Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

5 Vasárnap, 1959. október 4 // Fényévesei" rr ELŐRE!... A tudományos és technikai előrehaladást Jegyző emberiség nagy napokat, nagy dátumokat tart számon. Elődeink (eljegyezték, s mi ma is nagy büszkeséggel emlegetjük azokat a tudományos és technikai felfedezéseket, amelyek mérföldekkel lendítették előre a világról szerzett ismereteinket, amelyeknek segítségével a korábban magukban való dolgok nekünk, az emberiségnek való dolgokká lettek. Említsük az anyag megmaradásának elvét; a nehézségi erő, az általános tömegvonzás törvényét; a gőzgép feltalálását, vagy a radioaktivitás felfedezését? Egyformán nagy jelentőségűek voltak a világ megismerésében és a tudomány további fejlődésé ben. Sorolhatnánk a kémiai, biológiai, matematikai és csillagászati szenzációk légióját; az újabb kor csodáit, a bonyolult gépkomplexumokat, a tengert és a levegőt meghódító közlekedési eszközöket, a rádiót, a televíziót, az elektronikus számlálókészülékeket... egyik sem olyan szédületes és felemelő, mint a világűr ostromlása, amely minden képzeletet és minden korábbi felfedezést felülmúl. Két évvel ezelőtt, 1957. október 4-én röpült világgá a hír: a Szovjetunió felbocsátotta a világűrbe az első mesterséges holdat! Emlékeznek még? Egy nap alatt mindenki újságolvasóvá és rádióhallgatóvá vált. Milyen boldog izgalom futott végig a világon! . Milyen hatalmasat uőtt egyszerre az ember! Csak a legmerészebb és legszélsőségesebb fantázia számára volt elképzelhető ez a világesemény azelőtt, s csak egy páratlanul gazdag alkotószellemű nép munkálkodása során válhatott realitássá a több százados álom. Utat nyitni, hidat építeni a világmindenségbe! — még ma is álmélkodunk fölötte, pedig azóta "fényéveket* léptünk előre. Csak egy hónap telt el az első szputnyik indulása után, s máris mellészegődöit egy másik műhold, az 508 kilogrammos mesterséges holdóriás, a T.ajkával. Egyik csodálatból föl sem ébredtünk, újabb és újabb fantasztikus sikerek koronázták a szovjet kísérleteket. 1958 márciusában már az 1327 kilogrammos szputnyik is bolygónk körül rótta a köröket. A gyerekek is tudnák folytatni a világűr meghódítása diadalmenetének újabb állomásait. Ez év januárjában a bűvös első kozmikus sebességet túllépve, űrrakéta indult a szovjet kísérleti állomásról a Hold felé, s Földünk nehézségi erőteréből végképp kilépve, naprendszerünk első mesterséges bolygója lett. Szédületes sebességgel folytatja útját a Nap körül, mint a Föld örök bolygótársa — de már nem rajta van a szemünk, hanem a Holdon, ahová hetekkel ezelőtt csapódott be az újabb szovjet óriásrakéta, a szövetséges köztársaságok címerével és a szovjet vörös zászlóvaL XT ét esztendő telt el az első szputnyik sikeres felv bocsátása óta, s az elérhetetlennek, megközelíthctetlennek vélt világűrben és a Holdon megvetette a lábát az ember első követeivel, vörös zászlós, ötágú csillagos rakétáival. Fél-e valaki ezektől a csodáktól, emberek? Retteg-e valaki, hogy az a monumentális erő, amely felszakította a világűr láthatatlan kapuját, valamikor itt pusztít a Földön? Senki nincs ilyen. Mindenki tudja, hogy a szovjet mesterséges holdak és rakéták százezer és millió kilométerekkel tolták kíjebb a Föld képzeletbeli határát, s ugyanakkor minden eddiginél közelebb hozták a békességet. Mindegyik műhold és rakéta békeüzenet volt: "Emberek, nézzétek, kinyílt előttünk a világ! Ahová tegnap képzeletünk is alig ért fel, ott ma az emberiség vörös zászlaja lobog! Fogjunk össze, egyesítsük erőnket szép életünkért, sorsunk felvirágoztatásáért, a teremtő békéért!