Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-22 / 275. szám

5 Vasárnap, 1959. november 15. 289 Lehet-e öntözni a Nagy Feketét ? A Délalföldi Mezőgazdasá- gazdaságává fejleszthetnék szabadulás Tsz öntöző főmű­gi Kísérleti Intézet Szeged azt. veit is teljesen újra kellene öthalmi gazdaságának az Tudományos szakemberek- tervezni, építeni. Tehát már egész magyar mezőgazdaság- tői értesültünk, hogy az,most szükség van arra, hogy ban hírneve, becsülete van. egész ország legnagyobb, leg- a város vezetői és az illeté­A gazdaság főbejáratának szebb, legjobban jövedelme- kes szakemberek sürgősen homlokzatát nen\ érdemtele- ző öntözés® termelési és víz- megtanácskozzák az ügyet, s nül díszíti a büszke élüzem gazdálkodási zárt egységét a szövetkezet öntözőcsator Az ifjúság szocialista nevelése reményteljes, szép feladat A Csongrád megyei alkotóművészek tanácskozásáról írók, képzőművészek, mu- a magyar ifjúsági iroda- figyelmesseg és alaposság zsikusok és színészek foiy- lom kérdéseit jellemezte. Szóba került, „ __ _ a tattak kiadós eszmecserét boncolgatta, és rámutatott hogv a pedagógusok tökél® lehetne létrehozni a szegedi náit úgy építsék k? hogv- tcgnap Szegeden, a Központi arra, hogy megújuló irodai- tesebb munkájához js cél­- • - • • - - - - - - Egyetem aulájában. Csöng- munk mindeddig szűkölkö- szerű volna a KISZ nevelési rád megye és Szeged alkotó- djk olyan ifjúsági művek- irányelveinek tanulmányozá­mű vészei jöttek össze, hogy ben, amelyek élvezetes, iz- sa, továbbá, hogy a társada­a Kommunista Ifjúsági Szo- galmas olvasmányokként lom és a szülök meglehetö­vetség vezetőivel közösen ta- megfelelő szocialista nevelő- sen elkényeztették a fiatal­nácskozzanak arról, miként erővel is rendelkeznének. A ságot, s hasznos volna szi­járulhatnának hozzá fontos KISZ bizonyára komoly se- gorúbb követelményeket, tevékenységükkel az ifjúság gítséget tudna nyújtani, hogy magasabb mércét állítani a ®zmei, politikai, erkölcsi és ^ jj-ók ehhez a szükség® fiatalok elé. Több kritikai ®ztétikai neveléséhez. valóságélményt üzemekben, észrevétel érte az ifjúság A tanácskozást G y o v a i termelőszövetkezetekben ®ztétikai nevelésében köve­Lajos, a KISZ Csongrád me- megszerezh®sék — mon- tett gyakorlatunkat,. különö­gyei bizottságának titkára dotta. sen ami a zenei nevelést, nyitotta meg, majd And- A képzőművészek nevé- könyvkiadóink kiadási ter­r á s s y Laj®, a KISZ Sze- ben Tápai Antal szobrász- veit, programját, és a szín­ged vár®i végrehajtó bizott- művész ismertette a Haza- ház ifjúsági műsorpolitikáját ságának tágja tartott eló- fias Népfronttal közösen ki- illeti. Elhangzott olyan ja­adást. Ismertette a KISZ dolgozott tervet., mely sz® vaslat is, hogy az ifjúsági Központi Bizottságának az rint irodalom fellendítése érd® ifjúság nevelésével kapra® alkotóházal kellene létre- kében célszerű lenne, ha a lat® irányelveit ® szamba hozni KISZ és a megyei tanács és vette az ebből eredő gya- * Nagy Feketén, melybe az ál- azok az első lépcsőjét képez­lami gazdaság birtoka is be- zék az öthalmi gazdaság és letartozik. a Nagy Fekete leendő öntö­_ ,.. ... zőrendszerének. I megoldás úlja Megtöbbszöröződd terméshozamok A Vízügyi Igazgatóság ter­csillag. Kielégítetlen igénvek A baktói, mihályteleki, röszkei, alsóvárosi termelő­szövetkezeti tagok, parasz­tok mégis elégedetlenek. Azt A kérdés: hogyan lehet mondják: kormányunk m® ezt megcsinálni? Honnan zőgazdasági politikája, sőt vesszük a rengeteg vizet, egész parasztprogramja bel- effffff3 nyári ld6ben most kés-tik elő tori® nncviizemi mezőaazda- iendkívul szomjas nagy f® v ez01 most készítik elo a