Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

Kedd. 1959. szeptember 8. 2 Mozgalmas hét Ígérkezik a francia belpolitikában A francia politikai naptár ezen a héten több fontos belpolitikai eseményt jelez. Debré miniszterelnök kedden a nemzetgyűlés hadügyi és külügyi bizottsága elé áll és tájékoztatja a bizottságok tagjait Franciaország NATO-beli szerepének alakulásáról és a de Gaulle—Eisenhower tárgyalásokon elhangzottakról. Szerdán összeül a minisztertanács. Ott ls beszámoló hangzik majd el a franciaamerikai tárgyalásokról. Megvitatják a szeptember közepére beharangozott algériai -de Gaulle-tervet" és szó esik majd a francia—afrikai közösség végrehajtó ta •nácsának csütörtökön kezdődő üléséről. összeült a Biztonsági Tanács Laosz kérdésében Japán nem hajlandó megszavazni ENSZ-csapatok Laoszba küldését Hétfőn este — magyaror- mokratikus Köztársaság miszági időszámítás szerint — níszterelnöke az ENSZ-hez 20 órakor összeült New intézett üzenetében rámutaYorkban a Biztonsági Ta- tott a laoszi helyzet lényenács, hogy megtárgyalja a gére, arra, hogyha a laoszi laoszi kormány kérését. A kormány betartja a genfi, laoszi kormány ugyanis ka- 1954-es megállapodás előírátonai segítség küldését kér- sait, úgy a felkelők beszünte az Egyesült Nemzetek tetik a harcot s a kérdés Biztonsági Tanácsától. megoldást nyer. Minden alaFigyelemre méltó, hogy pot nélkülöz a laoszi kormég a nyugati hatalmak mány azon vádja — hangsúsem támogatják a laoszi ki- lyozta a vietnami miniszterrályi kormány kérését, leg- elnök —, hogy Laoszt támaalábbis nem történt erre dás érte. vonatkozó hivatalos állás- * . foglalás hétfő estig. Phan Van-Dong, a Vietnami DeElkeneredett harcok Algériában Közzétették az algériai elpusztítottak két francia nemzeti felszabadító hadse- katonai repülőgépet, négy reg parancsnokságának je- helikoptert és megsemmisílentését a július 29-e és au- tettek 117 francia gépkocsit, gusztus 28-a között lezaj- Az algériai harcosok nagylott algériai harcokról. mennyiségű francia katonai A jelentés szerint az algé- felszerelést és hadianyagot riai harcosok megöltek 1978 zsákmányoltak. A szóbanés megsebesítettek 1127 fran- forgó időszakban hetven cia katonát és tisztet. Azal- francia katona állt át teljes gériai partizánok felrobban- leiszereléssel az algériai tottak hét ellenséges katonai nemzeti felszabadító hadseszerelvényt. Tüzérségi tűzzel reg oldalára. Uj bizottság tárgyal majd a leszerelésről Franciaország, Anglia, a A négy kormány — mondSzovjetunló és az Egyesült ja végezetül a közlemény Államok kormányai megál- — tanácskozásokat folytat lapodtak abban, hogy bi- az ENSZ főtitkárával arról, zottságot létesítenek a le- hogy a megfelelő szolgálati szerelési kérdések tanulmá- eszközöket bocsássa az nyozására. újonnan alakított bizottság A bizottság tagjai lesznek rendelkezésére és reméli, a Szovjetunió, Anglia, az Egyesült Allamok, Franko gy a bizottság 1960 elején claország, Bulgária, Olasz- Genfben megkezdi munkáFuzsijama japán külügyminiszter hétfőn kizártnak minősítette Japán katonai beavatkozását Laoszban az ENSZ oldalán. Mint mondotta, egy ilyen lépést a japán alkotmányos rendelkezések nem tesznek lehetővé még akko^ sem, ha az ENSZ a beavatkozás mellett dönt. ország, Kanada, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia. azzal a feltétellel, hogy a felsorolt államok mind egyetértenek ezzel. E leszerelési megalakítása — mondja ját. Román államférfiak távirata magyar államférfiakhoz Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Chivu Stoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Gheorghe Maurer, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnökségének elnöke táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és