Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

I Vasárnap, 1959. október i Mit tudjátok tt, hogy micsoda roppant gyönyörűség az odalent, a szandsák barákjaiban, mikor egy-egy c zug elhatározza, hogy estére lakodalom lesz. Lakodalom! magyarországi fajta. Híre megy annak rögtön. Már délbe, vártaosztáskor megmondják a naposoknak. Azok aztán ahogy szétmennek, rengeteg örömet visznek magukkal. Mert széthordják a hírt mindenfelé. A Brückenthurmbeli vendég éppúgy megtudta, mint az, aki fönt lakott a Cadinje brdo tetején az őrházbgn, vagy a jágerok sáncán. Sőt még be is izentek a városba, mert ott is tanyázott egy század. Azok aztán elmondták a kutyamosóknak, már hogy a tisztilegényeknek. (Hadd lássák azok is. ámbár nem érdemesek rá, hogy mint éli világát az igazi katona-gyerek.) De alig várja a ven~ * dég, hogy vége legyen a délutáni foglalkozásnak. Ha véletlenül esős napon, vagy télvíz LAKODALOM iCotoHútoc Tömörkény István eltemetett írásaiból O

lvasóink bizonyára meglepődnek a címen, pedig valóban Így van: Tömörkény Istvánnak eltemetett Írásaiból közlttnk ízelítőül egyet-kettöt, hogy lássák: ml minden érték hever még a napilapok temetőjében. Tömörkény életművének meg nem érdemelt sors jutott osztályrészül. Eletében a „hivatalos" kritika nem értette meg Írásai jelentőségét, jóllehet a fővárosi lapok állandóan és örömmel közölték remekbeszabott „tárcáit". Ady, Móricz Zsigmond és Juhász Gyula elismerő és művészetének hódoló szavat nem tudták áttörni az elefántcsont-torony lakúinak közönyét. A két világháború között csak a szegedlek, Tömörkény utolérhetetlen művészetének szerelmesei melengették szivükön nagy Írónk emlékét. A felszabadulás után közvetlenül több kötetét adták ki, Tömörkény életművének méltó értékeléséhez hozzáfogtak Irodalomtörténészeink, a Szépirodalmi Könyvkiadónál egymás után jelennek meg ízléses kiadásban müvei, » í*1^"*/ igénye nélkül, ötletszerű és nagyon is egyéni ízléstől függő válogatásban, ugyanakkor száz és száz nagyszerű Írása maradt feltáratlanul a napilapok már említett temetőjében. ís hogy Írónk életműve mindenféleképpen megérett a Juhász Gyuláéhoz hasonló kritikai kiadásra, bizonyítja az ..eltemetett" írás is, melyről ortutay Gyulának egyébként úttörő bibliográfiája sem tesz említést. Madácsy László tes vendégkoszorút asztalhoz a vőfény. Leülnek sorjába. Régi szokás szerint előbb levest hordanak körül, erős, jó tyúklevest — amit különben a vizes kupákból merigetnek a csajkatetökbe a fölszolgáló legények. Ahogy azt kikanalazták, a hús elébe mond kínáló szavakat a vőfély. Esznek aztán ezt is, az örömapa kínálja erősen, tessék, egyék, nem lesz egyéb. Amire hamisan pislant a megkínált vendég. (Tudjuk, tudjuk — hiszen ott van még az asztalon a tészta is, azt is meg kell enni, tisztesség nem esik, mondván.) A húsféle után áldomásozvak, köszöntöznek, de mindig csak vízzel, mert jó szokás szerint tilos a játékhoz bort vinni. A kemény legények eldurvulva, elkérgesülve a nehéz sorban, ami odalent napi járandóság, beleélik magukat az édes otthon örömeibe, s úgy végig játsszák a lakodalmat, hogy gyönyörűség azt nézni. Mikor pedig a tészta is eltáján van az idő és iskola a bÁd°a