sáto tcTmff feto Sít ketei talajoknak? A baktói szomszédos algyői vízrend­bffüff Ugyanakkor az Felszabadulás Tsz tagsága «er telj® újjáépítését, kor­bennunket ugyanakkor az meeadta a f® szerűsítését. Különválasztják állami gazdasag — jóllehet reszDen mar megadta a i® Szisdás ta­nom raita m.'iiott _ nem so- leletet. A jovo évben a Nagy a leioiyo SZIK®, szoaas ta­kati tett edSe ezért Sok-sok Feketén elterülő gazdasági lajvizeket az öntözővizektől, kat tett eddig ezert. bok SOK aükben mintecv 200 ka- Erre most még beláthatatla­oktalan kiadas lenne meg- egységűimén mintegy -uu aa . . a kadál vnzható ha Szeged taszteri hold területet víz- nul sok Pénzt kolt államunk, körnvékén titoontanvosan el- ágyúkkal öntöznek majd. A Ha tovább halogatjuk az tenőSu irányított állami bakt.ói rizstelepektől a fertői ügyet, az algyői csatornahá­lenorzott, rányitott állam .. . keresztül hozza lózat építése elkezdődik, s gazdaság működnék, ahol szikeseken keresztül nozza e időnként megnézhetnék, h® majd egy u; csatorna a Ti- ^ ff ® ff "fSfff?? evan kell ieazán korszerűen sza életet adó vizét a Nagy "legleleI(:>e" ugy épul meg, ré^rtes v sZok S Feketére. A csatorna - hogv az sohasem tud elegen­ffzm te~fíztaí eff mint a Vízügyi Igazgatóság dó vizet adni Szeged legjobb re hangsabban jelenS dokumentációs anyagából földjeinek. Pedig erre égető re nangosaDDan jelentkező kilométer- szükség van. Dr. Somorjai igényt eddig sem az intézet, ff™1 űtőrház előtt kl Ferenc, a mezőgazdasági tű­sem a gazdasag nem tudta Konei, az utornaz eiott k® . . . kielégíteni. A magyarázat az, resztezl majd a Csongrádi dományok hogy országos hibaként j® lentkezett eddig: utat Ha ezt a H u kandidátusának csatornát megállapítása szerint például lentkezett eddia- az eaész mintegy 2500 méterrel meg- a PapHka eddigi természetes maff r "grfrtudomTny mű- hosszabbítanák, a Tisza vize hozamait mintegy két-há­vrfrée és a gyakoriati ter- Részen a budapesti műútig romszorosara lehetne emelni, metós két effástól eiff A Felszabadulás Tsz ff ff 1 hofflr a minőség va­SBrgös korszerűsítést kadfvSl cffklvksía® érveiben 75o" hold es&tetés: ^H is romlana. Ugyanígy mí^tis8^ ás-sfffl ^rffysffrffi-t területen. Ennek a nagy b® 1S> !okent a silókukoricáét, ruházásnak az első szakaszát lucernaet, s más fűfélék, de Mit kíván most Szeged már a következő tavasz id® a sz.emrakukoricáét is. vár® mezőgazdasági term® jén megvalósítják. A Vízügyi Mindez az állattenyésztés­lésének fejlődése ettől az in- Igazgatóság tervező mérnö- sel kapcsoiatos árutermelés tézettől? Azt, hogy mihama- kei most ennek a kívána- szinvonaIat is hatványozottan rabb fogjanak hozzá többek lomnak megfelelően készítik ffe,né Szegeden környó­között az öthalmi állami el a terveket. Máris előre a felsorolt problémák gazdaság korszerűsítéséhez, vetíti árnyékát egy-két mii- megoldása nemcsak szegedi Bizony® idő múltán a Dél- lió megtakarítható kiadás, érdek. Ezért jó lenne, ha Alföld belterjesen termelő Később ugyanis, amikor az ffffff nektekintenek a „ . , . . ...... Csongrád megyei s az ílleté­egyik mintagazdaságava, eg®z Nagy Fekete öntözése kes minisztériiimi szervek is. úgyis mondhatjuk iskola kerülne napirendre, a Fel- Csépi József körlat i "ennivalókat A höö- ff a szobrászok és íratok ffff^ffffff gatóság érdeklődésére való donghatnának. E? ff" Csongrád megyében élő ir® tekmtettel tezmeny nagyszerűen alkal- .6- ^ 11 6 mas volna arra is, hogy dalmff ff ff a­különös gondot fordított a megvesse az egyik gimná- ff ff ácskozáson reszt vett művészi alkotások útján művészeti tagozatának ^ felszolait K o mocS1 n történő eszmei és eszteti- alapjait, s