* S azóta másik üzenet is indult: "Kovácsoljunk a kardokból ekevasat!* íyia már nem utópia a Holdnak és Földünk bolygóiTA társainak az ember által való felkeresése, hanem reális és közeli jövendő. S mivel ennek a páratlan tudományos felfedezésnek a kulcsa a világ békéjéért legnagyobb felelősséget érző állam, a Szovjetunió kezében van, úgy hisszük, a béke kulcsát is megleltük. S. I. A ZALAMEAI BÍRÓ Calderón drámája a Szegedi Nemzeti Színház műsorán Háromévszázados dráma szavai szólaltak meg pénteken este a Szegedi Nemzeti Színház új bemutatójaként. A spanyol drámairodalom egyik legnagyobb költőjének, a XVII. századi Don Pedro Calderón de la Barcának háromfelvonásos müve, A z al a m e a i bíró került színre. E darabot, Calderón háromszáznál is többre tehető egyéb színpadi alkotásaival együtt, kétségtelenül klasszikus örökségként tarthatjuk számon. Ez örökség mai, eleven értékei azonban már kérdésesebbek. Calderón a maga korának divatos és elismert szerzője volt, nyilván nem is érdemtelenül. Ma is eldöntetlen a vita, hogy ő vagy nagy kortársa, Lope de V-e g a adott-e jelentősebbet az irodalomnak. Annyi bizonyos, hogy Vega fellépése forradalmibb volt a spanyol dráma kialakításában, de Calderón vitte és tökéletesítette tovább — mondhatnánk tetőzte be — elődje elképzeléseit. Ezzel természetesen együttjár, hogy 6 már sok újat nem hozott. Művészetének legfőbb jellemzője a barokk életszemlélet és ebből fakadóan a szenvedélyesség, túlfűtött, nagyhevű, lendületes ábrázolás, amellyel többnyire játékos fordulatosság is jár együtt. Az ilyen darabok igen hatásos szerepeket kínálnak, s talán ez a magyarázata, hogy a színházak oly szívesen tűzték műsorukra a korábbi években. Ami viszont a jellemábrázolást, társadalmi mondanivalót illeti, e tekintetben kevesebb igénnyel léphetünk fel — főként ma már — Calderónnal szemben. Nagy klasszikusainkat, nemzeti hovatartozásuktól függetlenül, éppen az jellemzi egyebek között, hogy alkotásaik mindig előre mutattak, a maguk korának társadalmi haladását képviselték, sőt bizonyos mértékig évszázadok múltán is aktuálist tudtak nyújtani időtálló gondolataikkal. Ezt ne keressük Cőlderónnál. Az ő munkásságát túlnyomó többségben a vallásos áhítat hatja át, művei javarészt vallásos allegorikus alkotások, s csak kisebb részben vígjátéki, vagy heroikus, s az utóbbihoz kapcsolódóan a spanyol becsület gondolatkörében mozgó drámák, mint az ide tartozó A zal am e ai bíró is. Életútja ismeretében nem is várhatnánk egyebet a jezsuitáknál nevelkedett írótól, aki már fiatalon IV. Fülöp királynak, »a legkatolikusabb uralkodódnak udvari költője volt. A zalameai bírő-ban letagadhatatlanul fellelhető bizonyos haladó társadalmi mondanivaló is: a paraszti önérzet tiltakozása a nemesi gőggel, kiváltságokkal szemben. Ha azonban jobban mélyére nézünk e kérdésnek, akkor ez a mondanivaló is elsekélyesedik. Nemcsak a dráma végtelenül lojális, királyhű szellemében (ugyanezt a témát Lope de Vega A hős falu című drámájában sokkal pozitívebben oldotta meg), hanem mindenekelőtt e becsületérzés társadalomfelettiségében, amely végül is a spanyol becsületdrámák vékonyka színpadiasságára zsugorodik öszsze. Ennek boncolgatása igen messze vezetne, s kívül esik ez írás közvetlen célján is, csupán azért került itt említésre, hogy eszmeiségét illetően ne fokozzuk túl magasra e színpadi alkotással szemben támasztott