párt, a munkásosztály har­ne hatódnom, hiszen a ri- intő szava és tanításai iránt, cainak eredményeként létre­porter is nyilvánvalóan az- Mi ebből a tanulság? Az, jött szabadságot és jó meg­zal a szándéKkal kereste fel hogy az eddiginél — mint- élhetést. Az eller.forradalmá­mikrofonjával a "-bűnbánó egy figyelmeztetésként — rok felismerték ezt a há­Magdolnát«, hogy elérzéke- jobban, szemléltetőbben kell nyavetiséget a fiatalok egy nyítse és tanítsa a rádióhall- megmutatni állampolgáraink- részében, s e megtévesztet­gatókat. Fogalmam sincs, há- nak a múlt gonoszságait. Jól- tek vállán majdnem felmász­nyan voltak ilyenek, de any- lehet akadnak manapság is tak a hatalmi polcra, nyi bizonyos, hogy belőlem olyan kényeskedő, érzékeny _ ármerre járunk a vá­a következő kérdést váltotta lelkű emberek — például a K rosban, az országban, ki a nyilatkozat: szegedi postánál is —, akik most öntudatosabbak* Hát miért vette természe- azzal a hangzatos frázissal, tisztában látók az emberek! tesnek az ellenforradalom hogy -elég volt a nyomorú- jobban ragaszkodnak a je­előtti életet, miért csak most ságból«, nem szeretik nézni ierlbez még a hitetlen Ta­becsüli a szocializmust, mi- a letűnt rendszer kegyetlen- masok ^ mióta megismer­után a kapitalizmusban re- ségeit bemutató szindarabo- ték az ellenforradalom cél­ménykedve egyszer hátat kat és filmeket — • ez nem ^ kezdeti módszereit, fordított neki? Nem, de- hátráltathat meg bennünket, jsjomosak a Nyugatban csa­hogyis haragszom én a ha- A múltat még plasztikusab- Adottak fogják erősebben a zatértekre. Ellenkezőleg ban kell megmutatnunk. Aki szerszam nyelét, hanem a Szívből örülök a -tékozló azt fogja ránk emiatt, hogy párt politikájában bízó itt­fiúk* megtérésének, jólesik, kegyetlenek vagyunk, mert honmaradottak is felbecsül­hogy visszataláltak a bol- nem kíméljük az érzékeny hetetlenül sokat tanultak, dogsághoz, hiszen ők egyszer idegűeket (az Emberi sors NépQnk sokkai egységesebb! - megtanulta becsülni ' - -o- — — lucgucftct yctí. J^lliueil tuiö , i , . . , s mindenkorra megtanulták, előadásán hallottunk ilyen NeP"nk sokkal egysegesebb, hogy Hazádnak rendületle- megjegyzést), mi azt mond- megtanul- " nul... Csak azt szeretném juk erre: ahhoz, hogy a há- Sajat hatalmat A Juhász Gyula könyvesboltban találkoznak a mai írók az olvasóközönséggel Dadáiuuíft iiédafmi est A Mags-ar Könyv szegedi városi és szegedi írók ol­auhasz Gyula könyvesbolt- vasnak fel legújabb műve­Ef vifT, - ke3deményezéísel ikből. Az esten közreműkö­rukkolt ki: meghívta, a mai dik több eloadomüvesz is. magyar irodalom több köz- Palotai Erzsi, Kovács Já megbecsülésben álló mun- nos és Tóth Miklós irodal­kasat, hogy ott találkozza- mi alkotásokat tolmácsolnak nak ^ olvasókkal és könyv- Bán Sándor zongoraművész vasariokkal. Fovarosi essze- pedig zeneszámokkal teS gedi írok tesznek eleget en- még vonzóbbá a színvona­nek a meghívásnak szómba- lasnak ígérkező irodalmi es­ten délben, s a találkozó tet. alkalmával műveiket, régeb­ben és újonnan vásárolt kö­teteiket dedikálják. Jelen lesz a szombati találkozón Illés Béla Kossuth-díjas, Hegedűs Géza, Thury Zsu­zsa és Dér Endre József At­tila-díjasok, továbbá And­rássy Lajos, Bárdos Pál, Be­de Anna, Lődi Ferenc, Papp Lajos és Siklós János. Déli 12 órától délután kettőig fogadják az írók olvasóikat dedikálásra és baráti beszél­getésre, eszmecserére. Vasárnap este 6 órakor ugyancsak alkalom nyílik az érdeklődők szániára az írókkal való találkozásra. Ezidőben rendezik meg a -Mai írók estjé*-t a Zene­művészeti Szakiskola nagy­termében. Ennek