Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-12 / 266. szám

Csütörtök, 1959. november 12. 2 A nemzetközi feszültség enyhülésének fő forrása a Szovjetunió hatalmas fejlődése — állapította meg Maurice Thorez Az Humanité, a Francia tivok után az amerikaiak Ezután a békéért folyó harc Kommunista Párt lapja, no- következtek, » ma de Gaulle további céljairól szólt: küz­uember 11-én, az első világ- is arra kényszerül, hogy kö- deni kell a francia atom­toéborúnak véget vető fegy- vesse őket. Kijelentette: a bomba, a haszontalan, költ­verszünet évfordulóján — kommunistáknak meg kell séges, Franciaország érde­•mi Franciaországban nem- mutatniok a népeknek, ho® keit nem szolgáló bomba el­ueti ünnep — óriási példány- ez az eredmény a tömegek, len, az idegen támaszpontok teámban jelent meg. a kommunisták és a béke- felszámolásáért, a Német Az Humanité ebben a szá- mozgalom tevékenységének Demokratikus Köztársaság­mában közli Maurice Tho- gyümölcse. Nem elég emle- gal és a Kínai Népköztársa­uez 'c, a FYancia Korrunu- getni: enyhülés, hanem to- saggal való kapcsolatok nor­nlsta Párt főtitkárának a vább kel menni és el kell malizálásáért és a délkelet­Központi Bizottság Choisy- jutni az általános leszerelé- ázsiai kérdések rendezésé­Le-Roi-ban tartott ütésén el- sig. ért. hangzott felszólalását Thorez hangsúlyozta, ho® MZ enyhülés forrása a Szov­jetunió hatalmas fejlődése. Az enyhülés lehetővé tette g S7»mélvt kapcsolatok fel­Vételét Az angol konzerva­Megeszi-e kalapiftt az amerikai munxaügyi miniszter? Az Egyesült Államok mtro­kaügyi minisztere rövidesen arra kényszerül, hogy a mi­mlszterium lépcsőin megegye a saját kalapját. Mi tchell munkaügyi mi­niszter ugyanis az AFL-CIO Szakszervezeti Szövetség áp­rilisi ülésén megjósólta, hogy Októberig jelentősen enyhül­ni fog az amerikai munka­nélküliség. Azt fejtegette, hogy a munkanélküliek szá­ma hárommillió alá esik. Az emlékezetes szakszer­vezeti ülésen George Meany, az AFL-CIO elnöke már ele­ve kételkedett Mitchell jós­latában és kijelentette, hogy a munkaügyi miniszter a le­vegőbe beszél. Mitchell er­re megígérte, ha ígérete nem Válik be, megeszi a kalapját. A lények bizonyítják, hogy a munkaügyi miniszter — enyhén szólva — tévedett: az Egyesült Államokban ma is több mint 4 millió mun­kanélküli van. Hogy erre maga a miniszter is számí­tott, azt előrelátása mutat­ja: Mitchell ugyanis omlós­tésztából kalapot süttetett magának. Mun.;amegos7iás a soclailsta Államok közön a veiö magi eraieszte sben A Kölcsönös Gazdasági A megállapodások értei­Segítség Tanácsának vető- mében Magyarország első­magtermesztéssel foglalkozó sorban a gyümölcs, a kuko­munkacsoportja Varsóban rica és az olajosnövények befejezte tanácskozását. A vetőmagjait termeszti és el­megbeszélések célja az volt, látja velük a többi szocia­hogy a tagállamok a jövö- lista országot is. ben az éghajlati és a talaj­viszonyoknak legjobban meg­felelő vetőmagvakat ter­messzék, s igy e területen is munkamegosztás alakuljon H, \ Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Miniszter­tanács határozata a bo!gái tudomány fejlesztéséről A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Minisztertanács fontos határozatot hozott a bolgár tudomány fejlesztésé­ről, és szerepének emelésé­ről a szocialista építésben. Külön foglalkozik a hatá­rozat a tudományos szakem­berek kiválogatásával és képzésével, végül megbízza a Bolgár Tudományos Aka­démiát, ho® kössön tudo­mányos együttműködési e®ezményt valamennyi szo­cialista ország tudományos akadémiájával, szélesítse ki kapcsolatait ezeknek az or­szágoknak tudósaival és