kívánalmainkat. Hatásosság dolgában nincs elvitatni való A zalameai bíró-nál. Igaz ugyan, hogy ez nem műsorpolitikai szempont, de lehet ezt is ízléssel és mértéktartóan adagolni. A szegedi színházi együttes nem lépte túl az ízlés szabta határokat és színesen érvényesítette a calderóni mű hangulatát. A rendező, K omor István érdeme ez leginkább. így is maradt azonban több, a szükségesnél hangsúlyozottabban rendezett jelenet. (Pl. a túlságosan érzelgésre vett búcsúzás a II. felvonásban.) A legbántóbb és egyben legérthetetlenebb, hogy a rendezésben alig látszott törekvés a haladóbb vonások előtérbe állítására. Ezzel szemben megint csak szükségtelenül hang súly ozottabb beállítást kaptak olyan részek, amelyek csupán az író elkötelezett udvarhű lojalitásából fakadtak. A címszerepben Kiss Ferenc alakításának tapsolhattunk. Kiemelkedő művészete nem ismeretlen a szegedi közönség előtt sem. Ezúttal is művészi erejének pompás érvényesülését láthattuk. Kissé szokatlannak (Siflis felv.) A címszereplő Kiss Ferenc és Földi Teri (Isabel, a biró lánya) tűnt ugyan patetikus játékstílusa, de e barokk-dráma jellegével ez a felfogás összhangban áll. Kár viszont, hogy ugyanakkor nem mindenkor állt összhangban az együttes többi tagjának játékstílusával. Mind a színészeknek, mind a rendezőknek gondolnia kel- / J lene erre. ('•,( ; Isabel, Cres- § f po bíró lányának alakját lírai színekkel és pl. az erdőbeli jelenetben, mély drámaisággal keltette életre Földi Teri. Néhol merészebb játék- ni, néha még bizonytalan a kai alakítása kifogástalan színpadon. A király epizódn lenne. Sajátos ízű, hiteles szerepében Marosi Kár' egyéniséget teremtett Ká- roly becsületes, elfogadható rolyi István Don Lope- alakítással szolgált, bál. A kapitányt markán- Sándor Lajos korhű, san, talalóan játszotta Ko- ízléses díszleteket tervezett, v a cs János. Rebolledo bár helyenként zsúfoltnak katonai Katay Endre éreztűk a színpadképet. A gondos és friss vonásokkal szép jelme2ek ezúttal is vazolta fel, társa, Chispa pe- Bene Jánosné és HorZ*La Sm°n - /l,ka t,empe' váth Ferenc munkáját diramentumos jatekaval ele- csérik. A dráma élvezetéhez venedett meg A kobor ht- jelentősen hozzájárult Gásdalgo es szolgaja valószínű pár Endre remek 1orditácsak a kor színpadi divat- m aki Calderón trocheikus jakent került a darabba, Verssorait a maguk hanguPMay°nV\A Nándor és lati veiejáróival ültette át Mentes József sem tehet- magyarba, tek mast, mint mértéktartó ... , _ . .4JM humorral szolgálták bohóza- Mindent összegezve féltétti rendeltetését e páros fi- lenul iá dol°9, hogy a szegurának. Király Leven- °edi közönség megismerheti te őrmestere az első jelene- klasszikus színpadi irodaitekben művészi ötletességek- munknak ezt a darabról tanúskodott, később azon- iát is- Felvetődik azonban ban elszürkült kissé. Hal- » kérdés, hogy az oly nagy tlány volt Somogyi Mik- állami áldozatvállalással múlás is (Crespo fia), bár más ködő színháznak nincs-e sürszerepekben valószínű job- (tetőbb adóssága a ma emban magára talál majd. A ^réhez mégink&bb szóló színház másik új tagja, P a- klasszikus drámák szinrevitaki Róza (Inés) semtu- te\ebsndott egyelőre , sokat nyújta- Lőkös Zoltán q Dunakanyarban táknak voltak jobbágyai. Eddig 21[ sir került kibontásra. A johannitáki egykori kolostorhelye ma is megvan, | amelynek feltárására 1960 tavaszán • kerül sor. A dorogi bányavidékhez tartozói Kesztölc-ö n ugyancsak johannita] templomot tár fel Méri István. A< templom kőfallal volt