ugyanakkor hasz- ?oltan-.az MSZMP Politikai kai nevelés lehetőségeinek no6 segítséget nyújtson az ismertetésére egyre terebélyesedő poli­és annak megfogalmazására, technikai oktatáshoz. hogy az alkotóművészek A beszámolóban ra a kor- kezdeménve2ést mf>rt miként támogathatják az if- referátumokban elhangzott ffff^X _ ez az első júsági szövetséget ennek ht^ra kezdeményezések ra ff ™tT0gy ff^ff megval®itásaban. javasiaiok Az előadást Szabolcsi széleskörű vitát váltot­Gábor, a Tiszatáj szerkesz- tak ki. tője és Tápai Antal szob- A vita nem rekedt meg a rászművész egészítették ki művészi munkával való ösz­gond® korreferátummal, szofügges medrében, hanem Szabolcsi Gábor szinte mindenre kiterjedő Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára is. Öröm­mel üdvözölte ezt a helyi Szovjet színháztörténeti kutató a Szegedi Nemzeti Színházban Az ellenforradalom sötét napjainak álarcot lehullajtó, bonyolult helyz® teket teremtő vívódásokat, tévelygé­seket okozó napjai az egyik legna­gyobb irodalmi, drámai élményt kí­nálják íróinknak. Ebből az élmény­ből regény, film és több színpadi mű is született már, melyek között — anélkül, hogy rangsorolni akar­nánk — érték® helyet foglal el Darvas József Korm® ég című drámája, amelyet m®t mutatott be a Szegedi Nemzeti Színház. Ha nem is volt színházunk úttörő abban, hogy ilyen drámát a szegedi közön­ség elé hozzon, most mégis kárpót­lást kaptunk azáltal, hogy vérbeli író őszinte, igaz darabjának sikeres bemutatóját tekinthettük meg. A szerző lapunk tegnapi számában közölt nyilatkozatában egyebek között arról szólt, hogy a belső drámaiság, a lélektani ábrázolás irányában tö­rekedett művében, az egyének életé­ben kirobbanó életkonfliktusokat igyekezett ábrázolni a magyar nép 1956-® nagy drámájának szerepé­ben. Alkotását valóban e szándék emberi és művészi összefonódottságú megvalósítása avatja hitelessé, meg­kapóvá és értékrasé. Szám® lehető­séget rótt magában az az alapgond® lat, hogy egy munkáscsaládból szár­mazó írót állít a cselekmény közép­pontjába. Ennek az írónak vívódása nem marad hatástalan a nézőre, kü­lönösen a közönség értelmiségi ré­szére. Tépelődése, s már-már lelki meghasonlottsása ugyanis rendkívül jellemző az értelmiségiek jelentős cs® portjára, akik nem álltak, sőt szem­ben álltak az ellenforradalmi má­konyhintésekkel, gaztevésekkel, de bizony® kötöttségeik miatt nem tud­ták a hely® utat sem megtalálni. Darvas József elvitathatatlan érdeme, hogy olyan figurát gyúrt hőséből, akit a néző éppen azért fogad el, mert problémái vannak, szabadulni akar tévelygéseitől, becsülettel, teljes hittel akarja szolgálni a nép ügyét és nem vállal semmit meggyőződés nélkül. Az igaz meggyőződés azonban nagyon sokszor keserv® gvötrődések útján érhető el — az tudja igazán, aki maga is megtette ezt az utat. Más alakjai is vannak természe­tesen a darabnak. A karrierista író­szövetségi funkcionárius, aki nem csinál lelkiismereti kérdést, neki csak látszat-lelkiismereti kérdései akad­nak. Még kevésbé akad lelkiismereti kérdése a tőkésből lett segédmunkás Virizlainak, a néphatalom esküdt el­lenségének. De ott áll a darab hősé­nek, Joó Sándor írónak bátyja is, az Kormos ég egyszerű üzemi párttitkár, aki a munkások között jobban megtartotta hely® ösztönét, mint öccsének sik® rült. A hely® ösztön és a tudat® helytállás sajátos keverékét sikerült megrajzolni a párttitkár alakjában. Széles skálán mozgott a szerző jel­lemábrázoló készsége, amellyel bené­p®ítette drámája színhelyét, cselek­ményét. Mindegyikkel a maga nemé­ben egy-egy érdek®, saját® világot villantott fel, amelyek azonban ép­pen az élet