Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

Szombat, 1959. október M. Tegnap megkezdte munkáját a megyei pártértekezlet (Folytatás ta 1. obMML) paprikát éa sok lstedödött a kábrigyártáa egy részlegének Budapestről Saer- gedre telepítése és cikket adtunk a hazai szük- * remény van Szeged 4»Bégtetek. kielégítésére. vábM Iparosítására ~ A enieikedőipa- tghmfc.k van arra fc, hogy " *z Szentesen » megkezdődik a korúimén}', hogy bővült a hamarosan az efeő új ipari megtevő üzemek kapacitása, objektum építése. Szegeden javult a vezetési es a tech- seenh-sen fontos politikai mkai színvonal, megnőveke- kétttes az iparosítás, mert e dett a dolgozok munkaked- váreeokban és környékükön fogyató- — Az Szene pirtsaerreksasága a maakaverseny akt gazdasági saerveaé iMiifójébtn, hogy túlzót- munkája a nagyfáké jataa csak a> anyagi érde- válás ellenére még számos költségre hivatkoztunk, s helyen, különösen a Wnagyaa kevés figyelmet sebé öaemekben, ama kifordítottunk arra, hagy a ctógító. munkaversenyre való moz- Gyakran előfordul, hogy gósítást összekössük az megalkusznak a hibákkal, ideológia! és nevetómnn- nem bírálják a gazdaságvezetés munkáját szemet hunynak a lazaságok fölött Nem kával. v^nótt az iparban foglal- Törekednünk arra, hogy Z^ST^mSaSm kozUtottaksrátíta^ javuló kaalkalmat biztosítani szá- • fFÁl érvényt a saját maguk hebrzet ki^akulasában 1956 mottev6 fiatalnak és női «»*«» te a felrój pártsrerrek bautan lényegein kozrejat- munkaerőnek. Megyénk vá- lltücaL ttteggyőződes^l ve- ^f^aámk. Egyes üaemeksrott a párt Közpon tiBi zott- rosaiIlak ipari fejlesztését ^nek r^ Erre jó lébe- tennelrépártellenőrsaganak az ipartelepit® kére BÜrgeti az a körülmény is, t&eget nyújt a knngresz- é leszűkül az igaz. <3««ben eUoglalt helyes ál* hogy az idényjellegű építő- mtínteversenyben beszámoltatására, a vela^ntja. Ennek alapja* a anyag-, konzerv-, és kendere » «*«do -Saociahsta brte g ^ tevékenységére és felsőbb szervekben, * ked- iparból ^ mu3lkés átmene- gad-mozgalomes a dolgozó riem wnjék ^ a munkába vezoen kezd megváltoou a tileg munka nélkül marad. egyre,_t az egész párttagságot. A szemlélet a megye iparfej- A helyzet javítása érdeké- réyetertéee a párt máreuw ^rtta€ság w mozgósítására lesztését illetően. EnneK is ^ nagyobb körültekintés- határozatának aaon crékitú- - dég" jól használjuk fel az eredménye, hogy több . ..7~ . , .. , , résével ja, hogy gyorsítsuk '' f JV*,.ket ' A meglévő üzemünk korszerű- 8-1 3rra A meg a szocializmus építését ILJí^SSZS^ J5SL £ södött és bővült, nőtt kapa- kahnas területeit tovább fej- hazánkban, citása, továbbá, hogy meg- leszteni. munka jelentős és szinte általános hibája, hogy termeUngi Éva, Czukor Bálint és Seirevttea Lajos szegedi egyetemi hallgatók kísérletezés közben a Szcrveskémial intézetben Nőit ma alkotó kezdeményezés A beszámoló részletesen ^ agitációnk az üzsemekfoglalkozott az ünemek ve- nem megfelelő, ftendzetésének kérdéseivel, vala- s^res, saerveaett agitáció mint a megyei, városi te }á- alig van, érért nem tudjuk Idén a megye ipara az el- az űzetnek vezetési színvo- rási pártezervek gazdasági megmutatni a napi tecmeső negyedévben 28" millió fo- nala is. A Központi Bízott- szervező te ellenőrző tevé- kérdések politikai fonrinttal maradt adósa a nép- ság márciusi határozata alap- kenyrégéveL A kisipari saö- tősségét. Mindezekben a gazdaságnak. Ebben döntően ján a kongresszus tisztele- vetkezetek, a