Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

Idén először megdőlt a Buda környéki őszibarack egyeduralma Bőséges a szegedi gyümölcsellátás :-: Elegendő zöldséget tárol őszre a MÉK Valamennyi szegedi házi­asszony elégedett a gyü­mölcs- és zöldségellátással. A MÉK-től kapott értesülé­seink szerint az országosan kialakult, átlagos fogyasztói áraknál Szegeden 30—40 százalékkal olcsóbb a gyü­mölcs és a zöldség — a bur­gonya kivételével, melynek országosan egységes árat határoztak meg. Hogy miért olcsóbb a gyümölcs és a zöldség? Csongrád megye — szaknyelven — aktív terü­let. Ez magyarra fordítva annyit jelent, hogy önellátó. A megyében nincs nagy tá­volság, tehát a szállítási költség minimális. Az or­szág távoleső vidékein a szállítási költség emeli az árakat. 300 vagon Szeged kornyékéről — exportra Az idei bőséges termés jó ellátást biztosít Szeged, Csongrád megye, az ország lakosainak. Csupán egy pél­dát említünk. Idén egy nap alatt több őszibarackot vá­sárolt fel a MÉK, mint 1952­ben egész évben. Az idén először döntötte meg Csong­rád megye Buda és környé­ke őszibarack-privilégiumát. 1959-ben már Csongrád me­gye diktálta országosan az árakat. Ugyanis a szatyma­zi, a zsombói, a sándorfalvi, a balástyai, üllési, a bordá­•r.yi és a zákányszéki új őszi­barack-telepítések az idén fordultak termőre. Nem várt bő termést.hoz­tak ezek az új telepítések. Eddig a MÉK 480 vagon őszibarackot vásárolt fel. Ebből 300 vagont exportál­tak — 120 vagonos tervvel szemben. Az árak is igen kedvezően alakultak az el­múlt évekhez viszonyítva. A felvásárlási és a fogyasztói ár 30 százalékkal olcsóbb lett, s a termelőnek még így is igen kifizető a terme­lés. Jl helyi piacokra is jutott elég Az őszibarackot a MÉK Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaság­ba, s Ausztriába exportálta. Uj piacként jelentkezett a Lengyel Népköztársaság is. Csongrád megyében is lé­nyegesen több őszibarackot hoztak forgalomba, mint az elmúlt években. Szegeden eddig 15 vagon őszibarackot vásároltak meg. Ez pénzben is jelentős összeg. Durván számítva is 600—800 ezer fo­rint A jelenlegi gyümölcs- és zöldségellátás — mint már mor.dtuk — jó. De a gondos háziasszony már a télre gon­dol. Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján rókán közü­lük joggal aggodalmaskod­nak. Mert tavaly sok prob­lémát okozott a burgonya­Ma ünnepélyes tanévnyitó a Felsőfokú Tanítóképzőben SZEPTEMBER 12—15 KÖZÖTT KEZDŐDIK AZ OKTATÁS A SZEGEDI EGYETEMEKEN ÉS FŐISKOLÁKON A művelődésügyi minisz­ter rendeletére a felsőokta­tási intézményekben az 1959 •—60-as tanév szeptember 5—15-e között kezdődik. Szegeden leghamarabb új felsőoktatási intézményünk­ben, a tanítóképző akadé­mián indul meg az új tan­év. Ma, kedden délután 4 órakor nyitják meg ünnepé­lyesen az intézet tornater­mében. Ezután az Orvostu­dományi Egyetem kezd szep­tember 12-én; majd ugyan­azon a napon, szeptember 15-én kerül sor a munka­kezdésre a Szegedi Tudo­mányegyetemen és a Pedagó­giai Főiskolán. Ez aztán a szőlő! hiány. A MÉK szegedi áru­forgalmi osztályán kérdez­tük meg: milyenek az őszi, téli kilátások? Uj módszerű burgonyaiárolás A legfőbb cikkekből bősé­ges lesz az ellátás. Száz va­gon burgonyát tárolnak Sze­ged részére. Tavaly mind­össze 40 vagon volt a kész­let. Tisztán, fertőtlenítve állnak a pincék. Már most megkezdik tárolását Eddig még jó minőségű rózsabur­gonya érkezett. Előrelátható­lag azonban lesz kisebb mennyiségben Ella-burgonya is. A burgonya zavartalan ellátása érdekében új mód­szert vezetett be a MÉK. Az üzemek, intézmények kony­hái is tárolnak saját ré­szükre burgonyát. A t<*vek szerint Szegeden 22 vagon­nal. Csongrád megye az ország hagymatára. Sőt a külföld egy részét is