műsorá­ban a fentebb felsorolt fő­EMELETRÁÉPÍTÉS „Maratoni" olajvezeték A Szovjetunióban befejez­ték a 3734 kilométer hosszú­ságú Tujmazi—Irkutszk olaj­vezeték építésének első sza­kaszát. A Szovjetunió legnagyobb földalatti olajvezetéke a Dél-Uraiban lévő »második Baku* ásványolaját szállítja a szibériai nagy építkezé­sekre és a szüzföldekre. A fővezeték érinti Omszkot, Novoszibirszket és olyan hatalmas szibériai folyókat szel át, mint az Irtis, az Ob és a Jenyiszej. Budapest után Szegeden van a legtöbb lehetőség emeletráépítésre. Az árvíz után épült belterületi házak alapja rendszerint még egy emeletet is elbír, s ezáltal — az alapozást, tetőszerkezetet megtakarítva — olcsóbban lehet lakást építeni. Az emelet­ráépítéseknél, ha az igénylők bizonyos összeget magukra vállalnak az építkezés költségeiből, az állam jelentős segítséget nyújt a jelentkezőknek. Szegeden meglehetősen sokan érdeklőd­nek az emeletráépítés iránt. A városi ta­nács illetékes építészeti szervei már több mint 80 olyan lakás építésére adtak en gedélyt, amelyeket a különböző utcákban emeletráépítés útján, az egyes üzemek, intézmények támogatásával epítenek majc' meg a jelentkezők. A Bartók Béla tér 3. számú házra pél­dául a pécsi Geodéziai és Térképészeti a fent emiitett nyilatkozat- borút, a keserűséget és a Öröm a szocializmusért nak a margójára jegyezni, szegénységet meggyűlöltes- munkálkodók számára az is, hogy azért az itthonmara- sük, nem lehet elég sokat amit Például dr. Szilárd Já­dottak, az ellenforradalmi írni', beszélni a múltról. Kü- nos orvos mondott el a szé­kárak helyrehozói is becsül- lönben is, ha vannak még, pártértekezleten, hogy ték annyira a proletárdikta- akiknek "kényes téma* a Szegeden hét éve nem túrát, mint azok, akik elé- volt uralkodó osztály vétkei-. halt meg gyermek tuberku­gedetlenségből jobbnak hit- nek felhánytorgatása, ez ön- lózisban és jelenleg három­tek nála egy letűnőben lévő, magában is bizonyítja: még szor akkora a klinikai ágyak elmaradottabb társadalmi sokat kell dolgoznunk, agi- száma, mint 1938-ban. He­rendszert. Mert ha voltak is tálnunk azért, hogy a' kom- lyesli mindenki, hogy a má­nálunk bajok, a kommunis- munista erkölcs, a szocia- sodik ötéves terv végéig 26— iák és a velük egyet akaró lista világnézet teljesen ki- százalékkal emelkedik az tömegek tudták: nálunk ösz- szorítsa az emberek fejéből eSY főre eső reáljövedelem, szehasonlíthatatlanul jobb, a helytelen maradi szemle- Számításokat végeznek már könnyebb, szabadabb az letet. ' most nagyon sokan, mert élet, mint a tőkés országok- rr inek fáj az, ha a párt meggyőződésből tudják: ha ban. K emlékeztet' mindenkit ezek a számok az MSZMP E gy kissé úgy tesznek az inségkonyhákra, a Központi Bizottságának kong­a hazatértek (első- különböző nyomorenyhítő ak- resszusi irányelveiben meg­sorban a fiataloK), cjókra, a mesterségesen te- jelentek, akkor azok kész­mintha az ellenforradalom nyésztett tudatlanságra, pénznek tekinthetők, előtt soha nem hallottak vol- arnely mind-mind jellemzője, Az életszínvonal tervezett na a népellenes Rorthy-érá- velejárója volt a felszabadu- számai azt jelentik, hogy ról, annak embertelenségé- igK előtti időknek? Ki nem Például egy havi 1300 forin­ről. Pedig a kommunista ört egyet József Attilával, tet kereső ruhagyári mun­párt azokban az években is amikor a nagy munkásköltő kasasszony 1965-ben mint­sokat tett a múlt megismer- a pusztító -ezernyi fajta nép- eS>" 340—350 forinttal töb­tetéséért. Fürnek, regények, betegséget* és a -szapora bet költhet ruhára, háztar­képzómű vésze ti alkotások