kereskedelem hiányosságokban visssatükköxrajátszőtt, hogy az első tére széles területén kibon- és a közlekedés kérdéseinek röródnek a megyei pártnegyedévben 24, köztük takozott a szocialista mun- taglalása után Németh Ká- végrehajtóbizottság munkáolyan jelentós vállalat je, kaverseny, növekedett a roiy dvtáre elmondotta: mint a Hódmezővásárhelyi munkásság és a műszaki érHarisnya- és Kötöttárugyár, telraiség alkotó kezdeményea Makói Gépgyár, a Szegedi zése. Ennek az az eredméSzalámigyár, a Délrost nem nye, hogy a megye ipara teljesítették tervüket Két- második negyedéves tervét segtelen, az elmaradásban már 5,2 százalékkal túltelkozrejátsaottak olyan ténye- jesítette. Ez azonban az első zók is, amelyekral a válla- negyedévben történt rimalatok nem tehetnek. Például radás miatt nem volt elekésón kapták meg a terv- gendő a márciusi határozatiénak hiányosságai is. A kommunisták felelősség* a gazdasági munkáért — Most a* a feladat is nia, hogv az adott lehetöséáll előttünk, hogy a Köz- gek telj® kihasználásával ponti Bizottság márciust ott növeljük a termelésC határozatának megvatósf- ahol az energia, az anyag tásáért munkálkodjunk. és az áru elhelyezése biztojóváhagyást, nem volt jól ban kitűzött célok elérésére. „ feltétele meevan sítva van; hogy tovább nöelókészítve a termelői árak A megye iparának termelő A rekedjék a munka termebeveaetéaa, s jelentkeztek tevékenysége a fél év során J^ lékenysége, csökkenjen az anyagellátási nehézségek is. nem volt egyenletes. A ja- .. .. & tdósstó önköltség, és javuljon a terDe közrejátszottak az általa- vuló politikai munka és Aküi "A meTlz mékek minősége. b« tapasztalható lazaságok garéasági v-metós, a kong- ^ gLffő^. To? kré A kommunisták - legyeis, amelyek az utemea ter- resszusi munkaverseny foko- AifAk f^ arra hocv telmelés előkészítésének elha- rédó lendülete azonban azt • oio.T:A. uracs CIOIWWUICBCIICIS. cma- íeiiuuicic mkuuou j .. .^ !llPtve tiiltpHesitnyagolasában, szervezetten- eredményezte, hogy az első. Ífk a hAALs terve? A ségben. az anyagok kóréi fél évben 26 vállalat nyerte ^J^^Zk tránti megrendelésében tak. mutatkoz- el az élüzem címet. nek vezetők, vagy a termelésben dolgozó munkások — gazdasági tevékenységükért is felelősek a pártnak. Külön rá kell mutatni arra az elterjedt helytelen szemléletre, amely abban jelentkezik, hogy a vállalatok egész sora az ügynevezett helyi érdekeket országos érdekek fölé ipaszkodva szélesítsük to- Ez nemcsak azt jelenti, hogy vább és tegyük állandóvá a saját személyükben kimamolásáért és ezzel az eddigieknél szélesebb körben' valósítsák meg ' a termelés megnövekedett bizalmára táEredtnényes munkaverseny kongresszus" tiszteletére ki- gasló eredményeket érjenek — Jelentős fejlődés ta- bontakozott nagyszerű ver- él, hanem azt is, hogy harpasztalható a* újítási és senymozgalmat. Elvi, politi- coljanak a termelést gátló ésszerűsítési mozgalomban kai nevelőmunkával érjük minden körülmény feJszáIs, ' u el, hogy szélesedjék az ipar- — — ->'«<• , bán, a közlekedésben, s a helyezte, amikor az ügy Az *lmúlt évben 760 eaer kereskedelemben azoknak á nevezett -biztonsági tarta- ío™* újítási díjat fiaettek afcik már elvi, poli- pértellenőrzését. Dolgozzunk lékért* lazán tervezett ^ újítások bevezetése tikai meggyőződésből vess- úgy — párt-, K1SZ-. szak— Kealenek úliááledm a viszont 4,5 millió forint meg- n€k részt a reményben, szervezeti, gazdasági te műDárt ix>litikáiával