Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-12 / 266. szám

| A kínai—indiai | határvita | a tények tükrében f AM4GYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XV. évfolyam, 266. szám Ara: 50 fiUér Csütörtök, 1959. november 12. = Becsüljük meg a je.enl! A Termel ős? ovetkezeti Tanács syerdoi ülésén Dobi István beszámolt kínai tapasztalatairól A tanács részletesen megvitatta a termelőszövetkezetek előtt álló feladatokat Szerdán Budapesten ülést tartott az Országos Terme- megmaradtak, mint a komlőszövetkezeti Tanács. Megjelent az ülésen Dobi István, a muna mezőgazdasági termeNépköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszö- lést folytató egységei. A vetkezeti Tanács elnöke, Biszku Béla belügyminiszter, a kommuna másik részét az Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jparj részlegek alkotják. A tagja, Dögei Imre földművelésügyi miniszter is. kommunákban három tulajAz ülést Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács donforma létezik. A legforvtitkára nyitotta meg, majd Dobi István beszámolt a Ki- tosabb, az alapvető, a ternai Népköztársaság megalakulásának tizedik évfordulója melöcsoport tulajdona, van alkalmából rendezett ünnepségekről, amelyen részt vett a. továbbá kommunális tulajmagyar párt- és kormányküldöttség is. Beszámolt a kínai don, s a tulajdon egy része falvak életéről, a mezőgazdasági termelésről és a nepi a termelői brigádokat illeti kommunákban szerzett tapasztalatokról. meg. A kommuna közös , _ szükségleteihez a termelőEalatmaa OTÓnyOH csoport is hozzájárul a ma— imponálo teljesítmények ga tulajdonából, ily módon « ' J a kommunák — allarru táDobi István beszámolójá- állománnyal, őket tehát nem mogatással — nagyobb válban elmondotta: a kínai kötik semmiféle érzelmi szá- lalkozásokra is képesek, földreform során háromszáz- lak régebbi életükhöz. millió paraszt között mintegy nyolcvanmillió katasztrális hold földet osztottak szét, tehát egy-egy földhözjuttatottnak átlagosan 500— Hogyan tevékenykednek a népi kommunák? Dobi István ezután elmondotta, hogy ebben az évben Kína az utóbbi fél évszázad legsúlyosabb árvizét szenvedte el. A folvók mintegy juttaioraias auagosan ow— Dobi Istvan ezután a népi hatvanmillió holdnyi termó500 négyszögölnyi terület ju- kommunák tevékenységéről, arasztottak el mas tott. szervezetéről tájékoztatott, yidekeket pedig a szárazság Ez egymagában termesze- ^kommunában átlagosan es a ^ska érás pusrfította. ssí & _ kí „^ H0I20- A rendkívüli elemi erok azontesen nem jelenthette a ki- ötezer parasztcsalad aoigonai falvak felemelkedését, zik. A népi kommuna egye- ban nem okoztak olyan ka mert hiszen a kisparaszti ^i Zagaban a mezőgazda- tasztrofalis karokat mert a gazdaságok termelékenyebb Tgiésa kezdetleges, főleg nagygazdaságokká változta- kélzei végZett ipari terme- több ezer kisebb-nagyobb tárénak útja Kínában is, lésU valamint különböző víztárolót evtteHek, amelvek szükségszerűen a szövetkeze- melléküzemágakat. Foglal- tüzét az idén felhasználtak. teken keresztül vezetett. koznak még a kereskedelem- A kínai 3irég az Bárhol kérdeztük a kommu- meb ^z oktatás, az állam- utóbbi másfél évben hatalnák vezetőit és tagjait, ho- igazgatás és a honvédelem masat fejlődött. 