dr. Münnich Ferencnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének a forró üdvözletért és jókívánságokért. amelyeket a Román Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából intéztek hozzájuk a magyar államférfiak. Titokzatosság Eisenhower nyugat-európai látogatásának kommünikéiben Előtakarékossági akció külföldi társasutazásokhoz Az Országos Takarékpénz- irodában bejelenthetik előbizottság tár előtakarékossági akció- takarékossági szándékukat. ... . )ndja a vai könnyíti meg a külföldi A bejelentés utan „utazási közlemény — semmiképpen társasutazásokhoz szükséges előtakarékossági betétfüzetem csökkenti az ENSZ fe- összeg gyűjtését. Az elótaka- teU kapnak. Ezeken bármereiosseget ezen a területen rékossági akcióban részve- lyik postahivatalban, vagy i/^ÜL ú, illetékességé- vúk az IBUSZ által szer- OTP-pénztárnál havi rész.If"'; A bl" vetett utazáson vesznek létben egyenlítik ki az utaWntatLT^\lkítafá"al te~ részt. AZ akcióban részt ve- zás költségeit. L het minden bérből és fize- A havi részleteket úgy ál» i i- T- " tésb61 él6 dolgozó. A külföl- lapítják meg, hogy a költséreieiosseg hárul di társasutazásra jelentkező gek az utazás előtt 30 napit különös a nagyhatalmakra. dolgozók bármelyik IBUSZ- pal kiegyenlítődnek. Csaknem két hétig volt távol Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke washingtoni rezidenciájától, a Fehér Háztól. Mint ismeretes, az elnök ezen idő alatt Nyugat-Európába látogatott, ahol Bonnban, Londonban és Párizsban tárgyalt Adenauerral, Macmillannel és de Gaulle-lal. E tárgyalásokat követően kétnapos pihenőt tartott egy skóciai kastélyben. majd tegnap délelőtt repülőgéppel visszautazott Washingtonba. A világközvélemény nagy érdeklődéssel kísérte az amerikai elnök nyugat-európai tárgyalásait. Nemcsak azért, mert rég volt már példa arra, hogy az Egyesült Allamok elnöke Ilyen hcszszú időre külföldre távozzék, hanem azért is, mert a megbeszéléseket, amelyek az említett nyugat-európai fővárosokban Eisenhower és a három nyugati kormányfő között folytak, bizonyos fokú titokzatosság övezte. A kiadott közlemények ugvan utaltak arra — a legtöbb esetben közhelyekkel —, hogy mik voltak a bonni, a párizsi és a londoni megbeszélések témái, nyilvánvaló azonban, hogy ha csak ezekről esett volna szó, úgy nem lett volna szükség arra, hogy az amerikai elnök ezért utazzon át Európába, hiszen erről a külügyminiszterek is tanácskozhattak volna — hasonló eredménnyel. Sokkal valószínűbbnek látszik az a londoni és párizsi lapok által világgá röpített feltevés. hogv az elnök bonni, Iondoni és párizsi tárgyalásain szereplő témákban fennálló véleménykülönbségek szellőztetése a küszöbön álló Hruscsov—Eisenhower találkozó előtt rendkívül ártalmas lehetne a Nyugat amúgy sem rózsás. éppen véleménykülönbségeikből adódó helyzetére. Ezzel magyarázható tehát az a sok általánosság, amely Eisenhower bonni, londoni és párizsi megbeszéléseit követő közleményekben szerepel. p1 isenhower ugyanis azzal a bevallott céllal utazott a három nyugat-európai fővárosba, hogy Hruscsovval folytatandó tárgyalásai előtt véleménycserét folytat az Egyesült Allamok három nyugati szövetségesének kormányfőivel. Ha figyelembe vesszük, hogy — különösen Bonnban és Párizsban — bizonyos fokú megdöbbenés fogadta a Hruscsov—Eisenhower-találkozó bejelentését, elfogadhatjuk, hogy ez is szándéka volt Eisenhowernak. Valójában azonban az volt az elsődleges elhatározása, hogy valamiféle egységet teremt majd Bonn, London és Párizs között, s elsimítja majd az angolok, valamint a franciák és a nyugatnémetek között támadt, meglehetősen éles ellentéteket. Az a tény azonban, hogy ilyen vonatkozású megbeszéléseiről egy szó sem esett a közleményekben, arra utal, hogy ilyen célú