ellentétes t3karítást je^tett a nép- pártszervezeteink ösztönöz- szaki rezetők —, hogy mélS(foleokis niint a hé- S^^gnak. Ebben az év- ^ és eegiteék a KISZ-t, a tóak legyünk a legöntudatovéS haTrá a' Ste ^ 32 úÍitS&i nuwcalom to- szakszervezeteket, a gazda- sabb dolgozók lelkesedésére. réX durva formlbali vábbi fejlódést mutat" A sági és műszaki vezetést ab- Az élenjárókra, továbbá a rT mrótT hXÍvS dolgoaók aktivitására a mun- hogy á1!andóan javít- közepesen, de lelkiismereteÍrt Mérleggvárban ahol tár- kaversen>'re ösztönzőleg ha- s^k a verseny feltételeit, bát- sen dolgozó tömegekre r tAsadalmi nmnkában túlóráz- tott 3 uréresegreszesedés be- ran támaszkodjanak az élen- maszkodva, aaok kezdeméSftek E^fft^b a minő- í958"1^ járókra, terjraszék azok ta- nyeréseit felkarolva küzdjük régromlás éTa p^unróhaj- részesedésként a megyében pas7ta1atait, s kísérjék fl- le a még jelentkező fegyriS A riCttS- 111111,0 fizettek ^lemmel a verseny alakú- mezetlenséget, i vezetőink- íőpf JH? ^^ lását. tessuk meg, sedes 596 forint volt te egyéb beruházásokra. Nagyobb erőfeszítéseket kell azonban tenni a saját erőből te az egyszerűbb anyagokból történő építkezések meggyorsítására. A megy* saövetkezctelnek előrehaladását mutatta, hogy míg 1958-ban 100 kataszteri hold széntóra 145 ezer forint bevétel jutott, addig a* idei tenr szerint ez aa összeg 204 eaer forintra emelkedett, amit előreláthatólag túl is teljesítenek. A termelőszövetkezetek túlnyomó többsége nagyobb jövedelmet biztosit tagjainak, mint ac átlagos paraszti jövedelem. Szövetkezeteink mintegy fele elérte és több helyen meg is haladta a itózépparaszti családok jövedelmét. Az egyéni gaadék helyes útra veaetteéért az önkénr, tesség lenini elvét maradéktalanul érvényre kell juttatni. Ez feltételezi a dolgozó parasztság iránti bizalmat és azt, hogy a párt politikájának helyességéről újból és újból türelmes, politikai munkával győzik meg. A túlkapások csak '.ellenségeinknek kedveznek. A mi fegyvereink: a felvilágosító szó és a meggyőző tények. Agitációnk mutasson rá, hogy az egész világon a nagyüzem felé halad a mezőgazdaság. A kapitalizmusban a nagyüzem tönkreteszi, a szocializmusban a nagyüzem felemeli a dolgozó parasztságot Bátran tárjuk fel dolgozó parasztságunk felelősségét' egész népünk életszínvonala állandó emelkedésének biztosításában. Mutassunk rá, hogy drágán és keveset termelünk, aminek fő oka a kisparcella és csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útján lehet többet és olcsóbban termelni. Tegyük társadalmi üggyé a mezőgazdaság szocialista átalakításán Mostani legközvetlenebb teendőnk,' hogy időben és jói elvégezzék az egyéni gaadák is — saját maguk és az ország érdekében — a szántást és a vetést. Elmaradásunkat a szántásban és vetésben jó munkaszervezéssel, a gépek és a fogaterók teljes kihasználásával rövid idő alatt szüntessük meg. A kulturális élet alakulása — Üzemeinkben általában jól alkalmazzák aa anyagi ösztönaés elvét, a ez serkentőleg hat a munkaverseny egyre szélesebb körű kibontakozására. Érjük el. hogy a szoeiaaz önzést. Mu Hl hogy az életszínvonal emelésének felté... . .. teleit a termelésben kell lista munkaversennye! való Ne enffedjünk foglalkozas ne mellekes újjáéledni olyan gyakorlatot, Ü^Ü^L* * b*|Vt frréket azorszáeos erdek ele helyezi. Teremtsük meg az egyenrru m nak te műszaki vezetőinknek — akik általában hozzáértéssel és odaadással rezetik a gondjaikra bízott