ku­tatóintézeteivel. Világmére'ű hadiárat a béke fcii'osí'ására Nyikolaj Tyihonov, a ne­ves költő, a szovjet béke­bizottság elnöke a Pravda szerdai számában cikket irt a békemozgalom távlatairól. Világméretű hadjárat kez­dődött a béke biztosítására — írja Tyihonov. — A né­pek millió mind világosab­ban látják, ho® az emberi­ség új korszak küszöbén áll Először nyílik számára le­hetőség régj álmának meg­valósítására, ho® háború nélkül nyugalomban éljen Világszerte érdeklődéssel várják a kormányfők új döntéseit, a legfelső szinten tartandó tanácskozások kez­detét, a népek reményeinek valóraválását, azt, ho® az emberiség kijusson a bizal­matlanság és bizonytalanság zsákutcájából. A laoszi fesziiüség otra az amerikai beavatkozás A Vietnami Demokratikus A vietnami kormány han­Köztársaság külügyminisztc- goztatta, ho® a laoszi prob­riuma nyilatkozatot adott ki. léma megoldására — miként A nyilatkozat megállapítja, a Szovjetunió kormánya ja­ho® kudarcot vallott az a vasolta — haladéktalanul kísérlet, ho® a törvénytele- össze kell hívni az indo­nül létrehozott albizottság kínai helyzettel foglalkozó segítségével igazolják az 1954-es genfi tanácskozás amerikai imperialisták laoszi résztvevőit, mesterkedéseit. * A Vietnami Demokratikus Hammarskjöld ENSZ-fótit­K^rt8Sá,8 (k°rmáliya7 ,l0,bb kár vasárnap este repülőgé­ízben kijelentette - folyta- New YPrkbóJ e£:aa!*tt tód k a nyűatkozat - hogy Laoszba. A főtitkár útjának 2 ? első állomása London, innen désének fő és közvetlen oka utazik Krankfurtba, majd az amenkai imperialisták vientiane-be. laoszi beavatkozása. , .„,. , ., A Vietnami Demokratikus Hammarskjöld ma érkezne Köztársaság kormánya újra meg a laoszi fővárosba és hangoztatja, ho® a laoszi e® hétig tartózkodik ott probléma rendezésének egyetlen útja a genfi és a vietnami egyezmények tisz­teletben tartása és megvaló­sítása, a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság tevékeny­ségének felújítása. De Gaulle kijelentései arculcsapások Angi. a számára — ír]a a Daily Exprass A nyugati megfi®elóket ben kedden este az a vélte élénken foglalkoztatják de mény alakult ki, ho® Gaulle keddi sajtóértekezle- a Kelet és a Nyugat csács­tén tett kijelentései. Highto- találkozójára csak április wer, az AP hírma®arázója végén vagy májusban ke­szerint rülhct sor a washingtoni hivatalos — írja a Reuter párizsi tu­köröket bosszantja de dósítója. Gaulle sajtóértekezlete. Selwyn Lloyd brit külü®­Bizalmas beszélgetéseken miniszter szerdán reggel in­érezhető bizonyos neheztelés dult Párizsba, s nehéz tár­amiatt, ho® ®alásoknak néz elébe. Két­de Gaulle semmibe vette "aP0® Párizsi látogatásának Eisenhowernek a csúcsta- 3 célja hogy megjavítsa láikozó időpontjával kap- 32 angol—francia kapcsola­csolatos elképzeléseit. tokát. A London és Párizs Mások viszont ú® vélik, között, eleg huvos viszony hogv de Gaulle álláspontja megjavitását még nehezeb­közel áll az Egyesült Álla- be teszi, hogy de Gaulle mok mindenkor hangozta- keddi sajtóértekezletén fel­lőtt véleményéhez: halad- tételeket szabott a csucsérte­junk, de ne rohanjunk. kezletnek. Selwyn Lloyd pa­Mindenesetre — írja High- ^zsi látogatásának e®ik tower — Eisenhower a célja épp az volt ho® el­csúcsértekezlet alapfeltételé- erje a csúcsértekezlet miha­nek tekinti, ho® a nyugati marabbi megtartásai, szövetségesek egyetértsenek ebből s szempontból tehát és ezért elfogadta de Gaulle minden bizonnyal üres eljárási módját, Macmillan- kézzel tér majd vissza, nek pedig nem volt más vá- Nagyon kétséges az is, ho® lasztása, mint ho® u®an- bármilyen eredményt síké­ért te®e. rül majd elérnie párizsi Iá­Washingtoni hivatalos kö- togaiásának második célja rök e®ébként ú® vélik, tekintetében. va®is a tekin­ho® azok a tényezők, ame- tetben, ho® valamilyen faj­Ívekkel de Gaulle a csúcsta- ta Gazdasági együttműködés láikozó későbbi időpontját j&jjön létre Franciaország és indokolta, csak részben fe- Anglia, s ezáltal a közős jezik ki igazi törekvéseit. p1ac és a közös piacbél ki­Véleményük szerint az igazi maradt hét nyugat-európai okok a következők: ország kőzött. 