természeténél fogva egy­befonódnak, s vonzzák, vagy taszít­ják egvmást. Mondhatnánk, hogy örültünk volna több erőtelj® munkás figura ábráz® lásának amellyel érezhetőbbé tehetné az író, hogy az ellenforradalom id® jén is megvolt az a bázis, amelyre a Szovjetunió segítsége után, a párt vezetésével a konszolidáció felépülhe­tett. Ezt inkább epikus módon ol­dotta meg, de hiszen darabjának lé­nyege mindenekelőtt az értelmiség magatartásának drámai felvázolása. Fnnek a feladatnak igazan, forró lég­körű. feszítő erejű és hitvalló alk® fással felelt meg. A közönséget éppen azért kapja meg ez a mű. mert a színpadról nem szólamokat hall, nem papiros-figurákat lát mozogni, hanem közelmúltjának ismert alakjait látja megelevenedni, s ki jobban, ki k® vésbé saját magát is látja. Méltó volt a szegedi előadás a da­rabhoz, s a mondanivalóhoz. A szín­padon már az első jelenetekben j® len volt az a feszültség és a szenve­délyek feltörésének az a felfokozott izgalma, amely bizony® mértékig alaphangja e drámának. A későbbi előadásokon valószínűen még egyen­letesebb lesz majd az előadás ritmusa is, amelv még inkább elősegíti a drá­mai sodrás erőteljességét. A rendező Békés András elmélyült munkájá­ról tanúskodott a bemutató, s arról is. hogy sikerült a szereplő együttessel tudat®, az írói mondanivalót élesen reflektorfénybe állító előadást produ­kálnia. (Csak mellékraen jegvezzük meg, hogy azok, akik a darab elő­adását a budapesti Nemzeti Színház­ban látták, bizonyára hiányolhatták a parlamenti kép elmaradását. Már Kecskeméten is e nélkül mu­tatták be a darabot, amelyen az író ennek megfelelően bizony® átdolgo­zást végzett. Igaz, hogy így a dráma egységesebbé vált, s ez a módosítás mellett szól. A történelmi légkör na­A Magyar Tudomány® ves szovjet színházi szak­Akadémia és a Színházt® ember. Tanulmányútja során dományi Intézet vendég® a magyar színházakat lát® ként hosszabb tanulmány- gátja és kutatómunkát vé­úton hazánkban tartózkodik £ez a régebbi magyar szín­Alekszander Gerskovics ne- játszással kapcsolatban. K® :gg^ ;.; =;.; =;.; ;.; = -.. ráhbi magyarországi látoga­,, , ,. , " " ,.™tásai alapján szám® dolgo­P?bVe iffge nemelyik szerepln [zata jelent meg a Szovjet­lelki fejlődése szempontjából viszont unióban a magyar szinház­nagyon is szűkség lett volna rá. Saj-IIIJtörténet témaköréből, külö­néljük, hogy olyan színház, mint a -'[nősen annak nagy romanti­mienk. nem vágott neki ennek a fel-|i]jkus korszakáróL adatnak. ff! Színháztörténeti kutató­A szereplők ertékelesenel nemcsak :'munkója során érkezett Sz® azért szolunk első helyen.. Kormos lged hogy a Nemzeti Szín­Laj®rol, mert a darab kozponti_ h® ;..házban adatokat gyűjtsön a set, Joó Sándor irot szemelyesitettem,,,^ egykori ^ mai szín_ meg hanem fokent azért, mert rend- |||jházi életéről. Tegnap a Sze­kivul finoman sallangtalanul és hai- ;.: edi Nemzeti Színház vez® sogo szmek nelkul, mégis sokszínűen |j||t6ivel tagjaival folyta­mutatta be az őszinte, becsületesen ||||lott eszmecserét. Este meg­tepelodo iro alakjat. Szinte tovább Xtekihtette a Kormos ég elő­fejteszlette, kiszel®itette ezt az egye- !adását nített típust, amelyet a darab szer-IHj Alekgzander Gerskovics zoje alkotott. Joó Andrásnak, a párt- •••Szegedrői Pécsre és Kap®­titkamak alakjaban is hiteles, hatá- varga utazik. rozott egyéniséget kaptunk Kiss!