körülvéve, s a! templom belseje terrazzós. mozaikdí-i szes padlójú volt. A töltelékföldből; igen sok bezuhant bordaív, s faragott; kövek kerültek elő, festett üveg-' ablaktöredékekkel. Süítő-n Mozsolics Amália egy na-] gyobb, cserépanyagban rendkívüli' gazdag, bronzkori falu képét mutatta] be, amely virágkorát az i. e. kb.; másfélezer évvel élte. IV eszmély-en Makkay János ré-J gész kutat. Itt is őskori telepü-< lés került napvilágra. Az eddigi le-5 letek között eddig egyedülálló az a< kőkorszaki íj csontmerevítője, ami-) lyet eddig csak a népvándorlás korá-j bői ismertünk. Feltárt egy olyan kő-5 korszaki tűzhelyet is, amelynek fe-< lül boltozata is volt, szemben az ed-( dig ismert kőkori, nyitott tűzhelyek-^ kel. Neszmély-szigeten Patek Erzsé-s bet kora vaskori úrnatemetőt tárt fel./ Almásfüzitőn Fülep Ferenc főigazga-) tó, több régész társaságában hatalmas római erődítmény, katonai tá-< bor helyét ásatta ki. Sok rómaikori/ cserép, bronz és egyéb tárgyak mel-s lett jelentősek azok a pénzek, ame-; lyek a tábor korát és használatának) időtartamát is meghatározzák. A dunakanyari ásatások eddig is< jelentős régészeti eredményekkel fris-) sítették fel eddigi tudásunkat. Min-) den reményünk megvan, hogy az) ásatások a következő évben is folyta-s tódnak, s ezzel tudományunk töké-< letesen meg tudja oldani a korábbig kultúrák idején a termelési viszo-< nyok és termelőerők összefüggéseit. Dr. Bálint Alajos nem ősrégi, pogány szokás szerint földelik-e el halottaikat. A temetőből eddig több mint száz csontvázat kibontottak. . | A templom alatt kora vaskori települést tártak fel. A templom közelében ásták ki az esztergomi érsek egykori nyaralóját (domus), amelyről a II. András-féle oklevél is megemlékezett. Ügy látszik, felmenő falait ennek is kitermelték, mert a nyaralóháznak csak a 18x4 m-es alapfalai maradtak meg. Ez viszont gyönyörűen faragott kváderkövekből volt megépítve. Feltehetően ez a nagyméretű épület belül nem volt megosztva, s az egyetlen nagyteremben az érsek talán nagyobb fogadásokat rendezhetett. fj zomszédságában terül el az a ^ bizonyos kora vaskori lakótelep, amelyet időrendben egy kőkorszaki telep előzött meg. Itt talált rá Trogmayer Ottó Róbert érsek egykori gyümölcsösére. A gyümölcsös fáinak akkoriban ásott gödrei máig is megmaradtak. 2,5—3 m-re vannak egymástól, s a bennük lévő töltelékföldet most virágpor, szervesanyagok stb. gondos vizsgálatával mezőgazdász muzeológusok tanulmányozzák különböző laboratóriumokban. A gyümölcsösben valószínűleg olyan ritka, nemesített almafák lehettek, amiket az érsek igen félthetett és éppen ezért, az oklevél szerint, gyömölcslopásért azonnali halállal bűnhődött a tolvaj. A Helemba-szigeti ásatásoknak még egy érdekessége volt. Az, hogy a templomocska belsejében, annak kellős közepén egy olyan sirt tártak fel, amelyben a halott nyakát kitekerték, jobb lábfejét, kézfejét levágták, kitépték a bal karját és lábát, s úgy dobták a sírba. Ezen felül egy vasszögekkel sűrűn televert, égő fatárgyat dobtak a halottra, amely a csontok egy részét megégette. Most az antropológusoktól várjuk a feleletet: hogyan lehetséges az, hogy egy ilyen kivégzett (?) mégis a templom közepében kapott "örök nyugovóhelyet?