kulacsban.) van. mert nem lehet oda- . Ot}hon meg már <yi a bál. a kulacsra való kalácsot, szoknya, derék van rajta, le- pusztult a sarokba hányhogy vtszik az italt. (Vizet pedőkből csinálta össze kom- ják az 'asztalokat a citorás pamsnejder Johann Varga csárdásba kezd, s aztán tánII. s feje bekötve babos kék col az egész. Eleinte hallat- -—. - - , . : * - *• - wwo ívca. w: isc eyvsz. Ejieiiue nauaikint járni, dehogy hallgat ff f^ak egymasra rakva a kendővel, fehér kesztyű a szik csak a citora vékony csak egy is arra, amit tani- hogy helyet _ ne kezén, mikor az örömapa szava, azután elnyeli a lábtanak. Mind csak azt beszé- íjí,^/ ,11™' a feher fenyqfa- bevezeti, olyan szemérmesen dobogás, a vastag, szeges sáli, már, hogy lakodalom lesz, ?s"«ofc e«'™s to}va> húzódozik a sok kíváncsi le- ruk topogása. Por támad, kimash Allah, de jó lesz. „f" . >,- "Védővel gény-tekintet elől. Azután pirulva forgatják egymást, Ahogy aztán a parancs meg- *™tan az egesz megjön a vőlegény, kivarrott belebódulva a táncba, amelyvolt, kikeverődik a lakoda- • fölrakva ta- ingben (mert hoznak olyant ben olyan régen nem volt lomtartó szakaszból valami OVanánt a csajkatetők, hazúlról a regruták), egy részük, s nem is egy vöfélyes ember. Aki - . hogy érti a rigmust. Van olyan I.,,. .,111. „„ _ ,,, , , cirp TK3AUK., 3 TlUTtl 13 K<jy VUU. va' LcL^r Tak~ mellény,- amelyet aki arra gondol: jaj ha vele Í ' , °S SZ°~ taka™kosan ócska díszkabá- járhatnám. Azután mérgeset iw/yy cini* nyrni*űi.. ir uiyun , , lyu-orvu. UlOtKUVU' JUT riULTLUin. SÍ.ZUIUTI TfUÍTgeSei bőven. Teszem azt, éppen , , nemt U0V tokbój. csinálnak, kifordítva kiált odakint az őrség emnálunk is amilyen volt a káplár Kelemen Jóska, innen a szomszéd Leiéről — Z'™ ÜL2 7d°lZ0' mint *le~ pompázik rajta, kulacs a bere, mérgeset, mert hogy ő geny hoznál. Komisz ke- kezében, azzal kínál aztán nem lehetett ott, ahol a „°2 boldogot, boldogtalant. többi nyérből van fölrakva u KuntMcu sicieru: — ... . , , ' , , akármi legyek, ha volt hoz- e*e\ ?m-» °ftan ***** SZCP- Jönnek a meahivottnk tt Zd fogható^ egész botaUon- fossza bavan vágban, de még talán az egész környéken sem, ami nem valami igen nagy mondás, laposra, az mind hús, amelyik meg hosszúra szel- sen A Cadinje brodbeli A hornista előáll ve, az valósággal tésztának vendég, vagy tizen, testüle- kimeVV a Uim partjára z-t • AT S't 1 , , . ' Ti Mtn h h/snsi <m meszhegyek kömagyarok, vagy hiromszá- ^^"Vzttln'ZndenU- «tá2™. citorássalV Hoznak 17alüriszö aW^oSót. M/ír nVér mellett ott a kulacs, egy rengeteg lakodalmi fo- Hirtelen vege szakad a táncmar irivsi /iincn .uuiz va • ,„Uall _ ,x x _ . , . -n/ilc ktíssrale. n hnraiknt x lamelyik láda féltett rejtekéből egy hazúlról való valóságos magyaros piros ken- . .. , , -dő: azt felköti a mellére ^edeny nyakán keresztül valóságos jó forrás vízzel, natos kalácsot, két ember V°k> kiwszak « boraikat s hogy igazán élvezet azt még ahn hírin n(,di„ r.nlr lí>nt> hazamennek a legenyek. Az inni is, minden egyes bá- 7 P d. ° V otthonmaradtak rendet ősidőkből van összefonva az nalnak, s mire utolsót sikolt Kelemen Jóska, Azután tár- ^tve egy-egy komiszkenyéregész. Azt leteszik az asz sorba