mi látjuk el; A terv Szeged részére 50 vagon vöröshagyma tárolá­sát írja elő. De ezt a számot lényegesen megemeli a MÉK. Az idén a kör­nyező községek vöröshagy­ma-ellátásáról is gondoskod­nak. Az elmúlt évben ugyanis Szatymazon és kör­nyékén nem lehetett kapni vöröshagymát. A spekuláció ezt kihasználta és így igen gyakran 5—6 forintot kér­tek a hagyma kilójáért. Idén a földművesszövetke­zetek üzleteikben forgalom­ba hoznak hagymát, s az üz­letek folyamatos ellátásáról is gondoskodnak; Dolgozik a tartósító üzem Mindannyian emlékszünk a tavalyi 15 forintos zöld­séggyökérre. Az idén ez sem fordul elő. A MÉK Csong­rád megye, Szeged részére 30 vagon zöldséggyökeret biztosított. Ez lényegesen több a szükségletnél, hiszen számítások szerint a megye maximális szükséglete 10 vagon. Sárgarépából is ha­sonló mennyiség áll a téli hónapokban a vásárlók ren­delkezésére. Kel- és fejes káposzta is lesz bőven. A napokban már megkezdik a szőregi tartósító üzemben a savanyúkáposzta készítését; ebből sem lesz hiány. A MÉK gondos felméré­sek alapján állapította meg a tervszámokat. Az elmúlt évek statisztikái alapján gondoskodtak a megye gyü­mölcs- és zöldségellátásáról. (ZS.) A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat telepeire megér- || keztek az első piros fűszerpaprika-szállítmányok. A ter- = melőszövetkezetek, állami és kísérleti yazdaságok és az p egyéni termelők teherautókon, szekereken hozzák az új §§ termést. Nem lesz hiány paprikából az idén, a termés bő- || séges, legalább húszezer mázsával több, mint a múlt esz- s tendőben. Képünk a vállalat 4-es számú telepén készült, jp ahol fűzik a piros csöveket. Ezen a telepen veszik át a || termést, amelynek magjából vetőmag lesz a jövő = rD&l(jozók i iaowhat estéi | Sportoldal •^AMUAUMNNRAMIA Bála felv.) GSBi A bányászokat ünnepelte vasárnap az ország Kádár János elvtárs beszélt a nógrádi szénmedence bányászainak nagygyűlésén Az idén kilencedik ízben ünnepelte az ország dolgozó népe a bányászokat az im­már hagyományossá vált bá­nyásznap alkalmával. A bá­nyaközpontokban megtartott ünnepségeken tízezrek ün­nepeltek és hallgatták meg a szónokok beszédeit. A nógrádi szénmedencé­ben, Salgótarjánban meg­rendezett ünnepségen mint­egy 30 000 főnyi ünneplő tö­meg előtt Kádár János elv­társ. az MSZMP Központi Bizottsága első titkára is részt vett és a nagygyűlés megnyitója után tolmácsolta a megjelenteknek a párt Központi Bizottságának és a kormánynak elismerését, az év nyolc hónapjában, külö­nösen a szénminőség javítá­sában elért eredményekért. Ezután a salgótarjáni bá­nyászok régi harcairól emlé­kezett meg. 1919-ben az itteni bányá­szok és munkások segítették a legerőteljesebben a Ta­nácsköztársaságot. A későb­bi negyedszázados terror alatt ők támadták a legha­tározottabban a tőkés ki­zsákmányolást, az 1956-os ellenforradalom után a Nógrád megyei bányászok az elsők között Az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállításon láthatók ezek az óriási szőlőtőkék, ame­lyek nagyságát a mellettük álló nő is illusztrálja. A gyö­nyörű szőlőlugasnak sok csodálója is akadt a kiállí­(Kölcsényi zoltan íeiveteiej táson, amelynek változatla­nul igen nagyszámú a láto­gatója. Hétfőn hatvanötez­ren keresték fel a kiállítás­várost és ezzel a látogatók száma már háromszázezer fölé emelkedett A Retek utea használlak fel a kibontott Az első és második kerü­leti tanács elnöke megegye­zett abban, hogy a Sztálin sétánynak a hídtól a színhá­zig terjedő szakaszáról, az úttest felbontása után kike­rülő követ a II. kerületi ta­nács kapja meg. A kő el­szállítására már intézked­tek. A termésköveket a II. ke­rületi tanács a Retek utca úttestének kövezésére hasz­nálja fel. A Retek utcában már