* Érdekes, hogy a szigeten sem az őskori, sem a középkori leletek között lócsontokat nem találtak. Ellenben annál több juh-, kecske-, disznó-, tehén- és kutyacsont volt. A kutyacsontvázrészek pedig azt bizonyítják, hogy az állatok szokatlanul nagyok lehettek, mint akár a mai bernáthegyi kutyák. "C" sztergom mellett, a várostól a táti országút mentén, mintegy 3,5 km-re nyugatra volt a johannita lovagrendnek Szentkirály nevű faluja. Ez a falu a XVI. században pusztulhatott el. Az egykori falu házaiból eddig egyetlen lakóházat tárt fel e sorok írója. Sárgaagyagból döngölték, felmenő falai voltak, s tűzvész pusztíthatta el. A beomlott faldarabok közül II. Géza (1141—61) kis ezüst pénze került elő. Érdekes, hogy még az Árpád-kor elején földbeásott putrikban laktak, alig száz évvel később már agyaggal alapozott épületről szólhatunk. A ház 7 m hosszú, kétosztású, a kisebb helyiség 3x3, a nagyobb 3x4 méteres. Padlója lesározott, mint a mai földes szobáké. A feltárt lakóház körül 1538-as pénzzwl datált temető volt. A sírokba valószínűleg azokat a szegényparasztokat temették, akik a, johannlMegíutalmazzák a „Virágos Szegedért"mozgaiom legjobbjait A Hazafias Népfront "Szép Szegedért«-mozgalmónak egyik legsikeresebb része a virágosítási akció volt. Több száz szegedi dolgozó vállalta, hogy önkéntes társadalmi munkával feldíszíti háza elejét, erkélyét, ablakát virágokkal. Intézmények is részt vettek ebben a szép mozgalomban. A "Virágos Szegedért*mozgalom vezetői értékelték e munkát és 50 jutalmat osztanak ki a legtevékenyebb virágosítók részére. Holnap, hétfőn délután 5 órai kezdettel rendezik meg az ezzel kapcsolatos értekezletet a Hazafias Népfront szegedi irodájában. Ezúttal megtárgyalják a további feladatokat is. Szovjet-angol televíziós műsorcsere G. Ivanov, a moszkvai televíziós stúdió igazgatója londoni látogatása során kijelentette, hogy jövő év végén az Euroviziós adások keretében sor kerül a szovjet és az angol televíziós műsorszámok cseréjére. Az adás Prága közbeiktatásával történik. Arra a kérdésre, hogy milyen szovjet műsorszámokat mutatnak majd be az angol nézőknek, Ivanof kijelentette, hogy főként balett-előadásokat a Nagy Színházból; sporteseményeket és tudományos jellegű műsorszámokat. >OKTÓBER 7—10-IG: III. gyógyszerész nagygyűlés A szegedi kutatók 9 előadást tartanak A gyógyszerészek mun- melyen a gyógyszeripari kukája különösen nagy je- tatások, a gyakorlati gyógy[lentoséget nyert hazánk- szerészeti munka és a gyógytan az utóbbi 15 év- szergyártás időszerű tudorén, amikor a társadalom- mányos kérdéseiről hangza>biztosítós rendszere újabb nak el előadások Budapes,százezrekre terjedt ki. A ten, a Magyar Tudományos [gyógyítás egyik fontos része Akadémia székházában, [a gyógyszerek időbeni elké- A különféle szekciókban •szítése, rendelkezésre bocsá- együttesen mintegy 90 eloltása és az újabb gyógysze- adást tartanak'. Az előadók ,rek elkészítése, kikísérlete- között szép számmal lesznek >zése. Ennek a munkának a szegedi kutatók is. A sze,további fontosságát az is alá- gedi gyógyszerészeti és kéitámasztja, hogy a magyar miai intézetek munkatársai [gyógyszeripar soha nem ta- kilenc előadással járulnak ipasztalt fejlettséget ért el hozzá a tudományos nagy[ebben az időben, s ma már gyűlés munkájának sikerévilághírre tett szert. Külke- hez. 'reskedelmi kapcsolatainkban Külföldiek is érdeklődnek [nagy szerepet játszanak a nagygyűlés iránt, s az előre 'gyógyszeriparunk készítmé. jelzett Vendégek valameny[nyei. nyi népi demokratikus ori Az említett körülmények szág és a Szovjetunió kép|miatt komoly társadalmi ér- viseletében vesznek részt a ,'deklődésre tart számot az fontos és számukra is hasz•október 7—10 közötti Hl. nos tudományos üléssoroza'gyógyszerész nagygyűlés, ton.