a kürt, az ágyak a helyükön, a ruha fölhajtva a sat keres a bég kertie sö- szelet- amt « kulacs nyakára talra, kezelnek ~ , • , , / , . , z való fonatns ezen az ün polcra, minden ember a pokvényébol formás hosszú bo- vaio jonaxos ezen az un- örömapával, a vőlegénnyel, s , , . tokát vágnak, arra is piros ™Vjégen._ Lócák vannak a . ^ 0 J róc alatt az agyban, s nyukendőt kötnek nak hívogatni. S megindulpatka körül is. már hogy ékelődő szóval kedélyepánkok a kályha mel- s*n járulnak a menyasszony godt, önérzetes választ adogat a méltóságteljes szaMicsoda véghetetlen jól g^f1 « Z7wíuak. ''í " • . kaszparancsnok, mikor a. n- ata. ..*a—í. — (regruiaK. ugyejogyottaK, méhez kapja a kendőjét s esik az aztán. Néz utánuk az (r,eüruták' egész vendég, amint mennek. Hát még ahova mennek. Az alacsony, füstös baakiket nem vesz be a társaság.) Az asztalfőt már teleülték módosabb gazdpirulva szalad előlük a sarokba. napos beszalutál az ajtón: — káplár úr, kérem alássan, hiányzik-e valaki? ÁLMATLANSÁG A munka után fáradtan feküdtem s lila álmokkal kezdtem játszani és szikkadt-húsú, megfeszülő izmom nyugvások próbálták puhitanL De nem alhattam. mert a lágy sStétség hajójára vett. s imbolygott velem s míg átúsztam a tikkadt óceánon fároszom volt a ringó szerelem. És a sötétben elkezdtem rajzolni rajzoltam néhány furcsa alakot csak gondjaimmal tapogatózhattam, mint botjaikkal tántorgó vakok. És nagyon messze, nagyon messze mentem, hol csöndből épül már fel a világ és zajtalanul hullámzanak össze elszédült, forró, ős-galaktikák. Hol a csillagok egymásért ragyognak, de oly hidegek, némák, mint a jég s az ember-nélkül végtelen valóság horizontján új titkok lángja ég. S hogy új napoknak elkoptatott útján hajnal felé futott az éjszaka a lelkemen átdörgött nagy robajjal a vas-valóság tüzes vonata. GAL SANDOR <5mlék se tán Weimari szőke lány, szeplős és kékszemű; blúzán két M betű csücsült, pont éppen ott. .\ Az volt csak körte ám, s nem termett körtefán. Nézett s én néztem öt a színház főterén, s nem is csak én, nem én; mint rózsa elpirult, s égése egyre nőtt Goethe, Schiller előtt. Pedig csak bronz az ott, (közös gyékényen áll a két költő király) mégis versengve most: ki hát élőbb halott, s kié a lányka ott? Kettőjük versenyét én döntöm el; a lány engem választ talán, ki nem szobor vagyok. Igaz viszont egyéb: nem nyom babér se még. Weimari szőke lány, így hát a két király a versenyből kiáll, s maradtam én neked, győztes s legyőzve, lám, avagy emlék se tán. (Welmar, 1959. aug. 25.) LÖDI FERENC Régészeti leletmentésen mind a lányos ház elé! Hogy csinálják rögtön a fonatost. rákban, hogy ugrik föl asz- «raimék. a sarzsik és hát Mikor mind együtt van, táltól, ágyról a vendég, mi- tár9Valnak hazai dolgokról hangos szóval hívja a tisz- (Szegedi Napló, 1891: 279. sz.) mernd°áKállriék azm'botosZn 'éTmeghZvYö kéne" és rákezdi Kelemen Jóska ba) ez gazdának ez a<< . szocializmust építő országok esengő hangon: nam s^arazsag. Azután mo-» A barátságának és egymást seEzen jeles háznak derék oas nagyon a napszam is. «gítésének egyik legragyogóbb példája gazdájához,., Volnl le n Ion nv )>lesz a Duna-kanyarban , megépítendő Hogy készül az