megbeszélései távolról sem jártak a remélt eredménynyel. Eisenhower sajtótitkára egy alkalommal ugyan tett egy kijelentést arra vonatkozólag, hogy néhány kérdésről azért nem szólhat részletesebben, mert az lényegében a Hruscsov— Eisenhower közötti megbeszélésekre vonatkozó amerikai elképzelésekről mondana a kelleténél többet. Valójában azonban az, amit mondhatott volna, semmiképpen sem lett volna dicsekvési téma, s ez magvarázza, hogy az elnök, de környezete is miért volt szokatlanul szűkszavú az újságírókhoz. Közel jár a valószínűséghez nz a feltevés, hogy Eisenhower Macmillannel értette meg magát legjobban. legkevésbé pedig dc Gaulle-lal. aki nagvon sokat akart kérni az elnöktől — Algériára, az „atomklub-tagságra* vonatkozóan például —, de keveset kaphatott, mert — mint egy francia lap megállapítja — a két volt tábornok (Eisenhower és de Gaulle) csak „az ellentétek listáját*, tudta összeállítani. p1 gyszóval Eisenhower tárgyalásainak mérlege aligha lehet — éppen az említett okoknál fogva — lényegében porit ív. Ilyennek inkább azokat a kijelentéseit kell minősítenünk, amelyekben Hruscsovval folytatandó megbeszéléseinek fontosságára hívta fel a nyugati közvélemény figyelmét. Itt kell viszont rámutatni arra, hogy Hruscsov hasonló vonatkozású kijelentéseiben — gondolunk itt elsősorban a Vesenszkajaban mondott Hruscsov-beszédre — sokkal részletesebben és érthetőbben fejtette ki, miért van nagy jelentősége Eiscnhowcrra! folytatandó megbeszéléseinek. Hruscsov egy teljes képet rajzolt meg, amelyben —* ahogyan egy angol kommentátor megállapította — „minden a helyén volt", vagyis a szovjet politika közeli és távoli célkitűzéseiről éppúgy szó volt benne, mint azokról a felelős személyek által tett kijelentésekről, amelyek az amerikai közvéleményt így, vagy úgy befolyásolni igyekeznek a találkozó megítélését illetően. „A világ mindenesetre tudja, hogy az oroszok békét akarnak — írja az előbb említett angol kommentátor —, de nincsenek értesülései arról, hogy az Egyesült Államok hogyan akarja e cél elérésében megközelíteni. a Szovjetuniót*. S ez kétségtelenül a dolgok eddigi állásának lényege, s ezen Eisenhower kijelentései nem változtatta'' 'T'ermészetesen Eisenhower kétheti nyugateurópai útjának eredményei — ha vannak ilyenek — hamarosan láthatóvá lesznek az események alakulása s-rán. Az a tény azonban, hogy Adenauer Hruscsovhoz intézett levele akkor íródott, amikor Eisenhower NyugatEurópában tanácskozott, arra mutat, hogy az amerikai einök nyugalomra és megfontoltságra intette párizsi és bonni vendéglátóit, s ez mindenképpen kedvezően fog jelentkezni az elkövetkező napok és hetek fejleményeiben. Ha igaz az — és ezt semmiképpen sem lehet cáfolni —, hogy augusztus első napjai óta, azóta, hogy nyilvncsságra hozták Hruscsov és Eisenhower találkozóját, minden e találkozó jegyében történik, úgy e megállapítás érvényessége különösen vonatkozik ezekre a napokra. amikor Hruscsov útnak indulása küszöbön áll. Amerikai politikai körök tudni vélik, liogy^ a Szovféturilő Minisztertanácsának elnökét neves Irodalmi személyiségek és " » legfontosabb szovjet lállók szerkesztői kisérik cl amerikai útjára. Ugyanakkor arról is beszélnek, hogv Eisenhower október első felében adia vissza Hruscsov látogatását. A világ azonban most a Hruscsov—Eisenhówer-találkozó hatása alatt van, s bízik abban. hogy Hruscsov egy hét múlva esedékes Washingtonba való látogatása fordulópont lesz a nemzetközi helyzet alakulásában. P. I. Gaitskell és Bevan nyilatkoztak a moszkvai i| televízióban Hugh Gaitskell és Aneurin Bevan, az Angol Munkáspárt vezetői, akik a Szovjetunió parlamenti csoportjának meghívására a Szovjetunióban tartózkodnak, vasárnap nyilatkoztak a moszkvai televízióban. Gaitskell