csecsemőhalált* épp úgy tási felszerelésre. S mi tör­dokumentálták, hogy a mun- Horthyék bűnlajstromához tént volna ugyanazzal a kásosztálynak, az agrárpro- csatolja, mint a külvárosok munkásasszonnyal — még letariátusnak és az intelli- lakóinak kényszerű, fázós rágondolni is rossz —, ha tétlenségét? Csakis az olya- az ellenforradalom nyeregbe nok lehetnek közömbösek e kerül 1956 őszén? A leges­megdöbbentő tényekkel szem- legjobb esetben egy ideig ben, akik a felszabadulás meghagyták volna munkahe­előtt dologtalanul a Dárius Iyén. de mint nőnek, sokkal kincsét is elverték. Én pél- alacsonyabb bért adtak vol­dául a munkásosztály életé- na- mint a hasonló munká­ról szóló verseknél szebbet, kórben dolgozó férfiaknak, rnegrázóbbat nem olvastam. Ha pedig a rendőrspiclik s a dolgozók többsége is ígf megszimatolták volna, hogy van ezzel. az ihető egy kicsit is híve A szegedi levéltárban ezer volt a szocializmusnak, ir­és ezer számra találhatók galmatlanul kitették volna üyen bevezetésű levelek: 32 utcara. Aki hallgatta -Könyörögve és alázatosan Mindszenty rádióbeszédét, az esedezem méltóságodnak, egy pillanatig sem kételxe­hogy részemre szegénységi °ik ebben, bizonyítvány kiadását ke- -m m est már több tízezer gyeskedjék engedélyezni..j_yj_ hazatérő disszidens Lehet, hogy egyesek szerint magyar tanúsítja, hir­ez csupán históriai adat és deti. hogy szocializmust épi­a történészeken kívül senkire tő hazánkban ezerszer érde­nem tartozik, nekünk mégis mesebb élni, alkotni, mint az a véleményünk — mint akár a legjobban felglóriá­ahogyan azt az egymásután zott kapitalista államban, hazatérő disszidensek is Ezért becsüljük meg a je­tanúsítják —, hogy a múlt lent és munkálkodjunk szor­megisnierése nagyemis befő- galmasan a mánál is jobb lyásolja mái életünket, mun- holnapért! kánkat, felfogásunkat. Nagy István Január 2—10 Közölt lesz a népszámlálás közel 50 ezren végzik, illet­ve irányítják majd. Az előzetes számítások szerint 2,900 000 háztartásról készül statisztika, Külföldről 120 elektroni­kus gépet kölcsönöznek, ame­lyek közül 70 már meg is ér­kezett. Az emberek és a gé­pek egy éven át éjjel-nap­pal dolgoznak. Az ország la­kosságának pontos számát már január végén közzéte­szik. A lakosság elhelyezke­déséről, nembeli megoszlá­sáról az adatokat áprilisban hozzák nyilvánosságra. Vállalat szegedi kirendeltségének dolgozói építtetnek két emeletet. Nyolc modern la­kás lesz az új szinteken. Az építkezés 930 ezer forintba kerül majd. A munka kivi­telezője a szegedi Építőipari Vállalat. Az építkezést — mint képünkön is látható — már megkezdték. Az Építőipari Válla­lat ácsai lebontották a Bartók Béla tér 3­as számú épület tetőzetének egy részét, hogy a kőművesek megkezdhessék az új emelet főfalainak falazását. Hogy az épü­let be ne ázzon, ügyes, könnyen mozgat­ható védőtetőt szerkesztettek csövekből s ponyvából és az alatt dolgoznak majd a kőművesek. Ez a megoldás lehetővé teszi a munkát rossz időben is. Ha különösebb akadály közbe nem jön, tavaszra elkészül a nyolc lakás a Geodéziai és Térképészeti Vállalat szegedi dolgozóinak. tUebmann Béla felv.) Az 1960-as népszámlálás lebonyolításáról és irányítá­sáról Budapesten egyhetes tanácskozás kezdődött a me­gyei, a járási, a városi ta­nácsok és a statisztikai hi­vatalok 400 képviselőjének részvételével. A tanácsok segítségével részletesen feltérképezték az ország 63 városát, 3300 köz­ségét, valamint 26 000 -kül­telki lakóhelyét*. A térképek alapján az or­szágot 38 000 számláló kör­zetre osztották fel. Az ösz­szeírást január 2—10 között

Next

/
Thumbnails
Contents