föl mind reiuuuziK « '*«"r-«vízierőmű. Magyarország is, s a Duna azon melegiben! Hogy megy zo is. valamelyik tejkepu>>bal partján Csehszlovákia is mindent bajusztalan lege-«elkövetnek h Visegrád felett, nye az ezugnak. Forrruís»Nagymaros közelében> a terVezett ví/zierőmű mielőbb elkészüljön. \ A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy >a mai általános 103 m tengerszintfeSletti magasságot 109 m-re emelik, s ^hatméteres szintkülönbség felduzzasztásával nagy mennyiségű vizet tudónak tárolni. Ebből a tárolóból zúdul ízléses kis könyv a Fur- pen a teljesebb emberség je+Smajd le az a zsilipekkel szabályozott csa históriák, melyben 24 gyeként mutatja fel, de va-??vízmennyiség, amely a tiszalöki erőnovellát ad közre a Magyar lamennyi történetből kide-SSműhöz hasonlóan, turbinákat hajt Helikon. S talán a legna- rül, hogy ezeket az erköl-«meg és ezzel villamosenergiát tud gyobb érdeme a kiadónak, esi normákat éppen a tár-SStermelni. hogy a világirodalomban sadalmi rend fordítja ki ön-?? Az erőmű megépítése előtt előbb immár klasszikussá vált kí- magából, teszi az emberte-??meg kel1 mentenünk azokat a régénai író novelláival ismerteti ??szeti és tudományos szempontból jemeg a magyar olvasóközön- " g ,, , t t ttlentős lelőhelyeket, amelyek később séget. E novellakat nem lehet az?? víztárolóba, s elárasztásra kerülnek. .... európai értelemben vettss A Magyar Tudományos Akadémia L Téíszá- klasszikus novellák közé so-<<régészeti kutató csoportja mindent •-íssris-—! rr-^r-hsssür zszrzzz mutatja, amelyen szorító ab- közökkel, fantasztikus forma>?biztosílson Munkába szólította az A hínai könyvhét műveiből Pu Szung-ling: Furcsa históriák anekdotázó??ország régészeit, hogy vegyenek részt kis novellák,?(a dunakanyari ásatásokon. roncsként -ül* a mandzsu aikalmazásával, dinasztia hivatalnoki bürök- ... . , ratizmusa, s zárja el e ha- kedvveI írt talmas birodalmat a kapita- mégis a realista írás gyöngy-?? Tíz helyen indult meg egyszerre a lizálódás elől. Az író a tár- szemel. «munka. A Régészeti Intézet tábori sadalom megrekedésének „jine_Nina . nevetó lánv<< ??sátrakat, teljes felszerelést, autókat, gyökereit kutatja, keresi ko- . fa "f f, t • 'kerékpárokat szerzett be, műszaki erra társadalmának rettenetes zöldruhás lány* tórténe-«telmiségieket rendelt -fedélzetre*, s ellentmondását, mert: »em- tében ls fantasztikus egzoti-<<városunkkal szomszédos Pálmonostorbertelen bürokratikus tár- kumok formájában, légies«ról több mint száz munkást szerződsadalom alakult ki - az tündérek öltöztetésével ke-?Let®« az ásatásokhoz. Az egyik munősi patriálkális morál segít- ... o, , , o „oiAxí„.SSkahelyen' aho1 nagyobb mennyiségű ségével*. Ezek a novellák rul az olvasó e,é a valóság-^takaróföldet kellett továbbmozgatni, nem egy esetben élesen 8 éppen ezért két szeresen?)'ranszportőrrel is dolgoznak, szembefordulnak a pátriái- maradandó nyomot hagy. SS A kutatások kora tavasszal indulkális morállal, de Pu Szung- A Magyar Helikontól meg-SStak meg- A budapest—bécsi országút ling nem veti el cinikusan c . .. ...... . SSmellett, Pilismaróton Soproni Sándor e morál minden mozzanatát. szokott szép kfvtelben ke-« égész kezdte