1. De Gauile-nak szilárd A szerda reggeli angol la­elhatározása, hogy találko- pok általában bírálják de zlk Hruscsowal. mielőtt GauRe-nak a rsúcsértekea­lefil a tárgyalóasztalhoz létről tett kijelentéseit A a Kelet és Nyugat képvl- Daily Express szerint selőivcl. de Gaulle néhány kHeles­2. A tár®alások megkezdő- tése -arculcsapás voltAng­se előtt végre akarja haj- lia számára*, tani a szaharai atombomba- A Guardian, bér robbantást vezércikkben nem kommen­3. Bízik benne, hagy szí- tálja de Gaulle kijelentéseit lárdabb politikai helyzetet azt a reményét fejelj ki, teremthet Algériában az hogy a csúcsértekezletet nem értekezlet megkezdéséig. halogathattak majd a jőrő Párizsi diplomáciai körök- év májusáig. A világsajtó általános álláspontja: Csou En-laj javaslata józan és konstruktív A kinai —indiai határvita a tények tükrében Egyik leg|alen(Asebb Maholm-vonal u®anis sajá- közel esó kínai városokban. nem/^Lközi esemenye a hét tos elképzelések alapján jött Itt indiai pénz volt forga­nnnWinTk kétségtelenül létre, amennyiben az 1913— lombar s a hitelek fejében Sou En taf kinai mUittzter- 14-ben Simlában tartott kon- amelyeke, tibeti állatte­rtnkk ZhL indiai miniszr ferencián az angol küldött- vésztőknek nyvatták még elnök Nehrv »nmai miniMr ^ . ma is nagyszámú állatot ter elnökhöz intézet üzeneté seg vereté ' hajtanak át Indiába. A té­vőit, amelyben a Kínai Nép- ^ ren^al ba^lta ryek összegezésének tekint­SyXág. X°é7oZtinZ dTsZS^fiSZZ IN W. az állítjuk, ho® yl7lTüljLk\sT!s tár- kilométerrel északra eltérü- « indiai kormány a kinai aualják meg a határviták >6- na®részt járhatatlan területen ma már tarthatat­véaérvénues rendezésének szakadékok és hófödte-csú- előjogai visszaállításáért lehetőségeit. «ok rkítot* teiroletenát- küzd , ha ez Men fl Mnai Csou En-laj üzenete olyan b^dó vonalat Kínaiképvi- feüé afcfcor Időpontban hangzott el, ami- 3 ^^^Nehm - feltehetően párt­Tu^poítj: TZn éruTfJZX- ia jobboldali hangadői nyo­S - a sérelmek sora* ^^ását Igy való*- ^r^ó^ZS. érte Indiát. E forrásokból ban nincs is Kina és India » érkezett hírek arról számol- főzött mindkét ország által A*t, hogy Csou En- laj tak be ho® a kínaiak au- elfogadott és ratifikált határ- tárgyalást indítványozó gusztus 25-től kezdve soroza- egyezmény. javaslatában szinte telje tos határincidenseket provo- Ennek gyakorlati sen magáévá tette a szép háltak s attól kezdve mint- következmény. , tibe_ e® 20-25 ezer né®zetkilo- tj ellenforradalom félszárny ' JSkorínánvW^okú méter teriiletet tartanak lásakor jelentkeztek, amikor l^jSUé*kéSteek megszállás alntt S hogy tel- 0. indiai katonaság kínai döntö bizonyítékaként lehet jes le®en az indiaiak állító- területen| nyújtott védelmet, csak felfogni. indial fcnr­lagos igazsága, az indiai illetve biztosított Indiába minynaK ha csak nemakar kormány e® u®nevezett vslá menekülés, lehetőséget külpolitikája alapjaként meg Fehér Könyvet is kiadott, .. szétvert Mzcddkrak. Erről határozott -békés egymás amelyben a kinai kor- egy *zó sincs az tndiai Fe- meueU élés-, az vg>meve­mányhoz intézett indiai til- her Könyvben Arról sem, zett Pancsa Sila elveivel takozó jegyzékeket sorolja ho® a lhaszai indiai fo- szembekerülni, el kell hog\ fel állításai alátámasztására, konzulátus az általa és a iogadja a kinai javaslatot ? Mit mondanak ezzel szem- kinai kormány hozzájárulása tárgyalnla kell< még avkor ben a tények? nélkül fenntartott rádiótele- is ha _ m!nt várható — A Hin-v>láta hecvsée éebe- for-I a lázadók rendelkezésé- ezek a tár®a!