üzemeket — nem szabad megfeledkezniük arról, hogy ez serkentőleg hat a mun- képezze az üzemekben nincs az országos érdektől kaverseny egyre szélesebb végzett nártmunkának. független helyi érdek. körű kibontakozására. .... „,, __ . , Mindenütt erófesziteseket A Párt írányítéáával a szak- kel, termünk a rejtett tare „ ^i^TaíLw- szervezetek nemcsak szerve- talékok feltárására, a mükepviseitk a úelyt erdeke- ^ a versenyt, hanem me- Bzakl S2Ínrenal emelésére, a hcl net. közben is figyelemmel legszigorúbb takarékosság Ezt szem előtt kell tartaniok kísérik és az eredményekről megvalósítására, a társadala gazdasági vezetőknek és a dolgozókat tájékoztatják. tulajdon hathatós védelminden kommunistának. A munkaverseny oélkitürései mére Minden erőfesaítéNem szabad engedni azt összhangban vannak a vál- 6dnknek arra kell irányulsem, hogy a helytelen, any- lalati tervfeladatokkal, a menyi bajt okozó rossz dolgok lyek arra Irányulnak, hogy ' újjáéledjenek. többet, jobban és olcsóbban — A tapasztalatok azt mu- termeljünk. A tervek meny- . , . „_ • , , „,í_í ..tik.lL—tő Ezután a megyei partbi- fellendítette, az alapiat a m> Sr^F^ű ^zzszte^ sssn^j susg anyagfedezet, vagv a megtaletes termelés fettételeit, csökkentsük a túlórázást és elöntik meg az tizem! baleseteket. Nem feledkezhetünk meg arról aem. hogy a lövőben rendszerünk további megerősödése a gasdaságt feladatok jó megoldásától függ. A mezőgazdaság helyzete év végéig megszüntetheti. A dolgozók hangulata te akti vitása a megye üzemeiben karitott anyag azt megenáltalában jónak mondható, gedi és a termelt áruk elJavult a politikai munka és helyerése biztosítva van. Épülnek az űj családi otthonok Szegeden. A fényképezőgép lencséje a Marx téri új lakóház építésének befejező szakaszát örökítette meg. rétét elemezte. A párt ag- tik a képezte, rárpolitikája kedvező félté- \ párt helyes agrárpolliiteleket teremtett ahhoz, hogy kál» megtermetté gyümölkihererjük az ellenforrada- cselt a mezőgazdaság szolom okozta károkat. cialista átalakilásában. Ag utóbbi években Csöng- Nem azoknak lett ite*hk, rád megyélten jól fejlőd- akik ettől a polltikálol feltek a mezőgazdasági kul- a mezőgazdaság teojúc,^ cialisia ótalftkitását, mert érmen ez a politika vésetett nőtt a takarmánvtermő te- oda, hogv meggyorsulhatott rillet és az állatállomány ia. a mezőgazdaság szocialista Lépések történtek a beltere átazerverésének üteme. Jea gazdélkodAs továbbfej- a megve M közséséhől 19 lesztésére. Nőtt a megvében termelőszövetkezeti kösséga sgőlőaök te gyttmölesösök gé nlaknlt ét és Makóazöszéma. Jelentősen megnőve- vetkezeti várossá lett. kedett megvénk mezőgazda- A fel'ődés e.-edmenveként a sági ffénálloménva. Meekez- meevébén jelenleg 18 ton dődött te ielentős eredmé- es»t«d 147 ezer kataszteri eveket ért el a növénváoo- holdon folvtat naevitaemi lás te betakarítási munkák gazdálkodót. At állami gftzgépteíttee. daságokkal egvütt a szocíaAz ellenforradalom által lista szektor kezén van a előidézett politikai és gazda- meeve földterületének 45 sági károkat a megve mező- Bzázaléka. gazdasága viazonylag rövid Jelentős összegeket fordíídö alatt kiheverte. Annak tottak a tsz-ek beruházá-a nagyarányú változásnak, sokra is. Idén. saiát és álamely az egész dolgozó pa- lami erőből 6(1 millió forinrasztság termelési kedvét tot fordítanak építési, gépi A megye kulturália helyzetét ia felvázolta a beszámoló. Rámutatott, hogy az ellenforradalom a