meg a munkát. Itt egy Ellenkezőleg, -a patriálkális i^1 e nagyszerű novenás«római castellum (várkastélyhoz haerkölcs nem egy vonását ép- kötet az olvasók kezébe. (s)«sonlő, megerősített épület) alapfalai kerültek napvilágra. A kisebb erődítmény gyönyörű, terrazzós padlóval volt díszítve. Az épületben fürdőszoba is volt, amelyben a padlót fűtötték. Mellette egy rómaikori égetökemencét tárt fel, amelyben a félig kiégetett edények is megmaradtak. Ugyanitt egy kerek, ugyancsak rómaikori kutat is kibontott, amelyet viszont a nyár eleji dunai vizáradás elöntött, s utána be is omlott. D asaharc-on Kralovánszky Alán "'s az Európa-szerte ismert népvándorláskori szakkutató, Fettich Nándor, a hegyoldalban sajátos temetkezési szokású, avar temetőt tártak és tárnak ma is fel. Az Itt eltemetett avarok egy részét gerendavázas koporsókban földelték el. Abban reménykedünk, hogy e temetőben sikerül majd kimutatni az avar— szláv együttélést, illetőleg az akkori frank birodalom avarokat irtó hadjáratát átvészelt avar nép további megmaradását. A basaharci ásatásoknak egyik érdekessége, hogy a temető területén nagy számmal találtak olyan nagyméretű, 4 m mély és méhkasalakú gödröket, amelyekből kutyacsontvázak kerültek napvilágra. Volt olyan gödör, amelyből vadmacska csontváza került elő. A basaharci avartemetőhöz keltakori temető csatlakozik. Ezekből a sírokból gazdag leletanyag került elő (torquesek = nyakperecek, karperecek, amforaalakú gyöngyszemek, lándzsák stb.) s a sírok között több urnás, tehát égetett temetkezés is volt. A kelta és avarkori sírokból eddig több mint 160-at tártak fel. A kibontásoknál, mint minden munkahelyen, antropológus szakember is állandóan jelen van. Általában minden feltárásnál a régészkutatók mellett a történelem egyéb segédtudományainak kiváló szakemberei is részt vesznek. Motorkerékpárral, autókkal utaznak egyik munkahelyről a másikra, jönnek a mérnökök, fényképészek, de ott van a paleontológus, a földtan ismerője, az ember- és állatorvos, mezőgazdászok csoportja is. Abasaharci, országútmenti feltárásokkal szemben, benn, a Duna közepén, egy másfél kilométer hosszú sziget húzódik, a Helemba szigete. Ez már az Árpád-korban is megvolt és II. Andrásnak (1205—35) egyik oklevele hívta fel a figyelmet az itteni kutatásokra. Ebből az oklevélből tudtuk meg, hogy Róbert esztergomi érseknek ezen a szigeten nyaralója és híres gyümölcsöse volt. A feltárásokat Méri István, a Történeti Múzeum középkori osztályának vezetője kezdte meg. Később aztán kiderült, hogy a szigeten őskori (kő- és bronzkori, sőt korai vaskori) leletek is vannak, s ezek feltárására a szegedi múzeum egyik fiatal régésze, Trogmayer Ottó kapott meghívást. XJelemba szigetén egy kis, 8x4 m-es templomot ástak ki először. Ennek szentélye szögletes volt és rendkívül szép freskók díszíthették falait. Sajnos, az 1930-as években a templomocska falait kitermelték és házépítkezésnél felhasználták, így a templom felmenő falai ma hiányoznak. A templom körül temető volt. feltehetőleg ezren felüli sírszámmal. Az Árpád-korban az volt a szokás, hogy mindig a templom körül temetkeztek már csak azért is, hogy a pap mindig ellenőrizni tudja, hogy