kijelentette, hogy a Hruscsovval, Szuszlovval ! és Gromikóval a Kremlben folytatott megbeszélések igen érdekesek és rendkívül értékesek voltak. Gaitskell és Bevan kifejtette véleményét arról, hogy milyen fontos jobb kapcsolatokat létesíteni Nagy-Britannia és a Szovjetunió népei között, majd pedig ismertette az, Angol Munkáspárt bel- és!; külpolitikai álláspontját. A Szovjetunióban tett Iá- ' Hős falu a Rodope-hegy lábánál Egy nap múlva, szeptemjlber S-én ünnepli a bolgár nép legnagyobb nemzeti únnepét. Tlzenüt évvel ezelőtt e napon szabadultak fel, a szovjet hadsereg döntő segítségével, a fasiszta elnyomás Igája alól. A közeledő ünnep alkalmából közöljük az alábbi írást, amely egy bolgár falu népének szabadságszerető küzdelmeiben az egész bolgár nép harcos hősiességét tükrözi. Plovdivhoz, Szeged testvérvárosához közel, a Rodopehegység lábánál terül el Perustica bolgár falu. A kétezer méter magas hegyek mint védőbástya emelkednek a falu körül. A község a szocialista Bulgária büszkesége. A helyi múzeum hősi harcok, véres csaták emlékét hirdeti. A török, a német leigázók ellen legendás felkelések robbantak ki. A törökök 1396-ban foglalták .. ,c„ 1, luniRUR uwo-uan iugiauuK togatásom nagy élményt je- el a II. Bolgár Cárság telentet számomra — mondotta befejezésül Gaitskell, s egyúttal megemlékezett arról az óriási haladásról, amelyet a Szovjetunióban tapasztalt. Árnmfnfavásár Bécsben rületét. Ötszáz éven át gyötörték, hajszolták a bolgár népet. A nép hazaszeretete, élni, küzdeni akarása erőteljesen megmutatkozott a súlyos évszázadok alatt. Felkelésekkel, szabadságharcokkal lazította a bolgár nép a kezére és a lábára rakott béklyókat. Ékes tanúsága az egész ; bolgár nép harcának Perustica falu története. A XIX. 'szazad végén Vaszll Levszjki nagy forradalmár vezetéBécsben vasárnap megnyitotta kapuit a 70. jubiláris őszi nemzetközi árumintavásár, amelyen 4500 cég mutatja be legjobb ós legszebb készítményeit. A népi demokratikus országok kollektív kiállításokkal tanúsítják gazdasági eredményeiket. Nagy érdeklődést kelt a magyar kiállítás is, amelynek ötletes, eredeti «1- lljtőfi*, lelkesítette harcra az rendezése általános elisme- felnyomott tömegeket. A forróst arat. "radalmi tűz Perusticán mailével törökellenes függetjlenségl és demokratikus [mozgalom bontakozott ki legész Bulgária területén. -'Hriszto Botev, „a bolgár Pegasan lobogott. A falu a török elnyomás idején is megőrizte a bolgár népi kultúrát. A lakosság 25 százaléka — Szófiát is megelőzve — írni és olvasni tudott. 1876 áprilisában itt volt a török elleni felkelés középpontja. Péter Bonev lánglelkű tanító — Levszki jó barátja — vezette a felkelést. Hatezer török katona rohanta meg őket, hogy vérbefojtsák a függetlenségért folytatott küzdelmet. A törökök az akkori idők korszerű fegyvereivel harcoltak. Mégis a 600 bolgár parasztharcos, maguk gyártotta fegyverzettel, öt napig állta a kegyetlen harcot, uusztította a törököt. A törökök vandál módon felgyújtották a falut. Bestiális kegyetlenségeket követtek el. Megcsonkították, feldarabolták a bolgár hazafiakat. A hös faluoan ekkor 347 ember halt meg a hazáért. A szorongatott védők bemenekültek hozzátartozóikkal a falu kis templomába A község múzeuma jelenleg is eredeti dokumentumokat őriz e nagy felkelésről. Megrázó festmény örökítette meg azt a pillanatot, amikor a kétségbeesett bolgár apák gyermekeiket, feleségeiket megölik, majd maguk is öngyilkosok lesznek, hogy ezzel megmeneküljenek a török fogságból. A falu mai lakosai kegyelettel őrzik halál tmegvetö hőseik emlékét, akik életüknél is jobban szerették a szabadságot, bolgár hazájukat. A hősök íegbótrabbj.iinak; Péter Bonevnok, Vaszll Szokolszkinaií, /vtam-in Tulevnek, Szpánbinovnak és a többieknek