eddig is dolgoztak az útépítő munkások, az utca mindkét oldalán ugyanis új kikövezésére Sztálin sétányon anyagot aszfalt gyalogjárdákat ké­szítettek. Az úttest kiköve­zésével régi vágya teljesül a környékbelieknek. Előzetes számítások sze­rint a Sztálin sétány­ról elszállított kőmeny­nyiség nem lesz elegendő a Retek utca egész hosszában az úttest elkészítésére, ezért a II. kerületi tanács másutt is igyekszik követ szerezni. Ha a szükséges kőmennyi­séget biztosították, megkez­dik a munkákat a Retek ut­cában. álltak talpra, elsőnek ad­tak szenet a meggyötört Budapestnek, az elpusztított kórházaknak, a fázó gyermekeknek és öre­geknek. Az ünnepi bányászgyűlés lelkesedéssel fogadta azt a bejelentést, hogy bányászaink ez év első negyedében 102 százalékra teljesítették ter­vüket. 12,5 millió tonna sze­net bányásztak ki a föld gyomrából. Ez a mennyiség több, mint amennyit bármi­kor, valaha is ebben az or­szágban bányásztak. A vasárnapi bányászgyű­lésen tudta meg az ország, hogy bányászaink és műszaki vezetőik a gazdaságos termelés érdekében mint­egy 8,3 millió forint-érté­kű vállalást tettek. Ezt a vállalást a kongresszusi verseny három első hó­napjában már 10,6 millió­ra túlteljesítették, ugyanakkor a szén minősé­gét 50 kalóriával megjaví­tották. Szólt a beszéd a bányá­szok mai életéről. Jó a bányászok keresete — ez meg is illeti őket. Hi­szen a többtermelésből több kell, hogy jusson a termelő embernek. De több is jut. Mutatják ezt a vasárnapi salgótarjáni bányászvásár hatalmas áruforgalma mel­lett a követ.Kező acatok: 1938-ban az egynapi bá­nyászkereset 10 kiló liszt vásárlására adott lehetősé­get. 1958-ban egynapi bá­nyászkeresetből 17 kiló liszt megvételére futotta. 1933­ban egy pár közepes minő­ségű férficipőért öt napot kellett dolgoznia egy bá­nyásznak. Ma ugyanazt há­romnapi béréből megvásá­rolhatja. Régen egynapi ke­resetéből hét alkalommal mehetett moziba, ma ezt ti­zenháromszor teheti. Az 1938-as napi béréből csak másfélhónapi rádióelőfize­tésre telhetett, ma viszont egynapi kereset nyolchóna­pos rádióelőfizetés költségét fedezi. ­A nagygyűlés szmhelyén Czottner Sándor nehézipari miniszter kiosztotta a szén­medence legjobbjainak a ki­tüntetéseket és a jutalma­kat. • " A IX. bányásznapon az ország bányavidékein 33.8 millió forint hűségjutal­mat kaptak a bányák leg­jobb dolgozói. Az ajkai iparmedence központjában, Ajkacsingerr ben Marosán György elv­társ, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára kö­szöntötte a bányászokat a párt és a kormány nevében: Az ajkai iparmedence nagyarányú . fejlődésével kapcsolatban elmondotta; hogy a bányák, üzemek fej­lesztésére több százmillió forintot fordítanak. Munkásfürdők építésére 20 milliót, a környék ivóvízel­látásának megoldására 23 milliót költenek és sokat tesznek a lakáshelyzet javí­tásáért: Ajkán, Padragon új lakótelep épül. Beszéde be­fejező részében a három- és az ötéves terv nagy felada­tairól, a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről adott tájékoztatást. Borsod megyében az ün­nepség színhelye Sajószent­péter volt. Az ünnepségen dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a munkás-pa­raszt kormány elnöke mon­dott beszédet. Nagykanizsán a zalai olajvidék bányászait Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja üdvözölte. Tatán Bisz­ku Béla elvtárs, belügymi­niszter. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Komlón Kiss Károly elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának taeia, a Központi Bi­zottság titkára. összeült a Biztonsági Tanács Nagy tömegek az Arpád­ünnepségen XV. évfolyam, 210. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1959. szeptember 8. s

Next

/
Thumbnails
Contents