ások eset'ea 1 ^n ttó L rsúcsal bocsátotta. Az sem köz- két-három évig is elhúzód­^ £ Z^ IS " " 8 fejleménvek át­kozott huzódo indiai-kínai sor o előJogra tartanak húzzák azokat a nyugat határt még az angol ®ar- més ^^ js )génvt Kf. szárnftágokat, hogy a két matositók vonták meg akkor, pm„,w„,r(ft még az á7siai na®hatalrm viszo­amlkor India teljhatalmú .,n„pro). sz(,re7tek meg a szá- rya tovább élesedjen, va®. urai voltak. E határvonal zndfordu1ó )dején. Így példá- ho® köztük fe<"-v»res ösz­nyugati részén kevesebb, ke- u[ csapatokat állomásoztat• szetőzésre kerüljön sor leti részén, a Burmától Bhu- hattak kinai területen fekvő mert hiszen vitáik békés tan-lg húzódó 830 mérföldes, városok ban többek között a eszközökkel történő megöl úgynevezett MacMaholm-vo- Lhaszába vezető út mentén dása az egész emberiség ér nal mentén pedig több vita- is s kereskedelmi előjogaik deke is. tott terület van. A Mac- voltak az indiai határhoz Perényi István Dobi István beszámolt kínai tapasztalatairól {Folytatás az l. oldalról) a helyeken, ahol mód és le- felmerülő ®akorlati probló­_ ,_, . , . - hetőség van rá, a termelő- mákkal. L^t^ATbetéséíek továte szövetkezetek vezetői meg- Felszólalt a vitában Dobi bi az eddidnél 'na®obb szervezik a tagság téli tog- István, a Népköztársaság El­mérvű kihasználása érdeké- lalkozlatását: - tanfolyam» nöki Tanácsának elnöke, ben számszerűleg és minősé- kai indítanak, vagy lehető- Javasolta, hogy a tanács­mieg tovább kell növelni a "get adnak a háziipari te- üles jegyzökönyvét juttas­közös áVn 'lományt, hiszen vékenység szervezésére. sák el mindazokhoz a párt­osok í® biztosíthatjuk a kí- Tisza József beszámolója állami és szövetkeze ti szer­vánt mérvű talaierő-vissza- fölött széleskörű vita indult vekhez, amelyekkel a terme­nótlást. Sok helyütt hiányos A felszólalók többsége rész- lőszövetkezetek kapcsolatban még a na®üzemek génesíté- letesen foglalkozott a naptá- állnak. se, nincs elegendő jól kép- éy szerinti elszámolással Az ülést Tisza József zár­zett szakember, nem megfe­lelő a tavság és a vezetőkes tervezéssel kapcsolatban ta be. e®üttműködése s végül nin­csenek kihasználva az öntö­zési és talajjavítási lehetősé­gek. Ki kell használni a* elköretkező hetekei Az időszerű őszi munkák­ról szólva megállapította, ho® a kedvezőtlen, száraz időjárás kétségtelenül nehe­zítette a szántást, vetést, de ezzel önrpagában még nem indokolható meg az e téren tapasztalható lemaradás. E gyes termelőszövetkezetek­ben ugyanis eluralkodott az a nézet, hogy most már min­dent a gépeknek kell eV>é­gezniök. Befejezésül hangsúlyozot­tan mutatott rá, ho® a téli időszakot valamennyi terme­lőszövetkezetben ki kell használni arra, hogy a tag­sággal megismertessék az őket érdeklő és érintő fon­tos rendeleteket, így az alap­szabálymintát, a nyugdíj­törvényt. E® közelmúltban megjelent rendelkezés sze­rint a termelőszövetkezetek a jövőben nantári évre ké­szítik terme'ísi terveiket. A téli időszakban tehát lehe­tőség van arra is. hogy ala­posan megvitassák a követ­kező évi tervi el "datokat A tagság — különösen a ren­delkezések ismeretében — minden bizonnyal igen sok hasznos javaslattal tudja elő­segíteni a közösség boldogulá­sát. Helyes, ha mindazokon

Next

/
Thumbnails
Contents