nemcsak fényképét és földi emléküket, de szellemüket is megőrzötto Perustica bátor népe. 1877-ben az orosz katonák segítségével zúzták szét a török jármot. Bulgária szabad lett. A sok-sok kiomló piros vér nem volt hiábavaló. * A falu a szabadságharc után a szocialista mozgalom egyik erős vára lett. Már 1897-ben a kicsiny rodopei faluban marxista kör alakult. A nagy bolgár szocialista, Dimiter Blagoev sok követője tevékenykedett itt. 1013ban Kolarov elvtárs szervezte meg itt az első pártszervezetet. Erről a régmúlt forradalmi eseményről ma is friss, fiatalos emlékezettel számol be Georgij Andrejev elvtárs, öreg nyugdíjas, aki gyakori látogatója a községi múzeumnak. Annak Idején ő írt cikket a Szocialista Lap-ba a pártszervezet megalakulásáról. A pártszervezet aktívan segítette 1918—1919-ben az orosz forradalmárokat. Élelmet gyűjtöttek és azt eljuttatták a bolsevikoknak. A falu népe hősi múltjához méltóan, 1923 szeptemberében is — amikor szintén országos felkelés zajlott — az élvonalban harcolt. 1923. szeptember 21-én munkásparaszt hatalmat kiáltottak ki. A fasiszta túlerő azonban leverte őket. A hősi családok ismét 15 vértanút áldoztak az emberi haladás oltárán. Sqk-sok embert börtönöztek be 15—20 esztendőre. Mégis, minden csapás és terror ellenére, 1924ben ismét illegális kommunista pártszervezet alakult a faluban, amely 1944. szeptember 9-ig a földalatt tevékenykedett. • Amikor a német fasiszták és az őket kiszolgáló bolgár árulók uralkodtak az országban, Perustica megint magasra emelte vérrel áztatott dicsőséges zászlaját. A Rodope-hegység megtelt harcoló partizánokkal. Anton Ivanov híres partizánegységében igen sok perusticai fogott fegyvert. Bátorságban nem maradtak alul most sem az 1876 áprilisi felkelés hősei mögött. Enu Tosev partizán, a falu ifjúsági vezetője, elsők között halt meg a német fasiszta elnyomók elleni harcban. A bolgár reakció, a hitleristák parancsára, ádáz dühvel vetette magát a hős falura. 1944. május 1-én száz felnőttet és 60 fiatalt tartóztattak le. Brutalitásban a törökön Is túltettek ezek a modern barbárok. Ezt bizonyítja Nikola Nakev 14 éves fiúcska esete is. Édesanyja orvosságért küldte el. A községben garázdálkodó csendőrkapitány elfogatta a gyermeket és megvádolta, hogy az orvosságot a partizánoknak viszi. Parancsot adott katonáinak, hogy lőjék agyon. Ettől a gaztettől azonban még a gyilkolásban megedzett hajcsárai is idegenkedtek, anynyira nyilvánvaló volt N.ikola ártatlansága. A gsendőrtiszt erre sajátkezülegr lőtte tarkón a fiút;. •. A kis falusi -.múzeumban megü. zi a lakosság Totov hös partizánruháját 'ls, 'amelyen jól látszik annak a szúrásnak a 1 helye, atnellyel a szívébe döftek szuronyt a fasiszták. Fiatal, széparcú, élénkszeitui ' lányok ^arcképei, ör?g parasztok megfakult fényképei, mind a perusticai dolgozók hősi harcairól tanúskodnak. A felszabadulás után Dimitrov elvtárs fogadta a má.rtírok hozzátartozóit, a pírt és a kormány és a felszabadult bolgár nép nevében köszönte meg bátor helytállásukat. A faluból sok partizán állt be 19.4. szeptember 9-e után az új bolgár néphadseregbe. Perusticai fiatalok, hősi nemzedékek unokái a szovjet hadsereg oldalán • eljöttek Magyarországra is. hogy harcoljanak az emberi haladásért, a fasizmus ellen. röbben vérüket hullatták magyar földön a magyar nép szabadságáért. A kis faluból Agopján harcos Barcson halt meg. Mano katona Csurgón, a fiatal Abvasev Drávaszabolcson esett el. Arcképeik a falusi múzeum falón, a magyar és bolgár nép örök barátságát hirdetik. • A hős faluban most is harc folyik. Harc a szocializmus teljes győzelméért, a boldogabb életért, amelyről oly sokan álmodoztak, amelyért oly sokan harcoltak és haltak meg e kedves hősi rodopei faluban. SZEBELKÓ IMRE