1958-ban a gyan jutottak el ilyen rövid beiyj jellegű feladataival is. rnezőo'tóaság teljes termeidő alatt a kollektív gaz- A népi kommuna szervezeti lése huszonöt szállókká' dálkodás teljes megvalósítá- felépítése különbözik a mi növekedett, s az idei emelsáig, a válasz mindenütt szövetkezeteinkétől. A régi kedést — az elemi csanások egyértelmű és kézenfekvő szövetkezeti keretek bizo- által okozott veszteségek elvolt: a felszabadulás és a nyos fokú önállósággal, ter- lenére is — 10—20 százalék földreform után hamarosan melöcsoport elnevezéssel közöttire becsülik, rájöttek, hogy bár övék a föld, de kevés az állat, nincs elegendő és megfelelő termelési eszköz és ezenkívül is, külön-külön képtelenek megbirkózni a természet elemi erőivel, a Kínában gyakori árvízzel és aszállyal. A kínai Épül a borsodi víztároló j Uj lakások A borsodi szénmedence vízhiányának megoldásához |f S járul hozzá a Rakaca-völgyi nagy víztároló építése. Az g zsíi itt tárolt öt millió köbméter vízből szükség szerinti ada- s —• golással biztosítják a kutak vízellátását. A víztároló az g árvizeket is szabályozza, s így jelentős mezőgazdasági terű- 1 leteket véd meg. A 40 millió forint költséggel épülő víz- W tároló 1961 tavaszán lép üzembe. Képünkön munkában = láthatjuk a nagy földmunka-gépeket, amint a völgyet ha- S tároló hegyekből 1200 köbméter anyagot hordanak le a 1 foldgat epüesehez. IninitniiBiiiiiiitiiiinimiiiiiimiiniiiiiiinitnitniiiiiiif A téli autóbusz- 1 menetrend ^l^hii hhwh itf f ^ihhhiiihif HHIIIimilHiWHtWttlHt whthtwfffltfhfft?nihf utimfti ftthi humáimhiiihh^bibib^ihihhniha^bhffligm* tummiiiiuumfuuéhhs Karlovy Vnryba látogatott a magyar parlamenti kiiidiit'ség Benke Vvléria művelődésügyi mnlsm és Moiiitr János művei idésügyi miniszterheiyelles Szegedre i&io latoit Jól fejlődnek as új terme lőasöretkexetek Dobi István beszámolója gok megnyugtatóan fejlődután Tisza József, a Terme- nek, sőt kifejezetten jó helylőszövetkezeti Tanács titká- zetben vannak. Mind politiarvri^ es aszauym. « «u«j ^ Mertette a termelőszö- kai, mind pedig szervezeti rütoényS^tt^m vott vetkezeti mozgalom év eleji és gazdasági vonatkozásban és ma sincs a nálunk elter- nagyarányú fejlődésének jedthez hasonló portájuk több vonását, s rámutatott: gazdarégi épületekkel, állat- az új szövetkezeti gazdasám&rnmmm (Fotó: Agotha Tibor) A láng fúvató tovább erősödtek a korábban alakult termelőszövetkezetek is. A fejlesztéssel egyidőben nem csökkent, sőt ellenkezőleg — gabonafélékből és kapásakból egyaránt — eroő"r+jett a szövetkezetgazdaságok átlagtermése: búzából 31, őszi árpából 33, tavaszi árpából 47, zabból 37, kukoricából 29, cukorrépából 10 százalékkal termeltek többet az elmúlt évinél. Egy katasztrális hold területre vonatkoztatva országos átlagban minden növényféléből többet termeltek az egyénileg gazdálkodóknál. Az eredmények ellenért termelőszövetkezeti gazdaságaink még távolról sem érték el, illetve hasznosították (Folytatás a 2. oldalon.) dött. Kedden és szerdán a Művelődésügyi Minisztérium vezetői látogatták meg a Szegedi Tudományegyetemet. Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes november 10-én a tudományegyetem több intézményét kereste fel, közöttük egyetemi diákkolégiumokat és eszmecserét folytatott az egyetem oktatóival. Szertián, november 11-én Szegedre érkezett Benke Valéria művelődésügyi miniszter is Délelőtt részt vett a tudo mányegyetem tanácsülésén ezután pedig intézeteket keresett fel, ahol az oktató és tudományos munka iránt érdeklődött. A délutáni órákban Benke Valéria az MSZMP városi bizottságán tett látogatást Ünnepi hét Weimarban Schiller születésének 200. évfordulóján A Német Demokratikus Köztársaságban november 10-én, Friedrich Schiller születésének 200. évfordulója alkalmából ünnepségeken és előadásokon emlékeztek meg a német irodalom egyik legnagyobb költőjéről. Dr. ik Endre iidvdz ő iávírata a román kű figym nisz erhez Avram Bunaciunak, a Román Népköziársaság külügyminiszterének 50. születésnapja alkalmából dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere üdvözlő táviratot külJózsef Attila-szobor készül Szegeden A Képzőművészeti Alapnál bejelentette igényét a Szegedi Felsőfokú Tanítóképző József Attila szobrának elkészíttetésére. A megbízást Tápai Antal szegedi szobrászművésznek adták ki, aki már megkezdte a szobor formálását. József Attilát mint diákot formálja meg, speciális szobrászati eljárással. A modellt már el is készítette Tápai Antal, s miutár a Képzőművészeti Alap zsűrije elbírálta, tovább dolgozik új alkotásán. A Felsőfokú Tanítóképző igazgatósága József Attila új szobrának felavatását a névadó ünnepségre tervezi, ugyanis József Attiláról szeretnék elnevezni az intézményt. A névadó ünnepségre és a szoboravatásra előreláthatóan ji-nuár-február hónapokban kerül majd cor. Az évforduló alkalmából Weimarban, a német klaszszikus irodalom hajdani központjában megnyitották az ünnepi hetet. Hazánkat Halász Előd. a Szegedi Tudományegyetem Germán Nyelvek és Irodalmak Tanszékének vezetője, Kiss Ferencné, Vajda György Mihály és Waldapfel József képviselte az értekezleten. A külföldi germanisták közül Vajda György Mihály professzor tartott elsőnek előadást arról, hogy milyen hatással voltak az euróoai színműirodalomra Schiller drámái. A Csehszlovákiában tartózkodó magyar parlamenti küldöttség Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének vezetésével kedden Karlovy Varyba érkezett. A magyar küldöttség a Karlovy Vary tartományban nagy érdeklődéssel tanulmányozta a csehszlovák nemzeti bizottságok munkáját Ujabb francia városok Hívják meg Hruscsovot Ujabb francia városok szeretnék falaik között üdvözölni a szovjet kormányfőt. Gaston Deffere, Marseille szocialista polgármestere a köztársasági elnökhöz eljuttatta a város kérését: biztosítsák, hogy Hruscsov Marseillebe is ellátogathasson. Kir kanonok, a nemzetgyűlés doyenje. Díjon polgármestere közölte, hogy személyesen meghívta Hruscsovot, jöjjön el az egykori Burgondia fővárosába. II Magyar Wöztfrsasíg a legUarozottaDIian iám alj? a szovjet kor nánv leszerelési javas1 Halt Az országgyűlés külügyi bizottsága Kiss Károly elnöklésével szerdán ülést tartott és foglalkozott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez Intézett felhívásával. Az ülésen jelen volt dr. Sík Endre külügyminiszter is. Több felszólalás után az ülés határozatot fogadott el. amely leszögezi: A külügyi bizottság úgy látja, hogj a szovjet kormánynak az ENbZ elé terjesztett javaslatai megjelölik az altalanos és teljes leszerelés reahs módozatait. Éppen ezért népünk nevében a leghatározottabban tamogatjuk e javaslatokat. s kívánjuk, hogy az örök béke javara. a népek boldogulásinak javára mielőbb megvalósuljanak.