*'! Ferenctől, akj művészi erőtel jességé­vei adott hangsúlyt a viharban is ! Mennyit fizetnek megállni tudó munkásember alakjá-v vészek az ifjúság nevelési problémáiról tanácskoznak. A gazdag véleménycsere máris igazolta^ az ilyen ta­nácskozások létjogosultsá­gát és céltudatosságát. Az ®zmecsere folytán kid® rült, hogy a KISZ és a mű­vészek elvekben és szándékok­ban közös nevezőn vannak, érzik és tudják, hogy mi­lyen kötel®ségük van az if­júság szocialista arculatának formálásában. Figyelmezte­tett arra, hogy fiatalságunk erényeinek és hibáinak megítélésében na­gyon tárgyilagosnak kel] lennünk és figyelembe kell vennünk azokat a körülményeket, amelyek ezeket kiváltották. Bár sok kritikai észrevétel­lel illettük ifjúságunk gon­dolkodását, magatartását és életelveit, semmi okunk nincs .arra, hogy munkánk­ban nélkülözzük a reális op­timizmust. Az ifjúság neve­lésére jog®an tekintünk úgy, mint nagyon szép és igen reményteljes feladatra. — Miben segíthetnek a művészek? — tette fel a kérdést. — Mindenekelőtt arra számítunk részükről, hogy azt, amit a művészet­tel alkotó módon nem fog­lalkozó ember, az ifjúsági vezető és a szülő értelemmel és lelk®edéssel el tud mon­dani a fiataloknak, azt ők művészi módon mondják el, az ifjúság érzelmi világát is megragadják. A művészetek olyan néve­lőéről képviselnek, amely­ről nem lehet lemondani. Az eredmény® tanácsk® zást Gyovai Lajos zárta be, annak a reménynek hangoz­tatásával. hogy az első ilyen természetű megbrazélés bi­zonyára termékenyen- • hat majd a Csongrád megyei al­kotóművészek tevékenys® gére. isemDer alakja-• - i.u- l i: nak. Joó nénit, a munkásasszony m]a ,üuü e 11011 anyát Miklós Klára arról az olda-||||nyerŐSZelvényeÍre ? Iáról mutatta meg. amely a tegjellem- y ' zőbb és legrokonszenvesebb is: meleg-jjjj A 47. játékhéten öt talala­szívű, az élet dolgaihoz nem sokat ltot egy szelvényen sem ér­értő, mégis olyan jól látó proletár- Xtek el. A 4 találatos szelvé­anyát formált meg. Joó Sándor fele- Ínyek száma 48. nyeremé­ségének. Klárinak alakját Lon t a y llllnyük 55 563 forint. Három­Margit ugyancsak hely® érzékkel •••találatos szelvény ezúttal formálta, s vitte végig a lelki kisik- 13252 volt, ezekre 418 forintot lasnak azon az útján, amely e jel-^fizetnek. A kéttalálatos szel­lemből eredendően fakad. A többiek t/vények száma R8526, nyer® is egy-egy gond® alakítással terem-- j, mff,ük 15 40 forint tették meg a szükség® légkört. K a - !J!:menJ Uk 15,40 l0 int' tona András, a karrierista, képmii-V tató Bér® Imrét ötletesen vitte szín-'"' re, Ka ló Flórián az amerikai új-., ságíró szerepében találót nyújtott, a 1 szovjet műfordítót pedig K á r o 1 y i II István meleg vonásokkal rajzolta Hll meg, s nem a hatásosságra, inkább az emberi mélységekre törekedett. Ili Pagonyi Nándor vak partizánja™ megkapóan szép volt, s K á t a y End- ' re figurát teremtő ereje dicséretes az ellenforradalmár Virizlai életre kel-SS tésében. Mentes József (Czabuk) és™ Marosi Károly (Gerendás) epizód- ||j alakítása is beillett az előadásba. T®v hetségről beszél a fiatal Madaras" József (Laci) játéka szolgál, ha még inkább maid néhány külsőség® «,; „ • Gond® és szép színpadképet t®»" Bff^'fffffí remtőmunkáról tanúskodik Sándor*'­Laj® díszlete, legfeljebb az vitat- j 'É^íW tns r ható. hogy a szimbolikus keret jólH WmM 1900 ^kapiiátA- «»»'» illeszkedik-e a realista megoldású™ Á^W ff í szobához és az egész előadás szocia-|||| AÁ&Z ( POSTAI"V4TA,fl4V­lista-realista törekvéséhez. Minden-X $$$$ \POST\S Kt/IU>UOM I f.s esetre a sikert elősegítő hatásossá gát llll V ,\z í'jsAO ÍKI+okM) nem vitatiuk. s ez érdeme, amellyel HU ' hozzá iárult a szegedi szfnhá? élményt jelentő új bemutatójánál. .;rt*tr»!hr>z.|i|! Lőkös Zoltán 1 mm" M W^TUtsitef-hatá.igiati fiatal Ma daras |||| MH9G-— is. de előnyére llll i|f' . J f ) fi ább megszabadul:-.' rtYVTÁ #' 5K(8«i WÁÍiiísJÜL

Next

/
Thumbnails
Contents