kulturális életben okozta a legtartósabb károkat. Itt támadott legerősebben a revixionizmus és lépett fel később a nyílt ellenforradalmiság. — Pártunk a kulturális élet helyreállítására csak később tudott nagyobb gondot fordítani, mert ennek alapfeltétele az volt, hogy megszilárduljon a munkáshatalom te meginduljon az építő munka. A pártnak egyszerre kellett a kulturális élet vezetésének régebbi ssektás hibáit kijavítani és ezzel egyidöben a fő tüzet a revizionista, burzsoá ellenforradalmi bomlasztás szétzúzására és visszaszorítására irányítania. Pártunk ebben a harcban a felszabadulás óta eredményekre támaszkodva alakította kj a művelődte politikáról szóló irányelvekben összegezett kulturális politikáiét. Amikor pártbizottságaink és alapszervezeteink megyénkben la behatóan megvitatták a művelődéspolitikai Irányelveket, egyben módjuk volt korrigálni mindazokat a baloldali te szektás hibákat, amelyek a korábbi időszakban annyi kárt Okoztak művelődéspolitikánkban. Az irányelvek végrehajtása során nagyjában a helyére került a megye pártéa állami «terveiben a kulturális élet kérdéséivel Való foglalkozás. Az irányelvek megjelenésé óta megyénkben főként a Világnézeti nevelésben, dolgozó népünk műveltségi színvonalának emelésében, a tömegkulturáüs munkában te a párt veaetó szerepének erősítésében értünk él eredményeket. Számokkal mutatta ki a beszámoló kulturális forradalmunk eredményeit. Megyénkben ma már gyakorlatilag megszűnt az írástudatlanság. Az általános iskolák nagyütemű fejlesztése azonban továbbra is égető feladat, mert megyénkben a tanköteles korúak 35 százaléka még úgy marad ki az iskolából, hogy annak csak alacsonyabb osztályait végzi eL A tanulás feltételeit nagyban javítja, hogy a hároméves terv időszakában * me? gye 63 községéből 20-ban iskolaépítést hajtunk végre, ti ezt a Jövőben is továbbfolytatjuk. A megyében Jelentős az előrehaladás a köeép?és szakiskolai hálózat bővítésében. Ma négyszer anylíyian érettségiznek, mint a felszabadulás előtt. Elértük, hogy a fiataloknak mintegy 10 százaléka megszerzi az érettségit. Szép eredmények születtek megyénkben a politechnikai oktatásban. Országos figyelem fordult a szentesi Horváth Mihály éa a szegedi Radnóti Míklóa gimnázium felé. hiszen mindkét helyén jelentós sikereket értek el a politechnikai oktatásban. De a megye számos más izkoláJiíbÚn is bíetató kísérlet folyik. Itt az a feladat jelentkezik, hogy legyőzzük az ü] iskolai formákkal szemben mutatkozó pedagógiai konzervativizmust, s a saülők te a tanulók egy részének főleg tájékozatlanságból eredő idegenkedését. A felsőoktatási intézményeinkről — Külön kell foglalkoznunk a pedagógusok marxista szellemű továbbképzésével. Jó dolog, hogy erőteljesen növekszik azoknak a pedagógusoknak a szama, akik nem csupán egaiíztenciátts okokból, hanem a szocialista tanárrá válás igényével kapcsolódnak a szervezett önképzés külöhböaő formáiba. Az itt jelentkező előrehaladásban jelentós s sere pc van annak a nagyfokú öktfvi ásnak, amellyel járási, városi pártbizottságaink, a kommunista pedagógusok segítségével, az utóbbi időben foglalkoznak a pedagógusok nevelésével. Ismeretes aionban, hogy még nem sikerült teljesen megszüntetni a formalizmust, a passzivitást, sőt itt, ott a politikai kétszínűséget sem. A nacionalizmus és a2 idealista, vallásos felfogás 'ftz a két fő méreg, amely még jelentősen hat a pedagógusok körében is. (Folytatás a 4. oldalon.) •v v